EGY MAGYAR RUHÁZATI TERMELŐVÁLLALAT UKRAJNÁBA TÖRTÉNŐ TERMELÉSÁTHELYEZÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Logisztika szakirány EGY MAGYAR RUHÁZATI TERMELŐVÁLLALAT UKRAJNÁBA TÖRTÉNŐ TERMELÉSÁTHELYEZÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA Készítette: Méhes Balázs Budapest, 2008-1 -

Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 II. A Color Kft. bemutatása... 6 II. 1. A cég története... 6 II. 2. Tevékenységi kör... 7 III. A textil-és ruházati iparágakra vonatkozó nemzetközi szabályozások... 9 III. 1. A Világkereskedelmi Szervezet szabályozása és hatásai a Color Kft.-re... 9 III. 2. Ukrajna és a Világkereskedelmi Szervezet... 10 III. 2. Európai Uniós szabályozás... 11 III. 3. Ukrajna és az Európai Unió... 11 III. 3.1. Az EU-Ukrajna kapcsolatok története... 11 III. 3.2. Partnerségi és együttműködési megállapodás... 12 III. 4. Összegzés... 15 IV. A ruházati és textilipar helyzete Magyarországon... 16 IV. 1. Össztermelés, értékesítés, foglalkoztatottak száma, hatékonyság... 16 IV. 2. A külkereskedelmi forgalom... 19 IV. 3. Összegzés és a piaci helyzet elemzése... 20 V. A nemzetközi terjeszkedés motivációja... 22 VI. 1. Elméleti háttér... 22 V. 2. A Color Kft. motivációja és gyakorlati háttér... 24 VI. Az ukrán és a magyar bérszínvonal összehasonlítása... 26 VI. 1. Átlagbérek Ukrajnában... 26 VI. 2. Átlagbérek Magyarországon... 27 VI. 3. A munkaerő elérhetősége Ukrajnában... 29 VI. 4. Összegzés... 29 VII. Ukrajna PEST elemzése... 30 VII. 1. Politikai helyzet... 30 VII. 2. Gazdasági helyzet... 36 VII. 3. Szociális helyzet... 44 VII. 4. Technológiai helyzet... 45 VII. 5. Az országkockázatok összesítése... 45 VIII. A magyar és az ukrán vállalkozások adóterheinek összehasonlítása... 48 VIII.1. Magyarország... 48 VIII.1.1. Országos adók... 48 VIII.1.2. Helyi adók... 52 VIII. 1.3. Béreket terhelő munkaadói járulékok Magyarországon... 53 VIII.2. Ukrajna... 55 VIII. 2.1. Országos adók... 55 VIII. 2.2. Helyi adók... 56 VIII. 2.3. Béreket terhelő munkaadói járulékok Ukrajnában... 57 VIII. 3. Az ukrán és a magyar adóék összehasonlítása... 57 VIII. 4. Összegzés... 59 IX. Következtetések és összefoglalás... 61 X. Irodalomjegyzék... 64 XI. Táblázatok jegyzéke... 67-2 -

I. Bevezetés Dolgozatomban azt fogom megvizsgálni, érdemes-e egy magyar ruházati ipari termelővállalatnak áthelyeznie termelését Ukrajnába. Az áttelepülés kérdésének felvetődése a piaci körülményeket tekintve nem meglepő. Az utóbbi tíz évben a magyar textil-, ruházati, bőr- és cipőipari ágazatok termelési volumene drasztikus mértékben csökkent. Ezen tendencia egyik legfontosabb elindítója az olcsó munkaerővel rendelkező országok csoportja, Kína vezetésével. Rengeteg alkalommal lehetett hallani korábban azt a véleményt, mely egy évtizeddel ezelőtt még részben igaz is volt. Ennek lényege, hogy a kínai termékek alacsony bérköltségtartalmuknak köszönhetően olcsók, a minőség tekintetében azonban nem kelhetnek versenyre a kiváló és nívós európai gyártmányokkal. Hasonlóan a japán autógyártók 70-es évekbeli lenézéséhez, ez mára megváltozott. Számos nagy divatcég, mint amilyen a Benetton is, jelentős termelési kapacitásokat helyezett Kínába, ahol magas minőségű divatcikkeket állítanak elő. Ebből következően a jó minőségű, nagy hozzáadott értékű termékek gyártása mellett szükségszerűen csökkenteni kell a költségeket is. Mindezek után úgy érzem, szükséges megindokolnom, miért is választottam Ukrajnát cél országként a vizsgálat végrehajtásához. Négy fő szempontból tanulmányoztam a lehetséges országokat. Ezek a következők voltak: a Magyarországtól, illetve a Color Kft. célpiacaitól való távolság; a vállalkozásalapítási folyamat nehézsége és az adózási rendszer; az ország Európai Uniós integrációjának foka; a bérszint alakulása az iparban, ezen belül is a textil-és ruházati termelőiparban. Az első szempont vizsgálata több választási orientációt is kínál. A Color Kft. célpiacai főként Nyugat-Európában találhatóak, többek között Franciaország, Németország tartozik ide. Ebből következik, hogy a földrajzi távolság szerint Magyarország valamelyik nyugati szomszédjához való áttelepülés a kedvező. Ebben az esetben Ausztria, Szlovénia és Horvátország egyes részei közül választhatunk. További szomszédaink, így Szerbia, Románia, Ukrajna és Szlovákia ebből az aspektusból kevésbé kedvezőek. Ha nagyobb földrajzi távolságban gondolkodunk, Kína is a lehetséges országok közé kerül. A kontinensnyi állam rendkívül alacsony bérszínvonala csak az érem egyik - 3 -

oldala; a távolság miatt felmerülő szállítási és koordinációs igények növekedése, és az ebből fakadó piaci változások gyors kielégítési képességének csökkenése a másik. A második szempont tekintetében az Európai Unió tagjai élveznek előnyt, a közösségi szabályozás jelentős könnyítéseket jelent mind az adminisztráció, mind a vállalkozás működése során. A szomszédos országok közül ezt a feltételt Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Románia teljesíti. A második vizsgálati szempontnak ebből következően közös metszésterülete van a harmadikkal. A vállalkozásalapítási vetületen kívül számos más működési részt befolyásol az európai integrációhoz való viszony. Az egyik legfontosabb a verseny szabályozása, ez különösen érvényes a külföldi illetőségű befektető cégek számára. A hivatalos és számszerűsíthető kereskedelmi korlátozásokon kívül ugyanis számos olyan is létezhet különböző engedélyezési, bürokratikus megkötések melyek kezelésében a hazai cégek már járatosak, azonban egy tevékenységét éppen csak megkezdő, nem honos vállalkozás számára ezek felismerése és az ezekhez való alkalmazkodás legalábbis eleinte nehézkes feladatnak bizonyulhat. Szándékosan hagytam utolsó szempontnak a bérszint alakulását az iparban, ezen belül is a textil-és ruházati termelőiparban. Természetében ugyanis hasonló a pókerbeli Royal Flush kombinációhoz: mindent visz. A textil- és ruházati ipar rendkívül munkaerőigényes ágazat. Ebből következően a munkaerő költségvonzata jelentős részt képvisel a cégek összköltségében. Ennek alátámasztására a Color Kft. éves beszámolójából vett adatokat használom fel. A bér, bérjárulékok és a személyi jellegű egyéb kifizetések aránya a cég összes költségéhez viszonyítva ugyanis eléri az 52 %-ot. Az ötödik és egyik legfontosabb érv Ukrajna mellett speciálisan csak a Color Kft.-t érinti. A vállalkozás ugyanis már rendelkezik tapasztalatokkal az ukrán gyártással kapcsolatban. A cég 1992-től egészen 2000-ig együttműködött egy ukrán varrodával, az egyik nagy nyugat-európai megbízója számára történő gyártásba az ukrán partnert alvállalkozóként vonta be. A Color Kft. vezetése elégedett volt mind a minőséggel, mind az árral ebben az időszakban. Az együttműködésnek a megbízó csődje jelentette a végét, a Color Kft. az így lecsökkent megrendelési volument ugyanis már a magyarországi üzemeiben is le tudta gyártani. A cég vezetője pedig akkoriban leginkább a magyarországi alkalmazottak iránti szociális elhivatottságból úgy döntött, nem helyezi át a termelést Ukrajnába. Az árverseny kiéleződése, és leginkább a - 4 -

bérszínvonal magas és továbbra is emelkedő magyar szintje azonban elgondolkodtatta a menedzsmentet az utóbbi időben. A szempontok többségét figyelembe véve döntöttem tehát Ukrajna mellett: nem tagja ugyan az Európai Uniónak, de a magyarhoz képest jóval alacsonyabb bérszínvonal, az utóbbi években egyszerűsödő adórendszer, Magyarországhoz való relatív közelsége vonzó befektetési célponttá teszi. Ehhez társul még az ukrán gyártással kapcsolatban a cég már meglévő, majd egy évtizedes jó tapasztalata. Vajon az első négy aspektus beható vizsgálata után hasonló eredményre jutunk? Diplomamunkám célja ennek kiderítése. - 5 -

II. A Color Kft. bemutatása II. 1. A cég története A COLOR Ruházati és Kereskedelmi Kft. jogelődje 1954-ben alakult a Zala Megyei Tanács alapításában, Zalaegerszegi Kötött- és Kézműipari Vállalat néven, a térségben lévő szabad női munkaerő foglalkoztatására. Kezdetben több telephelyes cégként működött, valamennyi üzemegységük Zala megyében volt (Zalaegerszeg, Letenye, Lovászi, Gellénháza, Bázakerettye). A központ a megyeszékhelyen található. Jelenleg termelő tevékenység a zalaegerszegi központi telephelyen folyik. A társaság 1974-től 1991-ig Color Ruházati Vállalat néven végezte tevékenységét. A 60-as évek végéig a termékskála rendkívül vegyes volt, női-, gyermek-, munka- és védőruházatot egyaránt termelt a cég. A 70-es években folyamatos profiltisztítást hajtott végre a vállalat. 1976-ra a gépi fejlesztések révén megteremtették az igényes női felsőruházat konfekcionálásának alapjait, külpiaci kapcsolatokat teremtettek, ezzel lehetőség adódott a dinamikus növekedésre. 1999-től kezdve már férfi kabátok, zakók, nadrágok készítését is vállalja a cég. A vállalat privatizációja 1992-ben zajlott, két lépésben. Szeptemberre a menedzsment teljes kivásárlással magánosította a céget. Ezt követően megalakult a Color Ruházati és Kereskedelmi Kft. A társaság tulajdonosai magyar magánszemélyek. A Color Kft. 2000-ben új, zöldövezeti telephelyre költözött. Fontos szervezeti változásra került sor a 2003. és 2004. évben. A bázakerettyei és lovászi üzem 2003. február 1-jétől önálló, Göcsej-Ciklámen Konfekció Kft. néven működik, a letenyei üzem 2004. január l-jétől pedig Mura Kereskedőház Kereskedelmi és Ipari Kft. néven folytatja tevékenységét. Az átszervezést követően a Kft-ben a foglalkoztatottak létszáma a korábbi 400-ról 190 főre csökkent. Ez a statisztikai állományi létszám, nem tartalmazza a tartósan távollevőket pl. a gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozási díjat, ápolási díjat, gyermeknevelési támogatást igénybe vevőket. Ezzel a létszámcsökkenéssel a társaság a kis-és középvállalkozás kategóriába került, ami lehetővé teszi az uniós és egyéb pályázati források igénybevételét. A szakképzett és gyakorlott munkaerő megtartása érdekében a bérek emelésére kiemelt - 6 -

figyelmet fordítanak. Az egyre erősödő versenyben az anyagi erőforrások korlátozottak, így a munka jobb megszervezésére, új munkamódszerek kidolgozására is szükség van. A városban a közelmúltban megszűnt a ZA-KO Rt, amely a Color Kft.-hez hasonló profilú tevékenységet végzett. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a cég számos területen minőségi létszámcserét hajtson végre, magasan kvalifikált, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek álltak munkába. 2000. novemberében a cég bevezette az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszert. A Color Kft. több bolthelyiséggel is rendelkezik. Zalaegerszegen, a központi telephelyen került kialakításra egy gyári diszkont. Ezen felül a városközpontban is működik egy mintabolt, Budapesten pedig a Trend2 bevásárlóközpontban üzemeltet egy nagykereskedelmi mintaüzletet a cég. A társaság fontosnak tartja a vásárokon, kiállításokon való részvételt, valamint divatbemutatókon is népszerűsíti kollekcióját. II. 2. Tevékenységi kör A cég alapvetően háromféle tevékenységet végez. Az egyik legrégebbi tevékenységnek a külföldi megrendelők számára végzett bérmunka számít. Ennél a magyar ruhaiparban hagyományosnak számító együttműködési formánál a megrendelő mindent a Color Kft. rendelkezésére bocsát, a tervektől az alapanyagokon át a kellékekig. Ez alól kivételt képez az angol Marchpole-lal kötött megállapodás, ahol az alapanyag finanszírozását a Color Kft. magára vállalta. Ezt követően a cég előállítja a terméket, amelyet a vevő által küldött fuvareszközön szállítanak a vevőhöz. A másik fő tevékenység a Féraud francia céggel néhány éve elkezdett logisztikai irányú együttműködés. Ennek lényege, hogy a Color Kft. koordinálja a francia cég gyártását Magyarországon, Törökországban és a Távol-Keleten. A francia partner egyes megrendeléseit a Kft. gyártja. A jelentősebb hányadot azonban továbbítja más országokba, a Féraud ottani partnereinek osztja el a munkát. Ez a tervrajzok, szabásminták, és kellékek továbbítását foglalja magába. A Color Kft. tevékenysége ezzel befejeződik, azaz a távol-keleti vagy török készáru már közvetlenül a - 7 -

megrendelőhöz kerül. Ezt a disztribúciós tevékenységet korábban egy közvetítő cég látta el Németországban, munkájukat egy éve vette át a Kft. A cég jövője szempontjából bizonyosan a hasonló tevékenységekkel történő profilbővítés jelentheti a fennmaradás zálogát. A harmadik fő tevékenység a saját kollekció gyártása és értékesítése, melynek kialakítása 1994-re tehető. A termelés 80%-a export, 20%-a belföldi értékesítésre kerül. Főbb vevőik Németországból, Franciaországból és Olaszországból kerülnek ki. A legfontosabb külföldi megrendelők közé jelenleg a francia Féraud és a brit Marchpole tartozik. Ezen kívül azonban még számos más megbízó részére vállal munkát. A rendszerváltást követően kezdte el a cég saját márkás kollekció forgalmazását. A saját kollekció kialakításánál nem alkalmaznak állandó tervezőt, a társaságon belül van egy 4 fős csapat, akik alkalomra szerződtetett hazai divattervezővel működnek együtt. Egy évben 3 kollekcióval jelenik meg a Kft.: az őszi téli, a tavaszi nyári és az alkalmi kollekcióval. Az exportra történő gyártásnál a cég ezen kívül neves külföldi divattervezõkkel dolgozik együtt a kollekciók elkészítésében, ezek közé tartozik a Kenzo, Féraud és a Jean Charle de Casselbajac (JCC). A saját márkás termékek három márkanév alatt kerülnek értékesítésre, ezek a következők: COLOR: a modem üzletasszonyok részére készült, klasszikus stílus, elegáns, időtálló, egyszerű, jól variálható kellemes viselet, elérhető áron, illetve a Color férfiak részére kialakított kollekciója. Feminité by Color: exkluzív stílus, amely az ambiciózus nőknek ajánlott minden alkalomra, nőies és sokoldalú. Aki ezt a márkát viseli, minden helyzetben kellemesen és magabiztosan érzi magát. Ez a márka magas minőséget garantál, megfizethető, versenyképes áron. Kristóf-C: Férfi kabátok és könnyű zakók igényes férfiaknak. A Kft. szezononként megjelenő katalógusa a legsikeresebb modelljeiket mutatja be. - 8 -

III. A textil-és ruházati iparágakra vonatkozó nemzetközi szabályozások A nemzetközi szabályozást több szempontból is fontosnak tartom megvizsgálni. Egyrészt nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak a nemzetközi megállapodások, mind az áruk mozgását, mind pedig a vállalkozások mobilitását tekintve. Másrészt, mivel Ukrajna nem az Európai Unió tagja, szükséges megismerkedni azokkal a megállapodásokkal, amelyek az Unió és Ukrajna közötti áruáramlást és vállalkozási szabályozásokat érintik. III. 1. A Világkereskedelmi Szervezet szabályozása és hatásai a Color Kft.-re A Világkereskedelmi Szervezet, amely 1995-ben jött létre az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) intézményesítéseként és amelybe valamennyi GATT-tag felvételre került, köztük Magyarország is célja, hogy elősegítse a tagállamok közti szabad és zavartalan kereskedelmet. Ezt a vámok szintjének világméretű csökkentésével, valamint a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok felszámolásával igyekszik elérni. Ez a liberalizációs folyamat valóban világméretű, hiszen a tagok létszáma 152 tagállamot számlál, s Oroszországon kívül valamennyi jelentős gazdasági hatalmat magáénak tudhatja. Ez utóbbi állam csatlakozási tárgyalásainak befejezésére ugyancsak ebben az évben lehet számítani. A szervezet ezen túlmenően fórumként szolgál a résztvevő országok kereskedelemi vitáinak megtárgyalására és rendezésére is. A textil és ruházati termékek világpiacra kerülésének szabályai mindig is a legkényesebb és legvitatottabb témák közé tartoztak, már a GATT idején is. Ennek oka, hogy rendkívül nagy súllyal bírtak és bírnak ma is az egyes országok gazdaságainak fenntartásában és fejlődésében. A konkrét gazdasági növekedésben betöltött szerepét jelentősen felülmúlja a foglalkoztatás terén kifejtett pozitív hatása. A 27 tagú Európai Unióban például a textil-, ruha- és bőripari ágazat 240 milliárd eurós forgalma a teljes ipari termelés 4%-át teszi ki. Így mintegy 3,2 millió főt foglalkoztat, amely az Unió feldolgozóipari munkahelyeinek 9,3%-át jelenti (EGSZB, 2008). 1974-től egészen 1994-ig a Textilrost Egyezmény (Multifibre Arrangement) határozta meg a textil és ruházati termékek kereskedelmét a WTO-tagállamok között. Az - 9 -

egyezmény minden egyes tagállamra külön megállapított kvótát alkalmazott, az illető ország exportteljesítményétől függően. Ezt a diszkriminatív eljárást váltotta fel a WTO textil- és ruházati termékekről szóló megállapodása (ATC) 1995-ben, ennek célja a kvóták megszüntetése volt. Tízéves átmeneti időszakot határozott meg annak érdekében, hogy a kereskedelmi felek alkalmazkodni tudjanak a radikálisan megváltozó feltételekhez. Az alkalmazkodásra leginkább a fejlett európai tagállamoknak volt szükségük. Ebben a munkaerő-igényes ágazatban a keleti konkurens államokénál jóval magasabb általános bérszínvonal jelentette és jelenti ma is az egyik legfontosabb hátrányt. A nyugat-európai országok többsége alkalmazkodott az új piaci helyzethez, míg a dél-európai államok heves tiltakozásba kezdtek. A kvóták végleges eltörlésére 2008. január 1-jétől került sor. A Color Kft.-t is erősen érintette a kvóták fokozatos felszámolása. Közvetlen hatása volt a hagyományos konfekcióipari termékek egyre csökkenő áraira, így csökkentve fokozatosan az ilyen termékeken elérhető hasznot. A trendet a Color Kft. is felismerte, és olyan magas hozzáadott értékű tevékenységekbe kezdett, melyek váltást jelentettek az addigi tevékenységekhez képest. Ezek közé tartozik a bevezetőben már említett, főként nyugat-európai partnerek részére végzett gyártási koordinációs és disztribúciós tevékenység. Mivel a cég a pusztán ár-alapú versenyben már nem tudja megállni a helyét kialakult bérszínvonal miatt, a vezetés arra törekszik, hogy a jövőben minél több hasonló együttműködési formát hozzon létre. Az ilyen és hasonló megállapodások járulhatnak hozzá a vállalkozás további fejlődéséhez. III. 2. Ukrajna és a Világkereskedelmi Szervezet Ukrajna 1993-ban nyújtotta be WTO tagságra vonatkozó kérelmét. 14 évnyi tárgyalás után a Világkereskedelmi Szervezet illetékes munkacsoportja lezárta a tárgyalásokat. Keleti szomszédunk parlamentjének így 2008. július 4-ig kell ratifikálnia a megegyezést, az ország az ezt követő harmincadik naptól válik a szervezet teljes jogú tagjává. Fontos megjegyezni, hogy Ukrajna már eddig is megfigyelőként követte nyomon a szervezet munkáját. Az Ukrajna által vállalt legfontosabb vállalások az áruk és szolgáltatások piacra lépésének szabályaira vonatkoznak. - 10 -

Az áruk tekintetében a megállapodás mezőgazdasági és ipari termékekre tér ki. Az ipari importtermékekre kiszabott terheket is számos területen csökkentik illetve eltörlik, ebbe a körbe tartoznak a ruhaanyagok előállításához használt szálak, a ruhaalapanyagok, valamint a ruhaipari késztermékek is. Jelenleg a ruhaipari késztermékeket a legtöbb esetben mintegy 10 %-os vám terheli. III. 2. Európai Uniós szabályozás Az Európai Unió mind a 27 tagállama tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek is. Ebből következően az uniós szabályozásnak összhangban kell lennie a WTO szabályrendszerével. 1993. január 1-jétől kezdve működik a tagállamok között a belső piac. Többek között ehhez kapcsolódóan jött létre az a textiltermékek harmadik országból való behozatalának szabályait rögzítő tanácsi rendelet, melyet a mai napig a témakör alapdokumentumának tekintenek és amelyet a Bizottság a Tanács jóváhagyásával folyamatosan aktualizál. Ahogyan a szóban forgó 3030/93/EGK számú rendelet is kimondja, a belső piac létrehozása 1993. január 1-jével befejeződött. Ennek egyik következménye, hogy az addig tagállamonként külön-külön nyilvántartott keretmennyiségi kihasználtságot felváltotta a közösségi adatgyűjtés. III. 3. Ukrajna és az Európai Unió III. 3.1. Az EU-Ukrajna kapcsolatok története Ukrajna és az Európai Unió közeledése a Szovjetunió felbomlását követően kezdődött el. 1991. szeptember 14-én jött létre az első hivatalos találkozó Leonid Kravchuk ukrán és Jacques Delors európai bizottsági elnök között. Ezt követően rendszeressé váltak az ilyen magas szintű találkozók. 1993-ban indultak meg az egyeztetések a Partnerségi és együttműködési megállapodás tartalmát illetően. Ugyanebben az évben köttetett meg az EK és Ukrajna közötti, textiláruk kereskedelméről szóló egyezmény.. 1994. június 14-én írta alá a Partnerségi és együttműködési megállapodást (PCA) a két fél, mely 1998-ban lépett életbe (Az Európai Unió Ukrajnai Delegációja, 2008). 2004-ben kezdődtek el az Európai Szomszédsági Politika (ENP) keretében az egyeztetések egy ún. akcióterv tartalmáról. A más néven Európai Szomszédsági - 11 -

Akciótervnek is nevezett megállapodást 2005. február 21-én hagyták jóvá, mely az érvényben lévő PCA-ben lefektetett rendelkezések végrehajtását hivatott elősegíteni, három évre szólóan. Mivel a tervben foglaltak lényegében megerősítették a PCA-ben már szereplő ukrán vállalásokat, ennek tartalmát nem kívánom részletesen ismertetni. III. 3.2. Partnerségi és együttműködési megállapodás Az Európai Unió és Ukrajna illetékes képviselői között létrejött első, fontos megállapodás az 1994 június 16-án aláírt Partnerségi és együttműködési megállapodás (PCA), mely 1998 március 1-én lépett életbe. A megegyezés tíz évig volt érvényben, azaz idén március 1-én járt le. Mivel Ukrajna WTO-csatlakozásának ratifikálása várhatóan nyár elejéig megtörténik, a felek úgy döntöttek, hogy az EU és Ukrajna közt nemrég elkezdett szabadkereskedelmi megállapodást érintő tárgyalások lezárásáig a PCA érvényességét meghosszabbítják Szakértők szerint ez legkorábban két-három éven belül valósulhat meg. (Silina, 2008). A megállapodás alapvető céljai közé tartozott az Ukrajnában elindult politikai és gazdasági reformok támogatása, valamint a biztonság és stabilitás növelése a közös kapcsolatok révén. A további fontos területek közé tartozott az áruk áramlására, az üzleti és befektetési környezet és a verseny szabályaira vonatkozó megállapodások (PCA, 1994). Áruk áramlása Mivel mindkét fél arra számított, hogy Ukrajna középtávon a Világkereskedelmi Szervezet tagjává válik, megállapodásaikat eleve a WTO elvei szerint alkották meg. Az áruk egymás piacaira való belépésére három fő elvet fektettek le: a legnagyobb kedvezmény elvét, a mennyiségi korlátozások tilalmát és a tranzitforgalom vámmentességét. A legnagyobb kedvezmény elve (LNKE) értelmében a felek egymásnak megadnak minden olyan vámkedvezményt, amelyet más partnereiknek is biztosítottak. Ez alól kivételt jelentettek az Általános Vámpreferencia (GSP) rendelkezései alá eső termékek. Ezek egyoldalú vámkedvezményeket biztosítottak Ukrajna számára. A megállapodás két esetben lehetővé tette Ukrajna számára kvóták bevezetését. Az ún. növekvő iparágak esetén, valamint az olyan nehézségekkel küzdő szektorok - 12 -

szabályozásánál, melyek jelentős szociális válsághoz vezethetnének az adott iparágban. Ezen mennyiségi korlátozásokról előre kellett értesítenie az Uniót, valamint a Közösség országaiból érkező import maximum 15 %-át érinthette. A felek abban is megegyeztek, hogy az egymás területén áthaladó tranzitforgalmat vámmentessé teszik, a szállítmányokat felesleges késésnek nem teszik ki. A megállapodás ezen része a ruházati és textiltermékek vámszintjének jelentős csökkenéséhez is vezetett. Üzleti környezet, vállalkozásalapítás A megállapodás fontos kitételeket tartalmazott a vállalkozások alapítását és működését tekintve is. A Közösség az ukrán vállalkozók európai uniós cégalapításainál garantálta a korábban említett LNKE szerinti elbánásmódot. A vállalkozás további működésére pedig az adott ország szabályai vonatkoztak (nemzeti elbánás elve). Ez alól számos iparág kivételt jelentett, mint például a bányászat. A textil- és ruházati ipar nem tartozott ezek közé. Közösségi vállalkozók ukrajnai cégalapításkor, és a vállalkozás működése során is választhattak az LNKE és a nemzeti elbánás elve közül aszerint, hogy melyik bizonyult kedvezőbbnek. Versenyszabályozás A PCA számtalan rendelkezést tartalmaz, melyek célja a szabad és tiszta verseny biztosítása az uniós és ukrán piacon, az áruk és vállalatok szintjén egyaránt. Ezek a szándékok azonban nagyon általános formában kerültek megfogalmazásra, mintegy lefektetve az alapokat. A felek egyrészt vállalták, hogy a vállalatok versenyképességét javító szabályozásokat hoznak létre. Ez főként Ukrajnára vonatkozott, az Unió segítséget is ajánlott ilyen törvények megalkotásában. Ezek célja, hogy a vállalatok ne akadályozzák a versenyt például azáltal, hogy bizonyos cégek számára nem hajlandóak értékesíteni, vagy vásárolni ezektől. A felek a megegyezés értemében tartózkodnak olyan állami támogatások nyújtásától, melyek az egymás közötti kereskedelmet torzítják, például az export vagy a termelés támogatásának formájában. - 13 -

Az áruk közötti versenyre is alapvető szabályok kerültek megalkotásra. Többek között az Európai Unió és Ukrajna vámhatóságai kell, hogy megállapítsák az importált termékek aktuális piaci értékét az adminisztratív módon meghatározott, piaci árnál alacsonyabb vagy magasabb érték elkerülése céljából. Az áruk beléptetésére vonatkozóan a felek megállapodtak abban is, hogy az importprocedúra időigényét a lehetséges minimumra szorítják le. Ezen túlmenően, a vámhatóságok által nyújtott szolgáltatásoknak arányosan kell viszonyulniuk a szolgáltatás díjához. Így kerülhető el, hogy ezek a szolgáltatások rejtett importterhekké váljanak. Az ilyen eljárást követően importált termékeknél a továbbiakban a nemzeti elbánás elvének kell érvényesülnie, azaz: a kivetett adók és egyéb járulékok mértéke nem lehet magasabb a hazai árukra kiszabottaknál. A megállapodás fő részeit áttekintve megállapítható, hogy jelentősen megkönnyítette az Ukrajnában befektető külföldi, illetve az Unióban beruházó ukrán vállalkozások dolgát. Az áruk áramlásának zavartalanabbá tétele és költségeinek csökkentése, az egymás területén megtelepülni kívánó cégek ügyintézési szükségleteinek egyszerűsítése és a tiszta versenyre való törekvés érdekében tett lépések mind ezt szolgálják. - 14 -

III. 4. Összegzés A harmadik fejezetből kiderült, hogy a Világkereskedelmi Szervezet textilszabályozása egy régóta kényesnek számító terület szabályait változtatta meg a kvóták eltörlésével, a tíz éves átmeneti időszak alatt. Ebben az időszakban az európai országok eltérően reagáltak: Németország és az északi országok alkalmazkodtak, míg a divatnagyhatalom Franciaország és a déli országok tiltakoztak. Utóbbi országok ellenállásának eredményeképpen három évvel kitolták a kvóták megszüntetésének határidejét, ez a lépés azonban csak elodázta a probléma megoldásának szükségességét. A Color Kft.-re is negatív hatással volt az árak csökkenése, alkalmazkodnia kellett, hogy fennmaradhasson az új helyzetben. A költségek lefaragása mellett profilbővítést hajtott végre a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek bevonásával. Ennek keretében a cég tovább szeretné bővíteni a hasonló együttműködések körét, ugyanis ezek járulnak hozzá leginkább a tevékenységi kör átalakításához és a cég fennmaradásához a megváltozott piaci helyzetben. Az Európai Unió és Ukrajna egyre szorosabbá váló kapcsolata szintén üdvözlendő. A még érvényben lévő Partnerségi Megállapodás a vállalkozásalapítást, az egymás közötti áruáramlást és a tiszta verseny irányába való haladást egyaránt megkönnyíti. Ezek igen fontos szempontok a Color Kft. Ukrajnában létrehozandó üzleti egysége szempontjából, és területükön további javulás várható a közeljövőben létrejövő EU- Ukrajna szabadkereskedelmi övezet létrehozásával. - 15 -

IV. A ruházati és textilipar helyzete Magyarországon Sokan, sok helyen szóltak már a textil-és ruhaipar egyre nehezedő helyzetéről hazánkban. A korábban már említett költségoldali nyomás a keleti versenytársak részéről, amely főként a bérköltségek terén mutatkozik meg, a hazai vállalkozásokat folyamatosan a költségek optimalizálására készteti, más szóval: a költségek lefaragása történik minden területen. Valóban ennyire súlyosbodott e két iparág helyzete? Az import drasztikus emelkedése és kivitelünk csökkenése megállíthatatlan? A piac minden szereplőjét érinti ez a változás? A fenti kérdésekre kívánok választ adni ebben a fejezetben, feltérképezve a magyarországi helyzetet. Kulcsfontosságúnak tartom az elemzés részletes elkészítését, mivel a Color Kft. vezetésénél sem véletlenül merült fel az áttelepülés gondolata. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó adataiból vonom le következtetéseimet a továbbiakban. A 2003 és 2007 közötti időszakot vizsgálom, a tendenciákat tekintve ez több szempontból is érdekes. Egyrészt megfigyelhető, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozása befolyásolta-e, s ha igen, mennyiben a folyamatokat. Másrészt, 2005. január 1-jétől a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagországai között megszűnt a textil- és ruhaipari termékek kereskedelmét korlátozó kvótarendszer. Ez ugyan csak részleges megszűnést jelentett, hiszen a Kínából importált áruk közül tíz termékcsoportban idén január 1-jétől szűnt meg a korlátozás. IV. 1. Össztermelés, értékesítés, foglalkoztatottak száma, hatékonyság Az 1. táblázat adataiból leolvasható, hogy a kivitelből származó bevételek 15 %-kal, a belföldi értékesítésből származóak több mint kétszer ekkora mértékben, 33,4 %-kal estek vissza ezen időszakban. Ez utóbbi fő okai közé tartozik a belföldi termékek iránti kereslet csökkenése, valamint a késztermékek behozatalának növekedése (Galambos, 2008). A fenti arányok tudatában már nem meglepő az a drasztikus visszaesés, amely a foglalkoztatás terén következett be: mindössze négy év alatt a két alágazatban foglalkoztatottak létszáma a háromötödére zuhant. - 16 -

Bruttó termelési érték (millió Ft) Exportértékesítés (millió Ft) Belföldi értékesítés (millió Ft) Foglalkoztatottak létszáma (fő) Termelékenység eft/fő Forrás: KSH 1. táblázat: a textil- és ruhaipar főbb adatai 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2003 321 535 317 495 290 901 296 317 253 529 78,8 222 624 226 132 212 808 220 671 189 171 85,0 98 887 90 946 78 606 73 700 65 816 66,6 78 276 73 076 60 349 54 410 47 026 60,1 4 110 4 345 4 820 5 446 5 391 131,2 Annál érdekesebb az a százalékráta, melyet a hatékonyság alakulásánál figyelhetünk meg. A termelékenységet úgy számíthatjuk ki, hogy a bruttó termelési értéket elosztjuk a dolgozók létszámával. A bruttó termelési érték négy év alatt mindössze 21,1 %-kal csökkent. Ez mintegy fele a foglalkoztatottak csökkenési arányának, így a termelékenység növekedését várhatjuk az adatok láttán. Nem csalódunk: a hatékonyság négy év alatt több mint 30 %-kal javult! Ez az első látásra talán meglepő szám két fő tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a két alágazatban megvalósult termékszerkezeti váltásra, melynek részeként korszerű technológiákat kezdtek el alkalmazni, illetve részarányukat növelni. Ezek közé tartozik a műszaki, illetve nem ruházati célú konfekcionált textiláruk, egészségügyi és autóipari textíliák, valamint munkaeszközök előállítása. Másrészt a szervezési tevékenység erősödése is hozzájárult a javuláshoz (Galambos, 2008). A 2004. május 1-én történt Unióhoz való csatlakozásunk, illetve a kvótarendszer részleges megszűnése a számok tanúsága szerint nem változtatta meg a trendet. Fontosnak tartom megvizsgálni azt is, miként alakult a textil- és ruházati ipar külföldi tőkevonzó képessége 2002 és 2006 között. A második táblázatból látható, hogy a vizsgált időszakban harmadával csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma. 2003 és 2004 között azonban megfigyelhető, hogy a vállalkozások kismértékű csökkenése (6 %) mellett a saját tőke 17 %-kal nőtt. Ez a már létező cégek tőkéjének - 17 -

bővítését, illetve új vállalkozások létrehozását jelenti ebben az egy évben. Az is leolvasható, hogy a nagyléptékű tőkekivonás 2004-től kezdődött el, 2006-ig 36,6 %-kal csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkéje. Számuk is erőteljesen csökkeni kezdett 2005-től fogva, mindez a tapasztalatokkal összhangban azt jelzi, hogy a vállalkozások egyre nagyobb mértékben helyezik át termelésüket Kelet-Európába, illetve a Távol-Keletre. 2. táblázat: a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma Vállalkozások száma Saját tőke (milliárd Ft) Saját tőke külföldi részaránya (%) 2002 414 66,1 91,7 2003 382 75,8 93,0 2004 359 88,7 91,5 2005 320 68,7 93,0 2006 277 56,2 91,0 A vállalkozások számának változása 2002 és 2006 között (%) Forrás: KSH - 33,1-15 Az árbevétel szerinti besorolásnál látható, hogy a legnagyobb mértékben az 1001 és 5000 millió Ft közötti árbevételű vállalkozások száma csökkent, 31,3 %-kal 2003 és 2005 között. 3. táblázat: a hazai vállalkozások árbevétel szerinti besorolása 100 millió Ft-ig 100-500 millió Ft 501-1000 millió Ft 1001-5000 millió Ft 5001 millió Ft-tól 2003 366 218 54 48 4 2004 329 216 47 44 4 2005 311 190 43 33 4 A vállalkozások számának változása 2003 és 2005 között (%) Forrás: KSH 15,0 12,8 20,4 31,3 0,0-18 -

IV. 2. A külkereskedelmi forgalom A textíliák és ruházati cikkek, kiegészítők külkereskedelmi forgalmának elemzésénél fontos megjegyezni, hogy az nem csak a hazai termelővállalkozások működéséhez szükséges behozatalt és kivitelt tartalmazza, hanem a közvetlen exportot és importot is (Galambos, 2008). 4. táblázat: Külkereskedelmi forgalom alakulása a textíliák, ruházati cikkek és kiegészítők terén Import (millió Ft) Export (millió Ft) Egyenleg (millió Ft) Forrás: KSH 2003 2004 2005 2006 2007 2007/ 2003 (%) 498 032 487 950 440 375 474 428 460 624 92,5 460 256 449 222 402 253 381 510 351 737 76,4-37 776-38 728-38 122-92 918-108 887 288,2 A táblázat adataiban feltűnő a kereskedelmi egyenleg hirtelen megugrása 2006-ban az előző év adatához viszonyítva, hiszen egy év alatt majdnem a 2,5-szeresére növekedett. Ebben minden bizonnyal közre játszhatott a Kínából származó késztermékek behozatalának hirtelen növekedése, mely a kvóták eltörlésének volt köszönhető. Érdemes megvizsgálni külön is a két fő termékcsoport, a textil-és ruházati termékek forgalmát ebben az időszakban. A ruházati cikkek behozatala kis mértékben emelkedett, míg a textiltermékeké erőteljesen visszaesett, a 2003-as évet bázisnak véve mintegy 11 %-kal. A ruházati termékek kivitele négy év alatt majdnem 40 %-kal csökkent, a textiltermékeké ugyanakkor növekedést mutat. Ez meglepőnek tűnhet, minden bizonnyal az ágazatban bekövetkezett, korábban említett termék-szerkezetváltás lehet az emelkedés oka. Ennek eredményeként autóipari, egészségügyi és műszaki textíliákat - 19 -

egyre nagyobb mértékben termelnek a hazai előállítók, ezek a termékek pedig sokkal könnyebben találnak piacot, mint a hagyományos textíliák. IV. 3. Összegzés és a piaci helyzet elemzése A fent ismertetett adatok optimizmusra egyáltalán nem adnak okot. A bruttó termelési érték, a külpiacokra történő és a belföldi értékesítés egyaránt jelentősen csökkent, a foglalkoztatottság visszaesése pedig drasztikus. Mindez 2003 és 2007 között, azaz mindössze négy év alatt ment végbe. Az egyedüli fontos mutató, amely emelkedést mutatott ebben az időszakban, a hatékonyság növekedése volt. Ez nem meglepő, mivel a még piacon maradt vállalkozások minden eszközt felhasználnak a túléléshez, többek között a dolgozók alulbérezését. Az alkalmazottak sok esetben teljesítőképességük határán kényszerülnek dolgozni, állásuk megtartása érdekében ezt meg is teszik. Számos munkaadói trükk elterjedt, melyek a dolgozók kárára történnek. Előfordul például, hogy a munkáltató, teljesítménybérezés esetén a 100 %-ot a minimálbér összegében határozza meg. A maximális teljesítményszint azonban úgy van meghatározva, hogy elérése fizikai képtelenség. A külkereskedelmi forgalom vizsgálatánál első látásra pozitívumnak tűnhetne az import visszaesése a már sokszor említett négy év alatt. Azonban ugyanebben az időszakban háromszor ekkora mértékben csökkent az exportforgalom, a forgalmi egyenleg deficitje pedig majdnem megháromszorozódott. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és Magyarországon befektetett tőkéje is jelentős csökkenést könyvelhetett el, különösen 2004-től fogva. Ezek a trendek is alátámasztják azt a feltételezést, mely szerint a magyar bérszínvonal a termelésüket Kelet-Európában és a Távol Keleten végző cégekhez képest egyre versenyképtelenné teszi Magyarországot. A magyar bérszínvonal emelkedése a gazdaság felzárkózásával törvényszerűen együtt járt, számos cég azonban a pusztán bérmunka jellegű tevékenységről nem volt képes megfelelő időben váltani, s ez vezetett a mai zsugorodó magyar ruhaipar egyre növekvő válságához. Azért, hogy ezt jobban megértsük, vissza kell tekintenünk a magyar ruházati ipar rendszerváltás előtti helyzetére. Ennek jellemzője volt, hogy nagyrészt a KGST piacokra termelt. A cégek saját termékeiket forgalmazták, amelyeket hazai - 20 -