A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben

Átírás

1 A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben Vági Balázs ELTE Környezettudományi Doktori Iskola, Beszámoló Nap 2010 ELTE-TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Biológiai Intézet Témavezető: Török János

2 1) A 2009-es mintavétel feldolgozottsága A kitridiomikózis gombabetegség kétéltűfajok tucatjait fenyegeti világszerte, pilisi előfordulása 2005 óta ismert Pontos elterjedése, az érintett fajok és a fertőzésre érzékenyebb élőhelyekek még nem ismertek 2009 tavaszán kb. 420 Pilis-hegységi békától és ebihaltól vettem bőrkenetet, illetve szájmező kenetet 2010 őszén-telén ezekből a mintákból DNS-t vontam ki, így jelenleg készen állnak PCR reakcióra (mélyfagyasztva vannak tárolva)

3 2) 2010-es terepi vizsgálatok Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a Pilis Visegrádi-hegység kétéltű szaporodóhelyei romló tendenciát mutatnak (szárazodás, vadkárok, turizmus, kitridiomikózis) Ez sok ritkább kétéltűfajt sodorhat veszélybe A veszélyeztető tényezők hatásának ismeretéhez fontos a szaporodó populációk méretének és elterjedésének ismerete Fontos kideríteni a fajok tényleges ökológiai igényeit, hogy élőhelyeik megfelelő kezelést kapjanak

4 2) 2010-es terepi vizsgálatok Anyag és módszer A tavasz folyamán 142 hegyvidéki jellegű szaporodóhely nyomon követése Felmértük: GPS koordináták, tengerszint feletti magasság, vízfelszín, vízmélység, iszapmélység, meder anyaga, árnyékoltság, kitettség, vízi növényzet, környező társulások, zavarás (kotrás, vadak, turizmus, kiszáradás) A felvételezés során előkerült fajok: erdei béka (Rana dalmatina), gyepi béka (Rana temporaria), barna varangy (Bufo bufo), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), zöld levelibéka (Hyla arborea), zöldbékák (Pelophylax esculentus komplex), vöröshasú unka (Bombina bombina), sárgahasú unka (B. variegata), mocsári teknős (Emys orbicularis), vízisikló (Natrix natrix)

5 Many times the chance of mate choice is limited for the females could be owerwritten by males competition or sexual coercion Conflict between sexes: what is important? for females: a good quality partner for males: as many matings as possible Piros: gyepi béka van Sárga: gyepi béka nincs Narancs: korábban volt gyepi béka, idén nincs Kék. nincs felmérve Fekete: kiszáradt a peterakás elején Szürke: pontos helye ismeretlen

6 2) Eredmények A tavakat jellemző változók eloszlása

7 2) Eredmények Fajok és környezet -gyepi béka a hegyi erdőtípusokkal asszociált -levelibéka, gőte az irtásokkal -az erdei béka és a barna varangy generalista fajnak tűnnek -a sárgahasú unka és a mocsári teknős asszociációja a cseres-tölgyesekkel valószínűleg nem ökológiai igényt tükröz

8 2) Eredmények Lissotriton vulgaris Rana dalmatina Rana temporaria 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Randal Rantem Bufbuf Hylarb Lisvul Minden tó Egyéb Irtás Kert Kaszáló Bükkös Gyertyános Gyertyános-tölgyes Cseres-tölgyes Hyla arbora Bufo bufo

9 2) Eredmények Fajok és tó-változók - gőte, levelibéka, vízisikló. teknős nagy, dús növényzetű, mélyebb tavakban - erdei béka, barna varangy generalista ebből a szempontból is

10 2) Eredmények Lissotriton vulgaris Rana dalmatina Rana temporaria Hyla arbora Bufo bufo

11 Előzetes értékelés Erdei béka (Rana dalmatina): 129/142; generalista, szinte mindenféle pilisi víztestben előfordul Gyepi béka (Rana temporaria): 68/142; a hűvösebb mikroklímához (bükkös, gyertyános-tölgyes), kis erdei dagonyákhoz kötődik, ami nem egyenlő a nagyobb magassággal Barna varangy (Bufo bufo): 66/142; a környezet szempontjából nem válogat, kedveli a nagyobb, mélyebb tavakat Zöld levelibéka (Hyla arborea): 18/152; nem hatol magasra, kerüli a bükkös övet, kötődik az irtások sűrűn benőtt, világos tavaihoz Pettyes gőte (Lissotriton vulgaris): 49/142: hasonló élőhely, de kevésbé válogatós nehezebb kimutatni, gyakoribb lehet

12 Szkeletokronológia A populációk korcsoport-eloszlása térben vagy időben összehasonlítva fontos adatokat szolgáltat (eltérő növekedési görbék, korcsoport-összetétel) A kétéltűek kora legjobban csont-keresztmetszetek alapján becsülhető (kriotóm, fénymikroszkóp) 2009 nyarán három finnországi gyepibékapopulációból gyűjtöttünk mintákat (45/populáció) (+ két további populáció Finnországból, egy Romániából) 2010-ben pilisi (Apát-kúti-völgy) mintákkal szeretnénk ezt kiegészíteni A mintázott egyedektől egyidejűleg kitrid-mintát is vennék, hogy a kettő kapcsolatát is vizsgáljam

13 4) Teendők Az idei adatok behatóbb statisztikai (+ GIS) elemzése, majd publikálása A kitrid kiértékelés befejezése, adatok leközlése A pilisi ujjpercminták begyűjtése, feldolgozás megszervezése, román kollégákkal a publikálás mikéntjének megtárgyalása! Mindenek előtt: Ecuador

14 Ami még történt: Attila Hettyey, Sandra Baksay, Balázs Vági, Herbert Hoi (2008): Counterstrategies by female frogs to sexual coercion by heterospecifics. Animal Behaviour, 78: Kovács Tibor, Vági Balázs és Török János: Ökológiai átjárók kihasználtságának vizsgálata autópályák alatt. Állattani Közlemények, bírálat alatt Vági Balázs, Kovács Tibor, Török János, Rozner György: Kétéltű- és hüllőátjárók vizsgálata az M3-as, M30-as és M7-es autópályákon. Poszter, Magyar Ökológus Kongresszus, Szeged, 2009 Balázs Vági, Tibor Kovács, György Rozner, János Török: Testing amphibian tunnels under motorways in Hungary. 15th European Congress of Herpetology, Kusadasi, Turkey, 2009

15 Köszönöm a figyelmet!