Határfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció

Hasonló dokumentumok
Határfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció

A kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek

Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia

FELÜLETI FESZÜLTSÉG. Jelenség: A folyadék szabad felszíne másképp viselkedik, mint a folyadék belseje.

Hidrosztatika, Hidrodinamika

6. Oldatok felületi feszültségének meghatározása. Előkészítő előadás

Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással

Többkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek

Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással

Jedlovszky Pál Eszterházy Károly Egyetem, Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék Tanszék, 3300 Eger, Leányka utca 6

NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Folyadékok és gázok mechanikája

Határfelületi reológia vizsgálata cseppalak analízissel

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Határfelületi jelenségek: szétterülés és nedvesítés

Számítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban

Reológia Mérési technikák

Termodinamikai bevezető

Hidrosztatika, Hidrodinamika

EGYKOMPONENS RENDSZEREK: A FOLYADÉKFELÜLET HATÁSA

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Spontaneitás, entrópia

10.) Milyen alakja van az SF 4 molekulának? Rajzolja le és indokolja! (2 pont) libikóka; indoklás: 1 nemkötő és 4 kötő elektronpár

Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik.

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Kész polimerek reakciói. Makromolekulák átalakítása. Makromolekulák átalakítása. Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Spontaneitás, entrópia

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3

Szakmai fizika Gázos feladatok

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Szilárd testek rugalmas alakváltozásai Nyú y j ú tás y j Hooke törvény, Hooke törvén E E o Y un un modulus a f eszültség ffeszültség

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Ideális gáz és reális gázok

Kollár Veronika A biofizika fizikai alapjai

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

FIZIKA. Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István

Határfelületi jelenségek: szétterülés és nedvesítés

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Szent István Egyetem FIZIKA. Folyadékok fizikája (Hidrodinamika) Dr. Seres István

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

Légköri termodinamika

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

NEDVESEDÉS (KONTAKT NEDVESEDÉS TANULMÁNYOZÁSA TENZIDOLDATOKKAL)

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1

Kémiai reakciók sebessége

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz

Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév

rugós erőmérő parafa dugó kapilláris csövek drótkeret cérnaszállal műanyag pohár víz, mosogatószer

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:


Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Megoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek E A J 2. N m

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Transzportjelenségek

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık

Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

Átírás:

Határfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció Bányai István www.kolloid.unideb.hu 3. óra

Kolloidok és a határfelület A kolloidméret felé haladva a fajlagos felület rohamosan növekszik

Határfelületi jelenségek A felület fogalma A felületi feszültség Kontaktszög, nedvesedés, szétterülés Adszorpció Biológiai határfelületek http://www.chem.elte.hu/departments/kolloid/kolloidjegyzet_ver1.0.pdf

A határfelület meghatározása, tipusai Két homogén fázis közötti véges vastagságú réteg, amelyen belül a sajátságok változnak Molekuláris szinten a határfelület vastagsága jelentős, nem nulla, több molekulányi. Felületaktiv anyag Fluid határfelületek: G-L, L 1 -L 2 Nem-fluid határfelületek : G-S, L-S, S 1 -S 2 A felületaktív anyag feldúsul a felületen, így ez a sajátság nem monoton változik a határfelületen.

Felületi feszültség A felületi molekulákra anizotrop erőtér hat. Egy befelé húzó nettó erő hat, ami annál nagyobb minél nagyobb az aszimmetria. Miután kialakul a minimális felszín, a mechanikai egyensúly, az eredő erő nulla, a felszín nagysága nem csökken tovább. Növeléséhez munkavégzés, energia kell. Az az erő amely összetartja a felszínt jellemző az anyagra Egységnyi felület szabadentalpiája, J/m 2 dg γ = da n, pt, A összehúzó erő minimális nagyságú felületet alakít ki. De ez nem a felületi feszültség!!!! A felületi feszültség egységnyi új felület kialakulásához szükséges munka izoterm reverzibilis körülmények között, állandó n, p, V mellett tiszta folyadékok esetében. G =γa (tiszta folyadéknál nincsenek egyéb tagok, pl. koncentráció-változás) γ mindig pozitív ezért a felület, A, csak csökkenhet önként ameddig lehet.

Mackenna aranya 1:10-2:00 http://www.youtube.com/watch?v=fwi3px CR7Gg

A felületi feszültség: hétköznapi jelenségek - A levegő víz határfelületi feszültség nagyobb, mint szál-levegő, vagy szál-víz (ilyen példa a homokvár is). γ = df dx

Általános definíció: γ=f/2l A felületi feszültség jele γ, az az erő amely egy képzeletbeli, egységnyi hosszú vonalra hat, és amely erő parallel a felülettel és merőleges a vonalra, N/m. Ha a gravitációs erő kisebb mint a felületi feszültség akkor a tárgy úszik a felületen (rovar, tű, gyűrű). A felület megnöveléséhez munka kell.

Dupré- kísérlet L L L L S F 1 F 1 F 1 F 1 2009.02.11 3. előadás 9

Számítási példa A tű hossza 3,2 cm milyen tömegű tű kell a kísérlethez, hogy éppen ne süllyedjen el Megoldás: http://scipp.ucsc.edu/~haber/ph5b/bubble.pdf Kérdés: ugyanez a tű megmarad-e az etilalkohol tetején? Mi történik ha függőlegesen ejtem a tűt a vízre? γ viz = 0.073 N/m γ etanol = 0.022 N/m Kb 0.47 g 1 g= 0.0098 N

Walking on Water Water Striders & Surface Tension 1 mm 2 mm 3 mm 4 mm 5 mm γ NaDS 0.05 M ~ 0.05 N/m Kérdés: milyen nehéz az molnárka amely kb 1cm hosszan érintkezik a felszínnel és, amely az 0.005M os NaDS oldatban éppen elsüllyed? http://www.woodrow.org/teachers/bi/1998/waterstrider/student_lab.html

Felületi feszültség, határfelületi feszültség A felületi feszültség annál nagyobb minél nagyobb a molekulák közötti kohézió (diszperziós kölcsönhatás, hidrogén kötés, aromás jelleg, fémes kötés) A határfelületi feszültség,két nem elegyedő folyadék között lép fel, γ AB általában annál nagyobb, minél nagyobb az aszimmetria a határfelületen, azaz a különbség a folyadékok között (ha nincs rendeződés vagy egyéb kölcsönhatás a határfelületen!). γ A *; γ B * a másik folyadékkal telitett oldat felületi feszültsége. * * γ AB ~ γ A γb

Görbült felületek kérdése Minél kisebb egy részecske, annál kisebb a görbületi sugár, annál nagyobb a görbület. Minél domborúbb egy felület, annál kevesebb molekula van a szomszédságban. A kolloidok esetében ez lényeges

Görbült felületek, Laplace-nyomás Görbült felületnél a két oldali nyomás különbözik, (ez nem gőznyomás, sík felszínnél nulla) Azon az oldalon nagyobb a nyomás amerre a felület horpad! Folyadék csepphez hasonlóan egy felszín van buborék p 2 >p 1 p p 2 >p 1 Szappan buborék p 1 p 2 víz levegő p 1 levegő p 2 Két felszín van ezért duplázódik 2γ p = levegő 4γ r p = m r m Egyensúlyban a felületi feszültség kompenzálja a nyomáskülönbséget a felszín két oldala között A cseppen belül a belső nyomás nő ahogyan a sugár csökken p Kérdés: ha egyforma buborékot fújunk a szappanos vízbe és ugyanabból a levegőbe egyforma lesz-e a belső nyomás?

Julius Miller 1:20-4:15 http://www.youtube.com/watch?v=kvrsahuvs3m https://www.youtube.com/watch?v=ckr3vklijp0

Felületi feszültség görbült határfelületen a Laplace-egyenlet egyenlet gömb alakú folyadékfelületre: A szappanbuboréknak két gömb alakú felülete van (kívül és belül) P = 2γ r

Görbült felületek, kapilláris nyomás Görbült felületnél a két oldali nyomás különbözik Mindig azon az oldalon nagyobb a nyomás amerre a felület görbül! A víz felemelkedik a kapillárisban a higany lesüllyed. a felületi feszültség és nedvesedési sajátságok különböznek. Ha r m a meniszkusz sugara: ha a folyadékon belül van r m >0, és ha kívül van r m < 0. homorú r m < 0 domború r m >0 p = 2γ r m A meniszkusz az adhézió és kohézió arányától függ. Jól nedvesedő felület, nagy adhézió, felkúszik a folyadék. A felületi feszültség egyben tartja a felszínt, és ezért ahelyett, hogy a sarkoknál felkúszna, az egész folyadék felszín felfelé húzódik (leggyengébb láncszem).

A kapilláris emelkedés, Laplace-nyomás A csepp sugara ΔP különböző sugarú vízcseppeknél 1 mm 0.1 mm 1 μm 10 nm ΔP (bar) 0.0014 0.0144 1.436 143.6 r k, µm h/mm 100 0.07 10 0,7 1 7,3 0.1 73 1 10-3 7300 forrkő

Mérése: kapilláris emelkedés γ πr = ρghπr 1 γ = ρghr c 2 2 2 k k Ahol r c a kapillaris sugara (m), ρ a sűrűség (kg/m 3 ), h a folyadékoszlop magassága, g gravitációs gyorsulás (m/s 2 ) A leszakadáskor fellépő erőt mérjük Wilhelmy lemez du Noü gyűrű

Gyakorlat (kémia) Du Nouy-féle gyűrűs tenziométer

Eszközök 2

Görbült felületek feletti gőznyomás Kelvin egyenlet p γv 2 = p RT rm ln r L p Ahol r, p A folyadék és a gőze egyensúlyban vannak!! r m > 0 akkor p r /p >1 ha r m <0 p r /p <1 a gőz nyomása (Pa) az r m görbületű meniszkusz (m) és a sík felület felett, V L moltérfogat (m 3 /mol) Következmények Izoterm átkristályosodás (Ostwald ripening, durvulás) Túltelítés, másodlagos góchatás fázisképződéskor, kapilláris kondenzáció

A hőmérséklet hatása Eötvös Loránd (bevezette a moláris felületi feszültség fogalmát): Anomáliák! 2/3 M E k ( 6) γ V = k T T γ = 2/3 V ke Tc T ( ) 2,1 10-7 J/(K mol 2/3 ) Víz, ecetsav~1 asszociáció gőztérben: k E < 2 Glicerin trisztearát ~6 rendezettseg V M moláris térfogat, T k kritikus hm. Ramsay-Shields-Eötvös egyenlet http://www.elgi.hu/museum/elatud_.htm#label007 http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/history/printonly/eotvos.html dγ ds = dt da p T Felületi entrópia mindig nő a T-vel a felületi feszültség mindig csökken

Vége 3.

Laplace egyenlet p = 2γ r P Mechanikai egyensúlyban az eredő erő nulla: F z + F γ z = 0 A cseppen belüli nyomás nő, ahogyan a sugár csökken? rc cosθ = r α P P β πr 2πrγ cosθ = 0 ( ) 2 c ( ) P= P P = c 2 r α β γ

Surface tension and curved interface If a fluid interface is curved the pressures on either side must be different. The forces of surface tension are exactly balanced by the difference in the pressure on the two sides of the interface. the Laplace equation for a spherical liquid surface: P = 2γ r F P z + F γ z = 0 cosθ = rc r ( α β) 2 c P P ( πr ) (2 πr ) γ cosθ = 0 c ( ) P= P P = Perimeter=2πr c 2 r α β γ Projected area =πr c 2 r c radius of spherical cup