2009. évi munkaprogram

European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union 2009. évi munkaprogram European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union 1/89

Tartalomjegyzék Összefoglaló... 5 1. Általános rész... 14 1.1. Bevezetés... 14 1.2. Küldetés... 16 1.3. Jövıkép... 17 1.4. Stratégia... 17 1.5. Megközelítés... 20 1.5.1. Célorientált megközelítés... 20 1.5.2. Projektek, termékek és szolgáltatások azonosítása... 20 1.5.3. A többéves tervezést lehetıvé tevı programok... 22 1.6. A végrehajtást és alapvetıen a teljesítményt befolyásoló tényezık azonosítása... 23 1.7. Az EU-ba irányuló illegális bevándorlás kilátásai 2009-ben... 25 1.8. Az éves kockázatértékelésben megfogalmazott ajánlások 2009-re vonatkozóan.. 28 1.8.1. Általános ajánlások... 29 1.8.2. Szárazföldi határok... 30 1.8.3. Tengeri határok... 30 1.8.4. Légi határok... 31 1.8.5. Együttmőködés harmadik országokkal... 32 1.8.6. Az intézményi együttmőködés fokozása, információcsere és az illegális bevándorlás elemzése... 32 1.9. A Tanács következtetései az Európai Unió tagállamai külsı határainak igazgatásáról... 35 1.10. A Frontex érdekeltségi körébe tartozó területek felsorolása és javaslat a fejlesztésekre az ügyfelek ajánlásai alapján... 37 2. A FRONTEX legfontosabb tevékenységi területei és a kapcsolódó célkitőzések... 41 2.1. A Frontex többéves üzleti tervének (2010 2013) alapját képezı célok... 41 2.1.1. 1. cél: Tudatosság Elemzési képességek... 41 2.1.2. 2. cél: Reagálás Operatív és reagálási képességek... 43 2.1.3. 3. cél: Interoperabilitás Testreszabás... 43 2.1.4. 4. cél: Teljesítmény Vezetési képességek... 44 2.2. Célkitőzések és eredmények... 45 2.3. Teljesítménymutatók... 45 2.3. Fontossági sorrend felállítása... 46 2/89

2.4. A célkitőzések, eredmények (projektek, termékek, szolgáltatások), teljesítménymutatók és az erıforrások elosztásának áttekintése... 48 2.4.1. Közös mőveletek... 48 2.4.2. Kockázatelemzési egység (RAU)... 54 2.4.3. Frontex Helyzetelemzı Központ (FSC)... 59 2.4.4. Kutatás és fejlesztés (RD)... 61 2.4.5. Képzési egység (TRU)... 63 2.4.6. Egyesített erıforrások (PRE)... 66 2.4.7. Igazgatás... 68 2.4.8. Pénzügyek és beszerzések... 73 2.4.10. Igazgatóság és ügyvezetıi támogatás... 78 2.4.11. Belsı ellenırzés és minıségirányítás... 88 Szószedet... 89 3/89

Ábrák jegyzéke 1. ábra: A személyzet alakulása a 2007 2009 közötti idıszakban... 7 2. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a 2007 2009 közötti idıszakban... 8 3. ábra: A Frontex célkitőzéseinek és portfoliójának áttekintése... 13 4. ábra: A Frontex szervezete (az Igazgatótanács 2007. november 22-én fogadta el)... 17 5. ábra: Erıforrások áttekintése (2008 2009)... 18 6. ábra: A személyzet alakulása a 2005 2009 közötti idıszakban... 18 7. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a 2005 2009 közötti idıszakban... 19 8. ábra: A Frontex PESTEL-tényezıi (politikai, társadalmi, gazdasági, technológiai, környezetvédelmi és jogi tényezık)... 25 9. ábra: Az EU külsı határain az illegális bevándorlás következtében várható nyomás 2009-ben... 27 10. ábra: A Tanács következtetéseinek összekapcsolása a 2009. évi munkaprogram célkitőzéseivel/feladataival... 37 11. ábra: A tagállamok érdekeltségi területeinek és a fejlesztendı területekre vonatkozó javaslatainak tájékoztató jellegő jegyzéke... 40 4/89

Összefoglaló Egy munkaprogramnak, amely egy ciklikus tervezési folyamat eredménye, az a feladata, hogy az érintett évben végrehajtandó intézkedések tekintetében referenciapontként szolgáljon, és nyomon követéssel és ellenırzéssel kiegészülve lehetıvé tegye egy szervezet bármely irányító szerve számára, hogy a szervezetet céljai elérése felé vezesse. A Frontex munkaprogramja mindezen túl a lehetı legnagyobb átláthatóságot biztosítja az Európai Unió polgárai számára. A Frontex 2009. évi munkaprogramjának tervezete amellett, hogy körvonalazza a 2009-ben végrehajtandó tevékenységek csoportjainak megtervezését, egy másik célt is szolgál. E dokumentumban az elıirányzott tevékenységek átláthatóbban kapcsolódnak az alapul szolgáló elméleti megközelítésekhez, és hangsúlyosan jelennek meg azok a tervezést érintı változások, amelyek 2009-ben és az azt követı években kerülnek végrehajtásra. E tekintetben a 2009. évi munkaprogram három jelentıs változtatást javasol: 1. egy hosszú távú megközelítés bevezetése (célok és többéves tervezés 2010 2013); 2. a tevékenységek átcsoportosítása Projektek, Termékek és Szolgáltatások kategóriákba, és ezek összerendezése a Programok kategóriában; és 3. a 2009. évi munkaprogram referenciaként történı alkalmazásának biztosítása az elkövetkezı években. E módosítási javaslatok a Frontex 2009. évi munkaprogramját a korábbi munkaprogramokhoz képest új színben tüntetik fel. Különösen az elsı rész ismerteti részletesen az olyan témákat, mint a Küldetés, Jövıkép, Stratégia vagy az Alkalmazott megközelítés, amelyeket nyilvánvalónak tekintenek, de említést kell tenni róluk ahhoz, hogy átlássuk a változtatásokat. A tervezési ciklusban a fent említett témák jelentik a kiindulási pontot bármely program kidolgozásában. Emellett az olvasóval megismertetjük a Frontex munkaprogramjának kidolgozásakor alkalmazott alapvetı elveket és módszereket. Az elfogadott 2009. évi munkaprogram szerepe az lesz, hogy azonosítsa és körvonalazza a Frontex által folyamatosan biztosítandó termékeket és szolgáltatásokat. Ennek érdekében a 2009. évi munkaprogram a Frontex termékeinek és szolgáltatásainak jellemzése kapcsán megállapítja azt a kiindulási alapot, amelyhez képest meghatározzák a következı évekre vonatkozó terveket. 5/89

A bevezetı emellett áttekintést nyújt az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás helyzetérıl 2009-ben; ehhez a 2008. évi éves kockázatértékelésben foglalt megállapítások szolgálnak alapul. A Frontex 2009. évi munkaprogramjának második része a Frontex legfontosabb tevékenységi területeivel foglalkozik és négy hosszú távú célt határoz meg. 1. cél: Tudatosság Elemzési képességek 2. cél: Reagálás Operatív képességek és reagálási képességek 3. cél: Interoperabilitás Testreszabás 4. cél: Teljesítmény Vezetési képességek A 2009-es év folyamán a Frontex ezt a négy stratégiai célt szándékozik elérni célkitőzések és projektek, termékek és szolgáltatások megvalósítása révén. Végül a Frontex szervezeti felépítése részlegekre és egységekre oszlik (termelési központok), amelyek az eredményeket szolgáltatják, és teljesítménymutatókat kapcsolnak hozzájuk az irányítás és a vezetés elısegítése érdekében. Minden egyes projekthez, termékhez és szolgáltatáshoz emberi erıforrás és pénzügyi eszközök kapcsolódnak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy végrehajtsák az ebben a dokumentumban leírt eredmények megvalósításához vezetı tevékenységeket. Az egyes projektekhez, termékekhez és szolgáltatásokhoz egy mutatószám (2 6) is kapcsolódik, amely az ügyfelek körében végzett felmérés alapján meghatározott követelményeket tükrözi. A munkaprogram végén szószedet található, ami segít a dokumentumban használt fogalmak egységes megértésében és értelmezésében. Ezen összefoglaló végén felhívjuk a figyelmet azokra a területekre, ahol a strukturális változások mellett az eredmények tekintetében is történnek változások, ennélfogva e területeken az emberi és/vagy pénzügyi erıforrások terén növekedés várható. A Frontex 2009 2011 közötti idıszakra szóló többéves személyzeti szabályzati terve általánosságban javasolta a személyzet számának növelését 2009-ben a megnövekedett számú tevékenységek miatt, amelyekrıl az említett dokumentum további információkat tartalmaz. 6/89

2007 (dec. 31-én betöltve) Álláshelyek % Álláshelyek 2008 2009 % Álláshelyek Változás 1 % % Ideiglenes 48 36 94 46 119 47 22 alkalmazottak 2 Külsı alkalmazottak (kirendelt nemzeti szakértık) 3 67 50 69 34 70 27 1 Szerzıdéses 18 14 42 20 65 26 35 alkalmazottak 4 Összesen 133 100 205 100 254 100 19 1. ábra: A személyzet alakulása a 2007 2009 közötti idıszakban E növekedést 49 teljes munkaidı egyenértékre becsülték; ez 25 ideiglenes megbízotti és 23 szerzıdéses megbízotti pozícióból adódik össze. E további alkalmazottak közül 29 vesz majd részt operatív tevékenységekben. A pénzügyi eszközök, és ebbıl fakadóan a végrehajtandó tevékenységek 2006 és 2007 közötti jelentıs növekedése több feladatot állított a Frontex rendelkezésére álló humán erıforrások elé, mivel a pénzügyi növekedést nem követte az emberi erıforrások növekedése. Ezt a kiegyensúlyozatlan növekedést, amely részben a költségvetés alacsony szintő kihasználásából is látszik, a 2009-re javasolt bıvüléssel kell ellensúlyozni. 2009-ben a pénzügyi eszközök összesen 12,6 millió euróval növekednek a 2008-as évhez viszonyítva. 1 2 3 4 2009 összehasonlítva a 2008-as évvel, ugyanazon alkalmazotti csoportot véve. Ezek az álláshelyek szerepelnek a létszámtervben. Az éves számadatok az abszolút maximumot jelentik. Nem szerepel a létszámtervben. Nem szerepel a létszámtervben. Ide tartoznak a kisegítı alkalmazottak. 7/89

Végrehajtás, 2007 (kötelezettségvállalások) millió EUR Költségvetés, 2008 N2 % millió EUR Tervezett elıirányzatok, 2009 % millió EUR Változás (2008-at 2009-cel összevetve) % % Bevételek Közösségi 40,980 98 68,815 97 80,000 96 17 támogatás Egyéb bevétel 970 2 2,432 3 3,250 4 34 ÖSSZESEN 41,950 100 71,247 10 83,250 100 17 0 Kiadások Személyzet 7,767 36 13,860 19 15,956 19 15 Egyéb 4,018 3 5,937 8 10,044 11 68 igazgatási kiadás Mőködési 26,599 71 50,635 65 57,250 68 13 kiadások Részösszeg 38, 384 100 70,432 99 83, 250 99 18 ÖSSZESEN 38,384 100 71,247 10 83, 815 100 18 0 Meghatározott 565 rendeltetéső bevételek Meghatározott rendeltetéső kiadások - - 815 1 565 1-31 2. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a 2007 2009 közötti idıszakban Az integrált határizgatásra irányuló közös uniós politika további végrehajtása és az EU integrált határigazgatási rendszerének fokozatos fejlesztése megkívánja a tagállamok közötti operatív együttmőködés további erısítését az EU külsı határainak igazgatása tekintetében. Mivel a Frontex mandátumán belül e közösségi politika hatékonyabb végrehajtására törekszik, folyamatosan fejleszti operatív kapacitását és képességeit. Figyelembe véve, hogy a Frontex által ellátott feladatok teljes egészében lefedik a négy pillérbıl álló uniós határbiztonsági stratégiát, 2009-ben különösen fontos lesz a tevékenységek folyamatos megerısítése a harmadik országokhoz főzıdı kapcsolatok és a velük folytatott együttmőködés tekintetében a határigazgatás és a visszatérési mőveletek terén. 8/89

A személyzet 49 fıvel való bıvítése azt vonja maga után, hogy további 2,3 millió eurót kell fizetésekre és más általános költségekre költeni. Bár az általános költségek kifejezés nem teljesen megfelelı, mivel az operatív tevékenységekhez rendelt 29 alkalmazott közvetlen költségnek tekinthetı, ami kizárja, hogy e kiadások általános költségek lennének mőködési kiadások helyett. 2009-ben az egyéb igazgatási kiadások 68%-kal növekednek a 2008-as év módosított költségvetéséhez (N2) viszonyítva. E növekedés oka elsısorban az, hogy több alkalmazottnak biztosítanak megfelelı és biztonságos munkakörnyezetet, másodszor pedig az alkalmazottak és a tagállamok tekintetében is gondoskodnak a legkorszerőbb informatikai környezet rendelkezésre állásáról. A munkakörnyezet karbantartásának költségei 0,9 millió euróval nınek, az adatfeldolgozással kapcsolatos költségek (berendezések és az adatfeldolgozáshoz kapcsolódó egyéb kiadások) a becslések szerint 3,8 millió euróval emelkednek a 2008-as évhez képest. A mőködési kiadások a 2009. évi költségvetés 68%-át teszik ki. A mőködési költségvetés 13%-kal lesz több a 2008-as módosított költségvetéshez (N2) viszonyítva. A 2009. évi munkaprogram teljes körő tájékoztatást nyújt a tervezett tevékenységekrıl, valamint az ezek végrehajtásához szükséges becsült erıforrásigényrıl (mind személyzeti, mind pénzügyi szempontból). A 2009. évi munkaprogram és a 2009. évi költségvetés közötti szoros kapcsolat erısíti a döntéshozási eljárást az Igazgatótanács és a költségvetési hatóságok számára. A költségvetés csökkenése azt jelenti, hogy a Frontex több tevékenységet nem tud végrehajtani. A költségvetés növekedése a 2009. évi munkaprogramban felsorolt prioritásokat érinti majd. A 2009. évi költségvetés-tervezet jelenlegi változatában valamennyi mőködési terület további elıirányzatokhoz jutott a 2008-as évvel összehasonlítva. A külsı határokon végrehajtott közös mőveletek és kísérleti projektek tekintetében további 5,1 millió eurót bocsátottak rendelkezésre, így összesen 44,1 millió euró áll rendelkezésre. A szárazföldi határok esetében egy kismértékő, 0,1 millió euró összegő növekedés történt. Ezt a költségvetést az alábbi célokra használják fel: - a közös mőveletek (ideértve a kapcsolattartó pontokat) elsısorban a kockázatelemzésben azonosított legfontosabb illegális migrációs útvonalakkal foglalkoztak (2,7 millió EUR); - nemrégiben végrehajtott, továbbfejlesztett stratégiai projektek (1,0 millió EUR); - a legjobb gyakorlatokra épülı kísérleti projektek a szomszédos harmadik országokkal; az ezek során tett megállapítások alapján követı közös mőveletek (0,5 millió EUR). Az operatív tevékenységekre vonatkozó költségvetésben a tengeri határok a legnagyobb tétel: 35 millió EUR, 2008-hoz viszonyított 3,9 millió eurós növekedéssel: - az Európai Parti İrségek Hálózata (EPN) és 6-7 közös mővelet különbözı földrajzi térségekben az illegális bevándorlás visszaszorítása és az abban közremőködı személyek felderítése érdekében (34,8 millió EUR); - jobb munkakörülmények; a kihallgatási szakértık jobb mőveleti értéke (0,1 millió EUR); 9/89

- magasabb szintő tudatosság a nemzetközi koordinációs központokban és a regionális központokban a közös mőveletek során (0,1 millió EUR). A légi határok költségvetése a 2008-as évvel azonos szinten marad, azaz összesen 2,7 millió EUR: - kétszer annyi közös mővelet van tervben ezek vagy csak a légi határokon végrehajtott mőveletek, vagy pedig a szárazföldi és/vagy a tengeri határokkal, a Frontex más egységeivel/ágazataival vagy más uniós szervekkel együttmőködésben végzett közös mőveletek (2,3 millió EUR); - legalább 1 kézikönyv egy hosszú távú projekt során kidolgozandó legjobb gyakorlatokról (0,2 millió EUR); a 2008-ban azonosított igényeken alapuló kéthárom projekt (0,2 millió EUR). A visszatérési mővelek tekintetében 2,3 millió euró áll rendelkezésre: - a tagállamok által végrehajtott, két-három közös interjú a bevándorlókkal, ezzel elısegítve azonosításukat és az úti okmányok megszerzését (1,7 millió EUR); - frissített ismertetı a tagállamokban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével és az úti okmányok megszerzésével kapcsolatos legjobb gyakorlatokról (0,2 millió EUR); - az országok közös visszatérési mőveleteivel foglalkozó központi csoport (CCG) négy ülése, a közös visszatérési mőveletekkel kapcsolatos igények azonosítása céljából (0,2 millió EUR). A kockázatelemzés tekintetében csaknem 40%-kal több elıirányzatot bocsátottak rendelkezésre, mint a 2008-as költségvetésben. A kockázatelemzésre szánt 1,4 millió eurót fıként az alábbiakra használják fel: - célzott képzések tartása a Frontex személyzete, hírszerzési tisztviselık, tagállami és az érintett harmadik országbeli elemzık számára a kockázatok és a veszélyek stratégiai szintő értékelésérıl; - elıfizetés nyílt forráskódú szoftverekre, elemzési adatok győjtéséhez használt eszközök és szoftverek, amelyek elemzık és az érintett operatív felhasználók rendelkezésére állnak; - a Frontex kirendelt hírszerzési tisztviselı a kiemelt fontosságú közös mőveletekben. A Frontex Helyzetelemzı Központ (FSC) az operatív információk áramlásának koordinálása révén támogatást nyújt a vezetésnek és a Frontex más egységeinek. Ennek érdekében az FSC számára 0,7 millió EUR összegő elıirányzatot bocsátottak rendelkezésre: - operatív információk rendelkezésre állásának és az ügyfelek ezen információkhoz való egyszerő hozzáférésének biztosítása (0,3 millió EUR); - megfelelı számú helyzetjelentés, amelyek segítséget nyújtanak a vezetésnek és támogatják az egységek operatív tevékenységeit (0,2 millió EUR); - mőszaki és szervezeti eszközök az operatív eligazításokhoz és a közös mőveletek operatív koordinálásához (0,2 millió EUR). 10/89

A kutatás és fejlesztés költségvetése több mint 100%-kal növekedett, így összege most 1,4 millió EUR: - a külsı határok ellenırzésének és ırizetének terén elért tudományos kutatási eredmények figyelemmel kísérése, és ezen információk terjesztése munkaértekezletek, jelentések, tájékoztató kiadványok, konferencia-elıadások, dokumentumok és cikkek révén (0,8 millió EUR); - annak biztosítása, hogy a biztonsági kutatások keretében megfelelıen foglalkoznak a határırizeti hatóságok sajátos érdekeivel és szükségleteikkel, munkaértekezletek, jelentések, tájékoztató kiadványok, konferencia-elıadások, dokumentumok és cikkek révén (0,6 millió EUR). A Frontex képzési egység megközelítıleg a 2008-as szinten marad. A képzés legfıbb céljai: - a középfokú tanterv (CMC) fejlesztése és mőködésbe állítása, valamint a közös alaptanterv (CCC) végrehajtásának nyomon követése/mérése a tagállamokban (0,8 millió EUR); - különleges képzési modulok, folyamatosan frissített kézikönyvek és más képzési eszközök, illetve képzési tevékenységek/tanfolyamok biztosítása, például a kutyás határırök kézikönyve, a RABIT-képzés, a légi személyzet képzése, hamisított okmányok felismerése, stb. (4,4 millió EUR); - hálózatok létrehozása és fenntartása, például képzési koordinátorok, egyetemek, partnerségi akadémiák és tagállami szakértık hálózatai projektvezetıi, oktatói belsı használatra stb. (1,1 millió EUR). Az egyesített erıforrások költségvetése szintén jelentıs mértékben, 24%-kal (0,4 millió EUR) megnövekedett, így eléri az 1,4 millió EUR összeget. Az egyesített erıforrások célja, hogy egyrészt javítsa a tagállamok azon képességét, hogy összevont szakértıi csoportokat és mőszaki eszközöket vessenek be, másrészt hogy növelje ezen erıforrások rendelkezésre állását a tagállamokban. Ezt a következık révén érik el: - képzési gyakorlatok a RABIT- és az FJST-tagok számára (0,9 millió EUR); - teljes mértékben mőködıképes CRATE (0,3 millió EUR); - kézikönyvek (0,2 millió EUR). A végsı áttekintésbıl látszik, hogy a fent említett tevékenységeket és eredményeket miként csoportosítják célkitőzések, projektek, termékek és szolgáltatások szerint (teljes portfolió). Kitőnik belıle, hogy a Frontex legtöbb tevékenysége folyamatos és ismétlıdı. Ezt figyelembe véve, az elkövetkezı évekre vonatkozó tervezés és programozás differenciált megközelítés mentén halad majd, elsısorban a jelentıs változásokra és újításokra koncentrálva, ugyanakkor nem feledkezve meg a már meglévı termékekrıl és szolgáltatásokról. 11/89

A Frontex portfoliója Részleg/egység # Célkitőzések # Projektek 5 # Termékek 6 # Szolgáltatások Közös mőveletek 4 5 9 8 Kockázatelemzés 3-10 11 Frontex Helyzetelemzı Központ Kutatás és fejlesztés 4-1 3 2-1 4 Képzés 3-27 7 Egyesített erıforrások Igazgatási szolgáltatások Pénzügy és beszerzés Ügyvezetıi támogatás 3-1 2 17 11-6 8-7 17 10-26 12 Belsı ellenırzés 1 - - 1 ÖSSZESEN 55 16 7 82 71 3. ábra: A Frontex célkitőzéseinek és portfoliójának áttekintése 5 Az esetek többségében több közös mőveletet és kísérleti projektet sorolnak be egy célkitőzés alá, és ezek egyetlen projektben jelennek meg eredményként. 6 A termékek és szolgáltatások meghatározása változó részletességgel történhet; ehhez e táblázatot a munkaprogram 2. fejezetével együtt kell értelmezni. 7 Lásd a Projektekre vonatkozó megjegyzést az 1. lábjegyzetben. 12/89

1. Általános rész 1.1. Bevezetés A munkaprogram egy adott terv megvalósításához szükséges tevékenységeket vagy lépéseket határozza meg. Célja, hogy ehhez kapcsolódóan stratégiai cselekvést fogalmazzon meg. Az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletben említettekkel összhangban a munkaprogram célja az, hogy az elkövetkezı évekre felvázolja és megállapítsa a Frontex lehetséges tevékenységi területeit. A Frontex tekintetében szükségesnek tartották, hogy a munkaprogram kidolgozása és az azzal kapcsolatos munka következetes legyen, illetve hogy e stratégiai szintő tervezés tekintetében egy alapos, elméleti alapú megközelítést alkalmazzanak. A Frontex 2009. évi munkaprogramjának kidolgozása és végrehajtása szorosan összekapcsolódik az Ügynökség 2009. évi költségvetés-tervezetének kidolgozásához és felhasználásához, amelynek szerves része egy pénzügyi terv (bevételek és kiadások) és a létszámterv. A költségvetés nem más, mint a munkaprogram pénzügyi adatokba, illetve a Frontex projektjeinek, termékeinek és szolgáltatásainak megvalósítását célzó tevékenységek végrehajtásához szükséges erıforrásokba történı átültetése. Az Európai Unió (EU) költségvetésének kidolgozására irányuló költségvetési eljárás során, amikor a Bizottság javaslata alapján a Tanács és az Európai Parlament (mint költségvetési hatóság ) döntenek a javasolt elıirányzatok engedélyezésérıl, a munkaprogram feladata az, hogy alátámassza az eszközöknek a Frontex pénzügyi terv címeihez, fejezeteihez és cikkeihez való hozzárendelését. Törekedni kell az átláthatóság, a biztonság és a rugalmasság közötti egyensúlyra, lehetıvé téve a Frontex számára, hogy mőveleti függetlenségének kihasználása révén kiigazítsa tevékenységeit. Különösen figyelembe kell venni azt az idıintervallumot, amely rendszerint a tervezési folyamat, illetve az elfogadott munkaprogram és a kapcsolódó költségvetés végrehajtása között eltelik. Mindazonáltal az Igazgatótanács, az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament rendszeres tájékoztatásban részesül a Frontex tervezett és megvalósított tevékenységeirıl. E tekintetben a Frontex rendelet 8 25. cikke bír jelentıséggel. A 25. cikk (1) bekezdése felruházza a Frontex ügyvezetı igazgatóját az intézkedések végrehajtásának hatáskörével, és elszámoltathatóvá teszi ezen intézkedések után. Ez amellett, hogy az ügyvezetı igazgatónak feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenséget biztosít, garantálja a Frontex tevékenységeinek irányításához szükséges rugalmasságot, még a folyamatosan változó üzleti 8 A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról, L 349/1. 13/89

feltételek mellett is. De ne feledjük, hogy a tervek óhatatlanul változni fognak a végrehajtásuk során. A terveket elırelátóan, a szervezet belsı és külsı környezetének számos változójával kapcsolatos tények és/vagy feltevések alapján dolgozzák ki, ezért mindenképpen változni fognak vagy kiigazításra kerülnek, ha a változók jelentıs mértékben módosulnak és a meghúzott határokon kívül kerülnek. A 2009. évi munkaprogram három jelentıs módosításra tesz javaslatot. 1. egy hosszú távú megközelítés bevezetése, 2. a tevékenységek Projektek, Termékek és Szolgáltatások szerinti átcsoportosítása, és összerendezése a Programok kategóriába, valamint 3. a 2009. évi munkaprogram referenciaként való felhasználása a következı munkaprogramokhoz. 1) Olyan célok meghatározása révén, amelyek nem rövid vagy középtávra szólnak, egy hosszú távú megközelítés kerül bevezetésre. A célok megvalósításához vezetı utat rövid távú célkitőzések és kapcsolódó tevékenységek meghatározásával körvonalazzuk. A megvalósítás ellenırzését egy teljesítményirányítási rendszer alkalmazása, valamint a teljesítménynek a vezetés által meghatározott mutatókkal történı mérése/irányítása teszi lehetıvé. Jóllehet a jelenlegi jogi keret elsısorban a rövid távú (éves) tervezést írja elı, a (közép- és hosszú távú) célok és a (rövid távon megoldandó) feladatok közötti különbségtétel biztosítja majd, hogy a Frontex stratégiai és operatív tervezése, majd az Ügynökség teljesítménye is összhangban legyen a rá vonatkozó jogi keretrendszerrel. Ez a hosszú távú megközelítés felé történı elmozdulás amely a többéves üzleti tervben is megjelenik (egy átfogó fıterv, amely meghatározza, hogy a Frontex miként valósítja meg küldetését és célkitőzéseit) a szervezetfejlesztés legjobb gyakorlatait követi a tevékenységek megkezdésétıl a folyamatos növekedés vagy stabilitás megvalósításáig vezetı úton. 2) A Frontex-rendeletben használt közös mőveletek és kísérleti projektek kifejezések még mindig érvényesek, de ezeket a más szabályrendszerekben érvényes definíciójukkal összhangban kell alkalmazni. Az elmúlt év során felismerték, hogy nem szőnt meg az igény a rövid távú tevékenységek iránt. Mivel az igény megvan, ezért folytatni kell a tevékenységek végrehajtását. Javaslat született arra, hogy e változásnak a jövıre vonatkozóan is tükrözıdnie kellene azáltal, hogy a kapcsolódó tevékenységeket Projektek, Termékek és Szolgáltatások szerint csoportosítják, amely csoportokat ezt követıen közép- és hosszú távú Programokba rendezik össze. Ez önmagában nem módosítja a mővelet hatókörét vagy célját, de lehetıvé teszi új (kísérleti) kezdeményezések elindítását, anélkül, hogy ezek negatívan befolyásolnák a már meglévı tevékenységeket vagy mőveleteket. 3) A 2009. évi munkaprogram, valamint a célok, projektek, termékek és szolgáltatások referenciaként szolgálnak majd a jövıbeni éves munkaprogramok kidolgozásához. Azok a munkaprogramok jóllehet a Frontex teljes portfolióját magukban foglalják elsısorban a 14/89

projektekre vagy az újonnan kidolgozott vagy átdolgozott termékekre és szolgáltatásokra koncentrálnak. A változatlan termékek és szolgáltatások folyamatos biztosítását nem fogjuk külön kiemelni, de meg fog jelenni az érintett év költségvetésében. Így a felesleges ismétlıdések elkerülésével az éves munkaprogramok olvashatóbbá válnak, és az Igazgatótanács és a költségvetési hatóságok számára lehetıvé válik, hogy a változásokra, illetve azok üzleti és pénzügyi hatásaira koncentrálhassanak. A Frontex új szervezeti felépítését 2008-ban alakították ki. Egy további vezetıi szint kerül majd kialakításra, az egységeket pedig három részlegbe csoportosítják. A 2009. évi munkaprogram kidolgozásakor e változást kétféle módon vették figyelembe. Elıször is a célok meghatározása az új szervezeti felépítést követi. Másodszor pedig az újonnan létrehozott egységek/ágazatok célkitőzéseit beépítették e dokumentum második részébe. 1.2. Küldetés A Frontex az Európai Unió tagállamainak külsı határain folytatott operatív együttmőködést koordináló európai ügynökség. A Frontex elısegíti és hatékonyabbá teszi a külsı határok igazgatásához kapcsolódó, meglévı és jövıbeni közösségi intézkedések alkalmazását. A Frontex koordinálja az említett intézkedések végrehajtása érdekében tett tagállami cselekvéseket. Ezáltal a Frontex hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok külsı határainál hatékonyan, magas és egységes szintő személyellenırzés és külsı határırizet valósuljon meg. A Frontex a tagállamok nemzeti határigazgatási rendszereinek kiegészítésén keresztül erısíti az EU polgárainak szabadságát és biztonságát. A Frontex egy hiteles európai operatív koordinátor és közremőködı, amelyet a tagállamok és a külsı partnerek teljes körően elismernek és támogatnak. A Frontex tevılegesen támogatja az együttmőködést más bőnüldözı szervekkel, amelyek az EU szintjén a belsı biztonságért felelnek. A Frontex operatív tevékenységei operatív információkon alapulnak. A Frontex hatékonyságának alapját rendkívül motivált és magas szakmai tudással rendelkezı személyzete képezi. Ezért a Frontex további lépéseket tesz annak érdekében, hogy még inkább versenyképes munkáltatóvá váljon. A Frontex kulcsfontosságú szerepet tölt be az EU integrált határigazgatatási koncepciójának kidolgozásában és végrehajtásában. 15/89

1.3. Jövıkép A Frontex az európai integrált határigazgatási koncepció sarokköve, amely támogatja a legmagasabb szintő szakmaiságot, interoperabilitást, integritást, valamint az érdekeltek kölcsönös tiszteletben tartását 1.4. Stratégia Noha sem stratégiákban, sem más stratégiai dokumentumokban nem említették meg vagy tették közzé, a Frontex emberi és pénzügyi erıforrásait tükrözı adatok alakulásából kivehetı, hogy tevékenységeinek kezdetekor az Ügynökség szervezeti szintő növekedési stratégiát követett. A tevékenységek szintjén vizsgálva a kérdést, a Frontex együttmőködı megközelítést alkalmaz a tagállamok és az uniós tagállamok határainak integrált igazgatása meghatározás által érintett területen tevékenykedı más fontos szereplık tekintetében 9. 4. ábra: A Frontex szervezete (az Igazgatótanács 2007. november 22-én fogadta el) A fenti szervezeti ábra egy növekvı szervezetet mutat, amely 2 új egységgel bıvült. A részlegekben átcsoportosítások történtek. E növekedés a pénzügyi eszközök kiutalásában, a meglévı struktúrák további alkalmazottakkal való kiegészítésében, valamint az újonnan létrehozott egységek és ágazatok alkalmazottakkal való ellátásában is megmutatkozik (lásd 5. és 6. ábra). 2008 2009 Ideiglenes 94 119 megbízottak Szerzıdéses 49 65 Humán erıforrások megbízottak Kirendelt nemzeti szakértık 69 70 Összesen 212 254 Pénzügyi erıforrások (EUR) 71 247 000 83 815 000 5. ábra: Erıforrások áttekintése (2008 2009) 9 A Bel- és Igazságügyi Tanács 2006. december 4 5-én Brüsszelben tartott 2768. ülésének következtetései. 16/89

Alkalmazottak 300 250 200 150 100 50 0 2005 2006 2007 2008 2009 Év Ideiglenes Szerzıdéses Kisegítı Kirendelt nemzeti szakérı ÖSSZ. 6. ábra: A személyzet alakulása a 2005 2009 közötti idıszakban Pénzügyi eszközök 2005-2009 millió EUR 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2005 2006 2007 2008 2009 Költségvetéstervezet Módosítások Végleges költségvetés ÉV 7. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a 2005 2009 közötti idıszakban A Frontex politikai (itt: a Hágai Program) és jogi kerete értelmében 2008-ban két külön értékelést kell készíteni az Ügynökségrıl. Elıször a Bizottság értékelte a Frontex feladatait, és azt, hogy az Ügynökségnek foglalkoznia kell-e a határigazgatás más területeivel is, ideértve a vámszolgálatokkal, valamint az árukhoz kapcsolódó biztonsági kérdésekkel foglalkozó más illetékes hatóságokkal folytatott fokozott együttmőködést. A Tanács a Bizottság értékelése alapján végezte el a Frontex szerepének mélyreható vizsgálatát. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2008. június 5 6-i ülésén a Tanács 17/89

következtetéseket fogadott el a jövıbeni fejlıdésrıl. E következtetéseket rövid és hosszú távú prioritásként sorolták be (lásd az 1.9. fejezetet). Másodszor, az Igazgatótanács külsı értékelést kezdeményezett annak feltárása érdekében, hogy az Ügynökség milyen hatékonysággal tesz eleget célkitőzéseinek (33. cikk), továbbá hogy megvizsgálja (az Európai Unió tagállamainak külsı határain az operatív együttmőködésre gyakorolt) hatását és munkagyakorlatait. Ezen értékelések eredményei ideértve a Frontex-rendelet, az Ügynökség és az Ügynökség munkagyakorlatainak módosításaival kapcsolatos ajánlásokat is szükségessé teszik a Frontex stratégiai pozíciójának felülvizsgálatát a 2009-es év folyamán. Ez az eljárás összhangban van a stratégiai irányítási ciklussal, amelyet állami szervezetek számára dolgoztak ki legjobb gyakorlatok alapján, a Frontex igényeihez mérten (lásd az 1. mellékletet). Ezenkívül, a Frontexnek figyelmet kell fordítania az európai határırizeti rendszer (EUROSUR) létrehozására irányuló erıfeszítésekre és ennek érdekében adott esetben intézkedéseket kell tennie. 1.5. Megközelítés 1.5.1. Célorientált megközelítés A Frontex több lehetıség mérlegelését követıen a célorientált megközelítés alkalmazása mellett döntött. A célok azonosítása lehetıvé teszi majd az Ügynökség számára, hogy többéves tervezésre váltson át, mivel a célok rövid távon (1 év) nem valósíthatók meg. Szükségessé vált, hogy korlátozott számú megvalósítandó célt határozzanak meg a Frontex számára, hogy lehetıvé váljon jövıképének megvalósítása. 1.5.2. Projektek, termékek és szolgáltatások azonosítása 2009-ben a Frontex szervezeti szinten egy magasabb színvonalat kíván megvalósítani. Ez a változás abban mutatkozik meg, hogy a projektorientált tervezésrıl és a kezdeti tevékenységi szakaszról a termék- és szolgáltatásorientált mőködés és megvalósítás szakaszára váltunk át. A Frontex létrehozását követıen tevékenységeinek többsége projektként valósult meg ( közös mőveletek vagy kísérleti projektek formájában, a Frontex-rendelettel összhangban). Némely tevékenység és azok eredményei folyamatossá és ismétlıdıvé váltak. A projekteket egy termék vagy szolgáltatás létrehozására irányuló idıleges próbálkozásként határozzák meg. Az elmúlt évek során a Bizottság és számos tagállam erıteljesen kiállt amellett és ebben a további pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátása is segített, hogy a rövid távú közös mőveletként vagy projektként végrehajtott tevékenységek közül néhányat csoportosítsanak át a közép-, illetve hosszú távon megvalósítandó célokhoz. E kérés folytán javaslat született arra, hogy a megvalósítandó célokat termékeknek és szolgáltatásoknak 18/89

nevezzék. Ez lehetıvé tenné a Frontex számára, hogy még inkább célzottan és kielégítıen foglalkozzon ügyfeleinek folyamatos igényeivel. Projektek A projektek továbbra is az Ügynökség portfoliójában maradnak, de csak a nem ismétlıdı, idıben korlátozott tevékenységek esetében alkalmazzák azokat. A projekteket új eszközök kifejlesztésére, tervezésére és megvalósítására is alkalmazzák majd, annak érdekében, hogy ezen új eszközök az Ügynökség állandó termékeivé és szolgáltatásaivá váljanak. Különösen a kísérleti projektek felelnek majd meg a nem ismétlıdı, idıben korlátozott tevékenységek követelményének, mivel az ilyen projektek vizsgálati környezet helyett valódi környezetben próbálnak meg terméket vagy szolgáltatást létrehozni, egy új termék életciklusának lerövidítése által. Termékek Általában véve a termék szó utalhat egyetlen tárgyra vagy egységre, azonos termékek csoportjára, áruk és szolgáltatások csoportjára, illetve lehet áruk vagy szolgáltatások ipari besorolása is. A kézzelfoghatóság lesz az, ami a termékeket a szolgáltatásoktól megkülönbözteti. A Frontex esetében az éves kockázatértékelés vagy a kézikönyvek tekinthetık majd terméknek. Ezeket eljuttatják a címzettekhez és rájuk bízzák, hogy mit tesznek azokkal. A Frontexnek nem kell további lépéseket tennie. Terméknek tekinthetık még azok a közös mőveletek, amelyekkel kézzelfogható teljesítményt vagy eredményt szándékoznak elérni. Szolgáltatások Szolgáltatásról beszélünk, amikor foglalkozásszerően vagy üzleti jelleggel mások (belsı vagy külsı megrendelık) számára végeznek munkát. A Frontex esetében szolgáltatásnak minısül, amikor kérésre vagy rendszeres jelleggel biztosítják a Frontex vagy a tagállamok elemzıi vagy érintett operatív felhasználói számára rendelkezésre álló legkorszerőbb elemzési eszközöket és szoftvereket. A szolgáltatás egy másik példája az informatikai hálózat karbantartása, ami lehetıvé teszi a munkafolyamatokat a Frontex különbözı részeiben. Az átcsoportosítás okai o A termékek és a szolgáltatások olyan, az Ügynökségen belül végrehajtandó tevékenységeket kívánnak meg, amelyek célja az, hogy hozzájáruljanak egy termék elıállításához vagy egy szolgáltatás megvalósításához (ami egy termék folyamatos leszállításával is megvalósítható). o A tevékenység alapú tervezés lehetıvé teszi az e tevékenységekhez, és ebbıl fakadóan a termékekhez és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett 19/89

költségek azonosítását. Így megvalósulhat a költségek reálisabb felosztása olyan költségcentrumok tekintetében, mint például a Mőveletek vagy az Igazgatás. o Az Ügynökség által elıállított kimenetek vagy eredmények újbóli besorolása elsısorban a bürokratikus terhet fogja csökkenteni a Frontex részlegei és egységei számára. Ha egy termékrıl vagy szolgáltatásról megállapodás születik a végfelhasználóval (tagállamok vagy a Bizottság), e megállapodás részeként megegyeznek a pénzügyi és a létszámterv alá tartozó kapcsolódó közvetlen költségek bontásáról. o A projekteket, termékeket és szolgáltatásokat az Ügynökségen belül tevékenységekre bontják (eljárásleírások), ami lehetıvé teszi a teljesítménymutatók azonosítását és a mérést ez adja az irányítást; az eljárások jellemzésére irányuló erıfeszítések csak akkor indokoltak, ha ezeket az eljárásokat megismétlik és állandó jelleggel alkalmazzák. o A projektek, termékek és szolgáltatások támogatják a többéves tervezés felé mutató elmozdulást a Célok fejezetben megfogalmazottakkal összhangban. 1.5.3. A többéves tervezést lehetıvé tevı programok A Frontex a Programokat a köz szükségleteinek kielégítésére szolgáló projektek vagy szolgáltatások rendszereként határozza meg (beleértve az egyedi termékek biztosítását is). A hatályos jogi keret nem írja elı a Frontex számára többéves tervezés alkalmazását. Mindazonáltal egy proaktívabb helyzet kialakítása közép, illetve hosszú távú stratégiai és operatív tervezést követel meg, amely idıszerőbb és részletesebb éves munkatervekben részletezhetı. A programok bevezetése biztosítani fogja az Igazgatótanács számára az azon követelmények meghatározásához szükséges eszközt, amelyeken belül a Frontex vezetése közép, illetve hosszú távon reagálni képes. Mivel a programok hatóköre közép vagy hosszú távú, szükség esetén lehetıség nyílik a (termékekhez és szolgáltatásokhoz vezetı) operatív tevékenységeknek a programok keretében történı elıkészítésére és átrendezésére. A szükségletek értékelése ciklikusan (évente) történik, mivel a többéves terv legalább hároméves idıtartamú. Magától értetıdı, hogy ezt az idıtartamot össze kell hangolni a fontos érdekeltekével (pl. a Bizottság programozásával, 2007 2013). Fontos hangsúlyozni, hogy a programról létrejövı megállapodás nem mentesíti a Frontexet az alól, hogy az irányító szervvel évente ismertesse, hogy miért van szükség a program folytatására. Ez biztosítja a kívánt szintő stabilitást, ugyanakkor lehetıvé teszi a Frontex belsı és külsı környezetében történı változások kezeléséhez szükséges rugalmasságot is. Egy program létrehozása különbözı megközelítések mentén történhet, például egy adott földrajzi térségre vonatkozóan vagy konkrét eljárási mechanizmusok alkalmazásával. Így a probléma lényegével foglalkozhatnak ahelyett, hogy kizárólag a következményeket próbálnák elhárítani. 20/89

A 2009. évi munkaprogram tekintetében és a jelenlegi szakaszban két földrajzi területet és egy témát választottak ki a programokhoz. Ezek a következık: 1. a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán; 2. a Nyugat-Balkán és összeköttetés a kelet-európai térséggel; valamint 3. közvetlen kapcsolatok a nagy kockázatot jelentı harmadik országokkal. Figyelembe véve az irányítási kérdések és a Frontex szervezeti felépítése tekintetében szükséges részletesség szintjét, a 2009. évi munkaprogram az egyes egységek és ágazatok portfoliójának részeként feltünteti a kapcsolódó projekteket, termékeket és szolgáltatásokat. Az operatív tervek kidolgozásának szakaszát a tisztán hierarchikus szervezetbıl egy mátrixstruktúrába való átmenet idıszakának tekintik és a napi ügyvitel lebonyolítására használják. A Frontex magas beosztású vezetıinek feladata lesz egy ilyen idıleges struktúra (program) létrehozása a Frontex mőködésének hatékonyabb irányítása érdekében, fokozva a lendületet és a hozzáadott értéket, anélkül, hogy mindez az átláthatóság kárára válna. 1.6. A végrehajtást és alapvetıen a teljesítményt befolyásoló tényezık azonosítása Ebben a részben áttekintést nyújtunk arról, hogy a munkaprogram kidolgozásakor milyen tényezıket vesz figyelembe az Ügynökség. Azt le kell szögezni, hogy a Frontex nem egy stabil környezetben tevékenykedik, amelyre nem hatnak az olyan külsı hatások, mint például a politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, jogi és környezetvédelmi tényezık. Ezek a tényezık azok, amelyek meghatározzák, továbbá közvetlenül vagy közvetetten (közvetı útján) az Ügynökséget vagy környezetét érı hatásokat kiváltják. E környezet egy részét a szervezet érdekelt felei alkotják. A Frontex feladatkörnyezete 10 sok olyan csoportot foglal magában, amelyek érdekeltek a Frontex üzleti tevékenységeiben. E csoportokra a Frontex vállalati érdekelt feleiként hivatkozunk, mivel ezek befolyásolják a Frontex célkitőzéseinek megvalósítását, illetve hatással van rájuk e célkitőzések megvalósulása. Ezek az érdekelt felek további csoportokra elsıdleges érdekelt felek és másodlagos érdekelt felek bonthatók. Az elsıdleges érdekelt felek közvetlen kapcsolatban állnak az Ügynökséggel, és képesek a Frontex tevékenységeinek közvetlen befolyásolására. Ebbe a csoportba tartoznak az ügyfelek, az alkalmazottak és a beszállítók. Ezt a szerepet a költségvetési hatóságként mőködı uniós intézmények, vagy a Frontex eredményei végsı felhasználóinak (ügyfél) tekintett tagállami illetékes hatóságok is betölthetik. Ami a RABITokat illetik, a tagállamok különféle erıforrások beszállítóinak szerepét is betölthetik. Ezt a szerepet a tagállamok a Frontex által a célzott vagy általános, operatív információkon alapuló termékek biztosítása érdekében feldolgozott adatok benyújtása tekintetében is betöltik. 10 A feladatkörnyezet az üzleti környezet része, amely magában foglalja a szervezetet közvetlenül befolyásoló elemeket vagy csoportokat, amelyekre szintén hatással van a feladatkörnyezet. 21/89

Az említett típusú tényezık mellett azt is figyelembe kell venni, hogy az Ügynökség olyan üzleti környezetben folytatja mőködését, amelyben az Ügynökség tevékenységeinek kedvezményezettjei számára az Ügynökség szolgáltatásaival azonos vagy azokhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók is tevékenykednek, ami a Frontex tevékenységei tekintetében korlátozó vagy gyorsító hatású is lehet. A különbözı tényezık mérlegelése elıtt érdemes hangsúlyozni, hogy a Frontex amely elsıdlegesen koordinátori szerepet tölt be nagymértékben függ a tagállamoktól és a schengeni társult országoktól, illetve attól, hogy ezek mennyire hajlandók aktívan részt venni az Ügynökség tevékenységeiben, illetve ennek során alkalmazni a technikai eszközöket. E résznek az a célja, hogy az irányító szervet és az európai intézményeket megismertesse azokkal a tényezıkkel, amelyekkel a Frontexnek foglalkoznia kell, és amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással lehetnek a javasolt munkaprogram végrehajtására. Politikai Gazdasági Társadalmi kapcsolatok Technológiai Lehetıség (L) Lisszaboni Szerzıdés Az EU bıvítése Integrált határigazgatás és kapcsolat harmadik országokkal Az EU/Frontex láthatósága Igény az információbiztonságra Schengeni bıvítés Kihívás (K) Tagállamok: a bevándorlás nemzeti nyomást vált ki Növekszik a tengeri forgalom és kereskedelem A határigazgatás tekintetében alkalmazott uniós megközelítés EU és a regionalizáció Politikai döntések és operatív igények Politikai és gyakorlati szintő végrehajtás Válság egy harmadik országban (általában véve a helyzet változása) A kiutalt pénzösszeg utolsó részlete Külsı Határok Alap Korrekciós együttható és árfolyamingadozás Növekedés kontra konszolidáció Pénzügyi haszon az emberkereskedelemben Többféle uniós szintő koordinációs szerv Kötelezı együttmőködési keret Az információk kezelése 22/89

Környezetvédel mi Jogi Éghajlatváltozás A Frontex hatásköreinek korlátozása 8. ábra: A Frontex PESTEL-tényezıi (politikai, társadalmi, gazdasági, technológiai, környezetvédelmi és jogi tényezık) E tényezık azonosítása korlátozott számú tagállami képviselı segítségével történt a Frontex Helyzetelemzı Központ lehetıségei kidolgozásának általános szakaszában. Egy második lépésben a tényezıket súlyozták valószínőségük (M/K/A) és hatásuk (L/K) szerint. Világossá kell válnia annak, hogy a cselekvések proaktívabb módon történı meghatározásához e tényezık folyamatos ellenırzésére van szükség. 1.7. Az EU-ba irányuló illegális bevándorlás kilátásai 2009-ben Az Európába irányuló illegális bevándorlás elsıdleges oka a harmadik országok gazdasági lehetıségeinek hiányában keresendı, különösen, ha ehhez még hozzájárul a népesség gyors növekedése, regionális konfliktusok vagy az etnikai/vallási/politikai kisebbségek elnyomása. Az Európa szomszédos területein bekövetkezı gazdasági összeomlás, háború vagy környezeti katasztrófa a migránsok számának hirtelen és jelentıs mértékő növekedéséhez vezethet. Az etnikai közösségek erıteljes vonzó tényezıként hatnak az illegális migránsokra. Figyelembe véve az amerikai gazdaságban bekövetkezı fejleményeket, Európa látszólag jobb foglalkoztatási lehetıségeket kínál mint az USA, és az USA-t és Európát egyaránt célba vevı illegális migránsoknak lehet, hogy inkább Európára esik a választásuk. A gazdasági helyzet és az álláslehetıségek mellett a tagállamok jogi és politikai változásai is fokozhatják vagy korlátozhatják az illegális migrációt. Az EU-ban és a szomszédos térségekben alkalmazott vízumrendelkezések, a határellenırzési politika (ideértve a visszafogadási megállapodásokat), a földrajzi helyzet, a közlekedési kapcsolatok, valamint a szervezett bőnözıi hálózatok befolyásolják leginkább a migrációs útvonal kiválasztását és az illegális bevándorlás megvalósításának módját. A fent említett tényezık és a külsı határokon 2007-ben fennálló helyzet alapján a várakozások szerint: az EU-ba érkezı illegális bevándorlók száma várhatóan nem változik vagy kismértékben növekszik; az illegális bevándorlók többsége a déli tengeri határoknál fogja átlépni az EU külsı határát; az emberi áldozatok kockázata változatlanul magas; növekedni fog az EU-ba légi úton belépı illegális bevándorlók száma. A külsı határok mindegyik típusa esetében igaz, hogy az Irakból az EU-ba érkezı illegális bevándorlás várhatóan továbbra is jelentıs mértékő marad; a nyomás különösen a légi határoknál, valamint a földközi-tengeri térség keleti részének és a kelet-balkáni útvonal belépési pontjain lesz érezhetı. Ugyanez vonatkozik a Pakisztánból érkezı illegális 23/89

bevándorlókra, ha a pakisztáni biztonsági helyzet tovább romlik. Ezenkívül elıfordulhat, hogy nagyszámú Pakisztánban élı afganisztáni menekültnek kell más biztonságos menedéket találnia. Az EU külsı szárazföldi határai Az illegális bevándorlók felderítése továbbra is a görög-albán és a görög-török szárazföldi határon marad a legnagyobb mértékő. Jóllehet a szlovák-ukrán határnál csökken az illegális bevándorlók számra, a nyomás várhatóan továbbra is jelenetıs marad ezen a határszakaszon. Az EU szárazföldi határainál jelentkezı orosz különösen csecsenföldi menedékkérık száma a várakozások szerint 2009-ben is magas marad. Szlovénia külsı szárazföldi határánál a segítık bevonásával megvalósuló migráció szintje várhatóan továbbra is magas lesz. A Magyarország és Szerbia közötti hatékony együttmőködés ellenére növekedhet az illegális határátlépések száma. A nemrég létrejött Koszovói Köztársaság esetében valószínő, hogy vonzó lesz az illegális bevándorlók, valamint az illegális bevándorlásban közremőködı, más szervezett bőnözıi tevékenységekben is érintett nemzetközi hálózatok számára. 24/89

9. ábra: Az EU külsı határain az illegális bevándorlás következtében várható nyomás 2009-ben Az EU külsı tengeri határai A Nyugat-Afrikából az EU-ba irányuló illegális bevándorlás továbbra is erıteljes marad. Tekintettel arra, hogy a régióban kiterjesztették a határellenırzési intézkedéseket, a szervezett bőnözıi csoportok folyamatosan új útvonalak és elkövetési módok után kutatnak. A kanári-szigeteki régióban fokozták az ellenintézkedéseket, aminek következtében az illegális bevándorlás enyhén keletre tolódhat a földközi-tengeri térség középsı része felé. Ezenkívül növekedhet az Afrika szarva térségtıl induló illegális bevándorlók száma; ezek az emberek várhatóan a földközi-tengeri térség középsı része felé veszik útjukat. Észak-Afrikában valószínőleg megnövekszik az igény az illegális bevándorlást segítı szolgáltatások iránt; a várakozások szerint többen kínálnak majd lehetıséget az illegális tengeri átkeléshez az EU-ba. 25/89

Nem szőnik a nyomás a földközi-tengeri térség keleti részén, mivel ezt az útvonalat elsısorban a közel-keleti térség és az Afrika szarva térség konfliktusterületeirıl érkezı illegális bevándorlók használják. Az EU külsı légi határai Várhatóan növekedni fog a Dél-Amerikából, különösen a Brazíliából és Kolumbiából érkezı illegális bevándorlók számra. İk elsısorban Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeretnének eljutni, de az Egyesült Királyság és Franciaország is lehet úti cél. A várakozások szerint az Európába irányuló kínai bevándorlás is erısödni fog, és ez ellen nehéz lesz fellépni a szervezett bőnözıi csoportok érintettsége miatt. Az orosz menedékkérık száma szintén változatlanul magas lesz 2009-ben. Továbbra is a londoni Heathrow, a párizsi CDG, a frankfurt am main-i, az amszterdami Schiphol, a londoni Gatwick, a madridi Barajas és a milánói Malpensa repülıtér lesz a leggyakoribb belépési pont a légi úton érkezı illegális bevándorlók számára. Ugyanakkor a nemzetközi járatokat indító és fogadó kisebb uniós repülıterek, valamint a prágai, a budapesti, a pozsonyi, a varsói és a rigai repülıtér is egyre inkább célponttá válik az illegális bevándorlók körében. Végül pedig várhatóan az EU-n kívüli célállomásokra közlekedı, új fapados légitársaságokat is felhasználják az illegális bevándorlás céljaira. 1.8. Az éves kockázatértékelésben megfogalmazott ajánlások 2009-re vonatkozóan A Frontex operatív tevékenységei operatív információkon, valamint a Frontex kockázatelemzési egysége (RAU) által folyamatosan (rendszeresen) és esetei jelleggel végzett kockázat- és veszélyelemzéseken alapulnak. Az éves kockázatértékelést (ARA) is alapul és referenciaként használják fel a Frontex munkaprogramjának elkészítéséhez. A Frontex munkaprogramjának kidolgozása tekintetében az éves kockázatértékelésben a tagállamok külsı határain fennálló helyzet jellemzése és a globális biztonsági környezet alapján megfogalmazott ajánlások a legfontosabbak. A legfrissebb (2008. márciusi) éves kockázatértékelés 2007-es adatokon alapult. Mindazonáltal a 2008-as éves kockázatértékelés az ajánlások kidolgozásakor egy erıteljesebben elıremutató megközelítést alkalmazott, hogy a következı tizennyolc hónapos idıszak tekintetében megvizsgálja a lehetséges jövıbeni helyzeteket. A jövıben, a folyamatosan javuló és tökéletesedı Kockázatelemzési Hálózat (FRAN) használata révén a kockázatkezelési egység (RAU) képes lesz arra, hogy az év elsı felérıl információkkal szolgáljon az éves kockázatértékeléshez. Ezt az EU külsı határainál történı illegális bevándorlással kapcsolatos tájékoztatást a globális biztonsági környezet 26/89