Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola Nagyné Bereczki Szilvia pszichológus őrnagy A szakmaspecifikus pszichológiai alkalmasságvizsgálat helye és szerepe a Magyar Honvédségben, a haderőreform tükrében Alkalmasság- és beválásvizsgálat a tűzszerészképzésben című doktori (Ph.D) értekezésének szerzői ismertetése Tudományos témavezető: Prof. Dr. Fűrész József orvos. ezredes, MD. PhD. 2008. Budapest 1
Bevezető A katonai tevékenység egyre jobban igényli a magas szintű szakmai tudást, a tudomány és a technika eredményeinek alkalmazását, a specializálódást. A kiképzés egyre hosszabbá és egyre költségesebbé válik. Ezzel egyidőben a magyar haderő egyes elemei, egyre nagyobb mértékben vesznek részt valós katonai műveletekben, ahol a siker és a kudarc a technikai feltételek mellett erősen függ az emberi tényezőtől. Mindezek miatt felértékelődik a feladatokat, a megfelelő képzés után, sikeresen végrehajtani képes szakemberek kiválasztása. Ehhez hatékony segítséget jelent a megfelelően kialakított pszichikai alkalmasságvizsgálat. Az érvényben lévő törvényi szabályozás, 7/2006 HM rendelet, a szerződéses és hivatásos állományba vétel alkalmával munkakörcsaládok szerinti alkalmasságvizsgálatot rendel el. A jelenlegi módszertan nem követi specifikusan az egyes munkakörök, szakmák kiválasztási igényét. Sok különböző képességet, személyiséget, motivációt megkövetelő munkakör lett összesűrítve egy-egy munkakörcsaládba. Így vannak olyan speciális munkakörök, pl. tűzszerész, amelyeknek speciális képesség, személyiség és motivációs követelményeit nem tartalmazza. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatokban a gyakorlatban igazolt szükséges képességek vizsgálata helyett jelenleg még az elméleti megfontolásokon alapuló analitikus kiválasztás dominál, miszerint közvetett információk alapján születik döntés olyan kompetenciákról, amelyekről alapvetően közvetlen módon szerzett információk alapján lehet illetve kellene dönteni. Szakszemélyzet kiválasztása új feladatot jelent az alkalmasságvizsgálat számára. Már nem elégséges az általános katonai alkalmasság megállapítása és a nagy munkakörcsaládokba való képességek meglétének igazolása. Szükség van egy szakma-, feladat specifikus kiválasztásra is, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a legmegfelelőbbek kerüljenek a munkaterületre, akik hosszútávon képesek az elvárásoknak és az új kihívásoknak megfelelni. Disszertációmban bemutatom a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj tűzszerész beosztást betöltő személyek körében végzett beválásvizsgálatom eredményeit. A feltárt adatok alapján a Magyar Honvédségben jelenleg alkalmazott alkalmasságvizsgáló rendszer mellett jelentős a be nem váltak aránya a tűzszerészek körében, ezért célszerű a kiválasztás továbbfejlesztése. 2
Javaslatot teszek a tűzszerészek pszichikai alkalmasságvizsgálatában alkalmazott tesztek kritérium szintjének módosítására, valamint egy új szakmaspecifikus pszichológiai alkalmasságvizsgálatának tesztbattéria bevezetésére. Vizsgálataim alapján igazolom, hogy a képességek megléte mellett az egyéni motiváció és érdeklődés, a munkavégzés hatékonyságának fontos eleme, amit a felvételi eljárás során figyelembe kell venni. Tudományos probléma megfogalmazása Az érvényben lévő törvényi szabályozás munkakörcsaládok szerinti pszichikai alkalmasságvizsgálatot rendel el. Ez a rendszer a toborzás és humánerőforrás utánpótlás jelenlegi igényeinek már nem tökéletesen felel meg, amit a saját tapasztalataim is alátámasztanak. Egy-egy munkakörcsaládba több szakterület követelményei vannak összesűrítve, így a különböző szakmák által kívánt személyiségjellemzők és képességek nem kerülnek szétválasztásra a pszichikai alkalmasságvizsgálat során. A kiválasztás eredményességének megítélése érdekében szükség van a szűrővizsgálatok hatékonyságának felülvizsgálatára. Erre a célra leginkább a beválásvizsgálat alkalmazható, amelyben az adott szakterületen bevált dolgozók teljesítmény-, képesség- és motivációs rendszerének vizsgálata is megtörténik. A munkapszichológiában elfogadott követelmények, kompetenciák feltérképezése és a beválásvizsgálat kombinációjaként egy dinamikus szakmaspecifikus pszichológiai alkalmasságvizsgálati rendszer kialakítására van lehetőség, amely növeli az alkalmasságvizsgálat prediktív értékét. A tűzszerészek vizsgálatával arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi katonai alkalmasságvizsgálat során használt vizsgáló eszközök csak részben képesek a beválás előrejelzésére, ezért szükség van új vizsgáló eszközök felkutatására az eredményesebb kiválasztás érdekében. Tapasztalataim alapján, vannak bizonyos képességek, készségek, amelyeknek magasabb szintje jellemzi az ebben a speciális munkakörben bevált személyeket. Ide tartozik az intelligencia, műszaki érzék, amit a magas szakmai követelmények indokolnak. A tűzszerészeknek minden évben tűzszerész osztályozó vizsgát kell tenni, amelyre (az első vizsga kivételével) önállóan készülnek fel. Ez jól mutatja, hogy nemcsak intelligenciára, de belső motivációra is szükség van. 3
Ez a munka nagy figyelmet és precizitást, összeszedettséget igényel, így a pontos figyelmi képesség és jó kézkoordináció szintén elvárható. A megterhelő külső környezet, az ismeretlen hely és a védőruházat komoly fizikai és pszichés terhet jelent. A későbbi beválás szempontjából lényeges szerepe van bizonyos személyiségjellemzőknek is. A tűzszerészek 3 fős teamben dolgoznak, a hatékony csapatmunka pedig alkalmazkodóképességet, szociabilitást, magas frusztráció toleranciát és megfelelő szintű érzelmi stabilitást követel a tagoktól. A végzett munka jellegéből adódóan a munkatársak egymásra vannak utalva, amely a szoros szociális kötelékek kialakulásához vezet. A munkájuk során a tűzszerészek gyakorlatilag állandóan életveszélyben vannak. A munkával járó veszély miatt elengedhetetlen az elhivatottság érzés, a belső motiváltság, az átlagot meghaladó szenzoros élménykeresés hiszen pusztán anyagi megfontolásból kevesen vállalkoznának erre a munkára. A tűzszerészek munkájának sikerét a balesetmentességet jelzi. Évente több ezer robbanóanyag sikeres megsemmisítése azt mutatja, hogy a bevált tűzszerészek jól végzik a munkájukat. A munkasikerek növelik a szakmai önértékelésüket és a kiválóság, az egyediség tudatát, ami megerősíti bennük a kiválóság érzését. Az értekezés célkitűzései 1. Az alkalmasságvizsgálati rendszeren belül eddig alkalmazott tesztek előrejelző képességének meghatározása a tűzszerészek körében az objektív beválással összefüggésben. 2. A szakmaspecifikus beválás követelményeinek /képesség, készség, személyiség, motiváció/ feltárása interjúk, kérdőívek és tesztek alapján. 3. Az új követelmények vizsgálatához megfelelő pszichológiai eljárások bevezetése. 4. Az új vizsgáló eszközök előrejelző képességének meghatározása az objektív beválással összefüggésben. 5. Új tűzszerész szakmaspecifikus pszichológiai vizsgálati tesztbattéria összeállítása az eredmények alapján. 6. Az új és régi vizsgáló eszközök kritériumszintjének meghatározása, amelyek így megfelelő szenzitivitással elkülönítik egymástól a vizsgával rendelkező és sikertelenül vizsgázó tűzszerészek csoportját. 4
A kitűzött célok megvalósítása érdekében tanulmányoztam a jelenlegi pszichikai alkalmasságvizsgálati rendszert és összegyűjtöttem az eddigi vizsgálati eredményeket. Megismertem a választott témával kapcsolatos legújabb hazai és nemzetközi kutatási eredményeket. Konzultációt folytattam a témában jártas civil és katonai szakemberekkel, akik hasznos tanácsokkal láttak el. A kutatás során felhasználtam korábbi alkalmasságvizsgálati kutatási eredményeimet. A téma kutatása, kidolgozása során az általános kutatási módszerek közül az analízist, szintézist, indukciót, dedukciót, megfigyelést és a kísérletezést alkalmaztam. A tűzszerészek között végzett kutatásaim részeredményeit publikáltam és konferenciákon tettem közzé. A tűzszerész alkalmasság- és beválásvizsgálat hipotézisei 1. A pszichikai alkalmasságvizsgálati protokoll (Pa, Pm, Pk) tesztjei azonos eredményt mutatnak a bevált és sikertelen tűzszerészek körében. 2. Megállapítható, hogy melyik kiválasztási módszer, teszt jelzi jól előre a későbbi beválást a tűzszerészek körében. 3. A szakmájukban bevált tűzszerészekkel készített interjúk, kérdőívek alapján fel lehet térképezni olyan tulajdonságokat, képességeket és személyiségjegyeket, amelyek a tűzszerészek munkaköri követelményének részét képzik. 4. A követelménylista alapján meghatározott képességek mérésére alkalmazott új tesztek prediktív előrejelző erővel bírnak, a szakmaspecifikus alkalmasságvizsgálati tesztbattéria prediktivitása megfelelő mértékű. Kutatási módszerek Kitűzött kutatási céljaim megvalósítása érdekében a következő kutatási módszereket alkalmaztam: Összegyűjtöttem a 2001-2007 között tűzszerésznek jelentkezett és tűzszerészek pszichikai alkalmasságvizsgálatának eredményét. Az adatokat matematikai statisztikai módszerrel elemeztem. A vizsgálati csoport tagjait tűzszerész osztályos vizsga fokozata és sikeressége, valamint beválás alapján 4 csoportra osztottam. A csoportok pszichológiai teszteredményeit statisztikai próbák segítségével hasonlítottam össze. 5
A kapott eredmények alapján korreláció vizsgálatot végeztem, és megállapítottam, hogy melyik teszt mutat szoros kapcsolatot a beválással. A tűzszerészekkel folytatott interjúk tartalomelemzése után kiegészítettem a képességlista új elemekkel. A kérdőívek és képességlista alapján a tűzszerészek együttműködésével kompetencia szótárt készítettem. Ennek segítségével a tűzszerészek osztályozták a képességeket, és meghatározásra kerültek a szakmaspecifikus követelmények a tűzszerész munkakörben. A tűzszerészek által meghatározott követelményeket vizsgálatára új tesztek kerültek felvételre az állománnyal. Az eredményekből statisztikai elemzést készítettem a beválással való kapcsolat erősségének megismerésére. A statisztikai elemzések alapján elkészítettem a tűzszerész szakmaspecifikus pszichikai alkalmasságvizsgálati teszt-battériáját és kritérium szintjét. Elvégzett vizsgálat Először került sor a Magyar Honvédség tűzszerészei körében a pszichikai alkalmasságvizsgálatának eredményességének vizsgálatára, beválásvizsgálattal. Felhívtam a figyelmet, a jelenlegi alkalmasságvizsgálati rendszer hiányosságaira, ami a munkakörcsaládok szerinti vizsgálatból ered. Részletesen vizsgáltam a sikeres és sikertelen tűzszerész osztályos vizsgával rendelkezők pszichológiai teszteredményeit, statisztikai elemzést készítettem a képességvizsgálatok prediktivitásának és szenzitivitásának kimutatásához. Az általános katonai alkalmasságvizsgálati (Pa) eredmények prediktivitásának vizsgálata rámutatott arra, hogy szükséges a szakma szerinti differenciált vizsgálati eljárások kidolgozása a pontosabb beválás érdekében, hiszen a Brengelmann-féle Személyiség Kérdőív nem differenciált a bevált és sikertelenül osztályozó vizsgát tett tűzszerészek között. Az intelligencia vizsgálati eredmények arra hívták fel a figyelmet, hogy a sikeres tűzszerész osztályos vizsgával rendelkezők jobb kognitív képességgel rendelkeznek, mint a sikertelenül vizsgázók, ezért a kritérium szint emelésével hatékonyabban lehet kiválasztani a megfelelő személyeket. Az eddig alkalmazott munkakör család /Pm/ alapján végzett vizsgáló eljárások közül az MTVT /műszaki értelmesség teszt/ megfelelően képes előrejelezni a beválást. A szenzométer /perceptomotoros képességek alapján választási reakcióidő mérés/ nem differenciál a bevált és sikertelen tűzszerészek között, és a tűzszerész szakmai követelményekhez sem illik. Azonban a szakma szerinti követelményeket nem fedik le teljes 6
mértékben, ez a vizsgálat sem. Ezért szükséges a jelenleginél konkrétabb munka feladatra specializált vizsgáló eljárások bevezetése. A különleges tűzszerészek pszichikai alkalmasságvizsgálati vizsgáló eljárásai (Pk) közül a kézkoordináció vizsgáló eljárás jó beválás előrejelzőnek tekinthet, így javasolható, hogy bekerüljön a szakmaspecifikus pszichológiai tesztbattériába. A tűzszerész munkakör követelményrendszerének megismeréséhez egyéni és fókuszcsoportos interjúkat készíttettem, amit munkaköri kérdőívekkel egészítettem ki. Majd a kapott eredményeket tartalomelemzéssel csoportosítottam és munkaköri követelmény listát állítottam össze. A követelmény listát a bevált tűzszerészek osztályoztak és rangsorolták. Az eddig nem vizsgált követelmények vizsgálatához új teszteket választottam és bemértem az állományon. Az új teszteket /Pieron, FPI, Zuckerman Szenzoros Élménykereső kérdőív, Munka Motivációs kérdőív/ felvettem a bevált és sikertelen tűzszerészekkel és statisztikai elemzést készítettem a beválással kapcsolatban. Az eredmények azt tükrözték, hogy a Pieron és FPI bizonyos faktorai jól előrejelzik a beválást. A Szenzoros Élménykereső, illetve Munka Motiváció kérdőív pedig hatékony segítséget nyújt a felvételi döntés meghozatalában. A teszteredményeket összehasonlítom az objektív beválási adatokkal. Eredményként bemutattam, hogy vannak, olyan tesztek, vizsgálatok, /intelligencia, műszaki érzék, figyelmi teljesítmény, motiváció, személyiség jellemzők/, amelyek hatékonyan előrejelzik a vizsgált személy későbbi munkakörben való megfelelését. A prediktiven előrejelző tesztek alapján javaslatot tetettem egy új tűzszerészek szakmaspecifikus pszichikai alkalmasságvizsgáló tesztbattéria felállítására és kategória szintjére, mely hatékony képes előre jelezni a beválás mértékét. Az értekezés gyakorlati felhasználhatóság, ajánlások Az értekezés anyaga tartalmazza a katonai pszichikai alkalmasságvizsgálatok történetét és jelenlegi rendszerének ismertetését, amely felhasználható forrásanyagként oktatásban. A tűzszerészek szakmaspecifikus pszichológiai alkalmasságvizsgálatára kidolgozott tesztbattéria felhasználható a tűzszerészek kiválasztására, valamint alapot nyújt a követelmények mérésére használható vizsgáló eszközök felkutatására. 7
Tapasztalataim alapján létre lehet hozni minden egyes szakma, munkakör specifikus pszichológiai alkalmasságvizsgálatát, a szakmában jól beváltak vizsgálati eredményeinek és a pszichológiai alkalmasságvizsgálati eredmények statisztikai elemzésének összevetésével. Az eddig elvégzett kutatások alapján láthatóvá vált, hogy vannak olyan képességek, melyek nem vizsgálhatók papír ceruza tesztekkel. Ezért egyre fontosabb, hogy a kiképzésben résztvevők is szerepet kapjanak a kiválasztásban. Megfontolandó, hogy a felvételi eljárás része legyen a kiképzési idő értékelése, hiszen pontosabb információt szerezhetünk a jelöltekről a feladat végrehajtás során. Napjainkban a tűzszerészek alakulatnál új képességek bevezetésre került sor robbanóanyag kereső kutyákat és a tűzszerészrobotokat kaptak. A kutyákkal való bánásmód, munkatempó, valamint a bonyolult virtuális térben való dolgozás, robotirányítás új kihívásokat jelent az állomány részére. A megnövekedett missziós szerepvállalással a tűzszerészeknél is, szükségessé teszi a nagyfokú pszichés- és fizikai terhelésre való felkészítést és kiválasztást. Az improvizált robbanó testekkel való munka, új munkastílust és tudást követel meg, amelyre a régebb óta tűzszerészként dolgozók közül csak a rugalmas, új kihívást keresők felelhetnek meg. Új képességek, készségek szükségesek ezekhez az új munkafeladatokhoz, amelyek új követelmények megjelenését jelenti a tűzszerész munkakörben. Ezen követelmények vizsgálatára új eszközök szükségesek, amit a jelenleg betanuló állományon kell bemérni. Az új képességek vizsgálata egy újabb tudományos kutatás célja lehet. 8
Új tudományos eredmény 1. A katonai pszichológiai alkalmasságvizsgálati rendszer felülvizsgálatával és új elemek beépítésével egy a tűzszerész személykiválasztásra vonatkozóan szakmaspecifikus alkalmasság- és beválásvizsgálati rendszert került kidolgozásra. 2. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az általános pszichikai alkalmasságvizsgálati rendszer nem kellően differenciál a tűzszerészek között, mert kevés a tűzszerész szakmához elengedhetetlen követelményt vizsgál. 3. A tűzszerészek 2 évenként elvégzett pszichikai alkalmasságvizsgálat egyes elemei megfelelő prediktivitással rendelkeznek 4. Feltérképezésre került a bevált tűzszerészek által a tűzszerészek szakmaspecifikus követelménylistája. 5. Bizonyítást nyert, hogy a követelménylista alapján újként alkalmazott Pieron és FPI teszt magas prediktivitás értékkel rendelkezik a tűzszerészek kiválasztásában. Az elemzések alátámasztották, hogy a Zuckerman Szenzoros Élménykereső Kérdőív és a Munka motivációs kérdőív segítik a tűzszerészek eredményes kiválasztását az általuk detektálható, eddig nem vizsgált motiváció és személyiségjellemzők révén. 9
Magyarországi lektorált folyóiratban megjelent közlemények Nagyné Bereczki Sz.: Pszichológiai alkalmasságvizsgálatok a Magyar Honvédségnél, Tavaszi Szél 2003, Konferencia kiadvány, Doktoranduszok Országos Konferenciája, Sopron, 2003. p. 161-164. Nagyné Bereczki Sz. Berek T.: Szorongás-, düh-, kíváncsiság -szint változás a tűzakadálypályán, Kard és toll 2004/2. p. 56-64. Nagyné Bereczki Sz.: Stressz a tűzakadály-pályán, Humán Szemle 2004/4. p. 112-122. Nagyné Bereczki Sz.: A missziókban szolgálatot teljesítő katonák pszichikai alkalmasságvizsgálatának tapasztalatai, Új Honvédségi Szemle 2007/3. p. 65-77. Nagyné Bereczki Sz.: Speciális katonai beosztások orvosi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatának történet Magyarországon, Bolyai Szemle, 2007/2. p. 7-27. Nagyné Bereczki Sz., Fűrész J.: Pszichológiai katonai alkalmasságvizsgálat vagy feladat specifikus kiválasztás I. Honvédorvos 2008/1-2 Nagyné Bereczki Sz., Fűrész J.: Pszichológiai katonai alkalmasságvizsgálat vagy feladat specifikus kiválasztás II. Honvédorvos 2008/1-2 Külföldi lektorált folyóiratban megjelent közlemény Nagyné Bereczki Sz., Pham Vu Kien, C. : Psychological Adaptable Ability of Hungarian Peacekeeping Force in foreign countries, Social Sciences Information Review, 2007. Vietenám Tudományos konferencián bemutatott ill. elhangzott előadások Nagyné Bereczki Sz.: Szerződéses katonák mentális alkalmatlanságának okai a Magyar Honvédségben, Szóbeli előadás, Magyar Pszichiátriai Társaság X. Konferencia, Sopron, 2003. Nagyné Bereczki Sz.: A hivatásos és szerződéses katonák intelligencia és figyelmi szintje a 2002-ben végzett pszichológiai alkalmasságvizsgálatok alapján, Szóbeli előadás, A segítő kapcsoltok szerepe a fegyveres testületek szervezeteiben, konferencia, Budapest, 2003. Nagyné Bereczki Sz.: Pszichológiai alkalmasságvizsgálatok a Magyar Honvédségnél, Szóbeli előadás, Tavaszi Szél, Doktoranduszok Országos Konferenciája, Sopron, 2003. Nagyné Bereczki Sz.: Katonák személyiségprofil változása, Szóbeli előadás, Magyar Pszichiátriai Társaság XI. Konferencia, Szeged, 2004. Nagyné Bereczki Sz.: Pszichológia a tűzakadály-pályán, Szóbeli előadás A Magyar Pszichológiai Társaság XVI. Konferencia, Debrecen, 2004. 10
Nagyné Bereczki Sz., Berek T.: Stressz a tűzakadály-pályán, Szóbeli előadás, Kard és Toll Doktorandusz Konferencia, Budapest, 2004. Nagyné Bereczki Sz.: Irakból jöttünk, Szóbeli előadás, Magyar Pszichiátriai Társaság XII. Konferencia, Budapest, 2005. Nagyné Bereczki Sz.: Misszió Szenvedély? Szóbeli előadás, Magyar Pszichiátriai Társaság VI. Nemzetközi Kongresszusa, Budapest, 2006. Nagyné Bereczki Sz.: Különleges körülmények között végzett figyelem- és emlékezetvizsgálatok, Szóbeli előadás, Magyar Pszichiátriai Társaság VI. Nemzetközi Kongresszusa, Budapest, 2006. Nagyné Bereczki Sz.: Pszichológia a tűzakadály-pályán, Szóbeli előadás, Magyar Pszichológiai Társaság XVI. Konferencia, Debrecen, 2004. Nagyné Bereczki Sz.: A motiváció dinamikus modellje egy balkáni misszió tükrében, Szóbeli előadás, Magyar Pszichológiai Társaság, XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2006. Nagyné Bereczki Sz..: Beszámoló extrém helyzetekben végzett pszichológiai kísérletekről, Szóbeli előadás, Magyar Pszichológiai Társaság, XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2006. Nagyné Bereczki Sz., Túri V.: Beválás vizsgálat a Magyar Honvédség speciális alakulatainál, Szóbeli előadás, Magyar Pszichológiai Társaság, XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2006. Nagyné Bereczki Sz., Markolt N.: Vizsgálat kézkoordináció vizsgáló készülékkel, Szóbeli előadás, Magyar Pszichológiai Társaság, XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2006. Nagyné Bereczki Sz., Mátyus M.: Mákfogyasztás hatása a mentális teljesítményekre, Szóbeli előadás, Magyar Pszichiátriai Társaság XIII. Konferencia, Miskolc, 2007. Nagyné Bereczki Sz.: Pszichológiai alkalmasság- és beválás vizsgálat a Magyar Honvédségben, Szóbeli előadás, Magyar Pszichológiai Társaság, XVIII. Országos Konferencia, Nyíregyháza, 2008. 11
Nagyné Bereczki Szilvia pszichológus őrnagy szakmai-tudományos életrajza Nagyné Bereczki Szilvia 1968. 09. 22.-én született Budapesten. Iskolai végzettség: 1988-1992 Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Oligofrénpedagógia - pszichopedagógia szak 1994-1999 Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar, pszichológus 2000-2002 Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsadó Szakpszichológus kar, Munka- és pályatanácsadás szakpszichológus 2003- Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola Munkahely: 1987-1992 Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézet, asszisztens 1996-2000 Budapest II. kerület Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, fejlesztő-pedagógus, pszichológus 2001-től Magyar Honvédség HEK Preventív Igazgatóság Pszichikai Alkalmasságvizsgáló osztály, szakpszichológus Nyelvismeret: 1996. Német C típusú középfokú állami nyelvvizsga 2006. Angol C típusú alapfokú nyelvvizsga, STANAG 1.1.1.1 Tudományos társaság tagság: 1999-től Magyar Pszichológiai társaság tagja 12