JOGSZABÁLYI ALAPOK
I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.) 1. Magyarország Alaptörvénye 2. Katasztrófavédelmi törvény (2011. évi CXXVIII. tv.) és a végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. Honvédelmi törvény (2011. évi CXIII. tv.) és a végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII.22.) Korm. rendelet
I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (2.) 1. 62/2011. (XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 2. 1150/2012. (V.15.) kormányhatározat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról 3. 8/2012 BM OKF utasítás a polgári védelmi szervezetek és az önkéntes mentőszervezetek megalakításáról, riasztásáról, valamint katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén történő alkalmazásáról
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) G) cikk (2) Magyarország védelmezi állampolgárait XXXI. cikk (5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség írható elő. XXXI. cikk (6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető. 48. cikk-54. cikk tartalmazza a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat.
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. Kimondja: 1. (1) A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. 1. (2) Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. Tartalmazza: A katasztrófák elleni védekezés irányításának kormányzati, területi és helyi feladatait. (Kormány, Kormányzati koordináció, védelmi bizottságok, védelmi bizottsági elnökök, polgármesterek, gazdálkodó szervezetek vezetői, önkéntes szervezetek) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek meghatározását, feladatait. (központi, területi és helyi szervek) Szabályozza az alsó, felső és küszöbérték alatti üzemek működését. (biztonsági elemzés, biztonsági jelentés, belső-külső védelmi és súlyos káresemény elhárítási terv készítési kötelezés, bírságolás) A katasztrófaveszély és veszélyhelyzeti szabályozást. A polgári védelmi feladatokat, kötelezettségeket, polgári védelmi szervezeteket, gazdasági és anyagi szolgáltatás rendszerét.
234/2011 (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. Tartalmazza: A polgármester katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő részletes feladatait. A katasztrófasegély nyújtásának szabályait. A védekezés elszámolható költségeit. A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályait és védelmi követelményeit. (kockázatbecslés, kockázatazonosítás, kockázatelemzés-és értékelés, bekövetkezési gyakoriság) A veszély-elhárítási tervezés rendjét. (általános követelmények, tervkészítés szintjei, tervkészítésre kötelezettek köre, terv tartalma)
234/2011 (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. A lakosság riasztásának, veszélyhelyzeti tájékoztatásának, egyéni védőeszköz ellátásának, a kitelepítés, kimenekítés, befogadás, visszatelepítés szabályait. Az önkéntes mentőszervezetek közreműködésének szabályait. A közbiztonsági referensre vonatkozó szabályokat. A katasztrófavédelmi célú gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítésének és kártalanításának rendjét. (kijelölés, nyilvántartás, igénybevétel, teljesítés, szolgáltatás megszüntetése) A helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályokat. (kárfelmérés, felhasznált pénzeszközök nyilvántartásának ellenőrzése, elszámolás)
62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól. Tartalmazza: A belügyminiszter irányítása alatt álló szervek katasztrófavédelmi feladatait. (rendőrség, büntetés-végrehajtás, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, TEK, védelmi bizottságok) A polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának és alkalmazásának szabályait. A katasztrófavédelmi felkészítés követelményeit. (polgári védelmi szervezetek elméleti és gyakorlati felkészítése, közigazgatási vezetők, a köznevelésben résztvevők és a lakosság felkészítésének rendje)
II. NEMZETI VÉDEKEZÉS IDŐSZAKAI 1. Alaptörvényben minősített időszakok: a különleges jogrend szabályai (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet) 2. A veszélyhelyzet 3. A katasztrófaveszély 4. A katasztrófa károsító hatása által érintett terület
RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke. A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat; b) a köztársasági elnök jogait; c) a Kormány jogait.
SZÜKSÉGÁLLAPOT Az Országgyűlés a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki. Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére.
VÁRATLAN TÁMADÁS A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.
VESZÉLYHELYZET A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány ezen rendelete 15 napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján a rendelet hatályát meghosszabbítja.
Amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos utasíthatja a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét. Veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását helyszínre érkezésétől- a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át.
VESZÉLYHELYZET Az Alaptörvény 53. cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: elemi csapások, természeti eredetű veszélyek. - árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, - belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, - több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, - más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, - földtani veszélyforrások.
VESZÉLYHELYZET Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszély - a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, - nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő.
VESZÉLYHELYZET Egyéb eredetű veszélyek - tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, - ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése, - bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, - a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.
A katasztrófa károsító hatása által érintett terület: Az a lehatárolt terület, ahol a katasztrófa következményeinek elhárítása, vagyis a hatékony és eredményes helyreállítás érdekében kormányzati intézkedésekre van szükség. A helyreállítás időszakában is kihirdethető a veszélyhelyzet! közigazgatási hatósági eljárástól való eltérés, a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be, korlátozható az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás.
KATASZTRÓFAVESZÉLY IDŐSZAKA NEM KÜLÖNLEGES JOGREND!!! Annak érdekében, hogy az előre jelezhető veszélyhelyzetek hatásaira való felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre, az új katasztrófavédelmi törvény bevezeti a katasztrófaveszély időszakát. Olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ez által veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, és az élet- és vagyonbiztonságot. Egy adott eseményt megelőző időszaka. Olyan intézkedések és döntések meghozatalára van lehetőség, amelyek révén a kialakuló helyzetek gyorsabban és eredményesebben kezelhetők.
KATASZTRÓFAVESZÉLY IDŐSZAK JELLEMZŐI Nem érvényesülnek az Alaptörvény szerinti különleges jogrendre vonatkozó szabályok. BM OKF főigazgatójának a központi veszély-elhárítási terv szerint lehetősége van a várható helyzet következményeinek csökkentése érdekében intézkedéseket tenni. Lehetőség van a Magyar Honvédség erőinek igénybevételére. (A vezérkari főnök, a honvédelmi miniszter, vagy a Kormány döntése rendelkezik az alkalmazásáról).
VESZÉLYHELYZETBEN ALKALMAZHATÓ RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK I. korlátozható, illetve ideiglenesen megtiltható a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma (meghatározott tartamra, vagy területre), korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, megtiltható közterületi rendezvény, nyilvános gyűlés tartása, elrendelhető a lakosság kitelepítése, egyben befogadása, korlátozható a meghatározott területre történő belépés, ott-tartózkodás,
VESZÉLYHELYZETBEN ALKALMAZHATÓ RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK II. engedélyhez köthető az ország meghatározott területére utazni, átutazni vagy onnan kiutazni, elrendelhető, hogy az ország meghatározott területéről csak mentesítést követően lehet kilépni, elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása, elrendelhető a nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítása (kiürítése),
VESZÉLYHELYZETBEN ALKALMAZHATÓ RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK III. veszélyhelyzetben elrendelhető az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása, elrendelhető, a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele, a veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben kártalanítás mellett elrendelhető az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása.
K A T A S Z T R Ó F A V É D E L E M 3 alappillére: 1. Polgári védelem 2. Tűzvédelem 3. Iparbiztonság
POLGÁRI VÉDELEM - fokozatosan alakult ki a korabeli légoltalmi feladatokból - az állampolgároknak joguk van a biztonsághoz - alapfeladata a lakosságvédelem - a lakosság felkészítése - pv szervezetek létrehozása, felkészítése, anyagi készleteinek biztosítása - tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás - egyéni védőeszközzel történő ellátás - lakosság kitelepítése, kimenekítése és befogadása - létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme - települések veszélyeztetettségének felmérése - veszély-elhárítási tervezés, szervezés
TŰZVÉDELEM - tűzmegelőzés - a tűzoltói események (tűzesetek, balesetek, egyéb kárelhárítás) során a gyors, hatékony, biztonságos beavatkozás - tűzvizsgálatok végzése
IPARBIZTONSÁG - Veszélyes üzemek felügyelete - Veszélyes áruk szállításának ellenőrzése - Kritikus infrastruktúrák védelme - Nukleáris baleset-elhárítás
1. A KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA Hivatásos katasztrófavédelmi szervek 3 csoportba sorolhatók: 1. központi szerv (OKF) országos illetékességgel 2. területi szerv (VMKI) megyei / fővárosi illetékességgel 3. helyi szerv, melyek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok (HTP)
ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG 1. A Belügyminisztérium alá tartozik ugyanúgy mint a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtás. 2. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv 3. A katasztrófavédelem valamennyi szakaszában részt vesz, biztosítja az együttműködést hazai és nemzetközi szervezetekkel 4. Főigazgató vezeti 5. Főigazgató jogkörei: központi irányítási és felügyeleti katasztrófaelhárítás irányítási és koordinálási nemzetközi együttműködési
TERÜLETI SZERVEK A MEGYEI IGAZGATÓSÁGOK A területi szerv megyénkben: a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Feladatai: hatósági ügyekben eljár irányítja a hivatásos tűzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket felügyeli az önkormányzati tűzoltóságokat ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságokat és az önkéntes tűzoltó egyesületeket igazgató vezeti
HELYI SZERV A KATASZRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG Országosan 65 kirendeltség, Veszprém megyében 3 kirendeltség működik. Megyei kirendeltségek: Veszprémben, Ajkán, és Pápán működnek. Hatáskörük kiterjed az illetékességi területükön működő tűzoltó parancsnokságokra, katasztrófavédelmi őrsökre.
POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK A polgári védelmi kötelezettség az Alaptörvény rendelkezésein alapul Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség írható elő.
POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK A kötelezettség alóli felmentési eseteket a Kat. (2011. évi CXXVIII. tv.) tartalmazza Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól: a) a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy, b) a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve, c) a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, d) a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, e) a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, f) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el, g) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.
A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti: a) az országgyűlési képviselő, b) az európai parlamenti képviselő, c) az állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott, d) a jegyző, e) a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, f) a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja, g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, h) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó, i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója, j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja, k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja, l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete, m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi.
POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK A polgári védelmi kötelezettség 4 fő tartalmi eleme: adatszolgáltatási kötelezettség bejelentési kötelezettség (szakképzettség szerzése, foglalkozás gyakorlásának megkezdése) megjelenési kötelezettség (polgármester határozatban rendeli el, megjelölt helyen és időpontban, kiküldés 8 nappal előtte) polgári védelmi szolgálat
POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK Csoportosítása: köteles polgári védelmi szervezetek önkéntes polgári védelmi szervezetek
POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK
POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK
TOVÁBBI BEVONHATÓ SZERVEK 1. kifejezetten mentési-elhárítási feladatok ellátására létrehozott szervezetek (pl. OMSZ) 2. egyes állami szervek (pl. vízügyi igazgatóságok) 3. Magyar Honvédség 4. rendvédelmi szervek
POLGÁRI VÉDELMI SZOLGÁLAT ELRENDELÉSE 1. Kormány 2. Belügyminiszter 3. Megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke 4. Főpolgármester, polgármester
POLGÁRI VÉDELMI SZOLGÁLAT ELRENDELÉSE 1. Munkavégzés alóli felmentés, munkajogi védelem 2. Távolléti díj 3. Ha nem áll munkaviszonyban, a kötelező legkisebb munkabér óradíja 4. A költségek az elrendelőt terhelik 5. Ruházat, technikai eszköz, létesítmény a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jelével ellátni
POLGÁRI VÉDELMI SZOLGÁLAT ELRENDELÉSE Rendkívüli állapot, szükségállapot : időbeni korlát nélkül Katasztrófa megelőzése, veszélyhelyzet: polgári védelmi szolgálat) max. 15 nap (ideiglenes
POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET MEGALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA 1. 2. Kockázatok azonosítása, kockázatelemzés Elégséges védelmi szint megtervezése Veszélyelhárítási tervek elkészítése 3. 4. Veszélyeztetettség függvényében a polgári védelmi szervezetek típusának, felszereltségének meghatározása Polgári védelmi szervezetek megalakítása, felszerelése, felkészítése
POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK A települési polgári védelmi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok alkalmasak legyenek a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő védelmi feladatok elvégzésére.
POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK TÍPUSAI - Infokommunikációs egység - Lakosságvédelmi egység - Egészségügyi egység - Logisztikai egység - Műszaki egység A lehetséges kockázatok és veszélyeztető hatások kezelésére további egységek is létrehozhatók.
INFOKOMMUNIKÁCIÓS EGYSÉG - a lakosság helyi riasztása és tájékoztatása, - a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása, - a riasztásra szolgáló technikai eszközök és berendezések működtetése, - a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a polgári védelmi szervezetek, az irányító és együttműködő szervek, szervezetek közötti kommunikáció biztosítása, - az informatikai és kommunikációs eszközök üzemeltetése, a vezetés infokommunikációs feltételeinek biztosítása, - a katasztrófa-elhárítási feladatok során igénybe vett kormányzati célú hálózatok üzemeltetőjével való kapcsolattartás.
LAKOSSÁGVÉDELMI EGYSÉG - a veszélyeztetett területről a lakosság kitelepítése, kimenekítése, valamint - a befogadással összefüggő feladatok ellátásának megszervezése és végrehajtása.
EGÉSZSÉGÜGYI EGYSÉG - a járványos növény- és állatbetegségek megelőzésében, terjedésének megakadályozásában, felszámolásában való közreműködés, - a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan feladatok végrehajtásában való közreműködés, - a járványos megbetegedések, fertőzések által veszélyeztetett lakosság védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések és a fertőtlenítő munkák elvégzése, - a sérült személyek felkutatása, elsősegélynyújtásban való részesítése, a sérültek gyűjtőhelyre, kórházba való szállítása, - a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítása, - a vegyi és radiológiai mentesítési feladatatok ellátása.
LOGISZTIKAI EGYSÉG - a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása, - a polgári védelmi szervezetek és az ideiglenesen ellátatlanná vált lakosság ellátása, - a szállítási feladatok végrehajtása, - a védelmi célú építmények és a kettős rendeltetésű építmények rendeltetésszerű használatának, valamint a tartózkodási szabályok betartatásának biztosítása, - a fővárosi metró élet- és vagyonvédelmi létesítményként alkalmazható szakaszaiban a védelem feltételeinek biztosítása, valamint - szükséggyógyintézetek logisztikai támogatása.
MŰSZAKI EGYSÉG - a rendkívüli időjárási viszonyok következményeinek felszámolása, - a romosodott épületekben lévő személyek felkutatása, mentése, - közreműködés: - az épületekben, kritikus infrastruktúrában keletkezett és egyéb műszaki károk felmérése, csökkentése, felszámolása, szükség szerinti helyreállítása, - a lakosság és az anyagi javak megelőző műszaki védelmének végrehajtásában, - a kulturális örökség védett elemei védelmében, - védelmi célú építmények létesítésében, építésében, - a vizek kártételei elleni védekezésben.
A MEGALAKÍTÁSI TERV A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapdokumentuma. Alapja: a település katasztrófavédelmi besorolása. Tartalma: a polgári védelmi szervezetek: -Rendeltetése -Megalakítási helye -Állománytáblázata -Eszközszükséglete A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a kirendeltség-vezető 3 évente felülvizsgálja és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére.
A MEGALAKÍTÁSI TERV Munkahelyi Települési Területi Központi Készíti gazdálkodó szervezet vezetője a kirendeltség-vezető közreműködésével jegyző a kirendeltség-vezető közreműködésével katasztrófavédelmi igazgató a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnöke véleményével BM OKF Országos Polgári Védelmi Főfelügyelője Jóváhagyja gazdálkodó szervezet vezetője polgármester BM OKF Főigazgatója BM OKF Főigazgatója
A polgári védelmi szervezetek egységeinek megalakítása A polgári védelmi egységek megalakítása során a veszélyeztetettségen túl a terület, település lakosságának számát és népsűrűségét kell figyelembe venni. Az I. és II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések esetében a) 100 000 lakos felett legalább 750 fő, b) 50 000-100 000 lakos esetén legalább 500 fő, c) 10 000-50 000 lakos esetén legalább 300 fő, d) 5000-10 000 lakos esetén legalább 150 fő, e) 1000-5000 lakos esetén legalább 50 fő, f) 300-1000 lakos esetén legalább 20 fő, g) 300 lakos alatt legalább 6 fő. A 2000 lakos alatti településeken nem szükséges a létrehozott települési polgári védelmi szervezetet egységekre bontani.
Egyéni védőeszközökkel való ellátás A központi, a területi és a települési polgári védelmi szervezetek egyéni védőeszközökkel való ellátása központi készletekből történik. A központi készletek beszerzéséről és elosztásáról a főigazgató gondoskodik. A központi készletekből biztosított egyéni védőeszközök állagának megóvásáról és biztonságos tárolásáról a polgári védelmi szervezetek megalakítási helye szerint illetékes polgármester gondoskodik. A karbantartás és pótlás költségeit a polgári védelmi szervezet alkalmazásának elrendelője viseli.
A polgári védelmi szervezetek alkalmazása A területi pv. szervezet működési területe a megalakításának alapjául szolgáló közigazgatási egység. A területi pv. szervezet működési területén kívül történő alkalmazása során a mentésben való részvételére akkor kerülhet sor, ha a) az adott mentési feladat végrehajtásához szükséges pv. szervezet a mentéssel érintett megyében nem jött létre, vagy a feladatok a rendelkezésre álló szervezetek erejét és technikai lehetőségeit meghaladják, b) a feladatok elhúzódó jellege az adott területen működő polgári védelmi szervezetek váltását teszi szükségessé, vagy c) a mentési munkálatok elvégzésére más erők nem állnak rendelkezésre, és a késedelem életveszéllyel vagy jelentős anyagi kárral járhat. Amennyiben a területi polgári védelmi szervezet alkalmazására a szervezése alapjául szolgáló közigazgatási egység határán kívül kerül sor, irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért azon megye megyei védelmi bizottságának elnöke felelős, ahol a polgári védelmi szervezet a tevékenységet kifejti.
A települési polgári védelmi szervezetet az illetékes megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján lehet más településen alkalmazni. Amennyiben a települési polgári védelmi szervezet alkalmazására a településen kívül kerül sor, irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a településnek a polgármestere felelős, amelynek érdekében a polgári védelmi szervezet a tevékenységet kifejti. A munkahelyi polgári védelmi szervezet működési területén kívüli alkalmazására a mentés irányításáért felelős személy döntése alapján kerülhet sor.
Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése írásban, vagy halasztást nem tűrő esetben szóbeli közléssel (hangosbemondó, kiértesítő, telefon, rádió- vagy televízió-közlemény útján) történhet. Ha a polgári védelmi szolgálatra kötelezés szóbeli közléssel történik, az érintettnek a határozatot az elrendeléstől számított 72 órán belül át kell adni. A polgári védelmi szervezetek alkalmazása és gyakoroltatása során a feladat ellátására csak az arra felkészített, megfelelő egyéni védőeszközökkel és munkaeszközökkel ellátott személy kötelezhető.
Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezet tagja csak beleegyezésével vehető igénybe a nemzetközi szerződésen alapuló, az országhatáron túli mentési feladatok ellátására. A polgári védelmi egység vezetője az egység állománya tekintetében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja, a polgári védelmi szervezet teljes állománya tekintetében gyakorolja az utasításadás jogát. Az utasításadás jogát az egység vezetője a beosztó határozattal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja, megbízólevéllel igazolja.
A polgári védelmi szervezetbe beosztottak költségtérítése - A megjelenési és szolgálatteljesítési kötelezettségét teljesítő személy utazási költségtérítésre és a napi hat órát meghaladó felkészítés vagy szolgálat esetén természetbeni ellátásra jogosult. - Az utazási költségtérítés a közforgalmú vasutak 2. kocsi osztályának igénybevételéért fizetendő díj, közforgalmú vasúti közlekedés hiányában a menetrend szerinti autóbusz viteldíja. - A polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy a szolgálat elrendelése esetén indokolt esetben más közlekedési eszköz igénybevétele után is jogosult költségtérítésre. A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezet alkalmazásával összefüggő költségeket az alkalmazás elrendelője viseli.
A katasztrófavédelmi felkészítés célja A katasztrófavédelmi felkészítés célja a természeti, a civilizációs és egyéb eredetű katasztrófák, veszélyhelyzetek megelőzése, az elhárítás és a helyreállítás során jelentkező feladatok végrehajtására való felkészülés, továbbá bekövetkezés esetén a káros következmények lehető legkisebbre csökkentése. A polgári védelmi szervezet tagja határozattal kiképzésre és gyakorlatra osztható be, melynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A felhívást a kiképzés vagy a gyakorlat időpontját megelőzően legalább 8 nappal kell kézbesíteni. A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat, melyet 5 nappal korábban kell bejelenteni és igazolni.
A polgári védelmi szervezetek felkészítése A pv. szervezet tagjának kiképzése elméleti és gyakorlati formában történik. A polgári védelmi elméleti kiképzés típusai és időtartama: a) alapképzés, ami 6 óra, b) szakkiképzés, ami 8 óra, ebből ugyanazon a napon max. 6 óra tartható meg, c) továbbképzés, valamint d) vezetői képzés. Az elméleti kiképzésre a BM OKF évenként, a kockázatbecsléseknek és a veszély-elhárítási tervekben meghatározott feladatoknak megfelelően képzési programot készít, melyet a főigazgató hagy jóvá.
A polgári védelmi gyakorlati kiképzés célja: a) a felkészítés során elsajátított ismeretek elmélyítése és a gyakorlatban történő alkalmazás begyakorlása, b) a polgári védelmi szervezetek egymás közötti, valamint a mentésben részt vevő más szervekkel való együttműködésének gyakorlása, c) a mozgósítás időben történő elérése, valamint d) az a)-c) pontban foglaltak ellenőrzése. A polgári védelmi gyakorlati kiképzésre a BM OKF évenként, az elméleti kiképzéshez igazodó gyakorlati kiképzési programot készít, melyet a főigazgató hagy jóvá. A polgári védelmi gyakorlat elrendelésére jogosult: a) központi szinten a főigazgató, b) területi szinten a megyei védelmi bizottság elnöke, illetve az igazgató, c) helyi szinten a polgármester, illetve a kirendeltség-vezető.
A polgári védelmi szervezetek mozgósítására, a polgári védelmi szolgálat elrendelésére jogosult személy döntése alapján akkor kerülhet sor, ha más szervek (tűzoltóság, mentőszolgálat, vízkárelhárítási szerv, az érintett üzem baleset-elhárítási szerve) erői, eszközei nem elegendőek a kialakult helyzet felszámolásához, illetve, ha a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme ezt egyébként indokolttá teszi.
MOZGÓSÍTÁS ELRENDELÉSÉRE JOGOSULTAK A polgári védelmi szervezetek egyidejű és részleges mozgósítását elrendelheti: a Kormány a Belügyminiszter útján, az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök tájékoztatása mellett, valamennyi polgári védelmi szervezet részére; A polgári védelmi szervezetek részleges mozgósítását elrendelheti: A Belügyminiszter a BM OKF Főigazgató kezdeményezése alapján, a kormány egyidejű tájékoztatása mellett, valamennyi polgári védelmi szervezet részére; A polgári védelmi szervezetek egyidejű és részleges mozgósítását elrendelheti: A megyei védelmi bizottság elnöke a belügyminiszter egyetértésével, a BM OKF Főigazgatójának egyidejű tájékoztatása mellett, az illetékességi területén létrehozott területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezet részére az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv javaslatának figyelembe vételével; A település polgármestere a megyei védelmi bizottság elnökének egyetértésével, a BM OKF Főigazgatójának egyidejű tájékoztatása mellett, a településén létrehozott települési és munkahelyi polgári védelmi szervezet részére az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv javaslatának figyelembe vételével; a munkahelyi polgári védelmi szervezet részére a létrehozó gazdálkodó szerv vezetője a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv javaslatának figyelembe vételével és egyidejű tájékoztatása mellett; A polgári védelmi szervezetek magasabb mozgósítási készenléti fokozatból alacsonyabb mozgósítási készenlétbe történő helyezésére a készenlétbe helyezést elrendelő személy jogosult.
GYAKORLÁS, ELLENŐRZÉS Gyakorlásokat, ellenőrzéseket elrendelheti, valamennyi polgári védelmi szervezet részére: a BM OKF főigazgatója; a Belügyminiszter; illetékességi területén: a Megyei Védelmi Bizottság Elnöke; a Polgármester; a Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vezető; a MKI igazgató. a hatáskörébe tartozó szervezetek részére a létrehozó polgári szerv vezetője önállóan, illetve az érintett katasztrófavédelmi szervezet vezetőjének kezdeményezésére.
A MOZGÓSÍTÁS ELRENDELÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI Eszközei: híradó eszközök (távbeszélő, elektronikus eszközök, telefax, EDR rádió); futárszolgálat. Módszerei: a BM OKF és alárendeltjei ügyeleti rendszerén keresztül; a védelmi igazgatás riasztási rendszerén; személyesen (vagy a jogosultak által aláírt megbízólevéllel ellátott személyek útján) szóban, illetve írásban; a médiaszolgáltatókon keresztül.
AZ ELRENDELÉS JOGOSULTSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE - híradó eszközön történő elrendelés esetén visszahívással; - személyesen, vagy megbízólevéllel történő elrendelés esetén a személyi okmányok egyeztetésével, (megbízólevél száma, érvényességi ideje, személyi azonosság egyezése, címzés, aláíró jogosultsága, bélyegző lenyomatának megléte).
A MOZGÓSÍTÁS KÉSZENLÉTI FOKOZATAI alapállapot; katasztrófavédelmi készenlét; katasztrófaveszély készenlét; teljes bevetési készenlét.
ALAPÁLLAPOT Célja: - Azon feltételek biztosítása, melyek lehetővé teszik a magasabb készenléti fokozat feladatainak normaidőn belüli végrehajtását. Feladatai: -Pv. szervezetek megalakítása, felkészítése, továbbképzése, -Megalakítási hely kijelölése, -Anyagi-technikai eszközök lebiztosítása, -Beosztó határozatok elkészítése.
KATASZTRÓFAVÉDELMI KÉSZENLÉT Célja: -További rendszabályok bevezetése, -A magasabb készenléti fokozat gyors elérése. Feladatok: - Ügyeleti szolgálatok bevezetése, - Vezetési feltételek megteremtése, - Logisztikai biztosítás megteremtése.
KATASZTRÓFA VESZÉLY KÉSZENLÉT Célja: - A pv. szervezetek megalakítását, valamint a vezetés folyamatosságát biztosító rendszabályok bevezetése. Feladatok: -Készenlétbe helyezettek berendelése, -Málházás, anyagok és eszközök átvétele, -Állomány tájékoztatása.
TELJES BEVETÉSI KÉSZENLÉT Célja: - Mindazon feltételek megteremtése amelyek biztosítják az azonnali alkalmazás feltételeit. Feladatok : - Gyülekezési körletek elfoglalása, berendezése, - Működőképesség fenntartása, - Vezetés-irányítási helyek teljes személyi és anyagi feltöltése - Alkalmazási készenlét elérése.
III. A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE
A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE A közigazgatás részét képező elem a védelmi igazgatás, mely központi, területi, helyi és települési szinten valósul meg. A védelmi igazgatást az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására hozták létre. Az országvédelem centralizált irányítási igényeit az alkotmányos alapon szervezett védelmi rendszer elégíti ki. A védelmi igazgatáson belül megkülönböztethetőek a szakigazgatási feladatokat és az általános igazgatási feladatokat ellátó védelmi igazgatási szervek.
A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE Kormányzati szint 1. Kormány 2. kormányzati koordinációs szerv 3. katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (belügyminiszter) 4. ágazati miniszterek 5. a központi államigazgatási szervek
A kormányzati szint tevékenysége A Kormány végzi: a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb szervezését és irányítását (különböző előkészítő, szervező és tervező feladatokat lát el) a tervezés kormányszintű végrehajtását, a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok tárcák közötti koordinációját. A Kormány a katasztrófavédelmi feladatok tekintetében döntéshozó és intézkedési hatáskörökkel bír.
Kormányzati koordinációs szerv feladatai: A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A KKB elnöke a belügyminiszter. A KKB elnök-helyettese az elnök által kijelölt tag. A KKB tagjai a honvédelmi miniszter, a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a külügyminiszter, a nemzetgazdasági miniszter, a nemzeti erőforrás miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a vidékfejlesztési miniszter által kijelölt állami vezető. A KKB tevékenységének tudományos támogatása, a szakmailag megalapozott döntés előkészítés érdekében Tudományos Tanácsot, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot működtet.
KKB felépítése
Területi szint Megyei védelmi bizottság
A megyei, fővárosi védelmi bizottság Rendeltetése, hogy illetékességi területén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve közreműködésével összehangolja és irányítsa a megelőzés, a felkészülés és a védekezés megyei és helyi szintű feladatait. Kiemelkedő a feladatok közül a települések, más megyék és a főváros közötti kölcsönös segítségnyújtással, értesítéssel, riasztással és tájékoztatással kapcsolatos feladatai, a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a társadalmi szervezetek területi szintű együttműködésének szervezésére irányuló tevékenysége.
Területi szint Helyi védelmi bizottság A járásokban és a fővárosi kerületekben helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi bizottságok illetékességi területe a járásokhoz, illetve a fővárosi kerületekhez igazodik. A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül: a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kivételével a rendvédelmi szerveknek a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti vezetője, b) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő, a helyi védelmi bizottság feladatrendszerében érintett szakigazgatási szerv vezetője, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal képviselője, d) különleges jogrend bevezetése esetén a katonai igazgatási szerv képviselője, e) a helyi védelmi bizottság titkára.
HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG A helyi védelmi bizottság elnöke: a) működési területén irányítja a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, b) utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére, c) intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására.
Helyi szintű védelmi igazgatás A polgármester: első fokú polgári védelmi hatósági jogkör. Feladatai: a polgármester az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait, felelős a települési veszély-elhárítási tervek elkészítéséért, valamint a védekezés feltételeinek biztosításáért, a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt pv. szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, felelős a települési pv. szervezet megalakításáért, pv. kötelezettség alatt álló állampolgárt a munkahelyi, települési és területi pv. szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a pv. kötelezettségen alapuló pv. szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását.
A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE További közreműködők 1. A gazdálkodó szervezetek 2. A közreműködő szervezetek 3. A természetes személyek
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!