Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli László adjunktus Gödöllő, 2015. A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők Társadalmi tényezők (munkaerő mobilitása) A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében Mi határozza meg egy gazdasági térség növekedését (Samuelson és Nordhaus szerint)? NÉPESSÉG TŐKEÁLLOMÁNY TERMÉSZETI TÉNYEZŐK TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK A négy fő tényezőcsoport mindegyike számos elemből tevődik össze, és ezek szintjét, alakulását nagyrészt számszerű mutatókkal is lehet jellemezni. A népesség alakulását mérhetjük például a lakosság számával, a születések és halálozások... A tőkeállomány jellemzését a régióban jelenlévő reáltőke és pénztőke, vagy más megfogalmazásban az állótőke és forgótőke mutatói, így az épületek, gépek, berendezések összértéke, a térségben működő vállalkozások saját tőke. A természeti tényezők, természeti erőforrások mennyiségének és minőségének leírását megtehetjük a termőföld nagysága és minőségi mutatói, az erdőállomány, folyó- és állóvizek, nyersanyagvagyon A legnehezebb feladat talán a technológiai haladás, az innovációk számbavétele, hiszen ezek jellegüknél fogva nehezebben írhatók le mennyiségi jellemzőkkel. Természetesen egyes elemeik, például a bejegyzett szabadalmak száma A régiók fejlődésében és növekedésében szerepet játszanak a régió saját belső adottságai és az előállított javak, szolgáltatások iránt a régión belül meglévő fogyasztói kereslet, valamint a más régiókkal való kapcsolatok hatásai. - Belső (intern) növekedési tényezőknek tekintjük a saját belső termelési kapacitásokat és belső keresletet. - Külső (extern) növekedési tényezőknek pedig a más régiókkal zajló együttműködéseket. Külső (extern) növekedési tényezők, interregionális kapcsolatok A régiók közti kapcsolatok egyik alapvető célja a belső, illetve a külső fogyasztói kereslet kielégítése. A régióközti kereskedelem volumenét és irányait a régiók szakosodása, különböző termelési ágazatokra való specializálódása határozza meg. Ennek a szakosodásnak kétféle oka lehet: Szükségszerűség: nincs lehetőség az önellátásra Teljes önellátás esetén is számos előnnyel jár a specializáció A régiók szakosodását és az ebből eredő előnyöket többféle módon is magyarázhatjuk 4 fő elmélet A régiók szakosodásának alapjai Abszolút előnyök (Smith) minden régiónak azt a terméket kell termelnie, amelyet a többi régiónál nagyobb termelékenységgel, hatékonysággal tud előállítani Komparatív előnyök (Ricardo) abban az esetben is érdemes szakosodni, ha valamely régió minden terméket hatékonyabban tud előállítani, mint a másik régió. Ilyenkor a kevésbé hatékony régiónak arra a termékre kell szakosodnia, amelyben lemaradása a legkisebb Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság) a régió olyan termékeket exportál, amelyek előállításához szükséges termelési tényezők bőséggel állnak rendelkezésre, és azokat a termékeket importálja, amelyekhez szükséges erőforrásai szűkösek. A munkaerő és tőke, mint termelési tényezők szempontjából ez azt jelenti, hogy az olcsó és nagylétszámú munkaerővel rendelkező régiók számára komparatív előnyt a munkaintenzív termelés jelenthet, a tőkeállománnyal bőséggel ellátott régióknak pedig tőkeintenzív termelésre kellene szakosodniuk Kompetitív előnyök (Porter) kompetitív előnyök elméletévé fejlesztette tovább, amely szerint egy régió szakosodását a komparatív előnyei mellett a vállalatok versenystratégiái és költségelvárásai is befolyásolják, amelyek versenyelőnyként jelentkezhetnek egy adott országban 1
Az erőforrások értelmezése Erőforrás bármilyen dolog, tárgy, feltétel vagy körülmény, amely az emberi szükséglet kielégítéséhez alapul szolgálhat. Teljes erőforráskészlet: Természeti erőforrások (régebben csak a föld) Emberi erőforrások Mesterséges erőforrások (tőke) A tényezők szűkössége és mobilitása Mobil és immobil javak Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok Transzferálható: térbeli, mozgatás 4-féle jószág: Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés) Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra) Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségek). A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai: ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő), kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc, termálvíz). A régiók közti eltérések alapvető okai a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága az erőforrások nem tökéletes oszthatósága a közlekedés és kommunikáció költségei a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre TERMÉSZETI TÉNYEZŐK A legkevésbé mobilak Részben helyhez kötöttek Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű) a felhasználással véglegesen elfogyasztott, újrahasznosítható Megújuló erőforrások korlátlanul újrahasznosítható egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő Ásványkincsek, energiahordozók Egyenlőtlen térbeli eloszlás Kimerülő, részben újrahasznosítható Kitermelés költségei Szállíthatóság Fontossága: ipar, 2
Ásványkincsek A világ aranybányászata Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/009.htm Fontossága: ipar, Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/wa_img_goldfutres_map.jpg Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/11858 Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat Ipar talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés domborzat, klíma Turizmus táj, klíma, vizek Mezőgazdaság napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok közt A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, vagy bérleti díja Befolyásolja: - ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj megközelíthetőség (input/output piacok), munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs Földhasználati alaptípusok versengése kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban, magas ár nagy területigény, 1ha on kis értéket termelők: vidék, alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye) 3
Termőföld Szűkös erőforrás Nem mobilizálható Termőképesség, eltartóképesség eltérései Termőtalaj pusztulása Ország Termőterület/ fő (ha) Ország Termőterület /fő (ha) Japán 0,04 Törökország 0,63 Hollandia 0,18 Dánia 0,64 Németország 0,21 Bulgária 0,67 Olaszország 0,28 Spanyolország 0,78 Ausztria 0,36 USA 1,54 Franciaország 0,51 Svédország 4,00 Lengyelország 0,60 Ausztrália 24,06 Magyarország 0,60 Termőföld jövőbeni eloszlása Forrás:mkk.szie.hu/dep/genetika/pdf/Heszky/Agroforum2009_marcius.pdf Talajtípus, aranykorona érték A magyar mezőgazdaság regionális adatai Észak-magyarország, Alföld Dél-Dunántúl agrárjelleg Fosszilis energiahordozók Kimerülő, nem megújítható Kőolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd. hordó (évi 2 fogyasztásnövekedéssel) (40 évre, 1700 mrd hordó)? Napi fogyasztás=napi kitermelés: 92 millió hordó (2014) Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! Fosszilis energiahordozók Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/009.htm 4
A világ szén- és szénhidrogén tartaléka Fontossága: ipar, Forrás: http://www.chem.elte.hu/departments/altkem/tarczay/szervetlen/ft_szervetlen4_2009.pdf A fosszilis energia 70 évre? Készletek (mrd. t) Kitermelés (m. t) 2001 2002 2003 Kína 2,5 Brazília 68 77 79 India 0,7 Kanada 109 120 127 Irán 12,3 Kína 165 169 169 Irak 15,2 Irán 183 167 190 Kuvait 13,3 Irak 128 105 68 Mexikó 1,8 Kuvait 102 92 110 Oroszország 8,2 Mexikó 167 169 179 Szaúd-Arábia 36,0 Nigéria 100 89 107 Egy.Arab Emir. 13,0 Norvégia 163 158 154 USA 3,8 Oroszország 348 380 421 Venezuela 11,2 Szaúd-Arábia 434 417 475 Egyéb országok 24,7 Egyesült Kir. 109 108 99 USA 289 286 286 Venezuela 160 159 150 Egyéb országok 942 945 982 Világ összesen 142,7 Világ összesen 3467 3441 3596 OPEC (50 ) 11 ország Nem OPEC Eltérő kitermelési költségek Kitermelés ktg-e, lelőhely Termelők USD/hordó Szibéria 12 Északi tenger 18-20 Perzsa öböl, Arab-félsziget 5-6 Indonézia, Irán, Nigéria 6-8 USA 10-15 1 m hordó/nap export feletti exportőrök Nigéria 6 Mexikó 5 Algéria 4 Irak 4 Kuvait 6 Líbia 3 Egyesült Arab Emirátusok 6 Kazahsztán 3 Venezuela 6 Irán 7 Katar 3 Fogyasztás gyorsan nő - Fejlettek - Fejlődők Szaúd-Arábia 22 Norvégia 8 Oroszország 17 Olajtermelés, -fogyasztás alakulása 2009-ben Olajtermelés, -fogyasztás alakulása 2009-ben Globális túlfogyasztás A Föld lakossága 2014-ben majdnem 8 hónap alatt használta el azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy bolygónk a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Az év hátralévő részét már a veszélyes tartományban töltjük, azaz túlfogyasztunk. 1961 óta az energiafelhasználás megduplázódott. Az 1970-es évek óta folyamatosan több természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld hosszútávon képes reprodukálni. Jelenleg egy év alatt annyit, amennyit egy másfélszeres bolygó lenne képes előállítani. Forrás:http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2011/04/15/olaj_a_tuzre/ Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/009.htm Forrás:http://ng.hu 5
GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra Termelői Közlekedési Hírközlési Energetikai Környezetvédelmi Vízgazdálkodási Szociális Lakásállomány Kommunális hálózatok Egészségügyi Oktatási, kulturális Települési intézményrendszer Környezeti Sportlétesítmények Közlekedési infrastruktúra Távolságok Légvonalbeli Pályatávolság Időtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság A közlekedés és távközlés az áru-, személy- és információmozgások közvetítésével, az elérhetőség javításával befolyásolja, sőt esetenként hatékonyan javíthatja a térségek fejlődését és a térszerkezetet. Elérhetőség (meghatározzák): Távolság, Utazási idő, Utazási költség, Járatgyakoriság. Fajlagos szállítási költség Jó közlekedési kapcsolatok által kevesebb raktározási költség Költségmegtakarítás telekárakban megjelenhet Közlekedési infrastruktúra Szállítási módok, eszközök: Légi közlekedés, Belvizi hajózás, Tengeri hajózás, Csővezetéskes szállítás, Közúti közlekedés, Vasúti közlekedés, stb. Távközlés Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet VASÚT Közlekedési infrastruktúra Tőkejavak A legmobilabb termelési tényező! Formái: A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI): nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkező egység a másik országban lévő vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszonyt jelent a vállalat és befektető közt. A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: külföldi portfólió befektetés: alapvetően a pénzpiacokon forgalmazott értékpapírok vásárlása (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció), amely nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez Hitelek, segélyek 6
A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony! Meghatározó (10 feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét Potfólió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció...) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, A FDI és a portfólióbefektetés eltérése: 1, a fejlődéshez való hozzájárulás: FDI új technika, portfólióbef. ehhez pénzforrás 2, Időhorizontbeli eltérés: FDI hosszabb, portfólióbef. rövidebb lehet 3, Motiváció: FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság portfólióbef. : profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják portfólióbef.: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A FDI és portfólióbef. elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű! A fejlett ország ok FDI áramlás a világban 1990,Mrd USD (import) 1990, 2005, Mrd USD (import) FDI Magyarországon 2005, EU 8,5 57,4 45,00 63,2 USA 3,94 27,8 16,26 22,8 Japán 0,10 0,7 1,01 1,4 Egyéb 2,00 14,1 8,91 12,5 Összes fejlett ország 14,19 100,0 71,18 100,0 A fejlődő régiók 1990, Mrd USD 1990, 2005, Mrd USD 2005, Afrika 0,58 15,7 2,65 9,6 Latin- Am. 1,18 31,9 9,37 34,0 Ázsia 1,94 52,4 15,55 56,4 Egyéb 0,00 0,0 0,00 0,0 Össz. fejlődő 3,70 100,0 27,57 100,0 Az FDI import regionális megoszlása, Magyarország 80 72,6 70 64,4 60 50 1994 40 2004 30 20 7,3 9,9 11,5 10 6,7 2,91,5 3,63,9 3,74,7 3,22,3 0 Közép- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Észak- Dél-Alföld Mo. Dunántúl Dunántúl Dunántúl Mo. Alföld Technológia-transzfer A technológia terjedése (diffúzió) A technológia adszorpciója, adaptálása Technológia-transzfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történő átvitele) Fajtái: Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek ) Működő tőke befektetés Formái: Kereskedelmi, Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés technical assistance) A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tőkeexport, tőkeimport A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?) Valóság: a tőke nem teljesen mobil polarizáció! MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerő Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerő interregionális áramlása - okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek Magasan kvalifikált munkaerő - okok Képzettség megszerzése (hazatér!) Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség Bérkülönbségek miatt agyelszívás A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a fejlett régiókban termel! 7
A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés Régión kívülről munkaerő beáramlás, vendégmunkások Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról, később török és délszláv vendégmunkások Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) Illegális munkavállalás Regionális eltérések Vállalat szempontja: Munkaerő ára Munkaerő képzettsége Munkavállaló szempontja: Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem Reálkereset = nominális jövedelem-fogyasztói korás ára A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt A megélhetési költségek területi különbségei lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők: o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.) A bér- és jövedelemdifferenciák okai A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció) Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége) Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható) A munkaerő vándorlási hajlandósága Migráció és ingázás eltérése A migráció költségei és haszna A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetőségei A lakóközösség vonzereje A migrációs folyamatok jellemzői A migráció eredete és célpontja A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- pull (húzó) hatás főleg gazdasági Az eredet (kiindulási pont) push (taszító) hatása főleg szociális, demográfiai A migrációt akadályozó tényezők Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) Költözés költségei Kitaposott ösvény A migráns személy tulajdonságai Életkor, életszakasz Iskolázottság Foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzők A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot! A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet) Elvándorlás periferikus régióból: Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja Helyben maradó családtag támogatása jövedelembeáramlás Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia) Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül idegenforgalom, jövedelembeáramlás 8
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió Bevándorlás nagyvárosi centrumba Növeli a célrégió termelési kapacitását Növelheti a célrégió képzettségi szintjét Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető Új piaclehetőségek (az eredetrégióban) a célrégió termékei számára Növekedhet a munkanélküliségi ráta Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola) Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú Vidéki térségek munkaerő ellátottsága, Agrárfoglalkoztatottság Magyarország 2004 Megye, régió Régió Mezőgazd. Erdőgazd. Ipar Építőip. Szolgáltatás Összes Közép-Magyarország 1,4 17,2 7,7 73,7 100,0 Közép-Dunántúl 5,2 34,7 8,5 51,5 100,0 Nyugat-Dunántúl 5,2 33,2 7,7 53,9 100,0 Dél-Dunántúl 8,5 23,8 8,0 59,7 100,0 Észak-Magyarország 4,0 30,1 7,8 58,0 100,0 Észak-Alföld 7,6 25,1 8,2 59,1 100,0 Dél-Alföld 11,2 23,9 7,9 57,0 100,0 Ország összesen 5,3 24,9 7,9 61,9 100,0 Az Földellátottság **, Munkaerősűrűség ***, fő/100 agrárfoglalkoztatás ha/fő részaránya *, (agrárfoglalk.) ha 1994 2003 1994 2003 1994 2003 Közép-Magyarország 3,0 1,6 11,7 20,5 8,6 4,9 Közép-Dunántúl 10,6 4,9 15,5 27,5 6,5 3,6 Nyugat-Dunántúl 9,2 4,8 18,2 31,6 5,5 3,2 Dél-Dunántúl 12,8 9,4 19,1 25,1 5,2 4,0 Észak-Magyarország 6,7 4,6 28,6 37,6 3,5 2,7 Észak-Alföld 13,3 7,9 21,0 30,0 4,8 3,3 Dél-Alföld 15,9 11,6 18,2 23,5 5,5 4,3 Ország összesen 8,9 5,5 18,7 27,3 5,4 3,7 A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben), vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye Összetett mutatók több (általában két) tényező együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető lehetőségek értéke a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges költség (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is) Periferialitás két alapvető tényező: a jelentős távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában üzleti szervezetek, lakosság számára) a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya Európai gazdasági potenciálok periferialitási indexek Európa, az 2002-es GPD alapján, NUTS3 régiókra Területi szerkezet változásai, Hoover-index Hoover-index: H = ( i=1..n x i f i ) / 2 ahol: x i = az i. terület részesedése () az egyik változó (v. időpont) értékeiből f i = az i. terület részesedése () a másik változó v. időpont értékeiből ( i=1..n x i = 100 és i=1..n f i = 100 ) Úthálózat Régió Közép- Magyarország Országos közút, km Ebból: autópálya, autóút Megoszlás abszolút eltérése, 1990 2003 1990 2003 közút Autópálya, - út 2468 2606 140 159 0,2 15,1 Közép-Dunántúl 4041 3938 137 151 0,7 15,5 Nyugat-Dunántúl 4669 4883 18 71 0,3 6,1 Dél-Dunántúl 4288 4366 18 53 0,1 3,2 Észak-Magyarország 4501 4764 20 130 0,5 14,8 Észak-Alföld 4865 4954 0 7 0,1 1,1 Dél-Alföld 4909 5025 16 61 0,0 5,1 Ország összesen 29741 30536 348 632 HOOVER-INDEX (1990-2003) 0,995 30,403 9