2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

Átírás

1 A VADDISZNÓ HATÁSA AZ ISASZEGI VADDISZNÓSKERT KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRA ÉS A HERPETOFAUNÁRA Patkó László 1, Farkas Mátyás 1, Ujhegyi Nikolett 1, Szemethy László 1, Heltai Miklós 1, Kiss István 2 1 Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2 Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. patkolaszlo88@gmail.com Bevezetés Hazánkban a 70-es évektől kezdve a vadaskertekben való vadászat fellendült. Még azok a kertek is, ahol a vaddisznó mellett más nagyvadfajokat is tartanak, gazdálkodásuk eredményességét tekintve jelentős részben a vaddisznó hasznosításától függenek (Jánoska 2008). A szakemberek már a 80-as években figyelmeztettek arra, hogy a kertekben a magas állománysűrűség következtében káros folyamatok indulhatnak el és a magas állománysűrűség jelentős ökológiai károkat idézhet elő (Baksa 1998, Molnár 1995, Koltay és Hegedűs 2005, Páll 1966). E munkák rendszerint az erdő hosszú távú állapotváltozásával vagy vaddisznó által okozott közvetlen kárral foglalkoznak, vagy a növényzetre történő hatását írják le (Kiss 2009). Taposásával és bagózásával a mezőgazdasági és természetvédelmi területeken is komoly károkat okoz, de apróvadgazdálkodási szempontból is kártékony vadfajnak minősülhet (Heltay 2003, Hone 2002). Több védett növényfaj fennmaradását a vaddisznó általi túrás is fenyegetheti (pl. a magyarföldi husáng (Ferula sadreliana) (Szemethy és mtsai 2006). Más növényfajok esetében a vaddisznó hatása nem egyértelmű (György 2009, Arrington és mtsai 1999). Kiss (2009) például a hagymaburok (Liparis loeselii) jelentős állományait a vaddisznók által bolygatott területeken találta. Táplálékában javarészt növényi eredetű táplálékok szerepelnek, ezek mértéke a 90 %-ot is meghaladhatja (Gazdag 2002). Ugyanakkor a fennmaradó 10% körüli részt állati táplálékok teszik ki (Herrero és mtsai 2004, Giménez-Anaya és mtsai 2008). Ritkán az is előfordulhat, hogy az állati eredetű táplálék jelentős részt tesz ki az étrendjükben (15-25 %). Állati táplálékuk nagy részét gerinctelenek alkotják, de madarakat, kétéltűeket és más gerinceseket is nagy számban fogyasztanak. A japán vaddisznónál (Sus scrofa leucomastyx) a gyomorminták közel 10 %-ában találtak békákat (Asahi 1995). Egy amerikai vizsgálat 5 különböző hüllő és kétéltű faj 64 egyedét találta meg 68 disznó gyomortartalmában. Egy egyed gyomortartalom vizsgálata során 49 darab béka (Scaphiopus holbrooki) maradvá- 56

2 nya került elő (Jolley 2007). A vaddisznó ehet barna varangyot (Bufo bufo), zöld varangyot (Bufotes viridis), a kecskebéka fajkomplex tagjait (Pelophylax spp.), valamint számos egyéb kétéltűt is, továbbá dögevése is jelentős lehet (Schley és Roper 2003). Tevékenységeivel a kisvizek élővilágát is veszélyezteti, alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris) szaporodó-helyeket tehetnek tönkre a vaddisznók (Szemethy és mtsai 2006). A vaddisznó hatása akkor lehet nagy, amikor a kétéltűek magas sűrűségben fordulnak elő egy területen (tavasszal a szaporodási időszakban illetve ősszel, amikor telelni vonulnak). Gondot jelenthet, hogy a telelő üregeikből és telelő helyeikről is előtúrhatja a herpetofauna egyes tagjait. Opportunistaként a legnagyobb mennyiségben jelenlévő, legkisebb energia befektetéssel elérhető táplálékot választja. A vaddisznóról, mint a hüllők és kétéltűek egyik lehetséges ragadozójáról és élőhelyeik meghatározó tényezőjéről kevés részletet tudunk. Munkánkban ezért az isaszegi vaddisznóskert területén átfolyó Felső-Tápió herpetofaunáját és a vaddisznó hatását vizsgáltuk. Összehasonlítjuk a Felső-Tápió vaddisznók elől elzárt, és a vaddisznók számára hozzáférhető szakaszaink a környezeti változóit, a herpetofauna összetételét, valamint egyedszámviszonyaikat. Anyag és módszer A vizsgálat helyszíne Vizsgálatunkat a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói erdészetének isaszegi vaddisznóskertjében és környékén végeztük. A kertet 1971-ben alapították, eredetileg 1000 ha-on. Jelenleg a teljes mérete 416,7 ha. A kert kezdetben csak vaddisznókat tartott el, de 1998-től vegyes vadas terület lett, így fontos szerep jut ma már a gímszarvasnak is. A faállomány 60 %-át tölgy fajok (Quercus sp.) képviselik, kis területen fordul elő a fehér akác (Robinia pseudo-acacia) és az erdei fenyő (Pinus sylvestris). A kert természetes vízellátását a Felső-Tápió biztosítja. A patak mentén sok helyen égerlápos (Alnus sp.) társulás figyelhető meg. Kedvezőtlen időszakban a vadászház melletti kis tóból szivattyúzzák a vizet a kertbe. A terület egy részét természetvédelmi okokból elkerítették a vaddisznós kertből, így ott a patakhoz nem férhetnek a vaddisznók, egy másik része pedig megmaradt a kert természetes víz utánpótlásának. A terület teljes egésze a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzethez tartozik. Mintavételek módszerei Terepbejárásainkat 2008 tavaszán kezdtük meg. A kétéltűek szempontjából éves szinten két fontos időszakot vettünk figyelembe, a tavaszi szaporodási időszakot és ősszel a telelő helyre vonulást ban 4, 2009-ben 14, 2010-ben pedig a tavaszi félév alatt 11 alkalommal voltunk terepbejáráson. Egy alkalommal adódott olyan helyzet ( ), hogy egyik szakaszon sem találtunk állatot (1. táblázat). 57

3 1. táblázat: Kétéltű- és hüllőfelmérések időpontjai Table 1. Dates of the fieldworks Év Összesen 31 mintavételi szakaszt jelöltünk ki, ezeken folytattunk kétéltű és hüllő felmérést. Az 50 méteres mintavételi szakaszokat a tó körül, valamint a Felső-Tápió vaddisznóskerten belüli részein, továbbá a kikerített területeken és egy, a kerthez soha hozzá nem tartozó patakszakaszon, mint kontroll területen (1. ábra, 1. melléklet) választottuk ki. Ezeken kívül a tó ideiglenes kiöntését ( B ) is megvizsgáltuk, de ez a helyszín sokszor nem állt rendelkezésünkre (magas növényzet és vízszint, vagy éppen ellenkezőleg, a teljes kiszáradás miatt) így a statisztikai elemzésekből ennek a szakasznak az adatait kihagytuk. A környezeti tényezők közül minden vizsgálati évben mértük a patak vízmélységét és szélességét. Továbbá jegyzőkönyvben felvételeztük a felmérés kezdetét, az aktuális időjárást és hőmérsékletet és egyéb megjegyzéseinket. Az előbbieken kívül a 20 évben kiegészítettük a vizsgálatunkat további 3 környezeti tényező (túrás és taposás, növényborítottság) megfigyelésével (2. táblázat). A Felső-Tápióra eső szakaszok mindegyikén ( D.1, D.2, D.3, E.1, E.2, F és G ) egy 0-től 4-ig tartó ordinális skálán lejegyeztük a vaddisznó túrását és taposását (0-nincs, 1-csekély, 2-közepes, 3-erős, 4-nagyon erős), valamint a növényborítottságot százalékosan kifejezve. Ezek a mintavételi pontok 1 m 2 -es területet fedtek le és minden alkalommal ugyanott vizsgáltuk azokat. Egy 50 méteres szakaszon a patak két oldalán 3-3 ilyen pontot jelöltünk ki. Összesen a tavaszi félévben 3 alkalommal (2018., és ) történtek a megfigyelések, esetenként 186 pont vizsgálatával. Az adatokból egy indexet képeztünk, amely a túrás mértékével súlyozott túrási gyakoriság volt. A vaddisznók által nem használt és a látogatott területeken lévő mintavételi szakaszok száma eltérő volt, ezért eredményeinket az adott élőhelyfolton belül egy szakaszra vetítve adtuk meg. Az egyes fajok megtalálási sikerességét (jelenlét/ hiány adatokból számolva) kétoldali Mann-Whitney tesztel számoltuk a Graph- Pad InStat 3 nevű programmal ( 58

4 Vadbiológia 17 (2015) 1. ábra: A vizsgált szakaszok elhelyezkedése (Pilisi Parkerdő Zrt., alaptérképe nyomán) Figure 1. Map of the study area and survey routes (based on the map of Pilisi Parkerdő Ltd.) Eredmények Vaddisznó hatása a környezet állapotára Túrás és taposás következtésben a vaddisznók által használt területek jóval erősebben bolygatottak voltak (a taposási/túrási index: 15,83, 16,83 és 18). Ez az eredmény leginkább a júniusi átlagban mutatkozott meg, amikor a disznók elől elzárt területeken egyáltalán nem találtunk már túrást vagy taposást (0), míg a vaddisznók által használt részeken ennek mértéke jelentős (18) volt. A vaddisznók által nem használt területeken ezek az értékek sokkal alacsonyabbak (0,67, 0,05, és 0). 59

5 A növényborítottság százalékos értéke jelentős eltérést mutat az egyes időpontok között. A disznóktól el nem zárt ( E.1 -es és E.2 -es) területeken ezek értékei: 8,78 %, 9,03 % és 11,94 %. A disznók elől elzárt helyszíneken nagyobb növényborítottsági értékeket kaptunk: 23,80 %, 71,76 % és 79,81 %. A vízmélység a helyszínek között gyakorlatilag nem mutatott különbséget. A májusi mintavétel során például egyáltalán nem volt eltérés (9 cm volt a vízmélység), míg a többi alkalommal is elhanyagolható volt (9,67 cm és 9,5 cm valamint 11,22 cm és 10,83 cm) (2. táblázat). 2. táblázat. A vaddisznók által használt és nem használt területeken mért környezeti tényezők Table 2. Environmental factors on wild boar free and intensively used areas Dátum Környezeti tényező Disznók elől elzárt terület (13x50 m) Disznók elől nem elzárt terület (6x50 m) Átlag CV% Átlag CV% Taposás/Túrás-index (n) 0,67 0,87 15,83 0,31 Növényborítás (%) 23,80 0,77 8,78 1,00 Vízmélység (cm) 9,67 0,25 9,5 0,02 Patak szélesség (cm) 252,22 0,18 398,33 0,01 Taposás/Túrás-index (n) 0,05 1,73 16,83 0,38 Növényborítás (%) 71,76 0,25 9,03 0,15 Vízmélység (cm) 9,00 0,17 9,00 0,31 Patak szélesség (cm) 225,56 0,13 263,33 0,25 Taposás/Túrás-index (n) 0 Zéróosztó 18,00 0,29 Növényborítás (%) 79,81 0,22 11,94 0,03 Vízmélység (cm) 11,22 0,25 10,83 0,11 Patak szélesség (cm) 267,78 0,19 328,33 0,42 A herpetofauna alakulása 2008-ban és 2009-ben a kétéltű fajok közül a barna varangy (Bufo bufo), az erdei béka (Rana dalmatina) és a kecskebéka fajkomplex tagjai (Pelophylax komplex) kerültek (3. táblázat) ben a lista kiegészült a zöld levelibékával (Hyla arborea). Utóbbi fajból a 3 év alatt egyetlen egyedet sikerült csak megfigyelnünk (a D.3 -as szakaszon). A 2009-es év hüllők szempontjából szegényesebb volt. Csak fürge gyíkot (Lacerta agilis) találtunk, de 2010-ben már láttunk zöld gyíkokat (Lacerta viridis) (2 példány) és vízisiklókat (Natrix natrix) (12 példány) is. 60

6 3. táblázat: Kétéltű- és kétéltű fajok jelenléte (1) és hiánya (0) az egyes szakaszokon a három év során (Jelmagyarázat: A-tó ház felöli oldala, C-tó kert felöli oldala, F-vaddisznók elől régen elzárt terület, D.1, D.2, D.3-vaddisznók elől elzárt terület, E.1, E.2-vaddisznóktól el nem zárt terület, G-kontroll terület) Table 3. Presence (1) and absence (0) of amphibians and reptiles on given survey sites (A-lake near to the house, C-lake near to the enclosure, F-wild boar free area (old), D.1, D.2, D.3-wild boar free area, E.1, E.2-intensive wild boar presence, G-control) Faj Szakasz A B C D.1 E.1 D.2 E.2 D.3 F G Bufo bufo Rana dalmatina Pelophylax komplex Hyla arborea Lacerta agilis Lacerta viridis Natrix natrix A legtöbb faj a tó körüli szakaszokon ( A és C területek) valamint a kontroll terület ( G ) került elő. Ezeken a részeken majdnem az összes faj (kivétel a levelibéka) képviseltette magát valamilyen számban és rendszeresen megfigyelhetőek voltak. A vaddisznók által használt E.2 -es terület fajokban szegényebb volt, innen mindössze három faj (barna varangy, erdei béka és fürge gyík) került elő, de ezek sem mind a két évben. Legnagyobb egyedszámban a barna varangy fordult elő (2009: 1122 pld., 2010: 878 pld.) (2. ábra). Ezek az állatok főleg a vadászház melletti tó körül voltak gyakoriak. A tóban minden évben látható volt a varangyokra jellemző petezsinór, később pedig ezekből kikelő ebihalakat is találtunk. Petezsinórt és ebihalat a tavon kívül az F és G szakaszon láttunk, 2010-ben pedig a D.1 -es szakaszon is. A kerten belül csak szórványosan láttunk barna varangyot. Erdei békát gyakran figyeltük meg a kontrollterületen, a tó körül, valamint a D.3 szakaszon. Ritkábban láttuk ezt a fajt az E.1 -es és E.2 -es szakaszokon. A G szakaszon esetenként darabot is megfigyeltünk. Az A, B és C területeken rendszeres volt a jelenlétük, de csekély számban fordultak csak elő (2-3 egyednél ritkán találtunk többet). Petecsomókat minden évben megfigyeltünk a tóban és 2010-ben az E.1 helyszínen is. 61

7 2. ábra: A kétéltűek megfigyelt összes egyedszáma egy 50 méteres szakaszra vonatkoztatva (Jelmagyarázat: A-tó ház felöli oldala, C-tó kert felöli oldala, F- vaddisznók elől régen elzárt terület, D.1, D.2, D.3-vaddisznók elöl elzárt terület, E.1, E.2-vaddisznóktól el nem zárt terület, G-kontroll terület) Figure 2. Summarized numbers of amphibians given in 50 meters survey routes (A-lake near to the house, C-lake near to the enclosure, F-wild boar free area (old), D.1, D.2, D.3-wild boar free area, E.1, E.2-intensive wild boar presence, G-control) A kecskebéka fajkomplex tagjait leginkább a tóban és annak környékén figyeltük meg. Elvétve találtunk néhány egyedet a kerten belül is. Ez az országosan elterjedt, viszonylag gyakori fajcsoport egészen alacsony egyedszámban képviseltette magát a területen (a két év alatt mindössze 15 egyedet találtunk). A zöld levelibéka csak a D.3 -as szakaszról került elő, egyetlen alkalommal ( ). A leggyakoribb hüllőfaj a fürge gyík volt (3. ábra). Kivétel nélkül mindegyik helyszínen megfigyeltük legalább egyszer. A leggyakrabban ezt a fajt is a tó körül lehetett észlelni (két év alatt 23 példány), ezt követően pedig a kontroll területen (9 példány) volt a legtöbb. Fürge gyíkból a 2009-es és 2010-es adatokat összevetve 61 egyedet figyeltünk meg az összes terület észleléseit figyelembe véve. Zöld gyíkot két helyen találtunk: az egyiket a tó ház felöli részénél ( A ) figyeltük meg, míg a másikat a kontroll területen ( G ). Mind a kettőt 2010-ben találtuk. Vízisikló több szakaszon is a szemünk elé került, de az összes példányt (12) 2010-ben láttuk. Az előző években egyáltalán nem sikerült kimutatnunk a fajt. Vízisiklóval a A, D.1, D.2, E.2 és G. szakaszokon találkoztunk. A zöld gyíkon és a zöld levelibékán kívül az összes többi kétéltű- és hüllőfajból találtunk fiatal egyedeket, vagy békák esetében ebihalakat. 62

8 3. ábra: A hüllők megfigyelt összes egyedszáma egy 50 méteres szakaszra vonatkoztatva (Jelmagyarázat: A-tó ház felöli oldala, C-tó kert felöli oldala, F- vaddisznók elől régen elzárt terület, D.1, D.2, D.3-vaddisznók elöl elzárt terület, E.1, E.2-vaddisznóktól el nem zárt terület, G-kontroll terület) Figure 3. Summarized numbers of reptiles given in 50 meters survey routes (A-lake near to the house, C-lake near to the enclosure, F-wild boar free area (old), D.1, D.2, D.3-wild boar free area, E.1, E.2-intensive wild boar presence, G-control) Felméréseink során viszonylag kevés kétéltű és hüllő egyedet találtunk a vaddisznóskertben, ezért csak az erdei béka és a fürge gyík megtalálási sikerességét tudtuk statisztikailag feldolgozni. Az erdei békánál a megtalálási sikeresség alkalmainak száma egy szakaszra vetítve a vaddisznóktól nem elzárt területeken 2,17 volt, míg a vaddisznóktól elzárt helyszíneken 0,23. Ezt tesztelve (kétoldali Mann-Whitney teszt, U=585, p=0,001) szignifikáns különbséget kaptunk. A fürge gyíknál a megtalálási sikeresség alkalmainak száma egy szakaszra vetítve a vaddisznóktól el nem zárt területeken 0,33 volt, míg a vaddisznóktól elzárt részeken 0,62. Ezt tesztelve (kétoldali Mann-Whitney teszt, U=339,5, p=0,057) marginális szignifikáns különbséget kaptunk. Következtetések Azokon a területeken, ahol a vaddisznók rendszeresen nagyobb számban előfordultak, a túrás és taposás magasabb értéket mutatott, amiből az is következhet, hogy az ilyen területeket komolyan bolygathatták (Heltay 2003, Hone 2002, Siemann és mtsai 2009). Vaddisznóskertekben az esetleg magasabb sűrűség miatt ez méginkább láthatóvá válhat. Az elkerített területeken a túrások azt jelzik, hogy elvétve 1-1 egyed bejuthatott ezekre a szakaszokra is. Ez nem számottevő és azt mutatja, hogy a védett területről jól sikerült kiszorítani a vaddisznókat. 63

9 A növényborítottság aránya jól párhuzamba állítható a túrással és taposással. Azokon a helyeken ahol a vaddisznók nagyobb sűrűségben fordultak elő, kisebb volt a növényborítás. Erre az eredményre jutottak más vizsgálatok is (Arrington és mtsai 1999). A kora tavaszi aspektusban a vegetáció még nem túl dús, de később ez a különböző zavartságú területektől függően változik. A vaddisznóktól elzárt szakaszokon nagy ugrásokban növekedett a növényborítottság. Ott, ahol vaddisznók hozzáférnek a növényzethez a borítottság növekedése kisebb volt (2. táblázat). A mért környezeti változók alapján úgy tűnik, hogy a vaddisznó jelentősen befolyásolhatja az élettér jellegét, mint ökoszisztéma mérnök faj léphet fel. Utat engedhet új fajoknak, vagy akadályt képezhet más fajok megjelenésében, csak úgy, mint például a hódok vagy harkályok (Jones és mtsai 1994). A herpetofauna azon a fajai, amik az ország más területein is gyakran észlelhetőek (Puky és mtsai 2005, http1), itt is magasabb számban megtalálhatóak voltak. Ez alól a kecskebéka fajkomplex kivételt jelent. A két leggyakoribb faj (barna varangy és erdei béka) esetében azt találtuk, hogy míg a varangy főleg a tó körüli szakaszokon volt gyakori, addig az erdei béka a teljes mintavételi területen gyakran előkerült. Herpetofaunisztikai feltárásunk szempontjából pozitív, hogy minden évben találtunk fiatal állatokat. A tóban mindig voltak petezsinórok és petecsomók is, később pedig ebihalak is. Összességében viszont megállapíthatjuk, hogy a hüllők és kétéltűek egyedszáma csekély az isaszegi vaddisznóskertben és közvetlen környezetében. A fajok megtalálási sikerességét jelentősen befolyásolta a kis egyedszám. Két faj adatait tudtuk értékelni Mann-Whitney teszttel. Az erdei béka esetében az erősen szignifikáns különbség azt mutatta, hogy ez a faj ott is előfordul ahol a vaddisznók jelenléte nagyobb. Túlélési, menekülési lehetőségét növeli, hogy stresszhelyzetben igen nagy távolságú ugrásokra képes. A másik értékelhető adatsort a fürge gyík adta, melynél marginális szignifikanciát kaptunk, ami azt jelenti, hogy a két különböző zavartságú élőhely között nem tudunk különbséget tenni a fürge gyík helyválasztása szempontjából. Ezt azonban alacsony egyedszám és/vagy a mintavételi helyek közelsége is okozhatta és valójában a vaddisznók által használt és vaddisznók által nem használt területek között a gyíkok szempontjából nincs nagy különbség. Az alacsony egyedszám-értékek és a két faj megfigyelhetőségében mutatkozó eltéréseket figyelembe véve, arra a következtetésre jutottunk, hogy a Felső-Tápió menti vaddisznós kertben kijelölt szakaszok együttesen egy nagy egységként működhetnek. A környezeti tényezők vizsgálatából úgy tűnik, hogy meglehetősen száraz területen áthaladó patak vízhozamának és szélességének növelésével pozitív hatást gyakorolhatunk a kerten belül élő vadfajok és a herpetofauna tagjai számára. 64

10 Köszönetnyilvánítás Köszönettel. tartozunk Magyar Ferencnek a vaddisznóskertről adott információkért, Molnár Rebekának a terepmunka során nyújtott segítségért, és Sály Péternek a statisztikai elemzésben nyújtott segítségért. Summary The effect of wild boar on the environmental parameters and herpetofauna in a hunting enclosure at Isaszeg, Hungary Our aims were to investigate the differences in environmental parameters and herpetofauna where wild boars (Sus scrofa) frequently occur and where they are absent. Research was carried out in a hunting enclosure (Pilis Park Forestry, Ltd.) at Isaszeg (Hungary, Pest county). For nature conservation purpose wild boars had been excluded from certain parts (Felső-Tápió river basin) of the enclosure. In the enclosure boar rooting and trampling was more intense, due to this plant cover was lower in the enclosure. Water level was similar in both areas, this parameter showed the extremely shallow water of Felső-Tápió. However, the stream was wider in the enclosure where boars occurred. Investigating these parameters led us to conclude that wild boars can be considered as a highly important ecosystem engineer species. In case of herpetofauna the control and completely boar-free areas showed higher number of species and higher densities. Common toad (Bufo bufo), agile frog (Rana dalmatina) were the most frequently occurring species. From the group of reptiles, sand lizard (Lacerta agilis) could be seen more often. We could also detect frogs from the Pelophylax esculentus-complex, tree frogs (Hyla arborea), green lizards (Lacerta viridis) and grass snakes (Natrix natrix). Statistical analysis (Mann-Whitney test) was carried out on the observability of agile frog and sand lizard. More agile frogs occurred in the enclosure where boars could reach them, then in boar-free areas. On the other hand, lizards seem to avoid areas in the hunting enclosure, although this result is only marginally significant. Based on the environmental parameters we think that after a comprehensive environmental case study Felső-Tápió s water discharge might need an improvement with dredging or small dam systems. This would both help the herpetofauna with creating new breeding habitats, and the boars with a more wet environment. Statistical analysis of amphibians and reptiles occurrence showed that the enclosure and the boar-free areas might act as one big habitat, without any striking and sharp borders. Hivatkozások Arrington, A. D., Toth, A. L. és Koebel W. J. (1999): Effects of rooting by feral hogs Sus scrofa L. ont he structure of floodplain vegtation assemblage. Wetlands, 19(3): Asahi, M. (1995): Stomach contents in japanese wild boar in winter, Ibex Journal of Mountain Ecology, 3:

11 Baksa, G. (1998) Környezeti változások vizsgálata új létesítésű vaddisznóskertekben, Diplomaterv, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Szak, Sopron, 115pp. Gazdag, F. (2002): Adatok a vaddisznó táplálkozásáról, Vadbiológia, 9: Giménez-Anaya, A., Herrero, J., Rosell, C., Couto, S. és García-Serrano, A. (2008): Food habits of wild boars (Sus scrofa) in a Mediterranean coastal wetland. Wetlands, 28(1): György, L. (2009): A vaddisznós kert védett növényekre gyakorolt hatásai, Szakdolgozat, SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő, 42pp. Heltay, I. (2003): Vaddisznó (Sus scrofa). In: Heltay I. (Szerk.): Vadásziskola, Hubertusz Vadkereskedelmi Kft., Budapest, pp. Herrero, J., Scouto, S., Rosell, C. és Arias, P. (2004): Preliminary data on the diet of wild boar living in the Mediterranean coastal wetland. Galemys, 16: Hone, J. (2002): Feral pigs in Namadgi National Park, Australia: dynamics, impacts and management. Biological Conservation, 105: Jánoska, F. (2008): Kutatási eredmények vadaskertekben. In: Nagy E. (szerk.): A vadgazdálkodás időszerű kérdései 8., Vadaskertek, Dénes Naturműhely és OMVK, Budapest, pp. Jolley, D. B. (2007): Reproduction and herpetofauna depredation of feral pigs in Fort Benning, Georgia, MsC thesis, Auburn, 44 pp. Jones, C., G., Lawton J., H. és Shachak, M. (1994): Organism as ecosystem engineer. Oikos, 69: pp. Kiss P. (2009): A Velencei-tó és Dinnyési Fertő TT elnevezésű vadászterület vaddisznó-állományának sajátosságai, Szakdolgozat, SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő, 48+4pp. Koltay, A. és Hegedűs, P. (2005): Erdő vagy vaddisznóskert?, Erdészeti Lapok, CXL (1): Molnár, A. (1995): A zárttéri vaddisznótartás környezeti hatásainak vizsgálata. Diplomaterv, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Szak, 58 pp. Páll E. (1966): A vaddisznó és vadászata. Mezőgazda Kiadó, Budapest Puky, M., Schád, P. és Szövényi, G. (2005): Magyarország herpetológiai atlasza, Varangy akciócsoport egyesület, Budapest Schley, L. és Roper, T. J. (2003): Diet of wild boar Sus scrofa in Western Europe with particular reference of consumption of agricultural corps. Mammal Reviev, 33(1): Szemethy, L., Bíró, Zs. és Lehocki, R. (2006): Vaddisznó. In: Bihari Z., Csorba G. és Heltai M. (Szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza, Kossuth Kiadó, Budapest, pp. Siemann, E., Carrillo, A., J., Gabler, A., C., Zipp, R. és Rogers, W., E. (2009): Experimental test of the impacts of feral hogs on forest dynamics and processes in the southeastern US. Forest Ecology And Management, 258: http1: 66

12 1. Melléklet: Jelmagyarázat a vizsgálat szakaszokhoz Supplemet 1. Legend for Figure 1 (map of study area) Térképi elnevezések A mintavételi szakasz A.1 tó ház felöli oldala 1 A.2 tó ház felöli oldala 2 A.3 tó ház felöli oldala 3 A.4 tó ház felöli oldala 4 B.1 tó kiöntése 1 C.1 tó kert felöli oldala 1 C.2 tó kert felöli oldala 2 C.3 tó kert felöli oldala 3 D.1.a vaddisznók elől elzárt terület 1.a D.1.b vaddisznók elől elzárt terület 1.b D.1.c vaddisznók elől elzárt terület 1.c E.1.a vaddisznóktól el nem zárt terület 1.a E.1.b vaddisznóktól el nem zárt terület 1.b E.1.c vaddisznóktól el nem zárt terület 1.c D.2.a vaddisznók elől elzárt terület 2.a D.2.b vaddisznók elől elzárt terület 2.b D.2.c vaddisznók elől elzárt terület 2.c D.2.d vaddisznók elől elzárt terület 2.d D.2.e vaddisznók elől elzárt terület 2.e D.2.f vaddisznók elől elzárt terület 2.f D.2.g vaddisznók elől elzárt terület 2.g E.2.a vaddisznóktól el nem zárt terület 2.a E.2.b vaddisznóktól el nem zárt terület 2.b E.2.c vaddisznóktól el nem zárt terület 2.c D.3.a vaddisznók elől elzárt terület 3.a D.3.b vaddisznók elől elzárt terület 3.b D.3.c vaddisznók elől elzárt terület 3.c F.1 vaddisznók elől régen elzárt terület 1 F.2 vaddisznók elől régen elzárt terület 2 F.3 vaddisznók elől régen elzárt terület 3 G.1 kontroll terület 1 67