SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 7

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

KORSZAK, STÍLUS STÍLUSIRÁNY Tanári útmutató Fejlesztő k Fenyő D. György Fűköh Borbála

TARTALOM KORSZAK, STÍLUS, STÍLUSIRÁNY 5 NÉVJEGY 10 A KORSZAKOLÁSRÓL. A RENESZÁNSZ 41 A BAROKK 67 A KLASSZICIZMUS 84 A ROMANTIKA 112 A MODERNSÉG 145 A POSZTMODERN

NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA Az irodalom egy lehetséges tárgyalásmódjának, a korszakok szerinti elrendezésnek és vizsgálatnak a megismerése, elsajátítása A korszak korstílus stílusirány fogalmának és a különféle korszakoknak, stílusoknak és stílusirányoknak a megismerése Az irodalom történetében való eligazodás segítése, az időben való vizsgálat lehetőségeinek (és korlátainak) megmutatása Más művészeti ágakra, elsősorban a képzőművészetre való koncentráció A képből való olvasás tanítása A látvány lefordítása verbális jelekké A különféle korszakok szövegalkotási módjainak megismerése; történeti szövegtani vizsgálatok A különféle korok stiláris megoldásainak változásai; történeti stilisztikai vizsgálatok Tematikus fókusz: életformák, világnézetek és kifejezésmódok kapcsolata Poétikai fókusz: programszövegek, elméleti szövegek és a költői-írói gyakorlat összefüggéseinek vizsgálata Szövegértési fókusz: kiáltványok, programszövegek olvasása; vizuális jelek olvasása Szövegalkotási fókusz: az írás mint történeti kategória; hogyan tudunk belehelyezkedni más korok nyelvébe, stílusába, gondolkodásmódjába 1. modul: A korszakolásról. A reneszánsz Óraszám: Irodalom 3 óra + nyelvészet 1 óra = 4 óra Tartalmak: Korszakok és korszakolás; reneszánsz képek; a reneszánsz elméleti törekvései; archaizmus és archaizálás; stílusimitáció és paródia Szövegbázis: Francis Bacon: Az olvasásról; Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról; Montaigne: Az életről és a testi örömök egészséges élvezetéről; Leonardo da Vinci: A festő a természetet kövesse; Szendrői hegedős ének; Esztergomi apokrif 2. modul: A barokk Óraszám: Irodalom: 2 óra + nyelvészet 1 óra, összesen 3 óra Tartalmak: Képek a barokk korból; nyomtatott és digitális lexikonok; szónoki beszéd elemzése; stíluskorszakok összehasonlítása Szövegbázis: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (V.) 3. modul: A klasszicizmus Óraszám: Irodalom 2 óra + nyelvészet 1 óra = 3 óra Tartalmak: A levél műfaja; kötött és kötetlen szerkezetű szövegek; képek a klasszicizmus korából; filozófiai szövegek az emberről. Szövegbázis: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (1773. április 8.); Descartes: Értekezés a módszerről; Winckelmann: Gondolatok a görög festészet és szobrászat remekeinek utánzásáról; Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?; Rousseau: Vallomások.

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 4. modul: A romantika Óraszám: Irodalom: 3 óra + nyelvészet 1 óra = 4 óra Tartalmak: Képek a romantika korából; a romantikus elvágyódás; elméleti szövegek a romantika törekvéseiről; a romantikus stílus; stílusok összehasonlító elemzése Szövegbázis: Novalis: Heinrich von Ofterdingen; Friedrich Schlegel: 116. töredék; Madame de Staël: Előszó Az irodalomról című művéhez; Victor Hugo: Az Hernani előszava; Heinrich Heine: A romantikus iskola; Wordsworth: Előszó a Lírai balladákhoz; Petőfi Sándor Az őrült; Kölcsey Ferenc: Parainesis. 5. modul: A modernség Óraszám: Irodalom 4 óra + nyelvészet 1 óra = 5 óra Tartalmak: A modernitás gondolata és a modernség mint mű vé szettör téneti fogalom; képek a 19 20. század művészetéből; a modernség művészeti irányzatai; esztétizáló modernség, avantgárd modernség, klasszikus modernség; írói-költői szótárak; nominális stílus. Szövegbázis: Futurista kiáltvány; Tristan Tzara 1919-es kiáltványából; A szürrealisták három kiáltványából; Két expresszionista kiáltványból; García Lorca: Részegség és éjszaka; Toller: Agyonlőttek fala; Tristan Tzara: Egy egész élet; Marinetti: Óda egy versenyautomobilhoz; Örkény István: Üveghalál 6. modul: A posztmodern Óraszám: Irodalom: 2 óra + nyelvészet 1 óra = 3 óra Tartalmak: Stíluskohézió; a szöveg fogalma; a posztmodern és a modern összehasonlítása; a jelenkor művészeti és nem-művészeti je lenségeinek értelmezése; képek a posztmodern korból Szövegbázis: Tandori Dezső: Sátán körbemutogatja Krisztusnak a világot; Kálnoky László: XIX. Henrik; Romhányi József: A nagyralátó görény; Weöres Sándor: Fughetta; Parti Nagy Lajos: Egy hosszú kávé. AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS 10. évfolyam (15 16 évesek) előző: Bűnügyi történetek Többek között: 5. évfolyam 5. fejezet 6. évfolyam 2. fejezet 7. évfolyam 1., 2., 6. fejezet 8. évfolyam 1., 2., 6. fejezet 9. évfolyam 1., 3., 4., 5. fejezet 10. évfolyam 2., 3., 5. fejezet A filozófia, a történelem, az etika, a művészettörténet, a művelődéstörténet bizonyos tartalmai

N É V J E G Y 7 NAT KÖVETELMÉNYEK A kiemelt fejlesztési feladatokból: Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Információs és kommunikációs kultúra A magyar nyelv és irodalomból: Érvelés A látottak /átéltek és a feltételezések tudatos megkülönböztetése A szöveg minél teljesebb megértését biztosító néma folyamatos olvasás A szövegértési technikák ismeretének bővítése Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére Különböző stílusok felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben Képesség a szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére A mai magyar nyelvhasználattól eltérő szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája Hosszabb felkészülést igénylő feladat megalkotásának gyakorlása Verbális és nem verbális (képi) információk célszerű gyűjtésének rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása Az összefoglalás eljárásának gyakorlása önálló alkalmazása Önálló jegyzetkészítés gyakorlása Tájékozódás a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének főbb szakaszaiban Néhány különböző korban keletkezett mű jellegzetességeinek azonosítása Az ízlés kontextuális beágyazottsága az idő függvényében A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét a különböző korokban. Ismerje és alkalmazza a műelemzés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Legyen képes gyűjtőmunkára a környezetében, legyen képes alaposan megfigyelni környezete épített kultúráját. Legyen képes portfóliót összeállítani, azt igényesen és szépen kivitelezni. Legyen képes elméleti szövegek legfontosabb állításainak azonosítására, logikájának rekonstruálására és kritikus vizsgálatára. Legyen képes azonosítani egy korszak művészeti törekvéseit. Legyen képes felismerni a műalkotásokban megtestesülő művészetiesztétikai elveket, törekvéseket. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM Folyamati: Portfólió összeállítása, kreatív írási feladat megoldása, feladatlapok kitöltése; önálló és csoportos irányított műértelmezések és képleírások megoldása Kimeneti: Nyelvi feladatlap Kreatív stílusgyakorlat A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét. Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, 2005, Korona Kiadó. Fenyő D. György: A Biblia az irodalomban. Budapest, 1998, Krónika Nova Könyvkiadó. A 20. század építészete. Fordította Stern Gabriella, Budapest, 2001, Glória Kiadó. A művészet története A legújabb irányzatok. Budapest, 2001, Magyar Könyvklub. A rokokótól 1900-ig. A művészet története. Budapest, 1989, Corvina. Egyetemes művészettörténet. Budapest, 1999, Park Kiadó. Az expresszionizmus enciklopédiája. Budapest, 1987, Corvina. Földényi F. László: Caspar David Friedrich. Budapest, 1986, Helikon Kiadó. E. H. Gombrich: A művészet története. 3. kiadás, Budapest, 1984, Gondolat. A korai reneszánsz. Budapest, 1990, Corvina Kiadó (A művészet története, 10 kötet). Magyar építészet 5. Klasszicizmus, historizmus. Írta: Ritoók Pál. Budapest, 2003, Kossuth Kiadó. Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története. Budapest, 1972, Corvina Kiadó. A rokokó és a klasszicizmus. Budapest, 2001, Magyar Könyvklub. Charles de Tolnay: Michelangelo. 3. kiadás, Budapest, 1981, Corvina Kiadó. Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Budapest, 1999, Osiris Kiadó. Petőfi S. János Benkes Zsuzsa: Elkallódni megkerülni. Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Veszprém, 1992, OTTÉV. Petőfi S. János Bácsi János Benkes Zsuzsa Vass László: Szövegtan és verselemzés. Budapest, 1993, PSZMP Programiroda. Petőfi S. János Bácsi János Békési Imre Benkes Zsuzsa Vass László: Szövegtan és prózaelemzés. A rövid próza kreatív-produktív megközelítéséhez. Budapest, 1994, Trezor Kiadó.

N É V J E G Y 9 SZÖVEGFORRÁSOK A reneszánsz irodalmából. Összeállította Trencsényi Borbála. 2. kiadás, Budapest, 1993, Holnap Kiadó. A barokk. Budapest, 1987, Corvina. A klasszicizmus és a szentimentalizmus irodalmából. Összeállította Burgyán Attila. Budapest, 1993, Holnap Kiadó. A romantika. Vál. Horváth Károly. Budapest, 1978, Gondolat Kiadó. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. Parti Nagy Lajos: Grafi tnesz.

1. A KORSZAKOLÁSRÓL. A RENESZÁNSZ Irodalom 3 óra + nyelvészet 1 óra = 4 tanóra A bevezető ráhangolódásra két alternatíva áll a tanár rendelkezésére. Vagy a korábban tanult műveket igyekeznek elhelyezni a korszakokban, vagy a korszakolással kapcsolatos fogalmakat tisztázzák. Ezért az 1. lépésnek két változata van, az a) és a b). RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 3. feladat a) változat T/1 3. 5 6. oldal Mire emlékszünk? I5+5+5 perc, megbeszélésre 10 perc, összesen 25 perc 25 PERC Tanári instrukciók A feladat célja a meglévő olvasói tapasztalat és az iskolában megszerzett tudás előhívása, az iskolán kívül szerzett ismeretek bekapcsolása a tanulás folyamatába, az iskolán belüli és iskolán kívüli tudás összekapcsolása, továbbá annak bemutatása, hogy a spontán szerzett tudás az iskolai fogalmakkal leírható, értelmezhető. Javasoljuk az alábbi szövegekkel felvezetni az egyes feladatokat. Az 1. feladat előtt Megpróbáljuk összegyűjteni azokat a műveket, listát készíteni róluk, amelyekről az előző hat (öt és háromnegyed) év során szó esett. Mindenki egyénileg gyűjtsön a munkafüzetébe minél több olyan művet a következő 5 percben, amit az iskolában beszéltünk meg. Ezek lehetnek egész könyvek, de lehetnek versek, novellák, könyvrészletek is! A 2. feladat előtt Még mielőtt ellenőriznénk a megoldásokat, gyűjtsünk más, de szintén szépirodalmi műveket! Ezúttal azonban olyanokat, amelyeket nem a magyarórán olvastunk, beszéltünk meg, hanem amelyeket ki-ki maga olvasott. Természetesen itt is lehetnek ezek regények, versek, novellák, sőt színházban látott drámák is. A gyűjtésre kaptok 5 percet. A 3. feladat előtt Próbálja meg most már ki-ki rendszerezni az eddig gyűjtött műveket! Alább találtok egy táblázatot! Ebben megjelöltünk különféle korszakokat. Vannak a táblázat kategóriái között olyanok, amelyek irodalmi, illetve történelmi korszakot jelölnek, de olyanok is, amelyek egy-egy évszázadot neveznek meg. Vagyis meglehetősen vegyes a kategóriarendszer, de ezzel most ne törődjetek. Próbáljátok szétválogatni az egyes dobozokba azokat a műveket, amelyeket összegyűjtöttetek! Amit nem tudtok elhelyezni, azt inkább hagyjátok ki! 5 perc egyéni munka után megbeszéljük a megoldásokat és a feladat tanulságait! A megbeszélés előtt Most nézzünk meg néhány megoldást! Kategóriánként haladunk, mondjatok egy-egy olyan művet, amelyet odatartozónak éreztek! Ezt követően kategóriánként két-három művet vagy szerzőt beszéljünk meg, ne többet. Az ellenőrzés után gyűjtsük össze a munkatankönyveket, és javítsuk ki a megoldásokat.

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 11 K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: olvasói és tanulói emlékek felidézése, a korszakokban való eligazodás képessége, egy utólag mutatott kategóriarendszer használata; csoportosítás, besorolás, rendszerezés, érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka, majd frontális megbeszélés, az írásbeli munka tanári ellenőrzése Módszerek, eljárások: gyűjtés, kategorizálás Ebben a fejezetben olyan fogalmak kerülnek elő, amelyeket sokszor hallottatok, akár értettétek a jelentésüket, akár nem. Reneszánsz, barokk, romantikus, posztmodern az irodalomtörténetben rendszeresen használt fogalmak ezek. Azért érdemes ismerni és használni is őket, mert segítenek eligazodni a művek között. Ezek a korokra és stílusokra utaló kifejezések összerendezik az egy időben keletkezett műveket, és arra is tekintettel vannak, hogy milyen világképbeli és művészi elveket vallottak az alkotók. Természetesen nem ez az egyetlen rendszerezési lehetőség, de ez is fontos lehet az eligazodásban. A fejezet hat modulja hat egymást követő korszakot dolgoz föl: reneszánsz barokk klasszicizmus romantika modern posztmodern. Feltűnhet, hogy a reneszánsz előtti korokról külön nem beszélünk. Nem azért, mert nem fontosak, hanem azért, hogy erre a hatra több és közülük is a hozzánk időben és gondolkodásmódban közelebb állókra a legtöbb figyelmet fordíthassunk. Először a reneszánsz korral ismerkedünk meg: ebben az időszakban ismert magára az ember először mint önálló, a világot megismerő, formáló, alkotó egyéniségre. Kétarcú ez a korszak: egyfelől programszerűen visszanyúl az ókorhoz, és az antikvitás nagy kultúráit, a görögöket és a rómaiakat akarja utánozni. Másfelől a középkorból nő ki, és tagadja is, folytatja is azt. 1. Öt perc alatt írj össze minél több olyan művet a szerző nevével együtt, amelyről szó volt már a magyarórákon! 2. Öt perc alatt írj össze minél több olyan szépirodalmi művet a szerző nevével együtt, amelyről nem volt szó az irodalomórákon! 3. Most nézd végig az alábbi kategóriákat, és próbáld elhelyezni az összegyűjtött műveket bennük! Ókori művek Középkori művek Reneszánsz művek Barokk művek Klasszicista művek Romantikus művek Egyéb XIX. századi művek

12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M XX. századi művek Posztmodern művek Lehetséges megoldás: a programtanterv, az osztály közös olvasmányai és egyéni olvasói tapasztalatok szerint. b) változat: 4 5. feladat T/4. 7. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja az időbeli tájékozódás és a stílustörténet alapfogalmainak bevezetése. Javasoljuk az alábbi szöveggel felvezetni a feladatot. Alább olvashattok hat olyan fogalmat, amelyet használni szoktunk akkor, amikor az irodalmat és a többi művészetet el akarjuk helyezni az időben, illetve amikor korszakokról, stílusokról beszélünk. Határozzátok meg ezeket a kifejezéseket! Látni fogjátok, hogy az egyes fogalmak részben fedik egymást, egymásba nyúlnak törekedjetek tehát arra, hogy minél inkább úgy határozzátok meg őket, hogy a különbségek kiderüljenek! K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: ismert, részben a köznyelvben is használatos fogalmak áthelyezése a szaknyelvbe; fogalom-meghatározás, rövid, tömör, kontrasztív megfogalmazás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: páros munka, majd frontális megbeszélés Módszerek, eljárások: egymondatos definíciók írása, fogalmak meghatározása 4. Mit jelentenek szerintetek az alábbi kifejezések? a) nemzedék b) generáció c) emberöltő d) stílus e) korstílus f) stílusirány

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 13 LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) NEMZEDÉK = (1) Egy korban élő és kb. azonos korú emberek összessége; (2) Egy korban élő, kb. azonos korú, és hasonló történelmi-művészeti élményekkel és célkitűzésekkel tömörülő írók, művészek, politikusok, tudósok csoportja. b) GENERÁCIÓ = l. NEMZEDÉK. c) EMBERÖLTŐ = Egy-egy nemzedék felnövéséhez szükséges idő (kb. 25 év). d) STÍLUS = (1) A nyelvi kifejezés módja (ugyanazon nyelvtani beszédmóddal). (2) A művészi (zenei, festészeti, építészeti stb.) kifejezés módja. (3) Bizonyos korok, közösségek, irányzatok, alkotók kifejezésmódja, közös beszédmódja, sajátos kifejezőeszközeinek összessége. e) KORSTÍLUS = Egy-egy korszakban általános stílus, amely az európai országok legnagyobb részében elterjedt, amely a különböző művészeti ágakban egyaránt jellemző. (l. STÍLUS 3.) f) STÍLUSIRÁNY = Egy-egy mozgalom, irányzat vagy nemzedék jellegzetes kifejezésmódja. T/5. 7. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja az időbeli tájékozódás és a stílustörténet alapfogalmainak bevezetése. A következő instrukcióval vezethetjük be a feladatot. Minden tudományban mindig nagyon fontos a fogalmak tisztázása. Mielőtt tehát nekikezdünk az irodalomtörténet korszakolásának, nézzük meg a fogalmainkat, és nézzük meg, milyen problémát vet fel a korszakolás! Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés, problémák megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s zerek, eljárá s o k: írott szövegben a lényeg kiemelése 5. A korszakolás problémái Olvassátok el az alábbi összefoglalót a korszakolásról és a korszakolás problémás mivoltáról! Aláhúzással emeljétek ki a lényeget! Minden tudományban, de a hétköznapi életben is törekszünk arra, hogy az adatokat, a tudásunkat rendszerezzük. (Például: Ha valaki elmegy vásárolni a piacra, és sok mindent kell hoznia, önkéntelenül is rendszerezi, amit vásárolni fog: zöldségek, gyümölcsök, húsok, pékáruk, tejtermékek stb.) A tudományban különösképpen így van ez, hiszen a tudomány arra törekszik, hogy az egyes különálló jelenségeket megmagyarázza, és ennek legfőbb eszköze az általánosítás. Ha általánosítunk, akkor ugyanis nem kell minden egyes dolgot, tárgyat, jelenséget külön-külön minden elemében megvizsgálnunk, hanem néhány jegy alapján nagy valószínűséggel rámondhatjuk, hogy micsoda az illető

14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M jelenség. (Például: az orvos néhány jellegzetes tünet alapján nagy valószínűséggel megállapítja a diagnózist, és ezt azért teheti, mert egy-egy betegséghez hasonló tünetek járulnak.) A műalkotásokat szintén szokás rendszerezni, hiszen a művészettel foglalkozó tudományok (az esztétika, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a zenetudomány stb.) szintén sok egyedi jelenséget vizsgálnak, különféle egyedi művekkel foglalkoznak, de érdeklik őket a műalkotások közös jegyei. Ezért sokféleképpen szokás rendszerezni a műveket például az alkotók, a műfajok, a felhasznált hagyományok, a terjedelem stb. alapján. Az egyik legfontosabb rendszerezési lehetőség az időbeliség szempontja, és ami leggyakrabban ezzel együtt jár, az egyes korokban, időben egymáshoz közel ke let kezett művek kifejezésmódjának, stílusának hasonlósága. Ebben a fejezetben úgy közelítjük meg az irodalmi műveket, hogy az egyes korokhoz kötjük őket. A korszakolás azonban mindig mesterséges művelet is egyúttal. Hiszen korszakhatárokat jelölünk ki, és azt mondjuk például, hogy ez a mű még reneszánsz, de az már barokk holott elképzelhető, hogy egyszerre készültek el, elképzelhető, hogy sok hasonló tulajdonságuk van, és így tovább. Nagy eltéréseket is találunk az egyes országok szerint: valamelyik országban jóval tovább tartott a középkor, a másikban hamarabb ért véget. Nagy az eltérés az egyes művészetek között is: például a zenei klasszicizmus jóval rövidebb ideig tartott, mint az irodalmi. Ugyancsak sok különbséget látunk az egyes kulturális rétegek között: a népköltészet évszázadokig megőrzött archaikus, kereszténység előtti elemeket, miközben az ún. elit kultúra már réges-régen középkori volt. Ezen az alapon beszélhetünk az egyidejű művek nem egyidejűségéről. Sokszor az egyes irányzatok maguk nevezik el magukat. Ezeket az elnevezéseket gyakran átvesszük, de már néhány évtized, hát még évszázad elteltével látható lesz, hogy az irányzatok rokonok egymással, és nagyobb csoportokba rendezve tárgyaljuk őket. Például a fauve-izmus, a kubizmus, az expresszio nizmus, a futurizmus, a dadaizmus, a szürrealizmus, a konstruktivizmus stb. irányzatai egymás ellenében határozták meg önmagukat, de egy évtized múltával már inkább az avantgárdról beszéltek, összefoglaló névvel illetve ezeket az irányzatokat. És minél távolabb kerülünk egy korszaktól, annál inkább a más művekkel és más korabeli irányzatokkal közös jegyeket fedezzük föl bennük. A korszakok gyakran a történelemtől kapják nevüket is, határaikat is. Érezhető például, hogy az európai kultúrában a Római Birodalom gyengülése és bukása olyan határvonal, amely minden művészetre kihatott. De a művészetek történetében vannak belső változások és törvényszerűségek, az irodalom, az építészet vagy a szobrászat nem vezethető le pusztán egy-egy történelmi eseményből vagy korszakból (például az ívelt homlokzatok építése nem maradt abba a barokk kor elmúltával, hanem még sok száz évig a népi építészet egyik legfontosabb formája volt). Amikor tehát korszakokat állapítunk meg az irodalom és a többi művészet történetében, akkor tekintettel vagyunk a történelmi korszakokra, de nem tekintjük magától értetődően azonosnak a történelmi és a művészeti korszakot. LEHETSÉGES MEGOLDÁS Tudomány: a tudás rendszerezése egyes jelenségek megmagyarázza általánosítás A műalkotások rendszerezése (például az alkotók, a műfajok, a felhasznált hagyományok, a terjedelem stb. alapján); rendszerezési lehetőség: az időbeliség, az egyes korok kifejezésmódja, stílusa A korszakolás mesterséges művelet eltérések: ez még az már; egyes országok szerint; egyes művészetek között; egyes kulturális rétegek között;

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 15 az egyes irányzatok elnevezik magukat + összefoglaló név; minél távolabb kerülünk egy korszaktól, annál inkább a közös jegyeket látjuk; korszakok a történelemtől kapják nevüket de a művészetek belső változásai és törvényszerűségei nem vezethetők le történelmi korszakokból. JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 6. feladat T/6. 8. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy a későbbiekben előkerülő fogalmakat a diákok el tudják helyezni egymáshoz képest, segítséget kapjanak ahhoz, hogy eligazodjanak a térben és a fogalomhasználatban. Olvastassuk fel hangosan a szöveget, majd a táblázatok megnézése előtt a következő instrukciót adhatjuk: Most nézzünk meg két táblázatot: az egyik a világirodalom történetét kívánja periodizálni, a másik a magyar irodalom történetét. Hasonlítsátok össze őket, mennyiben azonos a két táblázat, mennyiben különbözik! Hogyan követi a magyar irodalom alakulása, története és korszakolása a világirodalmat? A házi feladat a táblázatok idődiagramon való ábrázolása. Hívjuk föl a diákok figyelmét arra, hogy az idődiagram készítése során törekedjenek arra, hogy a szemléltető ábra szép is legyen! Kiemelt készségek, képességek: hasonlóságok és különbségek meglátása, következtetések megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni vagy páros, frontális megbeszélés M ó d s zerek, eljárá s o k: táblázatok összehasonlítása, idődiagram készítése 6. A korszakolás alapfogalmai a) Olvassátok el az alábbi összefoglalást! b) Hasonlítsátok össze a világirodalom és a magyar irodalom lehetséges korszakolását áttekintő táblázatokat! A korszakolás során három nagy kategóriát használunk: korszak korstílus stílusirányzat. A korszakot inkább történelmi fogalomként használjuk, és korszaknak tekintjük az ókort vagy a középkort. Tudjuk, hogy ezeken belül is voltak különféle kisebb korszakok (vagy alkorszakok) és stílusirányzatok (például az antikvitásban a klasszikus kor vagy a hellenizmus), de ezekben az időkben az akkor ismert világ különböző részeinek művészete egészen más volt (például az

16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M egyaránt klasszikus Görögországban és Rómában), és ritkábbak, időben és térben szétszórtabbak a fennmaradt emlékek. Korstílusnak tekintjük azokat a művészettörténeti stílusokat, amelyek Európának a nyugati kereszténységhez tartozó felében (és az európai gyökerű, általában gyarmatosítással exportált kultúrákban) egy-két évszázadig meghatározóak voltak. Ezek a korstílusok egyaránt jellemzőek az irodalomra, az építészetre, a képzőművészetre, a zenére, kimutathatóan valamilyen szellemiséghez, világképhez kötődtek, és egy-egy korban egységes közízlést teremtettek. Ilyen korstílusoknak tekintjük a reneszánszt, a barokkot, a klasszicizmust és a romantikát. A legnagyobb nehézségek az előző két évszázad, a XIX XX. század korszakolásával és értelmezésével támadnak. A romantikával megszakadt ugyanis a művészek és a közönség közös nyelve, a közízlés, s a romantika olyannyira az individuumot, az emberi személyiséget állította a középpontba, hogy az az érzésünk lehet, mintha megszűnt volna minden közös a művészetekben. Úgy is felfoghatjuk tehát a XIX XX. század művészetének történetét, mint az egységes korstílusok eltűnésének korát, amikor egymás mellett élő stílusirányzatok léteznek, amelyek hol rövidebb, hol hosszabb ideig élnek, hatnak egymásra, de amelyek csak egy-egy művészeti ágra, egy-egy műfajra, egy-egy országra vonatkoztathatók. Így a XIX. század első harmadában beszélhetünk a romantika mellett továbbélő klasszicizmusról és mellette a realizmusról, a népiességről, majd a szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió és a naturalizmus következett. A XX. század irányzatai még nehezebben átláthatóak: az avantgárd irányzatok uralták a művészeteket a század első harmadában, az újklasszicizmus és az újrealizmus a század közepének stílusirányzatai, míg az egzisztencializmus, az abszurd, a neoavantgárd a század második felében jelentkeztek. Ám kísérletet tehetünk arra is, hogy nagyobb összefüggésben lássuk ezt a két évszázadot. Akkor azt mondhatjuk, hogy a modern személyiség középpontba kerülésétől beszélhetünk a modern korszakról, és mindazokat a stílusirányzatokat, amelyeket imént felsoroltunk, ennek rendeljük alá, megkeresve azokat a közös jegyeket, amelyek rokonítják őket egymással. A modern korszak elmúlásával pedig néhány évtizeddel ezelőtt beköszöntött a modernség utáni, a posztmodern korszak, amely jelen korunk világlátását és művészetét jellemzi. (A posztmodern és a modern korszak viszonya elméleti vita tárgya, ami azért nem meglepő, hiszen a mai kultúráról és meglehetősen új jelenségekről van szó. Mi a különféle korszakolási lehetőségek közül azt követjük, amely egymás utáni korszakoknak véli ezeket. Más korszakok egymáshoz való viszonya szintén gyakran vita tárgya, így például a romantika és a realizmus kapcsolata.) Habár imént leszögeztük, hogy nincsenek merev korszakhatárok, most mégis megkíséreljük valahogy korszakolni a művészetek és az irodalom történetét. A SZŰKEN VETT VILÁGIRODALOM EGY LEHETSÉGES KORSZAKOLÁSA I. Az ókor A. Az antikvitás kultúrája a) Görög kultúra 1. Archaikus kor i. e. 8 6. sz. 2. Klasszikus kor i. e. 5. sz. 3. A hellenizmus kultúrája i. e. 4 3. sz. b) Római kultúra

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 17 1. A királyok kora i. e. 3 2. sz. 2. A köztársaság, a polgárháborúk és Augustus kora i. e. 1. sz. 3. A császárkor i. sz. 1 5. sz. B. Zsidó-ókeresztény kultúra 1. Az Ószövetség kora i. e. 12 2. sz. 2. Az Újszövetség kora i. sz. 1. sz. II. A középkor 1. Az ókeresztény irodalom 2 6. sz. 2. A korai középkor a román kor 6 12. sz. 3. Az érett középkor a gótika kora 13 14. sz. III. A reneszánsz 1. A korai reneszánsz 14. sz. 2. Az érett reneszánsz 15 16. sz. 3. A manierizmus 16. sz. IV. A barokk 1. A barokk 16 18. sz. 2. A rokokó 18. sz. V. A klasszicizmus 1. A klasszicizmus 17 18. és a 19. sz. első fele 2. A szentimentalizmus a 18. sz. vége, a 19. sz. eleje VI. A romantika 1. A romantika 19. sz. 2. A népiesség a 19. sz. közepe VII. A modernség 1. A realizmus kb. az 1820-as évektől 2. A szimbolizmus kb. a 19. sz. 2. fele 3. Az impresszionizmus kb. 1870-es évektől a 19. század végéig 4. A szecesszió kb. 1870-es évektől a 20. század elejéig 5. A naturalizmus kb. 1870-es évektől a 20. század elejéig 6. Az avantgárd kb. 1900 1930 7. Az újklasszicizmus kb. 1930 40-es évek 8. Az újrealizmus a 20. század 9. Az egzisztencializmus kb. 1930 1960-as évek 10. Az abszurd kb. 1950 1980-as évek 11. A neoavantgárd kb. 1950 1980-as évek VIII. A posztmodern kb. az 1980-as évektől A MAGYAR IRODALOM EGY LEHETSÉGES KORSZAKOLÁSA I. Ősköltészet kb. 1000-ig II. Középkori irodalom kb. 1000 1450 III. Reneszánsz kb. 1450 1600 IV. Barokk kb. 1600 1772 V. Felvilágosodás kb. 1772 1825 VI. Romantika és népiesség kb. 1825 1849 VII. Realizmus, nép-nemzeti, romantika kb. 1849 1905

18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M VIII. Modern magyar irodalom kb. 1905 1989 1. A Nyugat és az avantgárd kb. 1905 1930 2. Újklasszicizmus és újrealizmus kb. 1930 1948 3. A szocializmus korának irodalma kb. 1948 kb. 1989 IX. Posztmodern magyar irodalom kb. 1980-tól Ebben a tankönyvi fejezetben csak a reneszánsszal kezdődő korszakokkal foglalkozunk. c) Házi feladat Miután áttekintettétek a fenti táblázatokat, készítsetek füzetetekbe idődiagramot! Ezen az idővonalon alul és fölül (vagy bal- és jobboldalon) jelöljétek a világirodalmi és a magyar irodalmi korszakokat! LEHETSÉGES MEGOLDÁS Érdemes megfigyeltetni a következőket: mikor használjuk a magyar irodalom történetének leírása során ugyanazokat a fogalmakat, mikor használunk másokat; mely korszakok maradtak ki a magyar irodalom történetéből; mely korszakokban mekkora volt az időbeli eltolódás az egyetemes és a magyar irodalom története között; milyen részletességű, mennyire aprózó a korszakolásunk; mekkora átfedéseket látunk egyes korszakok vagy irányzatok között stb. 3. lépés: 7. feladat Ismerkedés a reneszánsz életformával és képzőművészettel T/7. 11. oldal 25 PERC Csoportmunka 13 perc + prezentáció 12 perc; összesen 25 perc Tanári instrukciók A lépés célja információszerzés képről, illetve a megszerzett információk összekapcsolása az irodalomból tanultakkal. A csoportmunkák prezentációjánál vetítsük ki projektorral az egyes képeket. Kiemelt készségek, képességek: vizuális információk azonosítása és értelmezése, kódváltás, egy életforma, látásmód és gondolkodásmód rekonstruálásának kísérlete C élc s o p o r t dif ferenciálá s: 6 homogén csoport érdeklődés szerint M unk aformák: csoportmunka; később rövid, vetítéses prezentációk M ó d s zerek, eljárá s o k: mozaik, tanári kalauz E s zközök: projektor cd-vel 1. kép: Firenze, a Santa Maria dei Fiori templom (Kupola: 1420 1434; EM 217., KR 98.) 2. kép: Firenze, Rucellai-palota, 1446 (KR 120.)

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 19 3. kép: Róma, Piazza del Campidoglio (EM 230.) 4. kép: Nápoly, Castelnuovo főbejárata (KR 129.) 5. kép: Raffaello: Athéni iskola, 1509 1510 (EM 239.) 6. kép: Michelangelo: Dávid (Tolnay, 21.) Rövidítések, albumok: KR: A korai reneszánsz. Budapest, 1990, Corvina Kiadó. (A művészet története, 10. kötet.) EM: Egyetemes művészettörténet. Budapest, 1999, Park Kiadó. Tolnay: Charles de Tolnay: Michelangelo. 3. kiadás, Budapest, 1981, Corvina Kiadó. 7. A reneszánsz alkotásai a) Nézzétek meg az alábbi hat képet: az egyik egy templomot, a másik egy palotát, a harmadik egy teret, a negyedik egy diadalkaput, az ötödik egy festményt, a hatodik egy szobrot ábrázol! b) Alakítsatok hat, nagyjából egyenlő létszámú csoportot aszerint, kinek melyik kép tetszik a leginkább! A csoport üljön össze, és beszélje meg, mit mond el a kép a korszakról! Válaszoljatok az egyes képekhez kapott kérdésekre! c) A megbeszélés után minden csoport döntse el, ki foglalja össze röviden az eredményeket az osztály egésze számára! A) Firenze, a Santa Maria dei Fiori templom, 1420 1434 (1) Melyek az első benyomásaitok a templomról? (2) Milyen érzése lehet egy embernek, aki ebbe a templomba megy imádkozni? (3) Milyen érzése lehet annak a firenzei polgárnak, aki ezt a templomot látja nap mint nap? (4) Azonosítsátok a templom három fontos részét! (5) Mennyi fényt kaphat a templombelső? (6) Milyen technikai-mérnöki tudás kellett e templom megépítéséhez? B) Firenze, Rucellai-palota, 1446 (1) Melyek az első benyomásaitok az épületről? (2) Milyen lehet benne lakni? (3) Milyen gazdag lehetett a tulajdonosa? Milyen foglalkozású lehetett? (4) Milyen elemek adják a homlokzat ritmusát? (5) Figyeljétek meg a különféle emeletek oszloprendjeit és azonosítsátok őket! (6) Milyen típusú településen képzelhető el ez a palota (pl. városban, falun, birtokon, parkban stb.)?

20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M C) Róma, Piazza del Campidoglio (1) Melyek az első benyomásaitok a térről? (2) Milyen épületek szegélyezik? (3) Milyen elemekkel díszítették? (4) Milyen funkciója lehetett? (5) Mitől láthatjuk szépnek ezt a teret? D) Nápoly, Castelnuovo főbejárata, 1453 1458 (1) Melyek az első benyomásaitok az épületről? (2) Milyen két nagy bástya veszi közre a diadalívet? Milyen funkciója lehetett a két bástyának? (3) Milyen funkciója lehetett a köztük lévő kapunak? (4) Azonosítsátok az alábbi elemeket a képen! Aragóniai Alfonz király Nápolyba való diadalmas bevonulása tiszteletére emeltette ezt a diadalkaput a fia, Ferrante. A kapu fölött két griffmadár tartja az Aragóniai-ház címerét. Fölötte egy dombormű Alfonz király diadalmas bevonulását mutatja Nápolyba: elöl harcosok menetelnek, utána trombitás hírnökök következnek, majd a király következik diadalszekéren, előtte láng lobog, amely az erényt jelképezi, a szekeret négy pompás ló húzza. Följebb egy nyitott erkélyt láthatunk, afölött négy, szoborfülkében álló allegorikus alakot. Legfölül is egy allegorikus figura áll: a Nagylelkűség szobra. (5) Milyen diadalív(ek)re emlékeztet ez a kapu? (6) Milyen anyagból készülhetett a kapu? Tulajdonítotok-e ennek jelentést? E) Raffaello: Athéni iskola, 1509 1510 (1) Melyek az első benyomásaitok a képről? (2) A kép egy freskó, amely II. Gyula pápa vatikáni lakosztályának falait díszíti. Miből látható a képen, hogy falfestményt, freskót látunk? (3) Hogyan kelti a kép a tér, a tágasság benyomását? (4) Ha a kép címe: Athéni iskola, és a filozófiát kívánja ábrázolni, akkor ki lehet a két főalak? (5) Mit csinálnak a mellékalakok? (6) Miről szól szerintetek ez a kép? F) Michelangelo: Dávid, 1501 1504 (1) Fogalmazzátok meg először az első benyomásaitokat a szoborról! (2) Ki volt Dávid? Mit tudtok róla? (3) Történetének mely pontját, pillanatát ábrázolhatja a szobor? (4) Figyeljétek meg Dávid arckifejezését! Mit láttok rajta? (5) Figyeljétek meg Dávid testtartását és testét! Hogyan ábrázolja Michelangelo? (6) Véleményetek szerint mitől szép ez a szobor?

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 21 LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Firenze, a Santa Maria dei Fiori templom, 1420 1434 (EM 217., KR. 98.) (4) Főhajó, harangtorony, kupola. A harangtornyot (campanilét) Giotto tervezte, a kupolát pedig Brunelleschi. (Bár Giotto valószínűleg csak tervezője, de nem kivitelezője volt a harangtoronynak, a hagyomány neki tulajdonítja.) (5) Fel lehet hívni a figyelmet a nagy, kör alakú ablakokra: vélhetően nagy, fényes, ragyogó a templom belső tere. (6) A kupola formája (a nyolcszög alakzat) és főleg hatalmas mérete egészen rendkívüli mérnöki és építészi munkát igényelt. B) Firenze, Rucellai-palota, 1446 (KR 120.) (4) Oszlopok, ablakok, párkányzat, homlokzati kövek, tetőpárkány, alatta fogazat. (5) Az alsó szinten dór, az első emeleten ión, a másodikon korinthoszi oszlopokat (pilasztereket) találunk. (6) Az épület jellegzetesen városi utcát feltételez, egy palotasor része lehet, kövezett utcát képzelhetünk elé. C) Róma, Piazza del Campidoglio (EM 230.) (2) Két oldalon egy-egy palota, a harmadikon egy szoborsor, közte lépcső. (3) Szobrok, díszburkolat (Michelangelo tervezte), (4) Igazi városi tér, olaszul piazza, magyarul piactér (a magyar piac szó innen származik.). Gazdag városi életet, kereskedelmet, közéletet, kulturális életet, társasági életet feltételezett és tett lehetővé. (5) A tervező törekedett a szimmetriára, a formák, az arányok, a méretek összhangjára. Egyszerre figyelt az épületekre, a díszítésre és a természetre. D) Nápoly, Castelnuovo főbejárata, 1453 1458 (KR 129.) (2) A két kör alakú bástya középkori építmény, és volt védelmi funkciójuk. (3) A két bástya közé épített diadalkapunak, amelyet a városfal és kapu elé építettek, reprezentatív funkciója volt: a várost elfoglaló király dicsőségét hirdette. (6) A kapu márványból készült, szemben a bástyák alapanyagával, a kővel. E) Raffaello: Athéni iskola, 1509 1510 (EM 239.) (2) A képet egy nagy félkörív foglalja keretbe, és ebben az épület által adott formában kellett elrendeznie Raffaellónak a gondolatait. (3) A perspektíva a reneszánsz egyik nagy felfedezése és látásmódjának egyik legjellemzőbb kifejezője. A képen a perspektívát nagyon sok elem erősíti: a lefestett épület ívei, boltozata és falai, a lépcső, a mellékalakok elrendezése, a kövezet mintája. (4) Platón és Arisztotelész F) Michelangelo: Dávid, 1501 1504 (2) Az ószövetségi Dávid királyról van szó, de még mielőtt király lett volna. A fiatal pásztorfiút látjuk, aki legyőzte a filiszteusok hatalmas és kérkedő hősét, Góliátot. (3) Vélhetően az összecsapás előtti pillanatot ragadja meg: bal kezében ott a parittya szíja, jobb kezében egy kődarab. (4) Dávid arcának eltökéltségét, figyelmét, indulatait Charles de Tolnay úgy magyarázza, hogy

22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Dávid alakjában Michelangelo a firenzei reneszánsz legfontosabb értékeit foglalja össze: az Erő és a Harag eszményi alakja Dávid. (5) A test ábrázolásában Michelangelo tökéletességre törekedett, vagyis arra, hogy az izmokat, az ereket, a test minden egyes részletét a lehető legpontosabban megfigyelje és visszaadja. 4. lépés: 8. feladat A reneszánsz eszményeiről T/8. 16. oldal 30 PERC Tanári instrukciók A feladat célja egyszerű filozófiai-elméleti szövegek értelmezése, a lényeg kiemelése. A feladat kijelölésekor először hangosan olvastassuk fel a diákokkal a szövegeket. Ezt követően alkossanak párokat, és a párok válasszák ki azt a szöveget, amely a leginkább megragadta őket (10 perc). Ismét elolvastatjuk a szövegeket, majd felszólítjuk a diákokat, hogy válaszoljanak a szöveghez feltett kérdésekre a munkatankönyvben (10 perc). A páros munka végeztével ismét olvastassuk fel hangosan az egyes szövegeket. Mindegyik szövegről mondja el egy-egy pár, mi volt szerintük a lényege, és mi volt számukra a legfontosabb benne, az azonos szöveggel dolgozó párok pedig kiegészíthetik a hallottakat (10 perc). Kiemelt készségek, képességek: filozófiai esszében lényegkiemelés, tematikus és logikai összefüggések megtalálása, reflektálás, kritikai viszony megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: páros munka, majd frontális megbeszélés M ó d s ze r ek, eljárá s o k: táblázatkitöltés, néhány reflektáló mondat megírása 8. Alább olvashattok négy szöveget, amelyek mind a reneszánsz egy-egy fontos gondolatát, eszméjét fogalmazzák meg. Olvassátok föl hangosan mind a négyet, majd párban válasszatok ki egyet-egyet, amelyet ismét és alaposabban végigolvastok, és válaszoljatok a részlethez tartozó kérdésekre! A) Francis Bacon: Az olvasásról Az alábbi rövid szöveg Francis Bacon angol reneszánsz filozófus, gondolkodó (1561 1626) esszéi közül való. Bacon gondolkodóként azt hirdette, hogy a megismerés legfontosabb eszköze a tapasztalat és a kísérletezés. Ne azért olvass, hogy ellentmondj és összezavarodj, hogy vaktába higgy vagy készen elfogadj, hogy legyen miről csevegni vagy vitatkozni, hanem azért, hogy mérlegelj és határozz. Van könyv, amibe csak bele kell kóstolni, van, amin fecskemód átsiklani, és van egy kevés, amit meg kell rágni és emészteni, vagyis némelyik könyvből csak részleteket kell olvasni, másokat el kell elejétől végéig, mégpedig odaadással és figyelemmel. Némelyik könyvet elég valakivel végigolvastatni és másokkal

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 23 kijegyzeteltetni; de ez csak a kevésbé fontos, csekély számú könyvre érvényes; egyes könyvek olyanok, mint a desztillált víz, átlátszó dolgok. Az olvasás egész emberré tesz; a vitatkozás talpraesetté; az írás pontos emberré; épp ezért, ha valaki keveset ír, nagy memóriára van szüksége; ha keveset vitatkozik, állandó jelenlétre; és ha keveset olvas, fortélyosnak kell lennie, hogy tudja, mit ne tegyen. A történetírás bölccsé tesz, a költészet szellemessé, a számtan árnyalatossá, a természetbölcselet méllyé, az erkölcstan felelősségteljessé, a logika és a retorika tárgyalóképessé. Abeunt studia in mores 1. (Fordította Gál István) a) Mire nem való az olvasás Bacon szerint? Bacon szavaival: b) Mire való az olvasás Bacon szerint? Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: Saját szavaitokkal: c) Milyen az olvasással rokon tevékenységeket és tudományokat említ, és mi ezek célja? Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: d) Mely tudományokat sorolja föl, és milyen erkölcsi-gondolkodásbeli értékeket rendel hozzájuk? Tudományág: Érték: e) Milyen reményt, milyen optimista tételt fogalmaz meg e bekezdés végén? Hogyan értelmezitekezt? Igaznak tartjátok? Bacon megfogalmazása: Saját értelmezésetek: B) Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról Az alábbi rövid szöveg Pico della Mirandola olasz reneszánsz filozófus, gondolkodó (1463 1494) filozófiai írásai közül való. Mirandola sokat olvasott keresztény, arab, zsidó és antik szerzőket is, és arra törekedett, hogy gondolataikat egységbe foglalja, a világot egységben lássa. Arab írásokban olvastam, hogy mikor megkérdezték Abdalát, a szaracént: vajon mi tetszik előtte a legcsodálatosabbnak e bízvást mondhatjuk világszínpadon, azt válaszolta, hogy semmi sem csodálatosabb az embernél. Ezt a véleményét megerősíti Mercurius kijelentése: Asclepiusom, nagy csoda az ember! Gondolkoztam a mondások okáról, végül úgy véltem, megértettem, miért a legboldogabb, s ennélfogva csodálatra a legméltóbb lelkes lény az ember, és hogy melyik az a tulajdonsága, melyet osztályrészül kapott a világmindenség rendjében, s amelyet megirigyelhetnek nemcsak az állatok, de a csillagok, sőt a földöntúli lelkek is. (...) A legfőbb Atya, az isteni Építőmester, az istenségnek e látható világi házát, e fölösleges templomát a bölcsesség titkos törvényeivel ácsolta össze: a földöntúli régiókat intelligenciákkal díszítette föl, az éteri szférákba örök lelkeket plántált, az alsó világnak termékeny, alakuló rétegét pedig mindenféle állatokkal népesítette be. Mikor azonban a Mester befejezte művét, elfogta a kívánság, hogy legyen valaki, aki e roppant alkotás értékét lemérje, szépségét szeresse, nagyságát csodálja. Ezért midőn mindeneket végrehajtott (...), végül az ember megteremtésére gondolt. Azonban az őstípusok között nem volt már, amiből az új sarjadékot kiformálhatta volna, kincsesházaiban nem volt semmi, amit új 1 lat. A tudományok az erkölcsöt javítják.

24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M magzatjának örökül átadhatott volna, s mind a világ székeiben nem volt hely, ahová az univerzum e szemlélője beülhetett volna. (...) Elhatározta tehát a jóságos Mester, hogy mivel semmi sajátosat nem adhat neki, együtt legyen meg benne mindaz, ami a többiek tulajdona. Fogta ezért az embert, és e kialakulatlan teremtményét a világ közepébe helyezve így szólította meg: Sem lakóhelyedet, sem külsődet nem határoztuk meg, Ádám, és semmiféle különös tehetséget nem kaptál tőlünk, hogy amelyik helyet, amilyen külsőt, amilyen képességet kívánságod és érzéseid szerint te magadnak megkívánsz, az legyen tulajdonod. A többiek természete a mi megszabott törvényeink közé kényszeríttetik, örökre meghatározva: téged nem köt semmilyen fék, a saját értelmes elbírálásod hatalmába helyeztelek, s magad vonod meg határaidat. Te vagy a világ közepe, hogy kényelmesebben körültekinthess mindazon, ami a világon van. Téged nem alkottunk sem éginek, sem földinek, sem halandónak, sem halhatatlannak, hogy mintegy önmagad szabad, feljogosított alakítója és alkotója azt a formát véssed ki magadnak, amelyik jobban tetszik. Lesüllyedhetsz az állatok alacsony fokára, és újjászülethetsz lelked elhatározásából a magasabb isteni fokon. (Fordította Kardos Tibor) a) Milyen alaptétel bizonyítására született ez a részlet, a bibliai teremtéstörténet ilyenfajta magyarázata? b) Miként formálja át a teremtéstörténetet Pico della Mirandola? Hogy nevezi meg az istent? Mire utal az elnevezés? c) Mi az ember teremtésének célja e történet szerint? d) Mi hiányzott már az ember teremtésekor? Pico della Mirandola szavaival: Saját szavaitokkal: e) Mi lett a hiányoknak a következménye? f) Mi lett e teremtéstörténet következményeképpen az ember legfontosabb tulajdonsága és lehetősége? g) Mi a véleményetek arról, hogy az embert ennyire szabadnak és a teremtésben ennyire centrális, középponti helyzetűnek írta le Pico della Mirandola? C) Montaigne: Az életről és a testi örömök egészséges élvezetéről Az alábbi rövid szöveg Montaigne francia reneszánsz filozófus, gondolkodó (1533 1592) esszéi közül való. Montaigne visszavonultan élt és írt, sokat olvasott, elmélkedett, figyelte önmagát és a világot. Esszéiben ahogy ő értelmezte e műfajt: kísérleteiben az ember és a világegyetem egyes kérdéseiről gondolkozott. Szeretem az életet, és úgy mívelem, ahogyan Isten kegyes volt reánk mérni. (...) Én, aki bizony földön járó ember vagyok, gyűlölöm azt az embertelen bölcseletet, amely megveti és elnyomja a testet. Ne keményítsük meg szívünket a testi gyönyörök ellen, de ne is zárjuk őket túlságosan szívünkbe. Bizonyos emberek mondja Arisztotelész tompa érzéketlenségből utálkoznak a testi örömöktől; mások becsvágyból vetik meg őket. Ugyan miért nem mondanak le a lélegzésről? Talán a fényt is

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 25 kerülni kell, mert ingyen fürdünk benne, s nem kell hősködnünk érte? Ám elégedjenek meg Marssal, Pallasszal és Mercurral Venus, Ceres és Bacchus helyett Gyűlölöm a parancsot, hogy szellemünk járjon a fellegekben, mialatt testünk terített asztalnál ül. Nem mondom, hogy a lélek tapadjon a gyönyörökhöz, vagy pláne fetrengjen bennük, de simuljon megértően hozzájuk. Ha táncolok, táncolok; ha alszom, alszom; ha egyedül sétálok egy szép kertben, s ha gondolataimat idegen ügyekbajok kötötték le rövid időre, nemsokára visszaterelem őket a sétára, a kertre, a magány édességére és magamra. (...) Ha életed jól átgondoltad és helyesen rendezted be, akkor a legnagyobb feladatot oldottad meg: a természet karrier nélkül is érvényesül; otthonosan érzi magát minden szinten, és lehúzott függöny mögött is szívesen él. Jól megszerkesztetted erkölcseidet? Ez több, mint ha könyvet szerkesztesz. Az életednek nyugalmat hódítottál? Ez több, mint birodalmakat és városokat hódítani. Az ember legragyogóbb remekműve a helyes élet (Fordította Kürti Pál) a) Milyen kérdésre keresi a választ Montaigne ebben a részletben? b) Hogyan tekintettek a testi vágyakra a középkorban? c) Mely görög-római isteneket sorol föl a szöveg? Melyikőjük minek az istene? Hogyan állítja szembe őket? Melyikőjük milyen érték szimbóluma itt? istenek funkciójuk jelképes tartalmuk a szövegben A szembeállítás alapja:... d) Hogyan értitek az alábbi állításokat: Ha táncolok, táncolok; ha alszom, alszom? Mit jelentenek ezek a kijelentések? Nem puszta tautológia (üres, önmagát önmagából magyarázó állítás) mindegyik? Hogyan általánosíthatóak? e) Milyen a testi örömökhöz való viszonyulásokat említ Montaigne? f) Hogyan értelmezitek azt a gondolatot, hogy az ember legfontosabb feladata a saját életének elrendezése? Egyetértetek-e vele? D) Leonardo da Vinci: A festő a természetet kövesse Az alábbi rövid szöveg Leonardo da Vinci olasz reneszánsz festő, szobrász, építész, természettudós, gondolkodó (1452 1519) esszéi közül való. Értekezés a festészetről címmel megjelent feljegyzéseiben arról gondolkodott, milyen legyen a tökéletes művészet. Ha a festő a más képeiből merít, műve nem lesz éppen kiváló. De ha a természet dolgaitól tanul, jó eredménnyel fog járni. Ezt láthatjuk a rómaiak utáni festőknél, akik mindig csak egymást utánozták, és minden korral lejjebb süllyedt az említett művészet. Ezek után jött Giotto 2, a firenzei. Magányos hegyek között született, ahol csak kecskék és más hasonló állatok laktak. Ő aztán, mivel természete 2 Giotto: a középkor és a reneszánsz határán élt olasz festő (1266/1267 1337), akit a középkori festészet betetőzőjének tartanak, ugyanakkor képein a természet formái és alakjai jelennek meg, ezért az új festészet elindítójaként is tisztelik.

26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M hajtotta ugyanilyen művészet felé, a sziklákra kezdte rajzolni a kecskék mozdulatait, amelyeket elelnézett, majd nekifogott a többi állatok megrajzolásához, amiket csak látott, úgyhogy sok tanulás után nemcsak a maga korának a mestereit múlta fölül, de sok elmúlt század mesterét is. Utána a művészet újra lehanyatlott, mivel mindenki a meglevő képeket utánozta. Így hanyatlott a művészet évszázadról évszázadra, egészen addig, míg Tamás, a firenzei, akit Masacciónak 3 is hívnak, tökéletes mesterművekkel megmutatta, hogy aki nem a természetet, a mesterek mesterét választja mintaképül, hiába fáradozik. Még csak azt akarom mondani ezekről a matematikai természetű fejtegetéseimről, hogy azok, akik csak a mintákat tanulmányozzák, és nem a természet alkotásait, azok művészet tekintetében csak unokái, nem pedig fiai a természetnek, mely a jó minták mestere. (Fordította Kardos Tibor) a) Milyen tételt fejt ki ebben a részletben Leonardo? b) Mit jelentenek ezek a szavak: mimézis, imitáció, kopírozás? Honnan erednek? Minek az utánzását jelölik? c) Milyen séma szerint írja le Leonardo a festészet fejlődését? d) Igaza van-e Leonardónak: valóban a természetből lehet-e leginkább meríteni a művészetben? Valóban a természet utánzása-e a művészet? És a festészet? Tudtok-e olyan festőt vagy irányzatot, amelyik nem a természet után dolgozik, és mégis jelentősnek tartjátok? Tudtok-e olyan festőt vagy irányzatot mondani, amelyik úgy jár el, ahogy Leonardo jónak látja? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Forrás: A reneszánsz irodalmából. (RI) Összeállította Trencsényi Borbála. 2. kiadás, Budapest. 1993, Holnap Kiadó. A) Francis Bacon: Az olvasásról (RI, 30.) a) Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: ellentmondj öncélúan vitatkozni összezavarodj a tudás értelem nélküli halmozása vaktába higgy tekintélyérvek szerinti elfogadás, vakhit készen elfogadj tekintélyérvek szerinti elfogadás, vakhit legyen miről csevegni vagy vitatkozni társasági élet, felületes tudás, a műveltség látszata b) Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: mérlegelj a gondolkodás serkentése, gondolkodtatás, elbizonytalanítás határozz a helyes gondolatok kiválasztása mérlegelj és határozz e két cél csak együtt értelmes: a döntés csak mér legelés eredményeképpen jöhet létre 3 Masaccio: olasz reneszánsz festő (1401 1428), a realista festészet művelője; vallási témájú festményein és freskóin arra törekedett, hogy az emberi érzelmeket megrázó erővel fogalmazza meg.