25. szám 125. évfolyam 2010. szeptember 10. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 52/2010. (IX. 10. MÁV Ért. 25.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a szabálytalanságok kezelésére az EU alapjai társfinanszírozásában és a hazai költségvetésből finanszírozott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél... 53/2010. (IX. 10. MÁV Ért 25.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. térinformatikai rendszer bevezetésének, használatának és folyamatos működtetésének rendjéről szóló 33/2008. VIG. sz. utasítás 1. sz. módosítása (egységes szerkezet)... Oldal 1317 1323 6/2010. (IX. 10. MÁV Ért. 25.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. leltározási szabályzatáról... Egyéb közlemények A MÁV Zrt. ÜDSZSZ Könyvtárba újonnan érkezett UIC döntvények... Hirdetmény... Helyesbítés... Oldal 1345 1391 1392 1336 Utasítások 52/2010. (IX. 10. MÁV Ért. 25.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a szabálytalanságok kezelésére az EU alapjai társfinanszírozásában és a hazai költségvetésből finanszírozott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja az Európai Uniós és a hazai költségvetési források felhasználása szabályosságának feltétlen biztosítása a MÁV Zrt. területén. Az Európai Uniós források felhasználásával esetleg összefüggő csalás gyanújának és egyéb szabálytalanságoknak feltárása és jelentése, valamint az ezek következtében szükségessé váló korrekciók haladéktalan végrehajtása, ezen belül: (a) az EU és a hazai költségvetés pénzügyi érdekeinek védelme, (b) a hazai támogatási rendszer tisztaságának, szabályszerűségének védelme, (c) a bármilyen ok miatt jogtalanul kifizetett támogatások visszaszerzése és visszatérítése, (d) a hasonló szabálytalanságok, tévedések és visszaélések megelőzése és megakadályozása, (e) a feltárt szabálytalanságok, visszaélések, hibák átfogó dokumentálása, (f) a megvalósítási rendszer hiányosságainak kiszűrése, a rendszer biztonságosabb működtetését szolgáló általánosítható tapasztalatok feltárása a szükséges korrekciók kialakítása érdekében, (g) együttműködés az EU Bizottság illetékes szerveivel, az unió tagországaival és más tagjelölt országokkal a határokon átnyúló visszaélések megelőzése, feltárása és leküzdése érdekében.
1318 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám 2.0. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS JOGSZABÁ- LYI ALAPJA 2.1. Az utasítás személyi és tárgyi hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, és munkavállalójára. A Kézikönyv tárgyi hatálya a MÁV Zrt. területén EU és hazai költségvetési forrásból megvalósuló beruházási munkákra terjed ki. 2.2. A szabálytalanságok kezelésének jogszabályi alapja A csalás gyanúja és egyéb szabálytalanságok esetén alkalmazandó eljárások és a szükséges korrekciók jogszabályi alapját egyrészt az Európai Unió normái, valamint hazai jogszabályok, ezen belül az államháztartás működését, közbeszerzési eljárások eljárási rendjét és az Európai Uniós források felhasználására vonatkozó meghatározó jogszabályok, illetve a polgári jogi és Ptk. és a Btk. büntetőjogi, közadatok közzétételére vonatkozó jogszabályok előírásai biztosítják. A legfontosabb uniós és hazai jogszabályok jegyzékét az Utasítás 5.0. pontja tartalmazza. A szabálytalanságok megelőzését, illetve az esetleges előfordulásuk esetén alkalmazott eljárások, korrekciók jogi hátterét képezik az Utasítás 5.0. pontjában felsorolt jogszabályokon kívül: az Európai Unió által társfinanszírozott projektek megvalósításának felügyeletére létrehozott intézményrendszer felelős közreműködő szervezetei és a kedvezményezett között létrejövő Támogatási szerződés hazai költségvetési forrás felhasználására a MÁV Zrt. felügyeletét ellátó szakminisztérium, vagy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a MÁV Zrt. között megkötött Támogatási szerződés (együttműködési megállapodás) előírásai (különös tekintettel a szerződés szabálytalanságokra vonatkozó pontjai). 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A szabálytalanság definíciója az Európai Uniós és a hazai jogszabályok szerint A szabálytalanság definícióját a 2988/95 jelű (EK, Euratom) rendelet 1. cikkelye az alábbiak szerint határozza meg (2000-2006. évi projektek esetén): A szabálytalanság a közösségi jog egy rendelkezésének egy gazdasági szereplő cselekményével vagy mulasztásával magvalósuló bármilyen megsértése, amelynek következménye vagy lehetséges következménye a Közösség általános költségvetésének vagy az általa kezelt költségvetéseknek okozott kár azáltal, hogy csökken, vagy elvész a Közösség nevében közvetlenül beszedett saját forrásokból képződő bevétel vagy indokolatlan kiadás keletkezik. A szabálytalanság definícióját a 1083/2006.EK rendelet 2. cikk 7. pontja az alábbiak szerint határozza meg (2006. után indított projektek esetén): Szabálytalanság: a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő által megvalósuló cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Unió általános költségvetését az általános költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti. A 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet értelmében a szabálytalanság definíciója az alábbi: A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználása során, a vonatkozó nemzetközi szerződésekbe, a hazai jogszabályokba foglalt előírások, illetve a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek megsértése, amelyek eredményeképpen a Európai Közösségek vagy a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek. A 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. (1) bekezdés 15. pontja szerint: Szabálytalanság: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006./EK rendelet 2. cikk 7. pontban foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelynek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, vagy sérülhetnek. Szabálytalanság gyanúja: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal. Az utasításban használt fontosabb fogalmak magyarázata: Kifizető Hatóság: a Pénzügyminisztérium, 2010. június 1-jétől Nemzetgazdasági Minisztérium, kijelölt szervezeti egysége, amely az Európai Uniós támogatásokkal kapcsolatos, az irányító hatóságok által biztosított adatokon alapuló átutalás-igénylések összeállítását, a költségnyilatkozatok igazolását, az Európai Unió felé történő benyújtását, valamint az Európai Unióból érkező pénzügyi források fogadását végzi. Igazoló Hatóság: az EU alapokból támogatott fejlesztések megvalósítására szolgáló operatív programok-
25. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1319 nál az átutalások fogadása az Európai Bizottságtól; az uniós hozzájárulások átutalása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatfelhasználási keretszámlájára. az átutalások fogadását megelőzően, a kifizetési kérelmek tartalmi és formai felülvizsgálata, az EU elvárásainak megfelelősége és a szabálytalanságok megelőzése érdekében. Irányító Hatóság (IH): a 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltaknak megfelelően felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért a projekt előrehaladásáról készített értékelő jelentések bizottság felé történő küldéséért, a monitoring működtetéséért, és a projekt lezárásáért, a zárónyilatkozat elkészítéséért. Az IH részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint Közreműködő Szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. és különösen a következőkért: Közreműködő szervezet (KSz): felelős az irányító hatóság által delegált feladatok uniós és hazai előírásokkal összhangban való ellátásáért. A közreműködő szervezet gondoskodik az Operatív Program keretében jóváhagyott projektek uniós és hazai előírásokkal összhangban történő végrehajtásának ellenőrzéséről. A közreműködő szervezet gondoskodik a kedvezményezett elszámolásainak befogadásáról, feldolgozásáról és folyamatba épített ellenőrzéséről, valamint kockázatelemzés alapján helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról, és az elvégzett ellenőrzéseknek hitelesítési jelentésben való összegzéséről az irányító hatóság és az igazoló hatóság tájékoztat. Kedvezményezett a támogatási szerződés alapján, a támogatás címzettje, a támogatott Projekt beruházója. A 2007. július 1-jét megelőző időszak vasúti infrastruktúra fejlesztés projektjei esetében a MÁV Zrt. volt, 2007. június 30-a utáni időszakban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Fejlesztési partner a vasúti infrastruktúra fejlesztés megvalósításában résztvevő, támogatási szerződésben nevesített szervezet, amely a támogatási szerződés alapján fejlesztett vasúti pályahálózat működtetője, illetve egyes fejlesztések vonatkozásában a támogatási szerződés alapján fejlesztett vasúti pályának és tartozékainak valamint üzemi létesítményeinek tulajdonosa, a NIF Zrt. által lebonyolított projektek esetében a MÁV Zrt. Lebonyolítási számla A KSz részéről a Magyar Államkincstárban nyitott számla, amely felett a KSz rendelkezik, és amelyre a Beszállítói számlák kifizetését megelőzően átvezetésre kerül a Támogatás, és amennyiben a Támogatási szerződésben szerepel, a Kedvezményezett saját forrásának összege. Támogatási Szerződés: az EU alapjaiból, és a hazai költségvetési forrásból (önállóan, vagy az EU társfinanszírozásához kapcsolódóan) finanszírozott támogatásoknak a Kedvezményezett részére való biztosítását, valamint a Támogatás felhasználásának feltételeit szabályozó szerződés a KSz és a kedvezményezett között. 2007. július 1-jétől a NIF Zrt-vel megkötött ISPA és Kohéziós Alap támogatási szerződéseket harmadik félként a MÁV Zrt. mint fejlesztési partner is aláírja, és az NFÜ, mint IH, ellenjegyzi. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A szabálytalanságok esetén alkalmazandó eljárások intézményrendszere A szabálytalanságra vonatkozó definíciók szerint szabálytalanságnak minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha hazai vagy közösségi források juttatásánál indokolatlan előnyt biztosítanak egy szállítónak és ezáltal nem a hazai vagy közösségi célok megvalósításához vagy nem a leghatékonyabb megvalósításához használják fel a támogatást, közbeszerzés keretében nem az értékelési szempontoknak legjobban megfelelő pályázót részesítik előnyben (és ezáltal a megvalósítani kívánt funkció rosszabb minőségű vagy hatékonyságú teljesítéséből származik kár a legjobb ajánlathoz képest). A definíciók nem tesznek különbséget a szándékosan előidézett szabálytalanságok (félrevezetés, eltitkolás, hamis adatszolgáltatás, csalás, korrupció stb.) és a nem szándékosan előidézett szabálytalanságok (figyelmetlenség, mulasztás, felületesség, lazaság a szabályok alkalmazása terén stb.) között. Az EU jogszabályai szerint a csalás olyan tudatos cselekvést vagy mulasztást jelent, mely az EU általános költségvetéséből vagy az EU által, illetve megbízásából kezelt egyéb költségvetésből, illetve hazai költségvetésből származó alapok hűtlen kezeléséhez vagy jogtalan viszszatartásához vezet(het). Az Európai Unió Csalás Ellenes Hivatala (OLAF) három olyan szcenáriót állapít meg, ahol a cselekedet szándékos jellege nyilvánvaló, hiszen a feltételezett elkövetőnek tisztában kellett lennie azzal, hogy cselekvései vagy mulasztása hatással lesz az általa kifizetendő saját pénzeszközökre vagy részére kifizetett összegekre. (a) A feltételezett elkövető a tények ismeretében igyekszik eltitkolni vagy álcázni a valós tényeket (pl. áruk vagy pénzeszközök jogtalan elsajátítása); (b) A feltételezett elkövető tudatosan a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatokat tesz vagy okmányokat használ (pl. hamis számla, hamis vámokmány, az áruk jegyzékének, származásának vagy rendeltetési helyének
1320 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám tudatos meghamisítása, hamis igazoló bizonylatok, hamis kérelmek benyújtása); (c) A feltételezett elkövető konstruál egy fiktív helyzetet (pl. áru jellegének, minőségének vagy mennyiségének hamis feltüntetése vagy hamisítása, fiktív árumozgás, fiktív gazdasági szereplő). A 281/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 36. -a szerint: (1) A szabálytalanságok nyilvántartása és jelentése érdekében az Igazoló Hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Irányító Hatóság) és a közreműködő szervezetek vezetői kijelölik a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős). (2) A szabálytalanság-felelős gondoskodik a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról, b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról, c) az EMIR szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokkal történő feltöltéséről, d) az OLAF Koordinációs Irodával történő együttműködéséről, e) az Igazoló Hatósággal történő együttműködésről. A szabálytalanságok figyelésében, jelentésében, javaslattételben, illetve a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalában, majd végrehajtásában a következő szervezetek, illetve személyek vesznek részt: a) Kedvezményezett b) Közreműködő Szervezet c) Irányító Hatóság d) Kifizető Hatóság e) Európai Unió Csalás Ellenes Hivatala (OLAF) f) magyarországi OLAF Koordinációs Iroda g) Államháztartási Hivatal h) Magyar Államkincstár i) Kormányzati Ellenőrzési Hivatal j) Állami Számvevőszék. A MÁV Zrt. az EU különböző alapjaiból társfinanszírozott munkák esetén a kedvezményezett, míg azon esetekben, ahol a NIF Zrt. a kedvezményezett, a fejlesztési partner feladatát látja el. A megfelelő értelmezést a közreműködő szervezettel megkötött Támogatási szerződés határozza meg. Az. EU támogatások segítségével megvalósuló infrastruktúra fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt. számára sem az EU sem a hazai jogszabályok nem írnak elő kötelezően szabálytalanság-felelős kijelölését. Ugyanakkor, a MÁV Zrt-nél jelentős összegű fejlesztések zajlanak (nagyprojektek, kiemelt projektek egyaránt) EU-s és hazai költségvetési források igénybe vételével, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kivédése kiemelt fontosságú, ezért a szabálytalanság-felelős kijelölése indokolt. Mivel az EU támogatások koordinációjának ellátása a MÁV Zrt. Stratégiai Igazgatóság EU Kapcsolatok Osztály feladata, ezért a szabálytalanság-felelős kijelölése az adott osztály megfelelő EU projekt szakértői közül történik. A szabálytalanság-felelőst az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjének javaslata alapján, a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója bízza meg feladata ellátásával. 4.1. A szabálytalanságok kezelésének folyamata A MÁV Zrt. szabálytalanság-felelősének feladatai az EU által társfinanszírozott, és a hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló fejlesztési munkák előkészítésében, megvalósításában, és azok elkészítése utáni, fenntartási időszakban a következők: a) az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában tudomására jutott szokatlan, váratlan, és a szabályzatoktól eltérő események (adatok) kiválasztása, és értékelése a szabálytalanság felmerülésének lehetősége szempontjából, b) a feladatban résztvevő szervezetek munkatársaitól, valamint a belső és a külső ellenőrzéstől, egyéb külső szereplőktől érkező bejelentések, megállapítások gyűjtése, értékelése a szabálytalansági gyanú felmerülése szempontjából, c) a szabálytalansági gyanút jelentő esetek nyilvántartása kedvezményezettként bejelentése a közreműködő szervezetek szabálytalanság-felelőse számára, d) azon esetekben, amikor a MÁV Zrt. a Támogatási szerződés szerint fejlesztési partneri feladatokat lát el, a szabálytalanság gyanúját a NIF Zrt, mint kedvezményezett felé kell bejelenteni a Közreműködő szervezet egyidejű tájékoztatása mellett, e) a szabálytalanság-gyanúk és szabálytalanságok naprakész nyilvántartása, f) részvétel a szabálytalansági esetek vizsgálatában a közreműködő szervezeteknél, vagy az NFÜ-nél, a MÁV Zrt. részéről kért szakember delegálása, g) a szabálytalanságok megállapításáról szóló jegyzőkönyvek véleményezése, véleményeztetése, h) a határozattal megállapított szabálytalanság esetében intézkedés a korrekciók végrehajtásáról, i) javaslatot tesz a hasonló esetek elkerülése érdekében szükséges intézkedésekre. 4.2 Szabálytalanság gyanújának bejelentése és kivizsgálása 1. A támogatási folyamat bármely szakaszában a MÁV Zrt. azon munkavállalója, aki szabálytalanság gyanúját észlelte, vagy annak gyanúja a tudomására jutott, köteles azt írásban rögzíteni, és haladéktalanul írásban bejelenteni a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelős részére. 2. Ilyen bejelentés megtörténte esetén, a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse 10 munkanapon belül a szükséges jogi és szakmai szervezetek munkatársainak bevonásával értékeli a bejelentést, hogy történhetett-e károkozás, sé-
25. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1321 rülhetett-e az EU vagy a hazai költségvetés érdeke, történhetett-e hazai, vagy EU-s jogsértés. A vizsgálat eredménye alapozza meg a nyilvántartásba vétel és a további intézkedések (bejelentés) szükségességét. 3. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen a szabálytalanság vélelme, gyanúja fennáll, akkor a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse, a gyanú meghatározásával, jelentést készít, és azt megküldi a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója részére a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatással, a kapcsolódó dokumentumokkal, valamint vonatkozó véleményével, és az érintett közreműködő szervezet vagy a NIF Zrt. részére szóló bejelentés-tervezettel együtt. 4. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója dönt a szabálytalansági bejelentéséről az érintett közreműködő szervezet részére a csatolt kiadmány aláírásával és intézkedik a bejelentés elküldése iránt. 5. A bejelentés alapján, a közreműködő szervezet vezetőjének joga dönteni vizsgálat indításáról, amelyről egyúttal értesíti az Irányító Hatóságot. Az Irányító Hatóság vezetője dönthet arról, hogy a szabálytalansági vizsgálatot saját határkörbe vonja-e, vagy sem. 6. A MÁV Zrt-t érintő szabálytalansági vizsgálat elindításáról a közreműködő szervezet, vagy az Irányító Hatóság vezetője határozatban értesíti a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatóját (és a szabálytalanság-felelősét), függetlenül attól, hogy azt mely személy, vagy szervezet kezdeményezte. A határozatban rögzítésre kerülnek a vizsgálat megindítására okot adó körülmények, a vizsgálatot végző bizottság összetétele, kijelölésre kerül annak vezetője. 7. A szabálytalansági vizsgálat folyamán a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse köteles biztosítani a vizsgálat vezetője által kért dokumentumokat, adatokat, kért szakértők, vagy saját személyes közreműködését. 8. A szabálytalansági vizsgálat eredményéről szabálytalanság megállapításának hiányában is a vizsgálat vezetője szabálytalanság-vizsgálati jegyzőkönyvet készít és megküldi a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelősének, aki gondoskodik a megküldött jegyzőkönyv felülvizsgálatáról és az abban foglaltakkal kapcsolatosan esetlegesen megfogalmazott észrevételek határidőn belüli megküldéséről a szabálytalanság-vizsgálat vezetőjének. 9. A szabálytalanság-vizsgálati jegyzőkönyv végleges megállapításai alapján, a közreműködő szervezet, vagy az Irányító Hatóság vezetője határozatot hoz, amely tartalmazza a jegyzőkönyv végleges megállapításait, a megsértett jogszabály-helyeket, a jogszabály-sértés alapján az EU vagy hazai költségvetés érdeksérelmét, annak mértékét, és az előírt korrekciót, intézkedéseket. Erről a MÁV Zrt. érintettsége esetén a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse részére értesítést küld. 10. A MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse, elnök-vezérigazgató úrnak írt jelentés keretében, értesíti az érintett szervezeteket a határozatban szereplő intézkedésekről, korrekciókról, azok végrehajtását köteles ellenőrizni, szükség esetén javaslatot tehet céltartalék képzésére, és kezdeményezi a jövőbeni esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket. 11. Ha a szabálytalansági vizsgálat során a szervezet vezetője bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli, köteles a hatáskörrel rendelkező, illetékes hatóságnál feljelentést tenni. 12. Rendszerjellegű szabálytalanság megállapításáról a szabálytalanság-felelősnek 5 munkanapon belül értesíteni kell a MÁV Zrt. belső ellenőrzését, illetve ennek megtörténtéről a Közreműködő szervezet vezetőjét. 13. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen az kerül megállapításra, hogy nem történt szabálytalanság, a szabálytalanság-felelős a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának írt jelentéssel a nyilvántartást lezárja. 4.3. A szabálytalansági eljárás fő következményei 4.3.1 Szabálytalan kifizetések visszafizetése Amennyiben a szabálytalansági eljárás eredményeként a szabálytalanul felhasznált támogatás, forrás visszafizetésére vonatkozó döntés születik, a közreműködő szervezetek munkatársainak felelőssége annak biztosítása, hogy a kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összegek a kedvezményezettektől behajtásra kerüljenek. A Közreműködő szervezet vezetője írásban elrendeli a költségvetési hányad és az EU által biztosított forrásrész kamattal növelt összegének visszautalását a szabálytalansági ügy lezárását követő 5 munkanapon belül. A Közreműködő szervezet vezetője írásos felszólítást küld a MÁV Zrt. részére a visszafizetési kötelezettségekről, amelyben elrendeli a visszafizetést, és meghatározza a visszafizetendő összeg nagyságát is. A MÁV Zrt. ennek alapján köteles rendezni a visszafizetés meghatározott bankszámlákra történő visszautalását, a főkönyvi és analitikus nyilvántartásainak módosítását. 4.4. Elévülés szabályai A szabálytalanságokkal összefüggő eljárások elévülési ideje 5 év.
1322 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám Az Európai Uniós források felhasználásával összefüggő iratokat és adatokat a támogatás zárójelentésének elfogadását követő, legalább 5 évig meg kell őrizni. Az iratok megőrzéséről a Stratégiai Igazgatóság EU Kapcsolatok osztálya köteles gondoskodni. 4.5. A szabálytalanságokkal összefüggő nyilvántartások A MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse nyilvántartást vezet a szabálytalanságokkal kapcsolatos bejelentésekről, azok kezeléséről, kivizsgálásáról és következményeiről. A nyilvántartásokat minden év január 1-jétől 1-től folyamatos számozással kell ellátni, és a nyilvántartást évente le kell zárni. A nyilvántartás minimális tartalma a következő: sorszám, szabálytalanság tárgya, tudomásszerzés, támogatás típusa, összege, kedvezményezett, a tett intézkedések, a Közreműködő Szervezet vagy az Irányító Hatóság szabálytalansági vizsgálatának eredményei, a MÁV Zrt-re kiszabott korrekciók, következmények, az előírt intézkedések, korrekciók végrehajtása. A MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse köteles negyedévente jelentést készíteni a tárgynegyedévet követő hó 10-éig az általa nyilvántartott adatokról a Közreműködő szervezet szabálytalanság-felelőse részére. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK A legfontosabb uniós és hazai jogszabályok: A Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/ EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (jogi értelemben nem hatályos, de a kézikönyvet érintő projektek esetében alkalmazandó) A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (jogi értelemben nem hatályos, de a kézikönyvet érintő projektek esetében alkalmazandó) 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról; a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről; 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről; A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; az 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Az államháztartás működési rendjéről; a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 2010. január 1-jétől; 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről; 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről; a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. tv. 6.0. HATÁLYBALÉPÉS Az utasítás a MÁV Értesítőben történt közzététellel egyidejűleg lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK Az utasításhoz nem tartozik melléklet. Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató
25. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1323 53/2010. (IX. 10. MÁV Ért 25.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. térinformatikai rendszer bevezetésének, használatának és folyamatos működtetésének rendjéről szóló 33/2008. VIG. sz. utasítás 1. sz. módosítása (egységes szerkezet) Az utasítás a MÁV Térinformatika rendszer bővítése során került kidolgozásra. A rendszer egységes dokumentálása érdekében a 33/2008. számú és a fenti címmel megjelent utasítás átdolgozásra került, a változatlan 5.2 fejezet kivételével az egész módosult. ÁTTEKINTÉS BEMUTATÁS MTR Ingatlangazdálkodási Modul A MÁV ZRt. Ingatlangazdálkodási stratégiáját a MÁV ZRt. Igazgatósága elfogadta. Az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság feladata a végrehajtási kötelezettségének körében, kiemelt stratégiai célkitűzésként a hatékony működés megvalósítását biztosító ingatlan-nyilvántartási rendszer kiépítése. Az ingatlan-nyilvántartási rendszer létrehozására projekt szervezet alakult, amely létrehozta a MÁV Térinformatikai Rendszer (a továbbiakban MTR) Ingatlangazdálkodási Modulját (a továbbiakban IGM). MTR Pályavasúti Tárgyieszköz Modul A MÁV Térinformatikai Rendszer továbbfejlesztésének eredményeként létrejött a Pályavasúti Tárgyieszköz Modul (továbbiakban PTM), amely: biztosítja a terjedelmének megfelelően a törvényi előírásban 2011. január 2-i határidejű ingatlan rendezéshez a szükséges adatokat, térinformatikai alapon biztosítja a MÁV Zrt. ingatlanba épített, GPS technológiával felmérhető tárgyi eszközei műszaki nyilvántartását, megvizsgálja az eszközök nyilvántartásának kiterjesztését, manuális folyamattal kapcsolódik a térinformatikai műszaki tárgyi eszköz nyilvántartás a GIR pénzügyi tárgyi eszköz modulhoz, biztosítja a nyilvántartással kapcsolatos külső és belső adatszolgáltatás terén megfogalmazott igényeket 20 riport elkészítésével, ezzel is hozzá járul a csatlakozó területek üzleti eredményességéhez, jövőbeli döntések függvényében biztosítja a térinformatikai alapú vállalat átalakítás továbblépési lehetőségét adatintegráció (például GIR tárgyi eszköz modul integráció), karbantartás, diszpécseri rendszerek és környezetvédelem tekintetében. Az MTR a MÁV ZRt. valamennyi szervezeti egysége, a MÁV ZRt. irányítási jogkörébe tartozó gazdasági társaságok számára szakfeladataik ellátásához egységes nyilvántartási adatok felhasználását biztosítja. Az integrált informatikai rendszer kiszolgálja a MÁV ZRt. üzleti igényeit. 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA: Az utasítás célja, hogy biztosítsa az MTR zökkenőmentes bevezetését, és annak hatékony működését, az ingatlangazdálkodással és a pályalétesítményekkel szorosan összefüggő tevékenységek során a jogszabályok, és egyéb előírások, valamint belső szabályzatok által előírt külső és belső adatszolgáltatást, és a szakmai döntéseket megalapozó információkat. 2.0 AZ UTASÍTÁS HATÁLYA: Az utasítás szervezeti-személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. (továbbiakban: MÁV) valamennyi szervezeti egységére és munkavállalóira, valamint a MÁV csoport valamennyi az MTR-t használó szervezetére és azok dolgozóira. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV tulajdonában és vagyonkezelésében lévő valamennyi ingatlanra és Pályavasúti gép- berendezésre, érinti az ingatlangazdálkodással és a tárgyi eszköz gazdálkodással kapcsolatos valamennyi tevékenység ellátását. 3.0 AZ UTASÍTÁS KIDOLGOZÁSÁÉRT ÉS VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS SZEMÉLY: Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért az IGM esetében az Ingatlangazdálkodási Igazgató, a PTM esetében Pályavasút Fejlesztési Főosztályvezetője felelős. Az utasítás kidolgozása és módosítása során a szükséges egyeztetéseket el kell végezni. A MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egysége, és a MÁV Zrt. irányítási jogkörébe tartozó MÁV Vagyonkezelő Zrt., és a MÁV Ingatlankezelő Kft. gazdasági társaságok vezetői, mint a rendszer jelentős adatszolgáltatói az utasítás végrehajtásáért felelősek, az abban foglaltak végrehajtása a Társaságok részére kötelező. 4.0 ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK, FOGAL- MAK, MAGYARÁZAT, RÖVIDÍTÉSEK MTR: MÁV Térinformatikai Rendszer IGM: Ingatlangazdálkodási Modul PTM: Pályavasúti Tárgyi eszköz Modul 4.1. Szakmai fogalmak Általános Objektum: az MTR PTM-ben egyedi azonosítóval rendelkező eszköz. Tárgyi eszköz Minden területileg vagy műszakilag elhatárolható épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés, jármű stb., amely beépített vagy összeszerelt alkatrészeivel és tartozékaival együtt alkalmas meghatározott műszaki (technológiai, szállítási, hírközlési) gazdasági vagy szociális fel-
1324 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám adat ellátására, és a vállalkozási tevékenységet rendszeres használat mellett tartósan legalább egy éven túl szolgálja. A több tárgyi eszköz összeszerelése útján kialakított eszköz, ha az összeszerelés után zárt munkafolyamatot lát el, és a továbbiakban a beépített alkotórészek különkülön (önállóan) nem használhatók, egy tárgyi eszköznek (leltárfelvételi egységnek) minősül. Tárgyi eszköznek minősül a Magyar Államvasutak Részvénytársaságánál minden eszköz, melyet a MÁV Zrt. Tárgyi eszköz Számjegyzéke felsorol és egyedi leltári számmal rendelkezik. Tárgyi eszköz tartozék Az olyan önmagában nem üzemeltethető eszköz, melyet a tárgyi eszköz előállítása során nem építettek be, de az üzemeltetés biztonsága, az egészség, az élet, a környezet védelme, vagy egyéb szempontból szükséges annak üzemeltetéséhez, továbbá amelyet az üzemeltetés biztonsága, az egészségvédelem, a környezet védelme érdekében, vagy egyéb szempontból a rendeltetésszerű használat feltételeként az illetékes hatóságok előírtak, illetőleg amely a tárgyi eszközt alapvetően, felhasználhatóságán túlmenően további feladatok, műveletek ellátására teszi alkalmassá. Ingatlan: Földrészlet, a rajta lévő, és a földdel kapcsolatban álló épületekkel és építményekkel Épület: Az épület olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés jellemzően tartózkodás céljából. Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, vagy helyiséget, vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. (Forrás: Az építetett környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXVIII. Törvény 2.. 10. pontja.) Építmény: Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is. (Forrás: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) Szint: Egy épületszint, röviden szint, egy épület mindazon területeinek összessége, amelyek horizontálisan összefüggőek és szerves egységet képeznek. Épületszárny: Egy általában vertikálisan (függőleges) önálló épületrész, amelyet valamilyen oknál fogva külön kell kezelni. Az épületszárny magassága általában a többi épületrész magasságától eltérő, és annak homlokzata több esetben szöget zár be a főépület homlokzati síkjával. Épületblokk: Egy általában horizontális (vízszintes) önálló szárnyrész, amelyet valamilyen oknál fogva külön kell kezelni. Helyiség: A helyiség a rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér. (Forrás: Országos Településrendezési és Építési Követelmények, 253/1997. (XII.20.) sz. kormányrendelet) IG-ISZE: Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység MÁV VK ZRt.: MÁV Vagyonkezelő ZRt. MÁV IK KFT: MÁV Ingatlankezelő Kft. Földrészlet: A földhivatali nyilvántartásban hrsz. Azonosítóval jelölt földterület Hrsz.: Helyrajzi szám, a földhivatali nyilvántartásban szereplő önálló ingatlanok egyedi azonosítója (a település és fekvés adattal együtt) Leltári szám: A MÁV egyedi tárgyi eszköz azonosítója 4.2 Szakmai fogalmak Térinformatika Térinformatika: Olyan számítógépes rendszer, melyet földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. Nevezik térinformatikai, geoinformációs rendszernek vagy angolul rövidítve GISnek. A GIS egyetlen rendszerbe integrálja a térbeli és a leíró információkat alkalmas keretet biztosít a földrajzi adatok elemzéséhez. Informatikai fogalmak BHP: BlackHole Platform technológiai keretrendszer, amely biztosítja az alkalmazás adatainak, adatkapcsolatainak objektumszerű tárolását és megjelenítését. A BlackHole Platform (BHP), vagy más néven USDS (Universal Structure and Data Storage) egy, a Java Enterprise Edition-re épülő technológiai keretrendszer, mely biztosítja az alkalmazás adatainak, adatkapcsolatainak objektumszemléletű tárolását, és megjelenítését.
25. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1325 A BHP gondoskodik az adatoknak előre meghatározott objektum szemléletű hierarchikus struktúrába szervezett módon történő tárolásáról, és az adatok dinamikus megjelenítéséről. A Platform a Daten-Kontor saját fejlesztése GIS: Az Autodesk Topobase infrastruktúra-tervezési és felügyeleti megoldások integrált, az egész szervezet számára elérhető hozzáférést biztosítanak a térinformatikai tervezési, GIS, műveleti és üzleti feladatokon dolgozó csapatoknak. Az AutoCAD Map 3D, az Autodesk MapGuide és az Oracle szoftverekre épülő Topobase olyan nyílt megoldás, amely iparág-specifikus adatmodelleket és munkafolyamatokat tartalmaz, így segítségével átfogó képet kaphat az egész projektről, jobb döntéseket hozhat, hatékonyabban kezelheti az infrastruktúrákat, és javíthatja az adatok minőségét. Jogosultság: Két szintje van: karbantartó: jogosult meghatározott körben adatok bevitelére, módosítására, törlésére lekérdező: betekintési jogot ad meghatározott adatkörhöz Kész riport: Előre definiált lekérdezés, gyakori adatkérésekhez Üzleti tulajdonos: Az információs rendszer üzleti tulajdonosa az a lehetőleg magasabb beosztású vezető, akinek jogában áll a rendszer fejlesztésével, beszerzésével, használatával és karbantartásával kapcsolatos döntéseket meghozni. Az informatikai biztonsági szempontok szerint értelmezett tulajdonos felelőssége kiterjed az adott rendszer informatikai termékeit, illetve szolgáltatásait érintő hagyományos és számítógépes feldolgozás biztonsága érdekében hozott valamennyi intézkedésre. Ő a rendszer biztonsági kockázatainak kezelője, de megbízottakat nevezhet ki, akik a nevében eljárnak. Ugyanazon személy egyszerre több rendszernek is lehet az üzleti tulajdonosa. 5.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 5.1. Térinformatikai Rendszer bemutatása A térinformatikai rendszer (továbbiakban Rendszer) központosítja a MÁV Zrt. különböző nyilvántartásaiban rendelkezésre állt térképi és leíró adatokat az egységes ingatlan- és tárgyieszköz-nyilvántartás kialakítása érdekében, lehetővé teszi az adatok egységes kezelését, ellenőrzését, valamint biztosítja az adatváltozások rendszerbe történő folyamatos felvitelét a változások visszakereshetőségének lehetővé tételével. A Rendszer adattartalma, főbb jellemzői: Adattartalom: IGM: A Rendszer magját az ingatlan oldalról a földhivatali adatokon alapuló alapnyilvántartás képezi, célja, hogy a MÁV tulajdonú, vagyonkezelésű és egyéb MÁV érdekeltségű Ingatlanok belső, üzemi nyilvántartását a közhiteles adatokkal egyezően megvalósítsa. Elsődleges adattartalmát a földhivatali térképállományok és a szintén földhivatali eredetű tulajdoni lap adatok alkotják, kiegészítve a belső nyilvántartásban szereplő épület, építmény adatokkal. Ezen adatok földhivatali határozatokon, valamint az épületek a belső nyilvántartásokban szereplő adatok rendszerbe migrálásával kerülnek az adatbázisba. Az INYR adatbázis teljes adatállománya migrálásra kerül, adatvesztés elkerülése érdekében PTM: A Rendszer magját a felmérési adatokon alapuló objektum nyilvántartás képezi. Az objektum nyilvántartás célja, hogy a Pályavasúti Üzletág könyveiben szereplő eszközök nyilvántartását elektronikusan, elhelyezkedésre vonatkozó térbeli koordinátákkal kiegészítve megvalósítsa. Elsődleges adattartalmát a felmérési adatok és az általa térbelileg meghatározott objektumokhoz tartozó attribútumok alkotják, kiegészítve a térképi megjelenítéshez szükséges jelkulcsokkal. Az attribútumok manuális bevitel mellett, tömeges adatbetöltéssel is bekerülhetnek az adatbázisba. Főbb jellemzők: A Rendszerbe a MÁV érdekeltségű földrészlet és épület adatok, Pályavasúti érdekeltségű objektumok betöltésre kerülnek. Térképi vizsgálatokkal megtörténik a földrészletek egyedi azonosítása, ez által feláll egy Település, Fekvés, Helyrajzi szám alapon kereshető grafikus adatbázis. Megtörténik továbbá a Tulajdoni lap adatok bedolgozása az Alapnyilvántartás adatbázisába, amely szintén Település, Fekvés, Helyrajzi szám azonosítókkal kereshető. Ennek megfelelően a földrészletek tekintetében ez az azonosító hármas teremti meg a kapcsolatot a rajzi és a leíró adatokat tartalmazó Alapnyilvántartás között. A térinformatikai rendszer és ez által az arra épülő műszaki nyilvántartás alapja is egyaránt egy objektum hierarchia, amiben a térbeli és leíró objektumok adatai és tulajdonságai együttesen kezelhetők valamint a követelményeknek és a rendszer nyújtotta lehetőségeknek megfelelően vizualizálhatók. Az INYR adatokkal feltöltött adatbázisában szintén megtalálható ez az azonosító hármas a földrészletek ese-
1326 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám tén. Tehát az Ingatlan Gazdálkodás és a ráépülő almodulok ezen azonosítók segítségével érik el az Alapnyilvántartás adatait. Épületek esetén a leltári szám adataira támaszkodik a Rendszer. A Rendszerben található adatok egy része elektronikus alapú, másik része papír (vagy más nem elektronikus) alapú dokumentum. Mindkét esetben a dokumentum alapadatai, jellemzői és legfőbbképpen annak tárgya képezi azt az adatkört, amely alapján a dokumentum kereshető. A Rendszer alkalmas arra, hogy a benne tárolt adatokból meghatározott szempontok szerint legyűjtéseket végezzünk, és lehetővé teszi, hogy egyszerű térképi jelölési, illetve rajzolási (nem szerkesztési) funkcionalitás elérhető legyen intranetes felületen. A térképi objektumok leíró adatait intranetes felületen is el lehet érni. A rendszerben tárolt adatok az egyes modulok almoduljain keresztül, kétféle felhasználói felületen érhetők el a jogosultsággal rendelkező felhasználók részére. A szerkesztési feladatok ellátásra a TopoBase vastag kliens felülete alkalmas, amely egy CAD alapú, Autodesk Map alkalmazásra épülő modul. Elsősorban lekérdezési, illetve szűkített rögzítési lehetőségek a WEB-es felületen keresztül érhetők el. A rendszer fejlesztése nem fejeződött be, jelenleg is folyamatban van a Pályavasúti speciális igényeknek megfelelő újabb modul kialakítása történt meg. A térinformatikai rendszer lehetőséget biztosít az alapnyilvántartás bármilyen szakirányú kiterjesztésére, és kiemelt cél, hogy a térinformatika adta lehetőségek kihasználásával, egységes adatbázis álljon rendelkezésre. 5.2. Ingatlangazdálkodási modul A Rendszerben tárolt adatok egy része az Ingatlangazdálkodási Modulban találhatók, és annak almoduljain keresztül érhetők el. Az adatokhoz Jogosultsággal rendelkezők férhetnek hozzá. A modult a következő almodulok alkotják: Ingatlan alapnyilvántartás Szoros kapcsolatban a Térinformatikai rendszerrel (IANY) Terület és építmény nyilvántartási almodul (TÉNY) Épületfelügyeleti almodul (ÉF) Helyiséggazdálkodási almodul (HG) Ingatlankezelési almodul (Ingatlankezelés) Bérlő Szerződés almodul (BSZ) Vezetői Információs Rendszer almodul (VIR) Valamennyi almodulban a tárolt adatok meghatározott köre kérdezhető le. Valamennyi almodul saját riport modullal rendelkezik, amelyben meghatározott típusú kigyűjtésekre kész riportok állnak rendelkezésre, de egyedi lekérdezések is összeállíthatók. Az almodulok alkalmasak az ingatlan adatokban bekövetkező változások folyamatos rögzítésre, és nyomon-követésére. Valamennyi almodul főbb funkciói Új adatok felvitele Meglévő adatok módosítása, törlése Historikus adatok lekérdezési lehetősége Széles körű szűrési lehetőségek Változáskezelés WFM en keresztül Kapcsolat csatlakozó rendszerekkel A nyilvántartások pontos vezetése érdekében valamennyi szervezeti egység köteles valamennyi ingatlan adataiban bekövetkező változást eredményező, alábbi dokumentumokat az Ingatlanrendezési és nyilvántartásra megküldeni és a rendszerben egyidejűleg rögzíteni: Külső hatóságokhoz megküldött kérelem, (pl.: építési-, bontási-, telekalakítási engedély) nyilatkozat (pl.: vasút üzemben tartói, tulajdonosi-, vagyonkezelői hozzájárulás) a MÁV Zrt. nevében megkötött bérleti szerződések a MÁV Zrt. nevében megkötött adásvételi szerződések esetében. A rendszervben való rögzítésre történő jogosultság (karbantartó jogosultság) hiányában a szervezeti egységnek a megküldési kötelezettsége áll fenn. Az adatbevitel alapelvei: 1. Az adat beviteléért annak helyességért, az adatok ellenőrzéséért és a hiányzó adatok rendszerbe történő feltöltéséért annak a szervezeti egységnek a vezetője a felelős, akinek feladatkörébe tartozik az adat létrehozása vagy módosítása. 2. Az ingatlan alapnyilvántartásban szereplő adatokat érintő hatósági határozatok adatainak bevitelére kizárólag az Ingatlan-nyilvántartási és MTR Koordinációs Osztály jogosult. 3. A modulfelelős feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje és ellenőrizze az 1.-és 2. pontban leírtak megvalósulását. Az Ingatlangazdálkodási Modul felelőse az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság. 5.2.1. Ingatlan alapnyilvántartási almodul (IANY) Az almodul az összes többi almodul számára biztosítja az alapadatokat. Az almodul egymással összekapcsoltan tartja nyilván a térképi és leíró adatokat. A lekérdezhető adatok csak tájékoztató adatként használhatók fel építési engedélyköteles változásokat eredményező tervezési (geodéziai, építési) munkákhoz, alapadatként minden esetben hiteles földhivatali térkép, és tulajdoni lap adatok beszerzése szükséges.
25. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1327 Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: Földhivatali tulajdoni lapokon valamint térképeken megjelenő adatok teljes köre Épületek és építmények alapterülete, és más jellemző adatai. (A földhivatali térképeken szereplő adatokon túl a MÁV belső nyilvántartásában szereplő épület, és építményadatok is megjelennek mind a térképeken mind pedig a leíró adatok között. A vasúti pálya és a vasútüzem működését szolgáló építmények közül a vágánytengely, a vonal-, és a szelvényszámok adatai.) Régió megjelölés Csomópont (üzemeltetési egység) megjelölés Telephely megjelölés, A rendszer tartalmazza a GIR földrészlet törzset, ami a MÁV Zrt számviteli nyilvántartásában szereplő fölrészlet adatokat tartalmazza, amely adatok folyamatosan frissítve vannak. Mindezek lehetővé teszik valamely szempont szerint összetartozó földrészletek, épületek, építmények csoportjának lekérdezését a rendszerből. Pl. (település, vasútvonal, telephely) Főbb funkciók A földrészlet, alrészlet, épület és egyéb építmény grafikus és leíró (attribútum) adatainak megjelenítése, tárolása a grafikus adatbázisban. A grafika lekérdezése és karbantartása (Térképen megjelenő objektumok egyedi és nagy tömegű kezelése, térkép megjelenítés) Földrészletek, alrészletek és épületek összerendelése A földrészletek, alrészletek, épületekre különböző tervállapotok kezelése. Ingatlanok teljes tulajdoni lapjának, és a tulajdoni lap bejegyzések változásainak tárolása, karbantartása és lekérdezése és megjelenítése. Alapnyilvántartás által tárolt adatokat beleértve a grafikus információkat is elérhetővé teszi az almodulok számára.(mivel az alapnyilvántartás és az almodulok közös adatbázisban foglalnak helyet, így az almodulok direkt módon lekérdezhetik és feldolgozhatják az alapnyilvántartás adatait. Az alapnyilvántartás adatai más almodulokból nem módosíthatók.) A WFM szoftver továbbfejlesztésével és integrálásával lehetővé teszi az Alapnyilvántartás változási folyamatainak követését a MÁV oldali változási igény megjelenésétől a műszaki munkafázison (amennyiben van), földhivatali bejegyzésen keresztül egészen annak nyilvántartásban történő rögzítéséig. Az IANY-ban tárolt és a GIR földrészlet adatainak összerendelése annak érdekében, hogy a két nyilvántartás összhangban kerüljön. Ez a funkció külön jogosultsághoz kötött. Felelős: Ingatlan-nyilvántartási és MTR Koordinációs Osztály 5.2.2. Terület és építmény nyilvántartás (TÉNY) Az almodul az összes többi almodul számára biztosítja a MÁV kezelésében és tulajdonában lévő földterületek, épületek és a nem a vasúti pályahálózat részét képező és az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság által üzemeltetett, kezelt építmények (kerítések, csatornák stb.), a MÁV főkönyvi nyilvántartásaiban (GIR) szereplő értékeit és egyéb nyilvántartási adatait. Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: Az ingatlangazdálkodás üzemeltetési struktúrája (Régió, Üzemeltetési egység, elszámolási egység, telephely) A MÁV Zrt vagyonkezelésében és tulajdonában lévő ingatlanok belső nyilvántartási adatai (leltári szám, állag, cím) Épületek és építmények geometriai struktúrája és helyiségszintű geometriai adatai (szintek, szárnyak, alapterület, belmagasság) Terület és ingatlantípusok és azok paraméterei Egyéb tájékoztató és kiegészítő adatok (műemléki besorolás, geodéziai sajátosságok, stb.) Főbb funkciók Üzemeltetési struktúra karbantartása Épület, építmény alapadatok karbantartása Épületek, építmények geometriai adatainak módosítása, helyiség szinten ISZE kezelési koncepciójának megfelelő ellátási kategóriák és szolgáltatási szintek karbantartása Helyiségek belső kialakításának meghatározása (komfortadatok, burkolatok, használati kategóriák) Területekhez és építményekhez kapcsolódó elektronikus formátumú dokumentumok (fotó, jegyzőkönyv, stb.) csatolása. A földhivatali és a MÁV belső nyilvántartások összehasonlítása paraméterezhető riportokon keresztül. Felelős: Ingatlankezelési Szolgáltató Egység 5.2.3. Épület-felügyeleti almodul (ÉF) Az almodul az épületek szerkezeti elemek szerinti szétbontására, illetve az épületszerkezeti elemekre vonatkozó információkat (pl. műszaki állapotra, stb.) tárolja. Rendelkezik tervező funkcionalitással, mely segítségével állag megóvására tervek készíthetők. Épületfelügyeleti tervek és tevékenységek nyilvántartását biztosítja. Segítségével épületekhez, építményekhez, földrészletekhez (összefoglalva építményekhez) lehet definiálni szerkezeti adatokat, valamint lehetőséget teremt ezekre az adatokra épülő vizsgálati adatok rögzítésére. Ezek az adatok inputként szolgálnak az ingatlankezelési almodul számára is, pl. Költségtervezés, Kárhelyreállítás, Selejtezés Bontás, stb.
1328 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: Karbantartási adatok (épület-, építmény karbantartási tevékenység) Épületszerkezeti adatok nyilvántartása Épületszerkezeti és épület felügyeleti adatok nyilvántartása Főbb funkciók Beruházás/felújítási monitoring (a lebonyolító szervezet által történő pénzügyi tranzakció követési lehetősége) Költségvetés-készítés támogatása Épület-karbantartás tervezése Számlabefogadások támogatása Felmérések rögzítése Felelős: Ingatlankezelési Szolgáltató Egység 5.2.4. Helyiséggazdálkodási almodul (HG) Az almodul a helyiségekkel történő ésszerű gazdálkodás támogatását valósítja meg, alapadatokat, lekérdezési lehetőségeket biztosít a bérbeadási, illetve értékesítési folyamathoz. A helyiséggazdálkodási funkciók integráltan működnek a bérbeadási és értékesítési funkciókkal. Az almodul feladata, hogy az egyes helyiségekhez tartozó, a helyiséggazdálkodás témakörét érintő adatokat kezelje, ideértve az egyes helyiségekben dolgozók adatait is. Az almodul személyes adatokat nem tárol. A helyiségben dolgozókról, havi gyakorisággal az alábbi adatok érkeznek interfészen keresztül az IHIR rendszerből: törzsszám, név, FEOR kód, költséghely, szervezeti egység. Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: Helyiségek adatai (Ingatlan-nyilvántartás) Szervezetek adatai Személyek adatai törzsszám, név, FEOR kód, költséghely, szervezeti egység. Kiadhatósági adatok Eladhatósági adatok Kihasználtsági adatok Főbb funkciók Bérlőnyilvántartás Költöztetés koordináció Alaprajzok kezelése Portfolió kezelés Karbantartás Felelős: Ingatlankezelési Szolgáltató Egység 5.2.5. Ingatlankezelési almodul (Ingatlankezelés) Ez az almodul biztosítja az ingatlankezelési feladatok egységes ingatlangazdálkodási és pénzügyi adatbázison történő végzését, így helyiség szinten a leltári számon alapuló költségtervezést és elszámolást, a pénzügyi folyamatok világos és naprakész nyomon követését, mind a döntéshozók, mind a felhasználók számára. Az Almodul az Ingatlan alap-nyilvántartási almodul alapadataira építkezik és adatokat szolgáltat a Bérlői almodulnak, és külső rendszereknek Kiemelt feladat a MÁV ingatlanjaiban a közüzemi szolgáltatások igénybe vétele miatt felmerülő költségek, valamint az épületekben található mérőórák nyilvántartása és karbantartása, (elektromos áram, gáz, víz, távfűtés stb.) valamint az Energia közüzemi nyilvántartások, Eszközök berendezések nyilvántartása, Fűtőberendezések nyilvántartása, Vízközmű hálózatok nyilvántartása. Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: Ingatlankezelés helyiség gazdálkodásához szükséges adatok A közművek nyilvántartása Főbb funkciók Költséghely-költségnem tervkészítés és ténykövetés hálózati és területi szinten Kalkulációk biztosítása a bérlőkezeléshez (piacszerzés), helyiség gazdálkodáshoz (tény és beruházási költségfigyelés, követés), terv-tényadatok kimutatása Épületcsoport, épület vagy helyiség szintű költségvetéshez való rendelés lehetősége Az ingatlankezelési tevékenységek meghatározása, nyilvántartása, elszámolása, alvállalkozói számlák befogadása, (ingatlankezelés díjak meghatározása, elszámolás a belső bérlők felé, közüzemi számlák befogadása, felosztása, továbbszámlázása stb.) Felelős: Ingatlankezelési Szolgáltató Egység 5.2.6. Bérlői Szerződések almodul (BSz) Az almodul a külső bérlők, a bérleti szerződések nyilvántartását végzi, valamint a bérbeadási folyamatot támogatja. Mindazon adatok tárolására alkalmas, amelyek a bérleti szerződésekben megjelennek. Zárt rendszerben végigköveti a bérbeadás folyamatát, a bérleti és kezeléshez tartozó szerződések megkötését. Sablonok alapján generálja a különböző típusú szerződéseket. A régi Szerződések adatainak felvitelére biztosít egy manuális rögzítő felületet. Az egyes dokumentumok előállítást sablonokkal támogatja. A bérleti szerződés teljes életciklusát követi (tervezettől a bérlet megszűnéséig) számlamelléklet szinten adatokat szolgáltat. Bérleti szerződés csak a rendszerből előállított dokumentumokkal hozható létre, ettől eltérést csak a MÁV Vagyonkezelő ZRt. vezérigazgatója vagy MÁV ZRt. Ingatlangazdálkodási Igazgatója jogosult egyedileg engedélyezni. Az egyedi engedély írásba foglalása szükséges, és abban meg kell határozni az így létrejött szerződések rendszerbe beviteléért felelős személyt, és annak határidejét.
25. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1329 Az aláírt szerződést a szerződés kötőnek kell a rendszerben rögzíteni. Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: Bérleti szerződések teljes körű adatai Főbb funkciók Karbantartó funkciók (Illetékesség paraméterek karbantartása, Véleményező szakszolgálatok Bérlők megadása) Kiegészítő funkciók (Szakági vélemények rögzítése, Indexálás) Üggyel kapcsolatos közvetlen funkciók (Ügy karbantartás, Bérlői igény rögzítése Szakági vélemények kezelése Szerződés kezelés, Közüzemi adatok megadása Birtokba adás/visszavétel, Esemény karbantartás) Felelős: Ingatlanhasznosítási Osztály MÁV Vagyonkezelő Zrt. 5.2.7. Vezetői Információs Rendszer (VIR) almodul A riport almodulban az alrendszergazda felhasználó bármely, az adatbázisban elérhető adat alapján, annak kapcsolataival együtt képes előállítani és elérhetővé tenni az alrendszer meghatározott felhasználói részére. A riport alapvetően az adatbázis táblák paraméterezhető lekérdezését jelenti. Felelős: Ingatlan-nyilvántartási és MTR Koordinációs Osztály 5.3. Tárgyi eszköz folyamatok Eddig a tárgyi eszközök gazdasági szempontból a GIR rendszerben voltak csak nyilvántartva és műszaki szempontú egységes nyilvántartási rendszerük nem létezett. A rendszer a tárgyi eszközök nyilvántartásában nagy előrelépést jelent, mivel egységes felületet és funkcionalitást biztosít a műszaki adatok kezelésére, támogatja a rendszer kezdeti adatfeltöltését és az objektumok térbeli behatárolását. Műszaki nyilvántartás folyamata és GIR-MTR kapcsolat 5.3.1.Az MTR által kezelt objektumok/eszközök köre (műszaki eszközök): Az MTR a vasúti pálya, a távközlés, a biztosító berendezések és az erősáram szakterület eszközeit kezeli. A kezelt eszközök a következőek: Vasúti pálya: a vasúti vágány, az alatta levő, valamint a jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított hozzátartozó védő (biztonsági) földterület, továbbá a különleges vasút működéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet; A vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzőhíd, áteresz, zajvédő-fal, támfal, a vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelző- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezető gyalogos alul- és felüljáró, a különböző nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hőn-futásjelző berendezés, valamint a vasúti távközlő vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és járműmozgató berendezések, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is; A rendszerben kezelt eszközök teljes köréhez meghatározásra kerültek azok a szükséges (többnyire műszaki) attribútumok, melyek a nyilvántartás leíró adatait képezik. Ezek alapján a rendszer lehetőséget biztosít, ezen adatok megadására, de a helyszíni felmérésre alapuló kezdeti adtafeltöltés ezen attribútumoknak csak egy részét tölti fel. Az objektumok felsorolását a 1. sz. melléklet tartalmazza: 5.3.2. A bemutatásra kerülő folyamatokban szereplő MTR bizonylat adatai: Ezek a jellemzők mind szerepelnek az attribútum listában minden egyes MTR objektumnál. Kivétel a Település és a Nyilvántartó hely. Eszköz megnevezése MTR ID Leltári szám Műszaki tartozékjegyzék szám Tulajdonos Állagban tartó Nyilvántartó Település Fekvés Helyrajzi szám Számjegyzéki szám Vonal Szelvénytől Szelvényig Állomástól Állomásig Egysége Mennyisége Szabad leíró mező a műszaki jellemzőknek (MTRben megjegyzésként szerepel) Az MTR bizonylat 2 példányos, egy mindig a szakasz/ végrehajtó egység kell, hogy őrizzen, a másikat pedig a Területi Központ. A szakasz/végrehajtó egység és a Területi Központon a Topobase szerkesztő lesz a felelős az MTR bizonylat pontos kitöltésért és tárolásáért.
1330 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám Az MTR bizonylatok sorszámozva lesznek, ezeket a sorszámokat az MTR eltárolja az objektumokhoz, ezzel is biztosítva a visszakereshetőséget, különösen a kezdeti időszakban, amikor még nem lesz a rendszer teljesen feltöltve. 5.3.2.1. Kulcs szerepkörök Minden Területi Központban lesz egy MTR vastagkliens felhasználó, a Topobase vastagklienshez és a kiválasztott mérő eszközhöz értő kollega. Jelen dokumentumban, a továbbiakban Topobase szerkesztő néven fog szerepelni. Feladatai a következő fejezetekben lesz kifejtve. Minden Területi Központban a Titkárságon dolgozó, eszközgazdálkodási koordinátor, aki a GIR tárgyi eszköz modulját is ismeri, és aki MTR vékonykliens felhasználó is lesz. Jelen dokumentumban, a továbbiakban MTR eszköz szakértő néven fog szerepelni. 5.3.3. Összefüggés az MTR és a GIR eszköznyilvántartás között A GIR és az MTR nem egy az egyben ugyan azokat az eszközöket kezeli, vannak olyan eszközök mind a két oldalon, amelyeket a másik rendszer nem kezel. Az MTR egy műszaki nyilvántartási rendszer, míg a GIR a MÁV pénzügyi nyilvántartási rendszere, melynek van egy Tárgyi Eszköz modulja, amely kezel MTR-ben nyilvántartott eszközöket is. A két rendszer között a kapcsolatot a leltári szám fogja biztosítani, amennyiben mindkét rendszerben megtörténik az eszköz felvitele. Az MTR-ben kétszintű nyilvántartás valósul meg. A GIR szerinti önálló tárgyi eszközök és a tartozékok kapcsolata kezelve lesz az MTR-ben is. A GIR szerinti tartozékok hozzá lesznek kapcsolva a GIR szerinti önálló eszközökhöz. Az önálló tárgyi eszközök illetve a tartozékok (GIR szerint) olyan különböző MTR azonosítóval (MTR ID) rendelkeznek, amelyből következtetni lehet az objektum GIR szerinti típusára: önálló tárgyi eszköz vagy tartozék. Egy tartozék csak egy önálló tárgyi eszközhöz tartozhat, többhöz nem. Egy GIR leltári számhoz vagy egy MTR eszközazonosító, vagy egy MTR műszaki tartozékazonosító lesz rendelve. Mivel a GIR és az MTR között nincs online interfész, a GIR tartozék lista és az MTR műszaki tartozék lista között sincs. A két listát egyelőre csak kézzel lehet megfeleltetni egymásnak. A GIR tartozék lista esetleges javításakor az MTR-be is vezetni kell a változásokat, és az MTR-ben szereplő adatokat kell elsődleges adatoknak tekinteni. A műszaki tartozék lista létrehozásában a duplikációk elkerülése is szerepet játszik. Az MTR műszaki listában szerepelhetnek olyan eszközök, azaz tartozékok is, amelyek a GIR-ben nincsenek nyilván tartva. A hibakezelés kérdése Az MT rendszernek nem feladata a GIR tartozéklista javítása. A GIR-ben szereplő tartozék lista esetleges hibáit nem javasoljuk a GIR-ben javítani, az MTR egy pontos, fokozatosan megszülető tartozék listát fog biztosítani. Amennyiben a GIR Tárgyi Eszköz moduljában hibák vannak az önálló tárgyi eszköz és a tartozékok kérdését illetően, azokat első körben nem célszerű javítani, hanem ezen esetek átvételére kell felkészülni. A tartozékok nyilvántartásának fő forrása az MTR, ha mégis a GIR-ben tartozékokat akar valaki módosítani, akkor célszerű az MTR felülvizsgálattal kezdeni, mert a tényleges helyzetnek megfelelő leírás ott nagy valószínűséggel rendben lesz, illetve első prioritással ott kell rendbe rakni, majd szükség esetén a GIR tartozék listával foglalkozni. 5.3.4. Új tárgyi eszköz bekerülése az MTR-be Az eszközök állományba vétele kétféleképpen történhet: beruházásként, vagy egyéb módon. 5.3.4.1. Beruházás Beruházáskor egy új eszköz kerül a nyilvántartásba. Az új eszközök az alapstandardnak megfelelő DWG fájl formátumban vagy rendszeren belüli egyéb funkciók használatával kerülhetnek be. A kezdeti adatfeltöltés utáni adatkarbantartás egyik legfontosabb eleme az alapstandardnak megfelelő input rajzállomány. Azoknál a beruházásoknál, átépítéseknél, nagyobb átalakítások esetén, melyek új eszköz megjelenésével, vagy adott eszköz helyének megváltozásával járnak, minden esetben szükséges a megvalósulási terv alapstandardnak megfelelő előállítása. Ennek az inputnak a betöltésével és az eszközök rendszeren belüli félautomatikus ütköztetésével biztosítható a műszaki nyilvántartás leghatékonyabb élőtartása. Ez azt jelenti, hogy egy beruházáskor a Topobase szerkesztő az eszközök forgalomba helyezésekor (vagy előtte, mikor az eszközök már a végleges helyükön vannak) kimegy a helyszínre és felméri azokat, rajzot és DWG fájlt készít, valamint rögzíti a műszaki paramétereket, majd ezeket a területi központban betölti az MTRbe.
25. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1331 Az MTR szakértő felállítja a műszaki tartozék listát, hozzárendeli tartozékként a műszaki eszközöket, majd ezt kapcsolja össze a GIR leltári szám nyilvántartással, amennyiben az MTR-ben szerepel az a tárgyi eszköz, amelyhez a tartozékok tartoznak. Ha nem szerepel, akkor is felállítja a műszaki tartozék listát, csak nem kapcsolja össze egy önálló tárgyi eszközzel. Műszaki tartozéklista létrehozása A létrehozása a fenti esetekben alapvetően kétféleképen történhet. A műszaki tartozéklista létrehozásakor az MTR-ben meg van a csoporthoz tartozó önálló objektum. ebben az esetben a csoport ennek az objektumnak a leltári számát kapja. A műszaki tartozéklista létrehozásakor az MTR-ben nincs meg a csoporthoz tartozó önálló objektum (pl.: állomási biztosító berendezés). Ebben az esetben a műszaki tartozéklista szintén létrehozható, de az objektum kiválasztása helyett annak leltári számát kézzel kell megadnia a felhasználónak. A GIR tartozék jegyzék és az MTR műszaki tartozék jegyzék között nem építünk fel kapcsolatot. Ezzel kétszintű nyilvántartás valósul meg az MTRben. Ekkor az eszköz az MTR-ben 1-es státuszban szerepel. A TK az MTR-ből kinyert MTR ID-t és az eszköz műszaki adatait elküldi a szakasznak/végrehajtó/nyilvántartó egységnek valamilyen formátumban: akár e-mailen, ha minden szakaszon van ehhez szükséges felszereltség; akár papíros formátumban ahol rögzítik ezt a TEV jegyen. A TEV jegy formájának változása: A formai változás, hogy a TEV jegyen szerepeltetni kell az eszköz MTR azonosítóját. A TEV jegy folyamatának változása: Új eszköz esetén az MTR bizonylat alapján kell kitölteni, ez azt jelenti, hogy az MTR azonosítót rá kell írni a TEV jegyre és ugyanazokat a megnevezéseket kell használni. A TEV jegy folyamatában még egy változás van, ez pedig, hogy utolsó lépésként a főkönyvi rögzítés után egy példányt el kell küldeni a Területi Központba, hogy ott rögzíteni tudják az MTR rendszerbe a TEV jegyen szereplő leltári számot. Egy TEV jegyen csak egy eszköz szerepelhet, ami kizárólag egy leltári számhoz kapcsolható. Ez a kiállító felelőssége. A beruházó az eszköz műszaki átadásakor kitölti a TEV jegyen a pénzügyi részeket és elküldi a Főkönyvelőségnek, ahol az eszközt rögzítik a GIR-be és leltári számot adnak neki. A Főkönyvelőség megtart egy TEV jegy példányt, egyet pedig visszaad a Területi Központban dolgozó Topobase szerkesztőnek, aki rögzíti a TEV jegyen szereplő leltári számot az MTR rendszerbe, ezzel az eszköz 2-es státuszba lép, majd a TEV jegy utolsó példányát visszaküldi a végrehajtó egységnek.
1332 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám.dwg fájl Műszaki paraméterekkel A szakasz megkapja az MTR bizonylatot a TK-tól, az MTR ID-val és a műszaki adatokkal A szakasz kiállítja a TEV és Tartozék jegyet TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK TARTOZÉK LISTA VÉGREHAJTÓ/ NYILVÁNTARTÓ EGYSÉG/ SZAKASZ MTR bizonylat 1 példánya MTR ID + műszaki adatok A Beruházó rögzíti a pénzügyi adatokat TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK TARTOZÉK LISTA KÖZÖS LELTÁRI SZÁM Topobase szerkesztő rögzíti az MTR-be TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK TARTOZÉK LISTA MTR eszköz szakértő csoportosítja az eszközöket és tartozékokat A Főkönyvelőség rögzíti a GIR-be Az MTRben az eszköz MTR ID-t kap A Főkönyvelőség leltári számot ad A topobase szakértő kiállítja az MTR bizonylatot, 1 pld a szakasznak megy, egy marad itt A leltári szám rögzítésre kerül a GIR-ben GIR A TK visszaküldi a TEV és Tartozék jegyet a szakaszra Az MTR-ben 1. státuszban szerepel MTR KÖZÖS LELTÁRI SZÁM A Főkönyvelőség elküldi a TEV és Tartozék jegyet a TK-ba FŐKÖNYVELŐSÉG TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK TARTOZÉK LISTA TEV jegy száma Az MTRben az eszközhöz a TK berögzíti a leltári számot (a TEV jegy számát -későbbi lehetőség) és az új státuszt TERÜLETI KP MTR 1 ábra MTR bekerülés folyamat Beruházás A TEV jegy és a Tartozék jegy mindig együtt mozog, de ennek ellenére a Tartozék jegyen szükséges rögzíteni a tartozékok MTR ID számát, és a TEV jegyen mindenképpen rögzíteni kell az eszköz MTR azonosítóját. Így mikor a TEV jegy a Tartozék jeggyel együtt eljut a TKba, a Topobase szerkesztőhöz, akkor ő rögzíteni tudja a leltári számot mind az eszközhöz, mind a tartozékokhoz, amelyek külön eszközként/objektumként vannak nyilván tartva az MTR-ben.
25. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1333 KÖZÖS LELTÁRI SZÁM TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK MTR ID 1 TARTOZÉK LISTA 2 DB TARTOZÉK ESZKÖZ 1 TARTOZÉK A TARTOZÉK B TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK MTR ID 1 TARTOZÉK LISTA 2 DB TARTOZÉK OBJEKTUM OBJEKTUM OBJEKTUM SZAKASZ MTR bizonylat MTR ID 1 MTR ID B MTR ID A TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK MTR ID 1 TARTOZÉK LISTA 2 DB TARTOZÉK BERUHÁZÓ MTR ID 1 MTR TEV jegy száma MTR ID B MTR ID A KÖZÖS LELTÁRI SZÁM KÖZÖS LELTÁRI SZÁM TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK TARTOZÉK LISTA 2 DB TARTOZÉK TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK MTR ID 1 TARTOZÉK LISTA 2 DB TARTOZÉK KÖZÖS LELTÁRI SZÁM TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK TARTOZÉK LISTA 2 DB TARTOZÉK MTR ID 1 MTR ID 1 TERÜLETI KP GIR FŐKÖNYVELŐSÉG 2. ábra MTR bekerülés folyamat Tartozékok 5.3.4.2. Állományba vételi egyéb események apport behozatal (a vállalat tulajdonába annak jegyzett tőkéjének emelése útján kerül új tárgyi eszköz), térítés nélküli átvétel (ajándék pénzbeli és természetbeni ellenszolgáltatás megfizetése nélkül kapott új tárgyi eszköz), leltár többlet (leltárfelvételi eljárás során megállapítást nyer, hogy a nyilvántartott eszközállomány eltér a ténylegesen fellelhető, megtalálható állománytól), átminősítés bevétel (kincstári és saját vagyonkörbe tartozó eszközök között történő átminősítés), megosztás bevétel (egy tárgyi eszköz több tárgyi eszközre történő szétbontása illetve több tárgyi eszköz egy tárgyi eszközre történő összevonás), felújítás: A felújítás olyan, a rendszeres használat következtében szükségessé váló általános javítás, mely az eszköz eredeti műszaki állapotát megközelítően, illetve teljesen visszaállítja. A felújítási munkák akkor szükségesek, ha az adott eszköz eredeti állaga, műszaki állapota, kapacitása, pontossága jelentősen megváltozik. Ez esetben az eszköz bruttó értéke is változik. A felújítások valójában a beruházási tervek részét képezik, csak már meglévő eszköz a terv alapja. Amennyiben csak az eszköz műszaki paramétereiben keletkezik változás, azt MTR bizonylattal kell jelezni a TK felé, ahol az MTR-es kollega az MTR-ben rögzíti a változásokat. A karbantartás, a folyamatos, zavartalan, biztonságos működést eredményező vizsgálatok, módosítási vagy javítási munkálatok kivitelezése, valamint mindazon intézkedések és tevékenységek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az eszköz használati értékét egész élettartama alatt fenntartsuk, helyreállítsuk. Karbantartási feladatok következtében az eszköz bruttó értéke nem nő. Ezért a karbantartási feladatokkal kapcsolatos változások nem jelennek meg az MTR-ben. A felsorolt állományba vételi események tervezett folyamata hasonló a beruházáséhoz, mivel amennyiben egy új eszköz kerül be az MTR-be, azt fel kell mérni, tehát a Topobase szerkesztő kollegának ki kell menni a helyszínre és a beruházásnál leírt folyamatoknak megfelelően rögzítenie kell az új eszközt az MTR-be. Az eszközök státuszai: Forgalomba helyezés 1-es státusz az eszköz a végleges helyére került és használatba vették, hivatalosan lerendezett papíroktól függetlenül. Műszaki átadás üzembe helyezés 2-es státusz amikor az eszköz leltári számot is kapott. Minden TEV jegy köteles állományba kerülés tervezett folyamata, az ábrákon bemutatotthoz hasonlóan történne. Nem TEV jegy köteles eszközök esetén, azaz azon eszközök/objektumok esetében, amik a GIR-be nem kerülnek nyilvántartásra, felméréssel és MTR bizonylat segítségével kell azokat felvenni.
1334 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám 5.3.4.3. Tárgyi eszköz nyilvántartási esetek (GIR- MTR) 5.3.4.3.1. Normál estetek (0) csak a GIR-ben szerepel a tárgyi eszköz, MTR-nek nem része Ezek a következők lehetnek: épületen belüli eszközök, nem ingatlanba épített (mozgó) tárgyi eszközök, szoftver, ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok, tenyészállatok. Ezen felül ide tartoznak jelenleg a felmérés alatti eszközök, de ezen eszközök folyamatosan feltöltésre kerülnek. (1) MTR-ben önálló tárgyi eszköz (Ö) és a GIR-ben is nyilván van tartva, van hozzá leltári szám Ez az alapeset, az alapfolyamatot kell ebben az esetben követni. (2) MTR Ö, T GIR leltári szám, GIR tartozék Amennyiben az eszköz önálló tárgyi eszköz és tartozék is lehet, az MTR szakértő mikor rögzíti az MTR-ben az adott eszközt, szakmailag eldönti, hogy melyik besorolásba tartozik, és ennek alapján következik a folyamat. (3) MTR T GIR tartozék, vagy GIR-ben nincs tartozékként nyilvántartva Amennyiben a GIR-ben nincs megadva a fő eszköz leltári száma, akkor nem lehet a tartozéklistához leltári számot rendelni, ilyen lehet a következő eset: az MTR-ben felvitelre kerül az eszköz, akár már használatba is került, de még nem került aktiválásra a GIRben, ha be tudjuk sorolni az eszközt egy tartozéklistába, akkor ezt meg kell már ebben a lépésben tenni. Az önálló tartozéklista azonosító és a külön mezőben nyilvántartandó leltári szám lehetővé teszi ennek az esetnek a kezelését is, hiszen a tartozék lista ezzel a saját azonosítóval létrehozható, majd mikor a GIR információ megérkezik, akkor kiegészíthető. (4) MTR T de a GIR-ben nincs tartozékként nyilvántartva Az eszköz a műszaki tartozék listába be kell, hogy kerüljön, az alapfolyamat szerint. Azaz, ha már van az önálló eszköznek leltári száma, akkor ennek megfelelően tölthető ki a tartozék lista, ha nincs, akkor erre várni kell ebben az esetben is. (5) MTR X GIR-ben nincs nyilvántartva Az eszköz csak az MTR-ben van nyilvántartva, a GIRben nem szerepel. Ebben az esetben nem lesz leltári száma. Az alapfolyamat a követendő, azzal az egyszerűsítéssel, hogy nem kell TEV jegyet vagy tartozék jegyzéket kiállítani. 5.3.4.3.2. Hibák Az MTR üzemeltetése során kezdetben nagy valószínűséggel fognak hibák előfordulni. Ezek kezelése adatrendezési kérdés, elsősorban GIR oldalon kell kezelni őket. A következő esetek előfordulása valószínűsíthető: (0) tartozékkal rendelkező eszköz, de MTR-ben jelenleg nem felvett eszközhöz rendelhető tartozék lehet: geometria nélküli eszköz, (csak leltári száma, számjegyzéki száma van) átmeneti / egyszerűsített geometriával rendelkező eszköz (például állomási biztosító berendezés a forgalmi épületben) Ezt a variációt hibának tekintjük, de tudjuk, hogy ez várhatóan hosszú távon fennáll és jelenleg jelentős számban előfordul. (1) Nem rendelhető a tartozék MTR eszközhöz kvázi műszaki tárgyi eszköz (ilyen a bizber állomási berendezés, video rendszerek, hangrendszerek, hosszlánc) egy több tartozék nyilvántartás MTR-ben nem szereplő eszköz esetén (2) MTR Ö nincs GIR leltári szám vagy GIR tartozék (3) MTR T nincs GIR tartozék (nincs szükséges lépés), GIR leltári szám nincs hozzá tartozó GIR leltári szám (4) MTR X van GIR leltári szám, vagy GIR tartozék (részletes adattisztítás nélkül nem valószínű az előfordulása) (5) Csak GIR-ben nyilvántartandó eszköz bekerül az MTR-be Rossz eszközhöz kerül a leltári szám / rossz leltári szám kerül az eszközhöz (megfelelő rendszer ellenőrzéssel is előfordulhat a T, Ö kategóriák esetén) (6) Az Ö, T, X besorolás rossz, objektum eszköz felvétel MTR-ben folyamatban van 5.3.4.4. Egy-többes kapcsolatok A következő eseteket kezeli le az MTR rendszer: A GIR-MTR szinkron jelenleg csak manuálisan oldható meg (a leltári számok, illetve MTR azonosítók megadásával). A. eset Ebben az esetben egy MTR objektum egy GIR eszköznek felel meg. GIR-ben minden eszköznek külön leltári száma van. Az MTR-ben minden objektumnak külön MTR azonosítója van (MTR ID). A GIR eszközhöz tartozhatnak tartozékok, melyeknek nincs külön leltári számuk és nincsenek is külön nyilvántartva a GIR-ben, csak csoportként. B. eset Ebben az esetben azt mutatjuk meg, mit jelent a kétszintű nyilvántartás. A GIR eszköznek leltári száma: LELTÁR AAA pl. felsővezeték, van két tartozéka, pl. két oszlop sárga oszlop és piros oszlop. A két oszlop és a felsővezeték is külön MTR objektumként van nyilvántartva az MTR-ben. A
25. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1335 felsővezeték MTR azonosítója MTR E9, a két oszlop pedig MTR T8 és MTR T7. Az MTR-ben a két oszlop egy műszaki tartozék lista részét képezik, amelynek van műszaki tartozék lista csoportazonosítója: MTR L1. A műszaki tartozék listán azok az objektumok szerepelnek az azonosítójukkal együtt, amik a listát alkotják. Az objektumokon, amik a műszaki tartozék listához vannak rendelve, szerepel a műszaki tartozék lista csoportazonosítója is. C. eset Tartozékként szereplő, tartozéknak megfelelő MTR objektumok, amelyekhez nem tudunk olyan MTR objektumok kapcsolni, ami rendelkezik leltári számmal, (azaz az MTR-ben nem tartjuk nyilván azt az adott tárgyi eszközt, amit a GIR viszont nyilván tart) viszont ezeket az objektumokat az MTR-ben összekapcsoljuk a műszaki tartozék lista segítségével. D. eset Lesz olyan eset is, amikor a GIR eszköz és az MTR objektum között semmiféle összefüggés sem lesz, a nyilvántartások különbözőségéből, típusából adódóan. Ezek az objektumok, amik nem szerepelnek a GIR nyilvántartásban, de az MTR-ben igen, az 1. mellékletben, a táblázatos felsorolásban X -szel megjelölve találhatóak. Példák ezekre az esetekre: azon GIR tárgyi eszköz csoportok, melyek nem képezik az MTR nyilvántartás bázisát (például mozgó tárgyi eszközök, informatikai eszközök; ), elképzelhető, hogy a műszaki nyilvántartás kezel olyan elemeket, melyek még a GIR tartozék listában is csak, mint tartozék tartozéka lennének felsorolva; az adatrendezésig minden műszaki objektum, amely nem rendelkezik leltári számmal, vagy leltári számmal rendelkező műszaki tartozék jegyzéken nem szerepel szintén ebbe a kategóriába sorolandó. Amennyiben a GIR-ben egy eszköz hibásan, többször szerepel, azt a GIR oldalon kell módosítani, törölni, és az MTR oldal ezt nem kezeli. A fentiek miatt a több-több kapcsolat kialakítására nincs szükség és így ezt nem is kezeli a rendszer. 3. ábra GIR-MTR lehetséges kapcsolatok
1336 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám 5.3.4.5. Állagváltozási és kivezetési események értékesítés, selejtezés, megsemmisülés (részleges vagy teljes), megrongálódás (részleges vagy teljes), szándékos cselekmény, térítés nélküli átadás (vagyonkezelői jog átadása), leltározási hiány, átminősítés, összevonás, eszköz átszámítás (átkerülés): A teljes eszköz egyik nyilvántartó helyről másik nyilvántartási helyre történő átadása. A folyamathoz kapcsolódó papír alapú bizonylat a TEA jegy. Az eszközök állományból való mennyiségi kivezetése lehet részleges vagy teljes. Részleges kivezetés esetén az eszköz nettó értéke mindig, az eszköz nyilvántartott mértékegység szerinti mennyisége, illetve a tartozékok milyensége, száma esetenként csökken, míg a leltári szám megmarad. Teljes kivezetés esetén a teljes nettó érték és a teljes mennyiség, valamint a tartozék nullára csökken, leltári száma megszűnik. Az éves selejtezési tervet a TK állítja össze, az PV Fejlesztési Főosztály engedélyezi, és a TK küldi ki a selejtezési ütemtervet a szakaszok felé.