A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK"

Átírás

1 A Puszta /15, pp A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK KÉTÉLTŰFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA DR. PUKY MIKLÓS, GÖD MTA ÖBKI MAGYAR DUNAKUTATÓ ÁLLOMÁS BEVEZETÉS A védett területeken élő kétéltűek (Amphibia) vizsgálata kiemelt jelentőségű természetvédelmi feladat. Ez az állatcsoport az elmúlt évtizedekben ugyanis más gerinces osztályoknál fokozottabb mértékben tűnik el a mérsékelt égövi és trópusi ökoszisztémákból (1. ábra). Ennek egyik oka, hogy a fajok több, mint 90%-ánál összetett, vízi és szárazföldi élettérrészletet egyaránt igénylő egyedfejlődés zajlik. Fontos tényező az is, hogy bőrük csupasz, permeábilis. A toll, pikkely vagy szőr hiánya azt is jelenti, hogy a mérgező anyagok jelenléte, raktározása fokozottan terheli a kétéltűek szervezetét. Valamennyi kontinensről (az Antarktisz kivételével, ahol nem élnek) ismerünk olyan eredményeket, amelyek populációk eltűnését, az egyes állományok széleskörű leromlását bizonyítják. Egyes esetekben, elsősorban trópusi területeken, mindez fajok kipusztulásához is vezetett. Annak kiderítésében, hogy mindez mennyiben tekinthető természetes illetve mesterséges folyamatnak, kulcsszerepe van a védett területek vizsgálatának. A kétéltűek eltűnése több okra vezethető vissza. Kiemelt helyen szerepel az élőhelyek tönkretétele, a peterakóhelyek lecsapolása, szennyezése. Fontos lehet az emelkedett UV sugárzás hatása, az eutrofizáció, lokálisan a közúti forgalom, az orvosi vagy étkezési célokat szolgáló begyűjtés, a betelepített fajok, vagy ragadozó háziállatok predációja és az emberi kegyetlenség is. Egyes területeken akár a fakitermelés új módja vagy a művelési ág változása is a terület kétéltűfaunájának átalakulásához, elszegényedéséhez vezetett. Fontos tény, hogy a kétéltűek kutatottsága alacsony szintű, ezért - egyes fajok felfedezésük előtt a kipusztulás sorsára jutnak (elsősorban a trópusokon), de Európában is két új fajt írtak le az elmúlt évtizedben, - a pontosabbá váló rendszertani meghatározás miatt a taxonok besorolása a Magyarországon élő fajok esetében is változik, aminek természetvédelmi egyezményekben megjelenő következményei (pl. egyes új fajokra vonatkozó előírások) nehezen teljesíthetőek a megfelelő felmérések elvégzése nélkül,

2 - a fajok döntő többségére nem dolgoztak ki olyan kezelési javaslatokat, aminek alapján a védett területeken a kétéltűek speciális igényei figyelembe vehetőek lennének. A Körös - Maros Nemzeti Park kb hektáros területén jellemzőek és egyben lényeges szerepet töltenek be a természetes és mesterséges vizek, ezért a Nemzeti Parknak jelentős szerepe van a kétéltűek védelmében. Ennek ellenére korábban (az ország nagyrészéhez hasonlóan) nem történt a csoportra vonatkozó alapfelmérés, sőt a területre vonatkozó irodalmat sem dolgozták fel. A feldolgozs hiányosságát jól jelzi, hogy az 1997-ben kiadott Európai Herpetológiai Atlasz is jelentősen alulbecsüli az itt élő kétéltűek számát. Ennek megfelelően a jelen kutatás célja kétéltűfaunisztikai vizsgálatok elvégzése a Körös - Maros Nemzeti Park területén, a rendelkezésre álló irodalmi adatok összesítése és értékelése, valamint egy, a helyi adatokat feldolgozó oktatási anyag elkészítése 2. MINTAVÉTELI IDŐPONTOK, HELYEK, MÓDSZEREK A felmérésre szeptember 14. és július 29. között került sor, 22 terepnapot töltöttünk a nemzeti park különböző részeinek vizsgálatával. Összesen 68 helyről, a nemzeti park valamennyi nagyobb védett területéről gyűjtöttem adatokat. A 2. és 3. ábra néhány jellemző élőhelytípust mutat be. Hat mintavételi módszert alkalmaztam. Vizuális vizsgálatot valamennyi élőhelyen végeztem. Tavasszal elsősorban a peterakóhelyeket, nyáron és ősszel az azoktól távolabb eső élőhelyrészleteket is bejártam. Ahol erre módom nyílt, ott kiegészítő módszerként mindig figyelembe vettem a hang alapján történt meghatározásokat is. Amellett, hogy egyes fajok jelenlétét ezzel a módszerrel a legegyszerűbb bizonyítani, a rendszertani és határozási szempontból problematikus kecskebéka fajcsoport (Rana esculenta complex) elemeinek elkülönítését is jobban lehetővé teszi a hang alapján történő határozás. A felvételezés során Magyarországon (és Közép-Európában) először ebben a nemzeti parkban, Biharugrán került sor a kanadai road call count módszer kipróbálására, amelynek lényege, hogy egyes fajok jelenlétét és a populációk méretét meghatározott útszakaszokon hallható békakórusok hangintenzitásával jellemzik. Észak-Amerikában az így kapott eredményeket más módszerekkel ellenőrizve megállapították, hogy a road call count statisztikailag értékelhető, megfelelő adatokat szolgáltat. Előnye, hogy a költség- és az időigénye alacsony, önkéntesek bevonásával is elvégezhető, és ennek ellenére a fajok jelentős részének felmérésére alkalmas. Elsősorban Észak-Európában és Amerikában bevett módszer az éjszakai útfelmérés, amikor a kemény burkolaton található élő és elütött kétéltűeket veszik számba. Kiterjedten csak fejlett úthálózattal rendelkező területeken alkalmazható, de egyes fajok, pl. barna ásóbéka (Pelobates fuscus) kimutatására különösen eredményes. A dévaványai, biharugrai és körösvölgyi területi egységekben egyaránt alkalmaztam ezt a módszert. A vízben tartózkodó farkos kétéltűek kimutatására éjszaka lámpázást nappal hálózást végeztem Cserebökényben és a Hortobágy - Berettyó mentén. Biharugrán egyedszámbecslések elvégzésére a sávmódszert használtam. A eredményeket adatlapon rögzítettem, az élőhelyekről és az egyes fajokról, részben belső oktatási anyag elkészítése céljából, fényképfelvételeket készítettünk. Az állatok tetsthosszát tolómérővel, a testömegét KERN típusú digitális mérleggel határoztam meg.

3 Az értékelésnél saját eredményeim mellett Anthony Brandon, Szövényi Gergely és a Nemzeti Park munkatársainak megfigyeléseit is figyelembe vettem. 3. EREDMÉNYEK Faunisztikai felmérés A Nemzeti Park területén összesen 10 kétéltű taxont mutattunk ki. A fajok szerinti beosztást az 1., a terület szerinti lebontást a 2. táblázat tartalmazza. A fajlista részleteiben nem teljes, összességében azonban jól reprezentálja a Körös - Maros Nemzeti Park kétéltűfaunáját. A részletes adatok alapján a leggyakrabban és a legnagyobb egyedszámban a Rana esculenta complex egyedeit mutattuk ki, (hang és morfológiai jegyek alapján a tavibéka (Rana ridibunda), a kecskebéka (Rana esculenta) és a kis tavibéka (Rana lessonae) is előfordult). Gyakori volt a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a zöld levelibéka (Hyla arborea) is (4. ábra). Természetvédelmi szempontból a legértékesebb a dunai gőte (Triturus dobrogicus) jelenléte, mert az elterjedési területének jelentős része Magyarországra esik (5. ábra), valamint a zöldhátú vöröshasú unka (Bombina bombina viridis) előfordulása Cserebökényben és a Hortobágy - Berettyó mentén. A vizsgált területek közül a biharugrai élőhelyről mutattuk ki a legtöbb fajt, ahol a mocsári béka (Rana arvalis) és az erdei béka (Rana dalmatina) azonos élőhelyen, együtt fordult elő (gyakorisági arányuk 4:1), a Rana arvalis populáció keverten tartalmazott a gerincvonalon sávos és egyszínű barna egyedeket. A testméretek felvétele alapján megállapítható, hogy a lemért állatok testhossza a magyar átlagos adatoknak megfelelő. Három területi egység részletes vizsgálatát végeztük el. A Hortobágy - Berettyó menti kiöntések fontos kétéltű-szaporodóhelyek. Egyes fajok jelentős egyedszámmal fordultak elő nagyobb településeken is. Biharugrán 6,7 km-es lineáris transszekt mentén mértük fel az egyes fajok peterakóhely felosztó viselkedését. Többszáz hektár kiterjedésű halastavak és időleges vizek egyaránt szerepeltek a vizsgálatban. A kimutatott kétéltűek eltérő preferenciákat mutattak, ami megerősíti, hogy a jelenlegi fajegyüttes fennmaradásához a különböző peterakóhely típusok együttes jelenlétére van szükség. A Körös-völgyben lévő halásztelki legelő mocsarainak kutatása szintén a fenti állítást igazolta. A különböző fajok eltérő gyakorisággal szaporodtak a négy eltérő jellegű víztestben. 1. TÁBLÁZAT KÉTÉLTŰ- ÉS HÜLLŐFAJOK LELŐHELYADATAI Triturus vulgaris Pitvarosi puszták: IX - X., Terehalom: IV. 16. Triturus dobrogicus Ecsegpuszta: VI. 20., Pitvarosi puszták: IX - X., Vésztő, Sziladi láp: 1998 V. (Kapocsi Judit), Biharugra: III. (Zalai Tamás) Bombina bombina

4 Battonya, Kis Tompapuszta, erdei tó: IX. 17., Biharugra, útmenti tó: IV. 28., Bokrosi kiöntés: IV. 16., Cserebökény, Olajiszap tározó: IV. 16., Csikótelep, erdei tó: IV. 16., Dévaványa, túzoktelep: VI. 20., Ecsegpuszta: IV. 16., Ecsegpuszta: VI. 20. (viridis is), Gástyási szivattyútelep: IV. 16., Gyilkoszug: IV. 16., Gyula, Fekete-Körös: IX. 17., Halászteleki kubikrendszer: IV. 15., Halászteleki mocsarak: IV. 15., Józsefszállási szivattyúállás: IV. 16., Józsefszállás, őszi csatorna: IV. 16., Kardoskút: IX. 17., Kutasi gyep mocsara: IV. 16., Marázi legelő mocsárfoltjai: IV. 15., Nagylaki bányatavak: VII. 29., Pitvarosi puszták: IX - X., Sarkadkeresztúr, útmenti árok: IV. 28., Terehalom: IV. 16., Ugrai rét: IX. 16., Veker a K11 alatt: IV. 16., Zsadány - Biharugra elágazástól 500 m-re Biharugra felé, IX. 16., Zsadány után 2 km-re Biharugra felé, IX. 16. Pelobates fuscus Dévaványa, túzoktelep: VII. 28., Pitvarosi puszták: IX - X., Hyla arborea Bokrosi kiöntés, IV. 16., Burkus tanya: VII. 29., Dévaványa, túzoktelep: VI. 20., Élő-Berettyó: IX. 16., Farkaszug, gémtelep: IV. 16., Gyula, Fekete-Körös: IX. 17., Halászteleki mocsarak, IV. 15., Hármas-Körös a mezőtúri kompnál: IX. 17, Kardoskút: IX. 17., Nagylaki bányatavak: VII. 29., Pitvarosi puszták: IX - X., Szarvas: IX. 17., Túrkeve, Holt-Berettyó: IX. 16., Ugrai rét: IX. 16., Ugrai rét: III. 6., Vésztő, IX. 16., Zsadány, IX. 16. Zsadány - Biharugra elágazástól 500 m-re Biharugra felé, IX. 16. Bufo bufo Biharugra, III. 29., Bufo viridis Battonya, Száraz-ér: IV. 8., Dévaványa, túzoktelep: VII. 28., Ecsegpuszta: VI. 20., Pitvarosi puszták: IX - X., Rana arvalis Ugrai rét: IX. 16., Ugrai rét: VI. 21., Rana dalmatina Biharugra, útmenti tó: IV. 28., Doboz: IX. 17., Doboz, Szanorzug: IX. 17., Gyula, Fekete-Körös: IX. 17., Halászteleki kubikrendszer: IV. 15., Halászteleki mocsarak: IV. 15., Marázi legelő mocsárfoltjai: IV. 15., Sarkad, erdő: IV. 28., Templomzug: IV. 14., Ugrai rét: IX. 16., Rana esculenta complex Battonya, Száraz-ér: IV. 8., Bekai-tó: VII. 29., Bokrosi kiöntés: IV. 16., Burkus tanya: VII. 29., Cserebökény, Olajiszap tározó: IV. 16., Cserebökény, T11: XI. 29., Dévaványa, túzoktelep: VI. 20., Doboz: IX. 17., Gyula, IV. 28., Ecsegpuszta: IV. 16., Ecsegpuszta: VI. 20., Élő-Berettyó: IX. 16., Gyula, Fekete-Körös: IX. 17., Halászteleki kubikrendszer: IV. 15., Halászteleki mocsarak: IV. 15., Hortobágy-Berettyó a Bokrosi Nagykanyarnál: IX. 16., Hortobágy-Berettyó,

5 Szőlőzugi kiöntés: IX. 16., Hármas-Körös a mezőtúri kompnál: IX. 17., Kardoskút: IX. 17., Kenderes szigeti szivattyútelep: IV. 16., Kili-tó: IX 16., Körösladány, Kis-Ér: IX. 16., Maros-völgy, Makótól keletre: IV. 16., Nagylaki bányatavak: VII. 29., Nagylak, Maros kiöntés: VII. 29., Peresi holtág: IV: 14., Pitvarosi puszták: IX - X., Terehalom: IV. 16., Túrkeve, Holt-Berettyó: IX. 16., Túrkeve, Hortobágy-Berettyó a Ballai hídnál: IX. 15., Ugrai rét: IX. 16., Veker a K11 alatt: IV. 16., Zsadány, IX. 16., Zsadány - Biharugra elágazástól 500 m-re Biharugra felé, IX. 16. Emys orbicularis Biharugra, közút: VI. 21., Cserebökény, T11-TK határ: XI. 29., Peresi holtág: IV: 14. Lacerta agilis Battonya, Kis Tompapuszta: IX. 17., Battonya, Száraz-ér: IV. 8., Dévaványa, túzoktelep: IX. 16., Doboz: IX. 17., Gyula, Fekete-Körös: IX. Pitvarosi puszták: IX - X., 17., Ugrai rét: IX. 16., Natrix natrix Ugrai rét: IX. 16., Ugrai rét: VI. 21., Hortobágy-Berettyó, Szőlőzugi kiöntés: IX. 16., * a Pitvarosi pusztákra vonatkozó adatok a Gyepkísérleti Project során a talajcsapdákba esett állatok felsorolását tartalmazzák, összesen nyolc lelőhelyről származnak. A csapdák felszedése IX. illetve X. hónapban történt, ezért pontos dátumot nem adunk meg Irodalmi adatok értékelése A herpetológiai szakirodalomból hiányzik a Körös - Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területére vonatkozó kétéltűadatok összesítése. Ez a helyi vonatkozásokon túl azért is lényeges, mert a jórészt kéziratos formában vagy kis példányszámban megjelenő folyóiratokban publikált eredmények eredeti formájukban nehezen hozzáférhetőek. Ez indokolta, hogy jelen munka célkitűzései között az irodalmi adatgyűjtés is szerepeljen. Az összegyűjtött munkák (Endes, Györe, Lengyel és Papp, Réthy valamint Zsilinszky dolgozatai) vagy egy kisebb terület (többek között) kétéltűfaunáját írják le, vagy a Nemzeti Park Igazgatóság területét részben érintő tájegységekre vonatkoznak. A fajlisták értékelésekor három rendszertani változás figyelembevétele szükséges: 1. Rendszertani átsorolás következtében (a tarajos gőte fajcsoport (Triturus cristatus) több fajjá történő felosztása miatt) a cristatus fajnév pontosabb meghatározás nélküli használata téves előfordulási adatokat eredményez. A hazai elterjedési területek határainak tisztázására (egyetlen dunántúli adat kivételével) korábban nem történtek vizsgálatok. A Körös - Maros Nemzeti Parkban eddig talált valamennyi egyed Triturus dobrogicusnak, dunai gőtének bizonyult.

6 2. A Rana dalmatina és a Rana arvalis elkülönítése az utóbbi faj variabilitása miatt gyakorlatot igényel. Fokozza a nehézséget, hogy a két faj állományai keverten is előfordulnak (például Biharugrán, ahol ráadásul a Rana arvalis két színváltozata is jelen van). 3. A Rana esculenta fajcsoportba (Rana ridibunda, Rana lessonae, Rana esculenta) tartozó egyedek egyértelmű elkülönítése nem mindig lehetséges morfológiai jegyek alapján. A fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy a felsorolt szerzők által leírt adatok megerősítik a vizsgálatainkban kapott fajlista érvényességét, hiszen az a korábban közölt fajokat tartalmazza. A kérdéses esetektől eltekintve ezért a leírt megfigyelések a területek jellemzésénél is felhasználhatóak A Körös - Maros Nemzeti Parkban előforduló kétéltűek határozókulcsa és a fajok leírása Az 1. mellékletben közölt kétéltű határozó a Körös - Maros Nemzeti Park területén kimutatott valamennyi fajt tartalmazza. Nem zárható ki, hogy hegyvidéki fajok lesodródhatnak a folyók mentén, az egyszerűbb határozás miatt ezeket nem tárgyaljuk. Amennyiben a leírtaktól eltérő jellegzetességek (például gőtéknél egyszínű has) fordulnak elő, akkor célszerű az állatokat vizsgálat céljára begyűjteni. A fajok rövid leírását a 2. mellékletben adjuk meg. 1. SZ. MELLÉKLET A Körös - Maros Nemzeti Park területén élő kétéltűek határozókulcsa Békák 1. a, Ujjai tapadókorongban végződnek: zöld levelibéka a. b, Ujjai nem ilyenek a, Maximum 6 cm hosszú, hasán élénk sárga, narancssárga v. piros foltok vannak b, 6 cm-nél nagyobbra növő fajok, hasuk egyszínű, Háta enyhén szemölcsös, hasán a sötét alapszín dominál, háta általában barnás, de zöldhátú változat is előfordul: vöröshasú unka 4. a, Pupillája függőleges, hátsó lábán sarokgumó van barna ásóbéka 4. b, Pupillája nem függőleges a, Bőre erősen mirigyes, nagy fültőmirigye van b, Bőre sima a, Barna, durván szemölcsös bőrű, vörös vagy aranyszínű szivárványhártyája van barna varangy 6. b, Hátán világos alapon zöld foltok vannak, szivárványhártyája fémeszöld zöld varangy 7. a, Színük barna, bajuszuk van, azaz a dobhártyát sötétbarna sáv veszi körül b, Bajusza nincs, vizek közelében gyakori kecskebéka fajcsoport

7 8. a, Oldalán nagy sötét foltok vannak, a gerincvonala fölött általában világos csík fut végig mocsári béka 8. b, Oldalán nincsenek sötét foltok erdei béka Farkos kétéltűek 1. a, barna színű, 10 cm -nél általában kisebb, hasán apró foltok vannak, a nászruhás hímek taraja megszakítás nélkül fut a farok végéig 1. b, a 15 cm-t is eléri, hasa nagy, sötét foltokkal tarkított, a nászruhás hím taraját a farok kezdeténél lévő befűződés kéttéosztja, farkán világos színű sáv húzódik, a szárazföldi alak egészen sötét színű lehet dunai gőte pettye Kétéltűpeték elkülönítése 1. a, A peték zsinórban helyezkednek el b, A peték csomóban vannak a, A petezsinór 1 m-nél kisebb, tömött, a peték többsorban állnak barna ásóbéka 2. b, A petezsinór egy- vagy kétsoros, 5-8 m hosszú barna és zöld varangy 3. a, A petecsomó kicsi, 5-30 pete alkotja, növények szárán, a peték alsó része világosbarna vöröshasú unkák 3. b, A petecsomó kicsi (10-50 pete, a peték alsó része sárgás-fehér zöld levelibéka 3. c, A petecsomó ökölnyi, vagy tenyérnyi területre terül ki a víz felszínén a, A petecsomó színe világos, üvegesen áttetsző, a frissen lerakott pete animális pólusa csaknem körülnövi (90-95%) a fehér szikanyagot erdei béka 4. b, A frissen lerakott pete animális pólusa jelentősen (60-70%) körülnövi a fehér szikanyagot mocsári béka 2. SZ. MELLÉKLET A Körös-Maros Nemzeti Parkban előforduló kétéltűfajok rövid jellemzése Pettyes gőte (Triturus vulgaris Linné) A leggyakoribb hazai gőtefaj. Vöröses, sárgás színű hasát pettyek tarkítják. Szárazföldi alakja sárgásbarna, a hímet nagyobb foltok díszítik. A nászidőben emellett a hímnek 3-4 mm-es taraja nő. A vizet általában júniusban hagyja el. Éjszakai állat, nappal kövek, kidőlt fák alatt rejtőzik. Elsősorban síkvidéki faj, állóvizekben és lassú folyású patakokban szaporodik. Kertekben, mezőgazdasági területeken is előfordul. Védett, eszmei értéke Ft. Dunai gőte (Triturus dobrogicus Kiritzesen) cm-re megnövő, gyakran csaknem fekete színű gőtefaj. Hasa sárga vagy vörös, amelyet nagyobb foltok tarkítanak. A nászruhás hím taraján a test végénél befűződés látható, a

8 farkán hosszában pedig világos(kék) sáv húzódik, amelynek az udvarlásban van szerepe. Alföldi árterek, kisebb állóvizek kétéltűje. Az elmúlt évtizedben bekövetkezett taxonómiai revízió miatt természetvédelmi szempontból a legértékesebb hazai kétéltű, hiszen az elterjedési terület több. mint 30%-a Magyarországra esik. Külön eszmei értéke egyenlőre még nincs. Barna ásóbéka (Pelobates fuscus Laurenti) Ásó és éjszakai életmódja miatt kevéssé ismert kétéltű, de függőleges pupillája és sarokgumója könnyen felismerhetővé teszi. Közepes méretű, változatos mintázatú állat. Hátát gyakran vörös pettyek díszítik. Laza talajú területeken honos, alföldi faj. Szaporodása március végére, április elejére esik, azt követően eltávolodik a víztől. Mezőgazdasági területeken is előfordul. Védett, eszmei értéke Ft. Barna varangy (Bufo bufo Linné) Az egyik leggyakoribb kétéltű Európában. Jellegzetes fültőmirigye, barna színe, mirigyes bőre fiatal korban is könnyen felismerhetővé teszi, bár a színe néha vöröses vagy sárgás is lehet. Pupillája aranysárga színű. Szaporodása március közepétől zajlik, azt követően elhagyja a vizet, és száraz élőhelyeken is megtaláljuk. Az Alföld délkeleti részén inkább színezőfajnak számít. Védett. eszmei értéke Ft. Zöld varangy (Bufo viridis Laurenti) A másik hazai varangyfajhoz hasonlóan kifejezett fültőmirigye van, színe azonban világos alapon zöldddel foltozott. Elsősorban keleti elterjedésű, alföldi faj. Homokos, száraz területeken él, ami elősegíti, hogy új élőhelyeken először általában ez a kétéltű jelenik meg. Gyakran erősen bolygatott helyeken, városokban, építési területeken is megfigyelhetjük. Védett, eszmei értéke Ft. Zöld levelibéka (Hyla arborea Linné) Egyetlen hazai fán élő kétéltűnk. Az fajt az ujján lévő tapadókorongokről, a nemet a hanghólyagról könnyű felismerni. Ráadásul erős, és ősz közepéig gyakran hallható hangja viszonylag egyszerűvé teszi a kimutatását. Színváltoztató képessége jó, az árnyalatok a sárgától a feketésbarnáig terjedhetnek, általában a környezet színét követi. Szaporodása áprilisra esik, ilyenkor a peterakóhelyek elhelyezkadése a hímek erős hangja alapján is meghatározható. Védett faj, eszmei értéke Ft. Mocsári béka (Rana arvalis Bonaparte) Síkvidéki elterjedésű Rana faj. Alapszíne barna, oldalán nagy, sötét foltok láthatók. A hazai egyedek többségén világos sáv fut a gerincvonal felett, ez azonban az egyedek 15-20%-ánál is hiányozhat. Peterakása általában korán, március első felében történik. A hímek ilyenkor kék színűek. A peterakóhelytől a szaporodás után sem távolodik el. Nedves réteken, lápokon találjuk. Életmódja miatt az élőhelydarabolódás az erdei békánál jobban fenyegeti. Védett, eszmei értéke Ft. Erdei béka (Rana dalmatina)

9 A leggyakoribb barna (bajuszos) béka Magyarországon. Sík- és dombvidéken egyaránt él. A háta középén nem fut világos sáv, oldalain nagy, sötét foltok nincsenek. Szaporodása március második felére esik. A peterakás után jobban eltávolodik a víztől mint a mocsári béka, de elsősorban nedves élőhelyeken, lomboserdőkben, ligetekben találjuk. Védett, eszmei értéke Ft. Kecskebéka fajcsoport (Rana esculenta complex) A három, a magyar természetvédelmi törvényben külön tárgyalt taxont (Rana ridibunda, R. esculenta, R. lessonae) a terepen történő elkülönítés nehézségei miatt együtt tárgyaljuk. A barna békákkal szemben zöld békáknak is nevezik őket. Külső hanghólyagjuk (és erős hangjuk), vízi életmódjuk és a bajuszsáv hiánya különíti el őket a szárazföldi életmódú barna békáktól. A leggyakoribb hazai kétéltűtaxon, amelyeket mindig a vizek mentén találunk. Szaporodási idejük májusban kezdődik. Az ide tartozó fajok védettek, eszmei értékük Ft. Vöröshasú unka (Bombina bombina Linné) Erősen vízhez kötött, kistermetű, alföldi elterjedésű kétéltű. Hasoldala élénk sárga, narancssárga vagy piros színnel díszített. Hátoldala barnás, erősen mirigyes. Bőrváladéka mérgező. Állóvizeknél találjuk, akár tócsákban, gémeskutak környékén is előfordul. Szaporodása májusban kezdődik. Unkogó hangja jól azonosítható. Alföldi vizeink környékén mindenhol gyakori. Zöld alapon fekete foltokkal díszített hátú, viridis elnevezésű színváltozata a Körös - Maros Nemzeti Park területén is előfordul. Védett, eszmei értéke Ft. Az igazgatóság területén lévő falvakban a hulladékot gyakran a közeli vizekben helyezik el, ezért nagyon fontos a nedves területek értékeit bemutató helyi környezeti nevelés, hiszen a természet sikeres védelme csak széles lakossági támogatással képzelhető el. Az általános ellenszenv miatt külön figyelmet érdemelnek ezen belül a kétéltűek és a hülők. Célszerű lenne egy olyan helyi kiadvány megjelentetése, amely a védett kétéltűekkel, hüllőkkel és élőhelyük megőrzésével foglalkozik Kétéltűeket fenyegető veszélyforrások Vizsgálataink alapján a 3. táblázatban foglaltuk össze a Körös - Maros Nemzeti Parkban a kétéltűeket fenyegető veszélyforrások helyi jelentőségét. Az összeállításból a legsürgetőbb gyakorlati feladatnak az esetleges vízszennyezések visszaszorítása, a nyári élőhelyek szerkezetének védelme, egyes esetekben a védelem kiterjesztése és információhiány megszűntetése tűnik. 2. TÁBLÁZAT Kétéltűek és hüllők* előfordulása a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén. FAJ MINTAVÉTELI TERÜLETEK (zárójelben a mintavételi helyek száma)

10 Battonya (2) Biharugrai TK. (11) Cserebökény (7) Dévaványai TK. (3) Doboz (1) Hortobágy - Berettyó (5) Gyula (3) Kardoskút (3) Körösladány (1) Triturus vulgaris X X Triturus dobrogicus X Bombina bombina X X X X X X X Bufo bufo X Bufo viridis X X X X Hyla arborea X X X X X Pelobates fuscus X Rana arvalis X Rana dalmatina X X X Rana esculenta complex X X X X X X X X X Emys orbicularis X X Lacerta agilis X X X X X Natrix natrix X X * A Nemzeti Park Igazgatóságának kérésére a táblázatban feltüntettük a bejárásokon megfigyelt hüllôket is. 2. táblázat folytatás FAJ MINTAVÉTELI TERÜLETEK (zárójelben a mintavételi helyek száma) Körösvölgyi TK. (10) Maros-völgy (5) Pitvarosi puszták (8) Sarkad (1) Sarkadkeresztúr (1) Szarvas (2) Túrkeve (3) Vésztô (1) Zsadány (1) Triturus vulgaris X X Triturus dobrogicus X X Bombina bombina X X X X X X Bufo bufo Bufo viridis X X X X X Hyla arborea X X X X X X X Pelobates fuscus X X Rana arvalis Rana dalmatina X X Rana esculenta complex X X X X X X Emys orbicularis X Lacerta agilis X Natrix natrix X

11 3. TÁBLÁZAT: Kétéltűeket fenyegető veszélyforrások jelentősége* a Körös- Maros Nemzeti Parkban. Veszélyforrás Begyűjtés Emberi kegyetlenség Eutrofizáció Élőhely tönkretétel Feltárás hiánya Háziállatok predációja Haltelepítés Idegen kétéltűek Helyi jellemzés Meglévő, de a természetes újranépesülés miatt nem jelentős hatás. Helyi szinten jelentkezik, kiemelt fontossága nincs. Elsősorban kisebb vizeknél jelentős. A védettségből fakadóan közvetlenül nem jellemző. Az ismeretek hiánya az egyik legfontosabb veszélyforrás. A településszerkezet miatt nem jelentős. A halak pete- és ebihalfogyasztása jelentős a természetes vizekben, ami általában sekély, nyár végére kiszáradó vizek létesítésével ellensúlyozható. Nincs ilyen adat. Izoláció Egyes területi egységek esetében fontos lehet, de általában nagyszámú összeköttetés, illetve vándorlási sugáron belüli vizek megléte jellemző. Kiszáradás Az élőhelyek jellege miatt lokálisan, aszályos években jelentkezik, de éppen a legértékesebb peterakóhelyeket érinti. Középtávon célszerű ilyen jellegű új élőhelyek létesítése. Közúti forgalom Helyi jelentősége lehet. Szennyezés A mezőgazdasági művelés kiterjedt a térségben, széles pufferzóna szükséges. Ultraibolya sugárzás Nem áll rendelkezésre adat. * Az értékelés a kétéltűfauna speciális igényei, nem az egyes tényezők általános természetvédelmi jelentősége alapján készült. 4. ÖSSZEFOGLALÁS A Körös - Maros Nemzeti Park területén élő kétéltűek vizsgálata jelentős faunisztikai értékeket tárt fel a területen. Összesen 10 kétéltűtaxont mutattunk ki, valamennyi jellegzetes alföldi kétéltűfaj előfordult. Faunisztikai érdekességet jelent a Bombina bombina viridis kimutatása is. A legfontosabb eredmény a Triturus dobrogicus jelenlétének bizonyítása volt. A faj elterjedési jellegzetességeinek tisztázása nemzetközileg is fontos hazai természetvédelmi feladat. Ehhez a Körös - Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén a védett árterek, kiöntések, csatornák részletesebb vizsgálata lenne szükséges. Sor került a korábbi irodalmi adatok értékelésére. Megfelelő - például taxonómiai - változások figyelembevételével a korábban mások által közölt eredmények megerősítik az általunk leírtakat. Az állományfelméréssel és a határozó elkészítésével párhuzamosan a kétéltűeket fenyegető általános veszélyforrások helyi jelentőségének feltérképezése, értékelése is megtörtént. A nemzeti park területén a jövőben fontos feladat - az egyes részterületek (például Fekete-Körös) további felmérése, - a Triturus dobrogicus helyzetének általános tisztázása, - a kétéltűeket figyelembe vevő kezelési javaslatok kidolgozása, - az általános, és ezen belül a kétéltűekkel és hüllőkkel kapcsolatos környezeti nevelés elősegítése.

12 SUMMARY On the Amphibian Fauna of the Körös-Maros National Park, Hungary The study of amphibians is an important conservation task due to their global decline. The investigation of protected areas, where human impact can be reduced to a minimm, is especially valuable in the understanding of these processes. In Hungary all amphibians and reptiles are protected by law. On the other hand, little is known about the distribution and conservation status of most species. For the Körös-Maros National Park, which was designated in 1997 as the seventh national park of the country and includes 42,000 hectares, for example, the 1997 European Herpetological Atlas lists a considerably lower species number than is actually present in the 50 x 50 km 2 units as to date, its herpetofauna has not been investigated. The aim of the study was to carry out the basic survey of amphibians in the park, to compile and evaluate the previous literature and to prepare a short identification key for local amphibians. Field work lasted from September, 1997 to July Altogether sixty eight localities were investigated. Several methods to survey herpetofauna in this region (visual encounter and audial surveys, road transects and road call counts, line counting, torching, netting) were applied. Ten amphibian taxa (Triturus vulgaris, T. dobrogicus, Bombina bombina, Bufo bufo, B. viridis, Pelobates fuscus, Hyla arborea, Rana dalmatina, R. arvalis, R. esculanta c.) were recorded. On the basis of external morphology all three green frogs (Rana lessonae, R. ridibunda, R. esculenta) exist in the area. Bombina bombina viridis was also present in several areas. From a conservation viewpoint the most important result was that the presence of T. dobrogicus, a typical lowland species restricted mostly to the lowlands of the Carpathian Basin, was proved. Taking into consideration the taxonomic changes previous literature data were accurate in most cases (with exceptions, for example, claiming Bufo calamita is present). The only exception is Rana dalmatina and R. arvalis as these are often confused due to the colour variability of the latter species. This is one of the reasons why a local determination key was compiled with a short description and pictures of each species. As the investigation covered a protected area the main threats seemed to be non-point pollution from agricultural and urban sources. The protection of summer habitats and information dissemination on the importance of amphibian and freshwater conservation should also be given some attention. The most important future tasks are the detailed survey of several areas, the general description of the T. dobrogicus populations, the working out of amphibianrelated management plans and the development of a general environmental education strategy including herpetological aspects.

13

14 KÉPMELÉKLET 2-3. ábra: Jellemző élőhelyek a Körös-Maros Nemzeti Parkban

15 4. ábra: Zöld levelibéka (Hyla arborea) 5. ábra: Dunai gőte (Triturus dobrogicus)

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Osztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK

Osztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK Osztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás az egyedfejlődés kezdeti szakasza a vízhez kötődik poikilotherm állatok bőrük csupasz a többrétegű epidermisz sok nyálkát és mérget

Részletesebben

A Körös -Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége

A Körös -Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége Crisicum 2. pp.207-213. A Körös -Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége Puky Miklós Abstract The status, national and international importance of

Részletesebben

1986 óta a természet szolgálatában

1986 óta a természet szolgálatában 2012 1986 óta a természet szolgálatában Január Foltos szalamandra/salamandra salamandra lárva (Fotó: Pfliegler Walter) Kérjük, adja adója 1%-át a Varangy Akciócsoport Egyesületnek. Támogatását 100%-ban

Részletesebben

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra. ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.

Részletesebben

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:

Részletesebben

HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés. Felső-Sebes-Körös

HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés. Felső-Sebes-Körös HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés Felső-Sebes-Körös Készítette: Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület 2012 Bevezető A Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület a Zöld Kör megbízásából

Részletesebben

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III. 11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az

Részletesebben

A KÉTÉLTŰFAUNA HELYZETE ÉS

A KÉTÉLTŰFAUNA HELYZETE ÉS A Puszta 1999. 1/16, pp. 84-100. A KÉTÉLTŰFAUNA HELYZETE ÉS KÉTÉLTŰ FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK ELŐFORDULÁSA A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARKBAN DR. PUKY MIKLÓS, GÖD MTA ÖBKI MAGYAR DUNAKUTATÓ ÁLLOMÁS 1999. 1.

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

A kétéltűek hang alapján történő monitorozása (Körös-Maros Nemzeti Park - Kis-Sárrét)

A kétéltűek hang alapján történő monitorozása (Körös-Maros Nemzeti Park - Kis-Sárrét) Crisicum 2. pp.199-205. A kétéltűek hang alapján történő monitorozása (Körös-Maros emzeti Park - Kis-Sárrét) Anthony Brandon Abstract Monitoring Amphibians useing road call counts (Körös-Maros ational

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben

A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben Vági Balázs ELTE Környezettudományi Doktori Iskola, Beszámoló Nap 2010 ELTE-TTK Állatrendszertani

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

A Tolna-Baranyai-dombvidék és a Kelet-Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata

A Tolna-Baranyai-dombvidék és a Kelet-Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata Natura Somogyiensis 23 255-262 Ka pos vár, 2013 A Tolna-Baranyai-dombvidék és a Kelet-Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata Péntek Attila László 1, Vad Csaba Ferenc 2,3, Horváth Zsófia 2,4 17100

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1214 0.2.2 Species name Rana arvalis 0.2.3 Alternative species Rana arvalis wolterstorffi scientific name 0.2.4 Common name hoszúlábú mocsári béka 1. National Level

Részletesebben

Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia)

Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia) Natura Somogyiensis 17 299-308 Ka pos vár, 2010 Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia) Körtési Gábor & Molnár Tamás Gergely Kaposvári Egyetem ÁTK,

Részletesebben

HAZAI KÉTÉLTŰEK KUTATÁSA ÉS VÉDELME

HAZAI KÉTÉLTŰEK KUTATÁSA ÉS VÉDELME HAZAI KÉTÉLTŰEK KUTATÁSA ÉS VÉDELME ELŐADÓÜLÉS 2008. OKTÓBER 6. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM SEMSEY ANDOR ELŐADÓTEREM ÖSSZEFOGLALÓK Összeállította: Vörös Judit 2 TARTALOMJEGYZÉK Hock Ferenc, Vörös

Részletesebben

1986 óta a természet szolgálatában

1986 óta a természet szolgálatában 2015 1986 óta a természet szolgálatában Az Ön segítségére is szükségünk van természeti értékeink hatékony védelméhez! Legyen az önkéntesünk! Egyesületünk szakmai közreműködésével létesült a Sástói Tanösvény

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia

Részletesebben

Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD)

Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) 2007. 10. 31. I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) Kétéltűek

Részletesebben

Az újraárasztott Nyirkai Hany Keleti Mórrétek (Hanság) herpetofaunája

Az újraárasztott Nyirkai Hany Keleti Mórrétek (Hanság) herpetofaunája FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 341 347 Az újraárasztott Nyirkai Hany Keleti Mórrétek (Hanság) herpetofaunája PUKY MIKLÓS ABSTRACT: (Occurrence of amphibians and reptiles in the Nyirkai

Részletesebben

Kétéltű közösségek előfordulása a Tolna-Baranyaidombvidék és a Kelet-Mecsek vizeiben

Kétéltű közösségek előfordulása a Tolna-Baranyaidombvidék és a Kelet-Mecsek vizeiben Natura Somogyiensis 30: 193-198. Ka pos vár, 2017 HU ISSN 20613067 www.smmi.hu/termtud/ns/ns.htm Submitted: 23.04, 2017; Accepted: 30.04, 2017; Published: 30.06, 2017 Kétéltű közösségek előfordulása a

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1220 0.2.2 Species name Emys orbicularis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name mocsári teknős 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1166 0.2.2 Species name Triturus cristatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name közönséges tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

A zeleméri Mély-völgy herpetofaunája és védelme

A zeleméri Mély-völgy herpetofaunája és védelme A zeleméri Mély-völgy herpetofaunája és védelme Mester Béla mester.bela@okologia.mta.hu Abstract Amphibians and reptiles are declining globally, subsequently, the protection of their habitats has become

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA

A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 7. 1981. A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA SOLTI Béla VARGA András Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: (The Amphibian-fauna of the Mátra Mountains). 15 Amphibia species are recorded

Részletesebben

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 5037 0.2.2 Species name Lacerta vivipara pannonica 0.2.3 Alternative species Zootoca vivipara scientific name 0.2.4 Common name elevenszülő (Hegyi) gyík 1. National

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4020 0.2.2 Species name Pilemia tigrina 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name atracél cincér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

Kiválasztott Natura 2000 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések *

Kiválasztott Natura 2000 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések * ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (21) 95(2): 281 34. Kiválasztott Natura 2 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések * KISS ISTVÁN 1, BABOCSAY GERGELY 2, DANKOVICS

Részletesebben

Kétéltűek hangmonitorozása a Rétközi-tó térségében

Kétéltűek hangmonitorozása a Rétközi-tó térségében Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 467-475, 2009 Kétéltűek hangmonitorozása a Rétközi-tó térségében Tóth Mihály 1 és Puky Miklós 2 1 Debreceni Egyetem, Ökológia Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi

Részletesebben

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.

Részletesebben

Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről *

Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről * ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2010) 95(2): 327 332. Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről * ANTAL ZSUZSANNA és JUHÁSZ LAJOS Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-,

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1084 0.2.2 Species name Osmoderma eremita 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name remetebogár 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

Effeciency of different methods in detecting amphibian and reptile species in Hungary: a national overview

Effeciency of different methods in detecting amphibian and reptile species in Hungary: a national overview Effeciency of different methods in detecting amphibian and reptile species in Hungary: a national overview Miklós Puky Hungarian Danube Research Station of the IEB of the HAS - Péter Schád Varangy Akciócsoport

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1201 0.2.2 Species name Bufo viridis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name zöld varangy 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4029 0.2.2 Species name Chondrosoma fiduciarium 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name magyar ősziaraszoló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

A TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA

A TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén, pp. 893 914. A TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA Péntek Attila László 1, Halpern Bálint 2 és Vörös Judit 3 1 Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1197 0.2.2 Species name Pelobates fuscus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name barna ásóbéka 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2) 1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében. Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató

A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében. Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató How to apply modern e-learning to improve the training of firefighters Jenő Dicse Director of

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4110 0.2.2 Species name Pulsatilla pratensis ssp. hungarica 0.2.3 Alternative species Pulsatilla flavescens scientific name 0.2.4 Common name magyar kökörcsin 1.

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc

Részletesebben

Az őszi biológiai vízminősítés a Magyulában

Az őszi biológiai vízminősítés a Magyulában Az i biológiai vízminősítés a Magyulában 2017-10-04 A Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola Laczkovszki Csaba tanár úr irányításával 2004-től folyamatosan vizsgálja a Rákos-patak vízminőségét.

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4011 0.2.2 Species name Bolbelasmus unicornis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name szarvas álganéjtúró 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

Guatemala denevérfaunája

Guatemala denevérfaunája Guatemala denevérfaunája Molnár Viktor Molnár Zoltán Bat fauna of Guatemala From chiropterological point of view Guatemala is one of the poorly researched countries in Central America. In 2002 we participated

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

Kétéltűek és hüllők előfordulása Fejér megyében

Kétéltűek és hüllők előfordulása Fejér megyében FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 333 340 Kétéltűek és hüllők előfordulása Fejér megyében HÁMORI MÁRTA, PUKY MIKLÓS & SCHÁD PÉTER ABSTRACT: (Amphibian and reptile mapping in Fejér county,

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1261 0.2.2 Species name Lacerta agilis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fürge gyík 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1337 0.2.2 Species name Castor fiber 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name európai hód 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

EN United in diversity EN A8-0206/419. Amendment

EN United in diversity EN A8-0206/419. Amendment 22.3.2019 A8-0206/419 419 Article 2 paragraph 4 point a point i (i) the identity of the road transport operator; (i) the identity of the road transport operator by means of its intra-community tax identification

Részletesebben

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Tisztelt Szerkesztő Úr! Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Sarród, 9435, Rév-Kócsagvár, Pf.4. Tel.: 99/537-620, Fax: 99/537-621 Elektronikus levélcím: fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.hu Ügy száma : 33- /2011 Tárgy : Győri Audi gyár

Részletesebben

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1304 0.2.2 Species name Rhinolophus ferrumequinum 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nagy patkósdenevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

STUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student:

STUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student: STUDENT LOGBOOK 1 week general practice course for the 6 th year medical students Name of the student: Dates of the practice course: Name of the tutor: Address of the family practice: Tel: Please read

Részletesebben

Indul a Túzok Tusa I. fordulója!

Indul a Túzok Tusa I. fordulója! ndul a Túzok Tusa. fordulója! A Körös-Maros Nemzeti Park gazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja idén is meghirdeti természetismereti vetélkedőjét az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára.

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1993 0.2.2 Species name Triturus dobrogicus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name dunai tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)

36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014) Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops

Részletesebben

Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben

Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1281 0.2.2 Species name Elaphe longissima 0.2.3 Alternative species Zamenis longissimus scientific name 0.2.4 Common name erdei sikló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1276 0.2.2 Species name Ablepharus kitaibelii 0.2.3 Alternative species Ablepharus kitaibelii fitzingeri scientific name 0.2.4 Common name pannon (magyar) gyík 1.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

Szalamandrák és gőték

Szalamandrák és gőték Fotó: Németh Bálint A szalamandrák és a gőték alkotják a farkos kétéltűek rendjét: hosszú, megnyúlt testük, két pár hasonló formájú végtagjuk, hosszú farkuk révén könnyen megkülönböztethetők a farkatlan

Részletesebben

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai

Részletesebben

ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP)

ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP) Tájökológiai Lapok 3 (2): 281 290. (2005) 281 ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP) BARDÓCZYNÉ SZÉKELY EMÕKE 1, BARDÓCZY EMÕKE 2, BARCZI ATTILA 1, PENKSZA KÁROLY

Részletesebben

Közegészségügyi tanácsok a napsugárzás káros hatásainak megelőzésére

Közegészségügyi tanácsok a napsugárzás káros hatásainak megelőzésére Közegészségügyi tanácsok a napsugárzás káros hatásainak megelőzésére Dr. Páldy Anna, Országos Környezetegészségügyi Intézet Az összeállítás a WHO Sun Protection kiadvány ajánlásai alapján http://www.who.int/uv/publications/en/primaryteach.pdf

Részletesebben

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Az alpesi tarajos gõte Triturus carnifex (LAURENTI, 1768) elõfordulása Magyarországon

Az alpesi tarajos gõte Triturus carnifex (LAURENTI, 1768) elõfordulása Magyarországon FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 309-314 Az alpesi tarajos gõte Triturus carnifex (LAURENTI, 1768) elõfordulása Magyarországon TARTALLY ANDRÁS SZÖVÉNYI GERGELY MOLNÁR PÉTER PUKY MIKLÓS

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ projekt keretében végzett élőhelykezelések hatásának monitoringja

A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ projekt keretében végzett élőhelykezelések hatásának monitoringja A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ projekt keretében végzett élőhelykezelések hatásának monitoringja I. részjelentés Összeállította: Kiss Orsolya Közreműködött: Farkas

Részletesebben

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN 4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben