A szélessávú infrastruktúra és a szélessávú szolgáltatások nemzetgazdasági hatásai

HTE Fórum 2007.10.02 A szélessávú infrastruktúra és a szélessávú szolgáltatások nemzetgazdasági hatásai Kis Gergely 2007 GKIeNET Kft.

Az alapkérdés Elégséges-e a hazai szélessávú infrastruktúra a többszereplős versenypiac működéséhez, az ország területileg kiegyenlített fejlődéséhez? Magyarországon ma nincs korszerű, országos, minden településen elérhető szélessávú infrastruktúra (elsősorban a fényvezetős körzethálózat gyenge lefedettségű) és nem látszik annak a létrehozására irányuló szándék sem. 2 2007 GKIeNET Kft.

Szélessávú lefedettség térkép 2007. május A zöld területek nagy részét kompromisszumos QoS jellemzi, kb. 1500 település nem Triple Play képes 3 2007 GKIeNET Kft.

Az OECD országok 100 lakosra vetített szélessávú penetrációjának alakulása 2001-2006 35 15 30 25 20 15 10 OECD átlag (2006) 16.9% EU-15 átlag (2006) 18.6% 2001 2006 rank change 10 5 0-5 5-10 0-15 Denmark Netherlands Iceland Korea Switzerland Norway Finland Sweden Canada Belgium United Kingdom Luxembourg France Japan United States Australia Austria Germany Spain Italy New Zealand Portugal Ireland Hungary Czech Republic Poland Slovak Republic Greece Turkey Mexico Forrás: OECD 4 2007 GKIeNET Kft. Penetráció % Helyezés változása

Leggyorsabb szélessávú letöltési sebességek az adott ország inkumbens és kábeles szolgáltatójánál 2005 végén (kbit/s) 100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 JP KO US FI SE DK FR IT BE CA DE NO IS PT ES UK PL NL CH CZ MEX NZ IE LU AT GR HU TR AUS SL Inkumbens Forrás: OECD Communications Outlook 2007 Kábeles szolgáltató 5 2007 GKIeNET Kft.

A 100 főre jutó internet kapcsolatok száma 2005. 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% CH SE DK AU NL A lemaradás - az elérhető adatok szerint - 2006-ban is megmaradt DE US NO FI IS UK KO LU CA JP OECD CZ AT IE FR BE IT NZ ES PT HU PL GR SK MX TR Forrás: OECD Communications Outlook 2007 DSL Kábel Más szélessáv Dial-up 6 2007 GKIeNET Kft.

Az internetezés gyakorisága Magyarországon Az internethez hozzáférők között (a 14 év feletti lakosság 43,3%-a - 2007. 2.né) 100% Soha 80% Ritkábban 60% Havonta egyszer 40% Havonta többször 20% 0% Hetente Heti 2-3 Minden nap 2001.I. 2001.II. 2001.III. 2001.IV. 2002.I. 2002.II. 2002.III. 2002.IV. 2003.I. 2003.II. 2003.III 2003.IV 2004.I 2004.II 2004.III 2004. IV. 2005. I. 2005. II. 2005. III. 2005. IV. 2006. I. 2006. II. 2006. III. 2006. IV. 2007.I. 2007.II. Forrás: GKIeNET 7 2007 GKIeNET Kft.

Az otthoni internet hozzáférések típusa 2004-2007 2004. III. 2004. IV. 2005. I. 2005. II. 2005. III. 2005. IV. 2006. I. 2006. II. 2006. III. 2006. IV. 2007. I. 2007.II. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Forrás: GKIeNET analóg telefon ISDN ADSL kábel egyéb 8 2007 GKIeNET Kft.

Az otthoni kapcsolatok sávszélessége (2007. június) 0,5-1 Mbps 54% 1-2 Mbps 12% 512 kbps alatt 26% 8 Mbps felett 2% 2-4 Mbps 4% 4-8 Mbps 2% Forrás: GKIeNET 9 2007 GKIeNET Kft.

Internet-előfizetéssel kapcsolatos változtatások (2007. június) Az internet előfizetésüket megváltoztatni tervezők körében Kiegészítés más technológiával 17% Más technológia, mert gyorsabb Más technológia,mert jobb 27% 25% Más technológia, mert olcsóbb 38% Kisebb sávszélesség 14% Nagyobb sávszélesség Szolgáltatócsere 59% 61% Forrás: GKIeNET 0% 20% 40% 60% 80% 10 2007 GKIeNET Kft.

Az internetezők (3,06 m fő) tevékenysége blog írására podcasting-ra telefonálásra sportfogadásra, RSS hírolvasásra publikálás, saját online bankolásra képeslapküldés tanulás letöltés chat online tv, rádió játék munka ügyintézés levelezés általános információk 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Igénybe veszi Gyakran igénybe veszi 11 2007 GKIeNET Kft.

Az árak kérdése Mennyibe kerül a szélessáv elérése a lakosság számára? Elfogadhatóak-e (versenypiaci szereplők üzleti modelljei szempontjából) a nagykereskedelmi szélessávú erőforrások árai? 12 2007 GKIeNET Kft.

Szélessávú árintervallumok vásárlóerő paritáson 2006. október (USD/Mbps) TU GR ME HU CZ SL PL NZ LU AT IE IS CA CH US BE NL UK NO DN DE PT ES IT AU FR FI KO SE JP 81,13 37,47 34,01 28,49 16,03 13,98 12,49 8,9 6,5 6,07 5,31 5,04 4,54 4,18 3,82 3,38 3,3 3,18 2,98 2,78 2,74 2,61 2,2 1,89 1,76 0,82 0,59 0,42 0,35 0,22 111,72 126,25 188,3 105 60,15 47,6 223,95 70,03 25,89 51,82 16,89 32,14 85,93 9,59 10,68 62,54 40,57 17,56 49,93 68,92 39,93 143,63 56,69 25,65 163,26 26,51 79,38 9,41 97,12 77,42 0,1 1 10 100 1000 Forrás: OECD Communications Outlook 2007 13 2007 GKIeNET Kft.

Az internet hozzáférés ára a jövedelmek tükrében Letöltési sebesség Feltöltési sebesség Átlagár* Gyermekes háztartások szabadon elkölthető** jövedelméből Nyugdíjas háztartások szabadon elkölthető jövedelméből Összes háztartás szabadon elkölthető jövedelméből 8Mbit/s 512Kbit/s 14400 Ft 12% 28% 15% 4Mbit/s 256Kbit/s 10200 Ft 8% 19% 10% 1Mbit/s 128Kbit/s 5050 Ft 4% 10% 5% * Az átlagár nem a jelenlegi ajánlatokat tartalmazza, hanem amit jelenleg a szolgáltatást igénybevevőknek havonta fizetniük kell (utolsó figyelembe vett ajánlat: 2007. június) ** A szabadon elkölthető jövedelem nem tartalmazza az élelmiszerekre, a ruházkodásra, a lakásfenntartásra és a háztartásvitelre fordított jövedelmeket 14 2007 GKIeNET Kft.

1. Tézis A gerinchálózat kritikus infrastruktúra 15 2007 GKIeNET Kft.

A kritikus infrastruktúrák jellemzői A kritikus infrastruktúra összetételének meghatározásához definiálni kell a határt, amely az alapvetően fontos, létfontosságú és kiemelten fontos termékek illetve szolgáltatások között van. Eldöntése nem tud minden esetben a tudományra támaszkodni, mivel a politikai érzékenység befolyásolhatja a meghatározást. (Háború esetén pl. kritikus infrastruktúrák lehetnek a kikötők, hidak és a telefonvonalak). Egy termék, vagy szolgáltatás létfontosságú: Ha alapvetően hozzásegíti a társadalmat egy meghatározott minimális minőségű (1) nemzeti és nemzetközi jogrend, (2) közbiztonság, (3) gazdaság, (4) közegészség, és (5) ökölógiai környezet fenntartásához. Ha annak elvesztése, sérülése az állampolgárokra, a kormányzatra nemzeti szinten hat, vagy akár minimálisan is veszélyezteti a szolgáltatás minőségét. 16 2007 GKIeNET Kft.

A kritikus infrastruktúrák jellemzői A távközlésben régen minden szolgáltatáshoz külön hálózatot építettek. Ilyen volt a: Közcélú kapcsolt telefonhálózat (PSTN) Telex hálózat (Telex) Csomagkapcsolt adathálózat (X.25) Mára viszont a gerinchálózat az információs és kommunikációs technológiák alapinfrastruktúrájává vált (gerinchálózatok integrációja), ennek hiányában az információ közvetítő eszközök zöme működésképtelen. Akár már sérülésével is a létfontosságú termékek és szolgáltatások alapvető folyamatai bénulhatnak meg. Gerinchálózatok nélkül nem működne szinte semmilyen elektronikus úton zajló kommunikáció vagy tranzakció! Egy példa: Holland Kritikus Infrastruktúra Védelme (2002) jelentés 17 2007 GKIeNET Kft.

Építési költségek összehasonlítása Nehezen összehasonlítható adatok. Gazdasági növekedésben betöltött szerepük megkérdőjelezhetetlen. A költségeket jelentősen befolyásolják a terep- és tulajdoni viszonyok, illetve lakott területek. Táv Átlagár Autópálya építési költség 1 Km 1,5-1,7 mrd Ft Gerinchálózat építési költség 1 Km 5 millió Ft 18 2007 GKIeNET Kft.

Párhuzamok az energiaszektorral A magyar kormány a MOL-t stratégiai vagyonnak tekinti. Még a részvényesek között is többen elfogadják, hogy ebben az esetben egy blokkoló kisebbségi részesedés megvásárlása logikus lépés. A magyar kormány október közepén gyorsított eljárással egy olyan törvényt kíván elfogadtatni, amely állami vagy részben állami külföldi vállalatok számára megtiltja magyar energetikai vállalatok felvásárlását. Hogyan tekinthetünk a gerinchálózatokra? 19 2007 GKIeNET Kft.

2. Tézis A szélessáv terjedése maga után vonja a gazdasági fejlődést, és nem a fejlődés teremti meg a szélessávra vonatkozó igényeket. 20 2007 GKIeNET Kft.

Miként lehet a korrelációt mérni? A mérés feltétele, hogy az externáliák látszanak. Magyarországon is lenne lehetőség mérni a hatásokat (pl. referencia települések kiválasztásával), de még nem születtek ilyen tanulmányok. Kvantitatív eszközökkel nehéz a korrelációt számszerűsíteni, de külföldi példákra már készültek jó esettanulmányok: Ausztrália Brisbane, Moreton megyék Florida LakeCounty 21 2007 GKIeNET Kft.

Brisbane Moreton megyék (Queensland állam) Hálózati építési költség kb. $850m (4 év) (az FTTH-hoz szükséges gerinc, hardver, szoftver, telepítési költségek) Régió Termelés növekedése NPV 15 évre: 2640 millió dollár (3160 millió dollár nyitott infrastruktúra esetén) Munkahelyek számának növekedése 15000 új munkahely a következő 15 évre Queensland állam GSP (Gross State Product) növekedése NPV 15 évre: 4180 millió dollár (4900 millió dollár nyitott infrastruktúra esetén) Munkahelyek számának növekedése Éves aggregát fogyasztás emelkedése NPV 15 évre: 2835 millió dollár (3414 millió dollár nyitott infrastruktúra esetén) Queensland állam ipara Gyártás, mezőgazdaság, bányászat plusz 0.5%-os növekedése Kommunikációs szolgáltatások plusz 0.46%-os növekedése Egyéb ipari ágazatok (beleértve az állami szektort is) plusz 0.14-0.39%-os növekedése A nyitott infrastruktúra minden iparág hasznára válna az alapesethez képest 22 2007 GKIeNET Kft.

Lake County (Florida) Az önkormányzati tulajdonú gerinchálózat megnyitása Kórházaknak, gazdasági szereplőknek és 44 iskolának A modell szerint a gazdasági növekedés kétszer akkora volt, mint a hálózat zárva tartása esetén (ahogy az a környező megyékben történt) Bureau of Economic Advisors: minden befektetett 1 dollár a szélessávban 3 dollárt hoz a gazdaságnak Nagy értékű externáliák megléte esetén a források állami tulajdonba vétele ésszerű lépés lehet A pozitív gazdasági externáliák egyértelműen látszanak! 23 2007 GKIeNET Kft.

Tyúk-tojás problémája az IKT infrastruktúra fejlesztéseknél Minden alap (kritikus) infrastruktúra a termelés alapját jelenti, így a szélessáv is a fejlődés alapvető katalizátora. Korreláció van a szélessávú infrastruktúra megléte/ bősége és a gazdasági fejlődés között A kormányzati gazdaságpolitika feladata, hogy a szélessáv terjedéséhez szükséges katalizáló feltételeket előállítsa! 24 2007 GKIeNET Kft.

Az IKT beruházások* átlagos hozzájárulása a GDP növekedéséhez 1995-2005 (százalékpont) 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 EU15 SK SI PL CZ HU US * Az IKT beruházásoknak csak egy részét képezik az infokommunikációs hálózatok, de a pozitív externáliák tekintetében mérvadók. Forrás: Eurostat adatok alapján GKIeNET számítás 25 2007 GKIeNET Kft.

3. Tézis A neoliberális gazdaságpolitikai mainstream a közösségi jelleggel, vagy közösségi tulajdonban működő infrastruktúráknak hatásában és kiterjedésében csak erősen korlátozott, hiánypótló szerepet szán. 26 2007 GKIeNET Kft.

A konfliktus szemléltetése Közösségi szemléletű, közösségi tulajdonú, közösségi menedzselésű modellek A távközlésfejlesztési társadalmi optimum Neoliberális gazdaságpolitika, mely a verseny mindenhatóságára helyezi a hangsúlyt A Municipal Broadband és a sötétszál közmű modell többnyire piactorzító hatásoktól mentes és közel van a társadalmi optimumhoz, a közösségi modellek egyes kevésbé átgondolt megvalósításának azonban kisebb-nagyobb piactorzító hatása lehet. A szabályozói paradigma és szabályozói gyakorlat szuboptimális volta okozza a társadalmi optimumtól való jelentős eltérést. A közösségi forrásfelhasználás minimumra szorítása jellemzi a mainstream gondolkodását a távközlésfejlesztésről A funkcionális és strukturális szétválasztásra alapozó tisztán piaci modellek jól közelítenek a társadalmi optimumhoz. 27 2007 GKIeNET Kft.

A konfliktus szemléltetése Közösségi szemléletű, közösségi tulajdonú, közösségi menedzselésű modellek A távközlésfejlesztési társadalmi optimum Neoliberális gazdaságpolitika, mely a verseny mindenhatóságára helyezi a hangsúlyt A közösségi tulajdonban már működő hálózatok megnyitása, vagy fejlesztésük támogatása A funkcionális szétválasztást optimálisan implementáló és azt megfelelő szabályozói háttérrel megtámogató távközlés fejlesztési modellek (Openreach) segítik a társadalmi optimumhoz közelíteni 28 2007 GKIeNET Kft.

Közösségi szemléletű modellek lehetséges hátrányai Kielégítően működő versenypiaci környezetbe visznek be közösségi forrást úgy, hogy nem gondoskodnak a forrásfelhasználásban a MEIP (Market Economy Investor's Principle piacgazdasági befektető) és az SGEI (Service of General Economic Interest Általános Gazdasági Érdekű Szolgáltatások) elv betartásáról. Monopol piaci szereplő számára mesterségesen kreálnak helyi versenytársat az SGEI elv betartása nélkül (a MEIP elv ebben az esetben alárendelt szerepet kap) A szélessávú infrastruktúrával lefedetlen településeken közösségi forrásból épülő természetes, de szabályozatlan működésű monopóliumokat eredményeznek, amelyek nem is feltétlenül maradnak közösségi tulajdonban. 29 2007 GKIeNET Kft.

IKT alapinfrastruktúra fejlesztési megközelítések A szélessávú távközlési infrastruktúra fejlesztésében a fejlesztések EU és nemzeti költségvetési forrásokkal történő támogatásában - két markánsan különböző megközelítési módot ismerünk: 1. Szolgáltatási képesség oldaláról történő megközelítés 2. Infrastruktúrafejlesztési feladatra koncentráló szemlélet Mindkét megközelítési mód helyes, ha azokban a lehetséges célokban gondolkodunk, amelyek a digitális szélessávú területi és szociális szakadékok legalább részleges fölszámolásáról szólnak. 30 2007 GKIeNET Kft.

GVOP 4.4.1., GVOP 4.4.2. és GOP 3.1.1. A szélessáv infrastrukturális fejlesztése korábban sem és a jelenlegi fejlesztési tervekben sem került be az állami/önkormányzati alapfeladatok közé, a kormányzat nem intézményesített célként jelölte meg a szélessávú internethez való hozzájutás lehetőségének megteremtését. Ez megmutatkozik például abban is, hogy a szélessávú infrastruktúra bérbeadása nem képezi a közbeszerzés tárgyát (nincs koncessziós jog). Mint állami alapkövetelmény más európai országok fejlesztési stratégiáiban sem jelenik a szélessávú infrastruktúra fejlesztése, mint közmű. Az IHM az első fejlesztési terv esetében (GVOP 4.4.1) nem rendelkezhetett tapasztalatokkal. A magyar IKT infrastruktúra fejlesztési gyakorlat az EU-hoz képest komolyabb gondokkal szembesült (a GOP 3.1.1-ben a GVOP 4.4.1 koncepciója jelenik meg újra az önkormányzatok bevonásával épülő infrastruktúrák, mint a GVOP 4.4.2 koncepció, a tulajdonosi hozzáállás és az információs aszimmetria miatt nehézkesen zajlanak). Ez a visszatérés viszont azt is mutatja, hogy a neoliberális gazdaságpolitika által determinált távközlésfejlesztés könnyen lemond a Municipal Broadband alkalmazásáról. 31 2007 GKIeNET Kft.

i2010 célkitűzések A célkitűzések szerint az EU tagországok kormányainak koncentrálni kell: az e-inclusion (elektronikus befogadás) feladatra a szűkkeresztmetszetek felszámolására az IKT lehetőségek széleskörű kihasználására Pontosan mik is a feladatok? 32 2007 GKIeNET Kft.

4. Tézis Ha az állam célja a verseny erősítése, az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése érdekében elsődleges feladata biztosítani az alapinfrastruktúrának számító gerinchálózatokhoz való szabad hozzáférést. 33 2007 GKIeNET Kft.

Meglátások A jelenlegi szabályozási feltételrendszer elégtelen. Az EU Bizottságban viszont érezni lehet az igyekezetet a felülbírálásra (Openreach, infra BB fejlesztések támogatása) ennek hazai párját szükséges létrehozni. A meglévő korábbi generációjú IKT alap-infrastruktúrákat hasznosítani kell mindaddig, amíg nem válnak gátjává a fejlődésnek (szolgáltatás szintjén). Erről szól az FTTx migráció A szélessáv monopolizálását el kell kerülni a gerinchálózatokhoz való nyílt hozzáférést a tulajdoni viszonyoktól függetlenül kell tudni biztosítani! 34 2007 GKIeNET Kft.

Rendelkezésre álló eszköztárak Az állam, illetve tágabb értelemben a közösség számára tulajdonosi és szabályozói eszköztárak egyaránt rendelkezésre állnak a közösségi tulajdonban lévő kritikus infrastruktúrák megfelelő működtetésének biztosításához. Gerinchálózati infrastruktúra esetében ezeket az eszköztárakat jól kiegészíti az NHH ex-ante és a GVH ex-post eszköztára, amelynek a közösségi tulajdonban lévő gerinchálózati infrastruktúrák mellett alapvetően a magánbefektetői tulajdonban lévő gerinchálózati infrastruktúrák működtetésére van meghatározó hatása. Ha egy hatósági vizsgálat nem talál JPE szereplőt (pl. gerinchálózati szegmensre), akkor nincs ex-ante szabályozás (jelenleg a gerinchálózati szegmenst nem vizsgálják). A vonatkozó ex-post szabályozás pedig nem hatékony! 35 2007 GKIeNET Kft.

Köszönöm figyelmüket! gergely.kis@gkienet.hu 2007 GKIeNET Kft.