A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár



Hasonló dokumentumok
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA

Közvetlen támogatások. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

KAP agrárköltségvetés ismeretében. Budapest VM,

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Viták az Európai Parlamentben a KAP jövőjéről

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

Közvetlen Támogatások Egységes Kérelem

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

Az Otthonteremtési Program hatásai

tervek és kialakítás 2013 után Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

A közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

KAP Közvetlen támogatások 2014 után Február Papp Gergely. Agrárgazdasági Kutató Intézet

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

Általános Szerződési Feltételek Conclude Befektetési Zrt. GoldTresor online nemesfém kereskedési rendszer

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

B7-0079/139. Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM december 09. Terra Madre

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Integráció és szövetkezés

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

A Közös Agrárpolitika költségvetése

L 165 I Hivatalos Lapja

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Közvetlen támogatási lehetőségek között

A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek PAPP GERGELY

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

16707/14 ADD 13 1 DG G 2A

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

HU 1 HU A(Z) 4/2014 KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET 1. KÖNYV - ÖSSZBEVÉTEL A. AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS BEVEZETÉSE ÉS FINANSZÍROZÁSA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A közvetlen támogatások aktuális kérdései. Dr. Vásáry Miklós Agrárminisztérium

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

A változatos NUTS rendszer

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Belső piaci eredménytábla

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 8. (OR. en)

Zöldítés Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, február 27.

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

XI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte

A KAP jövője 2020-ig. Politikai megállapodás. Európai Bizottság. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

A magyar építőipar számokban

Átírás:

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76% A magyar mezőgazdaság támogatottsági szintje az Európai Unió teljes támogatottságához képest I. és II. pillér összesen 2009-2,43% 2010-2,62% 2011-2,83% 2012-3,00% 2013-3,18% Közvetlen támogatások (I. pillér) 2009-1,97% 2010-2,26% 2011-2,51% 2012-2,71% 2013-2,93% Vidékfejlesztési támogatások (II. pillér) 2009-3,77% 2010-3,69% 2011-3,80% 2012-3,86% 2013-3,95% 2

KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása 3

FORRÁSELOSZTÁS A KAP kiadásokat 2013-as nominálértéken befagyasztják Magyarország helyzete a tagállamok közötti újraelosztással a közvetlen támogatások terén nagyjából változatlan marad 2019. január 1-ig regionális, vagy nemzeti hektáronkénti átalánytámogatás létrehozása 4

Málta Hollandia Belgium Olaszország Görögország Ciprus Dánia Szlovénia Németország Franciaország Luxemburg Irország EU-27 Ausztria Magyarország Csehország Finnország Svédország Bulgária Spanyolország Egy. Királyság Lengyelország Szlovákia Portugália Románia Litvánia Észtország Lettország EUR/ha 800 700 600 500 400 300 200 100 0 KK új elosztása (EUR/ha)** EU-27 átlag (EUR/ha) KK status-quo (EUR/ha)* 90%-a az EU-27 átlagnak (EUR/ha) 5

A KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK ÚJ RENDSZERE Minden tagállam számára kötelező elemek Alaptámogatás Zöld komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás + Tagállamok által választható önkéntes elemek Termeléshez kötött támogatás Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása VAGY Tagállam számára kötelező, a gazdák számára választható elem A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer 6

ALAPTÁMOGATÁS Új jogosultságok kerülnek kiosztásra 2014-től Kizárólag az aktív gazdák jogosultak: mezőgazdasági tevékenységet folytat és megfelel a tanácsi rendelet és a tagállam által támasztott minimum követelményeknek akinek az éves közvetlen támogatása eléri az adott évi nem mezőgazdasági tevékenységéből származó bevételeinek 5%-át 7

ZÖLD KOMPONENS Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-a Általános érvényű (kiv. kisgazdálkodók), évenkénti és nem szerződéses formájú A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat Feltételei: Diverzifikálás (legalább 3 különböző növény termesztése) Állandó legelő fenntartása Ökológiai célterület fenntartása (mezőgazdasági terület min. 7%-án) 8

FIATAL GAZDÁLKODÓK TÁMOGATÁSA Kötelező, a közvetlen kifizetési keretösszeg legfeljebb 2%-áig Feltételei: 40 évnél fiatalabb és megfelelő képzettséggel rendelkezik Most kezd mezőgazdasági tevékenységbe, vagy Gazdaságát 2014-et megelőző 5 éven belül hozta létre Legfeljebb 5 éven keresztül Magyarország esetében a gazda támogatása maximum 25 ha-ig növelhető az általa aktivált támogatási jogosultságok átlagértékének 25%-ával 9

TERMÉSZETI HÁTRÁNYOKKAL RENDELKEZŐ TERÜLETEK TÁMOGATÁSA Önkéntes, az éves pénzügyi keret 5%-áig Nem lép a II. pillérből finanszírozott, kedvezőtlen adottságú területeknek (KAT) juttatott támogatás helyébe, azzal párhuzamosan létezne 10

TERMELÉSHEZ KÖTÖTT TÁMOGATÁS Önkéntes, Magyarország esetében az éves pénzügyi keret 10%-áig lehetséges. (~130 millió euró) Indokolt esetben (az adott régióban speciális, érzékeny igények mutatkoznak) a Bizottság beleegyezésével 10%-ot meghaladó mértékben is lehetséges 2016. augusztus 1-ig felülvizsgálhatják a tagállamok, változtathatnak a korábbi döntésükön 11

KISGAZDASÁGOK EGYSZERŰSÍTETT TÁMOGATÁSI RENDSZERE Tagállam számára kötelező, gazdálkodó számára választható, a közvetlen kifizetési keretösszeg 10%-áig minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatás A támogatás mértéke 500 és 1000 között lehet Befelé zárt, kifelé nyitott rendszer: Belépés csak 2014. október 15-ig lehetséges Bármikor lehetséges kilépés Kérelmek, ellenőrzések egyszerűsítése: nem kötelező a zöldítés és a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek betartása Kisgazdálkodó: A kifizethető összeg nem haladja meg kedvezményezettenkénti átlagos közvetlen támogatás 15%-át, vagy a maximális átalánytámogatást max. 3 hektárra vetítve 12

NEMZETI TARTALÉK Kötelező, a bruttó nemzeti pénzügyi felső határ max. 3%-a Felhasználható: az újonnan belépő gazdálkodók segítésére speciális hátrányokkal sújtott területek támogatására (pl. szerkezetátalakítás) 13

TÁMOGATÁSI FELSŐHATÁR 100 EUR, illetve egy hektár alatt nem fizethető közvetlen támogatás; 150-200 ezer euró között 20%-kal csökken a támogatás; 200-250 ezer euró között 40%-kal csökken a támogatás; 250-300 ezer euró között 70%-kal csökken a támogatás; 300 ezer euró felett 100%-kal csökken a támogatás, vagyis megszűnik. figyelembe vennék a foglalkoztatottságot és a munkaintenzitást a gazdaság által az előző évben kifizetett munkabérek, adók, járulékok levonhatóak Az elvont összegek az adott tagállamban a II. pillér keretében innovációfejlesztésre (100% EU finanszírozás) felhasználhatóak 14

A BIZOTTSÁG JAVASLATA A 2014-2020 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁRA 15

Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (1) A 2014-2020 időszak vidékfejlesztési céljait a hat vidékfejlesztési Uniós prioritáson keresztül kell elérni: 1. Tudás transzfer a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 2. Mezőgazdaság versenyképessége, üzemek életképessége 3. Élelmiszerlánc-szervezés, kockázatkezelés a mezőgazdaságban 4. Mezőgazdaságtól és erdőgazdálkodástól függő ökoszisztémák megőrzése, javítása 5. Erőforrás hatékonyság és alacsony szénfelhasználású és szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés az agrár-élelmiszer és erdőgazdálkodási ágazatokban 6. A vidéki területek foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása 16

Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (2) A különböző alapok programjainak összehangolása Közös Stratégiai Keret létrehozása: lefordítja az Unió célkitűzéseit részletes beruházási prioritásokra és fókusz területekre az Uniós alapok esetében A tagállam és a Bizottság Partnerségi Szerződést köt, amelyet a tagállam készít el a Bizottsággal együttműködve. A Partnerségi Szerződés valamennyi támogatást magába foglalja (ERDF-ERFA, ESF-ESZA, CF-KA, EAFRD-EMVA, EMFF- ETHA (volt EHA)). 17

Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (3) Az ÚMVP-ben ismert és alkalmazott tengelyek megszűnnek. Egy intézkedés lista lesz, amelyből intézkedések kombinációját kell kiválasztani az EU prioritásainak elérése érdekében. Új intézkedések: biogazdálkodás, az együttműködést elősegítő intézkedés megerősített formában, a kedvezőtlen adottságú területek (KAT) fogalma megszűnik és helyette a természeti hátránnyal érintett területek új lehatárolását tervezi a Bizottság, 8 biofizikai kritérium alapján Tematikus alprogramokat lehet a vidékfejlesztési programba foglalni, ezekre magasabb társfinanszírozás adható, de legfeljebb 90%: fiatal gazdák, kis gazdaságok, hegyvidéki területek, rövid értékesítési láncok 18

Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (4) Az innováció kulcstéma lesz a vidékfejlesztési intézkedésekben; - Az I. pilléres támogatási felső határ alkalmazása következtében felszabadult forrásokat is innovációs projektek finanszírozására kell fordítani Új elem a kockázatkezelési eszköz bevezetése, termény-, állat- és növénybiztosítás, állat- és növénybetegségek és környezeti károk kölcsönös pénzügyi alapja, újonnan bevezetendő jövedelem stabilizációs eszköz 19

A BIZOTTSÁG JAVASLATA A 2014-2020 KÖZÖTTI KÖZÖS PIACSZERVEZÉSRE 20

A PIACSZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAI (1) Megerősített biztonsági háló Rendkívüli intézkedések nagyobb lefedettség és rugalmasság (pl. állat és növénybetegségek támogatásának kiterjesztése több ágazatra) Intervenció/magántárolás egyszerűsített rendszer, hatékonyabb válságkezelés Tartalékalap felállítása válságok esetére Piaci orientáció folytatása Termeléskorlátozások megszüntetése cukor, tej Bizonyos támogatások megszüntetése sovány tejpor, komló és selyemhernyó 21

A PIACSZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAI (2) Az élelmiszerláncban elfoglalt pozíció javítása Átláthatóbb versenyszabályok (pl. tejcsomag) Termelői szervezetek, szakmaközi szervezetek elismerésének elősegítése Kapcsolat a vidékfejlesztési támogatásokkal együttműködési intézkedések (pl. kis támogatások, állat és növénybetegségek támogatásainak integrálása a vidékfejlesztési programokba) Fenntartható fogyasztás: iskolagyümölcs és iskolatej programok Megemelt támogatás Társfinanszírozás lehetősége új intézkedéseknél 22

Köszönöm a figyelmet. Bővebb információ: A KAP 2013-at követően http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/index_en.htm A KAP jövője 2020-ig című bizottsági közlemény http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/communication/index_en.htm Hatásvizsgálat http://ec.europa.eu/agriculture/analysis/perspec/cap-2020/index_en.htm Jogalkotási javaslatok http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/legal-proposals/index_en.htm 23