HÍRLEVÉL 2011. Február 21. - Március 6. Tartalom A magyar médiatörvények Tabajdi Csaba: nem elég kozmetikázni a médiatörvényeket! Az Európai Néppárt Frakciójának képviselője is bírálta a magyar kormányt - Brüsszel, 2011. március 1. Tabajdi Csaba: átfogó európai szabályozást a sajtószabadság alapvető normáiról! A sajtószabadság a demokrácia alapvető feltétele;azonnali fellépést sürget az Európai Szocialista Frakció - Brüsszel, 2011. március 3. Az EU jövője, EU-intézmények Gurmai Zita: A polgárok mint döntéshozók - Brüsszel, 2011. március 3. Ipar, kutatás, innováció Herczog Edit: Évi 100 ezer európai munkahely megszűnéséért felel a hamisítás és csalás - Brüsszel, 2011. március 2. Herczog Edit: Újabb lépés az egységes energiapiac felé; ACER megnyitó Ljubljanában - Brüsszel, 2011. március 3. Külpolitika Tabajdi Csaba: Elfogadhatatlan a Fidesz fenyegetőzése; Mélypontra zuhant az erdélyi magyarság és a Fidesz viszonya; A Markó-féle együttműködési politikának nincs alternatívája - Nagyvárad, 2011. február 26. Tabajdi Csaba: Magyar szoborkiállítás az Európai Parlamentben; A magyar művészet az uniós elnökség fényét emeli; Tabajdi: együttműködés terén tanulhatunk a lengyelektől! - Brüsszel, 2011. március 2
Mezőgazdaság Tabajdi Csaba: Az Orbán-kormány az állattenyésztést ellehetetleníti?; Magyarország 2012-től térjen át az egységes gazdaságtámogatási modellre! Az EP új jelentése szerint tilos a birtokméret szerinti hátrányos megkülönböztetés - Budapest, 2011. február 25. Munkaerőpiac, szociális jogok Gurmai Zita: Átadták az Ezüst Rózsa-díjakat - Brüsszel, 2011. március 2.. Nők jogai, esélyegyenlőség Gurmai Zita: Clara Zetkinnek sikerült - nekünk is fog! - Brüsszel, 2011. március 1. Gurmai Zita: Dupla munka fele fizetéssel - Brüsszel, 2011. március 3. Gurmai Zita: Válságkezelés helyett együttműködés - Athén, 2011. március 4. Gurmai Zita: A Fidesz a félelem országát építi - Budapest, 2011. március 6. Regionális politika Göncz Kinga: Felzárkóztatás, mint európai hozzáadott érték - Brüsszel, 2011. március 4.
A magyar médiatörvények Tabajdi: nem elég kozmetikázni a médiatörvényeket! Az Európai Néppárt Frakciójának képviselője is bírálta a magyar kormányt Brüsszel, 2011. március 1. "Ismét egyértelművé vált, hogy a magyar médiatörvények elleni kritikák hátterében a demokratikus értékek és szabadságjogok melletti elkötelezettség áll." - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője ma Brüsszelben. A médiatörvények ellen kedden újabb súlyos kritikákat fogalmaztak meg az Európai Parlament Médiaügyi Frakcióközi Munkacsoportja által tartott konferencián. Az ülést Jean-Marie Cavada, a Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának francia alelnöke vezette. A néppárti politikus nem tartotta kielégítőnek az Orbán-kormány által benyújtott módosító javaslatokat. Cavada ijesztőnek nevezte azokat a támadásokat, amelyek a közelmúltban a sajtószabadságot érték az EU tagállamaiban, és az eddiginél gyorsabb és hatékonyabb cselekvésre szólította fel az Európai Unió intézményeit. A jobboldali képviselő nemcsak a médiatörvényeket, hanem a magyar kormány egyéb intézkedéseit, pl. a határon túli magyarokkal és a külföldi vállalatokkal kapcsolatos politikai irányvonalát is támadta. A konferencián részt vett Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is, aki ismertette az elmúlt héten összeállított állásfoglalását. Ebben az Európai Emberi Jogi Konvenció alapján a médiatörvények számos, a módosító javaslatok által nem érintett rendelkezését bírálta. "A Fidesznek be kellene látnia, hogy messze nem elég az a módosító javaslat, amelyet a kormány benyújtott. Vagy úgy véli Orbán Viktor, hogy az Európa Tanács normái túl magasak a magyar kormány számára?" - tette fel a kérdést Tabajdi Csaba. Hammarberg érvelését erősítette meg a konferencia két magyar résztvevője, Nehéz-Posony Márton, a MÚOSZ jogi képviselője, valamint Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Szövetségének elnöke is. Mindketten túlzónak találták a Médiatanács által kiszabható bírságokat, és aggasztónak azt, hogy a médiaszolgáltatók kötelező regisztrációjakor bizalmas adatokat is bekérhet a hatóság. Figyelmeztettek továbbá, hogy a médiatörvény nem biztosít kellő lehetőséget arra, hogy a hatóság döntésének tartalma ellen fellebbezzenek a médiumok. A konferencián felszólalt Göncz Kinga, az MSZP EP-képviselője, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának alelnöke is. Göncz tájékoztatta a résztvevőket, hogy a bizottság saját kezdeményezésű jelentés elfogadását tervezi a sajtószabadság alapvető követelményeiről, amely egy uniós szintű szabályozást készítene elő ezen a területen. Felkéri emellett az EU Alapjogi Ügynökségét, hogy készítsen átfogó felmérést a sajtószabadság állapotáról az EU huszonhét tagállamában.
Tabajdi: átfogó európai szabályozást a sajtószabadság alapvető normáiról! A sajtószabadság a demokrácia alapvető feltétele Azonnali fellépést sürget az Európai Szocialista Frakció Brüsszel, 2011. március 3. "A sajtószabadsággal kapcsolatos jelenlegi európai uniós jogszabályok sajnos túl gyengék ahhoz, hogy minden körülmények között biztosítsák ezen demokratikus alapjog érvényesülését az EU tagállamaiban. Ezért átfogó európai szabályozást kell elfogadni a sajtószabadság alapvető normáiról" - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője Brüsszelben, az Európai Parlament Szocialista Frakciója által a sajtószabadság európai helyzetéről szervezett konferencián. A rendezvényen magyar részről Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, valamint Halák László, a MÚOSZ Etikai Bizottságának elnöke vett részt. Az ülésen több mint 30 európai parlamenti képviselő, valamint olasz, francia, bolgár és román szakértők és újságírók vitatták meg a sajtószabadság helyzetét az EU tagállamaiban. "A magyar kormány által benyújtott módosító indítványok csak kozmetikázzák a médiatörvényeket, de azok lényegét nem érintik. Továbbra sem lesz arányos a Médiatanács összetétele. Érthetetlen, hogy ha 1996-ban az akkori, 72%-os többséggel rendelkező magyar kormány paritásos médiafelügyeletet hozott létre, és biztosította a civil felügyeletet most mivel indokolja a Fidesz az egypárti ellenőrzés bevezetését" - fejtette ki felszólalásában Tabajdi Csaba. Hozzátette, a médiatörvényt övező nemzetközi kritika azért ilyen heves, mert a magyar kormány a közelmúltban számos antidemokratikus intézkedést hozott, így csorbította az Alkotmánybíróság jogköreit, elvette a Költségvetési Tanács jogköreit, és általában a kormányzati hatalom ellensúlyainak felszámolására törekedett. A média függetlensége ellen indított támadás ebbe a sorozatba illeszkedik. Horváth Gábor beszámolt többek közt a közszolgálati média központosításáról, illetve az MTI berlini tudósítójának ellentmondásos menesztéséről. Hangsúlyozta, hogy a törvény módosításával csökkenteni kellene az irreálisan magas büntetési tételeket, és lehetővé kellene tenni a döntések teljes körű felülvizsgálatát. Egyetértett Halák Lászlóval abban, hogy fenn kell tartani a magyar kormányra helyezett uniós nyomást. "Az Európai Parlament építsen a nyilvánosság erejére. Ne hagyja magára a tagállamok állampolgárait. Mutassa meg, hogy a cinizmus nem győzhet." - fogalmazott Halák. Az ülésen szintén felszólalt Göncz Kinga, az MSZP képviselője, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának alelnöke is, aki hangsúlyozta, a sajtószabadság helyzetét nem lehet a jogállamiságot érintő többi problémától elválasztva tárgyalni. A képviselő sérelmezte, hogy az Európai Bizottság részéről senki nem szólalt fel a vitában, annak ellenére, hogy az Európai Parlament már régóta sürgeti a Bizottságot, tegyen javaslatot egy, a sajtószabadság és a közszolgálati média alapvető normáit meghatározó irányelvre. A
jelenlévők egyetértettek abban, hogy az EP-nek azonnali lépéseket kell tenni a sajtószabadság megerősítése érdekében, minden európai frakció bevonásával. Az EU jövője, EU-intézmények A polgárok mint döntéshozók Brüsszel, 2011. március 3. Az elfogadott szabályozás garantálja a polgári kezdeményezések zökkenőmentes elindítását és lefolytatását, miközben egyes esetekben megfelelő választási lehetőséget biztosít a tagállamok számára a hagyományaiknak megfelelő megoldások alkalmazásához - mondta dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő Brüsszelben egy magyar újságírók számára szervezett munkaebéden. A szerdai rendezvényen részt vett Gerald Häfner zöldpárti EP-képviselő, a polgári kezdeményezésről szóló jelentés egyik társjelentéstevője is. Előadásában a polgári kezdeményezés parlamenti jelentéstevőjeként Gurmai Zita kifejtette, hogy a szabályok megalkotása során az EP a leginkább felhasználóbarát megoldások alkalmazását tartotta szem előtt. Az EP-képviselő szerint minél több nyelven áll rendelkezésre a kezdeményezés szövege, annál könnyebben gyűjthető össze az egymillió aláírás a tagállamok legalább egynegyedének állampolgáraitól. Habár elsőre egyfajta akadályozó tényezőnek tűnhet, valójában az állampolgári bizottságok felállítása is ezt a célt szolgálja - utalt a szervezőkből felállítandó hétfős bizottságra, amely tagjainak az EU hét különböző tagországából kell érkezniük. A képviselő felidézte, hogy egyes kérdésekben jelentős nézetkülönbségek bontakoztak ki az EP és a tagállamok között, példaként említve az aláírok minimális életkorának valamint az aláírásgyűjtő-íveken szereplő adatok szabályozását. A Parlament mindkét esetben a kevesebb korlátozás pártján állt, azonban tudomásul kellett vennünk, hogy egyes tagállamok számára elfogadhatatlan lett volna a 16 éves életkorküszöb vagy a személyi igazolványok száma nélküli aláírásgyűjtés. Mindkét esetben meghagytuk a lehetőséget arra, hogy a tagállamok a politikai, társadalmi és kulturális hagyományaiknak megfelelő lehetőséget válasszák - hangsúlyozta Gurmai Zita, hozzátéve, hogy a Huszonhetek közül várhatóan 9 tagállamban nem kérik majd el személyi igazolvány számot az aláírásgyűjtés során. Gurmai Zita szerint a sajtónak óriási szerepe lehet a polgári kezdeményezések sikerében, legyen szó az egyes kezdeményezésről, de akár az egész intézményről. Jelen pillanatban ugyanakkor azt lenne fontos tudatosítani a közvéleményben, hogy habár a rendeletet már aláírták, és az rövidesen hatályba is lép a tagállamoknak az elfogadott szabályozás szerint egy évük van felkészülni a végrehajtására. Így az első kezdeményezések 2012-ben indulhatnak és 2013-ban érnek véget hangsúlyozta az EP-képviselő, aki ennek a 2014-ben sorra kerülő európai választás miatt különösen nagy jelentőséget tulajdonít. Meggyőződésem,
hogy olyan szabályokat sikerült megalkotnunk, amelyek garanciát jelentenek a kezdeményezések sikeres lebonyolítására, és ezáltal a polgároknak az uniós döntéshozatalban való nagyobb részvételére - zárta előadását Gurmai Zita. Ipar, kutatás, innováció Évi 100 ezer európai munkahely megszűnéséért felel a hamisítás és csalás Brüsszel, 2011. március 2. A világkereskedelem legalább 7 százaléka zajlik hamisított termékekben, ez az EU gazdaságának évente 600 milliárd dollárjába kerül mondta Herczog Edit a Nemzetközi Védjegyszövetség (INTA) keddi konferenciáján. Nemcsak a tudás megteremtésére, de annak megóvására is fokozottan kell ügyelni a jövőben fogalmazott a politikus. Herczog Edit üdvözölte, hogy az EU az ötödik szabadságjogként tekint a tudásra, hiszen a közös tudás gyártása, felhalmozása nélkül nem várhatunk előrelépést régiónk számára a kiélezett nemzetközi versenyben. Ehhez azonban meg is kell óvnunk a vállalatok, tudományos központok és a közszféra területén felgyülemlett innovációs eredményeket hangsúlyozta Herczog. Az elmúlt 10 évben csak az EU GDP-jét 12 százalékkal csapolta meg a csalás és hamisítás érvelt a képviselő felszólalásában. Éppen ezért fokozni kell az Unió hamisításellenes tevékenységét. Itt a témában működtetett parlamenti fórum, valamint a fontos adatokat összegyűjtő európai megfigyelőközpont végleges elhelyezését, illetve a törvényhozói tevékenység összehangolásának fontosságát emelte ki Herczog. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy az EU védjegy harmonizációs tevékenységéért felelős ügynöksége, az OHIM lehet a legalkalmasabb EU ügynökség a Csalás Hamisítás Megfigyelő központ befogadására, hogy az egységes uniós piacra érvényes forgatókönyveket dolgozzon ki, melyeket a törvényhozásnak figyelembe kell vennie. Az egységes európai szabadalom ügyét, hangsúlyozta, hogy a nyelvi egyszerűsítés a XXI század technológiájával végrehajtható.
Újabb lépés az egységes energiapiac felé ACER megnyitó Ljubljanában Brüsszel, 2011. március 3. Elhárult az utolsó intézményi akadály is az európai energiahálózatok 2015-re tervezett összekapcsolása elől fogalmazott Herczog Edit az Energiaszabályozó Együttműködési Ügynökség, az ACER ljubljanai megnyitója kapcsán. Az EPképviselő hozzátette: ez az első fajsúlyos uniós intézmény, amely új tagállamban kapott székhelyet. A harmadik energiacsomag ügynökségekről szóló fejezetén dolgozó jelentéstevő kollégáimmal nem gondoltuk volna 2007-ben, hogy ilyen hamar fel tud állni ez a szervezet kommentálta Herczog Edit a megnyitót Ljubljanában. Az ACER parlamenti koordinációs testületének tagja szerint az energiaszabályozó ügynökség lehetővé teszi a piaci, technikai és szabályozási folyamatok összehangolását, így elengedhetetlen feltétele az európai energiahálózatok 2015-ös összenyitásához. Ezzel kapcsolatban a politikus elmondta, hogy az egységes európai hálózatrendszer és energiapiac nemcsak az energiabiztonságot növeli, de az így kialakuló verseny teszi lehetővé a szolgáltatási minőség javulását és az árak csökkenését így a fogyasztók érdeke is. Herczog Edit szerint a sikeres szlovén elnökségi félévnek lényeges szerepe volt abban, hogy a szlovák és román jelöltekkel szemben végül Ljubljana vált az ACER székhelyéül. Külpolitika Tabajdi: Elfogadhatatlan a Fidesz fenyegetőzése Mélypontra zuhant az erdélyi magyarság és a Fidesz viszonya A Markó-féle együttműködési politikának nincs alternatívája Nagyvárad, 2011. február 26. Nemzetpolitikai botrány történt az RMDSZ nagyváradi kongresszusán. A Fidesz honnan veszi a bátorságot, hogy durván megfenyegesse és arrogánsan kioktassa az erdélyi és a partiumi magyarság legnagyobb, egyetlen legitim parlamenti erejét, az RMDSZ-t, a román kormánykoalíció megbecsült tagját? tette fel a kérdést Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki az RMDSZ meghívására, a szervezet nagyváradi mai kongresszusán vett részt.
Mint egykori miniszterhelyettes és államtitkár, az Európai Parlament Kisebbségügyi Intergroupjának alelnöke úgy értékelte, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ elmúlt 18 éve a nemzeti többség és kisebbség partneri együttműködésének Európa szerte is példaértékű modellje. A többség-kisebbség együttműködésének nincs alternatívája. Az RMDSZ mind kormányzati tényezőként, mind ellenzékben a korábbi román szociáldemokrata kormány idején hatékonyan érvényesítette az erdélyi magyarság érdekeit. Megrökönyödést és visszautasítást váltott ki Pelczné Dr. Gáll Ildikó, fideszes alelnök kioktató és arrogáns beszéde. Az arrogáns fideszes magatartást a Fidesz miniszterelnökétől Strasbourgban már megtapasztalhattuk, de Erdélyben ez még szokatlan volt a hallgatóságnak, amely egyértelműen elutasította azt. Ez a fenyegető hangnem, tanítómesteri utasítgatás eddig példa nélküli volt a magyar-magyar kapcsolatokban. Egyetlen magyar kormánynak és politikai erőnek, így a Fidesznek sincs joga, hogy kioktassa a határon túli magyarokat. Nemzetpolitikai kár, hogy a Fidesz és az RMDSZ viszonya rendkívül feszültté, nyílt szemben állássá vált. Tabajdi szerint mindez az Orbán-kormány nemzetpolitikájának kudarca. A Fidesznek meg kellene követnie az RMDSZ-t. Szakítania kellene eddigi antidemokratikus, a határon túli magyar közösségek belügyeibe való beavatkozással, a magyar pártpolitika határon túli exportjával. A Fidesz folytatja a romániai magyarság megosztását, veszélybe sodorhatja a magyarok jövőbeni parlamenti képviseletét és kormányzati részvételét. szögezte le a magyar európai parlamenti képviselő. Magyar szoborkiállítás az Európai Parlamentben A magyar művészet az uniós elnökség fényét emeli Tabajdi: együttműködés terén tanulhatunk a lengyelektől! Brüsszel, 2011. március 2. Példamutatónak nevezte Tabajdi Csaba, az MSZP EPdelegációjának vezetője az Európai Parlamentben tegnap megnyitott kiállítást, amelyen az Európai Parlament tulajdonában álló magyar műtárgyakat, köztük Lantos Györgyi és Máté István magyar szobrászok műveit állították ki. A kiállítást Lidia Geringer de Oedenberg, lengyel képviselőnő, az Európai Parlament quaestora nyitotta meg. A hagyományt, hogy az Európai Parlamentben kiállítást rendeznek az éppen hivatalban lévő elnökség művészeinek alkotásaiból, Fazakas Szabolcs korábbi szocialista képviselő kezdeményezte az előző európai parlamenti ciklusban. A most kiállított magyar művészeti alkotások között bemutatták az Európai Parlament aulájában a Magyar Országgyűlés ajándékaként már 2005-ben felállított, "A megtalált Európa" című szobrot, Lantos Györgyi és Máté István szobrászművészek alkotását. A megnyitót nagy érdeklődés kísérte az újságírók és a képviselők részéről is. "Ezekkel a kezdeményezésekkel lehet megalapozni a magyar elnökség sikerét és Magyarország jó hírét. Külön örvendetes, hogy számos lengyel képviselő látogatott el a megnyitóra. Így megalapozható az egymást követő magyar és lengyel elnökségek közötti kulturális együttműködés, itt az Európai Parlamentben is" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.
A képviselő kiemelte, éppen ezért sajnálatos, hogy a Fidesz EP-delegációja nem képviseltette magát az eseményen. "Úgy tűnik, a magyar kormánypárt távol tartja magát minden olyan kezdeményezéstől, amelyet szocialista hátterűnek vél. Akkor is, ha részvételével segíthetné Magyarország megítélésének javítását, az elnökség sikerét. Furcsa, hogy miért nem tart fontosnak a Fidesz egy olyan rendezvényt, amelyet európai frakciótársa, Tőkés László, az EP alelnöke is megtisztelt jelenlétével." - mondta a szocialista delegációvezető. Mezőgazdaság Tabajdi: Az Orbán-kormány az állattenyésztést ellehetetleníti? Magyarország 2012-től térjen át az egységes gazdaságtámogatási modellre! Az EP új jelentése szerint tilos a birtokméret szerinti hátrányos megkülönböztetés Budapest, 2011. február 25. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának reformja és jövője volt a fő témája annak az agrárfórumnak, amelyet tegnap tartottak Pápán. A rendezvény házigazdája Gőgös Zoltán, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke, meghívott előadója pedig Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő volt. A résztvevők között számos szaktekintély, így Nagy Frigyes, Németh Imre és Gráf József korábbi miniszterek és Máhr András volt államtitkár is jelen volt. A fórumon részt vett Grőber Attila, Pápa szocialista polgármesterjelöltje is. Az eszmecsere aktualitását az Európai Parlament frissen megjelent, a Közös Agrárpolitika reformja kapcsán készített jelentéstervezete adta. Tabajdi Csaba előadásában elmondta: Át kell tekintenünk, milyen reform forgatókönyv lenne a legelőnyösebb Magyarország számára. A körvonalazódó parlamenti állásfoglalás világosan fogalmaz. A közvetlen kifizetések tagállamon belüli felosztásában egyértelműen elveti a birtokméret alapján történő diszkriminációt. Ez nyílt üzenet a Magyar Kormánynak is, amely szemmel láthatólag nem tud, vagy nem akar állást foglalni a nagygazdaságok támogatásának felső küszöbértékének kérdésében. Magyarország jelenleg - több új tagállammal együtt - az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmazza. Tabajdi Csaba elmondta, hogy az EP jelentéstervezete szerint a KAP reform egységesen az összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS) épül, és szorgalmazza az új tagállamokat is az erre való áttérésre. Ha ezt nem tesszük meg, akkor bizonyos támogatási jogosultságokat el fogunk veszíteni. A SAPS-t alkalmazó tagállamokban a mai állás szerint a nemzeti top-up támogatásból finanszírozott ágazatoknak, úgy mint a juh-,
és húsmarhatartás, a tej-, a dohány- és a csonthéjas gyümölcstermelésnek 2013 után nem lesz támogatási bázisa, ami erős belsőpiaci belüli diszkriminációt jelentene. Az Orbán-korbán az SPS ügyében foglya korábbi elhibázott és káros politikájának húzta alá a képviselő. Tabajdi felszólította a kormányt, hogy az Alkotmánybíróság kiigazító döntése alapján mielőbb terjessze az Országgyűlés elé az SPS 2012-es bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot Mérsékelt KAP reform van kibontakozóban, amelynek a már tizenhét tagállam által alkalmazott SPS támogatási rendszer képezi az alapját, hangsúlyosabb környezetvédelmi elemekkel megerősítve. Magyarország érdeke, hogy a KAP költségvetése 2013 után is maradjon fenn a jelenlegi szintjén, vagy legalább ne csökkenjen drámaian. Egyértelműn látszik, hogy az új tagállamok 2014-g nem fogják tudni behozni fejlettségbeli lemaradásukat. Ezekben az országokban technológiai innovációra és a vízgazdálkodási infrastruktúra modernizációjára fordítható, célzott támogatásokra lenne szükség. Ennek hiányában ugyanis elkerülhetetlen lesz a kétsebességes európai mezőgazdaság kialakulása fejtette ki Tabajdi Csaba. Munkaerőpiac, szociális jogok Átadták az Ezüst Rózsa-díjakat Brüsszel, 2011. március 2. Robert Badinter egykori francia igazságügyi miniszternek, a Lett Egészségügyi és Szociális Dolgozók Szakszerveztének valamint a pakisztáni Munkaügyi Oktatási Alapítványnak ítélték oda idén az Ezüst Rózsa-díjakat, amelyeket kedd este adtak át az Európai Parlament brüsszeli épületében. A díjátadón beszédet mondott Andor László, az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős tagja és Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, az Ezüst Rózsa zsűrijének tagja is. Az 2000 óta átadott Ezüst Rózsa-díjjal azokat jutalmazzák, akik kiemelkedő módon járultak hozzá egy szociálisabb, befogadóbb és igazságosabb világ megteremtéséhez. A díjat odaítélő Solidar 25 ország 53 civil szervezetét fogja össze, amelyek a társadalmi igazságosság érdekében tevékenykednek. A nemzetközi szolidaritás kategóriában díjazott Munkaügyi Oktatási Alapítvány egy pakisztáni szakszervezeti szövetség, amely a dolgozók szociális, gazdasági és politikai jogainak védelmét tekinti feladatának. A szervezet nevében Khalid Mahmood, az alapítvány igazgatója vette át a díjat Gurmai Zitától, aki köszönetet mondott a jelölést benyújtó Olof Palme International Centre jelenlévő képviselőinek is.
Az életműdíjjal kitüntetett Robert Badinter Franciaország igazságügyi minisztere volt 1981 és 1986 között. Évtizedeken át folytatott küzdelmének nagy szerepe volt abban, hogy Franciaországban eltörölték a halálbüntetést. Az európai társadalmi igazságosság kategóriában díjazott Lett Egészségügyi és Szociális Dolgozók Szakszervezte a balti ország egészségügyi rendszeréért kifejtett erőfeszítéseiért kapta meg a rangos elismerést. A 2000-ben alapított díjat tavaly többek között Horn Gyula egykori miniszterelnöknek és a budapesti Európai Roma Jogok Központjának ítélték oda. Nők jogai, esélyegyenlőség Clara Zetkinnek sikerült - nekünk is fog! Brüsszel, 2011. március 1. Az utóbbi években tapasztalható konzervatív szellemű visszalépések a múltba repítették vissza a nők jogait is, és ezt a folyamatot csak az esélyegyenlőségi szempontok horizontális érvényesítésével tudjuk megállítani - mondta dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő a nemzetközi nőnap 100. évfordulója alkalmából rendezett brüsszeli konferencián. A rendezvényen részt vett Vladimír Špidla korábbi, és Andor László jelenlegi szociális ügyekért felelős európai biztos is. Beszédében az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetét vezető politikus felidézte, hogy Clara Zetkin a 19. század végén kezdte meg a nők jogainak elismeréséért folytatott küzdelmeit egyenlő bérezést és szavazati jogokat követelve a nők számára, és az ő nevéhez fűződik az első nőnap megszervezése is 1911. március 19-én. Ma a nemek közötti esélyegyenlőségért küzdő szervezetek Clara Zetkin munkásságát folytatják mondta Gurmai Zita, hozzátéve, hogy a munka még korántsem tekinthető befejezettnek. Clara Zetkin meg lenne lepődve, ha látná, hogy a nők még mindig 18 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál, vagy hogy egyes európai országokban napjainkban is tiltott a terhesség-megszakítás. Sikerült ugyan elérni, hogy a nők is dolgozhassanak, azonban bizonyára csalódottan venné Clara Zetkin tudomásul, hogy a nőknek sokszor választaniuk kell a gyermekvállalás és a munka között érvelt az európai parlamenti képviselő, aki röviden a magyarországi helyzetről is tájékoztatta a szeminárium résztvevőit. A magyar kormány napjainkban azt sulykolja, hogy a nők jobban teszik, ha otthon maradnak, és munka helyett gyereket nevelnek, tudomásul véve, hogy a nők a szülőszobákban pótolhatatlanok, nem a munkahelyeken idézte Gurmai Zita Boross Péter volt miniszterelnök szavait.
Semmi esetre sem szeretnék túlságosan borús helyzetképet adni: büszkének kell lennünk az eddigi eredményeinkre, de tudnunk kell, hogy még számos csatát meg kell vívnunk. A legnagyobb kihívást talán az jelenti, hogy mindenkit meggyőzzünk az esélyegyenlőségi szemlélet fontosságáról tette hozzá Gurmai Zita, aki arról is beszámolt, hogy az ESZP Nőszervezete március 8-án, a nemzetközi nőnapon kampányt hirdet a tagállamok nyugdíjrendszereinek esélyegyenlőségi szempontok szerinti reformja érdekében. Dupla munka fele fizetéssel Brüsszel, 2011. március 3. A legnagyobb kihívás számunkra, hogy megszüntessük a nemek közötti bérollót. A nemi alapon történő diszkrimináció tilos az Európai Unióban, azonban a fizetésbeli különbségek még mindig jelentősek a férfiak és a nők között mondta dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő az Ifjú Európai Szocialisták (ECOSY) téli egyetemén tartott előadásában. Előadásában az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy idén ünnepeljük a nemzetközi nőnap 100. évfordulóját. Az elmúlt évszázadban óriási előrelépések történtek a női emancipáció terén, a nők azonban még most is hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve a munkaerőpiacon, holott a nemek közötti esélyegyenlőség nélkülözhetetlen a gazdasági növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz. A bérolló az európai parlamenti képviselő szerint több fizetésbeli különbségeknél: a szektorális szegregáció, az üvegplafon jelenség valamint a munka és gyermeknevelés nehéz összeegyeztetésének eredménye. Gurmai Zita szerint a gyermekgondozási szolgáltatások fejlesztésével, az egészségügyi rendszerbeli munkakörülmények átalakításával és a nyugdíjrendszerek esélyegyenlőségi szempontok szerinti reformjával lehetne javítani a nők munkaerő-piaci helyzetén és bezárni a bérollót. A nyugdíjrendszerek reformjával kapcsolatban Gurmai Zita elfogadhatatlannak nevezte, hogy a jelenlegi rendszerek gyakran büntetik a nőket a gyermekvállalás és a háztartásbeli és családi feladataik miatt. Szem előtt kell tartanunk, hogy a munkavállalói jogok alatt mást értünk Európában mint Dél- Amerikában, és hogy nem feltétlenül azonosak a dolgozók igényei Kínában mint Afrikában. Vannak ugyanakkor olyan jogok, amelyeknek egyetemesnek kell lenniük és ezek biztosításában az Európai Uniónak példát kell mutatnia a világ többi része számára zárta előadását Gurmai Zita, a biztonságos munkakörülményeket, a sztrájkhoz való jogot, a tisztességes munkabért és a teljes körű egészségbiztosítást említve példaként.
Válságkezelés helyett együttműködés Athén, 2011. március 4. Mi szociáldemokraták továbbra is hiszünk abban, hogy mindenkinek helye van a társadalomban - mondta dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő a Nőjogi mozgalmak száz éve című konferencián, amelyet a PASOK görög szocialista párt nőszervezete rendezett Athénban. A rendezvényen részt vett George Papandreou miniszterelnök és a görög kormány több tagja is. Szociáldemokratának maradni és ragaszkodni az értékeinkhez nem egyszerű feladat a válság idején. Nem egyszerű, mivel a jobboldal újabb és újabb megszorításokat akar, amely egyre nagyobb populizmussal társul hívta fel a figyelmet az európai parlamenti képviselő, tagállami és európai szintű példákat hozva fel a jobboldal hibás válságkezelő törekvéseire. A jobboldal megosztó szemléletével szemben mind nemzeti, mind pedig európai szinten együtt kell működnünk a válságból való gyors kilábalás érdekében hangsúlyozta. Gurmai Zita arra is emlékeztetett, hogy a nők jogainak biztosítása nélkül nem sikerülhet a gazdaság növekedési pályára állítása. Az elmúlt száz évben, az első nemzetközi nőnap meghirdetése óta hatalmas előrelépéseket sikerült elérnünk, azonban bőven van még tennivalónk. Gondoljunk csak arra, hogy nincs olyan európai törvényhozás, amelyben a női képviselők aránya meghaladja a 45 százalékot. És jól tudjuk, ez a 45 százalékos érték is kiugrónak számít mondta az európai parlamenti képviselő. A szociáldemokrácia mindig is élharcosa volt az igazságosságnak, a demokráciának, a békének és a biztonságnak. Ahogy eddig mindig, most is el kell mondanunk az embereknek, hogy nincs ok a félelemre, mivel van másik út is, mint amit a jobboldal kínál: a mi utunk, a baloldali út, amely társadalmi igazságosságot, valódi egyenlőséget és biztonságot kínál mindenki számára zárta felszólalását Gurmai Zita. A Fidesz a félelem országát építi Budapest, 2011. március 6. Aki mások jogfosztása és kitaszítása árán akar erős lenni, az valójában gyenge, és aki gyenge, az nem tud másnak erőt adni. Az nem teheti erőssé és naggyá Magyarországot mondta dr. Gurmai Zita az Magyar Szocialista Párt Nőtagozatának elnöke a párt nőnapi rendezvényén Budapesten, amelyen átadták a Nőtagozat közéleti díját is. Köszöntőjében a baloldali politikus felidézte, hogy az első nemzetközi nőnap meghirdetése óta eltelt száz évben bámulatosan rövid idő alatt hihetetlenül sokat javult a nők helyzete, azonban az évszázados munka még korántsem ért véget: a nők férfiakkal való egyenlősége még mindig csak formálisnak tekinthető. Beszédében Gurmai Zita elfogadhatatlannak
nevezte, hogy idős nőnek lenni ma Európában és Magyarországon is annyit jelent, mint szegény idős nőnek lenni. A Nőtagozat elnöke szerint a nők helyzetét tovább rombolja a kormány társadalompolitikája: Ma sajnos nem azért kell harcolnunk, hogy ténylegesen egyenlők legyünk. Ma már azért is fel kell lépnünk, hogy ne kelljen kevesebbel beérnünk, mint eddig hangsúlyozta. A jelenlegi helyzetet értékelve Gurmai Zita bírálta a kormányt, mivel a Fidesz támadást indított a kiszolgáltatottak ellen, megkérdőjelezve a társadalmi szolidaritás és az emberi méltóság eszméjét. Sosem láttunk még azonban olyan sikeres országot, melyben a kevesek jóléte és a sokak kitaszítottsága, kiszolgáltatottsága működött volna, vagy akár tartósan fenntartható lett volna. Sosem volt olyan sikeres ország, ahol a kirekesztés jussa ne a bukás lett volna zárta felszólalását a Nőtagozat elnöke. A rendezvényen átadták a Nőtagozat által alapított közéleti díjat Heller Ágnes filozófusnak és Garas Dezső színművésznek. Regionális politika Felzárkóztatás, mint európai hozzáadott érték Brüsszel, 2011. március 4. "Gyakran könnyebb és látványosabb utat, hidat, vasutat építeni európai uniós pénzekből, mint oktatásra, képzésre, társadalmi felzárkóztató programokra költeni, amelyek kevésbé szembeötlő, viszont hosszútávra szóló, sokszorosan megtérülő befektetések" - hangoztatta Göncz Kinga szocialista EP-képviselő azon a parlamenti meghallgatáson, amelyen a meghívott előadók azt igyekeztek bemutatni, hogy milyen projekteket érdemes közösségi támogatásokból finanszírozni. Mire érdemes európai forrásokat költeni? Mi az "európai hozzáadott érték", amely bizonyíthatóan az európai célok, értékek megvalósulásához járul hozzá? Ezekre a kérdésekre próbáltak választ adni az EP szocialista frakciójának kezdeményezésére tartott meghallgatás résztvevői szerdán Brüsszelben. A magyarországi meghívott, Nagy Emese iskola- és projektigazgató előadásában azt mutatta be, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek integrálását, oktatását segítő képzési módszerre fordított közösségi források több száz, szegénységben élő gyereket juttattak a felzárkózás esélyéhez az észak-magyarországi Hejőkeresztúron. Az Európai Unió támogatásával, a tanulók, a tanárok és a szülők bevonásával megvalósuló, 55 ezer euró összköltségvetésű projekt eredményeként ma a gyerekek túlnyomó többsége óvodába jár, eredményesen végzi el az általános iskolát, és száz százalékuk továbbtanul középiskolában ezen az északmagyarországi településen.
"Meg kell találni az egyensúlyt: mit és hogyan költünk infrastrukturális beruházásokra, és hogyan támogatjuk az 'emberi erőforrást'"? - szögezte le hozzászólásában Göncz Kinga a meghallgatáson. Az oktatásra, a képzésre, a társadalmi felzárkóztatásra fordított összegek sokszorosan megtérülnek, végső soron hozzájárulnak a foglalkoztatás szintjének az emelkedéséhez, a befogadó munkaerőpiac létrejöttéhez. A hejőkeresztúri iskola példája azt bizonyítja, hogy az okosan fölhasznált közösségi támogatások "európai hozzáadott értéket" hoznak létre - hangsúlyozta a szocialista EP-képviselő. A meghallgatást az EU 2013 utáni közös költségvetését előkészítő eseti parlamenti bizottság szocialista tagjai szervezték annak föltérképezésére, hogy mik legyenek a következő uniós büdzsé prioritásai. A hejőkeresztúri oktatási projektet Göncz Kinga javasolta a meghallgatásra.