Helyi Esélyegyenlőségi Program. Öcs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Öcs Község Önkormányzata 2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...10 1. Jogszabályi háttér bemutatása...10 2. Stratégiai környezet bemutatása...12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...39 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...50 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...55 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...62 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...71 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...73 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...73 1. A HEP IT részletei...73 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...73 A beavatkozások megvalósítói...74 Jövőképünk...75 Az intézkedési területek részletes kifejtése...75 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...89 3. Megvalósítás...101 A megvalósítás előkészítése...101 A megvalósítás folyamata...101 Monitoring és visszacsatolás...103 Nyilvánosság...103 Érvényesülés, módosítás...104 4. Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Öcs község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Fekvése Öcs község Veszprém megyében, a Kab-hegy délnyugati lábánál, dombos-lankás tájon, az Ajka - Veszprém út mellett elterülő kis község. A Balaton kiemelt üdülőkörzet háttér-települései közé tartozik. A Dörögdimedence nyugati kapuja, egykor utak kereszteződésében épült. A Kristályvölgy legdélebbi települése. Külterületén található a Magyarországon ritkaságnak számító bazaltfennsíkon kialakult Nagy-tó. Különleges élővilágának köszönhetően természetvédelmi terület. A község külterületén kellemes kirándulóhelyek találhatók: Kab-hegy, Nagy-tó és környéke természetvédelmi terület, erdők, lankák. Könnyen megközelíthetőek gyalogos, lovas és kerékpáros útvonalakon a környező települések kirándulóhelyei is: Taliándörögdi Klastrom, Kerek-fenyves, Úrkúti őskarszt, Halimbai Malom-völgy, Szőci Kút-völgy, Sárcsi-kút, Magyarpolány. Története A falu területe a korai történelmi időkben is lakott volt. Őskori, római, kelta, avar- és honfoglalás kori emlékek a település környezetében több helyen felszínre kerültek. A településről az első írásos feljegyzés 1278-ból származik Ech néven. A község összekötője volt a hegyeken túli északi tájnak és kelet felé a Balaton-felvidéknek. A falut egytelkes nemesek lakták, többször elnéptelenedett, de mindig újjáépítették. Későbbi időkben az Ichy és a Nemes Eöcsy családnevekből alakult ki a falu neve. A teljes határa nemesi kúriákhoz tartozott. A XVI. századig társadalma tiszta nemesekből állt. A XVII. században agilisekkel vegyült a lakosság. 1828-ra megváltozott a helyzet. Olyan nagy volt a beköltözött házas és házatlan zsellérek száma, hogy ők kerültek többségbe. A település többször volt lakatlan, a XVII. században többször pusztaság. A XVIII. században alakult ki a településen a négy felekezet. Ekkor lakói: 400 római katolikus, 301 evangélikus, 200 református, 150 zsidó hitű. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

A jobbágyfelszabadításkor 1 nagybirtok és 233 kisbirtok volt. Határát az első kataszterben 2381 kataszteri holdban állapítják meg. Területének ekkor fele erdő, a többi szántó, rét, legelő, mocsaras terület. A falu egy völgykatlanban épült, elszórt házakból alakult ki, girbe-görbe utcái egy központi térről a három templomhoz vezetnek. A jellegzetes csillag alakú faluszerkezetet máig őrzi az utcák vonala. Az 1700-as években négy felekezet állított templomot itt. 1756-ban készült el a késő barokk katolikus templom, 1799-ben fejezték be az evangélikus templomot, a XVIII. sz. elején készült a református templom és a zsinagóga. Három templom ma is áll, az egykori zsinagóga ma lakóház. Az 1800-as években laktak itt a legtöbben, 1000 fő körüli lakossággal. Akkor a természeti környezet megélhetést nyújtott az embereknek. Hét kézműves család élt a községben. 1940-től már csak 500-an éltek, később még kevesebben. Az iparosítás, a környékbeli bányászat adta immár a megélhetést, az emberek elköltöztek munkahelyük után. Az első termelőszövetkezet 1950-ben alakult Új Élet néven. 1956-ban feloszlott, majd Alkotmány Tsz néven alakult újra és 1959-ben a halimbaival egyesült. A Tsz-összevonások során először Nyiráddal, később Devecserrel egyesült. A Padragi termelőszövetkezettel együtt kiváltak a Devecseri tsz-ből. A termelőszövetkezet az 1990-es években felszámolással megszűnt. A Községi Tanács 1970-ben egyesült Halimbával, s Községi Közös Tanácsként működött. Az önálló önkormányzatiság újabb helyzetet teremtett, a falu kereste helyét a szűkebb és tágabb régióban. A Dörögdi-medence fejlesztési munkáiban szerepet vállalt (új út építése Taliándörgd felé, kulturális programsorozatok). Megkezdődött a község természeti, kultúrtörténeti értékeinek feltérképezése, értékvédelme (helyi természetvédelmi területek, ingatlanok, helytörténeti gyűjtemény). A község történetének leírása összefoglaló munkákban röviden szerepel, külön falutörténeti egységes munka sajnos nincsen. A Veszprém Megyei Levéltárban fellelhető gazdajegyzői levelek és pecsétlenyomatok alapján készült el a község jelenkori címere (2001). Ebben a korona az egykori nemesi településre utal, a kettős ívelésű dombvonal a község fekvését szimbolizálja, a zöld mezőben szablyát tartó ezüst páncélos kar a régi pecsétlenyomatról származik, a címer felső részén a falu három felekezetének jelképe sorolódik. Nevezetességei A község központjában található a Helytörténeti Gyűjtemény (Falugyűjtemény), amely a település múltjának emlékeit őrzi. A gyűjteményben megtalálhatók régi bútorok, háztartási eszközök, dísztárgyak (agyagedény, bádogkanna, fateknő, hurkatöltő, kredenc, régi mosdótál, fejsze). A gyűjtemény eszmei értékét növeli, hogy a megtekinthető tárgyakat a falu apraja-nagyja gyűjtötte össze az elmúlt évek során. A közös összefogással létrehozott gyűjteményt bárki odalátogató megtekintheti. A faluban megtalálható három műemléknek nyilvánított templom: egy református, egy evangélikus és egy római katolikus. A templomokat előzetes egyeztetés után bárki megtekintheti. Az Ajkát Pulával összekötő és a falut északról elkerülő út mellett terül el a Régi temető és az izraelita temető, mely gondozott, parkosított. Szintén itt, a közút mellett van a Millenniumi Emlékmű a Hét vezér kopjafákkal. Mellette a dombtetőn egy kis kilátó van, ahonnan beláthatjuk az egész környéket. A község központjában tekinthetjük meg a Hősök emlékművet, amelyet az I. és a II. világháború hősi halottjainak tiszteletére állított az utókor. Nagyvázsony irányába haladja található az öcsi Nagy - Tó, mely a természetvédelmi terület része. Az árnyas fák melletti tó kiválóan alkalmas pihenésre, sétára, kikapcsolódásra. Infrastruktúra A község közműellátottsága nem teljesen kiépített. A belterületi utak hossza 4,4 km. A kiépített utak nagy része felújításra szorul. Az ivóvízhálózat, a telefonhálózat kiépített, a vezetékes földgázhálózat nincs kiépítve. A szennyvízcsatorna hálózat 2012-2013 évben épült ki. Szennyvíztisztító telep nem működik. Az egészséges ivóvíz ellátás teljes mértékben megoldott. A villamos energia ellátottság 100%-os. A hírközlő hálózat is kiépített, a különböző mobilhálózatok is évek óta működnek. 4

Gazdasága Az 1800-as években laktak a legtöbben a településen, a lélekszám megközelítőleg 1000 fő volt. Akkoriban a lakosságnak a természeti környezet megélhetést nyújtott (földművelés, kézművesség). A XX. század közepétől az iparosítás, a környékbeli bányászat adta a megélhetés lehetőségét, a lakosság közel fele a munkahelyük közelébe költözött, a lakosságszám folyamatosan csökkent. Jelenleg a mezőgazdasági tevékenységeket őstermelők végzik a községben: földművelés, állattenyésztés. A vendéglátóhelyek és kereskedelmi üzletek száma 1-1, mezőgazdasággal, állattartással foglalkozó vállalkozások száma 1, ezek a község egyetlen foglalkoztató egységei. A település gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló körülmények: népességszám csökkenő tendenciája, a helyi vállalkozások és őstermelők kis száma. Demográfia Jelen esélyegyenlőségi program készítését segítő statisztikai adatok adnak áttekintést a település demográfiai helyzetéről. 1. sz táblázat Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 211 2008 208 99% 2009 205 99% 2010 204 100% 2011 198 (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) 97% 1. számú diagram- Lakónépesség Kis lélekszámú településről van szó. 2008-tól kezdődően a népesség számának csökkenése figyelhető meg. 5

Összességében magasabb a településen élő nők száma. Ez főleg a 65 év feletti korcsoportnál mutatkozik. A fiatalok tanulmányaik bejezése után munkalehetőség hiányában - nem nagyon térnek vissza a településre. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 112 103 215 52% 48% 0-2 évesek 0 0-14 éves 9 11 20 45% 55% 15-17 éves 3 3 6 50% 50% 18-59 éves 55 67 122 45% 55% 60-64 éves 8 9 17 47% 53% 65 év feletti 30 13 43 70% 30% (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) 2. számú diagram- Állandó népesség-nők 6

3. számú diagram- Állandó népesség - férfiak A női lakónépesség 52%-a a 18-59 éves korosztály. A 0-14 éves női lakosság aránya 8%, a 15-17 éveseké pedig 3%. A 60-64 év közötti nők aránya 8%, a 65 év feletti nők aránya 29%. A férfi lakónépesség 65%- át a 18-59 éves korosztály teszi ki. A 60-64 éves férfiak aránya 9%, a 65 év feletti férfi lakosok száma 12%. A fiatal, 15-17 éves korosztály aránya mindössze 3%. A 0-14 éves korosztály aránya 11%. 3. számú táblázat - Öregedési index 0-14 éves korú állandó lakosok 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2001 62 39 159,0% 2008 46 32 143,8% 2009 46 30 153,3% 2010 45 26 173,1% 2011 43 20 215,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) 4. számú diagram Öregedési index 7

Öcs község öregedési indexe évről évre nő. 2011-ben 215 % volt, mely nagyon magas. Jóval az országos átlag felett van. Az öregedő tendencia mellett a lakosságszám is folyamatosan csökkent az elmúlt években. A kapott adatok alapján elmondható, hogy Öcs népességszerkezete nem fiatalos, tehát elöregedő település. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 9 10-1 2009 3 5-2 2010 4 9-5 2011 7 14-7 (forrás: TeIR, KSH-TSTAR) 5. számú diagram Belföldi vándorlások A 4. számú táblázat és az 5. számú diagram azt mutatja, hogy a település veszít vonzerejéből, az elvándorlások száma nagyobb, mint az odavándorlásoké. A legtöbb odavándorlás 2008-as évben történt (9 8

fő) s a legtöbb elvándorlás pedig 2011-ben (11 fő). 2008 és 2011 között az odavándorlások átlagos száma 5,75 fő, az elvándorlások átlagos aránya: 9,5 fő. 5. számú táblázat Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 3 3 0 2009 1 2-1 2010 1 3-2 2011 0 1-1 (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) A lakosságszám csökkenését befolyásolja a természetes szaporodás csökkenése és a halálozások számának növekedése is az elvándorlások mellett. 2008-as évben volt a legtöbb az élve születések száma (3 fő), majd 2009-2010-es évben 1-1 fő. 2011-ben az élve születések száma 0. A halálozások száma hullámzóbb adatokat mutat. 2008 és 2010-ben a halálozások száma 3, 2009-ben 2, 2011-ben pedig 1 fő. A természetes szaporodás tendenciája csökkenő képet mutat. Értékeink, küldetésünk A település esélyegyenlőségi programját Magyarország Alaptörvényének II. cikkében leírt eszme alapján készítettük el, miszerint Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésével célunk, hogy a településen élő gyermekek, idősek, nők, mélyszegénységben élők, romák, fogyatékkal élők esélyegyenlőségét biztosítsuk, valamint az egyenlő bánásmód feltételeit megteremtsük. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésekor figyelembe vettük Magyarország Alaptörvényének XV. cikkében megfogalmazott értékeket, úgy mint (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A Program elkészítése során figyeltünk arra, hogy az előforduló lakhatási szegregációt és oktatási kirekesztődést felszámoljuk. Törekszünk a hátrányos helyzetű csoportok képzettségi és foglalkoztatottsági szintjének növelésére, azon okból, hogy az itt élők minél nagyobb eséllyel legyenek jelen a szabad munkaerő-piacon. Elősegítjük a közszolgáltatásokhoz, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtését. Küldetésünk továbbá a megfelelő lakókörnyezet kialakítása a településünkön élő hátrányos helyzetű csoportok számára. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Öcs település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, 9

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 10

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020- ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program 2 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 3 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 4 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 5 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program 6 Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására 11

készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 -a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi képviselő-testület által hozott döntéseknek. Öcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció Öcs Község Önkormányzata a költségvetését a takarékosság, a megfontoltság jegyében készíti el. A kiadási oldalon igyekezett a költségeket csökkenteni, az elmúlt évek futó beruházásainak lebonyolítására és biztonságos működtetésére koncentrált (szennyvíz-csatorna hálózat építése, helytörténeti gyűjtemény lakóház felújítása). A sikeres beruházások tervezett és teljesített kiadásainak forrása a pályázati támogatás, saját forrás, a vízi közmű társulati forrás. A község bevételét képezi a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó. 12

Gazdasági program A település gazdasági programja elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete a ciklusának időtartama alatt egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön, fejlődjön. A program legfontosabb szempontja a település további biztonságos működtetése, reális fejlesztési célok kitűzése, bevétel növelő és költségcsökkentő, valamint energiatakarékos megoldások keresése a működtetés során. A gazdasági programban a meghatározott célkitűzések eléréséhez a Képviselőtestületnek koncentrálnia kell egyrészt a célkitűzések egymásra épülő megvalósítására, másrészről a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére. Az anyagi eszközök és a vagyon megteremtéséhez nem elegendőek a szokásos, évről évre keletkező források, állami költségvetési támogatások, szükség van a pályázati lehetőségek felkutatására, és az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglévő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására. Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg. A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, ugyanis a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését szolgálják, javítják, munkahelyeket teremtenek. A községben a vállalkozások száma kevés, ezért vonzóbbá kell tenni a helyi ipari területeket. A meglévő vállalkozásoknak az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani. Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan területek. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a település megtalálhatja saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika azért is fontos, mert munkahelyteremtő és megtartó képessége is jelentős lehet. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési lehetőségek: Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak a községben. A helyi idegenforgalmi, kereskedelmi egységeket is fel kell venni a vállalkozói térképre. Turisztikai kiadványokat kell készíteni (prospektus, túratérkép). Támogatni kell az idegenforgalom, a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a rendezvények helyszíne, időpontja megjelenjen a megyei lapban, a honlapra felkerüljön. Településfejlesztési terv Az Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudja. Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják. Ennek biztosítása érdekében a községfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és az önszerveződő közösségeket. A településfejlesztés során a község előtérbe helyezi azokat a fejlesztéseket, melyek a falu lakosságának esélyegyenlőségét növelik és biztosítják, melyek a népességszám növekedését idézik elő, melyek munkahelyeket teremtenek, s háttérbe szorítja azokat, melyek a lakosság illetve a vállalkozásoknak csak szűk körét érintik, melyek nagy kiadásokkal járnak. Öcs Község Önkormányzata 2010-2014 között a következő településfejlesztési célokat tűzte ki: szennyvízcsatorna kiépítése, építési telkek és ehhez kapcsolódva új utcák kialakítása, csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása, faluközpont képének fejlesztése, nem hasznosított külterületi önkormányzati ingatlanok erdősítése, pihenő parkká alakítása: kőfejtő, turisztikai jellegű területek fejlesztése, kialakítása: kerékpárút, erdei iskola, középületek környezetének rendezése. Településrendezési terv A településrendezési terv elsődleges szempontként kezeli a település fejlesztés és a környezeti állapot egymásra épülő szerves viszonyát a környezeti állapot megőrzését és javítását. Az iparban bekövetkező ágazati váltás, a környezetet nem szennyező ipari létesítmények letelepedésének ösztönzése amellett, hogy 13

munkalehetőséget biztosít az itt élőknek, elősegíti a minőségi környezet kialakulását. Ez alapozza meg hosszú távon a turizmus húzó ágazattá válását. Ez a minőségi környezet teszi lehetővé a szelíd, természeti értékekre és az egészséges környezetre alapozó turizmus kialakítását, mint fontos egzisztenciális forrást. A településfejlesztési koncepcióban szereplő fejlesztések és területigényük szabályozása megfelel a hagyományos arculat védelmének és a szerves fejlődés feltételének. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Öcs az Ajkai Kistérségben található. A kistérség településeit az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás fogta össze, azonban 2013. június 30-i hatállyal a Tanácsülés a Társulást megszüntette. 2013. július 1. napjától az Ajkai Kistérség 5 települése, Ajka, Halimba, Öcs, Szőc, Úrkút megalakították a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Társulást. A Társulás ellátja a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. -ában foglalt házi segítségnyújtás, valamint a 64. -ában foglalt családsegítés feladatokat, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39-40. -ában foglalt gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, ideértve a helyettes szülőknél elhelyezett gyermekek ellátásának Gyvt. 49. -a szerinti kötelezettségét is. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. Munkaügyi Hivatal által rendelkezésre bocsátott adatatok és elemzések, a TeIR adatbázisra, ill. a helyi adatgyűjtés eredményeire támaszkodhattunk. Sok segítséget nyújtott az adatok beszerzésében a szociális ügyintéző, a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás dolgozója, a falugondnok. A HEP készítése során felmerülő adathiányok: munkanélküliek tényleges aránya. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység fogalma a XX. században jelent meg először. Számos helyen sokféleképpen értelmezik. Vonatkozhat emberre vagy akár embercsoportra is. Magyarországon a mélyszegénység fogalmát gyakran azonosítják a cigánysággal, azonban ez nem igaz, hiszen a mélyszegélyek körülbelül 50 %-át teszi ki a roma nemzetiség. A mélyszegénység nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége is. Egy ember vagy embercsoport tartósan a létminimum alatt él és egyedül, segítség nélkül nincs is esélye, hogy ebből a helyzetből kiemelkedjen. Ilyen esetekben beszélhetünk mélyszegénységről. Ennek az állapotnak a kialakulása többféle okra vezethető vissza. Ilyen okok lehetnek a társadalmi-, gazdasági hátrányok, alacsony iskolázottság, foglalkoztatottság hiánya. Ezek mind hozzájárulnak a mélyszegénység kialakulásához. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. 14

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. (1) bekezdése értelmében a jövedelem: az az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. -a értelmében jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét; rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az alábbi táblázatok adatai arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok; a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők; a pályakezdő fiatalok; valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 15

2008 78 74 152 5 6,4% 9 12,2% 14 9,2% 2009 89 65 154 7 7,9% 14 21,5% 21 13,6% 2010 74 77 151 8 10,8% 11 14,3% 19 12,6% 2011 73 79 152 8 11,0% 11 13,9% 19 12,5% (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) 6. számú diagram Álláskeresők aránya A nyilvántartott álláskeresők száma 2009-ben volt a legmagasabb (21 fő), amely a 15-64 éves lakosság 13,6 %-a. 2010-es évtől kezdve csökkenés figyelhető meg, 2010 és 2011-ben a nyilvántartott álláskeresők száma 19 fő. A vizsgált évek mindegyikénél magasabb volt a nyilvántartott férfi álláskereső. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 14 21 19 19 13 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év fő 1 1 2 1 0 % 7,1% 4,8% 10,5% 5,3% 0,0% fő 1 5 3 2 2 % 7,1% 23,8% 15,8% 10,5% 15,4% fő 2 2 0 2 1 % 14,3% 9,5% 0,0% 10,5% 7,7% fő 1 1 1 3 1 % 7,1% 4,8% 5,3% 15,8% 7,7% fő 4 3 3 2 1 % 28,6% 14,3% 15,8% 10,5% 7,7% 16

41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő 2 4 1 1 2 % 14,3% 19,0% 5,3% 5,3% 15,4% fő 1 4 7 4 2 % 7,1% 19,0% 36,8% 21,1% 15,4% fő 1 1 2 4 2 % 7,1% 4,8% 10,5% 21,1% 15,4% fő 1 0 0 0 1 % 7,1% 0,0% 0,0% 0,0% 7,7% fő 0 0 0 0 1 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 7,7% (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) 7. számú diagram Álláskeresők száma A regisztrált munkanélküliek száma 2009 évben volt a legmagasabb, 21 fő. 2010-ben és 2011-ben 19 fő, majd ez a szám 2012-re 13 főre csökkent. Korcsoportos eloszlás szerint a legmagasabb munkanélküliségi mutatók 2008 óta a 46-50 éves korosztályt érintik. 2012-ben a 21-25 éves és a 41-55 éves korosztály teszi ki a regisztrált munkanélküliek jelentős részét. A 31-35 illetve a 36-40 éves korosztályból 1-1 fő regisztrált álláskereső. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 5 9 14 2 4 6 40,0% 44,4% 42,9% 2009 7 14 21 4 8 12 57,1% 57,1% 57,1% 17

2010 8 11 19 5 7 12 62,5% 63,6% 63,2% 2011 8 11 19 5 4 9 62,5% 36,4% 47,4% (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009 és 2010-es évben volt a legmagasabb (12-12 fő), majd 2011-ben csökkenés mutatkozik. 2008-2010 között a 180 napnál régebben munkanélküliek közül a férfiak aránya magasabb, majd ez az arány 2011-ben megfordul. (5 nő és 4 férfi). 8. számú diagram 180 napnál régebben munkanélküliek aránya A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek számánál hullámzás figyelhető meg. Nagy különbségek nem tapasztalhatók a nemek között. 2011 évben a legmagasabb (62,5 %) a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli nő. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 23 19 42 0 0,0% 1 5,3% 1 2,4% 2009 25 15 40 2 8,0% 0 0,0% 2 5,0% 2010 23 16 39 2 8,7% 0 0,0% 2 5,1% 2011 20 16 36 2 10,0% 0 0,0% 2 5,6% (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) 18

9. számú diagram Pályakezdő álláskeresők száma A 18-29 éves lakosság számához képest a pályakezdő álláskeresők száma nem magas, átlagosan 4,5%. A 2009-es évtől kezdve csak női pályakezdő álláskereső volt, számuk nem változott (2 fő). Összességében elmondható, hogy kis számuk ellenére a pályakezdő álláskeresők száma nem csökkent. A korábbi években jellemző volt a pályakezdők foglalkoztatásának támogatása azonban 3-4 éve uniós támogatások vették át a korábbi támogatások helyét. Itt akárcsak a tartós munkanélkülieknél létszámkeret van, ha betelik, akkor a kimaradók nem kaphatnak juttatásokat. Ezért sokaknak nem éri meg a regisztráció, hanem külföldön vállalnak munkát. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 188 106 82 143 79 64 45 23,9% 27 25,5% 18 22,0% 2011 0 0 0 0 0 0 0 ######### 0 ######### 0 ######### Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 2011 évre vonatozóan adat nem áll rendelkezésre. 2001-ben a 15 évesnél idősebb lakosság száma 188 fő volt, ebből 143 fő rendelkezik legalább általános iskolai végzettséggel. 45 azoknak a száma, akiknek nincs általános iskolai végzettsége. 27 nő és 18 férfi, tehát több az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nő, mint férfi. A 15 éves és annál idősebb lakosság számához képest az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya 2001-ben 23,9%, a legalább általános iskolát végzettek aránya pedig 76%. év 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők szám összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség 19

Fő fő % fő % fő % 2008 14 3 21,4% 6 42,9% 5 35,7% 2009 21 3 14,3% 9 42,9% 9 42,9% 2010 19 2 10,5% 11 57,9% 6 31,6% 2011 19 1 5,3% 10 52,6% 8 42,1% (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) A fenti táblázat értékei azt az általános vélekedést kérdőjelezik meg, miszerint a 8 általános iskolát vagy annál kevesebb osztályt végzettek elhelyezkedési és munkavállalási lehetőségei alacsonyabbak, mint a 8 általános iskolánál magasabb végzettségűek. A táblázat kimutatja, hogy 2008 és 2011 között a nyilvántartott álláskeresők száma a 8 általános vagy annál magasabb iskolai végzettségűek között nagyobb. Az értékek hullámzó tendenciát mutatnak, azonban arányaiban nem változtak. 2011-ben csupán egy fő álláskereső volt, aki 8 általános iskolánál alacsonyabb végzettségű, a legalább 8 általános iskolával rendelkező álláskeresők száma 10, a 8 általánosnál magasabb végzettségűeké pedig 8. 10. számú diagram Munkanélküliek iskolai végzettsége A nyilvántartott álláskeresők közül a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél csökkenés, a 8 általános iskolai végzettséggel és a 8 általánosnál magasabb végzettséggel rendelkezők számánál hullámzás figyelhető meg. A településen általános iskolai, középfokú, szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi felnőttoktatás nem működik. Összefoglalásként elmondható, hogy a 2011-es adatok szerint 904 fő 15 és annál idősebb lakosság 11,8 %-a nem rendelkezik az általános iskola 8 osztályánál magasabb végzettséggel, illetve a nők iskolázottsága alacsonyabb, mindezek ellenére kevesebb a regisztrált álláskereső nők száma kisebb, mint a férfiaké. Az általános iskolai oktatásban és felnőttoktatásban résztvevők száma 2009-es évtől nulla. Érdemes az erre vonatkozó adatokat évente ellenőrizni, mert beavatkozási és fejlesztési terület lehet a későbbiekben. c) közfoglalkoztatás 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. 20