Előszó Általános kérdések személynévkutatások a 20. századi ( Cseh ) Szlovákiában Pogány, keresztény és keresztségben

Átírás

1 Tartalomjegyzék Előszó Általános kérdések személynévkutatások a 20. századi ( Cseh ) Szlovákiában Pogány, keresztény és keresztségben elnyert nevek az európai kultúrákban anyakönyvek, anyakönyvezés a keresztnevek vizsgálatához alkalmazott tipológia általános jellemzői a Dimenzionális szempontok elvi kérdései Az idő dimenziója Korszakolás A történelmi háttérről dióhéjban Az első világháború utáni hatalomváltás Korszakolás a korpusz feldolgozásakor a (cseh)szlovákiai magyarság státuszának meghatározása keresztnevek morfológiai, hang, funkcióés jelentésváltozásai etimológiai szempontok a kontaktológia tükrében Névélettani szempontok a kisebbségi léthelyzet és a keresztnevek Névjogi kérdések a polgári névjog előzményei és születése a (cseh)szlovák névjog vázlatos áttekintése az első köztársaságtól napjainkig a névváltoztatás és névhelyreállítás elvi és gyakorlati kérdései

2 nyelvi interferencia és a nevek nyelvi alkatának megváltoztatása Fogalommeghatározások a (cseh)szlovák anyakönyvekben fellelhető jelenségcsoportok A névhelyreállítás főbb típusai Névöröklés és névörökítés Névöröklés a szülőkről Névöröklés a déd- és nagyszülőkről Névöröklés a keresztszülőkről (komákról) elhalt testvér keresztnevének továbbörökítése törvénytelen és talált gyermekek keresztneve Halva született kereszteletlenek Az ikrek névadása A névdivat szempontjai A tér dimenziója nyelvföldrajz (geolingvisztika) és keresztnevek Dialektológiai szempontok Areális szempontok Kontaktológiai szempontok Több nyelv és kultúra vonzásában Névkölcsönzések Névkiegészítők mint kontaktusjelenségek Társadalmi dimenzió Vallási, felekezeti szempontok Névrendszertani szempontok nyitott és zárt névrendszerek az európai és más kultúrkörökben Egyelemű és többelemű névrendszer keresztnevek a többelemű névrendszerben Névsorrend a névrészek horizontális és vertikális egyeztetése Egy keresztnév több keresztnév névgyakorisági szempontok

3 3. a kutatópontok, a források és a korpusz a kutatópontok általános jellemzése statisztikai adatok az anyakönyvi bejegyzések alapján a négy község együttes statisztikai mutatói a magyarok részesedése között a népesség nemzetiségi és / vagy anyanyelvi megoszlása között anyanyelv és nemzetiség magyar szlovák viszonylatban korfák és korcsoportok Felekezeti hovatartozás Foglalkozás Iskolai végzettség Születésszámok leányanyás szülések és az özvegyek gyermekei Földrajzi tényezők Etnikai térszerkezet Települési sajátosságok Vonzáskörzet Források a korpusz általános jellemzése a források tükrében Névegyüttesek az anyakönyvekben Az újszülöttek névegyüttese A szülők névegyüttese az apa és/vagy bejelentő névegyüttese az autográf aláírásokban az anya névegyüttese és a nők autográf aláírásai a leányanyák és az özvegyek névegyüttese A korpusz nagysága

4 Előszó A hagyományostól több tekintetben is eltérő könyvet tart kezében az olvasó. Mindenekelőtt azért, mert e munka szerzőjeként olyan magyarországi kutató vagyok, aki közel egy évtizedig élt és dolgozott Szlovákiában, de kiérkezésekor nem beszélte a szlovák nyelvet. Nyitrán alapvetően szlovák nyelvű közegben éltem, ha eltekintünk attól a ténytől, hogy munkahelyemen, a Konstantin Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén kollégáim és hallgatóim magyar anyanyelvűek voltak. Ennek a könyvnek a témájával már kiérkezésem előtt foglalkoztam, ám csak akkor szembesültem igazából a probléma lényegével és mélységeivel, amikor szlovákiai magyarok között élve egyszerre lehettem külső szemlélője és belső átélője mindannak, amiről az utóbbi években számos tanulmányt publikáltam. Rendhagyó ez a könyv azért is, mert benne szándékaim szerint szemléletmódjában a téma sajátosságából fakadóan kontaktológiai szempontokat is érvényesítek. Olyanokat, amelyekkel magam ebben a formában sem a külhoni, sem pedig a magyar keresztneves szakirodalomban nem találkoztam. Legalábbis olyan következetesen végiggondolva és -víve semmiképpen sem, ahogy ezt munkámban igyekszem megtenni. A szakirodalom keresztneves előzményei jobbára megelégedtek azzal, hogy egy adott mikroközösség anyanyelve felől közelítettek a témához. Könyvemben ezt a szokásjogot úgy írom felül, hogy a probléma bemuta- 13

5 tását alapvetően a beszélőközösség(ek) szempontjának rendelem alá, hiszen így árnyaltabb elemzésre nyílik mód. Általa lehetővé válik, hogy a szlovákiai magyar nyelvhasználatot olyannak fogjam fel, amelynek beszélői sajátos helyzetükből fakadóan interakcióikat egyszerre több beszélőközösség részeként realizálják. A beszélőközösségek egy része dominánsan a magyar, másik része a szlovák nyelvet használja mindennapjaiban. Ez a megközelítésmód a szociolingvisztikában közkeletűnek mondható, ám a magyar névtanban nem nyert még teljes polgárjogot. Ugyanakkor nem foglalkozom a beszélőközösség fogalmának definiálása körüli bonyodalmakkal. Kiindulási alapnak tekintem, hogy bár magának a terminusnak a tartalmát nagyon nehéz meghatározni, használata mégis közkeletűnek mondható a szakterület képviselői körében. A kéziraton már javában dolgoztam, amikor egyik családi barátunk, megtudván, hogy mivel foglalkozom, nekem szegezte a kérdést : mit lehet egyáltalán erről a témáról az általam tervezett terjedelemben elmondani? A kérdésben persze nem annyira kíváncsiságát, mint kétségeit fogalmazta meg burkoltan : lehet e újat mondani ebben a témában? A válasz számomra egy percig sem volt kétséges. A keresztnevek kimeríthetetlenül gazdag tárházat szolgáltatnak az érdeklődőknek : szakmabelieknek és a művelt nagyközönségnek egyaránt. A nevek végigkísérik és behálózzák életünket. Kapcsolatrendszerünk egész hálóját átszövik. Olyan művelődéstörténeti csemegéket tartogatnak, amelyek a laikusok érdeklődésére is számot tarthatnak. A nevek sorsa összeforr néppel és nemzettel, sőt magával az emberiség kultúrhistóriájával. Így aztán nyugodtan megállapíthatjuk, hogy neveinkben nemzetünk történetének zárványait fedezhetjük fel, ha kellő szorgalommal és igyekezettel búvárkodunk. Mostani munkám nem előzmények nélküli ben a Kalligram Kiadónál jelent meg Családnévkutatások Szlovákiá- 14

6 ban című monográfiám. Ebben négy kutatópont korpusza alapján dolgoztam fel az érintett települések 19. század végi, 20. századi névállományát. Az azóta eltelt években sem szakadtam el e témámtól. Különféle forrásokban tovább folytattam a búvárkodást. Ezek eredményeit összegző írásaimban több oldalról igyekeztem megközelíteni a problémát, hogy minél mélyebbre ásva sikerüljön megvilágítanom a felvidéki magyar névanyag eleddig rejtett összefüggéseit. Az összegzés azonban egy ideig még váratott magára. Így utólag visszagondolva nem tekinthető elvesztegetett időnek, amit a korpusz az íróasztalfiók mélyén töltött. Bizonyára minden ilyen helyzetben is megszívlelendő a latin mondás : nonum prematur in annum. 1 Bár eredendően nem a latin bölcsesség intelmét kívántam magamévá tenni ; munkámat nem szándékoztam kilenc évig visszatartani. A sors mégis úgy hozta, hogy az anyagot az elmúlt évtizedben több szakaszra osztva kerek kilenc évig csiszolgattam ha úgy tetszik, hagytam érni, mielőtt odáig jutottam, hogy közönség elé tárhatom. Balony, Diósförgepatony, Kiscétény és Nagycétény keresztnévállományát tehát jóval a családneves monográfia megírása előtt feldolgoztam, ám az eredmények könyvvé érlelésére akkor többek között azért nem került sor, mert úgy éreztem, hogy ha a kéziratot azon nyomban elkészíteném, számtalan megválaszolatlan kérdést kellene nyitva hagynom. Ezt elkerülendő átmenetileg pihentettem a már feldolgozott részeredményeket. Közben újabb, korábban figyelmen kívül hagyott szempontokat fedeztem föl. Ennek köszönhetően a kisebbségi helyzet névtani vonatkozásainak alaposabb analizálásával és a kontaktológiai megközelítések árnyaltabb bemutatásával igyekeztem mind teljesebbé tenni a vizsgálati módszereket. 1 Értelme : a művet hagyjuk érni, csiszolgassuk, mielőtt a közönség elé tárjuk (tkp. a kilencedik évig tartsuk vissza). 15