Az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának problémái Dr. Kincses Gyula egészségpolitológus 1/51 Kincses Gyula, 2011.
Agenda A fenntarthatóság, mint olyan Társadalompolitikai kérdések Finanszírozhatósági fenntarthatóság HR fenntarthatóság 2/51 Kincses Gyula, 2011.
A fenntarthatóság fogalmai I. Egy folyamat fenntarthatóságának feltételeit vizsgálva az egyes rendszerekben azok összetettségének függvényében az alábbi alapfeltételeket találjuk: 1. Fizikai kémiai rendszerekben: A folyamat erőforrásokkal való folyamatos elláthatósága; Annak biztosítása, hogy a folyamat végterméke ne károsítsa, blokkolja magát a folyamatot. 2. Biológiai rendszerekben: A fentiek kiegészülnek a visszacsatolás (feedback), az önszabályozás képességével, azaz a végtermék szabályozó hatású magára a folyamatra, így normál esetben meggátolja az erőforrás-felélést, a károsító ágensek felhalmozódását, szabályozza az intenzitást. 3/51 Kincses Gyula, 2011.
A fenntarthatóság fogalmai II. 3. Humán (társadalmi) rendszerekben a fentiek kiegészülnek a politikai fenntarthatóság/ társadalmi elfogadottság kérdéseivel, azaz: Előtérbe kerül az a probléma, hogy a fenntarthatóság érdekében hozott intézkedéseknek milyen a társadalmi elfogadottsága, támogatottsága. Ez a hatás sok esetben ellene hat a 2.) pont önszabályozásának, azaz blokkolja az önszabályozást, hiszen az önszabályozás (a fenntarthatóság) sokszor szerzet jogokról való lemondást követeli. 4/51 Kincses Gyula, 2011.
A fenntarthatóság fogalmi fejlődése 80-as évek: pár környezetvédő magánügye 90-es évek: zöld mozgalmak megerősödése 2000-es évek: antiglobalista attitűddel egészül ki 2010 után: Annak a felismerése, hogy a válság nem pénzügyi válság, a fenntarthatóság nem környezeti kérdés, hanem: Társadalmi válság van/lesz a jóléti rendszerek fenntarthatatlansága miatt. 5/51 Kincses Gyula, 2011.
Agenda A fenntarthatóság, mint olyan Társadalompolitikai kérdések Finanszírozhatósági fenntarthatóság HR fenntarthatóság 6/51 Kincses Gyula, 2011.
Peremfeltételek, determinációkkörnyezet Mottó: a baj előtt is baj volt! 7/51 Kincses Gyula, 2011.
Közös problémák Európában I. Egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik. A jövő meghatározó kérdése, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a versenyképesség megőrzését és javítását egy egyre inkább globalizálódó piacon az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságával. A tét, a mindannyiunk által elfogadott európai értékrend gazdasági fedezetének a biztosíthatósága, mely szükségszerűen mindenütt a jóléti rendszerek felülvizsgálatát fogja eredményezni. 8/51 Kincses Gyula, 2011.
Közös s problémák k Európában II. Kihívások: technológiai robbanás (nem csak orvostudomány), demográfiai torzulás (elöregedés), az etnikai és kulturális megosztottság növekedése a migráció és a szegregáció miatt, a versenytársak versenyelőnye a szociális rendszerek és garanciák fejletlensége miatt (globalizált piac ). Következmény: a társadalmi koherencia és a politikai stabilitás fellazulásának kockázata: a reform sok esetben jogszűkítés egyes rétegek vesztesnek érzik magukat (pl.: nyugdíjkorhatár emelése), elégedetlenség, reformellenesség szélsőségek erősödése, a szegregáció és az enklávék kialakulásának és a politikai instabilitás, radikalizálódás veszélye. (Kincses 2006.) 9/51 Kincses Gyula, 2011.
Az alap állítások Ezt az ellátórendszert ebben a méretben és szerkezetben, ekkora, és így managelt szolgáltatási csomaggal, ilyen szabados és ingyenes hozzáférés mellett, ennyi (vagy még kevesebb) pénzből nem lehet működtetni. A gazdaság versenyképesség kényszere nem teszi lehetővé a közforrások érdemi (50-200%-os) növelését. Az egészséget populációs szinten zömmel az ágazaton kívüli tényezők határozzák meg, elsősorban a GDP/capita. 10/51 Kincses Gyula, 2011.
A centralizáció és a gazdasági növekedés összefüggése 60 Norway Denmark Sweden 55 Centralizációs ráta (%) 50 45 40 35 Finland France Iceland Italy Belgium Aus tria Cyprus Netherlands Portugal Germany UK Malta Switzerland Slovenia Hungary Czech Republic Luxembourg Bulgaria Estonia Spain Greece Poland Romania Ireland Lithuania Slovakia Latvia 30 25 0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 9,00 10,00 Forrás: EUROSTAT 2007. Éves átlagos GDP növekedés, 2003-2007 (%) 11/51 Kincses Gyula, 2011.
A makrogazdasági pálya Magyarország számára A gazdasági növekedés az adók és a járulékok csökkentését igényli. A foglalkoztatás növekedése (egymillió munkahely) a járulékok (munkáltatói terhek) csökkentését igényli. Közép- és hosszú távon ez a jó stratégia (nem az a jó kérdés, hogy a GDP hány %-át költjük egészségügyre, hanem hogy mennyi a GDP!) A kérdés csupán az, hogy addig mi lesz? (működési és politikai fenntarthatósági kérdések előtérbe kerülése) 12/51 Kincses Gyula, 2011.
Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya Fenntarthatóság/ erőforrással való elláthatóság Hozzáférés (equity) Jávor A. munkájának felhasználásával a tengelyek Minőség/ innovatibilitás/ technológiák befogadása 13/51 Kincses Gyula, 2011.
Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya II. Fenntarthatóság/ erőforrással való elláthatóság Hozzáférés (equity) Az egyensúlyi helyzet Jávor A. munkájának felhasználásával Minőség/ innovatibilitás/ technológiák befogadása 14/51 Kincses Gyula, 2011.
Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya III. Fenntarthatóság/ erőforrással való elláthatóság Hozzáférés (equity) Jávor A. munkájának felhasználásával A maximalizmus hatása I. Minőség/ innovatibilitás/ technológiák befogadása 15/51 Kincses Gyula, 2011.
Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya IV. Fenntarthatóság/ erőforrással való elláthatóság Hozzáférés Minőség/ (equity) innovatibilitás/ technológiák A maximalizmus hatása III. befogadása Jávor A. munkájának felhasználásával 16/51 Kincses Gyula, 2011.
Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya V. Fenntarthatóság/ erőforrással való elláthatóság Hozzáférés Minőség/ (equity) innovatibilitás/ technológiák A maximalizmus hatása IV. befogadása Jávor A. munkájának felhasználásával 17/51 Kincses Gyula, 2011.
Már a régi görögök is Az európai kultúra, értékrend, társadalmi modell a régi görögök demokráciájára vezethető vissza. Ne feledjük: az rabszolgatartó társadalom volt. A mi kultúránk (a fehér ember kultúrája) a görög kultúrán és demokrácián alapul. A különbség: mi a rabszolgákat kívül tartjuk. Az európai értékrend (igazságosság, méltányosság, szolidaritás) csak a fehér emberre érvényes. Az új helyzet: a rendszert már a rabszolgák finanszírozzák. Meddig??? 18/51 Kincses Gyula, 2011.
Az elvárások realitásáról Velünk bármit b lehet? Hogy lehet az, hogy három évvel az EU csatlakozás után még mindig 1014 méter magas a Kékes? Mit tett, mit tesz azért a Kormány, hogy végre elérje az EU átlagot? Meddig tűrjük??? Kincses, 2007. 19/51 Kincses Gyula, 2011.
Tételmondat Az egészségügy fenntartható fejődésének alapfeltétele, hogy összhangba kell hozni az egészségüggyel kapcsolatos elvárásokat, és az ezért vállalt egyéni és közösségi áldozatokat. (Kincses, 2005.) 20/51 Kincses Gyula, 2011.
A változás feltételei 1. Szemlélet és attitűdváltás A realitásokkal való szembenézés Értékrend átalakítás tabudöntés egyéni felelősség Társadalmi érés tiszta beszéd (lásd még: nincs megszorítás) 2. Demográfiai helyzet stabilizálása 3. Az új értékrend érvényesítése Valós szolidaritás, kisközösségek működése Környezettudatosság A technológiai fejlődés alapú fejlődés helyett a humán fejlődés alapú fejlődési pályára állás 21/51 Kincses Gyula, 2011.
22/51 Kincses Gyula, 2011.
Agenda A fenntarthatóság, mint olyan Társadalompolitikai kérdések Finanszírozhatósági fenntarthatóság HR fenntarthatóság 23/51 Kincses Gyula, 2011.
Költség-robbanás alapvető okok I. Abszolút költségnövekedés A szükségletek növekedése Élettartam növekedése Egyes nem gyógyítható betegségek az élettel tartósan összeegyeztethetőkké válnak (tartós, magas költség) Technológiai robbanás Új diagnosztikai eljárások, új megbetegedések felismerése Új terápiás eljárások, kezelések bővülése Az igények növekedése/szokások változása Nő az igény az equity kiterjedése iránt Nő az igény a közösségi megoldások iránt: csökkent az öngondoskodás, családi, kisközösségi gondoskodás szerepe 24/51 Kincses Gyula, 2011.
Költség-robbanás alapvető okok II. Relatív költségnövekedés A lakosság elöregedése (arány-eltolódás) A gazdaságilag inaktív lakosság arányának növekedése A gazdasági növekedés veszélyeztetése a magas közterhek miatt. Következmény: Egyre kevesebb aktív kereső egyre több ember egyre drágább ellátását fizeti A jóléti kiadások (eü, nyugdíj, szociális) fenntarthatósága egyre nagyobb redisztribúciót követel, ami rontja a versenyképességet, ez tovább növeli a jóléti kiadások arányát. Circulus vitiosus kockázata. 25/51 Kincses Gyula, 2011.
A népesség-szám alakulása* 1950-2010 11 000 000 Népszámlálás miatt korrigált adatsor 10 500 000 10 000 000 fő 9 500 000 9 000 000 8 500 000 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 év *: január 1-jei lakónépesség 2010. év adata előzetes adat 26/51 Kincses Gyula, 2011. Forrás: KSH
A kormegoszlás változása korcsoport 1890 85-x 80-84 75-79 70-74 69-65 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 fő Férfiak Férfi-többlet Nők Női-többlet korocsoport 1941 85-x 80-84 75-79 70-74 69-65 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 fő Férfiak Férfi-többlet Nők Női-többlet korcsoport 2009 85-x 80-84 75-79 70-74 69-65 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 fő Férfiak Férfi-többlet Nők Női-többlet Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek 27/51 Kincses Gyula, 2011.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Magyarország lakosságának korösszetétele* 1970-2009 65- éves 50-64 éves 20-49 éves 0-19 éves 28/51 Kincses Gyula, 2011. 1970 1975 1980 1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év megoszlás (%) *: január 1-jei népesség Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek
A magyar népesség várható korösszetétele* 1995-2050 100% 90% 14% 15% 16% 18% 20% 22% 26% 80% 70% megoszlás (%) 60% 50% 40% 59% 62% 63% 61% 60% 59% 55% 65- éves 20-64 éves 0-19 éves 30% 20% 10% 27% 24% 21% 20% 20% 19% 19% 0% *:alapváltozat 1995 2000 2010 2020 2030 2040 2050 év Forrás: Népesedés és Népességpolitika -tanulmányok -:Hablicsek László-Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében 1999-2050 között 29/51 Kincses Gyula, 2011. Közzétéve: Demográfia című folyóiratban 2000.-ben (43. évf. 1. sz. )
Költség-robbanás másodlagos okok Third-party payer ellátói és lakossági morális kockázat Nincs valódi vásárló a szolgáltatók indokolatlan ellátásokat is nyújtanak (teljesítmény-pörgetés) megtehetik, mert kínálat-vezérelt a kereslet Hálapénz-érdekeltség Valódi tulajdonosi érdekek hiánya (puha költségvetési korlát) Túlzott kapacitások Finanszírozott szolgáltatások köre nem jól meghatározott Finanszírozott lakossági kör nem (jól) meghatározott (potyautasprobléma) Torz finanszírozási ösztönzők 30/51 Kincses Gyula, 2011.
A költség-kontroll fő eszközei A szükséglet csökkentése (preventív szemlélet) A kapacitások csökkentése/strukturális átalakítása Az ellátási csomag szűkítése és EBM alapú felülvizsgálata (ideértve az igénybevétel szabályozását is) Kiadáskorlátozó finanszírozási technikák alkalmazása (TVK, központosítás stb.) Az ellátás hatékonyságának javítása (költségérzékenység, protokollszerű működés, gazdálkodás stb.) Költségérzékenység a betegek részéről (co-payment és bonusz malus) A betegek compliance-ének javítása 31/51 Kincses Gyula, 2011.
Költség-kontroll technikák (1) Finanszírozó költségérzékenysége Zárt alap Profitérdekeltség Szolgáltatók korlátozása TVK, degresszió, lebegőpont Beutalási rend, gatekeeper-funkció Finanszírozási protokollok Párhuzamos ellátások kizárása Egymást kizáró ellátások tiltása Stratégiai kapacitás-befogadás Szolgáltató költségérzékenysége Normatív finanszírozás/leosztott keret, túllépésben költségmegosztás Valódi tulajdonosi érdekek Fogyasztói költségérzékenység co-payment bevezetése Bonus-malus 32/51 Kincses Gyula, 2011.
Költség-kontroll technikák (2) Finanszírozott termékkör és árak meghatározása Technológia-értékelés Befogadás-politika Támogatás-politika Integráció (budget holding rendszerek) - a kasszák érdekeltségének összekötése alapellátás -szakellátás (managed care, fundholding) járóbeteg-ellátás gyógyszerköltség járóbeteg-ellátás laborkassza Verseny? 33/51 Kincses Gyula, 2011.
Költség-kontroll technikák A co-payment hatásai Pozitív hatások pótlólagos forrásokat von be be az az egészségügyi ellátásba fokozza a teljesítmény-arányosságot az az ellátók körében a fogyasztás racionalizálására ösztönöz, csökkenti az az igénybevételt lakossági kontrollt épít az az ellátás igénybevételébe növeli az az ellátás presztízsét fokozza az az egyén felelősségérzetét, a beteg számára anyagi érdekeltséget teremt a prevencióban Kontrollálhatóvá teszi az az elszámolásokat Negatív hatások nem szelektív, illetve nem az az egészségpolitikai céloknak megfelelő módon csökkenti az az egészségügyi ellátás igénybevételét (részben) a személyes jövedelempozícióhoz köti az az egészségügyi szolgálat igénybevételét a leginkább rászorultakat szoríthatja ki ki az az ellátásból az az elhanyagolt esetek számának fokozásával növeli az az ellátás költségeit fokozza az az adminisztratív költségeket a közegészségügyi helyzet romlásával veszélyezteti a populáció egészségét 34/51 Kincses Gyula, 2011.
Költség-kontroll technikák - A beutaló lehetséges funkciói A beteg szakmai orientációja, az adequat ellátás biztosítása, az orvosi (szakmai) kommunikáció biztosítása, a szakmai feed back és kontroll, a minőségellenőrzés, minőségbiztosítás megalapozása, a pénzügyi elszámolás megalapozása, az indokolatlan teljesítménynövelés, a költségrobbanás fékentartása. 35/51 Kincses Gyula, 2011.
Az intézményi hatékonyság Belső szerkezet átalakítása Intézményi allokációs hatékonyság javítása (telephelyek, osztályok, szolgáltatások összevonása) építészeti eszközök (fizikai koncentrálás), szervezeti (működés, HR allokáció). A klasszikus management technikák alkalmazása. Energiahatékonyság javítása (hőszigetelés, gépészet, világítás-technika, megújuló energiák, munka-szervezés stb.) Egyúttal környezet-tudatoság is! 36/51 Kincses Gyula, 2011.
Általános megjegyzések az elosztási rendszer jövőképéhez Csak az elosztási technikák finomhangolásával ez a rendszer érdemben nem javítható, ehhez rendszer szintű változás kell. A reális alternatívák (vizitdíj, IBR jellegű ellátás-szervezés, a több-biztosító, vagy a területi kasszák) politikai okok miatt lejáratódtak. A finanszírozási váltás önmagában, szerkezeti működési váltás nélkül nem lehet hatékony. Nincs általánosan elfogadott megoldás, de a HBCs elvű finanszírozás egyre általánosabb. A finanszírozási technika olyan, mint a gyógyszer: csak adott probléma megoldására alkalmas, egyik sem panacea, mellékhatás nélkül hatása sincs, a hozzászokás veszélye miatt egy idő után a mellékhatások dominálnak. 37/51 Kincses Gyula, 2011.
A szerkezetváltás költségcsökkentő hatása Tény, hogy a lakoság-közeli ellátások olcsóbbak, mint az intézményiek, és a járóbeteg-ellátás olcsóbb, mint a fekvőbeteg-ellátás. A korszerű technológiák miatt mindez nem jelent megszorítást, az otthoni (pl. AAL) ellátások és az korszerű egynapos ellátások jobb életminőséget biztosítanak. (Az egynapos sebészet nem a fiskális restrikció sajnálatos következménye, hanem a beteg érdekét szolgáló vívmány) 38/51 Kincses Gyula, 2011.
A beteg együttműködési kötelezettsége 39/51 Kincses Gyula, 2011.
Egy ötlet új típusú autóbiztosításhoz Képzeljünk el egy autóbiztosítást, ahol a biztosítás a töréskáron és a lopáson kívül kiterjed az autó meghibásodásának javítására is (pl. motorcsere), ugyanakkor nincs kötelező szerviz, nem kötelező az olajcsere, vagy az időszakos átvizsgáláson való részvétel, a biztosítás kiterjed az autó szándékos rongálásának helyreállítására is (baltával esek neki ), a KRESZ nem jogszabály, csak közlekedési szakemberek (néhol ellentmondásos) ajánlása. EZT HÍVJÁK EURÓPÁBAN KÖTELEZŐ EGÉSZSÉG- BIZTOSÍTÁSNAK. 40/51 Kincses Gyula, 2011.
A beteg felelősségének felértékelődése Kényszer(váltás): A hatékonyság-javulásban mára a leggyengébb láncszem a beteg! (életmód + terápiakövetés) Kulturális váltás: nehogy már én fizessem annak a szemét dohányosnak az ellátási költségét! Érdekváltás: az egészség egyéni felértékelődése, az egyéni felelősség kimondása Az egészség jövedelemtermelő érték A betegség költségtermelő + jövedelemvesztés (lásd még: táppénz maximálás) Az egyéni felelősség felmerülése a közpénzek felhasználásában (általában a jóléti szféra trendje) 41/51 Kincses Gyula, 2011.
Akkor hogyan? (I.) Bonus vagy malus? Közfinanszírozási rendszerekben a bonus rendszerek ismertek, a malus nem. De mindenki látta a macskafogót. (Kisklambo nem kapsz két pofont ha ) Milyen együttműködést akarunk kikényszeríteni? Életmód (vigyázat: időnként orvosi utasítás ) Terápiában való együttműködés. 42/51 Kincses Gyula, 2011.
Akkor hogyan? (II.) Életmód A tb és hatóság által nehezebben kontrollálható valami. Ráadásul vitathatók a paraméterek. Alapvetően más eszközrendszert igényel. Az egészségügy és a TB nem erre szocializált. (Működhet: közösségi terek, önkéntes pénztárak, piaci, ellátórendszeren kívüli, WEB alapú megoldások) Terápia-követés - hűség Vannak mérhető paraméterek Vannak érdemi tartalékok 43/51 Kincses Gyula, 2011.
Akkor hogyan? (III.) Ami realitás a közfinanszírozásban Többszintű támogatási kulcs bizonyos csoportokban, és a magasabb támogatás mérhető paraméterekhez kötése (gyógyszer rendszeres kiváltása, kontrollokon való részvétel ICT alapú központi ellenőrzés) Egyes betegeknél egyéni cél-értékek megajánlása, ehhez kötött kiemelt támogatás (bonus rendszer), életmód-váltó programok eredménykötelmű támogatása. Compliance szolgáltatás támogatása/megkövetelése: nagy értékűeknél TB/támogatás feltételeként a gyártó általában: támogatott egészségpénztári szolgáltatás, ICT eszközök fokozott alkalmazása. Ha a kezelőorvost csendőr szerepbe kényszerítik, akkor a dolog megbukik. 44/51 Kincses Gyula, 2011.
Agenda A fenntarthatóság, mint olyan Társadalompolitikai kérdések Finanszírozhatósági fenntarthatóság HR fenntarthatóság 45/51 Kincses Gyula, 2011.
46/51 Kincses Gyula, 2011.
Az alap állítás Az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának legsúlyosabb és nagyobb már közép távon is problémája a HR ellátottság. A pénzeszköz allokáció politikai döntés kérdése, de HR-t nem lehet politikai döntéssel promt reallokálni, a pótlás időigényes. (ha 3 anya 9 hónap alatt szült meg 4 gyereket, akkor hány anya tud megszülni 4 hónap alatt 12 gyereket?) Az orvoshiány okai általánosak, azaz az elszívó hatás tartós marad a globális hiány miatt. 47/51 Kincses Gyula, 2011.
A kódolt orvoshiány főbb okai A demográfiai változások és az orvostudomány fejlődése miatt bekövetkező szükséglet-növekedés folyamatosan növeli az egészségügyben a HR igényt, azaz a változatlan létszám is hiányként jelenne meg, az egészségügyben a technológiai fejlődés ellentétben más ágazatokkal nem vált ki élőmunkát, ellenkezőleg: növeli a HR igényt, az EU munkaidő direktíva belépése számtalan helyen lehetetlenné tette a folyamatos üzemet, újabb relatív orvoshiányt okozott, a képzés rigiditása miatt az ágazat igen nagy késéssel reagál a munkaerő-piaci változásokra (az Anyám, én orvos akarok lenni kijelentéstől minimum 10 év telik el, amíg önálló orvosi tevékenységet végezhet valaki). A globális hiány miatt nagy a munkaerő elszívó hatás (nagyságrenddel jobb fizetés), így a gazdaságilag fejletlenebb térségekben a problémák még kiélezettebbek. 48/51 Kincses Gyula, 2011.
Orvosok számának alakulása... 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 alapnyilvántartás működő orvosok száma 1970. 1980. 1985. 1990. 1995. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008 Balázs Péter szíves engedélyével alapnyilvántartásból 99-2000 között eltűnt = 10.174, működőből eltűnt = 8.989 alapnyilvántartásból 2004-05 között eltűnt = 7.256, müködőbőleltűnt = 6.314 2007-08 között a működő nyilvántartásban keletkezett többlet = 3.886 49/51 Kincses Gyula, 2011.
Migráns orvosok diploma honosítása 700 600 500 400 300 200 100 0 2008. 2006. 2004. 2002. 2000. 1998. 1996. 1994. 1992. 1990. 1988. 1986. 1984. 1982. 1980. 1978. 1976. 1974. 1972. 1970. 1968. 1966. 1964. 1962. 1960. 1958. Balázs Péter szíves engedélyével Három hullám: 1977, 1990 (rendszerváltozás), 2005 (EU-csatlakozás). Az 1988-2007 közötti 20 év nyeresége: N=2563. Ez kb. két és fél (2,67) évfolyam Honosítottak aránya a magyar orvosi karban 2009. márciusban: 7,66% 50/51 Kincses Gyula, 2011.
A működési nyilvántartásban szereplő és a dolgozó orvosok száma 2009-ben 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 Orvosok múk.nyt Fogorvosok műk nyt Orvosok dolgozó Fogorvosok dolgozó 1 000 500 0 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 Dolgozó orvosok: 2009.-es adat, Forrás: KSH eü stat. évkönyv Működési nyilvántartásban szereplők: 2010 februári állapot. Forrás: EEKH honlap. 51/51 Kincses Gyula, 2011.
A működési nyilvántartásban szereplő és a dolgozó orvosok száma 2009-ben 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 Generációs hiány 2 500 2 000 Orvosok múk.nyt Orvosok dolgozó 1 500 1 000 500 0 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 Dolgozó orvosok: 2009.-es adat, Forrás: KSH eü stat. évkönyv Működési nyilvántartásban szereplők: 2010 februári állapot. Forrás: EEKH honlap. Kincses Gy. 2011. 52/51 Kincses Gyula, 2011.
Megoldási irányok A problémát komolyan kell venni, és komplex, de reális megoldásokkal kell kezelni. Eszközei: Az orvosmegtartó-képesség növelése a szakma jövőképének, becsületének visszaadása, beleértve a jövedelemnövelésen alapuló az életpálya modell felvázolását, az orvosi szolgáltatásokra alapozott gyógyturizmus támogatása. Az orvoshiány kompenzálása a telemedicina fejlesztése, ideértve az ALL jellegű otthoni távfelügyeleti interaktív alkalmazásokat is, a szakdolgozói kompetencia növelése. A nemzetközi képzési centrum jelleg erősítése Tudatos migrációpolitika (ide, és vissza) A képzés rigiditásának és arisztokratikusságának oldása. 53/51 Kincses Gyula, 2011.
Én szóltam 54/51 Kincses Gyula, 2011.