VÖRÖS FERENC Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából
Lektorálta Mizser Lajos Ördög Ferenc Borítóterv VITÁRIS GÁBOR Vörös, Ferenc 2013 ISBN 978-615-5251-17-7
A kötet megjelentetését szüleim ismételt anyagi támogatása tette lehetővé. Ezúton szeretnék nekik köszönetet mondani érte.
Felelős kiadó: Fűzfa Balázs Készült: 2013-ban
Tartalomjegyzék 1. Előszó... 9 2. A kutatás főbb előzményei... 13 3. Adatbázis-építés és a téri ábrázolástechnika... 27 4. Az 1720-as összeírások... 31 4.1. Történelmi háttér... 31 4.2. Az 1720-as összeírás a korábbi szakirodalomban... 36 4.3. A korpusz néhány mennyiségi jellemzője és a nevek területi eloszlása... 39 4.3.1. Család- és keresztnevek nyelvföldrajza... 47 4.3.1.1. Keresztnevek... 47 4.3.1.1.1. Az 1720-as összeírás keresztneveinek gyakorisági listái... 54 4.3.1.1.2. A többes keresztnevek... 83 4.3.1.2. Családnevek... 95 4.3.1.2.1. A leggyakoribb családnevek... 96 4.3.1.2.1.1. A Kovács családnév nyelvföldrajza.. 104 4.3.1.2.1.2. A Szabó családnév nyelvföldrajza... 114 4.3.1.2.1.3. A Nagy családnév nyelvföldrajza... 127 3.3.1.2.1.4. A Tót családnév nyelvföldrajza... 141 4.3.1.2.2. A kettős családnevek... 152 4.3.1.2.3. Magyar és szláv asszonynévképzős nevek... 176 4.3.1.2.3.1. A relicták -ka képzős családnevei.. 176 4.3.1.2.3.2. A relicták -ička képzős családnevei 180 4.3.1.2.3.3. Az -ova birtokosképzős családnevek... 185 4.3.1.2.3.4. A -né képzős asszonynevek... 192 5. Összegzés helyett... 198 6. Irodalom... 201 7. Források... 217 7
8
1. Előszó Mintegy másfél évtized óta foglalkoztat a Mai magyar családnévatlasz (továbbiakban: MMCsNA 2009) létrehozásának ötlete. Hiányáról és szükségességéről azonban csak jó néhány évvel azután körvonalaztam terveimet, hogy visszatértem Magyarországra közel egy évtizedes szlovákiai vendégtanárkodásomból (VÖRÖS 2008). Ekkor még nem tudhattam, hogy régóta dédelgetett terveimet hamarosan megvalósíthatom. 2009-ben kaptam engedélyt az illetékes hatóságoktól, hogy a teljes magyarországi lakónépesség családneveit kutathassam, valamint elektronikus formában kikérhessem. Ezzel párhuzamosan befejezéséhez közeledett annak a több mint ezerötszáz oldalas kéziratnak a formába öntése, amelyet 2007 óta a Kalligram Kiadó várt tőlem, és amelynek megírásához a Nemzeti Kulturális Alaptól kaptam egyéves ösztöndíjat. Tulajdonképpen ehhez a munkához érleltem ki a több tízezres nyelvi korpuszok korszerű informatikai módszerekkel történő feldolgozásának technikáját. Eközben a térinformatikai problémák is az érdeklődésem homlokterébe kerültek. Eredendően a felvidéki magyar nyelvterület ezredfordulós névanyagának feldolgozását tűztem ki célul, ám az OTKA-hoz benyújtott pályázattal nem sikerült a szükséges anyagi forrásokat előteremteni. 2009 tavaszán és nyarán véletlenek sokasága folytán ismertem fel, hogy elérkezett a pillanat, amikor a hatóságokhoz jogilag kellően megtámogatott érvekkel fordulhatok a teljes magyarországi kereszt- és családnévállomány kikérése ügyében. Először a keresztneves adatbázishoz sikerült hozzájutnom, amelyet tulajdonképpen a Nyelvek és kultúrák vonzásában c. nagymonográfiámhoz használtam fel. A nyár során a kéziratkészítést és az adatbázisok strukturálását, előkódolását párhuzamosan végeztem. Innentől versenyt futottam az idővel, hiszen a Kalligram Kiadó 2009 végére kész kéziratot várt tőlem. Ugyanakkor a családneves adatbázis strukturálásakor már felderengett előttem, miféle, addig elképzelhetetlen lehetőségeket kínál a magyarországi családnévállomány térképre vitele. 9
Elsőként a Novák családnév nyelvföldrajzának feldolgozásával próbálkoztam, majd egy fonetikai jelenséggel folytattam. A Juhász és az Ihász téri tagozódása alapján próbáltam választ keresni arra, hol mehetett végbe e kettősség hátterében meghúzódó ómagyar kori jelenség, amelyet a nyelvtörténetek a jo- > ju- (> ji-) > i- hangváltozással szoktak jellemezni. Utána hamarjában még jó néhány térképlap készült. A lexikai típusok mellett jelenségtérképek sokasága kezdte bennem megérlelni a felismerést, hogy az adatbázisom bizonyos korlátok közé szorítva kiválóan alkalmas a vissz akövetkeztetés módszerének megalapozására, hiszen egyre több térkép mutatta, hogy a migrációs folyamatok alapvetően nem írták fölül a nevek és az általuk tanulmányozható nyelvi és extralingvális jelenségek korábbi nyelvföldrajzi tagozódását. Eleinte csak ún. megyei bontású térképeket tudtam készíteni. Az adatok településenkénti térképre vitele még egy ideig váratott magára. Ennek kicsiszolásán folyamatosan dolgoztam. 2010 őszén igaz, meglehetősen kezdetleges formában már a kétféle térkép segítségével folytathattam a vizsgálódásokat. Ezek lényegesen árnyaltabb helyzetkép felvázolását tették lehetővé. Időközben azért több jelenség vizsgálatakor is kétségeim támadtak afelől, hogy a visszakövetkeztetés módszere mennyiben helytálló. 2011 őszén ezért kezdtem foglalkozni az 1720-as összeírás korpuszával, amelynek jó néhány tékájának adatait a számítógépemen tároltam. Az adatbázis kiegészítése után immár lehetőségem nyílt a két időszelet összevetésére. Hamarjában több lexikai típus és jelenség térképét is egymás mellé állítottam. Noha számítottam rá, ám esetenként magam is meglepődtem a nagyfokú hasonlóságokon. A 2012-es sárvári névföldrajzi, valamint a Vörös Ottó kollégám tiszteletére szervezett révkomáromi konferencián elhangzott előadásaimban a szakmai közönségnek is bepillantást engedtem a történeti és jelenkori adatok összevetésében rejlő lehetőségekbe (lásd VÖRÖS 2012a, 2012b). 1 A mostani munkámmal nem törekedtem teljességre. Ennek egyrészt terjedelmi korlátai voltak, hiszen meghatározott összeg állt 1 Az 1720-as adatbázis strukturálásáról A nyelvföldrajztól a névföldrajzig III. c. kötetben részletesen szóltam (VÖRÖS 2012b: 13 15). Ezek megismétlését e helyütt nem tartom szükségesnek. 10
csak rendelkezésemre a könyv alakú közzétételre. A keresztnevek tisztelettörténetének tárgyalására e munkában nemcsak a terjedelmi korlátok szűkössége miatt nem vállalkoztam, hanem azért sem, mert a Kalligram Kiadónál 2011-ben megjelent nagymonográfiám első (VÖRÖS 2011f), valamint 2013 őszére várható második kötetében (VÖRÖS 2013) ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkoztam. Másrészt viszont hangsúlyozandó, hogy a két adatbázis feltárásában és összevetésében még csak a kezdeti lépések történtek meg. Bízom benne, hogy a most közre adott mutatvány kellően meggyőzi a nagyközönséget arról, hogy a munka hozadéka nemcsak a névtanos szakma belügye, de a rokon szakterületek számára is kiapadhatatlan forrása az 1720-as és 2009-es korpusz névadatainak térképre vitele. Utoljára hagytam a köszönetnyilvánításokat. Mindenekelőtt lektoraimnak, Mizser Lajosnak és Ördög Ferencnek tartozom hálával, akik vették a fáradságot, hogy a könyv kéziratát a megjelentetés előtt alaposan áttanulmányozzák, és értékes észrevételeikkel nagyban hozzájárultak munkám jobbításához. Továbbá köszönettel tartozom feleségemnek, gyermekeimnek és szüleimnek, hogy szabad óráimban biztosították a kutatáshoz szükséges elmélyüléshez a nyugalmat. Ugyanitt kell kiemelnem és megköszönnöm szüleim ismételt támogatását, hiszen a könyv a magyarországi tudományos kutatás számára meglehetősen ínséges 2010-es években e nélkül a segítség nélkül meg sem jelenhetett volna. Érd Győr Sárvár, 2013 májusa A szerző 11