2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. patkolaszlo88@gmail.com"

Átírás

1 A VADDISZNÓ HATÁSA AZ ISASZEGI VADDISZNÓSKERT KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRA ÉS A HERPETOFAUNÁRA Patkó László 1, Farkas Mátyás 1, Ujhegyi Nikolett 1, Szemethy László 1, Heltai Miklós 1, Kiss István 2 1 Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2 Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. patkolaszlo88@gmail.com Bevezetés Hazánkban a 70-es évektől kezdve a vadaskertekben való vadászat fellendült. Még azok a kertek is, ahol a vaddisznó mellett más nagyvadfajokat is tartanak, gazdálkodásuk eredményességét tekintve jelentős részben a vaddisznó hasznosításától függenek (Jánoska 2008). A szakemberek már a 80-as években figyelmeztettek arra, hogy a kertekben a magas állománysűrűség következtében káros folyamatok indulhatnak el és a magas állománysűrűség jelentős ökológiai károkat idézhet elő (Baksa 1998, Molnár 1995, Koltay és Hegedűs 2005, Páll 1966). E munkák rendszerint az erdő hosszú távú állapotváltozásával vagy vaddisznó által okozott közvetlen kárral foglalkoznak, vagy a növényzetre történő hatását írják le (Kiss 2009). Taposásával és bagózásával a mezőgazdasági és természetvédelmi területeken is komoly károkat okoz, de apróvadgazdálkodási szempontból is kártékony vadfajnak minősülhet (Heltay 2003, Hone 2002). Több védett növényfaj fennmaradását a vaddisznó általi túrás is fenyegetheti (pl. a magyarföldi husáng (Ferula sadreliana) (Szemethy és mtsai 2006). Más növényfajok esetében a vaddisznó hatása nem egyértelmű (György 2009, Arrington és mtsai 1999). Kiss (2009) például a hagymaburok (Liparis loeselii) jelentős állományait a vaddisznók által bolygatott területeken találta. Táplálékában javarészt növényi eredetű táplálékok szerepelnek, ezek mértéke a 90 %-ot is meghaladhatja (Gazdag 2002). Ugyanakkor a fennmaradó 10% körüli részt állati táplálékok teszik ki (Herrero és mtsai 2004, Giménez-Anaya és mtsai 2008). Ritkán az is előfordulhat, hogy az állati eredetű táplálék jelentős részt tesz ki az étrendjükben (15-25 %). Állati táplálékuk nagy részét gerinctelenek alkotják, de madarakat, kétéltűeket és más gerinceseket is nagy számban fogyasztanak. A japán vaddisznónál (Sus scrofa leucomastyx) a gyomorminták közel 10 %-ában találtak békákat (Asahi 1995). Egy amerikai vizsgálat 5 különböző hüllő és kétéltű faj 64 egyedét találta meg 68 disznó gyomortartalmában. Egy egyed gyomortartalom vizsgálata során 49 darab béka (Scaphiopus holbrooki) maradvá- 56

2 nya került elő (Jolley 2007). A vaddisznó ehet barna varangyot (Bufo bufo), zöld varangyot (Bufotes viridis), a kecskebéka fajkomplex tagjait (Pelophylax spp.), valamint számos egyéb kétéltűt is, továbbá dögevése is jelentős lehet (Schley és Roper 2003). Tevékenységeivel a kisvizek élővilágát is veszélyezteti, alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris) szaporodó-helyeket tehetnek tönkre a vaddisznók (Szemethy és mtsai 2006). A vaddisznó hatása akkor lehet nagy, amikor a kétéltűek magas sűrűségben fordulnak elő egy területen (tavasszal a szaporodási időszakban illetve ősszel, amikor telelni vonulnak). Gondot jelenthet, hogy a telelő üregeikből és telelő helyeikről is előtúrhatja a herpetofauna egyes tagjait. Opportunistaként a legnagyobb mennyiségben jelenlévő, legkisebb energia befektetéssel elérhető táplálékot választja. A vaddisznóról, mint a hüllők és kétéltűek egyik lehetséges ragadozójáról és élőhelyeik meghatározó tényezőjéről kevés részletet tudunk. Munkánkban ezért az isaszegi vaddisznóskert területén átfolyó Felső-Tápió herpetofaunáját és a vaddisznó hatását vizsgáltuk. Összehasonlítjuk a Felső-Tápió vaddisznók elől elzárt, és a vaddisznók számára hozzáférhető szakaszaink a környezeti változóit, a herpetofauna összetételét, valamint egyedszámviszonyaikat. Anyag és módszer A vizsgálat helyszíne Vizsgálatunkat a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói erdészetének isaszegi vaddisznóskertjében és környékén végeztük. A kertet 1971-ben alapították, eredetileg 1000 ha-on. Jelenleg a teljes mérete 416,7 ha. A kert kezdetben csak vaddisznókat tartott el, de 1998-től vegyes vadas terület lett, így fontos szerep jut ma már a gímszarvasnak is. A faállomány 60 %-át tölgy fajok (Quercus sp.) képviselik, kis területen fordul elő a fehér akác (Robinia pseudo-acacia) és az erdei fenyő (Pinus sylvestris). A kert természetes vízellátását a Felső-Tápió biztosítja. A patak mentén sok helyen égerlápos (Alnus sp.) társulás figyelhető meg. Kedvezőtlen időszakban a vadászház melletti kis tóból szivattyúzzák a vizet a kertbe. A terület egy részét természetvédelmi okokból elkerítették a vaddisznós kertből, így ott a patakhoz nem férhetnek a vaddisznók, egy másik része pedig megmaradt a kert természetes víz utánpótlásának. A terület teljes egésze a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzethez tartozik. Mintavételek módszerei Terepbejárásainkat 2008 tavaszán kezdtük meg. A kétéltűek szempontjából éves szinten két fontos időszakot vettünk figyelembe, a tavaszi szaporodási időszakot és ősszel a telelő helyre vonulást ban 4, 2009-ben 14, 2010-ben pedig a tavaszi félév alatt 11 alkalommal voltunk terepbejáráson. Egy alkalommal adódott olyan helyzet ( ), hogy egyik szakaszon sem találtunk állatot (1. táblázat). 57

3 1. táblázat: Kétéltű- és hüllőfelmérések időpontjai Table 1. Dates of the fieldworks Év Összesen 31 mintavételi szakaszt jelöltünk ki, ezeken folytattunk kétéltű és hüllő felmérést. Az 50 méteres mintavételi szakaszokat a tó körül, valamint a Felső-Tápió vaddisznóskerten belüli részein, továbbá a kikerített területeken és egy, a kerthez soha hozzá nem tartozó patakszakaszon, mint kontroll területen (1. ábra, 1. melléklet) választottuk ki. Ezeken kívül a tó ideiglenes kiöntését ( B ) is megvizsgáltuk, de ez a helyszín sokszor nem állt rendelkezésünkre (magas növényzet és vízszint, vagy éppen ellenkezőleg, a teljes kiszáradás miatt) így a statisztikai elemzésekből ennek a szakasznak az adatait kihagytuk. A környezeti tényezők közül minden vizsgálati évben mértük a patak vízmélységét és szélességét. Továbbá jegyzőkönyvben felvételeztük a felmérés kezdetét, az aktuális időjárást és hőmérsékletet és egyéb megjegyzéseinket. Az előbbieken kívül a 20 évben kiegészítettük a vizsgálatunkat további 3 környezeti tényező (túrás és taposás, növényborítottság) megfigyelésével (2. táblázat). A Felső-Tápióra eső szakaszok mindegyikén ( D.1, D.2, D.3, E.1, E.2, F és G ) egy 0-től 4-ig tartó ordinális skálán lejegyeztük a vaddisznó túrását és taposását (0-nincs, 1-csekély, 2-közepes, 3-erős, 4-nagyon erős), valamint a növényborítottságot százalékosan kifejezve. Ezek a mintavételi pontok 1 m 2 -es területet fedtek le és minden alkalommal ugyanott vizsgáltuk azokat. Egy 50 méteres szakaszon a patak két oldalán 3-3 ilyen pontot jelöltünk ki. Összesen a tavaszi félévben 3 alkalommal (2018., és ) történtek a megfigyelések, esetenként 186 pont vizsgálatával. Az adatokból egy indexet képeztünk, amely a túrás mértékével súlyozott túrási gyakoriság volt. A vaddisznók által nem használt és a látogatott területeken lévő mintavételi szakaszok száma eltérő volt, ezért eredményeinket az adott élőhelyfolton belül egy szakaszra vetítve adtuk meg. Az egyes fajok megtalálási sikerességét (jelenlét/ hiány adatokból számolva) kétoldali Mann-Whitney tesztel számoltuk a Graph- Pad InStat 3 nevű programmal ( 58

4 Vadbiológia 17 (2015) 1. ábra: A vizsgált szakaszok elhelyezkedése (Pilisi Parkerdő Zrt., alaptérképe nyomán) Figure 1. Map of the study area and survey routes (based on the map of Pilisi Parkerdő Ltd.) Eredmények Vaddisznó hatása a környezet állapotára Túrás és taposás következtésben a vaddisznók által használt területek jóval erősebben bolygatottak voltak (a taposási/túrási index: 15,83, 16,83 és 18). Ez az eredmény leginkább a júniusi átlagban mutatkozott meg, amikor a disznók elől elzárt területeken egyáltalán nem találtunk már túrást vagy taposást (0), míg a vaddisznók által használt részeken ennek mértéke jelentős (18) volt. A vaddisznók által nem használt területeken ezek az értékek sokkal alacsonyabbak (0,67, 0,05, és 0). 59

5 A növényborítottság százalékos értéke jelentős eltérést mutat az egyes időpontok között. A disznóktól el nem zárt ( E.1 -es és E.2 -es) területeken ezek értékei: 8,78 %, 9,03 % és 11,94 %. A disznók elől elzárt helyszíneken nagyobb növényborítottsági értékeket kaptunk: 23,80 %, 71,76 % és 79,81 %. A vízmélység a helyszínek között gyakorlatilag nem mutatott különbséget. A májusi mintavétel során például egyáltalán nem volt eltérés (9 cm volt a vízmélység), míg a többi alkalommal is elhanyagolható volt (9,67 cm és 9,5 cm valamint 11,22 cm és 10,83 cm) (2. táblázat). 2. táblázat. A vaddisznók által használt és nem használt területeken mért környezeti tényezők Table 2. Environmental factors on wild boar free and intensively used areas Dátum Környezeti tényező Disznók elől elzárt terület (13x50 m) Disznók elől nem elzárt terület (6x50 m) Átlag CV% Átlag CV% Taposás/Túrás-index (n) 0,67 0,87 15,83 0,31 Növényborítás (%) 23,80 0,77 8,78 1,00 Vízmélység (cm) 9,67 0,25 9,5 0,02 Patak szélesség (cm) 252,22 0,18 398,33 0,01 Taposás/Túrás-index (n) 0,05 1,73 16,83 0,38 Növényborítás (%) 71,76 0,25 9,03 0,15 Vízmélység (cm) 9,00 0,17 9,00 0,31 Patak szélesség (cm) 225,56 0,13 263,33 0,25 Taposás/Túrás-index (n) 0 Zéróosztó 18,00 0,29 Növényborítás (%) 79,81 0,22 11,94 0,03 Vízmélység (cm) 11,22 0,25 10,83 0,11 Patak szélesség (cm) 267,78 0,19 328,33 0,42 A herpetofauna alakulása 2008-ban és 2009-ben a kétéltű fajok közül a barna varangy (Bufo bufo), az erdei béka (Rana dalmatina) és a kecskebéka fajkomplex tagjai (Pelophylax komplex) kerültek (3. táblázat) ben a lista kiegészült a zöld levelibékával (Hyla arborea). Utóbbi fajból a 3 év alatt egyetlen egyedet sikerült csak megfigyelnünk (a D.3 -as szakaszon). A 2009-es év hüllők szempontjából szegényesebb volt. Csak fürge gyíkot (Lacerta agilis) találtunk, de 2010-ben már láttunk zöld gyíkokat (Lacerta viridis) (2 példány) és vízisiklókat (Natrix natrix) (12 példány) is. 60

6 3. táblázat: Kétéltű- és kétéltű fajok jelenléte (1) és hiánya (0) az egyes szakaszokon a három év során (Jelmagyarázat: A-tó ház felöli oldala, C-tó kert felöli oldala, F-vaddisznók elől régen elzárt terület, D.1, D.2, D.3-vaddisznók elől elzárt terület, E.1, E.2-vaddisznóktól el nem zárt terület, G-kontroll terület) Table 3. Presence (1) and absence (0) of amphibians and reptiles on given survey sites (A-lake near to the house, C-lake near to the enclosure, F-wild boar free area (old), D.1, D.2, D.3-wild boar free area, E.1, E.2-intensive wild boar presence, G-control) Faj Szakasz A B C D.1 E.1 D.2 E.2 D.3 F G Bufo bufo Rana dalmatina Pelophylax komplex Hyla arborea Lacerta agilis Lacerta viridis Natrix natrix A legtöbb faj a tó körüli szakaszokon ( A és C területek) valamint a kontroll terület ( G ) került elő. Ezeken a részeken majdnem az összes faj (kivétel a levelibéka) képviseltette magát valamilyen számban és rendszeresen megfigyelhetőek voltak. A vaddisznók által használt E.2 -es terület fajokban szegényebb volt, innen mindössze három faj (barna varangy, erdei béka és fürge gyík) került elő, de ezek sem mind a két évben. Legnagyobb egyedszámban a barna varangy fordult elő (2009: 1122 pld., 2010: 878 pld.) (2. ábra). Ezek az állatok főleg a vadászház melletti tó körül voltak gyakoriak. A tóban minden évben látható volt a varangyokra jellemző petezsinór, később pedig ezekből kikelő ebihalakat is találtunk. Petezsinórt és ebihalat a tavon kívül az F és G szakaszon láttunk, 2010-ben pedig a D.1 -es szakaszon is. A kerten belül csak szórványosan láttunk barna varangyot. Erdei békát gyakran figyeltük meg a kontrollterületen, a tó körül, valamint a D.3 szakaszon. Ritkábban láttuk ezt a fajt az E.1 -es és E.2 -es szakaszokon. A G szakaszon esetenként darabot is megfigyeltünk. Az A, B és C területeken rendszeres volt a jelenlétük, de csekély számban fordultak csak elő (2-3 egyednél ritkán találtunk többet). Petecsomókat minden évben megfigyeltünk a tóban és 2010-ben az E.1 helyszínen is. 61

7 2. ábra: A kétéltűek megfigyelt összes egyedszáma egy 50 méteres szakaszra vonatkoztatva (Jelmagyarázat: A-tó ház felöli oldala, C-tó kert felöli oldala, F- vaddisznók elől régen elzárt terület, D.1, D.2, D.3-vaddisznók elöl elzárt terület, E.1, E.2-vaddisznóktól el nem zárt terület, G-kontroll terület) Figure 2. Summarized numbers of amphibians given in 50 meters survey routes (A-lake near to the house, C-lake near to the enclosure, F-wild boar free area (old), D.1, D.2, D.3-wild boar free area, E.1, E.2-intensive wild boar presence, G-control) A kecskebéka fajkomplex tagjait leginkább a tóban és annak környékén figyeltük meg. Elvétve találtunk néhány egyedet a kerten belül is. Ez az országosan elterjedt, viszonylag gyakori fajcsoport egészen alacsony egyedszámban képviseltette magát a területen (a két év alatt mindössze 15 egyedet találtunk). A zöld levelibéka csak a D.3 -as szakaszról került elő, egyetlen alkalommal ( ). A leggyakoribb hüllőfaj a fürge gyík volt (3. ábra). Kivétel nélkül mindegyik helyszínen megfigyeltük legalább egyszer. A leggyakrabban ezt a fajt is a tó körül lehetett észlelni (két év alatt 23 példány), ezt követően pedig a kontroll területen (9 példány) volt a legtöbb. Fürge gyíkból a 2009-es és 2010-es adatokat összevetve 61 egyedet figyeltünk meg az összes terület észleléseit figyelembe véve. Zöld gyíkot két helyen találtunk: az egyiket a tó ház felöli részénél ( A ) figyeltük meg, míg a másikat a kontroll területen ( G ). Mind a kettőt 2010-ben találtuk. Vízisikló több szakaszon is a szemünk elé került, de az összes példányt (12) 2010-ben láttuk. Az előző években egyáltalán nem sikerült kimutatnunk a fajt. Vízisiklóval a A, D.1, D.2, E.2 és G. szakaszokon találkoztunk. A zöld gyíkon és a zöld levelibékán kívül az összes többi kétéltű- és hüllőfajból találtunk fiatal egyedeket, vagy békák esetében ebihalakat. 62

8 3. ábra: A hüllők megfigyelt összes egyedszáma egy 50 méteres szakaszra vonatkoztatva (Jelmagyarázat: A-tó ház felöli oldala, C-tó kert felöli oldala, F- vaddisznók elől régen elzárt terület, D.1, D.2, D.3-vaddisznók elöl elzárt terület, E.1, E.2-vaddisznóktól el nem zárt terület, G-kontroll terület) Figure 3. Summarized numbers of reptiles given in 50 meters survey routes (A-lake near to the house, C-lake near to the enclosure, F-wild boar free area (old), D.1, D.2, D.3-wild boar free area, E.1, E.2-intensive wild boar presence, G-control) Felméréseink során viszonylag kevés kétéltű és hüllő egyedet találtunk a vaddisznóskertben, ezért csak az erdei béka és a fürge gyík megtalálási sikerességét tudtuk statisztikailag feldolgozni. Az erdei békánál a megtalálási sikeresség alkalmainak száma egy szakaszra vetítve a vaddisznóktól nem elzárt területeken 2,17 volt, míg a vaddisznóktól elzárt helyszíneken 0,23. Ezt tesztelve (kétoldali Mann-Whitney teszt, U=585, p=0,001) szignifikáns különbséget kaptunk. A fürge gyíknál a megtalálási sikeresség alkalmainak száma egy szakaszra vetítve a vaddisznóktól el nem zárt területeken 0,33 volt, míg a vaddisznóktól elzárt részeken 0,62. Ezt tesztelve (kétoldali Mann-Whitney teszt, U=339,5, p=0,057) marginális szignifikáns különbséget kaptunk. Következtetések Azokon a területeken, ahol a vaddisznók rendszeresen nagyobb számban előfordultak, a túrás és taposás magasabb értéket mutatott, amiből az is következhet, hogy az ilyen területeket komolyan bolygathatták (Heltay 2003, Hone 2002, Siemann és mtsai 2009). Vaddisznóskertekben az esetleg magasabb sűrűség miatt ez méginkább láthatóvá válhat. Az elkerített területeken a túrások azt jelzik, hogy elvétve 1-1 egyed bejuthatott ezekre a szakaszokra is. Ez nem számottevő és azt mutatja, hogy a védett területről jól sikerült kiszorítani a vaddisznókat. 63

9 A növényborítottság aránya jól párhuzamba állítható a túrással és taposással. Azokon a helyeken ahol a vaddisznók nagyobb sűrűségben fordultak elő, kisebb volt a növényborítás. Erre az eredményre jutottak más vizsgálatok is (Arrington és mtsai 1999). A kora tavaszi aspektusban a vegetáció még nem túl dús, de később ez a különböző zavartságú területektől függően változik. A vaddisznóktól elzárt szakaszokon nagy ugrásokban növekedett a növényborítottság. Ott, ahol vaddisznók hozzáférnek a növényzethez a borítottság növekedése kisebb volt (2. táblázat). A mért környezeti változók alapján úgy tűnik, hogy a vaddisznó jelentősen befolyásolhatja az élettér jellegét, mint ökoszisztéma mérnök faj léphet fel. Utat engedhet új fajoknak, vagy akadályt képezhet más fajok megjelenésében, csak úgy, mint például a hódok vagy harkályok (Jones és mtsai 1994). A herpetofauna azon a fajai, amik az ország más területein is gyakran észlelhetőek (Puky és mtsai 2005, http1), itt is magasabb számban megtalálhatóak voltak. Ez alól a kecskebéka fajkomplex kivételt jelent. A két leggyakoribb faj (barna varangy és erdei béka) esetében azt találtuk, hogy míg a varangy főleg a tó körüli szakaszokon volt gyakori, addig az erdei béka a teljes mintavételi területen gyakran előkerült. Herpetofaunisztikai feltárásunk szempontjából pozitív, hogy minden évben találtunk fiatal állatokat. A tóban mindig voltak petezsinórok és petecsomók is, később pedig ebihalak is. Összességében viszont megállapíthatjuk, hogy a hüllők és kétéltűek egyedszáma csekély az isaszegi vaddisznóskertben és közvetlen környezetében. A fajok megtalálási sikerességét jelentősen befolyásolta a kis egyedszám. Két faj adatait tudtuk értékelni Mann-Whitney teszttel. Az erdei béka esetében az erősen szignifikáns különbség azt mutatta, hogy ez a faj ott is előfordul ahol a vaddisznók jelenléte nagyobb. Túlélési, menekülési lehetőségét növeli, hogy stresszhelyzetben igen nagy távolságú ugrásokra képes. A másik értékelhető adatsort a fürge gyík adta, melynél marginális szignifikanciát kaptunk, ami azt jelenti, hogy a két különböző zavartságú élőhely között nem tudunk különbséget tenni a fürge gyík helyválasztása szempontjából. Ezt azonban alacsony egyedszám és/vagy a mintavételi helyek közelsége is okozhatta és valójában a vaddisznók által használt és vaddisznók által nem használt területek között a gyíkok szempontjából nincs nagy különbség. Az alacsony egyedszám-értékek és a két faj megfigyelhetőségében mutatkozó eltéréseket figyelembe véve, arra a következtetésre jutottunk, hogy a Felső-Tápió menti vaddisznós kertben kijelölt szakaszok együttesen egy nagy egységként működhetnek. A környezeti tényezők vizsgálatából úgy tűnik, hogy meglehetősen száraz területen áthaladó patak vízhozamának és szélességének növelésével pozitív hatást gyakorolhatunk a kerten belül élő vadfajok és a herpetofauna tagjai számára. 64

10 Köszönetnyilvánítás Köszönettel. tartozunk Magyar Ferencnek a vaddisznóskertről adott információkért, Molnár Rebekának a terepmunka során nyújtott segítségért, és Sály Péternek a statisztikai elemzésben nyújtott segítségért. Summary The effect of wild boar on the environmental parameters and herpetofauna in a hunting enclosure at Isaszeg, Hungary Our aims were to investigate the differences in environmental parameters and herpetofauna where wild boars (Sus scrofa) frequently occur and where they are absent. Research was carried out in a hunting enclosure (Pilis Park Forestry, Ltd.) at Isaszeg (Hungary, Pest county). For nature conservation purpose wild boars had been excluded from certain parts (Felső-Tápió river basin) of the enclosure. In the enclosure boar rooting and trampling was more intense, due to this plant cover was lower in the enclosure. Water level was similar in both areas, this parameter showed the extremely shallow water of Felső-Tápió. However, the stream was wider in the enclosure where boars occurred. Investigating these parameters led us to conclude that wild boars can be considered as a highly important ecosystem engineer species. In case of herpetofauna the control and completely boar-free areas showed higher number of species and higher densities. Common toad (Bufo bufo), agile frog (Rana dalmatina) were the most frequently occurring species. From the group of reptiles, sand lizard (Lacerta agilis) could be seen more often. We could also detect frogs from the Pelophylax esculentus-complex, tree frogs (Hyla arborea), green lizards (Lacerta viridis) and grass snakes (Natrix natrix). Statistical analysis (Mann-Whitney test) was carried out on the observability of agile frog and sand lizard. More agile frogs occurred in the enclosure where boars could reach them, then in boar-free areas. On the other hand, lizards seem to avoid areas in the hunting enclosure, although this result is only marginally significant. Based on the environmental parameters we think that after a comprehensive environmental case study Felső-Tápió s water discharge might need an improvement with dredging or small dam systems. This would both help the herpetofauna with creating new breeding habitats, and the boars with a more wet environment. Statistical analysis of amphibians and reptiles occurrence showed that the enclosure and the boar-free areas might act as one big habitat, without any striking and sharp borders. Hivatkozások Arrington, A. D., Toth, A. L. és Koebel W. J. (1999): Effects of rooting by feral hogs Sus scrofa L. ont he structure of floodplain vegtation assemblage. Wetlands, 19(3): Asahi, M. (1995): Stomach contents in japanese wild boar in winter, Ibex Journal of Mountain Ecology, 3:

11 Baksa, G. (1998) Környezeti változások vizsgálata új létesítésű vaddisznóskertekben, Diplomaterv, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Szak, Sopron, 115pp. Gazdag, F. (2002): Adatok a vaddisznó táplálkozásáról, Vadbiológia, 9: Giménez-Anaya, A., Herrero, J., Rosell, C., Couto, S. és García-Serrano, A. (2008): Food habits of wild boars (Sus scrofa) in a Mediterranean coastal wetland. Wetlands, 28(1): György, L. (2009): A vaddisznós kert védett növényekre gyakorolt hatásai, Szakdolgozat, SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő, 42pp. Heltay, I. (2003): Vaddisznó (Sus scrofa). In: Heltay I. (Szerk.): Vadásziskola, Hubertusz Vadkereskedelmi Kft., Budapest, pp. Herrero, J., Scouto, S., Rosell, C. és Arias, P. (2004): Preliminary data on the diet of wild boar living in the Mediterranean coastal wetland. Galemys, 16: Hone, J. (2002): Feral pigs in Namadgi National Park, Australia: dynamics, impacts and management. Biological Conservation, 105: Jánoska, F. (2008): Kutatási eredmények vadaskertekben. In: Nagy E. (szerk.): A vadgazdálkodás időszerű kérdései 8., Vadaskertek, Dénes Naturműhely és OMVK, Budapest, pp. Jolley, D. B. (2007): Reproduction and herpetofauna depredation of feral pigs in Fort Benning, Georgia, MsC thesis, Auburn, 44 pp. Jones, C., G., Lawton J., H. és Shachak, M. (1994): Organism as ecosystem engineer. Oikos, 69: pp. Kiss P. (2009): A Velencei-tó és Dinnyési Fertő TT elnevezésű vadászterület vaddisznó-állományának sajátosságai, Szakdolgozat, SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő, 48+4pp. Koltay, A. és Hegedűs, P. (2005): Erdő vagy vaddisznóskert?, Erdészeti Lapok, CXL (1): Molnár, A. (1995): A zárttéri vaddisznótartás környezeti hatásainak vizsgálata. Diplomaterv, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Szak, 58 pp. Páll E. (1966): A vaddisznó és vadászata. Mezőgazda Kiadó, Budapest Puky, M., Schád, P. és Szövényi, G. (2005): Magyarország herpetológiai atlasza, Varangy akciócsoport egyesület, Budapest Schley, L. és Roper, T. J. (2003): Diet of wild boar Sus scrofa in Western Europe with particular reference of consumption of agricultural corps. Mammal Reviev, 33(1): Szemethy, L., Bíró, Zs. és Lehocki, R. (2006): Vaddisznó. In: Bihari Z., Csorba G. és Heltai M. (Szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza, Kossuth Kiadó, Budapest, pp. Siemann, E., Carrillo, A., J., Gabler, A., C., Zipp, R. és Rogers, W., E. (2009): Experimental test of the impacts of feral hogs on forest dynamics and processes in the southeastern US. Forest Ecology And Management, 258: http1: 66

12 1. Melléklet: Jelmagyarázat a vizsgálat szakaszokhoz Supplemet 1. Legend for Figure 1 (map of study area) Térképi elnevezések A mintavételi szakasz A.1 tó ház felöli oldala 1 A.2 tó ház felöli oldala 2 A.3 tó ház felöli oldala 3 A.4 tó ház felöli oldala 4 B.1 tó kiöntése 1 C.1 tó kert felöli oldala 1 C.2 tó kert felöli oldala 2 C.3 tó kert felöli oldala 3 D.1.a vaddisznók elől elzárt terület 1.a D.1.b vaddisznók elől elzárt terület 1.b D.1.c vaddisznók elől elzárt terület 1.c E.1.a vaddisznóktól el nem zárt terület 1.a E.1.b vaddisznóktól el nem zárt terület 1.b E.1.c vaddisznóktól el nem zárt terület 1.c D.2.a vaddisznók elől elzárt terület 2.a D.2.b vaddisznók elől elzárt terület 2.b D.2.c vaddisznók elől elzárt terület 2.c D.2.d vaddisznók elől elzárt terület 2.d D.2.e vaddisznók elől elzárt terület 2.e D.2.f vaddisznók elől elzárt terület 2.f D.2.g vaddisznók elől elzárt terület 2.g E.2.a vaddisznóktól el nem zárt terület 2.a E.2.b vaddisznóktól el nem zárt terület 2.b E.2.c vaddisznóktól el nem zárt terület 2.c D.3.a vaddisznók elől elzárt terület 3.a D.3.b vaddisznók elől elzárt terület 3.b D.3.c vaddisznók elől elzárt terület 3.c F.1 vaddisznók elől régen elzárt terület 1 F.2 vaddisznók elől régen elzárt terület 2 F.3 vaddisznók elől régen elzárt terület 3 G.1 kontroll terület 1 67

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE Tájökológiai Lapok 12 (2): 429 435. (2014) 429 A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE ALMÁSI Barnabás, DEMETER András, HOLLÓSI Aranka, MAJOR Borbála, MARTON Krisztina, MERZA Péter, MOLNÁR Levente,

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon

A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon Natura Somogyiensis 26 109-116 Ka pos vár, 2015 A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon Kovács Gyula 1,2, Szinai

Részletesebben

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118

Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 A haltenyésztés termelési biztonságát veszélyeztető kárókatona (Phalacrocorax carbo) állományának alakulása a Hortobágyi Halgazdáság területén The population of the Great

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1 Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján

Részletesebben

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL

Részletesebben

Összefoglalás. Summary

Összefoglalás. Summary Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

Erdészettudományi Közlemények

Erdészettudományi Közlemények Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL

A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink

Részletesebben

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra. ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.

Részletesebben

1986 óta a természet szolgálatában

1986 óta a természet szolgálatában 2015 1986 óta a természet szolgálatában Az Ön segítségére is szükségünk van természeti értékeink hatékony védelméhez! Legyen az önkéntesünk! Egyesületünk szakmai közreműködésével létesült a Sástói Tanösvény

Részletesebben

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének

Részletesebben

14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra

14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra 14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra Szabó Ferenc, Tempfli Károly, Gulyás László, Pongrácz László, Nagy Géza /NYME MÉK, DE Összefoglalás A részfeladat keretében az időjárási tényezőknek

Részletesebben

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2) 1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa

Részletesebben

Integrált apróvadgazdálkodás

Integrált apróvadgazdálkodás A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS

MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS A társaságnál központi szerepet játszik a likviditás és a pénzgazdálkodás javítása. Megállapítható, hogy a vizsgálatomba

Részletesebben

A siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) erdőgazdasági jelentőségének vizsgálata kérdőíves módszerrel

A siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) erdőgazdasági jelentőségének vizsgálata kérdőíves módszerrel 4. évfolyam 1. szám 2014 159 169. oldal A siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) erdőgazdasági jelentőségének vizsgálata kérdőíves módszerrel Molnár Miklós Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI

Részletesebben

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,

Részletesebben

Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban

Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban A Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Pécs 1 és az LKH Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Graz 2 közleménye Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon Mendlerné Drienyovszki Nóra 1 Mándi Lajosné 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN 1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,

Részletesebben

Kiválasztott Natura 2000 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések *

Kiválasztott Natura 2000 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések * ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (21) 95(2): 281 34. Kiválasztott Natura 2 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések * KISS ISTVÁN 1, BABOCSAY GERGELY 2, DANKOVICS

Részletesebben

MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2

MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2 MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2 Összefoglalás A konferencia kiadványhoz készített cikk a fejlesztés alatt álló építőipari kockázatelemző szoftver

Részletesebben

Az aridifikáció fogalmának értelmezése

Az aridifikáció fogalmának értelmezése Földrajzi Értesítő XLV. évf. 1996.1-2. füzei, pp. 5-9. Az aridifikáció fogalmának értelmezése KERTÉSZ ÁDÁM Bevezetés A globális változások (global changc) kutatása az utóbbi évtized egyik legfontosabb

Részletesebben

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad

Részletesebben

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál Persze László Sopron 2014 Az értekezés Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly

Részletesebben

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly

Részletesebben

Lakóházak energiatudatos szellőzési rendszerei Energy conscious ventilation system of dwellings

Lakóházak energiatudatos szellőzési rendszerei Energy conscious ventilation system of dwellings Lakóházak energiatudatos szellőzési rendszerei Energy conscious ventilation system of dwellings SZIKRA Csaba Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

Gyógytea-fogyasztási szokások napjainkban egy felmérés tapasztalatai

Gyógytea-fogyasztási szokások napjainkban egy felmérés tapasztalatai 2015. április GYÓGYSZERÉSZET 207 Gyógyszerészet 59. 207-212. 2015. Gyógytea-fogyasztási szokások napjainkban egy felmérés tapasztalatai Peták Zsolt 1 és Csupor Dezső 2 A gyógyteák csoportja jogi és szakmai

Részletesebben

Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz

Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint

Részletesebben

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN 4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása

Részletesebben

FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE

FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt

Részletesebben

Magyar Emlőstani Évkönyv. Szerzői tájékoztató (2016. február 27.)

Magyar Emlőstani Évkönyv. Szerzői tájékoztató (2016. február 27.) Magyar Emlőstani Évkönyv Szerzői tájékoztató (2016. február 27.) A Magyar Emlőstani Évkönyv (Hungarian Yearbook of Mammalogy) a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Bükki Emlőstani

Részletesebben

A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A JÓLÉTI ERDŐGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA

A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A JÓLÉTI ERDŐGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA 628.17:634.0.907 Papp Ferenc A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A JÓLÉTI ERDŐGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA Az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás egymásra gyakorolt sokoldalú kölcsönhatása szoros kapcsolatot teremtett az erdészeti

Részletesebben

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl

Részletesebben

MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT

MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT BALOGH Péter Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület 5065 Nagykörű, Köztársaság u. 3. e-mail: baloghpeter@elotisza.hu Összefoglalás A mocsárra épült sivatag

Részletesebben

Egyrétegű tömörfalapok ragasztási szilárdságának vizsgálata kisméretű próbatesteken

Egyrétegű tömörfalapok ragasztási szilárdságának vizsgálata kisméretű próbatesteken Köszönetnyilvánítás A kutatás részben az OTKA (projekt szám T 025985), részben a NATO Cooperative Research Grant (CRG.LG 973967) anyagi támogatásával folyt. Irodalomjegyzék 1. Molnár S. Szerk. 2000. Faipari

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október

Részletesebben

A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései

A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései Pályázati azonosító: FAENERGH (REG-ND-09-2009-0023) A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései VARGA Mihály 1, NÉMETH Gábor 1, KOCSIS Zoltán 1, BAKKI-NAGY Imre

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes

Részletesebben

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 7. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu

Részletesebben

Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album. Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek)

Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album. Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek) Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek) I. OPM Austrian Financial Administration in Hungary (osztrák pénzügyigazgatás) 2 II. Currency:

Részletesebben

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc

Részletesebben

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae)

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) Natura Somogyiensis 3 57-62 Kaposvár, 2002 Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) FAZEKAS IMRE FAZEKAS I.: Agriphilia geniculea (Haworth, 1811)

Részletesebben

Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)

Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control

Részletesebben

Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán

Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Szerzők: Kovács Eszter Harangozó Gábor Marjainé Szerényi Zsuzsanna Csépányi Péter Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Kar Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváth Róbert Debreceni Egyetem Debrecen, 2003

Részletesebben

KORRÓZIÓS FIGYELÕ korrózióvédelmi mûszaki tudományos folyóirat. Szerkeszti: a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Zanathy Valéria

KORRÓZIÓS FIGYELÕ korrózióvédelmi mûszaki tudományos folyóirat. Szerkeszti: a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Zanathy Valéria LIII. évfolyam 3. szám 2013 KORRÓZIÓS FIGYELÕ korrózióvédelmi mûszaki tudományos folyóirat Szerkeszti: a szerkesztõbizottság A szerkesztõbizottság elnöke: Zanathy Valéria Dalmay Gábor Dr. Haskó Ferenc

Részletesebben

A KOZMOPOLITA EURÓPA ÉS A GLOBALIZÁCIÓ PÁLYÁI. Tamás Pál MTA Szociológiai Intézet, Budapest

A KOZMOPOLITA EURÓPA ÉS A GLOBALIZÁCIÓ PÁLYÁI. Tamás Pál MTA Szociológiai Intézet, Budapest A KOZMOPOLITA EURÓPA ÉS A GLOBALIZÁCIÓ PÁLYÁI Tamás Pál MTA Szociológiai Intézet, Budapest Diagrammatic representation of the conceptual framework of vulnerability, coping range and adaptive capacity SOCIALLY

Részletesebben

Extraktív heteroazeotróp desztilláció: ökologikus elválasztási eljárás nemideális

Extraktív heteroazeotróp desztilláció: ökologikus elválasztási eljárás nemideális Ipari Ökológia pp. 17 22. (2015) 3. évfolyam, 1. szám Magyar Ipari Ökológiai Társaság MIPOET 2015 Extraktív heteroazeotróp desztilláció: ökologikus elválasztási eljárás nemideális elegyekre* Tóth András

Részletesebben

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS

Részletesebben

Hoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3

Hoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3 A ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETSÉGES ELŐNYEI KECSKEMÉT KÖZÉPÜLETEINEK PÉLDÁJÁN POTENTIAL BENEFITSOF GREEN WALLS APPLICATION ON THE EXAMPLE OF PUBLIC BUILDINGS IN KECSKEMÉT Hoyk Edie-Kovács András Donát

Részletesebben

AZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK TÁJVÉDELMI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

AZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK TÁJVÉDELMI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Tájökológiai Lapok 10 (1): 139 152. (2012) 139 AZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK TÁJVÉDELMI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE TÓTH Szilvia 1, SZIJÁRTÓ Ágnes 2, KISS Gábor 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1304 0.2.2 Species name Rhinolophus ferrumequinum 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nagy patkósdenevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

A TOLNA MEGYEI VADÁSZTÁRSASÁGOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE

A TOLNA MEGYEI VADÁSZTÁRSASÁGOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE A TOLNA MEGYEI VADÁSZTÁRSASÁGOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE KÉSZÍTETTE: RADÁNY PÉTER KAPOSVÁRI EGYETEM 2008 A TOLNA MEGYEI VADÁSZTÁRSASÁGOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE Radány Péter III. évfolyam, gazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA

RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA Németh Ágnes 1, Kovács Balázs 2 1 doktorandusz, 2 egyetemi docens 1,2 Miskolci

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása

A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Factor Analysis

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Factor Analysis Factor Analysis Factor analysis is a multiple statistical method, which analyzes the correlation relation between data, and it is for data reduction, dimension reduction and to explore the structure. Aim

Részletesebben

A Miklós-deák-völgyi tavak rehabilitációja

A Miklós-deák-völgyi tavak rehabilitációja TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK A PILISI PARKERDŐBEN Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 231 857 742 Ft KEOP-3.1.2/09-11 2012. 06. 01. - 2015. 05. 30. Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Radioentomologia és növényvédelem

Radioentomologia és növényvédelem Parasit. Hung. 1. 161-168.1968 Radioentomologia és növényvédelem Dr. NAGY Barnabás Növényvédelmi Kutató Intézet, Budapest A növényvédelem, éppúgy mint bármely alkalmazott, komplex tudomány, fejlődésében

Részletesebben