AZ ADÓJOGSZABÁLYOK 2002. ÉVI VÁLTOZÁSAI A KÉTÉVES KÖLTSÉGVETÉS ELFOGADÁSÁVAL AZ ADÓJOGSZABÁLYOKNAK IS NAGYOBB STABILI- TÁST KELLENE TÜKRÖZNIÜK. ENNEK ELLENÉRE KÉT NAGY TÖRVÉNYCSOMAG IS MÓDOSÍTOTTA EZEN NORMÁK KÖRÉT (2001. ÉVI L., 2001. ÉVI LXXIV.). BÁR ALAPJAIBAN NEM TÖRTÉNT VÁLTOZÁS, MÉGIS SZÁMOS RENDELKEZÉS ÚJRAFOGALMAZÁSRA KERÜLT, CSAK AZ ÁFA TÖRVÉNY MARADT MAJDNEM VÁLTOZATLAN. EGY RÉSZÜKET A DEVIZALIBERALIZÁCIÓ INDUKÁLTA, MÁS RÉSZÜKET AZ EU JOGHARMONIZÁCIÓ. SZÁMOS RENDELKEZÉS KEDVEZÔBB FELTÉTELEKET ÁLLAPÍT MEG AZ ADÓ- ZÓK SZÁMÁRA, ILYEN A NYUGDÍJ ADÓMENTESSÉ VÁLÁSA, A LAKÁSHITEL-KEDVEZMÉNYEK MÓDOSU- LÁSA. EZZEL SZEMBEN AZ EU-ELÔÍRÁSOK MIATT SZÁMOS JÖVEDÉKIADÓ-TÉTEL NÔ, S AZ ADÓZÓK ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE IS BÔVÜL. A NYUGDÍJJAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK MA- GUKKAL VONTÁK, HOGY ÚJ FOGALOMKÉNT JELENTKEZIK AZ ADÓTERHET NEM VISELÔ JÁRANDÓ- SÁG KATEGÓRIÁJA. SZÉNÁSY ÁGNES SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ADÓTÁBLA, ADÓJÓVÁÍRÁS Kedvezménynövekedés a magánszemélyek számára, hogy az adótábla alsó sávhatára 480 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedik, viszont a felsô határ 1 millió 50 ezer forintról 1 millió 200 ezer forintra nô. Az adójóváírás megállapításának határa évi 1 millió 250 ezer forint jövedelemrôl évi 1 millió 400 ezer forintra változik. Ha az éves bevallott jövedelem 1 millió 200 ezer és 1 millió 400 ezer forint közé esik, akkor a bér alapján egyébként járó adójóváírást csökkenteni kell az 1 millió 200 ezer forint feletti jövedelemrész 18 százalékával. A módosítás eredményeként a nyugdíj nem része az adójóváírás jogosultsági határa kiszámításánál figyelembe veendô bevételeknek. Az adókulcsok változatlanok: 20, 30 és 40 százalék. CSALÁDI KEDVEZMÉNY Továbbra is cél a családok segítése, a családi jövedelmek növelésének elôsegítése, elsôsorban a gyermekeket nevelôknél. Családi kedvezmény címén a kétgyermekes családoknál 685 714, a háromgyermekeseknél 1 421 053 forint jövedelem mentesül az adó alól. Az adókedvezmény összegei nem változtak: havi 3 ezer, 4 ezer és 10 ezer forint. Az egygyermekes családoknál változatlanul 400 ezer forint jövedelem mentesül az adó alól, három és több gyermekes családoknál az adó alól mentesített jövedelem eltartott gyermekenként továbbra is 300-300 ezer forinttal nô. A családi kedvezményre jogosultság ezentúl is csak együtt élô házastársak között osztható meg. ADÓMENTES NYUGDÍJ Régi probléma oldódott meg a nyugdíjak adóztatásának megszûnésével. A nyugdíj nem egyéb jövedelemnek, hanem adómentes jövedelemnek minôsül, ezért a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni. A törvény részletesen felsorolja mi minôsül nyugdíjnak. Ezen túl nyugdíjnak minôsül: n a kettôs adóztatás elkerülésérôl kötött egyezmény által nyugdíjnak minôsített, továbbá egyezmény hiányában az ennek megfelelô, külföldi szervezet által folyósított bevétel is; n a 2002. január 1-jétôl a népmûvészet mestereit megilletô, törvényben meghatározott járadék is; n továbbá az árvaellátás, az árvaellátásra jogosult gyermekekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, valamint a nyugdíj elôtti munkanélküli-segély (elônyugdíj). ADÓTERHET NEM VISELÔ JÁRANDÓSÁG A nyugdíj adómentessé válása következtében ezen túl a jogszabályban szereplô nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek kifejezésen adóterhet nem viselô járandóság értendô. Az adóterhet nem viselô járandóságok köre kibôvült: n a szakképzéssel összefüggô juttatásból a tanulót szakmai gyakorlat idejére megilletô pénzbeli díjazásnak a hónap elsô napján érvényes minimálbér 6 százalékát havi 3000 forint meg nem haladó ré- 47
sze függetlenül attól, hogy van-e tanulószerzôdés; n az ösztöndíj körben kedvezményezett juttatások körével, és a módosítás hatályon kívül helyezi a 2001-ig az értelmezô rendelkezések közt meghatározott ösztöndíj fogalmát. ADÓELÔLEG-SZÁMÍTÁS A kifizetônek, munkáltatónak az adóelôleg megállapításakor nem kell számolnia a nyugdíjjal, azaz az elôleget kizárólag a nyugdíjas más jövedelme alapján kell levonnia, bevallania és befizetnie. Év közbeni nyugdíjba menetel esetén nem kell figyelembe venni az év hátralévô idôszakában esedékes nyugdíjat. Ha a magánszemély nyilatkozatban közli a mástól kapott adóterhet nem viselô járandóság összegét, a kifizetônek ezt is figyelembe kell vennie az adóelôleg számításakor. LAKÁSHITEL-RÉSZLET KEDVEZMÉNYE 2002-ben a törvény új meghatározást alkalmaz a lakótelkek és a lakás fogalmánál. Eszerint: n lakás az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülô építmény, ha készültségi foka eléri a szerkezetkész állapotot, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévô lakóház; n lakótelek az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhetô, továbbá az a földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt szerepel, vagy amelyen a lakáshoz tartozó földhasználati jog szerepel. Az a lakás számít újnak, amelynek elsô átruházása adókedvezményre jogosító hitellel történt, és korábban még senki nem jelentette be lakcímként. Ezen túl a törvény a lakáscélú felhasználás fogalmát az adókedvezmény-szabályok között tárgyalja. Lakáscélú felhasználásnak minôsül: n a belföldön fekvô lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel keretében történô megszerzése; n a belföldön fekvô lakás építése, építtetése; n a belföldön fekvô lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történô bôvítést eredményez; n valamint a hitelszerzôdés megkötése napján hatályos személyi jövedelemadó rendelkezések szerinti egyéb, az elôzôekben nem említett lakáscélú felhasználás. A lakáskorszerûsítéssel kapcsolatos adókedvezmények továbbra is érvényben maradnak. A lakáscélú hitel utáni adókedvezmény mértéke ezen túl a magánszemély által a tôke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként az adóévben megfizetett, hitelintézet által igazolt összeg 40 százaléka, de legfeljebb 240 ezer forint. A megemelt adókedvezmény lakótelek és új lakás vásárlása, továbbá bôvítés esetén elôször a 2001-ben fizetett, használt lakás vétele esetén pedig a 2002. január 1-je után fizetett törlesztôrészletekre érvényesíthetô. Nem terheli a társaságot 44 százalékos személyi jövedelemadó arra a kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsönre, amelyet a magánszemély a hitelintézettôl a méltányolható lakásigénye kielégítésére felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez használ fel. Ez esetben azonban a magánszemély nem veheti igénybe az adókedvezményt. Mivel a lakás fogalmába ezentúl a szerkezetkész lakás is beletartozik, az ilyen lakás is jogosít a lakásszerzési kedvezményre. A magánszemélynek vagy a lakást szerzô hozzátartozójának a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezmény alapjával abban az esetben is növelnie kell bevételét, ha a kedvezménnyel szerzett lakás tulajdon-, haszonélvezeti, használati vagy bérleti jogát a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésére vonatkozó bevallás benyújtása elôtt idegeníti el. Bérleti jog átruházására ezentúl nem vonatkozik szankció. A fentieknek nem megfelelô, de a hatályos törvény szerint adókedvezményre jogosító hitelek esetében a magánszemély a törlesztôrészletek 20 százalékának megfelelô, de legfeljebb évi 35 ezer forint kedvezményt változatlanul érvényesítheti. ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS Az értékpapír-kölcsönzést a tôkepiacról szóló, 2002. január 1-jétôl hatályos törvény szabályozza. Eszerint a kölcsönbe adó a kölcsönbevevô részére azzal a kikötéssel adhat át díj ellenében értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevô azonos darabszámú, azonos névértékû, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy késôbbi idôpontban visszaad neki, vagy az általa megjelölt harmadik személynek. Értékpapír-kölcsönszerzôdés kizárólag határozott idôre köthetô, futamideje nem lehet hosszabb egy évnél. Az ügylettel összefüggésben keletkezô jövedelmek háromféle képen adóznak a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevô személyétôl függôen. ÁRFOLYAMNYERESÉG Az árfolyamnyereségbôl származó jövedelemmel kapcsolatban a törvény újraszabályozta az árfolyamnyereség, az árfolyamveszteség, továbbá az értékpapír megszerzésére fordított érték fogalmát, valamint meghatározza az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeket is. A törvény taxatíve sorolja fel az értékpapír megszerzésére fordított érték egyes eseteit. A felsorolásban nem szereplô esetekben a szerzési érték nulla. Ha a magánszemélynek egy megállapítási idôszakon belül egyik kifizetônél nyeresége, egy másiknál pedig vesztesége keletkezik, az árfolyamveszteség év közben nem vihetô át az egyik kifizetôtôl a másik kifizetôhöz. A bróker cégek által nem érvényesített árfolyamveszteség, illetve -nyereség az adóévi bevalláskor számolható el. A befektetési szolgáltatónak ezentúl a magánszemélyenként kiállított igazolásban összesítve fel kell tüntetnie a közremûködésével átruházott értékpapírokra az adóévben elszámolt árfolyam-különbözetet is, továbbá az adóévben keletkezett továbbvihetô árfolyamveszteségnek azt a részét, amelyet az árfolyamnyereségbôl származó jövedelem megállapításakor nem vett figyelembe. 48
Árfolyamveszteség csak magyar tôzsdei részvényre számolható el. A magánszemély az adóévi árfolyamnyereségbôl származó jövedelmét is csökkentheti a tôzsdei összetett vagy származtatott ügyletbôl származó veszteséggel, ha azt az adóévi tôzsdei összetett vagy származtatott ügyletbôl származó jövedelme megállapításakor nem tudta érvényesíteni. A prompt ügyletek nem érvényesített árfolyamvesztesége a bevallásban elszámolható az adóévi tôzsdei összetett vagy származtatott ügyletbôl származó jövedelem csökkentésére. Az árfolyamveszteség az adóbevallásban bármilyen árfolyamnyereséggel szemben érvényesíthetô. Ha még ezek után is marad érvényesítetlen árfolyamveszteség, az a magánszemély döntése szerinti megosztásban az adóévet követô adóévben érvényesíthetô az árfolyamnyereségbôl, illetve a tôzsdei összetett vagy származtatott ügyletbôl származó jövedelem megállapításakor. Ez a szabály csak a 2002-ben, vagy azt követôen keletkezett veszteségekre vonatkozik, visszamenôleg önellenôrzéssel azonban elsô ízben a 2003. évi beszámolóban számolható el veszteségként. Az árfolyamnyereség adója 2002- ben is 20 százalék. VÁLLALKOZÁSBÓL KIVONT JÖVEDELEM Ezentúl csak az számít vállalkozásból kivont jövedelemnek, amely abból származik, hogy társas vállalkozás jogutód nélkül megszûnik, vagy a jegyzett tôkét tôkekivonással leszállítják. Vállalkozásból kivont jövedelem keletkezik akkor is, ha a magánszemély tagi vagy jogutód jogviszonya a társas vállalkozásban nem részesedéselidegenítés, hanem például kizárás, felmondás miatt szûnik meg. A magánszemély jövedelmének minôsül a társas vállalkozás vagyonából a magánszemély tag által megszerzett bevételbôl az a rész, amely meghaladja a részesedés megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeibôl a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a számviteli törvény elôírásai alapján elkészített vagyonfelosztási javaslat szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a késôbbiekben költségként semmilyen jövedelem megállapításánál nem lehet elszámolni. A jövedelemszerzés idôpontja társas vállalkozás jogutód nélküli megszûnése esetén az utolsó üzleti évrôl készített beszámoló fordulónapja. Ez azt jelenti, hogy a társaság adóbevallásában már kötelezô szerepeltetni a vagyonkivonásból származó jövedelmet terhelô adót is. ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS A munkáltató legfeljebb évi 10 ezer forint értékû adómentes természetbeni juttatást adhat iskolakezdési támogatás címén a nevelési ellátásra jogosult szülônek tanuló gyermeke után, s e szülô vele közös háztartásban élô házastársa tanuló gyermeke után is. A munkáltató adhat tankönyvet, taneszközt, ruházatot, illetve számla ellenében megtérítheti az ezekre költött pénzt. Ezen kívül bármilyen, a gyermek számára juttatott munkáltatói pénzbeli támogatás a szülô munkaviszonyból származó jövedelmének számít. Az adómentesség egyik feltétele, hogy csak a tanév elsô napját megelôzô két hónapon belüli juttatás minôsül adómentesnek. Az adómentes támogatásban részesülô szülô nyilatkozni köteles a munkáltatónak, hogy gyermeke után a másik fél ezen a jogcímen nem kap a munkáltatójától adómentes juttatást. Ha a magánszemély valótlan nyilatkozatot tesz, az adóhiány és annak jogkövetkezményei ôt terhelik. SPORTINTÉZMÉNY Ezentúl csak a kifizetô által fenntartott sportintézmény sporteseményén nyújtott ingyenes szolgáltatás adómentes. A törvény nem határozza meg, mi számít fenntartásnak, s mi ilyen szolgáltatásnak. Az 1994/263. APEH-iránymutatás eddig mûködtetésnek minôsítette, ha a kifizetô bérli a sportintézményt, vagy szabadjegyet vesz bármely magánszemélynek. Így a dolgozónak és családjának vásárolt pl. uszodabérlet az adómentes szolgáltatási körbe tartozott. TÁRSASÁGI ÉS OSZTALÉKADÓ NEM ÉRVÉNYESÍTHETÔ RÁFORDÍTÁSOK A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre kiegészül azokkal az elszámolt költségekkel, amelyekrôl utóbb a bíróságon jogerôs ítélettel bebizonyosodik, hogy vesztegetésre, befolyással üzérkedésre fordították. Ha a bíróság ezt megállapítja, a társaságnál elszámolt költség, ráfordítás összegével növelni kell a társaságiadóalapot. Ha az adózó ellenôrzött külföldi társaságtól szolgáltatást, terméket vásárol, az ellenértéket csak akkor vonhatja le társaságiadó-alapjából, ha bizonyítani tudja, hogy azok valóban vállalkozási tevékenysége érdekében merültek fel. Ha nem tudja bizonyítani, e költség, ráfordítás növeli az adózás elôtti eredményét. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha nem az adózó, hanem a kapcsolt vállalkozása részes adóparadicsomi társaságban. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak alapján az adóalapot akkor kell módosítani, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerzôdésükben magasabb, vagy alacsonyabb ÁFA nélkül számított ellenértéket alkalmaznak, mint a szokásos piaci ár. Az adóalap korrekció a ténylegesen alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözetére vonatkozik, és eredményezhet adóalapnövelést, vagy -csökkentést. 2002-tôl nem kell társaságiadóalapot növelnie annak a társaságiadó-alanynak, amely magánszeméllyel van kapcsolt vállalkozási viszonyban, ha e magánszeméllyel nem egyéni vállalkozó minôségben köt szerzôdést a szokásos piaci ártól eltérô áron, akkor sem, ha ennek következtében csökken az adózás elôtti eredménye. E módosítás oka, hogy a magánszemély a kapott ellenérték alapján adózik, nincs lehetôsége a szokásos piaci ár feletti bevétellel csökkenteni az adóköteles bevételét. A változás csak az adóalap-növelô té- 49
telre vonatkozik, figyelemmel arra a körülményre, hogy az adóalap-csökkentésre vonatkozó elôírások csak belföldi illetôségû adózóra, vagy olyan külföldi személyre vonatkoznak, aki illetôsége szerinti államban társasági adónak megfelelô adó alanya, vagyis az adózóval kapcsolt viszonyban álló magánszeméllyel kötött szerzôdés esetében most nincs lehetôsége az adóalap csökkentésére. BERUHÁZÁSI ADÓKEDVEZMÉNYEK A legalább 3 milliárd forint értékû, termék-elôállítást szolgáló beruházás üzembe helyezéséhez kapcsolódó adókedvezményekre a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékérôl szóló 2001. június 23-ától érvényes új kormányrendeletben meghatározott, társadalmigazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejegyzett telephellyel rendelkezô, s a beruházást üzembe is helyezô adózó szerezhet jogot. Az elmaradott térségek köre kiegészült új térségekkel, egyes térségek pedig kikerültek belôle, de átmenetileg 2001-ben és 2002-ben továbbra is kedvezményezett térségnek minôsülnek. A beruházás kezdete számít annak eldöntésében, hogy a térség kedvezményezett körbe tartozik-e. Fontos változás, hogy a legalább 3 milliárd illetve a nem kedvezményezett térségekben a legalább 10 milliárd forint értékû beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény csak az EU-csatlakozásig megkezdett beruházás után jár. A kormány a kedvezmény érvényét csak az EU-csatlakozásig hosszabbítja meg legfeljebb 2011-ig abban az esetben, ha 3 (illetve 10) milliárd forint értékû, termék-elôállítást szolgáló beruházás után járó, tíz adóévre szóló adókedvezmény idôszaka alatt az adózó másik, legalább 60 milliárd forint értékû, a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelkedô jelentôségûnek minôsített beruházást helyez üzembe. A beruházás megkezdését ezentúl az adózás rendjérôl szóló törvény szerint be kell jelenteni. ÚJ, FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY A CSATLAKOZÁSTÓL KEZDÔDÔEN Magyarország EU-csatlakozása után a kormány a vállalkozások számára egyedileg engedélyezhet majd adókedvezményt. Az adókedvezménnyel kapcsolatos rendelkezéseket részben a társaságiadó-törvény, részben a törvény felhatalmazása alapján kiadott (162/2001. (XI. 14.)) kormányrendelet tartalmazza, amely szintén a csatlakozáskor lép hatályba. Fontosabb elôírások: n Az adókedvezmény akkor engedélyezhetô, ha az adózó nemzetgazdasági szempontból kiemelkedô jelentôségû, vagyis legalább 10 milliárd forint értékû hátrányos térségben legalább 5 milliárd forint értékû beruházást helyez üzembe, és azt öt évig üzemelteti is. A beruházásnak emellett új létesítménynek, bôvítésnek kell lennie, vagy a termék, a termelési eljárás alapvetô változásával kell járnia. Az adókedvezmény bármely beruházáshoz igényelhetô. n A beruházásban legalább 50 százalékos arányt kell képviselnie a korábban még használatba nem vett eszközöknek, a felújítás értéke legfeljebb 20 hátrányos térségben 50 százalék lehet. n Az adózónak vagy a foglalkoztatottak létszámát kell növelnie 500 hátrányos térségben 300 fôvel, vagy a beszállítói között többségben kell lenniük a kis- és középvállalkozásoknak. n Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követô négy adóévben, illetve az üzembe helyezést követô öt adóévben vehetô igénybe. n Az adókedvezmény a vállalkozás társasági adójának erejéig vehetô igénybe, mértéke a statisztikai régióra meghatározott, a beruházás értékének arányában kifejezett összeg. Ez, ha e kedvezményt már 2002-ben is igénybe lehetne venni, a vállalkozásnak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérôl szóló (163/2001. [XI. 14.]) kormányrendeletben elôírt mértékkel egyezne meg. A csatlakozást követôen az Európai Unió határozza meg, mekkora lehet a kedvezmény. Az adókedvezmény iránti kérelem díjköteles lesz. A társaságiadó-törvény szabályai nyomán a kormányrendelet a törvényben foglaltakon túl további feltételeket is elôír az adókedvezményre. A környezetvédelmet szolgáló kibocsátási mutató például az üzembe helyezés évében és az azt követô öt adóévben nem lehet magasabb, mint a kérelem benyújtásakor elôírt érték 95 százaléka, a fejlesztési programnak pedig illeszkednie kell a térség fejlesztési programjához. A kormányrendelet meghatározza az adókedvezmény legkisebb mértékét, amely a beruházás értékének 0,5 százaléka, de legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelô forint. Kizárólag a legkisebb mértékû adókedvezmény jár akkor, ha az adózó csak a törvényben elôírt feltételeket teljesíti, a kormányrendeletben foglaltakat nem. A törvény és a kormányrendelet az igénybe vett adókedvezménnyel összefüggésben külön adatszolgáltatási kötelezettséget ír elô, amelyet fejlesztési programonként különkülön kell az adóbevallásban teljesíteni. Az engedélyezési eljárásra 90 nap áll rendelkezésre, ami egyszer 60 nappal meghosszabbítható. JÖVEDÉKI ADÓ ADÓMÉRTÉKEK A 2002. január 1-jétôl érvényes jövedéki adókat a 2000. évi CXIII. törvény állapította meg, 5 százalékosra tervezett inflációhoz igazodva. Január 1-jétôl csak azoknál a termékeknél nô 5 százalékosnál nagyobb mértékben a jövedéki adó, amelyeket az EU-jogharmonizáció érint. ÜZEMANYAG A 2001. november 12-ei törvénymódosítás eltörölte a nyersolajár alakulásához kötött adóemelést. Az új szabály szerint az adók 2002. július 1- jéig nem emelkednek, ekkor viszont az adónövekedés mértéke a 2001-rôl halasztott és a 2002-re elôírt 5, illetve 6, azaz összesen 11 százalék. Ezentúl a nulla adókulcs alá tartozó könnyû fûtôolajra is kivethetô annak 50
az üzemanyagnak az adója, amely helyett a nulla adókulcs alá tartozó könnyû fûtôolajat szabványos minôségben, tisztán, gázolajjal nem keverve értékesítették, felhasználták. A törvény a kihirdetést követô 30. naptól már nem csak a kereskedôket, hanem a végfelhasználókat is kötelezi, hogy fûtôolaj vásárlása esetén banki átutalással fizessenek. Új elôírás az is, hogy a kereskedô csak annak adhat el fûtôolajat, aki a saját bankszámlájáról fizet. HELYSZÍNI ELLENÔRZÉS A vámhatóság jövedéki ellenôrzést végzô alkalmazottja szolgálati igazolványával igazolja vagyis nem szükséges általános megbízólevéllel rendelkeznie, hogy jogában áll helyszíni ellenôrzést tartania. Megbízólevél 2001. második fél évétôl csak adóellenôrzéskor követelmény. ADÓZÁS RENDJE JOGHARMONIZÁCIÓ A törvénybe bekerültek az EU információcserére és behajtási jogsegélyre vonatkozó szabályainak alkalmazásáról szóló rendelkezések. E szabályokat csak a csatlakozásról szóló nemzetközi szerzôdést kihirdetô törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni. Kedvezményesen beruházók adatközlési kötelezettsége, hogy a beruházás megkezdését követô 30 napon belül közölniük kell az APEH-hel a beruházás helyét, várható értékét és az üzembe helyezés várható idôpontját azoknak az adózóknak, akik a társasági adó EU-csatlakozáskor megszûnô adókedvezmény-rendszerének érintettjei. E kötelezettség terheli azokat is, akik még nem éltek a kedvezménnyel, de olyan beruházásokat végeznek, amelyre késôbb igénybe kívánják venni. Azoknak, akik 2002. január 1-je elôtt fogtak ilyen beruházásba, 2002. január 31-éig kell teljesíteniük adatszolgáltatási kötelezettségüket. DEVIZALIBERALIZÁCIÓ Átutalással szabályosan csak belföldi bankszámláról fizethetô adó, és csak forintban, ahogy az adóhatóság is kizárólag belföldi bankszámlára utal át költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést. Ha az adózó szabálytalanul, nem belföldi, hanem külföldi bankszámláról utal adót forintban, számára a teljesítés idôpontjának nem az utalás napja számít, hanem az a nap, amikor a pénz az adóhatóság számlájára érkezik. Az adóalanyok devizában nyilvántartott adóadataiból a levonható, illetve visszatéríthetô és a fizetendô forgalmi adót, továbbá a fogyasztási adót mindkét félnek egyazon napi MNBárfolyamon kell forintra átszámítania. HITELINTÉZETI BEJELENTÉS Ha a bankszámlaszám megváltozása nem az adózó döntésének következménye, a számlaszám-bejelentés nem az adózó, hanem a bank kötelessége, melyet a változást követô 15 napon belül kell teljesítenie. BEJELENTÉSEK, IGAZOLÁSOK A törvény egyértelmûvé teszi, hogy visszterhes ingatlanátruházás esetén a vagyont, vagyoni értékû jogot megszerzô magánszemély köteles az e célra szolgáló nyomtatványon bejelenteni a másik fél adóazonosító jelét a földhivatalnak. Ha a másik félnek nincs adóazonosító jele, a jogszerzônek az eladó, átruházó természetes azonosító adatait kell közölnie a nyomtatványon. Ezentúl csak a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szerepel, hogy mi az eljárás, ha az egyik házastárs adója nem nyújt fedezetet a családi adókedvezmény egészére, azaz hogyan adható át házastársnak a kedvezmény igénybe nem vett része. A munkáltatónak ezentúl nem kell igazolnia a kedvezményt. Mivel az egészségbiztosítási járulékot felsô jövedelmi korlát nélkül kell megfizetni, a magánszemély ezután csak a nyugdíjjárulék felsô határának elérésérôl köteles nyilatkozni a kifizetônek, és csak nyugdíjjárulék túlfizetését igényelheti vissza az adóbevallásban. A magánszemélyek és a társaságok adományaival kapcsolatos kedvezményre jogosító igazolásokat az adományozottnak ezentúl egységesen legkésôbb következô év január 31-én kell kiállítania. ADÓNYILVÁNTARTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS Az önkormányzati adóhatóságoknak 2002-tôl olyan nyilvántartási rendszert kell kialakítaniuk, amely az adóalanyokat az adószám, illetve az adóazonosító jel alapján azonosítja és nyilvántartja az adózók statisztikai számjelét. Az APEH köteles az önkormányzati adóhatóságoknak átadni ezen adatokat az általa nyilvántartott adózókról. A törvény nem rögzíti az adatátadás idôpontját, de mivel az önkormányzati adóhatóságoknak 2002. január 1- jétôl át kell állniuk, legkésôbb 2001. december 31-éig ki kell alakítani a megújított nyilvántartást. Az adóhatóság hivatalból megállapíthatja az adóazonosító jelet, ha a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztják, illetve a magánszemélyt adóhatósági eljárás miatt kell nyilvántartani. Az adóhatóság az OEP és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fôigazgatóság igazgatási szerveitôl az általuk kezelt adatokról ezentúl nem csak akkor kérhet tájékoztatást, ha az adóhiány megállapításához szükséges, hanem végrehajtási eljáráskor is. KIEMELT ADÓZÓK Jelentôsen nônek a kiemelt adózók körét meghatározó árbevételi és adókötelezettségi értékhatárok. A naptári évtôl eltérô üzleti évet választó, jogi személyiséggel rendelkezô, havi bevallásra kötelezett fôvárosi és Pest megyei adózók ezentúl nem automatikusan tartoznak a Kiemelt Adózók Igazgatóságához, hanem közülük csak azok, amelyek megfelelnek a megemelt általános értékhatároknak. FELÜLELLENÔRZÉS Az elsôfokú adóhatóság ellenôrzésének szakszerûségét és törvényességét kizárólag a másodfokú adóhatóság alkalmazottai ellenôrizhetik. ELLENÔRZÉS- KITERJESZTÉS Az adóhatóságnak ezentúl joga lesz az ellenôrzést az elévülést megelôzô idôszakra is kiterjeszteni, feltéve, hogy a vagyongyarapodás forrását kívánja megállapítani, és az adózó azt állítja, 51
hogy a forrás az elévülési idôszak elôtt keletkezett. Ha bebizonyosodik, hogy ez igaz, akkor sem kell pótlólag adót fizetni, ha a forrást annak idején nem adózták le. Ha viszont kiderül, hogy a forrás nem korábban keletkezett, hanem az elévülési idôszakon belül, az adót meg kell fizetni. ELÉVÜLÉS ADÓBÛNTETTKOR Adóbûncselekménybôl származó jövedelmeknél az adómegállapítási jog elévülése ezentúl a bûncselekmény büntethetôségének elévülési idejéhez igazodik. E szabályt az adóhatóságnak akkor kell alkalmaznia, ha az adócsalót a büntetôbíróság felelôsségre vonta, és a terhére rótt elkövetési érték következtében a büntethetôségre nyitva álló idô hosszabb, mint az adómegállapítás elévülési ideje, ami rendszerint valamivel több, mint 5 év. VÉGREHAJTÁS Adó-végrehajtási kifogás esetén annak jogerôs elbírálásáig az adóhatóság nem folytathatja a végrehajtást. Az ingatlan-végrehajtást elrendelô, a kézbesítéssel jogerôssé váló adóhatósági határozat ezentúl nem fellebbezéssel, hanem végrehajtási kifogással támadható meg. Az adóhatóság ezentúl a jogerôre nem emelkedett végrehajtási határozatot is köteles elküldeni a földhivatalnak, amely ennek alapján a telekkönyvben, széljegyzetben rögzíti az ingatlanra a végrehajtási jogot. Így jóhiszemûen nem lehet az ingatlant eladni, megvenni. Az adóhatóságot az adótartozás erejéig jelzálogjog illeti meg az adózó ingatlanán, ha ingatlan-végrehajtásnak nincs helye. A jelzálogjog bejegyeztetése a végrehajtási jog bejegyzésre vonatkozó szabályokkal azonos. BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS Ha ugyanarra a vagyontárgyra adóés bírósági végrehajtási eljárás is indul, mindkettôt a bírósági végrehajtók végzik, illetve ôk veszik át az adóvégrehajtást is. A bíróság és a bírósági végrehajtó kapja meg az adókövetelés végrehajtását akkor is, ha az adóhatóság olyan vagyontárgyat foglal le eljárásban, amelyet harmadik személy zálogjoga terhel. Ilyenkor az adóhatóság hívja fel a zálogjogosult figyelmét, hogy igényét bíróságon érvényesítheti. Az adóhatósági követelést a bírósági végrehajtó csak elsôbbségi igénnyel rendelkezôk kielégítése után teljesíti. ELEKTRONIKUS ADÓBEVALLÁS Elektronikusan is bevallhatók az állami adóhatósághoz tartozó adók és a jövedéki adó, de kizárólag minôsített elektronikus aláírás alkalmazható. Kötelezô lesz az elektronikus bevallás és adatszolgáltatás azon adózói kör számára, amelynek adóztatási feladatait az APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el. Ha 2002. március 1-jéig nem teszik közzé az elsô minôsített hitelesítésszolgáltatót, az APEH végezhet hitelesítô tevékenységet, vagyis a közzétételig a Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozókat ô látja el elektronikus aláírással ingyen, és a 10. számú melléklet 1. pontjában elôírt adókötelezettségeiket a kiemelten adózóknak ennek alapján kell majd teljesíteniük. TÁRSADALOM-BIZTOSÍTÁS JÁRULÉKFIZETÉSI FELSÔ HATÁR A nyugdíjjárulék felsô határa az egy naptári napra tervezett bruttó átlagkereset kétszerese. 2002-ben a napi felsô határ 6490 forint, évi 2 368 850 forint. 2001-tôl megszûnt az egyéni egészségbiztosítási járulék és a táppénz felsô határa, vagyis a táppénz alapja az a jövedelem, amely után egészségbiztosítási járulékot fizettek, ez azonban csak jórészt 2002-tôl érvényesül, mivel a táppénz alapjaként általában az elôzô évi járulékolt jövedelmet kell figyelembe venni. MUNKÁLTATÓ A munkáltató 2002-ben 29 százalék társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, amibôl a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék pedig 11 százalék lesz. A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képezô jövedelem kifizetésének idôpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie. Kivétel ez alól a 2002 januárjában kifizetett, még 2001. évre járó jövedelem. Tehát a csökkentett foglalkoztatói járulék majd a 2002. februári járulékfizetésnél érvényesül. A biztosított által fizetendô járuléknál és az ellátások alapjának meghatározásánál viszont az utólagos kifizetést arra az évre kell figyelembe venni, amelyben a kifizetés eredetileg esedékes lett volna. Ezt a szabályt kell alkalmazni a járulékfizetési felsô határ megállapításánál is. TÉTELES EHO 2002-ben a tételes EHO havi összege a korábbi 4200 forintról 4500 forintra nô. A tételes EHO napi összege 2002-ben 150 forint lesz. PÉNZTÁRVÁLASZTÁS Ha valaki önként választotta a vegyes nyugdíjrendszert, további két évben, 2002. december 31-éig döntheti el, hogy magán-nyugdíjpénztári tag marad-e, vagy visszalép a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe. MINIMÁLBÉR A teljes munkaidôben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezô legkisebb összege a teljes munkaidô teljesítése és havibér alkalmazása esetén 50 ezer forint. A kormányrendelet 2002. január 1-jén lép hatályba és rendelkezéseit elsô ízben a 2002. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ DEVIZALIBERALIZÁCIÓ A devizatörvény 2002-tôl hatályba lépô változása miatt az áfa-törvény 26. -át hatályon kívül helyezik és a jövôben az adózás rendjérôl szóló törvény új szakasszal egészül ki, a 28/A -sal. 52
Ez kimondja, hogy ha az adó megállapításához szükséges ellenértéket külföldi fizetôeszközben fejezték ki, az adó megállapításakor az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni a következô módon: n fôszabály szerint az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján közétett MNB devizaárfolyamot kell alapul venni; n a fordított adózás szabályai szerint adót fizetô adóalanyok esetében az áfa-törvény 19. szakaszában meghatározott halasztás lejáratának napján közzétett MNB árfolyam alapján kell az adót kiszámolniuk; n a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében az alapul veendô árfolyam a bizonylat kibocsátásának napján érvényes MNB devizaárfolyam. SZÁMLAHELYESBÍTÉS A számlahelyesbítés az adózó döntése, ami az ügyletet érinti, az összes számlát módosítani kell, de helyette nem számlázott engedményben is megállapodhatnak. Ha fölfelé mozdul el az adóalap, akkor célszerû módosítani a számlát és önrevíziózni. A helyesbítô számlán csak a módosult tételeket kell feltüntetni. A két számla együttesen mutatja a gazdasági eseményt. S Az elôzôekben felsorolt adójogszabály-változások többé-kevésbé minden magánszemélyt és vállalkozást érintenek, ezért ajánlatos a kiadott jogszabályok érdeklôdésre számot tartó részeit az érintetteknek alaposan áttanulmányozni. Összeállításunkat most csak figyelemfelkeltônek szántuk, de a késôbbiekben szándékozunk még foglalkozni egyes, közérdekûbb változások alaposabb elemzésével is, hogy ezek az információk minél elôbb közkinccsé váljanak a mindennapi gyakorlatban. HÍREK A KULTÚRA KÖVETEI Interjú Pomogáts Bélával Az MVM Szponzorálási Bizottsága nemrégiben döntött az Európai utas címû folyóirat támogatásáról. A 11 éve mûködô lap alcíme: az európai együttmûködés folyóirata. 1990- ben, indulásakor Göncz Árpád beköszöntôjében ezt írta: Európai utas címû nemzetközi folyóiratunk létezésének célja és értelme, hogy vállalja és képviselje közös (európai) kultúránk gazdagságát és sokoldalúan közvetítsen az újra egymás kezét keresô szomszédok között. Lapozgatván a számok oldalait, nagy találkozásoknak lehetünk élvezôi: Vaclav Havel és Vujicsics Sztoján, Kováts Miklós (Kassa) és Fejtô Ferenc (Párizs), Teleki Pál és Németh László és még sokan fémjelzik az írásokat. Pomogáts Bélát, a szerkesztôbizottság elnökét még az Írószövetségben értük el, hogy néhány mondattal mutassa be lapját. Számtalan irodalmi, társadalomtudományi, kritikai folyóirat jelenik meg. Miben különbözik ezektôl az Európai utas? Alapításakor azt vállaltuk, hogy a sokszínû Középkelet-Európát mutatjuk be, minden területen profizmussal. Vállaltuk a térség kulturális együttmûködésében való részvételt, az információcserét, a szolidaritást. Kezdettôl fogva a határok nélküli kulturális Európában gondolkodunk, és itt a Németországtól Oroszországig terjedô kultúrákat értjük. Lapunk nem elméleti, hanem olvasmányos, élvezetes, kicsit népszerûsítô, színes képanyaggal. Még egy kis turisztika is belefér. Magyarországnak olyan arcát mutatja be, amelyre mindenhol szívesen néznek, amelyet örömmel tudunk mi is vállalni. Mostanában az állam lassan kivonul a kultúra támogatásából, cégek lépnek a helyébe. Mi a véleménye a vállalati mecenatúráról? Magam is sajnálattal tapasztalom ezt a folyamatot. A legnagyobb probléma az, hogy nagyon kevés cég áll az ilyen típusú kultúra mellé, a nagytôke szívesebben támogatja a sportot, a könnyûzenét. Voltak-e ezzel kapcsolatban rossz tapasztalatai? Nagyon érdekes, hogy az Írószövetség elnökeként voltak, találkoztam pökhendiséggel. De nincs ilyen élményem az Európai utas kapcsán. El kell mondanom, hogy a folyóirat körül és mögött sokszínû, támogató szellemi tábor áll, nem csak határon túli magyarok, hanem külföldiek is. Mégsem áltatjuk magunkat azzal, hogy helyzetünk könnyû lenne, mert nagyon kevés az MVM-hez hasonló támogató. (Lusztig Anna) ÖNSZERVEZÔDÔ NAPELEMEK A ma használt napelemek legnagyobb része szilíciumkristályokat tartalmaz; ez az anyag azonban annyira drága, hogy alkalmazása csupán bizonyos körülmények között kifizetôdô: manapság a napelemes áram háromszor-ötször annyiba kerül, mint a hagyományos módok valamelyikével nyert villamos energia. Ez az oka annak, hogy a napcellák még nem terjedtek el. A helyzeten változtathat a Max Planck Institute és a University of California fizikusai által kidolgozott módszer: ôk nem nem szilíciumkristályokból, hanem szerves molekulákból próbálnak a napenergia csapdázását és elvezetését megoldó anyagokat gyártani. A kutatók speciális önszervezôdô részecskékkel kísérleteznek: ha az ezeket tartalmazó oldatba mûanyaglemezeket mártanak, akkor a lap felületén vékony filmréteg alakul ki. Arról álmodoznak, hogy a film segítségével idôvel olyan vékony, összetekerhetô napcellákat készíthetnek, amelyeket elegendô plakátszerûen a napsütötte helyekre ragasztani. Ezek hatékonysága a további finomítások után akár a 20 százalékot is elérheti, vagyis a rájuk esô napsugárzás energiájának egyötödét alakítják villamos energiává, ez pedig végképp versenyképessé teszi majd a napsugarak befogását a hô-, a víz- és az atomerômûvek mellett. (Figyelô) 53