Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről *
|
|
- Mariska Illésné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2010) 95(2): Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről * ANTAL ZSUZSANNA és JUHÁSZ LAJOS Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, H 4032 Debrecen, Böszörményi u E mail: antalzs@agr.unideb.hu, juhaszl@agr.unideb.hu Összefoglalás. A Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Terület a fokozottan védett nyugati földikutya (Nannospalax leucodon NORDMANN, 1840) országosan egyik legjelentősebbként számontartott élőhelye, mi azonban a kétéltű- és hüllőfaunáját vizsgálva jutottunk arra a megállapításra, hogy a legelőterület több szempontból is kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel. A hajdúbagosi Nagylegelő kétéltűfaunájára vonatkozó megfigyeléseinket a kifejlett állatok nappali vizuális keresése módszerrel végeztük, szaporodási időszakban és szaporodási időszakon kívül egyaránt. A herpetofauna felmérését a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, Kétéltűek és hüllők Protokolljának előírásainak figyelembe vételével, méteres kvadrátokban történő mintavételekkel végeztük. A legelőn megfigyelt kétéltű- és hüllőfajok többsége nagy egyedszámmal rendszeresen előfordul a területen, a különböző korcsoport-struktúrájú populációk pedig sikeresen szaporodó, önfenntartó állományokra engednek következtetni. A dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus (KIRITZESCU, 1903)) jelenléte a vizsgált területen és környékén azért is kiemelkedő jelentőségű, mert e kétéltűfaj teljes állományának mintegy 30 50%-a hazánkban él. A homoki gyík (Podarcis tauricus (PALLAS, 1814)) jelentős állománya ugyancsak kiemelt jelentőségű, hiszen e faj kizárólag az olyan nyílt homoki gyepeken érzi jól magát, ahol a gyepes foltok között néhol látszik a talaj is. Az ilyen területek szukcessziója azonban maga után vonja e faj eltűnését. Mivel a vizsgált legelő a nyílt homokpusztai gyepek egyik utolsó hírmondója, megőrzése, állapotának fenntartása kiemelt feladatot jelent a terület kezelője számára. Kulcsszavak: Hajúbagos, homoki legelő, herpetofauna, faunavizsgálat. Bevezetés A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatásával már 1998-ban megkezdtük a Nyírség kétéltű- és hüllőélőhelyeinek, egyes kétéltű- és hüllőfajok állományának, a veszélyeztetett szaporodóhelyeknek a programszerű felmérését, valamint foglalkoztunk a gyakorlati fajvédelemmel, és ismeretterjesztéssel is (JUHÁSZ 2003). Az előzőekben elkezdett program részeként, között herpetofaunisztikai felméréseket végeztünk a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területen (ANTAL 2006a, ANTAL 2006b). * Poszterként bemutatták a szerzők a VI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Molekuláktól a globális felmelegedésig: herpetológia a tudomány és a gyakorlat közötti távolság áthidalásáért című műhelytalálkozóján a Magyar Természettudományi Múzeumban (Budapest) február 22-én. 327
2 ANTAL ZS. & JUHÁSZ L. Ennek a területnek tájtörténetét is feldolgoztuk egy másik kutatási program részeként. A herpetofauna vizsgálatának eredményei további adatokat szolgáltattak ehhez a munkához, melynek célja a védett területen található legelő vegetáció-változásának nyomon követése, és az ökológiai gazdálkodás lehetőségek feltárása az optimálisnak tartott állapot újbóli elérése érdekében (ANTAL & HUZSVAI 2007). Az utóbbi évszázadban folyamatos változás jellemzi a területen folytatott gazdálkodást, ezzel együtt a vegetációt és a tipikus homokpusztai állatközösségek fajösszetételét is. A homoki legelő aktuális herpetofaunájának felmérésével igazolni kívántuk azt, hogy a terület védettségét nemcsak a fokozottan védett nyugati földikutya (Nannospalax leucodon NORDMANN, 1840) jelenléte és néhány növénytani érték (pl. Pulsatilla pratensis ssp. hungarica SOÓ, 1932) indokolja, hanem a kétéltű- és hüllőfajok jelenléte is. A vizsgálatok fő célját a terület herpetofaunájának a megismerése, ezek előfordulásának gyakorisága és az ezeket esetlegesen veszélyeztető hatások felmérése jelentette. Anyag és módszer A Hajdú-Bihar megye keleti részén, Debrecentől délkeletre, Hajdúbagos településtől északra található hajdúbagosi Nagynyomás-legelő kiterjedése 265 ha. Felszíni formakincseit a homokterületekre jellemző buckasorok, parabolabuckák, ezek közötti mélyedések, völgyeletek határozzák meg. A terület legmélyebb buckaköze a Nagy-Nyomás, amely homokterülethez képest szokatlanul, évszázadokon keresztül vizenyős, pangóvizes élőhelyet jelentett az egyébként száraz térszínen. A szemisztatikus vízjárású Nagy-Nyomás területén tavaszi időszakban nyílt vízterület vonzotta a vízimadarakat (pl. szerkőtelep kialakulása), a szaporodó kétéltűeket és néhány vízközeli életmódot folytató hüllőfajt. Az utóbbi évtizedekben az egymást követő csapadékszegény évek, valamint egyéb antropogén hatások következtében a vízborítás kiszámíthatatlanná vált. Egyes években a felszíni vízborítás elmaradt, csak a magassásos vegetáció jelezte az alacsonyabb, nedvesebb térszínt. A terület nagyrészt a gyep művelési ágba tartozik, az erdők a terület szélét határolják, hozzávetőleg a terület 10%-át foglalják el. A már meglehetősen régóta legeltetett területen azonban az elmúlt egy évszázad döntő változásokat eredményezett. A hagyományos földhasználati mód háttérbe szorult és gyorsan lezajló másodlagos szukcessziós változásokat eredményezett, ami a természetes vegetáció megváltozásán, illetve a gyep záródásán és felmagasodásán kívül a természetes fauna átalakulását is eredményezte. A legelő kétéltűinek felméréséhez a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Kétéltűek és hüllők Protokollja (KISS et al. 2005) által javasolt, a kétéltűek egyedszámának és jelenlétének megállapítására vonatkozó módszerek közül a kifejlett állatok nappali vizuális keresését alkalmaztuk szaporodási időszakban és szaporodási időszakon kívül. A megfigyeléseket között végeztük, a vegetációs periódusban kéthavi gyakorisággal. A vizsgálati területen előforduló hüllőfajok felméréshez ugyancsak a Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer kétéltűekre és hüllőkre vonatkozó protokollját alkalmaztuk. A vizsgált homoki legelő terepadottságait figyelembe véve a protokoll előírásait kissé megváltoztattuk. Két ütemben összesen 12, méteres kvadrátot alakítottunk ki 2006 áprilisában. 328
3 HERPETOFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A HAJDÚBAGOSI FÖLDIKUTYA REZERVÁTUMBAN A kvadrátok helyének kiválasztása az úgynevezett irányított random módszerrel történt. A legelő területét négy különböző élőhelytípusra osztottuk fel: 1. száraz homokbuckatető, homokbuckaoldal, 2. homoki gyep (legelő), 3. nedves kaszáló (részben pangóvizes terület), 4. erdőszél. Ezeken belül a kvadrátok tényleges helyét random választás eredményezte. Összesen három kvadrátot a száraz homokbuckákon jelöltünk ki (buckatető és buckaoldal együttesen), hármat homoki legelő térrészeken (alacsonyabb fekvésű részek), hármat üde réteken (legmélyebb fekvésű részek), három kvadrát pedig erdőszéleken került kialakításra. A felmért időszakban évente összesen két alkalommal végeztük el a felmérést, először április májusban, majd július augusztusban került sor az adatgyűjtésre. A kvadrátokat sávokat kijelölve jártuk be és rögzítettük az észlelt fajokat. A kétéltűek szaporodási időszakában, az egyes évek április májusában a szaporodóhelyeket is felmértük, az ott jelen lévő fajokat feljegyezve. Az egyes fajok gyakorisági viszonyait is értékeltük. Amennyiben az adott faj egyedeit csak néhányszor, alkalomszerűen észleltük, azt ritka státuszúnak értékeltük. Gyakori megjelenőnek tekintettük azt a fajt, amelyik minden évben a mintanégyzetek legalább felében előfordult. Tömegesen előfordulónak számít az a faj, amelyik a mintanégyzetek több mint feléből előkerült, vagy az abundanciája az adott élőhelyen meghaladta a 10 példány/100m 2 -t. Különös kétéltű-mikroélőhelyet jelent a legelő közepén lévő, egyébként kultúrtörténeti emléknek is számító, a Nyírségben egyedülálló kettős gémeskút. Ennek a kútvizében élő vöröshasú unka, valamint dunai tarajosgőte állományairól is rendszeresen rögzítettük a megfigyelési adatokat. A pontos faji meghatározás végett számos példányt hálóval befogtunk, amelyekről fotódokumentáció is készült. Eredmények és értékelésük Kutatásaink eredményeként a hajdúbagosi homoki legelőn egy farkos- és négy farkatlankétéltű-faj jelenlétét sikerült kimutatni (1. táblázat). A Ranidae családba tartozó, gyűjtőnéven zöldbékák néven is összegzett fajokat (Pelophylax, korábban Rana ridibundus, lessonae és kl. esculentus) jelen vizsgálatokban is fajkomplexként kezeltük. A vizsgálatok során bizonyított kétéltűfajok: 1. dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus (KIRITZESCU, 1903)) 2. vöröshasú unka (Bombina bombina (LINNEAUS, 1761)) 3. barna ásóbéka (Pelobates fuscus (LAURENTI, 1768)) 4. zöld levelibéka (Hyla arborea (LINNAEUS, 1758)) 5. mocsári béka (Rana arvalis NILSSON, 1842) 6. zöldbékák (Pelophylax esculentus komplex) 329
4 ANTAL ZS. & JUHÁSZ L. A dunai tarajosgőte a működő gémeskútból és a nagyobb kiterjedésű természetes tavaszi vízállásokból került elő idősebb és fiatalabb példányokként egyaránt. A nászruhás egyedek szaporodó állományra engednek következtetni. A vöröshasú unka nem tekinthető általánosan előforduló fajnak, a dunai tarajosgőtével együttesen fordult elő a kettőskút vizében, ahol egy elszigetelt, mintegy példányból álló populációja él. Az egyes példányok között több, a zöld színváltozathoz tartozó alak (Bombina bombina var. viridis MARIÁN, 1959 is előfordult. További példányok a tavaszi vízállásokban kerültek elő. A barna ásóbéka az egyik leggyakoribb faja a vizsgált területnek. A mintanégyzetek több mint feléből előkerült. A tavaszi vízállásokban szaporodik, termetesre nőtt ebihalait többször észleltük. Időszakosan a zöld levelibékák tekinthetők a legnagyobb számban előforduló kétéltűeknek a területen. Egy korábbi közleményben VARGA (2001) nem tekinti tömeges fajnak ban a legelőterületen, valamint a mélyebb magassásos élőhelyen különböző korcsoporthoz tartozó egyedek jelentek meg nagyobb számban (átlagosan 2 3 pd/100m 2 ). A mocsári béka kis egyedszámban él a vizsgált területen, eddig kizárólag a Nagy- Nyomás közvetlen közelében sikerült megfigyelnünk néhány példányát. A zöldbéka-fajcsoportról ugyanez mondható el, habár e fajok közül a kecskebéka és a tavi béka egyes korábbi feljegyzések szerint gyakori fajnak tekinthetők a vizsgált terület térségében (JUHÁSZ 2003). A hajdúbagosi nagylegelő területén egy alkalommal sem figyeltünk meg barna varangyot (Bufo bufo (LINNAEUS, 1758)), zöld varangyot (Bufo viridis LAURENTI, 1768), illetve erdei békát (Rana dalmatina FITZINGER in BONAPARTE, 1839), pedig az élőhelyi adottságok alapján előfordulásukat prognosztizálhattuk. 1. táblázat. A hajdúbagosi Nagylegelő kétéltű- és hüllőfajainak egymáshoz viszonyított előfordulási viszonyai. (Jelmagyarázat: +: az adott fajt a területen megfigyeltük, de csupán kisebb egyedszámú populációja él ott; ++: az adott faj egyedei gyakoriak a vizsgált területen, de nem tekinthetők tömegesnek; +++: az adott faj megjelenése olykor tömeges) Table 1. Abundance of the amphibian and reptile species observed in great pasture of Hajdúbagos. (Legend: +: observed in small numbers in the examination area; ++: frequently observed, but not abundant; +++: abundant in certain periods) fajok státusz Triturus dobrogicus ++ Bombina bombina ++ Pelobates fuscus +++ Hyla arborea +++ Rana arvalis + Pelophylax esculentus complex + Lacerta agilis +++ Podarcis tauricus + Lacerta viridis +++ Natrix natrix + Coronella austriaca + 330
5 HERPETOFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A HAJDÚBAGOSI FÖLDIKUTYA REZERVÁTUMBAN A legelőterület hüllőfelmérése során 5 faj jelenlétét bizonyítottuk (1. táblázat). 1. fürge gyík (Lacerta agilis LINNAEUS, 1758, L. agilis var. rubra is) 2. zöld gyík (Lacerta viridis (LAURENTI, 1768)) 3. homoki gyík (Podarcis tauricus (PALLAS, 1814)) 4. vízisikló (Natrix natrix (LINNAEUS, 1758)) 5. rézsikló (Coronella austriaca LAURENTI, 1768) A terület hüllőfaunájának meghatározója a fürge gyík, amelyik a legvizesebb élőhelyek kivételével a homokgyep egészén előfordul (a 12 mintaterület közül 9-ben). A homoki gyík jelentős állományban él a területen, a száraz térszíneken, a félig nyitott gyepek domináns faja (1 2 példány/100m 2 ). Állományát veszélyezteti a nyílt homokgyepek beszűkülése, a legeltetés csökkenésével párhuzamosan megindult cserjésedés. A buckaoldalak és buckatetők, az öreg akáccsoportokból álló szárnyékerdők szélén karakterfaj a zöld gyík (az itt kialakított mintaterületek mindegyikéből előkerült). Különösnek tűnhet a rézsikló megjelenése a területen. A vizsgálatok során egy alkalommal figyeltük meg a területen, egy termetes példány került elő a kevésbé legeltetett gyepterületről. További megjelenése sem zárható ki, mert a régióban több helyről is előkerült, még a hétvégi házak övezetéből is, közvetlenül Debrecen határában, a Dél-Nyírség szélén. A Hajdúbagos határában elterülő földikutya rezervátum számos természeti értékben gazdag. Ezek sorába tartoznak a herpetofauna tagjai, amelyek még nagyobb számban fordulnak elő a területen. Külön kiemelkedő természeti értékei a dunai tarajosgőte és a homoki gyík, amelyeknek önfenntartó populációja él a területen. A terület herpetofaunáját a legeltetéses gazdálkodási mód visszaszorulása után fellépő másodlagos szukcesszió cserjésedése, az özönnövények megjelenése, valamint a szélsőséges időjárású évek aszályos nyarai vagy éppen a nagy kiterjedésű vízborítás egyaránt veszélyezteti. Néhány fajt (pl. homoki gyík) kifejezetten veszélyeztet a predáció. A környék fehér gólya egyedei rendszeresen a legelőterületen táplálkoznak, jelentős számú gyíkot fogyasztva. Ez a hatás különösen száraz, meleg időszakban erősödik fel, amikor a vízközeli fajok visszavonulnak, viszont a meleget kedvelő homoki gyíkok aktívak. A területen természetvédelmi szempontú vízkezelésre lenne szükség, amely megfelelő vízborítás biztosításával számos fajnak élő- és szaporodóhelyet biztosíthat, egyben megfelelő kétéltűkínálatot a gyíkokat fogyasztó fehérgólyaállománynak. Irodalomjegyzék ANTAL, ZS. (2006a): The alteration of proportion of different lizard species compared to each other at the great pasture of Hajdúbagos. Analele Universităţii din Oradea, Fascicula Biologie 13: ANTAL ZS. (2006b): Földikutyák társbérlői a hajdúbagosi kétéltűek. Természetbúvár 61(5): ANTAL, ZS. & HUZSVAI, L. (2007): Grass production model based grazing as the sustainable utilization of protected grasslands. Cereal Research Communications 35(2): JUHÁSZ L. (2003): Herpetológiai adatok a Nyírségből. Beszámoló jelentés a MME Hajdú-Bihar Megyei Csoport Kétéltű- és Hüllővédelmi Munkacsoportjának 2003-ban végzett munkájáról. Debrecen. 331
6 ANTAL ZS. & JUHÁSZ L. JUHÁSZ L. & ANTAL ZS. (2007): A Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Terület herpetofaunisztikai felmérése. In: MAGYARI M. (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, pp KISS I. (szerk.), BAKÓ B., DANKOVICS R., KOVÁCS T. és SZÉNÁSI V. (2005): Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: kétéltűek és hüllők monitorozásának protokollja. KvVM Természetvédelmi Hivatal, NBmR Mintavételi módszerek. 17 pp. VARGA Z. (2001): Biológiai jellemzők. In: MAZSU I. (szerk.): A Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum kezelési terve. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, pp Herpetofaunistic surveys in the Lesser Mole Rat Reserve of Hajdúbagos Nature Conservation Area ZSUZSANNA ANTAL & LAJOS JUHÁSZ University of Debrecen Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environment Management, Department of Nature Conservation Zoology and Game Management, Böszörményi Street 138., H 4032 Debrecen, Hungary E mail: antalzs@agr.unideb.hu, juhaszl@agr.unideb.hu ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2010) 95(2): Abstract. Although the Lesser Mole Rat Reserve of Hajdúbagos Nature Conservation Area is valued for its being one of the most important habitats of (Nannospalax leucodon NORDMANN, 1840) in Hungary, by surveying the amphibian and reptile populations of the area, we concluded that this grassland has a high nature conservation value also in regard to the herpetofauna. We carried out our examinations with the method of visual observation of adult animals, either in or out of the reproduction period. For amphibians, we followed the guidelines set in the Amphibian and Reptile Protocol, of the National Biodiversity Monitoring System. According to reptiles we kept the instructions of the official protocol partly, and adopt them to our examination site, namely we used the method of observation in metre quadrates. The majority of the observed species occurred in large numbers. The majority of the observed protected amphibian and reptile species occur regularly in the examination area. The different age groups lead to the conclusion that there are successfully breeding, self-preserving populations in the examined pasture. The presence of the Danube crested newt (Triturus dobrogicus (KIRITZESCU, 1903)) in the examined territory is of high importance as 30 50% of the total population of this species live in Hungary. The presence of the Balkan wall lizard (Podarcis tauricus (PALLAS, 1814)) also has great nature conservation significance as in Hungary, this species only occurs on open sandy grasslands, where the bare soil surface is often visible among the grass patches. The succession of vegetation of these areas causes the disappearance of this species. As the examined area is one of the last open sandy grasslands in Hungary, the proper management and the maintenance of it in a nature conservation and in a land development aspect is therefore an important challenge for the handler of the territory. Keywords: open sand grass association, succession, Danube crested newt, Balkan wall lizard. 332
Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1214 0.2.2 Species name Rana arvalis 0.2.3 Alternative species Rana arvalis wolterstorffi scientific name 0.2.4 Common name hoszúlábú mocsári béka 1. National Level
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1261 0.2.2 Species name Lacerta agilis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fürge gyík 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenA kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben
A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben Vági Balázs ELTE Környezettudományi Doktori Iskola, Beszámoló Nap 2010 ELTE-TTK Állatrendszertani
RészletesebbenA TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA
Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén, pp. 893 914. A TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA Péntek Attila László 1, Halpern Bálint 2 és Vörös Judit 3 1 Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai
Részletesebben1986 óta a természet szolgálatában
2012 1986 óta a természet szolgálatában Január Foltos szalamandra/salamandra salamandra lárva (Fotó: Pfliegler Walter) Kérjük, adja adója 1%-át a Varangy Akciócsoport Egyesületnek. Támogatását 100%-ban
RészletesebbenA Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei
A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1993 0.2.2 Species name Triturus dobrogicus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name dunai tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1197 0.2.2 Species name Pelobates fuscus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name barna ásóbéka 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.
ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.
RészletesebbenA Tolna-Baranyai-dombvidék és a Kelet-Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata
Natura Somogyiensis 23 255-262 Ka pos vár, 2013 A Tolna-Baranyai-dombvidék és a Kelet-Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata Péntek Attila László 1, Vad Csaba Ferenc 2,3, Horváth Zsófia 2,4 17100
RészletesebbenA zeleméri Mély-völgy herpetofaunája és védelme
A zeleméri Mély-völgy herpetofaunája és védelme Mester Béla mester.bela@okologia.mta.hu Abstract Amphibians and reptiles are declining globally, subsequently, the protection of their habitats has become
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenKétéltű közösségek előfordulása a Tolna-Baranyaidombvidék és a Kelet-Mecsek vizeiben
Natura Somogyiensis 30: 193-198. Ka pos vár, 2017 HU ISSN 20613067 www.smmi.hu/termtud/ns/ns.htm Submitted: 23.04, 2017; Accepted: 30.04, 2017; Published: 30.06, 2017 Kétéltű közösségek előfordulása a
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1201 0.2.2 Species name Bufo viridis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name zöld varangy 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenElőkészítő vizsgálatok védett gyepterületek produkciójának modellezéséhez
Előkészítő vizsgálatok védett gyepterületek produkciójának modellezéséhez Antal Zsuzsanna 1 - Huzsvai László 2 1 Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási
RészletesebbenHATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés. Felső-Sebes-Körös
HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés Felső-Sebes-Körös Készítette: Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület 2012 Bevezető A Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület a Zöld Kör megbízásából
RészletesebbenBihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján
RészletesebbenCél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD)
2007. 10. 31. I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) Kétéltűek
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1166 0.2.2 Species name Triturus cristatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name közönséges tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenKiválasztott Natura 2000 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (21) 95(2): 281 34. Kiválasztott Natura 2 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések * KISS ISTVÁN 1, BABOCSAY GERGELY 2, DANKOVICS
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4110 0.2.2 Species name Pulsatilla pratensis ssp. hungarica 0.2.3 Alternative species Pulsatilla flavescens scientific name 0.2.4 Common name magyar kökörcsin 1.
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA. Mester Béla. Tudományos publikációk
PUBLIKÁCIÓS LISTA Mester Béla Tudományos publikációk Mester B., Mérő T. O. 2018. Unusual fishing-predation behavior in the Sparrowhawk (Accipiter nisus). Journal of Raptor Research. 52 (1): 112-114. DOI:
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
RészletesebbenA Körös -Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége
Crisicum 2. pp.207-213. A Körös -Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége Puky Miklós Abstract The status, national and international importance of
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenA raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László
Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:
RészletesebbenA kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1281 0.2.2 Species name Elaphe longissima 0.2.3 Alternative species Zamenis longissimus scientific name 0.2.4 Common name erdei sikló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenTervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi
RészletesebbenA KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK
A Puszta 1998. 1/15, pp. 10-23. A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK KÉTÉLTŰFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA DR. PUKY MIKLÓS, GÖD MTA ÖBKI MAGYAR DUNAKUTATÓ ÁLLOMÁS 1998 1. BEVEZETÉS A védett területeken élő kétéltűek (Amphibia)
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
Részletesebben1986 óta a természet szolgálatában
2015 1986 óta a természet szolgálatában Az Ön segítségére is szükségünk van természeti értékeink hatékony védelméhez! Legyen az önkéntesünk! Egyesületünk szakmai közreműködésével létesült a Sástói Tanösvény
RészletesebbenKétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia)
Natura Somogyiensis 17 299-308 Ka pos vár, 2010 Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia) Körtési Gábor & Molnár Tamás Gergely Kaposvári Egyetem ÁTK,
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenHAZAI KÉTÉLTŰEK KUTATÁSA ÉS VÉDELME
HAZAI KÉTÉLTŰEK KUTATÁSA ÉS VÉDELME ELŐADÓÜLÉS 2008. OKTÓBER 6. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM SEMSEY ANDOR ELŐADÓTEREM ÖSSZEFOGLALÓK Összeállította: Vörös Judit 2 TARTALOMJEGYZÉK Hock Ferenc, Vörös
RészletesebbenA MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 7. 1981. A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA SOLTI Béla VARGA András Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: (The Amphibian-fauna of the Mátra Mountains). 15 Amphibia species are recorded
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenAGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE
Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenA kétéltűek hang alapján történő monitorozása (Körös-Maros Nemzeti Park - Kis-Sárrét)
Crisicum 2. pp.199-205. A kétéltűek hang alapján történő monitorozása (Körös-Maros emzeti Park - Kis-Sárrét) Anthony Brandon Abstract Monitoring Amphibians useing road call counts (Körös-Maros ational
RészletesebbenKétéltűek és hüllők előfordulása Fejér megyében
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 333 340 Kétéltűek és hüllők előfordulása Fejér megyében HÁMORI MÁRTA, PUKY MIKLÓS & SCHÁD PÉTER ABSTRACT: (Amphibian and reptile mapping in Fejér county,
RészletesebbenOsztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK
Osztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás az egyedfejlődés kezdeti szakasza a vízhez kötődik poikilotherm állatok bőrük csupasz a többrétegű epidermisz sok nyálkát és mérget
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 113 118
Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 A haltenyésztés termelési biztonságát veszélyeztető kárókatona (Phalacrocorax carbo) állományának alakulása a Hortobágyi Halgazdáság területén The population of the Great
RészletesebbenAz újraárasztott Nyirkai Hany Keleti Mórrétek (Hanság) herpetofaunája
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 341 347 Az újraárasztott Nyirkai Hany Keleti Mórrétek (Hanság) herpetofaunája PUKY MIKLÓS ABSTRACT: (Occurrence of amphibians and reptiles in the Nyirkai
Részletesebben11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.
11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az
RészletesebbenA fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években
Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenKÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.
RészletesebbenA JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1292 0.2.2 Species name Natrix tessellata 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name kockás sikló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 5037 0.2.2 Species name Lacerta vivipara pannonica 0.2.3 Alternative species Zootoca vivipara scientific name 0.2.4 Common name elevenszülő (Hegyi) gyík 1. National
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenTerepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad
RészletesebbenA szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ projekt keretében végzett élőhelykezelések hatásának monitoringja
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ projekt keretében végzett élőhelykezelések hatásának monitoringja I. részjelentés Összeállította: Kiss Orsolya Közreműködött: Farkas
RészletesebbenKözösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon
T E R M É S Z E T V É D E L E M Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon Dr. Varga Ildikó Vidékfejlesztési Minisztérium Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése.
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenKözösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park
RészletesebbenA magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 486-492, 2009 A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban Lendvay Bertalan és Kalapos Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
Részletesebben2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. patkolaszlo88@gmail.com
A VADDISZNÓ HATÁSA AZ ISASZEGI VADDISZNÓSKERT KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRA ÉS A HERPETOFAUNÁRA Patkó László 1, Farkas Mátyás 1, Ujhegyi Nikolett 1, Szemethy László 1, Heltai Miklós 1, Kiss István 2 1 Szent István
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenKétéltűek hangmonitorozása a Rétközi-tó térségében
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 467-475, 2009 Kétéltűek hangmonitorozása a Rétközi-tó térségében Tóth Mihály 1 és Puky Miklós 2 1 Debreceni Egyetem, Ökológia Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4067 0.2.2 Species name Echium russicum 0.2.3 Alternative species Echium maculatum scientific name 0.2.4 Common name piros kígyószisz 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1220 0.2.2 Species name Emys orbicularis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name mocsári teknős 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
Részletesebben53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról
53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről
RészletesebbenKEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu
GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 7. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu
RészletesebbenTisztelt Szerkesztő Úr!
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Sarród, 9435, Rév-Kócsagvár, Pf.4. Tel.: 99/537-620, Fax: 99/537-621 Elektronikus levélcím: fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.hu Ügy száma : 33- /2011 Tárgy : Győri Audi gyár
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenPRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL
Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (011) 1. szám, pp. 75-8. PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Makó Ágnes PhD hallgató, I. évfolyam
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4029 0.2.2 Species name Chondrosoma fiduciarium 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name magyar ősziaraszoló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
RészletesebbenMadárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén
DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Kar Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváth Róbert Debreceni Egyetem Debrecen, 2003
RészletesebbenA BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE. (éééé. hónap nn.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011. 01. 25. C(2011) 351 A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE (éééé. hónap nn.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenCOOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.
COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength
Részletesebbenhazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály
A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
Részletesebbenlétük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge
Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a
RészletesebbenAz Egyek-pusztakócsi mocsarak (Hortobágyi Nemzeti Park) kétéltűfaunája
Természetvédelmi Közlemények 23, pp. 50 67, 2017 DOI: 10.17779/tvk-jnatconserv.2017.23.50 Az Egyek-pusztakócsi mocsarak (Hortobágyi Nemzeti Park) kétéltűfaunája Mester Béla 1, Szabolcs Márton 1, Szalai
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenA KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
Részletesebben