A VILÁGGAZDASASÁG KAPCSOLATRENDSZEREI

A VILÁGGAZDASASÁG KAPCSOLATRENDSZEREI Nemzetközi kapcsolatok szükségessége Egymásra utaltság: természeti erıforrások hiánya, természeti adottságok országonkénti különbözısége Méretgazdaságosság (technikai-technológiai fejlıdés) Komparatív elınyök kihasználása 1 Mikro szintő (vállalati) hatékonyság emelése A termelés, a hatékonyság növelése, az önköltségcsökkentés, import révén az olcsóbb nyersanyag biztosítása Kereskedelmi vállalatok választékának bıvítése A nemzetgazdasági újratermelés egyensúlyzavarainak megoldása Fejlett technika beszerzése Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szintjei Vállalkozások közötti: konkrét gazdasági kapcsolatok megvalósítása Államok közötti: együttmőködés kereteinek kialakítása VÁLLALATOK NEMZETKÖZI KERESKEDELMI KAPCSOLATAI AI A vállalatközi nemzetközi gazdasági kapcsolatok formái Külkereskedelmi ügyletek Termelési és/vagy értékesítési közös vállalatok Nemzetközi vállalatok világmérető tevékenysége KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK EK Minden üzleti tranzakció, ha a résztvevık nem azonos ország magánszemélyei vagy vállalkozásai. A nemzetközi üzleti életet az ügylettípusok sokfélesége jellemzi.

DE: minden egyes külkereskedelmi ügylet unikum a maga módján. Rutin megoldások, sablonok nincsenek. Külkereskedelmi ügyletek rendszerezése Egyszerő áruügyletek Különleges áruügyletek Szellemi termékek adásvétele Franchise ügylet 2 Vállalkozási ügyletek Szolgáltatásra kötött ügyletek Lízing ügyletek Nemzetközi adásvétel Egyszerő áruügylet: export import Ügyletek az európai belsı piacon Korábbi export itt: közösségi eladás (közösségen belüli értékesítés) Korábbi import itt: közösségi vásárlás (közösségen belüli beszerzés) Reexport típusú ügyletek: klasszikus reexport tranzit ügylet switch ügylet Klasszikus reexport Tárgya: külföldi áru eladása külföldre. Célja: rendszerint profitszerzés. Reexportır: az ügylet fıszereplıje, kezdeményezıje, szervezıje és gyakran finanszírozója is,

külföldön vásárol árut és külföldön értékesíti azt, de mindig másutt veszi, mint ahol eladja, az árut rendszerint változatlan formában (kiszerelésben, csomagolásban) adja tovább. Reexportır kockázatai: árukockázat árkockázat fedezetlenség kockázata 3 Tranzit ügylet indiszkréció kockázata Egy harmadik országbeli kereskedı formális bekapcsolása egy nemzetközi adásvételi ügyletbe. Tárgya: egy export megvalósíthatósága érdekében harmadik országbeli kereskedı nevének és papírjainak megvétele. Valamilyen külsı ok rendszerint állami szabályozás teszi szükségessé. A tranzitügylet szükséges feltételei: Switch ügylet a tranzitkereskedı olyan ország kereskedıje legyen: o amely országba lehet árut importálni az eladó országából, o és ahonnan lehet ezt az árut exportálni a vevı országába. a tranzitkereskedı hajlandó legyen színlelni mindkét ügyletkötést, formálisan elıbb vevıként, majd eladóként fellépve, hajlandó legyen mindkét ügylethez nevét és papírjait adni, és jutalékfizetés ellenében akár a lebukás kockázatait és következményeit is vállalni. Tárgya: klíring deviza-diszponibilitás (klíringdeviza-követelés) adásvétele, áruügyletek közvetítésével. Célja: követelések vagy tartozások felszámolása.

Melegágya és éltetıje mindig egy államközi bilaterális klíringkapcsolat. Formálisan reexportként jelenik meg. Switch kereskedı: országának a bilaterális klíringkapcsolatban keletkezett devizakövetelését (klíringdeviza - diszponibilitását) értékesíti, vagy államának klíringdevizában fennálló tartozását törleszti áru reexportja révén. 4 Nemzetközi csereügylet (barter) Nemzetközi csereügylet minden olyan nemzetközi adásvétel, ahol az exportáru ellenértékét az áru vevıje áruval fizeti meg, azaz árut árura cserélnek. Az összefoglalóan barternek nevezett tevékenység igen sokrétő tevékenységhalmazt. A cserekereskedelem szintjei: államok közötti bilaterális árucsere-forgalmi és klíring megállapodások, bankok közötti barter megállapodások, vállalatok közötti csereügyletek. Tipikus csereügyletek: barter: a cserélendı árukat egyetlen szerzıdésben, természetes mértékegységben állítják szembe. Nem kedvelt változat. kompenzáció: kétirányú áruszállítások értékét valutában is kifejezik. Mindig egyetlen szerzıdést kötnek. Rövid idıkülönbség van a kétirányú áruszállítás között. Nem kedvelt változat. viszontvásárlás (ellenügylet): a szerzıdı felek mindig két adásvételi szerzıdést kötnek, az eredeti vásárlásra vonatkozik az egyik, a viszontvásárlásra a másik. A két szerzıdés egymást feltételezi ( ellenügylet ). visszavásárlás (buy back): hosszú lejáratú csereügylet. Igen nagy értékő ügyletkötés. A rendszerint fejlett országbeli vállalat gyárakat, bányaberendezéseket stb. exportál. Vevıje (rendszerint fejlıdı ország vállalata) a nagyberendezés értékét

a berendezéssel elıállított termékkel (eredménytermékkel) fizeti meg. offset ügylet: egyik oldalon csúcstechnológia exportja. Az exportált termékek ellenértékének egy részét a vevı saját országának termékeivel fizeti meg, az ellenérték másik részét hazai valutában téríti. Ezt az összeget az eredeti exportır a cserepartner országában esetleg közös vállalat keretében beruházza, rendszerint infrastruktúra fejlesztésére fordítja. Az ilyen ügyletkötések rendkívül nagy értékőek és bizalmasan kezeltek. 5 Az árucsere mértéke: teljes kompenzáció részleges kompenzáció túl kompenzáció Résztvevık száma: ketten cserélnek árut: önkompenzáció többen vesznek részt az árucserében: többlábú kompenzáció Szellemi termékek nemzetközi kereskedelme A jogvédelem lehet: szerzıi jogvédelem (irodalmi, mővészeti, tudományos alkotások) iparjogvédelem (találmányok, újítások, ipari minták, védjegyek, eredet megjelölések, szoftverek, stb.). A szellemi termékekre vonatkozó adásvételi ügylet: Franchise ügylet licencia ügylet: az iparjogvédelem alá tartozó szabadalom adásvételére vonatkozik. know-how ügylet: tárgya olyan mőszaki tudás, tapasztalat, módszer ( tudni hogyan ), amely adott szakmai körben ismeretes. Ez a tudás mások számára nem hozzáférhetı, nem publikált és iparjogvédelem alá sem vont. A franchising áruk és/vagy szolgáltatások értékesítését megvalósító tartós kapcsolatrendszer.

A franchise adó értékesítési know-how használati jogát engedi át a franchise vevınek, annak tevékenysége felett folyamatos ellenırzést gyakorolva. Típusai: termelési (termék- és védjegyhasználati): a termékre és a védjegyhasználatra. értékesítési franchise üzleti szolgáltatásokra vonatkozó franchise: teljes körő knowhow használati megállapodás, ahol az üzleti stratégia sikerességét biztosító marketing, minıségbiztosítási know-how stb. használatára is jogot kap a franchise vevı. 6 Vállalkozási ügylet Tevékenységkifejtı ügylet, a hangsúly a dolog elıállításának folyamatán van. Az exportır valamely dolog megtervezésére, annak elkészítésére, üzembe helyezésére stb. vállalkozik, azaz valamilyen eredmény, valamilyen új dolog létrehozására vagy valamilyen szükséglet kielégítésére. Az ügylet másik szereplıje a szolgáltatás átvételére és az ellenérték kifizetésére kötelezi magát a vállalkozási szerzıdésben. Fıvállalkozás A vállalkozó tevékenysége kifejtése során igénybe vehet más vállalkozókat hazai vagy külföldi alvállalkozókat. Ilyenkor a vállalkozó fıvállalkozó. A vonatkozó külkereskedelmi ügyletet a hazai szóhasználat exportfıvállalkozásnak nevezi. Bérmunka-ügylet Lényege megbízás: az egyik ország termelıje vagy kereskedıje megbízza a másik ország termelıjét, hogy az általa rendelkezésére bocsátott alapanyagot félkész- vagy késztermékké dolgozza fel. A bérmunkát vállaló szerzıdésszerő teljesítésként eredmény megvalósítására (késztermék elkészítésére) vállalkozik. Változatai:

bérmunkaexport: a külföldi tulajdonú alapanyagot feldolgozó fél hozzáadott munkáját exportálja a visszaszállítandó késztermékben. Az ilyen bérmunkát aktív bérmunkának nevezzük. bérmunkaimport: az alapanyag tulajdonosa külföldi munkát importál a visszaérkezı késztermékben (passzív bérmunka). A bérmunkáltató az elvégzett munkáért bérmunka díjat fizet. Szolgáltatásra kötött ügyletek A nemzetközi adásvételi ügyletek tárgya lehet valamilyen értékkel bíró szolgáltatás is. 7 Ilyen szolgáltatás az ügynöki, illetve a képviseleti tevékenység, amelynek ellátására a megbízó és a megbízott képviseleti szerzıdést köt. Megbízási szerzıdés a bizományosi tevékenység vagy a tızsdei brókerekkel kötött szerzıdés is. A szolgáltatási szerzıdések jellemzıi Lízingügylet A szolgáltatást nyújtó szerzıdéses partnere érdekében fejti ki tevékenységét. Célja a megbízó által megkívánt eredmény elérése, de ennek megvalósulását szerzıdésszerő teljesítésként nem vállalja. A megbízó a megbízott tevékenységéért díjat fizet. A megbízottnak a megbízó érdekeit kell képviselnie a jó kereskedı gondosságával. A birtokába jutott információkat továbbítania kell megbízójának. A szakszerő és gondos munkavégzés mellett rendszerint titoktartási kötelezettség terheli. A szerzıdés gyakran szabályozza az összeférhetetlenségi eseteket is. A lízing (leasing) kifejezés az angol to lease szóból származik, Magyarországon gépbérlet, haszonbérlet néven vált ismertté. A kölcsön, a letét, a bizomány, a bérlet és az adásvétel bizonyos elemeit egyesíti.

A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM ÜGYLETEK EK RÉSZTVEVİI Megoldások a termelı számára Az egykori magyar állami külkereskedelmi vállalatok - visszapillantás direkt exportimport a termelı maga külkeresedik elınyök - hátrányok mind erıteljesebb jelenség a világkereskedelemben indirekt export-import a termelı az árut saját országában lévı exportkereskedınek adja el, az importárut saját országbeli importkereskedıtıl vásárolja meg. elınyök - hátrányok 8 Kereskedık csoportosítási szempontjai Kinek a nevében köti meg üzleteit? Kinek a számlájára és kockázatára dolgozik? Mibıl származik az üzleti bevétele? Saját név, saját kockázat: viszonteladók Jellemzıjük: árut vásárolnak, többnyire raktározzák, esetleg átcsomagolják (adjusztálják), majd eladják. Céljuk: az árut drágábban eladni, mint ahogyan megvették. Viszonteladók nyeresége: eladási ár mínusz vételár = árrés mínusz közvetlen költségek mínusz rezsiköltség = nyereség Tipikus viszonteladók export importkereskedık: a külkereskedelem tradicionális szereplıi, jelentıségük csökken. Meghatározó szerepük van Japán külkereskedelmében (trading company traderház ). Jelen vannak a Brit Nemzetközösségen belüli kereskedelemben. Egykori magyar állami külkereskedelmi vállalatok. nagykereskedık: vevıik a kiskereskedık. Tradicionálisan hitelben adják el az árut és azt házhoz is szállítják. Második generáció: cash and carry, harmadik generáció: rack jobber kiskereskedık: rendkívül színes a kép, függıen a különbözı kultúrák fogyasztói vásárlási szokásaitól is: áruház- konszernek, bevásárló

központok, szaküzletek, katalógus házak, Tante Emma Laden, automata kereskedelem, karosszék bevásárlás : internet, utcai árusok fogyasztók bevásárló és értékesítı szövetkezetei Egyedárusító: olyan külföldi viszonteladó vevı, aki adott termékre adott földrajzi területen kizárólagos vásárlási és értékesítési jogot kap. Rosszul kiválasztva befagyaszthatja a piacot. Saját név, más kockázata: bizományos. Bizományi ügylet 9 A bizományos az általa közvetített ügyletet a saját nevében köti meg (azaz az áru eladójaként vagy vevıjeként lép fel), de megbízója számlájára és kockázatára teszi azt. Egy bizományi ügylet mögött mindig három szereplı van: a megbízó, a bizományos és üzleti partnere. Az áru ellenértékét a megbízó csak akkor kapja meg, ha a bizományos külföldi vevıje azt kifizette. A bizományi szerzıdés rendelkezései: limitár bizományos díjazása bizományos felelıssége bizományi raktár (konszignációs raktár) önszerzıdés Delkledere felelısség: Delkredere kockázat: a megbízó kockázata, ha a bizományos áruját hitelben értékesíti az általa nem ismert vevınek. Delkredere felelısségvállalás: hitelben eladott áruk esetében a bizományos a vevı nem fizetése esetén köteles a megbízó számára az áru ellenértékét megfizetni. Delkredere jutalék: a delkredere felelısség vállalásáért a bizományos külön jutalékot kap. Bizományi díj %-ban meghatározott, alku kérdése, vetítési alapja lehet:

a tényleges eladási ár a limitár. Exportnál a legalacsonyabb ár, amelyen a megbízó hozzájárulása nélkül a bizományos eladhatja az árut, importnál a lehetséges legmagasabb vételár Bizományos díjazása: csak bizományi díj, mértéke állandó differenciált bizományi díj az eladott mennyiség függvényében 10 bizományi díj + nyereségérdekeltség Más neve más számlája (kockázata): jutalékos kereskedık Az ügynök és a képviselı Ügynök: eseti megbízás alapján dolgozik, az eladó árujára vevıt, esetleg a vevı részére eladót keres. A feleket összehozza, és ezzel tevékenysége lezárult. Képviselı olyan ügynök, akit megbízójához tartós (határidı nélküli vagy többéves lejáratú) megbízási szerzıdés köt. Feladata, tevékenysége igen sokrétő lehet. Kereskedelmi képviselı Az exportırt külföldi piacán a másik ország üzletembere képviseli, számára üzleti partnereket, termékeire vevıket talál. Jutalékos közvetítı kereskedı: közvetítıi tevékenységét megbízója nevében és számlájára (kockázatára) végzi. Kereskedelmi képviselı feladatai: az exportır számára új üzleti partnereket, termékeire vevıket talál. a vevıkört gondozza, ápolja. mindkét irányban információkat továbbít importáló ország hatóságaival jó kapcsolatokat épít ki részt vesz a reklamációk rendezésében mintaraktárakat tart fenn

vevıszolgálati tevékenységet lát el, stb. Kizárólagos képviselı: meghatározott földrajzi területen területvédelmet élvez. Célszerő a kizárólagos képviseleti jogot éves forgalomhoz is kötni. Jutalékot akkor is kap, ha a vevı közvetlenül jelentkezik az eladónál. Az alkusz és a bróker A pusztán közvetítı jellegő ügynököt szokás alkusznak is nevezni (az árverések kulcsfigurája). 11 A képviseleti jogú ügynök jogosítványt kaphat ügyletkötésre is. Ilyen ügyletkötési joggal felruházott képviselı például a bróker, aki lehetıséget kaphat arra is, hogy saját nevében kössön ügyleteket ekkor már képviselıbıl bizományossá válik. 1949: magyar külkereskedelem államosítása szakosított állami külkereskedelmi vállalatok: egy termék csak egyetlen vállalatnál, a termelı nem vesz részt az üzleti tárgyaláson, nem utazik külföldre, nem tudja, ki az áru külföldi vevıje 1956: néhány nagy termelı önálló külkereskedelmi joga 1968 után a külkereskedelmi vállalatok jórészt bizományosok, az export-import a belföldi megbízó kockázata a megbízó már nem tájékozatlan, de még nem külkereskedelmi szakértı egyre több önálló külkereskedelmi jogú termelı 1980 körül: párhuzamos külkereskedelmi jog, a külkereskedelmi vállalatok egymással versenyezhetnek 1990 után: jórészt megszőnnek, illetve magáncégekké alakulnak át A vállalati transznacionalizálódási folyamat Mind jobban összefonódik a bel-, a belsı piaci és a külkereskedelmi tevékenység. A külgazdasági kapcsolatok mind inkább túllépnek a külkereskedelmen (a technológiai és kommunikációs kapcsolatok fejlıdése, a liberalizáció okán). A vállalati transznacionalizálódás szakaszai indirekt áruexport (exportkereskedı, export bizományos, stb.)

direkt áruexport licencia és know how kereskedelem (áruexporttal vagy nélküle) külföldiekkel értékesítési közös vállalat létrehozása termelési és értékesítési közös vállalat létesítése külföldön mőködı-tıke befektetés saját tulajdonú vállalatba. Vállalattípusok nemzetközi tevékenységük alapján Hazai cég: 12 nemzeti piacra termel, stratégiájában az országon belüli piaci szegmentumok a hangsúlyosak, homogén gazdasági, politikai, társadalmi környezet Nemzetközi cég: külföldi piacokra is termel, nemzetközi ügyfelei is vannak, külföldi szervezeti egysége is lehet, de kizárólag otthon termel Multinacionális vállalat: egyes termelési fázisok nem az anyaországban. Elıbb munkaintenzív, kisebb szakértelmet igénylı részfeladatok külföldön, majd a termelés egészét és/vagy egyéb vállalati funkciókat is kihelyezi különbözı országokba, külföldön helyi vállalatokkal stratégiai szövetségek, közös vállalatok létrehozása, a külföldi vezetık rendszerint expatrióták, centralizált irányítás az anyaországbeli központból, Globális cég/transznacionális cég: sok országban tevékenykedik, rugalmas, az egyes vállalati funkciók különbözı országokban, a döntések nagy része decentralizált, a munkavállalók különbözı országokból, eltérı kultúrákból érkeznek.

JOGEGYSÉGESÍTÉSEK ÉS NEMZETKÖZI SZOKVÁNYOK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN Példák jogegységesítésre Bécsi Vételi Egyezmény Genfi Nemzetközi Váltóegyezmények 13 Genfi nemzetközi Csekkegyezmények Nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezmények (COTF/CIM) Nemzetközi közúti fuvarozási egyezmény (CMR) Nemzetközi légi-fuvarozási egyezmény (IATA) Dunai fuvarozási egyezmények Tengeri árufuvarozásra vonatkozó egyezmények JOGEGYSÉGESÍTÉS: BÉCSI VÉTELI EGYEZMÉNY Az ENSZ szakosított szerveként létrehozott UNCITRAL (United Nations Commission on International Trade Law) munkálta ki. Az egyezményt 1980-ban a Bécsi Konferencián 42 állam fogadta el, Az Egyesült Nemzetek Egyezménye az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerzıdéseirıl címmel. A Bécsi Egyezmény 1988-ban lépett hatályba, azóta mintegy 70 állam ratifikálta, Magyarország 1988-ban. Az Egyezmény négy részbıl áll: az I. rész az alkalmazási kört szabályozza, valamint az általános rendelkezéseket tartalmazza, a II. rész a szerzıdés megkötésével foglalkozik, a III. rész az adásvétel tartalmi kérdéseit szabályozza, a IV. rész a nemzetközi jogi kereteket mutatja be. Nem szabályozza az adásvételi szerzıdés érvényességét és a tulajdonjog átszállás kérdését.

A termékfelelısség kérdésénél is teret enged az irányadó nemzeti jog termékfelelısségi szabályainak. Az egyezmény hatálya nem terjed ki az értékpapírok, a fizetıeszközök, a hajók és az elektromos energia adásvételére, a személyes vagy családi háztartási célokra vásárolt árukra, az árveréseken megvalósuló ügyletkötésekre. Nem alkalmazható az egyetlen szerzıdésben szabályozott csereügyletre sem (alkalmazható viszont a két szerzıdésben megvalósuló csereügyletekre). 14 Lásd részletesen: http://www.uncitral.org/uncitral/en/uncitral_texts/sale_goods/1980cisg.html SZOKÁSOK ÉS SZOKVÁNYOK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN Szokások a Bécsi Vételi Egyezményben: (1) A feleket köti minden szokás, amelynek alkalmazásában megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. (2) Ellenkezı megállapodás hiányában a feleket úgy kell tekinteni, mint akik szerzıdésükre, vagy annak megkötésére hallgatólagosan alkalmazni rendeltek minden olyan szokást, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, továbbá amely a nemzetközi kereskedelemben széles körben ismert, és amelyet a kereskedelem szóban forgó ágában használatos szerzıdéstípus körében rendszeresen alkalmaznak. Szokványok Írásban rögzített szokások, helyi és nemzetközi szokványokra határolhatók el. Helyi szokványok: tradicionális kereskedıházak, piacvezetı cégek általános üzleti feltételei, kikötıi szokványok, tızsdei szokványok, bankok, biztosító társaságok üzleti szabályzatai stb. Nemzetközi szokványok Az ICC (International Chamber of Commerce), a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara dolgozta ki, adta közzé és gondozza.

Legismertebb nemzetközi szokványok INCOTERMS (International Commercial Terms) Az okmányos meghitelezésre vonatkozó szokvány (UCP = Uniform Customs and Practice for Documentary Credits) Az okmányos beszedvényre vonatkozó szokvány (URC = Uniform Rules for Collections) Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerepe a világkereskedelemben Nemzetközi szokványalkotó és gondozó tevékenysége igen nagy jelentıségő. 15 Nemzetközi döntıbíróságának szerepe a vitás kérdések rendezésében meghatározó. 1919-ben alapították, központja Párizsban van. Nemzeti bizottságai mintegy 70 országban mőködnek, tagjai mintegy 140 ország vállalkozásai és szakmai szervezetei. Magyar tagszervezete a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága. www.icc.co.hu Elérhetısége: www.iccwbo.org, ICC néhány szervezete: Nemzetközi Döntıbíróság (ICC s International Court of Arbitration), Kereskedelmi bőnözés megelızését segítı irodák (Commercial Crime Bureau, International Maritime Bureau, Counterfeiting Intelligence Bureau) BASCAP - Business Action to Stop Counterfeiting and Piracy bascap/id1127/index.html Könyvkiadója: www.iccbooks.com INCOTERMS 2000 A LEGISMERTEBB NEMZETKÖZI SZOKVÁNY Jelentısége: Klauzulái az adásvételi szerzıdés fuvarparitás feltételének kialakításában segítik a világ üzletembereit. Fuvarparitás: az a földrajzi pont, ameddig egy áru szállításával kapcsolatos költségek és kockázatok az eladót terhelik, és ahol ezek a költségek és kockázatok átszállnak a vevıre. A fuvarparitás elnevezés

a külkereskedelmi szerzıdésben a költség és a kockázat átszállásának földrajzi helyét egyaránt jelöli. Az ICC elıször 1936-ban tette közzé fuvarparitás-értelmezéseit INCOTERMS elnevezéssel (International Commercial Terms Nemzetközi Kereskedelmi Kifejezések, Nemzetközi irányelvek kereskedelmi szakkifejezések értelmezésére). Tartalmát 1953-ban, 1967-ben, 1976-ban, 1980-ban, 1990-ben, legutóbb 2000-ben módosították. INCOTERMS klauzulák: egyértelmően szabályozzák az áruszállítással kapcsolatos költségek megosztását eladó és vevı között, 16 szabályozzák a kockázatmegosztás földrajzi pontját is. INCOTERMS kapcsolata az adásvételi szerzıdéssel: Az INCOTERMS nem jogszabály, alkalmazása egyetlen külkereskedelmi szerzıdésben sem kötelezı. A jelenlegi 13 klauzulában felsorolt jogok és kötelezettségek az eladót és a vevıt csak akkor kötelezik, ha szerzıdésükben kifejezetten hivatkoznak magára a konkrét INCOTERMS záradékra. Az INCOTERMS 2000 klauzuláinak szerkezete: A 1-10-ig, illetve B 1-10-ig részletezésben tárgyalják külön az eladó (A) és külön a vevı (B) kötelezettségeit. Az INCOTERMS klauzulák csoportosítása: költségek és kockázatok megosztása szerint: o o azonos földrajzi helyen: egypontos eltérı földrajzi helyen: kétpontos : valamennyi C záradék fuvarozási módok szerint: o o csak tengeri fuvarozásnál alkalmazható záradékok: FOB? CFR? CIF, DES, DEQ multi modális záradékok: vasúton, közúton, légi fuvarozásnál, kombinált fuvarozásnál egyaránt kötelezettségek terjedelme szerint: o o o o E csoport: EXW F csoport: FCA, FAS, FOB C csoport: CFR, CIF, CPT, CIP D csoport: DAF, DES, DEQ, DDU, DDP

AZ INCOTERMS 2000 klauzulái: EXW (ex works named place: költség- és a kockázatátszállás földrajzi helye az eladó telephelye. FCA (free carrier...named place): költség-és kockázat - megosztás: megnevezett indulási helyen a vevı által megnevezett fuvarozónak átadva. Ez lehet vasúti, közúti és légi fuvarozó is. FAS (free alongside ship named port of shipment): az eladó az árut saját költségére és kockázatára eljuttatja az elhajózási kikötıbe, a vevı által megnevezett hajó oldala mellé helyezve (a kikötıi szokásoknak megfelelıen), és errıl a vevıt értesíti. 17 FOB (free on board named port of shipment): a költségek és a kockázatok átszállásának helye azonos: az elhajózási kikötıben a hajón, illetve a hajó korlátja felett az eladó köteles tiszta okmánnyal (bill of lading-gel) igazolni, hogy teljesített a vevı köteles saját költségére hajót bérelni vagy hajótérrıl gondoskodni CFR (cost and freight named port of destination): az eladó köteles hajót bérelni, illetve hajóteret foglalni, megkötni a fuvarozási szerzıdést és fizetni a rendeltetési kikötıig a fuvardíjat a kockázat a FOB klauzulával megegyezıen az elhajózási kikötıben a hajó korlátja felett száll át az eladóról a vevıre CIF (cost, insurance, freight named port of destination:) a CFR klauzulától a biztosítási szerzıdés megkötésében tér el, a tengeri fuvarozás kockázatai ellen a szállítmánybiztosítási szerzıdést az eladó köteles megkötni a vevı javára, a szerzıdésben rögzített feltételek mellett - de legalább FPA ( C ) feltétellel - az áru CIF értékének 110%-ára. CPT (carriage paid to named place of destination) az eladó a költségeket a szerzıdésben meghatározott helyig viseli, a kockázatok akkor szállnak át a vevıre, amikor az eladó az elsı fuvarozónak átadja az árut. CIP (carriage and insurance paid to named place of destination) az eladó a költségeket a szerzıdésben meghatározott helyig viseli, a kockázatok akkor szállnak át a vevıre, amikor az eladó az elsı fuvarozónak átadja az árut, az eladó köteles a vevı javára szállítmánybiztosítási szerzıdést kötni. DAF (delivered at frontier named place)

az eladó köteles az árut saját kockázatára és költségére a megnevezett határállomáson a szerzıdésszerő szállítást igazoló és a bevitelhez szükséges bizonylatokkal együtt a vevı rendelkezésére bocsátani. DES (delivered ex ship named port of destination) mind a költségviselés, mind a kárveszély a megnevezett érkezési kikötıben a hajó fedélzetén száll át a vevıre. DEQ (delivered ex quay named port of destination) mind a költség, mind a kockázat átszállásának földrajzi helye az érkezési kikötı rakpartja. 18 DDU (delivered duty unpaid named place of destination) az eladó kötelessége, hogy az árut saját kockázatára és költségére vámolatlanul átadja a vevınek a megnevezett rendeltetési helyen. DDP (delivered duty paid named place of destination) A DDU-tól abban tér el, hogy itt az eladó feladata a beviteli vámkezeltetés is, a beviteli vám mellett az importtal összefüggı egyéb illetékeket is fizeti. További információk például: http://www.commercialcompanies.com/incoterms/incotermschart.html A fuvarparitás és az exportár kapcsolata szárazföldi fuvarozás esetén (csak a költségek viselését összehasonlítva!) EX WORKS ár (eladási ár eladó telephelyén) + kiviteli vámkezelés és a kiviteli okmányok beszerzési költségei + elıfuvarozás az elsı fuvarozóig = FCA eladási ár meghatározott indulási helyen + fuvarozási okmányok beszerzése + fuvarköltség megnevezett határállomásig = DAF ár meghatározott határállomáson + fuvarköltség az érkezési helyig = DDU eladási ár meghatározott érkezési helyen + beviteli vámkezeltetés költségei + beviteli vám = DDP eladási ár meghatározott érkezési helyen

A fuvarparitás és az exportár kapcsolata tengeri fuvarozás esetén (csak a költségek viselését összehasonlítva!) EX WORKS ár (eladási ár az eladó telephelyén) + kiviteli vámkezelés és a kiviteli okmányok beszerzési költségei + fuvarköltség indulási kikötıig, hajó oldala mellé helyezve = FAS ár meghatározott indulási kikötıben + raktározási költségek, kikötıi árumozgatási költségek, hajóba rakás költségei = FOB ár meghatározott indulási kikötıben + tengeri fuvarköltség meghatározott érkezési kikötıig 19 + fuvarozási okmányok beszerzésének költségei = CFR ár meghatározott érkezési kikötıben + szállítmánybiztosítási díj = CIF ár meghatározott érkezési kikötıben + kirakás költségei = CIF landed ár meghatározott érkezési kikötıben Amerikai Külkereskedelmi Kifejezések Az amerikai földrészen kialakított, és ott alkalmazott American Foreign Trade Definitions (1941) és annak módosított változata (RAFTD) alkalmazása az INCOTERMS 1990-es módosítását követıen háttérbe szorult. Az egyes záradékok azonos rövidítéseinek esetén is jelentıs azok tartalmi eltérése az INCOTERMS-tıl. AZ AKKREDITÍV (OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS) VILÁGSZERTE ISMERT NEMZETKÖZI SZOKVÁNYA Háttér információk: fizetési feltétel a szerzıdésben Fizetés mikéntje Fizetés valutája Fizetendı összeg Fizetés idıpontja Fizetés módja Konkrét fizetési mód jellemzıi a szerzıdésben

Fizetés mikéntje: csereáru szállítása (barter) valuta átadása: nem jellemzı devizafizetés: váltó, csekk, átutalás Fizetés valutája: euró övezetben euró bilaterális klíring-megállapodás esetén: a megjelölt klíringdeviza 20 Fizetés idıpontja: egyébként alku kérdése, bármely konvertibilis valuta. Eladó érdeke: erısödı valuta, vevı érdeke: gyengülı valuta elıre fizetés egyidejő fizetés áruszállítás utáni fizetés (hitelben történı értékesítés) A megválasztás szempontjai: esetleges állami elıírás az eladó vagy a vevı országában eladó tıkeereje vevı bonitása (fizetıkészsége és fizetıképessége) áru jellege piaci szokások az ügylet értéke versenytársak tevékenysége refinanszírozási lehetıségek OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS (AKKREDITÍV) Lényege: az eladó és a vevı szerzıdéses megállapodása alapján a vevı megbízásából egy bank ígér kötelezı fizetést az eladónak, amennyiben az eladó az elıírt határidıben az elıírt és hibátlan (az

akkreditív elıírásaival mindenben megegyezı tartalmú, külsejő és példányszámú) okmányokat bemutatja. a bank a vevı pénzébıl ígéri a fizetést, ezért a vevınek az akkreditív nyitási megbízással egyidejőleg az akkreditív fedezetét (az áru ellenértékét) a bank rendelkezésére kell bocsátania a vonatkozó nemzetközi szokvány: ICC Uniform Customs and Practice for Documentary Credits, ICC UCP 600-2007. július 1. óta hatályos Az eladó elınyei - hátrányai 21 Elınyök: Hátrányok: Vevı elınyei - hátrányai Elınyök: Hátrányok: Az akkreditív jellemzıi nagy biztonságot kínál, a nemzetközi szokvány világszerte ismert és alkalmazott az akkreditív lényege: a vevı megbízásából és pénzébıl bank tesz kötelezı fizetési ígéretet az eladónak saját nevében a követelmények teljesítése sok adminisztrációval jár, okmányhiba vagy késedelmes okmánybemutatás miatt nem juthat hozzá a pénzéhez ennél a fizetési módnál a legalacsonyabb a vételár, nem kerülhet birtokon kívül. jóval az áruszállítás elıtt fedezetet kell adnia a banknak, elıfordulhat, hogy hónapokig hiába kötötte le a pénzét, mert csak az akkreditív lejáratakor derül ki, ha az eladó nem teljesíti szerzıdéses kötelezettségét, valamennyi bankköltséget a vevı fizeti.

Résztvevık Önálló jogügylet: résztvevıi kizárólag az akkreditív szövege szerint járnak el. A közremőködı bankokat az adásvételi szerzıdés nem érdekelheti. Erısen formai ügylet. vevı: aki akkreditív nyitási megbízást és fedezetet ad egy banknak nyitó bank: elfogadja a megbízást és a maga nevében kötelezı fizetést ígér az eladónak 22 esetleges második bank(ok) eladó: kedvezményezett Mit ígér a nyitó bank? vevınek: gondosan megvizsgálja az okmányokat, ha azok rendben vannak, teljesíti a megbízást és honorálja az okmányokat, eladónak: az idıben benyújtott és kifogástalan (akkreditívkonform) okmányok honorálását Okmányok honorálása azonnali fizetés elıre meghatározott késıbbi idıpontban való fizetés bankra címzett (idegen) váltó elfogadása vagy másik bankkal elfogadtatása okmányok megvásároltatása másik bankkal: negociálás Második bank (rendszerint az eladó bankja) lehetséges szerepkörei Az eladó és a vevı magállapodása alapján a nyitó bank kéri fel közremőködésre a vevı költségére. Lehet: avizáló (értesítı): postás megerısítı (igazoló): saját nevében is ugyanolyan honorálást ígér, mint a nyitóbank

fizetı: a nyitó bank pénztárosa váltóelfogadó negociáló: az eladó okmányait megvásárolja Akkreditív tartalma: megbízó (vevı) neve, címe kedvezményezett (eladó) neve, címe szállítandó áru megnevezése 23 mennyiség (kb.=+/-10 %) összeg a szerzıdés valutájában (kb.=+/-10%) egységár (nem feltétlenül) szállítási (elhajózási) határidı kijelölt (honoráló) bank okmánybemutatás idıpontja akkreditív érvényessége bemutatandó okmányok felsorolása (Pl.: 3/3 clean, on board B/L rendeletre, üresen forgatva ) résszállítás megtiltása, ha nem megengedett rendelkezés az átruházásra (külön meg kell engedni) rendelkezés az oszthatóságra (külön meg kell engedni - csak akkor, ha átruházható is) visszavonhatatlan a szokvány értelmében igazolatlan vagy igazolt NEM ÉRTÉKPAPÍR! Okmány felülvizsgálati kötelezettség A bank az eladó által benyújtott okmányokat szigorúan ellenırzi. Okmány felülvizsgálatra kötelezett: nyitó bank

igazoló bank teljesítı (fizetı, váltóelfogadó, negociáló) bank Okmány felülvizsgáltra nem kötelezett: az avizáló bank a megelılegezı bank (saját érdekében végez okmányfelülvizsgálatot, de ez nem hivatalos) SZEREPLİK ÉS FOLYAMATOK 24 15 KIKÖTİ 4. áruszállítás 11.áru átvétele vevı 10. okmányok adásvételi szerzıdés eladó 9. okmányok nyitó bank 1. akkreditív nyitási megbízás, fedezet 2. akkreditív 6. okmányok 7. fedezet 3. akkreditív Törzsök Éva 5. okmányok eladó bankja 8. fizetés Eladó kockázatai Vevı nem nyittatja meg az akkreditívet. Vevı megígéri, de nem módosíttatja az akkreditívet. Igazolatlan akkreditívnél a nyitó bank csıdbe megy. Eladó lehetséges hibái Nem ellenırzi a megérkezı akkreditívet. Hibás vagy hiányos okmányokat mutat be. Stale (kiállítását lövetı 21. napon túli) okmányt mutat be. Okmányokat lejárat után mutatja be. Vevı kockázatai Leköti a pénzét hónapokra, és az eladó nem szállítja le az árut.

Nem nézheti meg az árut, mielıtt pénzébıl a bank fizetne. Eladó csaló: nem a valóságnak megfelelı okmányokat nyújtott be (visszadátumozott B/L, hamis B/L, stb.). Tipikus akkreditív változatok red claused credit halasztott fizetéső akkreditívek rembours credit akcept akkreditív feltöltıdı akkreditív (revolving credit) 25 back to back credit kereskedelmi hitellevél (L/C Letter of Credit) standby credit

GENFI NEMZETKÖZI VÁLTÓEGYEZMÉNYEK HÁTTÉRINFORMÁCIÓK: ÉRTÉKPAPÍROK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN Értékpapír fogalma Olyan okirat, amely megtestesíti azt a követelést, amelyrıl az értékpapírt kiállították. Az értékpapíron megjelölt jog érvényesítéséhez maga az okirat szükséges. 26 Az okiraton szereplı követelés tulajdonjogának átruházáshoz az okirat tulajdonjogának átruházása szükséges. Az értékpapír tulajdonosa Kiállítási módok: bemutatóra névre rendeletre ÉRTÉKPAPÍROK RENDSZEREZÉSE 29 Értékpapírok Általuk képviselt jog Tulajdonos megjelölése Forgathatóság Törzsök Éva áru feletti tulajdonjog pénz követelés egyéb jogok bemutatóra névre rendeletre rekta papír ipso iure forgatható Tulajdonjog átruházása bemutatóra: egyszerő okiratátadás névre: engedményezıi nyilatkozattal közjegyzı elıtt rendeletre (rendeleti záradék: vagy rendeletére, to order ): üres vagy teljes forgatással

Értékpapírok rendszerezése Forgathatóság szempontjából: rekta papírok: forgatásuk csak rendeleti záradékkal (to order) lehetséges. Rendeleti záradék feltüntetése nélkül névre szólnak. ipso iure (jog erejénél fogva) forgatható értékpapírok: forgatásukhoz nem szükséges a rendeleti záradék. A névre kiállított értékpapír rendeletre szól. forgatásuk negatív rendeleti záradékkal ( de nem rendeletére, kizárólag, not to order, only ) megtiltható. Ilyenkor névre szólóvá válnak, átruházásuk engedményezıi nyilatkozattal lehetséges. 27 Az általuk megtestesített jog szerint: ÉRTÉKPAPÍROK A KÜLKERESKEDELEMBEN 23 Értékpapír áru feletti tulajdonjog pénzkövetelés egyéb jog bill of lading (B/L) kiszolgáltatási jegy (D/O) folyami rakjegy váltó csekk biztosítási kötvény részvény államkötvény közraktárjegy FCT FIATA szállítmányozói ig. FIATA B/L Törzsök Éva VÁLTÓ Fogalma szigorú alakisághoz kötött ipso iure forgatható értékpapír változatait, kibocsátását és felhasználását, valamint a váltókövetelések érvényesíthetıségét nemzeti váltótörvények és a Genfi Nemzetközi Váltóegyezmények (1931) szabályozzák.

Váltótípusok A váltó fizetési felszólítást vagy fizetési ígéretet tartalmaz, lehet: Idegen váltó Fizetési felszólítást tartalmaz. A váltó kibocsátója felszólít a váltón valakit arra, hogy fizessen valaki másnak meghatározott helyen és idıpontban meghatározott összeget 28 Saját váltó Fizetési ígéretet tartalmaz: Fizetek Saját rendeletre szóló idegen váltó A kibocsátó és a kedvezményezett ugyanaz a személy: Fizessen nekem A váltóügylet résztvevıi kibocsátó: aki a váltó kibocsátásával a váltóügyletet létrehozza, címzett: akit fizetésre felszólítanak, kedvezményezett: aki a váltón szereplı összeget a váltó lejáratakor megkapja kezes: a fizetésért kezességet vállal (avalváltó) Váltóadós személye A címzettként megnevezett személy nem köteles fizetni pusztán azért, mert a váltón fizetésre felszólították. A váltó fıkötelezettje a kibocsátó, mindaddig, amíg a címzett maga is fizetést ígér. Az ilyen idegen váltó intézvény. Váltóelfogadás A címzett aláírásával fizetési kötelezettséget vállal. Váltóelfogadással a címzettbıl elfogadó lesz. Az elfogadó az idegen váltó fıadósa.

Az elfogadott idegen váltó az elfogadvány. Váltókötelezettek Fıadósok: intézvény: kibocsátó elfogadvány: elfogadó (címzett) saját váltó: kiállító Megtérítési váltóadósok: 29 bárki más, aki a váltót bárhol aláírja (elfogadvány kibocsátója, váltókezes, váltóátruházók). Váltókellékek Törvényes váltókellékek: 1. kiállítás helye és ideje (rendszerint a jobb felsı sarokban) 2. váltó szó a váltó szövegében, a váltókiállítás nyelvén 3. fizetés idıpontja 4. fizetés helye 5. címzett megnevezése (idegen váltónál), 6. kedvezményezett neve 7. határozott pénzösszeg kifizetésére szóló fizetési felszólítás 8. kibocsátó (saját váltónál: kiállító) aláírása Hiányozható törvényes kellékek: kiállítás helye (hiányában ez a kibocsátó/kiállító székhelye), fizetés helye (hiányában az a váltóadós székhelye), fizetés idıpontja (látra szóló váltó, sight draft). Nem érvényességi váltókellékek: rendeleti záradék negatív rendeleti záradék

effektivitási záradék (a váltó összegét abban a pénznemben kell kiállítani, amelyben a váltót kiállították. Ellenkezı esetben fizethetı a váltóadós országának hazai valutájában is) fedezeti záradék (a váltó kiállításának alapjára utal: áruváltó fináncváltó) PÉLDA IDEGEN VÁLTÓRA Budapest, 2009. október 9. 30 Fizessen ezen váltó alapján Van Eck úrnak Bécsben, 2010. április 9-én 600. 000 eurót, azaz hatszázezer eurót. P. Fred Bécs Kibocsátó Kelemen Budapest Törzsök Éva A váltó útja kiállítását követıen: váltóbirtokos ırzi váltóleszámítás (diszkontálás) váltóátruházás (forgatás) A váltó ellenértéke megkapható: lejárat elıtt: diszkontálással lejáratkor: fizetéssel lejárat után: megtérítési váltóadóstól, illetve váltóperben Tennivalók fizetés megtagadása esetén óvás emelése (óvatolás): hivatalos személy igazolása a fizetés megtagadásáról értesítési kötelezettségek megtérítési váltóadósok valamelyike fizet aki fizetett, váltópert indít

NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK HÁTTÉRINFORMÁCIÓK Kockázatok, kockázatkezelés a külkereskedelmi ügyletben Üzleti kockázatok információs kockázatok, 31 politikai kockázatok, gazdasági kockázatok, árfolyamkockázatok, saját tevékenységgel összefüggı kockázatok, az áruval kapcsolatos kockázatok, stb. Lehetséges kivédési mód Biztosítási ügylet Az egyes kockázatok egyik lehetséges kivédési módja azok áthárítása egy biztosító társaságra. Jellemzıen ez a helyzet az áruk nemzetközi fuvarozási kockázataival. A biztosító szerepe: veszélyközösségek szervezése közös kockázati alapok képzése és kezelése díj ellenében a kockázat átvállalása kollektív tartalékolás a jövıben bekövetkezhetı károk vagy veszteségek kompenzálására Biztosító társaságok Hivatásszerően foglalkoznak mások kockázatainak átvállalásával. A káresemények bekövetkeztének valószínőségét a biztosítási matematika apparátusával számszerősítik. Tevékenységükért biztosítási díjat (prémiumot) kérnek.

Biztosítók szövetségei A biztosító társaságok jóllehet egymás versenytársai egymással együttmőködnek, egyesületekbe tömörülnek. A CEA (Comité Européen des Assurances, Brüsszel) az európai biztosítótársaságok egyesülete: http://www.cea.assur.org/ a RIMS az USA biztosítók társasága. IUMI - Nemzetközi Szállítmánybiztosítási Szövetség (International Union of Marine Insurance): 50 nemzeti szövetség a tagja, http://www.iumi.com/. A magyar biztosítókat a Magyar Biztosítók Szövetsége tömöríti. 32 Magyar Biztosítók Szövetsége 1990 ben nyolc biztosítótársaság alapította. Jelenleg 24 biztosítótársaság és 4 biztosítóegyesület a tagja. Tagja a CEA mellett az IUMI-nak. Szállítmánybiztosítási Tagozat www.mabisz.hu Biztosítási ágak Személybiztosítások Vagyonbiztosítások: o o szállítmánybiztosítás hitelbiztosítás Felelısségbiztosítások: o o termékfelelısség-biztosítás tevékenységfelelısségi biztosítás NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS Szállítmánybiztosítás nélkül a nemzetközi kereskedelem elképzelhetetlen. Casco biztosítás: biztosítható a fuvareszköz, ez a hajóstársaságok, légi fuvarozók stb. érdeke. Cargo biztosítás: rakomány biztosítása, az üzletemberek érdeke. Angol feltételrendszeren alapuló nemzetközi gyakorlat. A fuvarozás veszélyei ellen egyre nagyobb kockázati körökre fedezetet nyújtó klauzulák.

Lloyd s biztosító: Lloyd s of London néven 1696-ban jött létre. www.lloyds.com Edward Lloyd 1692-ben kiadta a Lloyd s News-t, ma is létezik: www.lloydslist.com Biztosítási alapfogalmak biztosítási érték biztosítási összeg biztosítási díj 33 biztosítási ajánlat biztosítási kötvény (insurance policy) Biztosítási összeg biztosítási érték és biztosítási összeg azonos, alulbiztosítás: biztosítási összeg <biztosítási érték felülbiztosítás: biztosítási összeg> biztosítási érték Biztosítási ajánlat Milyen áruról van szó? Milyen módon csomagolták be az árut? Mi lesz a fuvarozási mód? Milyen fuvareszközzel szállíttatják el az árut (tengeri fuvarozásnál a hajó osztályba sorolása, nem lesz-e fedélzeti rakomány az áru stb.)? Mi lesz a fuvarozási útvonal? Milyen kockázatok ellen kívánják az árut alapdíj mellett és milyenek ellen pótdíjjal biztosítani? Mekkora a biztosítási összeg? Ki lesz a kedvezményezett? Biztosítási kötvény Útvonal kötvény (voyage policy): adott áru meghatározott útvonalon történı egyszeri fuvarozását biztosítja,

Nyílt fedezető kötvény (open cover policy): a rendszeresen árut exportáló importáló cégek áruit meghatározott idıtartamra (rendszerint egy évre) bármely fuvarozási módra biztosítási fedezetbe veszi a biztosító, Folyamatos (keret) kötvény (floating policy): meghatározott keretösszeg erejéig folyamatosan szállítandó árukra vonatkozik. Biztosítható kockázatok Az áru sajátos természete vagy más okok miatt nem kizárt kockázatok. 34 Alapdíj mellett biztosítható kockázatok. Pótdíj mellett biztosítható kockázatok. Fuvarozási kockázatok teljes károk részleges károk politikai kockázatok lopáskárok közös hajókár Institute cargo clauses Alapdíj mellett biztosítható kockázatokra vonatkozó feltételek: FPA: csak a teljes károkra, a legolcsóbb biztosítási feltétel. WA: részkárokat is tartalmaz - önrészesedéssel all risks - AR: a kizárt és a pótdíj mellett biztosítható kockázatok kivételével minden kockázat C/FPA tartalma Részleges károktól mentesen (free from particular average). Ezzel a feltétellel csak az áru egészének vagy egész árudaraboknak az elvesztése megsemmisülése biztosítható. A biztosítási fedezet kiterjed: a teljes károkra,

London Institute Cargo Clauses azokra a részleges károkra, amelyeket az ún. minısített káresemények (vis maior esetek) okoztak, kiterjed a közös kárhoz való hozzájárulásra is. 1982-tıl az egyes záradékok az angol tengeri biztosítási törvény szerint új elnevezést és módosított tartalmat kaptak: C FPA, B WA, A - AR Politikai kockázatok IWC (Institute War Clauses): harci cselekmények okozta károkra 35 SRCC (Institute Strikes Clauses): sztrájk, zendülés és polgári személyek zavargásai okozta károkra Cargo biztosítás a lopáskárok ellen TPND: lopás, dézsmálás miatt bekövetkezı károkra Közös hajókár (Nagy havaria, GA = General Average) Adott tengeri útban érdekeltek kockázatközössége évezredek óta. YAR: York Antwerp Rules: http://www.usaverageadjusters.org/yar.htm Közös hajókárként elszámolható káresemény együttes feltételei: szokásosnál sokkal nagyobb kárveszély, a vállalkozás egészét fenyegeti, elhárítására a kapitány mentést rendel el, a mentés áldozatokkal jár, az áldozathozatal ésszerő, a mentés sikeres. Közös kár elszámolásának lényege: a károsultak kárát és a mentés valamennyi költségét a vállalkozás összes résztvevıje (hajóstársaság, árutulajdonosok, stb.) értékarányosan adja össze, az áldozathozatal elıtti értékek alapján. Az érintettek befizetései képezik a közös kárhoz való hozzájárulást (dispache). Ezt az összeget a mentési költségek fedezésére és a károsult (ak) kárának megtérítésére fordítják, szigorú vizsgálatsorozatot követıen.

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN EMBEN Államközi kapcsolatok formái Nemzetközi szerzıdések kötése Nemzetközi szervezetek tagsága Regionális gazdasági integrációk 36 Nemzetközi szerzıdések A nemzetközi szerzıdés modern értelmezése: a szerzıdés államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettı vagy több egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt, és függetlenül a megállapodás sajátos megnevezésétıl (Bécsi Egyezmény 2. cikk 1/a pont) Nemzetközi szerzıdések csoportosítási szempontjai: Szerzıdı felek szerzıdı felek típusa szerzıdık száma szerzıdés nyíltsága szerzıdések tárgya szerzıdések elnevezése Államok egymással (Nemzetközi jogi szabályozás: 1969 Bécs, Egyezmény a nemzetközi szerzıdések jogáról) Nemzetközi szervezetek egymással Nemzetközi szervezetek és államok (Nemzetközi jogi szabályozás: 1986 Bécs) Háttér információ 1969. évi Bécsi Egyezmény a szerzıdések jogáról. 1980. január 27-én lépett hatályba. Magyarország 1987-ben csatlakozott hozzá (1987.évi 12 tvr.)

Szövegét lásd: http://www.law.klte.hu/jati/tanszekek/nemzetkozi/tse/tse_nki_becsiegyezmeny.do c Szerzıdık száma Bilaterális (kétoldalú) szerzıdések Multilaterális (sokoldalú) szerzıdések generális regionális 37 egyes területeken Nyíltság: kétoldalú szerzıdések mindig zártak multilaterális generális szerzıdések többnyire nyíltak multilaterális regionális szerzıdésekhez csak valamennyi szerzıdı fél egyetértésével lehet csatlakozni Szerzıdés tárgya Békeszerzıdés Meg nem támadási szerzıdés, stb. Kereskedelmi szerzıdés Árucsere-forgalmi megállapodás Fizetési megállapodás Beruházás-védelmi megállapodás Szerzıdés elnevezése (példák) Szerzıdés Egyezmény: generális sokoldalú, nemzetközi szervezetek, szakkérdések Megállapodás Jegyzıkönyv: egyezményeket kiegészítı, vagy kiegészítı, de önálló szerzıdés, diplomáciai konferenciák, nemzetközi szervezetek üléseinek záróaktusa Paktum: újszerőség, ünnepélyesség Alapokmány (charta): nemzetközi szervezetek (pl. ENSZ Alapokmánya)

Nyilatkozat (deklaráció): nemzetközi szerzıdés, a szerzıdés értelmezése, záró jegyzék (konferencia), egyoldalú kötelezettségvállalás,ensz közgyőlés határozata Akta: nemzetközi konferencián megállapodás Statútum: alapszabály Jegyzékváltás Szerzıdéskötési folyamat: kezdeményezık résztvevık 38 tárgyalási folyamat (szakértıi bizottságok, plenáris ülések) kétoldalú: kötetlen megbeszélések sokoldalú: diplomáciai konferenciák nemzetközi szervezetek: ügyrendi szabályok parafálás ratifikálás kihirdetés ratifikációs okmányok ünnepélyes cseréje Parafálás Ratifikálás Szerzıdés beiktatása A tárgyaló delegációk vezetıi kézjegyükkel látják el a végleges szerzıdéstervezet szövegét Egyoldalú változtatások nem lehetségesek Nem követi feltétlenül ratifikáció A szerzıdı országok saját jogi szabályozása szerinti személy vagy testület jóváhagyja, törvényerıre emeli. A bilaterális szerzıdés életbe lépéséhez mindkét ország jogi aktusa szükséges. Multilaterális szerzıdések maguk határozzák meg az életbe lépéshez szükséges ratifikációk számát. ENSZ alapokmánya szerint: ENSZ Titkárságánál beiktatás és közzététel Mintegy 50 000 nemzetközi szerzıdés létezik.

ENSZ Szerzıdés győjteménye (UN Treaty Series): mintegy 20 000 szerzıdés 1500 kötetben. Be nem iktatott szerzıdés esetén arra nem lehet hivatkozni az ENSZ szervezetei elıtt. Szerzıdés érvénytelensége Tévedés (nem jogi): igaznak hiszi azt, ami nem az Megtévesztés (csalárdság) Állam képviselıjének megvesztegetése 39 Belsı jog megsértésével kötött Erıszak hatására kötött Kógens jogszabályba ütközik Nemzetközi szerzıdés megszőnése Lejárattal Felek közös akaratával Egyoldalú felmondással (határozott idıre kötött szerzıdés nem mondható fel) Új szerzıdéssel KERESKEDELMI SZERZİDÉS Jellemzıi: Rendszerint bilaterális szerzıdés A szerzıdı országok gazdasági kereskedelmi kapcsolatainak játékszabályait rögzíti Hosszú idıre szól Elvek rögzítésével szabályoz Elvek a kereskedelmi szerzıdésben Legnagyobb kedvezmény elve Egyenlı vagy nemzeti elbánás elve Kölcsönösség (viszonosság) elve

Legnagyobb kedvezmény elve A feltüntetett területeken a szerzıdı országok megadnak egymás jogi és magán személyeinek minden olyan kedvezményt, amelyet a múltban egy harmadik országnak már megadtak, vagy a jövıben meg fognak adni. Nemzeti elbánás elve A szerzıdı partner jogi és/vagy magánszemélyei mindazokat a jogokat élvezik a meghatározott területeke, amelyeket a hazaiak. Ugyanazok a kötelezettségeik is. Külföldit a belföldivel teszi egyenlıvé 40 Viszonosság elve Kölcsönös elınyök biztosítása, a kedvezmények nem egyoldalúak. Lehetnek kölcsönös hátrányok is ÁRUCSERE-FORGALMI MEGÁLLAPODÁSOK Az 1929-33-as gazdasági válság termékei. Bilaterális, rendszerint egy évre szóló megállapodások. A kereskedelmi kapcsolatokat konkrétan szabályozzák. A szabályozás eszközei a kontingenslisták. Kontingenslisták Államközi alkuk eredményei, árukapcsolásokkal alakulnak ki. Kemény és puha áruk összekapcsolása. A kontingenslisták lehetnek export vagy importlisták. Az éves szinten szállítható áruk felsı határát mennyiségi vagy értékkontingensek rögzítik. Export-import engedélyezési rendszerek révén figyelik a teljesítést, az állam az engedélyek kiadására vállalkozik. KLIRING-MEGÁLLAPODÁSOK Konvertibilis valutahiány termékei. Speciális bilaterális fizetési megállapodások, erısen visszaszorulóban. A külkereskedelmi forgalmat (és más jogcímő követeléseket) kitalált elszámoló egységben klíringdevizában tartják nyilván az év során.

Év végén beszámítják a tartozásokat, a különbséget (klíringcsúcs) az adós a rendszerint a következı évben többlet áruszállítással fizeti meg (ha képes erre). Klíringdeviza Nem valós pénz, csak számlapénz, elszámoló egység. Csak a két ország fizetési forgalmában értelmezhetı, nem konvertálható. Rendszerint valamelyik konvertibilis valutáról nevezik el, de arra sem átváltható (pl. cl. dollár, cl. svájci frank). 41 BERUHÁZÁS VÉDELMI MEGÁLLAPODÁSOK A legújabb kor kereskedelempolitikai eszközei A közvetlen külföldi beruházások elısegítését és kölcsönös védelmét szolgálják. A szerzıdı országok azt vállalják, hogy a külföldi beruházásokat engedélyezik, segítik, és méltányos elbánásban részesítik. Kötelezik magukat arra, hogy a befektetett külföldi tulajdont nem államosítják, illetve ez esetben kártérítést fizetnek. A kötelezettségvállalás kiterjed a befektetett tıke járandóságainak szabad átutalhatóságára is. KETTİS ADÓZTATÁST KIZÁRÓ EGYEZMÉNYEK A kettıs adóztatást kizáró egyezmények a jövedelemadók terén születnek mindazon államok között, ahol élénk a gazdasági és kulturális kapcsolat, vagy ahol ezen a téren jelentıs fejlıdés várható. A szerzıdı országok viszonylatában csökken az adóteher, kiszámíthatóbbá válik az adózási környezet. A kedvezıbb gazdasági és jogi háttér megteremtése elısegíti a befektetések növekedését.

KERESKEDELEMPOLITIKA KEDELEMPOLITIKA Kereskedelempolitika komplex értelmezése Külkereskedelmi politika Külgazdasági politika Regionális politika Nemzetközi szintő kereskedelempolitika 42 Kereskedelempolitika Valamennyi olyan állami intézkedés, korlátozó, illetve támogató eszköz, amely a nemzetközi ügyletek: feltételeit, irányát, mennyiségét, árarányait, minıségi és termékösszetételét befolyásolja. Érinti más országok gazdaságát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Kereskedelempolitika feladata: a nemzetközi árukapcsolatok számára olyan mozgásteret biztosítani, amelyben érvényesülnek a tisztességes verseny feltételei, a nemzetgazdaságnak olyan jelzéseket adni, amelyek a versenyképes gazdasági szerkezet kialakításához hozzájárulnak, szabályozni és segíteni a vállalkozások nemzetközi kereskedelmi mozgását, mindehhez a megfelelı intézményrendszert mőködtetni. Külgazdasági politika A nemzetközi munkamegosztás külkereskedelmen túlmutató kérdéseivel is foglalkozik.

Felöleli: a vállalkozások külföldiekkel megvalósuló termelési kooperációját, a mőködı töke befektetésekkel összefüggı politikát is. Regionális kereskedelempolitika Mindazokat az elveket, eszközöket, intézményeket magában foglalja, amelyeket az egyes regionális integrációk tagállamai egymás között és a kívülállókkal folytatott kereskedelmükben alkalmaznak. Az integrációs politika a gazdasági kapcsolatokon túlmutató stratégiai döntéseket is igényel. 43 Nemzetközi szintő kereskedelempolitika A multilaterális nemzetközi kereskedelem játékszabályainak összessége. Az államok sokoldalú együttmőködése nemzetközi szerzıdések és nemzetközi gazdasági intézmények keretében. Kereskedelempolitikai alapelvek Két alaptípus: protekcionizmus szabadkereskedelem (liberalizmus) Együtt és egymással küzdve létezik évszázadok óta, térben és idıben eltérı súlyozással. Protekcionizmus Olyan kereskedelempolitika, amely a külföldi termékekre védıvámokat, és/vagy más, nem vámjellegő korlátokat alkalmaz. Az importtermékek versenyétıl óvja a hazai termelıket. Egyfajta bezártság, az importverseny megakadályozása vagy korlátozása. A hazai piac védelmében a nemzetközi kereskedelem mesterséges korlátozása. Érvek a protekcionizmus mellett Gazdasági érvek: a felnövekvı iparágak támogatása (inkubátorhatás), védelem a tisztességtelen versennyel szemben,

hanyatló iparágak támogatása, stratégiai iparágak támogatása, fizetési mérleg pozíciók támogatása. Nem gazdasági érvek: nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok), nemzeti életmód megóvása, speciális nemzetgazdasági értékek védelme. 44 Szabadkereskedelem Nincsenek kereskedelmi korlátozások, az adott ország piacán a külföldi termékek versenye érvényesül. A komparatív elınyök elve szerinti munkamegosztáson alapszik. Export révén elérhetı az optimális üzemméret. Az importverseny révén kedvezıbb a kínálat a fogyasztók számára. Hatékony a gazdálkodás a világ szőkös erıforrásaival. Nemzetközi együttmőködés, a stabilitás fenntartása. Miért jobb a szabadkereskedelem? Nincsenek olyan piaci torzulások, amelyeket a vámok vagy a támogatások idéznek elı. Ezek a torzulások (a becslések szerint) nagyobbak kis ország esetében, mint nagy ország esetében. Kihasználhatók a méretgazdaságosságból eredı elınyök. Sikeresebb alkalmazkodás a világpiachoz, a verseny kikényszeríti az innovációt, a fejlesztést. A külkereskedelem szabályozása mindig lobby-csoportok megerısödését eredményezi, a korrupció melegágya lehet. Szabadkereskedelem elleni érvek A belföldi piaci kudarcok importkorlátozással kezelhetık. A belföldi termelık hazai piaci pozícióit veszélyezteti, iparágak szőnhetnek meg. Munkahelyek szőnhetnek meg. A hazai áruk fogyasztása háttérbe szorulhat.

A KERESKEDELEMPOLITIKA ESZKÖZEI Az állami befolyásolás eszközei Kifelé: más államokkal különféle módon tartós kapcsolatok létesítése, a külkereskedelem játékszabályainak rögzítése. Befelé: a nemzetközi elkötelezettségeket is figyelembe véve szuverén szabályozások. A saját országbeli vállalkozások nemzetközi kereskedelme állami szabályozásának valamennyi eszköze, módja. A lehetséges eszközök kínálata gazdag. 45 Államok lehetıségei Az egyes államok ısidık óta: befolyásolják, irányítják, szabályozzák, adóztatják a külkereskedelmi tevékenységet. Évszázadokig ezt egyoldalúan tették, a saját célok és érdekek szerint. Megváltozott: az államok kénytelenek más államok érdekeit is figyelembe venni. A protekcionizmus eszköztára Importtilalom Importkvóták Önkéntes exportkorlátozások Vámok Nem vámjellegő korlátozások (minıség, ügyintézés.) Exporttámogatások Dömping-eljárások Árfolyamszabályzás és árfolyam-politika A kereskedelempolitika eszközeinek csoportosítása: Adminisztratív eszközök Gazdasági eszközök

Adminisztratív eszközök: engedélyezési rendszerek Tevékenységi engedélyek: ki jogosult egy országban külkereskedni? Forgalmi engedélyek: kiviteli, behozatali, barter, stb. engedélyek. Deviza engedélyek: nem konvertibilis valutájú országban. A kereskedelempolitika gazdasági eszközei Hagyományos eszköz a vám. A nem tarifális eszközök a vámok helyettesítésére alkalmasak. 46 Vámok Valutáris, devizapolitikai szabályozások. Egyéb protekcionista intézkedések. Egyik legrégebbi állami bevételi forrás: könnyen beszedhetı könnyen ellenırizhetı import korlátozható hazai gazdaság védhetı luxusfogyasztás megadóztatható Változás a 2. világháború után Felismerés: kereskedelmi háborúkat igazi háborúk szokták követni Megoldás: szabadkereskedelem elısegítése Szervezeti kerete: GATT (1947) Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény 1995: WTO - Kereskedelmi Világszervezet Vám fogalma A vámhatárokon áthaladó árukra kivetett adó, amely a költségvetés bevételeit növeli. Gazdaság-, illetve kereskedelempolitikai célokat valósít meg. Segítségével az importtermékek származási helyük szerint megkülönböztethetık. Költség, amelynek valamilyen formában meg kell térülnie, ezért hatással van az árakra, a belsı piaci folyamatokra.

A megvámolás szabályait vámjogszabályok tartalmazzák. A vámok mértékét kereskedelmi vámtarifák tartalmazzák. Vámok csoportosítási szempontjai Megvámolás iránya szerint: exportvám importvám tranzitvám 47 Megvámolás alapja szerint: értékvám: az áru vámértékére százalékosan kivetett vám mennyiségi vám vegyes vám: o alternatív o összetett vám Megvámolás célja szerint: fiskális vagy fináncvám védıvám piacbiztosító vám nevelı vám tiltó vám taktikai vám antidömping vám preferenciális vám Jogi szempontból autonóm vám szerzıdéses vám

Vám alapfogalmak: Vámhatár: annak a területnek a határa, ahol az állam a vámszedés jogát gyakorolja. Vámáru: vámhatáron behozott dolog, mindaddig, amíg nem vámkezelték. Vámút: azon vámhatárt átszelı közlekedési útvonalak, ahol vámkezelés történik. Vámérték: az áru azon értéke, amelyre az értékvámot kivetik. Vámteher: a vám és mindazok a díjak, amelyeket a vámkezelés során vetnek ki a vámárukra. Vámszabad-terület: államhatáron belüli, vámhatáron kívüli terület. Vámtarifa: az egyes áruféleségekre kivetendı vámok értékét vagy mértékét tartalmazza. Vámeljárás: a vámteher megállapításának és beszedésének folyamata 48 Kereskedelmi vámtarifa Az áruk felsorolása nemzetközi vámegyezmény szerinti sorrendben, lásd: World Customs Organization (WCO) http://www.wcoomd.org/home.htm Vámhasáb vagy vámoszlop: az adott árura fizetendı vám mértékét tartalmazza. Többhasábos vámtarifák származási országok szerint differenciálnak. Származási szabályok származási bizonyítványok Vámok és a diszkrimináció A vám diszkriminációs hatása: a termelık piaci pozíciója változik, a hazai termelık versenyhelyzete javul vagy romlik. Vámdiszkrimináció: ha egy importterméknek legalább kétféle vámtétele van, akkor az egyik ország exportıre elınyösebb vagy hátrányosabb helyzetben van, mint a másik országé. Tipikus nem tarifális kereskedelempolitikai eszközök Mennyiségi korlátozások, kontingensek Vámkontingensek Önkéntes exportkorlátozás Szubvenciók, állami támogatások Dömpingellenes intézkedések Egyéb nem tarifális eszközök Árfolyam-kiigazítás

Mennyiségi korlátozások A mennyiségi korlátozások az importált vagy exportált áru mennyiségét vagy értékét szabályozzák. Változatai: mennyiségi vagy értékkontingensek importtilalom Exporttámogatás embargó (kiviteli tilalom) 49 Olyan hazai cégeknek, vagy személyeknek adott állami támogatás, amelyek (vagy akik) árut szállítanak külföldre. Célja: veszteségfinanszírozás, elınyszerzés a piaci versenyben. Negatív vám, adóból finanszírozzák. Speciális fajtái: exportszubvenció (nem engedélyezett) exporthitel-támogatás exporthitel-garancia külföldinek nyújtott alacsony kamatozású hitel az exportáru megvásárlására. Dömpingellenes eszközök Dömping ár: eltérı ár alkalmazása a hazai és a külföldi értékesítésben (árdiszkrimináció). Tisztességtelenül alacsony külföldi exportár. Az ellene való védekezés a hazai termelık védelmében, a tisztességes versenyhelyzet helyreállítása érdekében szükséges. Szabályok a dömping-ellenes eljárásra. Hosszadalmas bizonyítási folyamat. Beigazolódása esetén dömpingellenes intézkedések, rendszerint pótvámok alkalmazása. Szubvencióellenes eljárások Támogatott (szubvencionált) export ellen alkalmazzák. Ellenlépés: kiegyenlítı vám

Hasonlít az antidömping eljáráshoz. Állami exporthitelezés Az állam vagy állami intézmény által exportır számára nyújtott kedvezı kamatozású hitel. Összhangban van a WTO szabályaival Exporthitel biztosítás Az exporthitel biztosítás az exportır által nyújtott céghitelek kereskedelmi (gazdasági) és politikai kockázatai ellen nyújt védelmet. 50 Berni Unió MEHIB A hitelbiztosítási rendszerek keretében olyan kockázatok is biztosíthatók állami kötelezettségvállalással, amelyeket a biztosító társaságok a viszontbiztosítási piacon más biztosítókkal megosztani nem tudnak. Az egyes országok exporthitel biztosítási feltételei egységesítésére évtizedek óta törekvések vannak. 1934-ben alakult meg a Berni Unió (The International Union of Credit and Instrument Isurers), amelynek elıdleges célja az exporthitelezési és exporthitel biztosítási feltételek egységesítése. A Berni Uniónak 51 ország hitelbiztosítói tagjai, 2000 óta a MEHIB is. Magyarországon exporthitel biztosítási szerzıdés az állami tulajdonban levı Magyar Exporthitel Biztosító Zrt-nél köthetı. Az exportırnek a MEHIB biztosítási ajánlati formanyomtatványával kell kezdeményeznie a biztosítási szerzıdés megkötését. A biztosító mérlegeli, hogy elfogadja-e az ajánlatot. Biztosítás tárgya: exportcélú termelés (a termék, illetve szolgáltatás) elıállítási költségei, export céghitelekbıl származó követelések, külföldi lízingvevıvel szembeni követelések, külföldi bizományi (konszignációs) raktárban lévı áruk értéke

Kockázatok: piacképes (viszontbiztosítható) kockázatok - kereskedelmi kockázatok: fizetésképtelenség és nemfizetés nem piacképes (nem viszontbiztosítható) kockázatok: o o politikai jellegő események, államhatalmi és adminisztratív intézkedések kockázatai Biztosítottak: külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi vállalatok 51 külföldön magyar érdekeltségbe befektetı belföldi vállalatok exportirányú külkereskedelmi szerzıdéshez hitelt nyújtó belföldi hitelintézetek Biztosítási idıszakok: Piacképes és nem piacképes kockázatok ellen: teljesítés elıtti/gyártási idıszak: biztosítható az áru közvetlen forint-önköltsége kiszállítás/teljesítés utáni idıszak: biztosítható a teljesítés alapján keletkezett devizakövetelés MEHIB aktualitások: www.mehib.hu A kereskedelempolitikai eszközök más csoportosításban Az export- vagy az import- árra ható eszközök. A behozatal és/vagy a kivitel mennyiségére ható eszközök. Közvetett hatású eszközök Fıbb közvetett hatású eszközök Szabványok és technikai elıírások: szabályok és/vagy folyamatok, amelyeknek a külföldi terméknek meg kell felelnie egy adott piacon. A protekcionizmus lényege itt a különbözıség! Egészségügyi elıírások Környezeti elıírások Elızetes áruvizsgálat Állami vásárlások, közbeszerzési szabályok Hazai versenypolitika alkalmazása a külföldiekkel szemben Földrajzi jelölések

Termékcímkézés Kereskedelempolitikai eszközök és a vámhatár Vámhatár elıtt ható eszközök: pl. eredet-megjelölési szabályok Vámhatáron ható eszközök: pl. vámok, kvóták, antidömping intézkedések, önkéntes exportkorlátozás Vámhatáron belül ható eszközök: pl. exporttámogatás, közbeszerzés, beruházási szabályok, árfolyam-politika 52

GLOBALIZÁCIÓ A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdése Korai nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok: esetlegesek, fıként luxuscikkek, főszerek és más gyarmatáruk rendszeres áru adásvételi kapcsolatok: késztermékek, fıként textilipari cikkek termelési tényezık: nyersanyagok, mezıgazdasági termékek 53 A nemzetgazdaságok fokozódó összefonódása: termelési tényezık: gépek, munkaerı, tıke, technikai ismeretek, szolgáltatások nemzetközi kereskedelme Integrálódási folyamatok: integrációkon belül a piaci szabályozás összehangolása, közös szabályok kialakítása különbözı regionális integrációk összefonódása Világgazdasági rendszer kialakulása A nemzetközi munkamegosztás révén összekapcsolt és egymással kölcsönhatásban fejlıdı nemzetgazdaságok és régiók összessége. Kérdések Mit jelent a globalizáció kifejezés? Miért lett a 90 -es években a média egyik vezérszava a globalizáció? Melyek a globalizáció kialakulásának mozgatórugói? Miként ítélhetı meg a globalizáció folyamata? Mi a globalizáció? A fogalom a globus szóból származik. A legátfogóbb értelemben az egész bolygóra kiterjedı folyamat. Vajon globalizáció volt-e... a felfedezések kora, a gyarmatbirodalmak kiépítése,

az atlanti kereskedelem, az ipari forradalom, a távíró feltalálása, az országokat összekötı vasutak kiépülése? A globalizáció fogalom megjelenése A globalisation kifejezés elıször 1961-ben jelenik meg egy angol nyelvő lexikonban. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a Római Klub (1968) jelentése következtében egyre több, a Földünk sorsáért aggódó tudós, környezetvédı aktivista kezdett el foglalkozni a globális környezetvédelmi problémákkal. 54 1983-ban úttörı munkának számít Theodore Levitt: The Globalization of Markets címő cikke, de a fogalmat nem definiálja. 1990-es évek óta számos definíció születik, mintegy 5000 értelmezés lelhetı fel. HÁTTÉRINFORMÁCIÓ: RÓMAI KLUB 1968 áprilisában a Római Akadémia székházában alakult meg az emberiség jövıjével foglalkozni kívánó tudósokból, szakmai képviselıkbıl, politikusokból. A világ tudós gyülekezete független non-profit szervezet. 100 tagja a világ mintegy 30 országból verbuválódott (a harmadik világ országait is beleértve). 2000-ben 30 fiatal kutatót is befogadtak 30 év körüli életkorral (tt30 = think thank 30). Céljuk, hogy idırıl idıre felhívják a nemzetközi szervezetek és a nemzeti kormányok figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére, egy-egy konkrét jelenkori világprobléma felvázolásával és tanulmányozásával. Elsı jelentésük, amely A növekedés határai (The Limits to Gowth) címmel jelent meg, a globális veszélyekkel foglalkozik. Globalizáció a Római Klub témakörei között: A világmérető kölcsönös függıségeket vizsgálja, a demográfiai változásokat, a jövedelmek elosztását, a foglalkoztatottságot, a nemzetközi kereskedelmet, a finanszírozási kérdéseket, mindazokat a mélyülı egyenlıtlenségeket, amelyek a globalizáció következményei. Global Challenges weboldala információkat kínál azokról a kritikus tényezıkrıl és a velük kapcsolatos megoldási javaslatokról, amelyek az emberiség és a föld jövıjét meghatározzák. http://www.clubofrome.org/eng/global_challenges/ Elérhetısége: http://www.clubofrome.org/eng/home/ http://www.clubofrome.hu/

A globalizáció definiálása A globalizáció fogalma és lényege zavaros képet mutat. Felfogható egyfajta hatalmi, világuralmi törekvésnek, korlátlan gazdasági növekedésnek, az információrobbanás által létrejött határtalan kommunikációs adottságnak, vagy akár lehetıségnek, amely a világ egységével kecsegtet, vagy a nemzethalállal fenyeget. Angol Google keresıben 753 000 találat 0,28 másodperc alatt, a magyar Google keresıben 5 840 találat 0,33 másodperc alatt, német nyelven: 99 500 találat 0,35 másodperc alatt A nemzetközi szakirodalom mintegy 5000 definícióval számol. 55 Hétköznapi definíciók: globalizáció = felgyorsult nemzetköziesedés, azaz mennyiségi kérdés. Az áruk, a tıke, az információk, a vállalatok, az emberek már korábban is átléptek országhatárokat, a globalizáció idején mindez tömeges. globalizáció = piaci liberlizáció. Nem más, mint a szabad külkereskedelem, a szabad piacgazdaság, a neoliberalizmus világmérető terjedése. A piaci kapcsolatok elmélyülése a vámlebontások, behozatali korlátozások megszüntetése miatt lehetséges. globalizáció=homogenizálódás. Mindenhol megtalálhatók ugyanazok az univerzális áruk, ugyanazok a kulturális termékek. A társadalom és a kultúra is homogenizálódik (ezoteria, ír népzene, latin amerikai szappanoperák, japán vállalatvezetési eljárások, stb.) Egyik változata: globalizáció = amerikanizálódás Egy lehetséges meghatározás: azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és Az OECD megfogalmazása: a kultúra területén az egész Földre kiterjedı új rendszereket hoznak létre. Olyan folyamat, amelyben a különbözı országok termelése és piacai mindinkább egymástól függıvé válnak, köszönhetıen az árukkal és a szolgáltatásokkal folytatott kereskedelem dinamikájának, valamint a tıke és a technológia mozgásának. (saját fordítás)

Háttér információk az OECD-rıl Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development ): 1961-ben alakult. Tagja 30 fejlett ország. Küldetése: a világ demokratikus piacgazdaságú országainak kormányait összehozni annak érdekében, hogy: a gazdasági növekedés hatékonyabb legyen, erısödjék a foglalkoztatottság, növekedjék az életszínvonal, erısödjék a pénzügyi stabilitás, 56 segítsék más országok gazdasági fejlıdését is, bıvüljön a világkereskedelem. További információk: http://www.oecd.org/home IMF definíció: A világ gazdaságainak növekvı integrációja, jórészt a nemzetközi kereskedelem és a pénzügyi folyamatok révén (2000) További definíciók Globalizáción a világgazdaság olyan változása értendı, amely a korábbinál több országokon áthidaló tranzakciót eredményez. A globalizáció a kultúra és a társadalom területén is megjelenik. http://www.globalisierung-infos.de/definition.html A globalizáció úgy írható le, mint a szociális praktikák államhatáron túli olyan térés idıbeli kiterjesztése, amelyek transznacionális intézmények keletkezéséhez és a kulturális minták elterjedéséhez vezetnek. (Klaus Müller: Globalisierung, 2002, saját fordítás) A globalizáció a világ nemzetközivé válásának felgyorsulása, a szabad piacgazdaság világmérető terjedése, kulturális uniformizálódás, a nyugati és amerikai érték és életminták terjesztése és terjedése. (Jan Aart Scholte: What is globalization The definitional Issue-Again) A globalizáció az utóbbi évek legtöbbször használt, visszaélésekre alkalmas és a legritkábban definiált, valószínőleg a legfélreérthetıbb és a legnagyobb politikai hatású jelszava és szitokszava (Beck, 1997) A globalizáció olyan szituáció, ahol egy termelı bárhol termelhet a világon, termékeit oda adja el, ahová akarja, forrásait bármely országban beszerezheti, és székhelye bárhol lehet a világon. A globalizáció lényegét, tartalmát még gazdasági vonatkozásban is sokféleképpen értelmezik: a gazdasági cselekvés globálisabbá és a politikai és kulturális tér közössé válása. (B. Deacon),

ténylegesen és kizárólagosan globális, "igazi határok nélküli gazdaság", amely a nemzetállam végét jelenti. (K. Ohmae), a globalizáció kvalitatív változás, a nemzetközileg szétszóródott tevékenységek funkcionális integrációja. (P. Dicken), Néhány hazai megfogalmazás: a világgazdaság szerves rendszerré formálódásának történelmi folyamata. (Szentes Tamás). A globalizáció olyan átfogó, mindenkit érintı problémák tudománya, amelyek az EGÉSZ emberiséget új módon, kvalitatívan, tendenciájában egzisztenciálisan is érintik. 57 A globalizáció legitim területe az ökológiai problematika, a nyersanyaghelyzet, a migráció, a világ közös egészségügyi problémái, a népesedés pozitív vagy negatív világtendenciái, az energiahelyzet, a fegyverkereskedelem és a kábítószerkrízis, az integráció és a világgazdaság dilemmái. (Kiss Endre) A globalizáció egyrészt a javak elıállításának, kereskedelmének, pénzügyi forgalmának összefüggı, az egész Földre kiterjedı, visszacsatolt belsı kapcsolatokból álló rendszere, amelynek létét, mőködését a mai technika - elsısorban a közlekedés és a kommunikáció - modern eszközei, hálózatai teszik lehetıvé. És persze globálisak az erıforrások, és globális maga az életet és az annak fennmaradását adó környezet. Légkörünk egyetlen rendszert alkot, vizeink összefüggnek. (Szentgyörgyi Zsuzsa) Lényege: világgyarmatosítás (György Lajos, ökofilozófus). Egyre gyorsabban terjedı gazdasági, életmódbeli és világnézeti felfogás (Mihály Péter, közgazdász). Lényege: a fogyasztói társadalom kultúrájának erıszakos elterjesztése (Gyulai Iván, ökológus). A fogalom mögötti tartalom: Az új kelető fogalom mögötti tartalom sok évszázados folyamat eredménye. Folyamat, amelynek számos vonatkozása és hatása van. Komplex fogalom. Új elemek a folyamatban: megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, a jelenség az utóbbi két évtizedben igen felgyorsult, a kísérı jelenségek felismerhetık és tudatosulnak, nemcsak nemzetköziesedés, hanem egyben a világ egységessé válásának folyamata.

A globalizáció ellentmondásossága A globalizációnak számos ellentmondásos kísérı jelensége van, amelyek együtt és egyszerre tapasztalhatók a világban: integrál és dezintegrál, erısíti mind a kooperációt, mind a konfliktusokat, rendszereket teremt és rendszereket szétzilál, egységesít és elválaszt. A globalizáció dimenziói: 58 gazdasági globalizáció politikai globalizáció kulturális globalizáció társadalmi globalizáció környezeti globalizáció intézményrendszer GAZDASÁGI GLOBALIZÁCIÓ Transznacionalizálódó folyamatok visszatekintésben: pénz nélküli cserekereskedelem (barter ügyletek) nemzetközi munkamegosztás és külkereskedelem nemzetközi tıketulajdon-viszonyok: transznacionális cégek globális üzletpolitikája tartós államközi erıviszonyok jövedelmek elosztása és újra elosztása is globalizálódik 20. századig független, földrajzilag körülhatárolható országok éltek egymástól elszigetelten vagy egymásra kölcsönösen hatva, de identitásukat mindvégig megırizve. Az 1980-as és a 90 -es években a globalizáció alapvetıen a politikaigazdasági csoportok tevékenységét jelentette. A tömegkommunikációnak is köszönhetıen a gazdasági globalizációnak új, komplex jelentése terjedt el, amelyben a külkereskedelem mellett az internet fejlıdésén, a kommunikáción, a

pénzpiacok, a nemzetek feletti vállalatok egész bolygóra való kiterjedésén van a hangsúly. Gazdasági globalizáció értelmezése: a világgazdaság mind inkább valamennyi országra kiterjedı szerves rendszere, eredményként kölcsönös függıségek alakultak ki, az elmélyülı, intenzívebbé váló interdependenciák asszimetrikusak. A világgazdaság szerves rendszere : 59 tartós és funkcionális együttmőködések alakulnak ki, nem korlátozódik az árucserére (a világkereskedelemre), a gazdasági viszonyok és gazdasági folyamatok válnak mindinkább globális jellegővé, kölcsönös függıséget eredményeznek. Gazdasági globalizáció irányai: horizontális: mind több ország gazdaságát összekapcsolva mőködik, vertikális: a kölcsönös függıségek elmélyülnek, a szerves rendszer mind magasabb szinten és nagyobb igényességgel hálózza be a világot. Horizontális gazdasági globalizáció Kiváltó ok vagy következmény: a berlini fal leomlása a szocialista országok világgazdasági nyitása? Vertikálisan erısödı függıségek: Az egyes gazdasági folyamatok mind mélyebb nemzetköziesedése: termelési folyamatok fogyasztási szokások és preferenciák információ-áramlás forradalmasítása pénzügyi, monetáris és financiális folyamatok

Aszimmetrikus kölcsönös függıségek: a globalizáció következtében nincs és nem is létezhet gazdasági függetlenség a világgazdaságban, a mélyülı interdependenciák következménye az aszimmetria: vannak domináns országok és vannak gazdaságilag alárendeltek, az egyensúlytalanság mélyül és erısödik. A gazdasági globalizáció fı mozgatórugói: 1. a kommunikációs és információs technológia rohamos fejlıdése, 60 2. transznacionális vállalatok tevékenysége, 3. a korábban elszigetelıdött országok világgazdasági nyitása, 4. a liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése a legutóbbi idıkig, 5. a nemzetközi pénzpiacok erısödı összefonódása. Kommunikációs és információs technológia: a forradalmi fejlıdés (e-mail, internet, videokonferenciák, e-business) látványosan csökkenti a nemzetközi üzleti kapcsolatok idıigényét, áthidalja a világrésznyi térbeli távolságokat, lerövidíti az utazásokat, felgyorsítja a nemzetközi fuvarozásokat, csökkenti a nemzetközi ügyletek adminisztrációs terheit (pl. elektronikus vámügyintézés ésfizetés az EU tagországokban), a nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével alig egy-két másodpercet vesznek igénybe, a híradástechnika az információk rendkívül gyors áramlását teszi lehetıvé, a globalizáció következtében egymástól igen távol élı emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással (erısödı globális turizmus, internet), új, országhatároktól független közösségi terek jönnek létre (internet: chat, fórumok stb.) Clinton az internetet a gazdasági világháború csatamezıje -ként definiálta. Az internet történelmet csinál, mint annak idején a könyvnyomtatás feltalálása, a leggyorsabban fejlıdı kommunikációs eszköz az emberiség történetében. Nemcsak összeköt, de el is választ. (on-line és off-line csoportok). A világ lakosságának alig 20 %-a jut hozzá. Az afrikaiak ezreléke

ismerheti. Az emberiség harmadánál nincs elektromos áram, az emberek fele még sohasem telefonált. http://www.worldwatch.org/ Transznacionális társaságok A multik világszerte jelen vannak, globális üzletpolitikát folytatva: a beszerzések, a termelés, a technika transzfer, a szolgáltatások, 61 az értékesítés, a nemzetközi marketing, a vállalatfelvásárlások és egyesülések, stratégia szövetségek területén. Egyes országok világgazdasági nyitása: volt szocialista országok, Szovjetunió utódállamai Kína látványos megjelenése egyes ázsiai és afrikai országok A szabadkereskedelem erıteljesebb érvényesülése: az állami intézkedések eredményezte kereskedelmi akadályok lebontása, mérséklése, privatizációs politikák, dereguláció a regionális integrációkban, Európai Unió belsı piacának szabadságjogai, liberalizáció WTO szinten. Pénzügyi liberalizáció: tıkeforgalom szabadabbá tétele új pénzügytechnikai eszközök és szervezetek megjelenése tızsdék globalizálódása devizapiaci árfolyamok világmérető következményei valutapiaci spekulációk

ASZIMMETRIKUS GAZDASÁGI FÜGGİSÉGEK Aszimmetrikus függıségek kimutathatók: a nemzetközi tulajdonviszonyokban a nemzetközi kereskedelemben a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban a technológiai kapcsolatrendszerben a munkaerı nemzetközi áramlásában 62 a nemzetközi információáramlásban Nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája: az aránytalanságok erıteljesek lehetnek a tıkét exportáló és a tıkét befogadó országok kölcsönös függıségében, mértéke mindenekelıtt az ellentétes irányú tıkeexport, és a külföldi tıkeimport megosztottságának mértékétıl függ, az aszimmetria felszámolása hosszú és lassú folyamat lehet, mégsem megoldás a nacionalizálás politikája. A nemzetközi kereskedelem aszimmetriái A világkereskedelem résztvevıi egymástól függnek. A kölcsönös, illetve egyoldalú függés mértékét: az egyes országok külkereskedelemi nyitottsága, az export és az import relációs és áruszerkezete, az export merev termelési szerkezete, az import helyettesíthetısége, a belsı piac nagysága, a hazai fogyasztás szerkezete egyaránt befolyásolja Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriái A gazdasági globalizáció hangsúlyos területe, a reálfolyamatok következménye. Területei: finanszírozási függıség,

nemzetközi monetáris kapcsolatok területén kialakult függıségek. Finanszírozási függıség: ha a külföldi pénzforrásokra való rászorultság erıteljes, a hitelezık, a segélyezık erıfölényben vannak, nem az adósságállomány a döntı, hanem az aszimmetria mértéke, a nettó adósságállomány, finanszírozási függıség esetén a hitelezı beleszólhat az adós ország gazdasági folyamatainak alakításába. 63 Aszimmetriák a nemzetközi monetáris kapcsolatokban: A nemzetközi valutáknak hierarchikus rendje alakult ki: o néhány ország valutája kulcsvaluta o más országok konvertibilis valutája kevésbé fontos a nemzetközi monetáris kapcsolatokban o vannak országok, amelyek valutája csak részben, vagy egyáltalán nem konvertibilis. A domináns valutájú országok erıfölénye látványos, az aszimmetria erıteljes. Technológiai kölcsönös függıségek aszimmetriái A kölcsönös függıséget igen markáns aszimmetriák jellemzik: vannak technológia átvevı és technológiafejlesztı országok. Következménye: egyoldalú függıség a mőszaki szabványok és az alkatrész-utánpótlás területén is. Veszélye: monopolisztikus árak, nem a legkorszerőbb technológia átadása, a hazai innováció hiánya, brain drain. Munkaerı áramlás aszimmetriái Vendégmunkások foglalkoztatása az erısebb országban: Elınyös a munkamódszerek átvétele, fejlettebb technológiák elsajátítása, idegen kultúrák megismerése, képzettség növekedése. Hátrányok: a hazai munkaerıpiac a külföldi függvénye, a belsı jövedelmi viszonyok polarizálódnak, a fogyasztási szokások, életmódok idegenné válnak.

Szakértık és tanácsadók jelenléte a gyengébb országban. Elınyök: a hiányzó szakértelmet idılegesen pótolják, know how-t adnak át. Hátrányok: a külföldi szakértık nemkívánatos befolyásra tesznek szert, importálják a külföldi fogyasztási szokásokat, látványosan demonstrálják az életszínvonalbeli különbségeket. Aszimmetriák a nemzetközi információáramlásban: erıteljesek a különbségek az információs technológia az információs kultúra elterjedtségében, 64 az információ-szolgáltatás gyakran monopolisztikus árakon történik, az egyoldalú függés veszélye lehet a megbízhatatlan vagy félrevezetı információáramlás. POLITIKAI GLOBALIZÁCIÓ az egyes országok egyre kevésbé képesek területükön kontrollálni a gazdasági és a társadalmi viszonyokat, a globális, illetve regionális döntéshozó szervezetek befolyása megnı, miközben nem mindig demokratikusak, a nemzetközi non-governmental szervezetek szerepe erısödik. KULTURÁLIS GLOBALIZÁCIÓ A kulturális globalizáció jelenségei: ugyanazokat a termékeket állítják elı és értékesítik a Föld szinte minden országában, a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben egyforma áruk kaphatók, a fiatalok ugyanolyan farmer- és sportcipı márkákat viselnek, ugyanazt a zenét hallgatják ugyanolyan lejátszókon, ugyanazt a rágógumit rágcsálják, a világ üzletemberei ugyanazokat a gépkocsi márkákat használják, ugyanolyan márkájú öltönyökben járnak, ugyanolyan laptopokon dolgoznak, és ugyanolyan mobiltelefonokon beszélnek, a híradástechnika (mőholdak) fejlıdése, az Internet olyan kulturális mintákat, fogyasztói szokásokat, életstílust közvetít (elsısorban a fejlett országokét), amelyek hatására a nemzetek polgárai egyre inkább világpolgárokká válnak, Az angol nyelv világmérető elterjedése Kulturális globalizáció pozitívumai: megismerteti a világ egyes nemzeteit idegen kultúrák hagyományaival, szokásaival, vallási, étkezési, lakás, viselkedési, stb. kultúrájával,

a kialakuló kulturális kölcsönhatások létrehozhatnak olyan értékeket, eszméket, szokásokat és intézményeket, amelyek általánossá válva megkönnyíthetik a lokális rendszerek és csoportok érintkezését. A kulturális globalizáció negatív következményei: kulturális homogenizáció: a kulturális import elsısorban a nyugati országokból, fıként az USA-ból érkezik, a világ ezért amerikanizálódik számos etnikai és vallási csoport érzi fenyegettetve magát, erısödik a nacionalizmus és a fanatizmus veszélye. Megjelenik a kultúrák harca: Samuel, P. Huntington magyarul is megjelent könyvében (A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, 1999) a nyugati és a keleti civilizációk harcát elemzi. A nyugati kultúrák térnyerés-vesztesége az iszlám kultúrák népességnövekedése és Kelet-Ázsia gazdasági térnyerése következtében. 65 Global village : a világ kultúrái és társadalmai országhatárokon túli összefonódása, az idı-és térbeli határok eltőnnek, a japán Ohmae egyenesen határok nélküli világról beszél. Kenichi Ohmae Egyike a globalizmus legismertebb gondolkodóinak. 2007-ben a világ 50 legnagyobb gondolkodója között a 27. a sorban. Ohmae számára (1995) a jelenlegi nemzetállamok inadekvát szervezeti formák, amelyek nem tudnak megküzdeni sem az új globális gazdasági rend fenyegetéseivel, sem a felkínált lehetıségekkel. Olyan világban élünk, ahol a nemzet szó többé már nem releváns. Szerinte a külkereskedelmi statisztikák csak kisebb részét mérik a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. Nem számolnak a szolgáltatásokkal, a licencia kereskedelemmel, a szellemi termékek kereskedelmével, vagy az olyan termékekkel, amelyeket külföldön állítanak elı, de az anyavállalat egy másik országban van. KÖRNYEZETI GLOBALIZÁCIÓ Jelentısége: a környezetszennyezés már nem helyi, hanem határokon túlnyúló probléma, az emberi tevékenységeknek az egész bolygóra kiterjedı hatásuk van (savas esı, ózonlyuk, éghajlatváltozás stb.), a földi ökoszisztéma teherbíró képessége véges, nem viseli el a végtelen növekedést (növekvı környezeti terhelés, szennyezés).

A globalizáció káros környezeti hatásai: globális felmelegedés, az üvegházhatás fokozódása miatt ózonlyuk, savas esık, tengerek szennyezése, Levegıszennyezés, erdık pusztulása, 66 természeti erıforrások kimerülése, urbanizációs válság, stb. TÁRSADALMI GLOBALIZÁCIÓ Jelenségei: fogyasztói társadalmak létrejötte, a jövedelmi különbségek növekedése, szociális problémák erısödése, városi népesség növekedése, túlnépesedés erısödése, új népbetegségek elterjedése, világmérető járványok GLOBÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZER Meghatározó szereplık: nemzetközi gazdasági szervezetek szerepének erısödése (WTO, IMF, World Bank, ENSZ szervezetek, stb.), regionális integrációk szervezetei, mindenekelıtt az Európai Unió intézményrendszere, non-governmental szervezetek, transznacionális vállalatok

A GLOBALIZÁCIÓS FOLYAMAT MEGKÖZELÍTÉSE Nézıpontok: hiperglobalisták : a globalizáció feltétlen hívei, antiglobalisták: globalizációellenes ideológiák és mozgalmak középút: a globalizációnak sok arca és sokféle hatása van, ezek egymást erısíthetik, egymásnak ellentmondanak. Anti globalisták jobboldali nacionalisták: a határok és az importvámok visszaállítását követelik, az erıs nemzetállam hívei. 67 belsı reformerek: a nemzetközi pénzügyi világ prominens szereplıi (pl.josef Siglitz, a Világbank korábbi elnöke). Rámutatnak a globalizáció negatívumaira, megkísérlik a szociális szempontokat is érvényesíteni a folyamatban Baloldali értelmiségiek: kapitalizmus ellenesek, a szociális demokráciáért küzdenek. Anti globalista mozgalmak féltik: a nemzeti függetlenséget, az állami szuverenitást, a nemzeti kultúra és a nemzeti nyelv fennmaradását. Hiperglobalisták üdvözlik, hogy a globalizáció: közelíti a népeket, nemzeteket, kultúrákat egymáshoz, megszőnnek a szintkülönbségek a fejlett és a szegény országok között, a társadalmi egyenlıtlenségek fokozatosan eltőnnek, világszerte azonos normákat vezet be a gazdasági liberalizmus, a piac autonóm mőködése, a politikai demokrácia, a kisebbségi és ember jogok tiszteletben tartása területén.

A globalizmus reális megítélése: a globalizmus sokarcú, egyaránt vannak pozitív és negatív vonatkozásai mind az egyes folyamatokban, mind a világ egyes országai és népei és vállalkozásai számára, egyik irányú általánosításnak sincs sem tudományos, sem történelmileg igazolható alapja, a folyamattal együtt kell élni, elzárkózni nem lehet. Meg kell kísérelni az ellenmondásokat és aszimmetriákat mérsékelni. 68 A GLOBALIZÁCIÓS FOLYAMAT HATÁSAI Átalakuló világunk: az internacionalizálódó nemzetközi gazdasági folyamatok csökkentik a nemzeti kormányok valós hatókörét és hatóerejét. Ezzel párhuzamosan fokozódik az állam szerepvállalása a gazdaságban. a globális kultúra ( kulturális kolonizáció ) elterjedése hátrányos a kis nemzetek nemzeti kultúrájára. Ugyanakkor lehetıség a másság jobb megismerésére és elfogadására. az új kommunikációs technikák elterjedése a meglévı analfabétizmus mellett újfajta analfabétizmust teremt (on-line és offline társadalmak), növelve a lemaradás veszélyét. Ugyanakkor az elektronikus kommunikáció a globális hálózatok révén elısegíti a gyorsabb felzárkózást, az új ismeretekhez való gyors hozzájutást és a rugalmasabb reagálást. A transznacionális társaságok markáns jelenléte egyaránt jelent új veszélyeket (pl. környezetszennyezés), új kihívásokat (pl. piaci erıviszonyok megváltozása) és új lehetıségeket, kedvezı feltételeket (nemzetközi termelési, értékesítési, kutatás-fejlesztési) hálózatukba beépülés révén jobb versenyhelyzetet, technológiai fejlıdést. A globalizáció paradox logikája: a globális vállalatok mindenütt lokálisan vannak jelen. A világkereskedelem ugyanakkor erıteljesen regionalizált, a nemzetközi kereskedelem zöme régión belül valósul meg, az antiglobalisták mozgalmuk globális elterjedését szorgalmazzák. Egy konferencia mottója: The Art of being Local worldwide (A mővészet: világszerte lokálisan jelen lenni.)

Összefoglaló következtetések: a világmérető integráció egyfelıl nagy lehetıség, másfelıl komoly veszély, a globalizáció alapvetıen pozitív, az állam szerepe fontos, de az állami intézkedések és a piaci folyamatok közötti helyes egyensúly megteremtése nem egyszerő. általános jólét nélkül a globalizáció jövıje kétséges. a globalizációval szembeni elvárások: 69 az emberek szabad mozgása (turizmus, migráció), az áruk szabad értékesítése, alacsony vételárak, az eszmék és információk szabad és gyors áramlása, a munka nemzetközivé válása (specializációk), gyorsabb gazdasági növekedés, magasabb életszínvonal, a nemzetközi korlátok felszámolása Háttér információk http://www.globalizationguide.org/ Globalization Globalization Culture Globalization Guide (2004) Increased International Trade Globalization Economy Social Globalization http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=1153

TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK A VILÁGGAZDASÁGBAN A vállalati transznacionalizálódás szakaszai indirekt áruexport (exportkereskedı, export bizományos, stb.) direkt áruexport licencia és know how kereskedelem (áruexporttal vagy nélküle) 70 külföldiekkel értékesítési közös vállalat létrehozása termelési és értékesítési közös vállalat létesítése külföldi mőködı tıkebefektetés saját tulajdonú vállalatba. Definíciók A TNC rendkívül heterogén fogalom. A világgazdaságban mőködı mintegy 70 ezer TNC-rıl általánosságban alig mondható valami, nincs két egyforma TNC. Leányvállalataik létrehozásának eltérıek a motivációi. Hatásaik nagyban függnek a fogadó országoktól is. Minden megállapításra található ellenpélda is. OECD definíciója Olyan cégcsoport, amely különbözı országokban mőködı vállalatokat vagy más egységeket foglal magába a cégek közül az egyik képes döntı befolyást gyakorolni a többi tevékenységére. TNC definíció "A multinational or transnational enterprise is an enterprise that engages in foreign direct investment (FDI) and owns or controls value-adding activities in more than one country. This is the threshold definition of a multinational enterprise (MNE), and one that is widely accepted in academic and business circles, by data collecting agencies such as the Organization for Economic Cooperation and Development (OECD), the United Nations Centre on Transnational Corporations (UNCTC) and by most national governments. http://www.netuni.nl/demos/mai/nieo/tnc.htm

Mi a különbség TNC és MNC között? A TNC-k tıketulajdona egy országhoz kapcsolódik, az MNC-k tulajdonosai különbözı nemzetgazdaságokhoz kötıdnek. Ez a különbségtétel ma nehezen értelmezhetı (tızsdei cégek, pénzügyi liberalizáció) A TNC-k irányítása és ellenırzése egyetlen globális központhoz kapcsolható, az MNC-k esetén több döntési központ is van. A multinacionális szó nemzetek felettiségre, nemzeti sajátosságok keverésére utal. A transznacionális inkább azt sugallja, hogy ezek alapvetıen nemzeti vállalatok. 71 Más elnevezések: global corporation, multination business, transnational production A két fogalom összemosódik, és a gyakorlatban keveredik. Dicken: A transnational corporation is a firm which has the power to co-ordinate and control operations in more than one country even if it does not own them. Cohen: a multinational corporation is one that owns outright, controls or has direct managerial influence in income-generating, value-added facilities in at least two countries. A multinacionális cégeket az jellemzi, hogy termelési tevékenységet nem egyetlen helyen, hanem különbözı nemzetközi telephelyeken folytatnak. Termékeiket világszerte értékesítik. http://www.onpulson.de/lexikon/3289/multinationale-unternehmen/ TNC jellemzıi Tevékenységét két vagy több országban folytatja, Centralizált döntéshozatali rendszere van, Globális stratégiát alkalmaz, A különbözı országokban lévı vállalatai között megosztja: az információt a felelısséget a forrásokat az eszközöket Gazdasági tevékenység feletti ellenırzési jog több mint egy országban. Kihasználják az egyes országok és régiók termelési tényezıi közötti különbségeket.

Erıs a földrajzi flexibilitásra vonatkozó képességük. Vertikális és horizontális vállalatok Vertikális TNC különbözı országokban különbözı termelési szakaszokban termel. (Például: az olajcégek másutt nyerik a nyersolajat, másutt dolgozzák fel és megint másutt van az értékesítési központjuk.) A horizontális vállalatok a különbözı országokban ugyanazokat vagy hasonló termékeket állítanak elı. (Például: a VW Passat Németországban és Kínában.) TNC típusok 72 Gyarmati típusú TNC Kialakulás: 19. század utolsó harmada Cél: költség optimalizáció, erıforrásszerzés Horizontális struktúra, egyszerően integrált, az egységes tıketulajdon kapcsolja össze a vállalatokat Kereskedelemteremtı hatású Nincs egységes technológia vagy piaci stratégia Párhuzamos struktúrájú TNC Kialakulás: két világháború között Több nemzetgazdaságban azonos tevékenységő vállalat Cél: vámfalak, piaci akadályok megkerülése Horizontális struktúra, a tıke és az azonos technológiai kapcsolja össze a vállalatokat Kereskedelemhelyettesítı hatás Komplexen integrált TNC Kialakulás: 1950-es évek Cél: piaci hatékonyság növelése Egységes vállalatstratégia megjelenése Lehet kereskedelemteremtı vagy kereskedelemhelyettesítı is Két típus: Globalizált vállalat o párhuzamos struktúrával: horizontális o kooperációs struktúrával: vertikális nemzetközi integráció Kialakulás: 1980-as évek végétıl

Kezdetek Vállalati értéklánc elemek leghatékonyabb globális allokációja Kereskedelemteremtı hatás, horizontális struktúra Egységes nemzetközi döntéshozatal, erıforrások és stratégia erıteljes nemzetközi integrációja Két típus: o diverzifikált struktúrájú: kevéssé K+F igényes területen; cél a kockázatminimalizálás o specializált struktúrájú: csúcs technológiájú K+F intenzív területen 73 A 19. század második feléig nem beszélhetünk TNC-krıl: fejletlen kommunikációs technológiák, anyaországi irányítás lehetısége csekély, A Brit Kelet-India Társaság, a Holland Kelet-India Társaság, stb. még nem TNC-k, Fı tıkeexportırök: néhány fejlett ipari ország Célországok: fejlıdı országok (Latin-Amerika), gyarmatok Szektorok: kitermelıipar (75%), közlekedési infrastruktúra, nyersanyagok biztosítása Emblematikus cégek: Standard Oil, United Fruit Company Ipari FDI is megjelenik: Siemens, Singer, Ford, Lever Brothers az elsı világháború elıestéjén már a kontinentális és a japán cégek is terjeszkednek A mai értelemben vett TNC-k megjelenésének okai: Két világháború között ipari forradalom, ipari termelés, vállalatirányítás és tulajdonlás szétválása, fuvarozási és kommunikációs technológiák fejlıdése, kiszámítható nemzetközi pénzügyi rendszer: aranystandard, világgazdaság dinamikus fejlıdése. Nemzeti tıkepiacok szoros összefonódása Jelentıs visszaesés: sorozatos válságok, elzárkózás, vámfalak, nincs bizalom a valuták iránt, az egyes országok ellentmondó makrogazdasági politikája, nincs nemzetközi pénzügyi rendszer

1929 után: a tıkeforgalom adminisztratív ellenırzése, valutáris blokkok kialakulása. 2. világháború után Elzárkózás helyett integráció Fokozatos liberalizáció: elsısorban kereskedelmi, de tıkeforgalomra is kiterjed, a liberalizáció csak a fejlett világra korlátozódik. 74 Árfolyamok stabilitása Rendkívül gyors gazdasági növekedés Növekvı vállalati értékesítés és profitok NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉS A TNC-K TNC tevékenység nemzetközi szabályozása Miért lenne szükség átfogó szabályozásra? A TNC-k két vagy több nemzeti jogrendszert érintve mőködnek. Elısegítené a nemzeti gazdaságpolitikák további liberalizálását. Biztosítaná a transzparenciát. Lehetıvé tenné az FDI-ért folyó verseny által okozott torzítások korrigálását. Az egyes államok és a TNC-k közötti konfliktusok csökkennének. Lefektetnék a TNC-k viselkedési szabályait. Nincs a tıkeáramlások szabályozásával foglalkozó nemzetközi szervezet. Nemzetközi szervezetek és a TNC-k: nemzetközi szabályozási kísérletek és szabályok ENSZ Code of Conduct tervezete ENSZ Global Compact UNCTAD UNCTC tevékenysége OECD Multilaterális Befektetési Egyezmény tervezete OECD multinacionális vállalatok számára kidolgozott irányelvei

WTO TRIMS Az ENSZ és a transznacionális vállalkozások Code of Conduct: az ENSZ illetékes testülete (Commission and Centre on Transnational Corporations) 1974-ben sikertelen kísérletet tett arra, hogy a transznacionális vállalatokat magatartási szabályok kimunkálására és elfogadására rábírja. TNC definició a Code of Conduct tervezetében: he term "transnational corporation" as used in this Code means an enterprise, comprising entities in two or more countries, regardless of the legal form and fields of activity of these entities, which operates under a system of decision-making, permitting coherent policies and a common strategy through one or more decision-making centres, in which the entities are so linked, by ownership or otherwise, that one or more of them may be able to exercise a significant influence over the activities of others, and, in particular, to share knowledge, resources and responsibilities with the others. 75 ENSZ Global Compact 1999-ben Kofi Annan ENSZ fıtitkár hívta életre. A kezdeményezés célja: közös felelısségvállalás valósuljon meg az ENSZ és a nemzetközi vállalatok között. környezetvédelmi és a társadalmi célok megvalósítása érdekében a vállalkozások legyenek stratégiai partnerei a helyi közösségeknek, az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek. A kezdeményezéshez vállalatok a világ minden tájáról csatlakozhatnak, http://www.unglobalcompact.org/docs/news_events/8.1/gc_brochure_final.pdf A Global Compact tíz alapelve Emberi jogok 1. Az üzleti világ támogassa és vegye figyelembe a nemzetközileg elfogadott emberi jogok védelmét. 2. Biztosítsa, hogy tevékenysége során ne sérüljenek az emberi jogok, azokkal ne éljen vissza. Munka 3. Az üzleti világ biztosítsa szövetségek létrehozásának szabadságát, és ismerje el a kollektív alku jogát. 4. Küszöbölje ki az erıszakolt és a kényszermunka minden formáját.

5. Szüntesse meg a gyermekmunkát. 6. A munkáltatói jogai gyakorlása során ne alkalmazzon semminemő diszkriminációt. Környezetvédelem 7. Az üzleti világ szereplıi a környezetvédelmi kihívásokra elıvigyázatossággal reagáljanak. 8. Vállalják fel azokat a kezdeményezéseket, amelyek nagyobb környezetvédelmi felelısségvállalást eredményeznek. 9. Ösztönözzék környezetbarát technológiák kifejlesztését és elterjedését. 76 Korrupció-ellenesség Az üzleti világ szereplıi lépjenek fel a korrupció minden formája ellen, beleértve a kierıszakolást és a megvesztegetést. Global Compact Network in Hungary A Global Compact Network-ot 2006 novemberében a MOL- csoport, a Budapesti Értéktızsde, a Holcim Hungary, az Addecco Hungary, az Ernst & Young Hungary és a UNDP hozta létre. Jelenleg 19 tagja van. A hálózat három munkacsoportot hívott életre: a környezet és energia, az egyenlı lehetıségek és a korrupció-ellenes küzdelem jegyében. Lásd: http://www.unglobalcompact.org/networksaroundtheworld/display.html?id=hu Lásd például: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/bevezetes/jelentesteteli_gyakorlatunk/gri_es_ungc _megfelelesi_tablazat/ UNCTAD transznacionális központja: UNCTC Jellemzıi Az UNCTAD (United Nations Conference on Trade and Development) United Nations Center on Transnational Corporations 1974 óta mőködik. Célkitőzései: segítsen megérteni a TNC-k mőködésének politikai, gazdasági, társadalmi és jogi következményeit, elsısorban a fejlıdı országokban,

nemzetközi egyezményekkel segítse a pozitív nemzeti és világgazdasági következmények érvényesülését, valamint kivédeni a negatív hatásokat, erısítse a fogadó (fejlıdı) ország tárgyalási pozícióit a transznacionális vállalatokkal való tárgyalásokon. UNCTC TNC definíció: enterprises, irrespective of their country of origin and their ownership, including private, public or mixed, comprising entities in two or more countries, regardless of the legal form and fields of activity of these entities, which operate under a system of decision-making centres in which these entities are so linked, by ownership or otherwise, that one or more of them may be able to exercise a significant influence over the activities of others and in particular, to share knowledge, resources and responsibilities with the others. 77 UNCTC eredmények Nemzetközi megállapodások. Code of Conduct on Transnational Corporations tervezete, egyéb nemzetközi egyezmények (nemzetközi üzleti tranzakciók fizetései, nemzetközi számviteli szabványok és beszámolók). Információk a TNC-re vonatkozóan. Adatok győjtése és értelmezése a közvetlen külföldi befektetésekre és a transznacionális vállalatokra, valamint a releváns nemzeti és nemzetközi szabályokra vonatkozóan, és azok kiértékelésének terítése. Kutatások és elemzések a TNC-k gazdasági és társadalmi vonatkozásait illetıen, mindenekelıtt a fejlıdı világban. Tanácsadás kormányok és a fejlıdı országok számára a TNCtárgyalásaikon annak érdekében, hogy az FDI elınyeit élvezhessék. Tevékenységét lásd részletesen: http://unctc.unctad.org/aspx/index.aspx UNCTC folyóirata Transnational Corporations: évente háromszor jelenik meg. Egyes számai letölthetık: http://www.unctad.org/templates/startpage.asp?intitemid=2968&lang=1 Publikációs lista: http://unctc.unctad.org/data/publicationfdiandtncs_1973-2003revised.pdf Az OECD multinacionális vállalatok számára kidolgozott irányelvei Multilateral Agreement on Investment Sikertelen kísérlet a szabályozásra: az OECD Miniszteri Tanácsának 1995- ös évi ülésén napirenden a Multilaterális Befektetési Egyezmény tervezete

Célja az volt, hogy a nemzetközi beruházások játékszabályait meghatározza, azok liberalizáltságát, a beruházásvédelmet figyelembe véve, és hatékony vitarendezési fórumot állítson fel. Lásd errıl: http://www.oecd.org/document/35/0,3343,en_2649_33783766_1894819_1_1_1_1,00.ht ml http://www.oecd.org/daf/mai/toc.htm Az OECD multinacionális vállalatok számára kidolgozott irányelvei A multinacionális vállalatok tevékenységét, viselkedésmódját az OECD 1976-ban Irányelvek keretében kísérelte meg önkéntes jelleggel szabályozni. 78 Az Irányelveket többször módosították. A 21. század követelményeihez való igazításuk szövegét 2000 júniusában erısítette meg az OECD miniszteri értekezlete. Az Irányelvek alkalmazását 64 bekezdésbıl álló Magyarázó Értelmezés is segíti. Az új szöveg már nem OECD tagországokról" szól, hanem az Irányelvekhez, illetve az OECD Nyilatkozathoz csatlakozó országokról". Az Irányelveket megerısítette és elfogadta valamennyi OECD tagország, így Magyarország is. Lásd errıl: http://nfgm.gov.hu/feladataink/kulgazd/oecd/osszefoglalooecd.html The OECD Guidelines for Multinational Enterprises 2000 évi revíziójának fejezetei: Fogalmak és alapelvek. Általános irányelvek Közzététel Foglalkoztatás és ipari kapcsolatok Környezetvédelem Megvesztegetés elleni küzdelem Fogyasztói érdekek Tudomány és technológia Verseny Adózás Lásd részletesen: http://www.oecd.org/dataoecd/61/39/38111194.pdf

WTO TRIMS egyezménye TRIMS: Trade related investment measures WTO Uruguay forduló Olyan beruházási szabályokkal foglalkozik, amelyek közvetlen hatással vannak a nemzetközi kereskedelemre Fıleg teljesítmény-elıírások: exportkvóta elıírása befektetıknek helyi input arány meghatározása 79 importált inputok korlátozása Cél: a kereskedelmet torzító intézkedések felszámolása Implementációra átmeneti idı (2-7 év), de nem sikerült maradéktalanul átültetni http://www.wto.org/english/tratop_e/invest_e/invest_e.htm http://www.wto.org/english/docs_e/legal_e/ursum_e.htm#eagreement TNC-k a világgazdaságban A világkereskedelem egyharmada a transznacionális vállalatok központjai és leányvállalatai közötti forgalom. További harmada a transznacionális vállalatok közötti forgalom. Mindössze a világkereskedelem egyharmada érinti a kis-és középvállalkozásokat, azaz a nemzeti vállalkozások közötti klasszikus külkereskedelmet. 70 ezer TNC, közel 1 millió leányvállalat Termelés fokozódó nemzetköziesedése A globális GDP 10%-a (más becslések szerint 25-30 %) A globális export 1/3-a TNC körben is erıs a koncentráció: a top 100 TNC adja az összes TNC foglalkoztatottjának és árbevételének 12-14%-át. Anyavállalatok 80%-a fejlett országokban Leányvállalatok csaknem 90 %-a nem a fejlett világban. Kínában mintegy 220 ezer leányvállalat Kelet-és Közép Európában a leányvállalatok mintegy 30 %-a.

TNC-k és a nemzetközi gazdaság viszonya Az FDI gyorsabb ütemben növekszik, mint a nemzetközi kereskedelem Internalizált kereskedelem transzferárak. Az FDI nemzetközi megoszlása erısen koncentrált. FDI nagy része tıke- és technológia-intenzív ágazatokban. TNC-k közötti szövetségek. Nemzetközi interdependenciák növekedése, állam szerepének csökkenése. 80 A technológiai fejlıdés és a K+F átalakuló szerkezet új TNC típusok megjelenését tette lehetıvé A globalizáció révén a TNC-k szerepe egyre nı a világgazdaságban, ezt a jelentısen emelkedı éves FDI áramlások is mutatják Regionális változások: a fejlett országok részesedése csökken Az állam és a TNC-k megváltozott viszonya a TNC-k nincsenek a hazai jogrendnek alávetve, gazdasági érdekeik szerint megválaszthatják azt az országot, ahol a székhelyük van, az állam befolyásoló szerepe kevéssé érvényesülhet, a TNC-k érdeke, hogy a fogadó országok vonatkozó szabályait és az ENSZ Global Contact-ját elfogadják. A transznacionális vállalatok és a fogadó országok kapcsolata Az elmúlt 60 év változásainak fázisai: Nászút fázis: 1950-60-as évek eleje, rózsaszín köd világháború utáni idık Nyugat-Európa USA A legtöbb transznacionális vállalat viszonylag kicsi volt, kevesebb országban voltak jelen, mint napjainkban. Kialakuló problémák idıszaka (1960-70-es évek): számos fejlıdı ország politikailag függetlenebb, változások a transznacionális vállalatokban, nemzetközi szabványosítás, terjeszkedés, egyre alaposabb vizsgálatok és támadások

kormányok szők látóköre, a transznacionális vállalatok jobban meggondolják, mibe és hová fektessenek be. Megbékélés idıszaka (1970-es évek vége, 80-as évek eleje): átgondoltabb kapcsolatok, mindkét fél tudja, hogy a közös jólét elérése érdekében mit várhat és mit nem a másiktól, minden eddiginél gyorsabb és nagyobb strukturális változások. Befektetési kedv a 21. században: 81 fejlett országok: közvetlen külföldi tıkekihelyezés növekedése, fúziók és felvásárlások, újabb aggodalmak, dilemmák a fogadó országok szempontjából, legnagyobb probléma: azok az országok és régiók, amelyeknek a legnagyobb szüksége lenne a mőködı tıkére, kevésbé vonzóak a befektetı vállalatok számára. TNC-k pozitív hatása a fogadó országokra Erıforrások biztosítása (tıke, megtakarítások) Munkahelyteremtés Technológia közvetítése Nemzetközi termelési hálózatokhoz való hozzáférés TNC-k negatív hatása a fogadó országokra Belföldi beruházások, hazai vállalatok kiszorítása A technológiatranszfer nehézségei Profitrepatriálás Versenyt torzító hatás Méret Kedvezmények Fogadó ország szabályainak kikerülése TNC-k szabályozása a fejlıdı országokban Gyarmati örökség a kitermelı szektorban és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrában TNC: a korábbi gyarmati elnyomás folytatása?

Exportból származó haszon kivitele az országból. Államosítás, elsısorban az 1960-as és 70 -es években. http://www.youtube.com/watch?v=zalqyjcja2y TNC-k és az államok közötti vitarendezés fórumai ICSID (International Centre for Setlement of Investment Disputes) Független nemzetközi intézmény, amelyet a Convention on the Settlement of Investment Disputes between States and Nationals of Other States alapján hozott létre 144 ország. A Convention rögzíti az ICSID küldetését, jogosultságait, szervezetét és fı funkcióit. 82 Elsıdleges célja a nemzetközi beruházási viták rendezése. Lásd: http://icsid.worldbank.org/icsid/index.jsp UNCITRAL United Nations Commission on International Trade Law, http://www.uncitral.org/uncitral/en/index.htm http://www.uncitral.org/uncitral/en/uncitral_texts/arbitration.html Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választott bírósága (Párizs) ICC International Court of Arbitration A világ vezetı választott bírósága a nemzetközi kereskedelem és más üzleti kapcsolatok vitás területein. Alapítása óta több mint 16 ezer ügyet tárgyalt. Egyedül 2008- ban 120 ország 1758 érintett résztvevıjének 663 vitás ügyében foglalt állást. Lásd részletesebben: http://www.iccwbo.org/court/ Más választott bíróságok (London, Stockholm, Szingapúr, stb.) Igénybevételük költséges, eljárások szakszerő. Transznacionális vállalatok központjai A stratégiai döntéseket itt hozzák, és itt elemzik. A központi HQ-ek regionális (nagytérségi) HQ-ek rendszerén keresztül irányítanak. A regionális HQ-ek az adott területre általában döntési és irányítási jogkörrel rendelkeznek.

Telepítı tényezık Stratégiai földrajzi helyzet, virtuális is (információs hálózaton keresztüli elérhetıség) A helyet adó település milyen minıségő üzleti központ: szolgáltatások rendelkezésre állása információs technológiában is jártas munkaerı glokális munkások: világpiaci igényeknek megfelelı képzettség Területi agglomeráció megléte 83 Globális irányító központok Global city : New York, Tokió, London: a legnagyobb TNC-k székhelyei, egyben a világ legnagyobb pénzügyi központjai. Ugyanitt más vállalatok regionális központjai is. A global 500 közül a legfejlettebb országok vállalatainak központjai az adott ország nagyvárosaiban találhatók. A kevésbé fejlett országokban az adott ország fıvárosában (pl. Kína: Peking, Dél-Korea: Szöul, Oroszország: Moszkva) USA: három régió (Új-Anglia, közép-atlanti térség és a Közép-nyugat keleti államai) Szingapúr A regionális központok vezetı városa, a világ legnagyobb üzleti központja. A világ egyik legjelentısebb mőködı tıke importáló országa (646 négyzetkm, 3 millió lakós) Jelentıs tıkeexportır is, az ázsiai térség pénzforgalmának központja. Tıke-és technológia-igényes feldolgozóipar, pénzügyi szolgáltatások. Rotterdam után a világ második legnagyobb áruforgalmat lebonyolító kikötıje. A közvetítı kereskedelem egyik legnagyobb szereplıje. A TNC-k termelési egységei globálisan koncentrált termelés: egyetlen helyen folyik a termelés (globális stratégia). a fogadó ország piacára irányuló termelés (multidomestic stratégia): a lányvállalatok elsısorban a hazai piacra termelnek speciális lokális kritériumok. globális illetve regionális piacra irányuló termékspecializáció

transznacionális vertikális integráció a komplex globális integráció megjelenési formája: vállalati értéktermelési láncolat ( value-added chain ).A termelési és értékesítési folyamat egyes összetevıi különbözı országokban: kommunikációs és fuvarozási technológia révén globális tér kialakulása. A monetáris világ a térben A pénzforgalom igen koncentrált: 25 pénzügyi központ. New York London Tokió tengely. A nemzetközi valutaforgalom 60 %-át 20 bank bonyolítja le. 84 A pénzáramlások sebessége hihetetlenül megnıtt. Új pénzforma a virtuális pénz. A pénztovábbítás költségei jelentıs mértékben csökkentek (1964 óta 95 %-kal). Nemzetközi pénzügyi tranzakciók többsége mőholdas telefonvonalakon. Twenty-four-hour-trading a globális pénzvilágban. A globális világ újraszervezıdése: a hálózat A globális világ, a globális tér kulcsszava. Ugyanaz a szolgáltatásokban: globális virtuális terek. Kérdés: valós és virtuális globális terek összekapcsolódása? A világgazdaság térbeli szervezıdésének legfontosabb elemei: koncentráció, nemzetközi függıség és hierarchia: vonzerı a transznacionális vállalatok számára, földrajzi helyzetet a virtuális térben való elérhetıség relativizálja, térbeli áramlások felváltják a földrajzilag kialakult hálózatot, a világgazdaság elemzési egységei egyre inkább a világvárosok és a nagyvárosok rendszere, globális gazdaság egyre inkább multipoláris, a regionalizmus jelentısége megnı: a világpiaci sikerességek elısegítése a regionális integrációk feladata,

a lokalitás fogalma újradefiniálódik: a nemzetek helyett a régiók, a gazdasági körzetek, a kistérségek kerülnek a transznacionális vállalatok lokalizációs politikája érdeklıdésének középpontjába. TNC-k megítélése Igen eltérı: kritikusaik eltúlozzák a TNC-k által okozott károkat, támogatóik eltúlozzák az általuk nyújtott elınyöket. A világgazdaság oly mértékben meghatározó és ellentmondásos szereplıi, hogy az elıítéletek és az ideológiák jelentısen befolyásolják tudományos párbeszédeket is. A róluk alkotott vélemények befolyásolják a velük kapcsolatos gazdaságpolitikákat. 85 A TNC-kkel foglalkozó szakirodalomban egyetértés van: a közvetlen külföldi beruházások nagysága növekszik, a TNC-k egyre fontosabbak a világgazdaságban, tevékenységüket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Vitatott kérdések Hatásuk: o a munkaerıre, o a társadalmi jólétre, a jövedelem-eloszlásra, o az államokra (szuverenitásra, bevételekre), o a nemzetközi kereskedelemre, o a környezetre, o a szegény országok felzárkózására, stb. Összességében hatásuk pozitív vagy negatív-e az egyes államokra és lakosságukra? Szükséges-e tevékenységük globális szabályozása? Ideológiamentes megközelítés szükséges. Dinamikusan és folytonosan változó jelenség, nehéz tartós és megalapozott elméleteket alkotni. Egyetlen TNC sem halhatatlan (az 1980-as és az 1995-ös Fortune 500 listán csak a cégek 30%-a volt azonos!)

A TNC-k emberi erıforrás menedzsmentje centralizált HRM: központi HR jól strukturált és nagy létszámú, centralizált döntéshozatal és erıs központi befolyás jellemzı, fı feladat a vezetıi (központi és lányvállalati) feladatkörök fejlesztése, betöltése, jellemzı a HR rendszerek egységes alkalmazása, az anyavállalati gyakorlatok átültetése, rugalmatlanság, szervezeti tanulás lehetıségei korlátozottak, de a költségek viszonylag alacsonyak. 86 decentralizált HRM: kis központi HR, helyi részlegek döntési szabadsága nagy, eltérı HR rendszerek, egyéni megoldások dominálnak, rugalmasság, magas szintő szervezeti tanulás, de magas költségek. vegyes rendszerek A globális vállalatok vezetıi (és szakértıi) lehetnek: helyi munkavállalók, akik az adott ország állampolgárai, expatrióták, akik nem azon ország állampolgárai, ahol dolgoznak. Származhatnak az anyaországból, vagy érkezhetnek harmadik országból. A toborzási filozófia és gyakorlat: alapja egyfelıl a vállalati értékrend és filozófia, másfelıl racionális döntési kritériumok (költség és kompetencia). Lehet: etnocentrikus: kulcspozíciókban az anyaországból származó expatrióták, policentrikus: helyi vezetık, kevés nemzetközi karrierlehetıség, régiócentrikus: vezetıi pozíciókat a régión belülrıl töltik be, geocentrikus: best man for the job. Expatrióták küldése Nem áll rendelkezésre megfelelı kompetenciákkal rendelkezı helyi szakértı.

Bizonytalan politikai és gazdasági helyzet. Az üzleti stratégia fontos része az egységes globális vezetés és vállalati kultúra. A regionális vagy lokális vállalat mőködése kulcsfontosságú, de a döntéshozatal decentralizált. Nagyon jelentısek a kulturális különbségek. Közvetlen külföldi tıkeberuházások - foreign direct investment, FDI A TNC-tıl elválaszthatatlan a fogalom, de nem szinonima. 87 Pénzügyi folyamat, amely révén egy TNC befolyást szerez egy másik országban lévı cég felett. Négy értelmezés: a TNC-lét kelléke a nemzetközi tıkeáramlás egy formája szorosan kapcsolódó fogalom az állami gazdaságpolitikákhoz statisztikai fogalom Transznacionalizálódási index Vállalatokra és országokra is alkalmazható Három mutató számtani átlaga: külföldi eszközök aránya az összes eszközhöz képest külföldi foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva, külföldi értékesítés részaránya az összes értékesítésben. UNCTAD (2002) mutatói: Inward FDI Potential Index: 12 gazdasági és strukturális változó súlyozatlan átlaga adottságai alapján elvileg mennyi FDI-t tudna vonzani az adott ország? Inward FDI Performance Index: az éves bejövı FDI aránya a globális FDI áramlásokhoz viszonyítva. MŐKÖDİ TİKE EXPORT A világgazdaságban áramló mőködı tıke 1970 és 2007 között 125- szörösére növekedett (12 milliárd dollárról 1500 milliárd dollárra). A globális FDI volumene az Economic Intelligence Unit (EIU) elızetes becslései szerint 2010-ig stabil, 5% körüli növekedést fog mutatni (??)

A közép-kelet-európai országok, így Magyarország számára rövid- (2008-2009) és középtávon (2010-2012) is pozitívak a kilátások, évente kiegyensúlyozottan 5-7 milliárd dollár értékő mőködı tıke-beáramlás prognosztizálható (??). A mőködı tıke-befektetések legfontosabb célszektorai a közép-keleteurópai régióban: üzleti szolgáltatások, a számítás- és infokommunikációs technológia, vállalati funkciók áttelepítése (logisztika, disztribúció, ügyfélszolgálat, regionális központ, értékesítés és kutatás-fejlesztés), autóipar, elektronika, a megújuló energiák és a biotechnológia. Közép-Kelet-Európában a legnagyobb befektetéseket eszközlı országok: Németország, USA, Ausztria, Hollandia és Japán. 88 2007 végéig mintegy 66,35 milliárd euró (97,64 milliárd USD) mőködı tıke érkezett hazánkba. Fejlett országok FDI áramlásai USA Sokáig gyakorlatilag az egyetlen tıkeexportır: o o nettó megtakarítások dollár túlértékeltsége, a kihelyezést ösztönzi EURÓPA Fı célterület: Európa (piacszerzés + EK létrejötte) + harmadik világ (stratégiai megfontolások) 70-es évek elsı harmadáig (dollár leértékeléséig) meghatározó az USA, de abszolút értékben ekkor sem csökken a tıkekivitel. 1957 Római szerzıdés - négy szabadságjog Amerikai FDI áramlás az EK-ba (átlag): o o o 50-es évek: 63 millió dollár/év 60-as évek elsı fele: 837 millió dollár/év 70-es évek: több mint 2 milliárd dollár/év FDI stock: 1,6 milliárdról 19,3 milliárdra nı 70-es évektıl: o o USA tıkebefektetések lelassulnak Európa tıkeexportırré válik: UK, Franciaország, Norvégia, Hollandia Motivációk az európai vállalatok számára: o valutaparitások változása

o o amerikai piac fejlettebb technológia, olcsó energia 80-as évektıl: o o o EK már nettó tıkeexportır Japán is megjelenik az EK-ban befektetıként 90-es évektıl: vezetı szerep mind a kimenı, mind a bejövı FDI-ben AZ EU belsı piaca átalakította a transznacionális vállalatok nemzetközi üzletpolitikáját: o optimális üzemméret, vállalati hálózatok átszervezése, 89 o o o o termelés és szolgáltatás EU-n belüli koncentrálása a legkedvezıbb területekre, a belsı piac egészére kiterjedı kiskereskedelmi láncok kiépítése, szaporodó egymás közötti befektetések, újonnan csatlakozó országok növekvı jelentısége. Japán Sokáig elzárkózás a tıkeberuházások elıl Másoló stratégia 70-es évektıl technológia szerzı tıkeberuházások az USA-ba D-K-Ázsia: gazdasági háttér-ország EK: 80-as évek közepétıl dömping-ellenes vádak, protekcionista érzelmek Yen felértékelıdése piacszerzés A 90-es években az FDI hihetetlen mértékő növekedése: világgazdaság kitágulása liberalizáció / dereguláció technológiai fejlıdés: konténerek, hatalmas hajók, csökkenı repülıjegy árak, fax, mőhold, számítógépek, Internet, email, új szoftverek folyamatos hatékonyság növelési kényszer a vállalatok számára K+F-ben, termék-életciklusokban bekövetkezett változások privatizáció Európai integráció jelentıs mélyülése és bıvülése transznacionalizálódás világmérető elmélyülése,

A külföldi mőködı tıke áramlás pozitív hatásai Gyorsítja a gazdasági növekedést Fizetési mérleget javítja Termelékenységet növeli Kialakítja a korszerő ipari szerkezetet Meghonosítja a modern termelési és irányítási kultúrát Kulturált munkahelyeket teremt 90 Beszállító ipar fejlıdését segíti K+F tevékenységet serkenti Környezetkímélı megoldásokat támogat FDI földrajzi megoszlása HEADQUARTEREK MEGOSZLÁSA 67

FEJLETT ORSZÁGOK FDI ÁRAMLÁSAI 91 90 AZ EU KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEI RÉGIÓK SZERINT Investitionsströme der EU 25 im Jahr 2005 (Mrd. Euro) 19,9 20,0 USA 17,1 11,9 8,0 Kanada EFTA 1,6 0,5 10,3 0,6 Beitrittskandidaten (4 Länder) 9,0 4,1 Russische Föderation 5,7 0,4 4,2 1,2 Südkorea 10,9 6,2 Japan 2,5 29,5 0,8 Mittelmeerländer China 6,3 Mexiko 4,2 5,9 16,6 2,2 0,2 Indien -1,3 ASEAN (10 Länder) 8,5 1,6 Andere Länder Lateinamerikas Mercosur (4 Länder) 0,5 Subsaharische Länder Afrikas -6,0 6,0 Australien & Neuseeland Abflüsse Zuflüsse Törzsök Éva 96

A TOP 100 FEJLİDİ ORSZÁGBELI TNC LEÁNYVÁLLALATAI 92 101 Forrás: UNCTAD WIR 2007: 26 REGIONÁLIS FDI ÁLLOMÁNY ELOSZLÁS 102 Forrás: UNCTAD WIR 2006

ÉVES FDI ÁRAMLÁSOK ALAKULÁSA (MILLIÁRD USD) 93 104 Forrás: UNCTAD WIR 2008 További aktuális információk: WORLD INVESTMENT REPORT 2009 http://www.unctad.info/en/wir-survey/ A közvetlen külföldi befektetések ösztönzése Belépés erıforrások, tulajdonlás, a hozzáadott értékteremtésben melyik transznacionális vállalat résesedhet, külföldi tıkebevonás, a vállalat elhelyezkedése ösztönzés a közvetlen külföldi tıke számára Mőködési követelmények, elıírások a transznacionális vállaltokra: tiltott korlátozott (például: hazai munkaerı minimális foglalkoztatottsága, export, kutatás-fejlesztés) megengedett

Kilépés egy új vállalat belépése esetén kilépési feltételeket is megfogalmaznak, az 1960-70-es években volt szokásos, a piacokat keresı transznacionális vállalatok és az erıforrásokat keresı közvetlen külföldi tıke úgy összpontosul, hogy erıs alkupozícióba kerülhessenek. Általában A transznacionális vállalatok és a fogadó országok kapcsolata összetett, bonyolult. 94 21. században változások minden téren: új szereplık, más felfogás, más piacok THE EUROPEAN ROUND TABLE OF INDUSTRIALISTS - ERT 45 európai iparvállalat elsı vezetıjét tömörítı fórum, 1 600 milliárd eurós összforgalommal, 6,6 millió alkalmazottal világszerte. Legfıbb célja az európai ipar versenyképességének elımozdítása. Munkacsoportok: versenypolitika - Competition Policy versenyképesség - Competitiveness külgazdasági kapcsolatok - Foreign Economic Relations szociális változások - Societal Changes energia és klímaváltozások - Energy and Climate Change Dél-kelet Európa: ERT által támogatott üzlet tanácsadó bizottságok - South-East Europe: Business Advisory Councils supported by ERT Lásd: http://www.ert.eu/home.aspx Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) Az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. Egyes ERT vállalatok magyarországi elnökeinek, illetve vezérigazgatóinak fóruma: ABB, AkzoNobel, BT, Electrabel, Electrolux, Ericsson, MOL, Nestlé, OMV, Philips, SAP, SKF és Suez Environnement. Éves jelentéseikben befektetıi tapasztalatokon alapuló, politikamentes véleményüket fogalmazzák meg Magyarország érdekében, mindenek elıtt a sikeres európai integrációval és a versenyképesség növelésével kapcsolatban. http://www.skf.com/portal/skf_hu/home/skfhungary?contentid=775068

TİKEBEFEKTETÉSEK ÉS TİKEKIVONÁSOK MAGYARORSZÁGON 95 118 További információk http://www1.umn.edu/humanrts/links/business.html http://www.un.org http://www.unctad.org

NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM Szolgáltató szektor változásai Részaránya a jövedelemtermelésben, beruházásban 50-60% körüli szintre került Új szolgáltató ágazatok jöttek létre A hagyományos szolgáltató ágazatok költségszintje csökkent Nıtt a szolgáltatások nemzetközi forgalma 96 Korlátozások leépülıben Feldolgozóipar szerkezetváltozása Szolgáltatások csoportosítása Felhasználó szerint: fogyasztói szolgáltatások termelıi szolgáltatások Piacosíthatóság szerint: üzleti (piaci) szolgáltatások közszolgáltatások (nem piaci) szolgáltatások Szolgáltatások a határ átlépése szerint Helyzetváltoztatás nélkül Tényezı nemzetközi áramlása, igénybevevı helyben Igénybevevı utazik Mindkettı nemzetközi áramlása Szolgáltatások jellemzıi Elválaszthatatlanság Megfoghatatlanság Tárolhatatlanság Fogyasztók jelenléte Egyediség

Szállíthatatlanság (többnyire) Szolgáltatások csoportosítása a GATS szerint Határon átlépı szolgáltatások Külföldön igénybevett szolgáltatások Export helyben létrehozott vállalat révén Az importır országban nyújtott egyéni szolgáltatás (a szolgáltatásnyújtó külföldre megy) Nemzetközi szinten jelentıs szolgáltató ágazatok 97 Pénzügyi szolgáltatások (bank, biztosítás, tızsde) Telekommunikáció Légi forgalom Hajózás Teherszállítás Könyvelés Vállalatirányítási tanácsadás Reklám Jogi szolgáltatások Audiovizuális szolgáltatások Adatfeldolgozás Professzionális szolgáltatások (GATS) Accountancy services Advertising services Architectural and engineering services Computer and related services Legal services Kommunikációs szolgáltatások Audiovisual services Postal and courier, express mail services Telecommunications

Szektorális szolgáltatások Construction and related services Distribution services Educational services Energy services Environmental services Financial services Health and social services 98 Tourism services Fuvarozási szolgáltatások Air transport Maritime transport Services auxiliary to all modes of transport Szolgáltatáskereskedelem liberalizációjának elınyei Növekvı gazdasági teljesítmény Gazdasági fejlıdés Olcsóbb szolgáltatások a fogyasztónak Nagyobb választék Átláthatóság és elıre láthatóság Technológiatranszfer Szolgáltatáskereskedelem negatívumai Külföldi verseny miatt a hazai komparatív hátrányú szolgáltatások hanyatlanak Kedvezıtlen makrogazdasági tulajdonosi szerkezet Munkaerı elcsábítása a hazai szolgáltatóktól Hazai szolgáltatók védelme a transzparencia következtében kevésbé lehetséges A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem korlátozásának eszközei Mennyiségi korlátozások Áralapú korlátozások

Technikai akadályok Elosztási és kommunikációs eszközökhöz korlátozott hozzáférés Állami beavatkozások a szolgáltatások területén Közüzemi díjak ellenırzése Szállítási díjak és vállalkozások engedélyezése Mennyiségi korlátozás mőködési engedély limitálásával Állami tulajdon a tömegtájékoztatásban 99 Szigorú pénzintézeti törvény Érvek az állami beavatkozás mellett Ha a szükséges ágazati méret nem megállapítható Pozitív externália erısítése, negatív externália elkerülése Destruktív verseny Fogyasztók hiányos informáltsága Nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem akadályai Mennyiségi korlátozások (pl. légitársaságoknál) Áralapú korlátozások (pl. vízumdíjak, reptéri illetékek, belépési és kilépési adók). A szolgáltatáshoz szükséges eszközökre kivetett vámokkal is korlátozhatnak. Technikai akadályok (szabványok, elıírások, diplomák, képzettségek, szakmák el nem ismerése (a bolognai folyamat ezen változtat az EU-n belül). Diszkriminatív hozzáférés elosztási és kommunikációs hálózatokhoz (telefon, vasút). Ezek gyakran rejtett akadályok, mert nem evidensek. A NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM SZABÁLYOZÁSA - GATS GATS: General Agreement on Trade in Services Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelmérıl Uruguay-i fordulóban született A WTO három fı egyezményének egyike

Tartalom A GATS a szolgáltatások kereskedelmére és a szolgáltatások területén történı beruházásokra terjed ki. 130 országra kiterjedı, jogilag kötelezı erejő keretszerzıdés és kötelezettségvállalási megállapodás. A megállapodás célja gyakorlatilag a teljes szolgáltatási szektor liberalizálása, elérhetıvé tétele a külföldi szolgáltatók számára. GATS alapelvek A GATS három alapelven nyugszik: 100 kiterjed valamennyi szolgáltatásra (az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével), nem engedi a nemzeti szolgáltatás- nyújtók elınyben részesítését (nemzeti elbánás elve), nem engedi meg a megállapodás többi tagja közötti diszkriminációt (legnagyobb kedvezményes elbánás -MFN- elve). A szolgáltatásokra nem alkalmaznak semmilyen vám vagy egyéb általános védelmi mechanizmust, de az egyezmény mindhárom elv alól lényeges kivételeket tesz. A GATS céljai A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem bıvítése Liberalizáció A szabályozás elveinek és eszközeinek meghatározása A tagországok jogai és kötelezettségei egyensúlyának megteremtése A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem alapelvei Valamennyi szolgáltatás bevonása a szabályozásba Legnagyobb kedvezményes elbánás alkalmazása Nemzeti elbánás Transzparencia a nemzeti szabályozásokban Objektív és ésszerő nemzeti szabályozások Elismerés joga A szolgáltatásokhoz kapcsolódó nemzetközi fizetések liberalizálása

Kötelezettségvállalások tartóssága További liberalizáció érdekében folyamatos tárgyalások Kivételek a liberalizációs kötelezettségek alól Közerkölcs védelme Közrend fenntartása Egészség és életvédelem (emberek, állatok, növények) Félrevezetı, csalárd gyakorlat megakadályozása 101 Adatvédelem és más személyes jogok biztosítása Szolgáltatások a világkereskedelemben 1995 és 2005 között a fejlett és a fejlıdı országok részesedése a szolgáltatáskereskedelembıl relatíve stabil volt, a kivitel több mint ¾-ét a fejlett országok adták, míg a fejlıdık és a legkevésbé fejlett fejlıdık (LDC) összesen 22%-át. A további liberalizáció (a szolgáltatáskereskedelem korlátainak 50 %-os csökkentése) 23 milliárd dolláros többlet jövedelmet eredményezne a világgazdaságban, míg a szolgáltatás-kereskedelemre vonatkozó összes korlátozó intézkedés liberalizálása 50 milliárd dollár jövedelemtöbbletet jelentene. A szolgáltatások világkereskedelmének abszolút és relatív növekedése jelentıs (növekedési üteme az árukereskedelem növekedési üteménél 1,5 %-kal nagyobb). A gazdaság szerkezetében egyre jelentısebb helyet foglalnak el a tercier és negyedik (pl. bank pénzügyi - biztosítási szolgáltatások, kutatás-fejlesztés) szektorok korszerő ágazatai, amelyek a nemzeti összterméknek néhol már több mint 66-70%-át adják! A világ vezetı üzleti szolgáltatás exportırei (2005) EU25 piaci részesedés 27,1 % (EU belsı kereskedelem nélkül) USA 14,7 % Japán 4,5 % Kína 3,1 % A szolgáltatások szinte mindenütt a GDP legalább felét adják, a nemzetközi kereskedelem mintegy 20 %-át. A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelemben kiemelkedı a súlya a turizmusnak és a fuvarozásnak.

Az egyes országok exportjában részaránya jelentıs emelkedést mutat 1980 2004 USA: 17,5 % 30 % UK: 24 % 34 % Japán: 13 % 15 % Németország: 15 % 13 % Az információs szolgáltatások India és Írország exportjában meghatározóak. GATS ellenes szervezetek a világban 102 World Development Movement (Britain) GATSwatch (Europe) The Alliance for Democracy (USA) AFTINET (Australia) ARENA (New Zealand) Egy civil szervezet ellenvéleménye A magyar Védegylet vonatkozó konferenciájának középpontjában a GATS egyezmény állt. Megfogalmazásukban: a WTO agyszüleménye újabb piacok megnyitása céljából a vállalatok számára, függetlenül azok társadalmi, környezeti hatásaitól. A GATS érinti az összes közszolgáltatást, ezért céljuk kettıs: a közszolgáltatások területén zajló privatizációs és liberalizációs folyamatok bemutatása nyugat-európai civil szakértık által, illetve egy közép európai civil koalíció létrehozása a közszolgáltatásokkal kapcsolatos kampányok összehangolására. Ez a honlap már GATS mentes zóna! Csatlakozzon ön is! Bécs, Oxford, Québec, Melbourne, Genova, Párizs városai már megtették! A cél hogy minél többen hangot adjanak nemtetszésüknek. Tiltakozzon! Világszerte számtalan önkormányzat, civil szervezet, egyesület és szakszervezet tett már így Használja a GATS mentes zóna lógót! Rakja ki ajtójára, postaládájára, biciklijére, használja levelek fejlécének részeként, honlapokon, pólón. Terjessze, amennyire csak lehetséges! Magyarázza el a GATS veszélyeit ismerıseinek, barátjának, szüleinek, gyerekének, szomszédjának! Bécs, Oxford, Québec, Melbourne, Genova, Párizs városai már csatlakoztak. Tegye meg ön is! SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD MOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Szolgáltatások szabad mozgása pozitív vagy aktív szolgáltatás szabadság: a szolgáltatók mozognak negatív vagy passzív szolgáltatás: a szolgáltatást igénybe vevık mozognak "levelezı" szolgáltatás: a szolgáltatás mozog

Szolgáltatások liberalizációja Részeredmények: minden bank nyithat fiókot bármely más tagállamban (1989). a kilencvenes évek elején liberalizáció az életbiztosításokra és egyéb biztosításokra. a közúti fuvarozások területén a fuvarozók szállítási engedélyeire vonatkozó nemzeti korlátozások, kontingensek eltörlése. Az ezredfordulóra a szolgáltatások nagyobb részét (pénzügyi, banki, telekommunikációs szolgáltatásokat) liberalizálták. 103 Folyamatban a villamos energia, gázszolgáltatás, vasúti szállítás, postai szolgáltatások liberalizációja. 2004 januárjában a Bizottság terjesztette be az ún. szolgáltatási irányelvet (BOLKESTEIN irányelv), elfogadva 2006-ban. Átültetési határidı: 2009. december 28. Számos szektorban növeli a versenyt, szorgalmazza az árak csökkentését, nagyobb piaci lehetıséget nyújt a kis- és középvállalatok számára (például építıipar, turizmus, reklámozás, kereskedelem) Szolgáltatási irányelv A szolgáltatások diszkrimináció- mentességére épül. A szolgáltatás helye szerinti államnak biztosítania kell a szolgáltatás nyújtására való jogosultságot és annak szabad gyakorlását. Ezt a jogosultságot a tagállamok csak a szükségesség, az arányosság elvére alapozva akadályozhatják. Szolgáltatások a Lisszaboni Szerzıdésben III. CÍM Mezıgazdaság és halászat IV. CÍM A személyek, a szolgáltatások és a tıke szabad mozgása 1. fejezet: Munkavállalók 2. fejezet: Letelepedési jog 3. fejezet: Szolgáltatások 4. fejezet: Tıke-és fizetési mőveletek Lisszaboni Szerzıdésrıl lásd: http://www.euvonal.hu/kulugy/upload/m_74/rek5/30.pdf

WTO WORLD TRADE ORGANISATION, VILÁGKERESKEDELMI SZERVEZET Jellemzıi A nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó egyetlen nemzetközi gazdasági intézmény. A nemzetközi jog által hivatalosan elismert szervezet, a GATT-hoz képest kibıvült hatáskörrel. 104 A GATT csak ajánlásokat tett, a WTO határozatai tagjaira kötelezı érvényőek. Erejét mutatja, hogy a nem betartott határozatok esetében szankcionálhat is. WTO elıdje: GATT, Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény GATT (General Agreement on Tariffs and Trade): a II. világháború utáni világgazdasági rend alapintézménye. Létrejötte: 1947, alapítói: 23 ország. Multilaterális nemzetközi egyezmény, amelyben meghatározták a nemzetközi kereskedelem elveit és játékszabályait. A módosított GATT94 a WTO egyik meghatározó egyezményeként él tovább. GATT elızménye: Havannai Világkereskedelmi Konferencia Elızménye: ENSZ határozat világkereskedelmi konferencia összehívásáról. Határozata: Havannai Charta a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) létrehozásáról. 56 ország aláírta, az USA nem, így nem jött létre. Tervezett feladatait a Charta IV. fejezetében megfogalmazott GATT vette át. A GATT céljainak megvalósítására nem hoztak létre szervezeti struktúrát, a GATT nem is szankcionálhatott. GATT Alapelvek (preambulum): az életszínvonal emelése, teljes foglalkoztatottság,

reáljövedelmek és az effektív kereslet növelése, a természeti erıforrások hatékony kihasználása a világgazdaságban, az árutermelés és az árukereskedelem dinamikus növelése GATT szerkezete Preambulum 1. Rész (2 cikkely): sokoldalú vámszerzıdés, a legnagyobb kedvezmény elvének átfogó érvényesítése 2. Rész (21 cikkely): a legfontosabb sokoldalú kereskedelempolitikai megfontolások, pl.: 105 belföldi adózás és szabályozás alapelvei, tranzitkereskedelem szabadsága, dömpingellenes és kiegyenlítı vámok alkalmazásának lehetıségei és korlátai, vámérték megállapításának és a vámeljárásnak legfontosabb szabályai beviteli kvóták felszámolására és átmeneti alkalmazásuk szabályozására vonatkozó elıírások, devizagazdálkodási elıírások, állami szubvenciók szabályozása, egységesítése, állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatok tevékenységének szabályozása stb. 3. Rész (12 cikkely): a GATT szervezetének mőködésérıl 4. Rész (3 cikkely): 1965-ben elfogadott önálló rész Kereskedelem és fejlesztés címmel a fejlıdı országoknak tett speciális engedmények GATT (illetve WTO) alapelvei Legnagyobb kedvezmény elve A feltüntetett területeken a szerzıdı országok megadnak egymás jogi és magán személyeinek minden olyan kedvezményt, amelyet a múltban egy harmadik országnak már megadtak, vagy a jövıben meg fognak adni. Nem diszkriminál: ha valaki élvezi a legnagyobb kedvezményt, mindenki más ország is jogosult. Külföldit külföldivel tesz egyenlıvé saját országában Rendszerint az importvámokat szabályozzák ezzel az elvvel. A hasonló termék problematikája (termelési eljárások és módszerek nem vehetık figyelembe, pl. börtönökben vagy gyermekmunkával elıállított termékek)

A piaci hozzáférés az exportra is vonatkozik (kereslet esetén nem utasítható el az export hazai indokokra hivatkozva mennyiségi exportkorlátozások tilalma)) Kivételek a legnagyobb kedvezményes elbánás alól Kishatár-menti forgalom vámkedvezményei Szabadkereskedelmi övezetek és vámuniók belsı vámmentessége Az un. birodalmi preferenciák (vámkedvezmények, pl. Brit Nemzetközösség) 106 Nemzeti elbánás elve Általános kivételek (pl. közerkölcs, egészségügyi szempontok) Nemzetbiztonsági kivételek (pl. embargó) GSP (általános preferencia rendszer) keretében nyújtott kedvezmények (1979 óta) A szerzıdı partner jogi és/vagy magánszemélyei a hazaiakkal azonos jogokat élveznek adott területeken. Ugyanazok a kötelezettségeik is. Külföldit a belföldivel teszi egyenlıvé. Viszonosság elve Feltételezi, hogy a partnerek azonos módon viszonyulnak egymáshoz, az adott és kapott kedvezmények egyensúlyát teremti meg. Rendszerint kölcsönös elınyök biztosítása, a nyújtott kedvezmények nem egyoldalúak. Kivétel: a fejlıdı országoknak egyoldalúan nyújtott preferenciák (GSP rendszer) Nyilvánosság (átláthatóság) elve A nemzeti külkereskedelmi szabályozások egyértelmőek, átláthatók, azokat a tagországok nyilvánosságra hozzák. Konzultációs kötelezettség elve A tagok vállalják, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások révén oldják meg (és nem pl. vámháborúkkal).

Megvalósulásához nem elég a GATT (ill. WTO), az egyes államok akarata, hozzáállása is szükséges és fontos. Magyarország GATT-csatlakozása Magyarország csatlakozása az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményhez (GATT) 1973-ban történt meg. Mivel a magyar "piacgazdaságról" festett kép szebb volt a valóságnál, a GATT normái és a magyar gazdaság realitásai között mintegy másfél évtizeden át elég jelentıs különbség mutatkozott. A GATT szerzıdı felei, köztük az Európai Közösség, elfogadták, hogy Magyarország - piacgazdaságokhoz hasonlóan - vámengedményekkel fizessen a belépésért. Nem fogadták el a magyar árrendszert és a mögötte meghúzódó állami támogatási, illetve nyereség-átcsoportosítási gyakorlatot. Állami kereskedelmő országok - köztük Magyarország - esetében ragaszkodtak ahhoz, hogy a GATT-csatlakozás egyik feltétele egy szelektív, azaz egyetlen országgal szemben is alkalmazható védızáradék legyen. 107 GATT UTÓDJA: WTO - WORLD TRADE ORGANISATION 1995-ben kezdte meg mőködését az Uruguayi Forduló eredményként, a Marrákeshben aláírt 600 oldalas, több ezer mellékletet tartalmazó szerzıdés alapján. Székhelye: Genf. Tagjai: 153 ország (több mint 500 kihelyezett titkárság). A tagországok 2/3-a fejlıdı ország. Magában foglalja a módosított GATT-ot (GATT94), valamint a GATT égisze alatt létrehozott valamennyi megállapodást is. WTO céljai és feladatai Kereskedelmi liberalizációra vonatkozó szabályozások: áruk és szolgáltatások kereskedelmének útjában álló akadályok lebontása kereskedelmi tárgyalások keretében, konszenzussal. Nemzetközi kereskedelmi tárgyalások folytatása. Nemzetközi kereskedelmi viták rendezése a tagországok között nemzetközi kereskedelmi tárgyalások révén. Monitorozza a nemzeti kereskedelempolitikákat. Együttmőködik más nemzetközi szervezetekkel.

A WTO tevékenységi köre Tevékenysége felöleli: árukereskedelmet, szolgáltatáskereskedelmet, szellemi termékek kereskedelmét Jelenleg a WTO 16 olyan multilaterális nemzetközi szerzıdést kezel, amelyet valamennyi tagország ratifikált. Négy olyan sokoldalú (plurilaterális) szerzıdést is nyilvántart, amelyet csak néhány WTO-tag írt alá. 108 Egyezmények Áruk: GATT Szolgáltatások: GATS Szellemi termékek: TRIPS Vitarendezés A GATT/WTO mőködése Nem lezárt szerzıdés alapján mőködik, hanem folyamatosan változó szabályok szerint ( Körtárgyalások Fordulók - Rounds). Folyamatos nyitottság a változó szabályokra, Kötelezı erejő határozatok, szankciók a szabályokat és a határozatokat megsértık ellen. Átláthatóság (a kormányok kötelesek tájékoztatást adni minden, a külkereskedelmet érintı új szabályozásukról), Kormányok rendre utasíthatók az un. kereskedelempolitikai vizsgálati mechanizmus alapján Hivatalos nyelvek: angol, francia, spanyol. Szavazás: konszenzussal ( fenntartásoknak nincs helyük ), egy országegy szavazat alapon. Gyakorlatban: nem szavazás, hanem a négyek egyeztetett álláspontjának elfogadása. Minden tagország biztosítja, hogy törvényei, közigazgatási rendtartása és eljárási szabályai megfeleljenek azon kötelezettségeinek, melyek a különbözı szerzıdések szövegébıl adódnak. WTO és a tagországok szuverenitása?

Informális döntéshozatal A zöld szoba: az informális döntéshozatal szinte szabály a WTO-ban Az un. zöld szoba eljárás ( green room process ) esetén az országok limitált számban (gyakran önjelöltek) a maguk számára egyezményt alkotnak. Az eljárást a GATT igazgató irodájának a színérıl nevezték el, ahol az Uruguayi forduló idején nagyon sok találkozót tartottak. A zöld szoba folyamat a WTO idıszakában is folytatódik, és kulcseleme a miniszteri találkozóknak. A találkozókról kizárt országok kifogásokkal élnek, de semmi nem történt a tanácskozásban résztvevık körének kitágítására. Ország/érdek csoportok: számos formális és nem formális érdekcsoport alakult ki a WTO-ban, mindenekelıtt a négyek ( quad USA, EU, Japan és Canada), az ASEAN, a G20, a G33, a G90 (a fejlıdı országok nagyobb csoportja, benne néhány legkevésbé fejlett afrikai ország is.) A csoportok tagjai folyamatosan változhatnak. 109 A legerısebbek az EU és az USA. Ha ezek megállapodnak, a többiek nem sokat tudnak tenni. AZ EU és a WTO Az Unió elkötelezett híve a Kereskedelmi Világszervezet szabályokon alapuló rendszerének, mely bizonyos mértékő jogbiztonságot és átláthatóságot biztosít a nemzetközi kereskedelmi ügyletek során. A WTO által meghatározott szabályok révén tagjai megvédhetik magukat azoktól a tisztességtelen eljárásoktól így például az áron aluli értékesítéstıl, más néven dömpingtıl, melyek segítségével az exportırök próbálják helyi riválisaikat legyızni. http://ec.europa.eu/trade/creating-opportunities/eu-and-wto/doha/ Ki az európai unió fıtárgyalója? A Szerzıdés 133. cikke határozza meg az Európai Unió közös kereskedelempolitikáját. Ennek értelmében a Bizottság folytatja a tárgyalásokat, képviseletében a kereskedelmi biztos. The Commission shall conducts these negotiations in consultation with a special committee appointed by the Council to assists the Commission A kereskedelmi biztos folyamatosan konzultál az un. 133-as bizottsággal, amelyben az egyes tagországok delegált képviselıi ülnek ( the 133 Committee ) és a kereskedelempolitika terén általános tanácsadó szerepe van KERESKEDELEMPOLITIKAI VIZSGÁLATI MECHANIZMUS Meghatározott idıközönként valamennyi tagország WTO hatáskörbe tartozó magatartását megvizsgálják: a négy legnagyobb kereskedelmi hatalom (Európai Unió, USA, Japán és Kína (a Quad ) kétévente,

a következı 16 ország (a világkereskedelemben való részesedése szerint) négyévente, a többi ország hatévente kerül sorra. A felülvizsgálat során két dokumentum készül: egy az adott ország kormánya által készített helyzetértékelés, a WTO Titkárság részletes jelentése, A két jelentést a Trade Policy Review Body (TPRB) egyetértése után publikálják Trade Policy Review (TPR) néven. 110 http://www.wto.org/english/tratop_e/tpr_e/tpr_e.htm Transznacionális vállalatok érdekképviseleteinek lobbi ereje Transzatlanti Üzleti Dialógus (Transatlantic Business Dialog TABD) http://www.tabd.com/index.php Európai Szolgáltatási Fórum (European Services Forum ESF) http://www.esf.be/ Európai Gyáriparosok Kerekasztala (European Roundtable of Industrialist ERT) http://www.ert.be/home.aspx Nem született volna meg a GATS szerzıdés az amerikai pénzügyi szektor és az olyan cégek, mint az American Express és a Citicorp hatalmas nyomásgyakorlása nélkül. (WTO titkárság egyik osztályvezetıje) WTO szervezete Jogi személy, legfıbb döntéshozó a Miniszteri Konferencia. A politikai irányvonalat a Genfbe delegált nagykövetek testülete, az Általános Tanács határozza meg. További tanácsok: árukereskedelemmel, mezıgazdasággal, szolgáltatásokkal és szellemi tulajdonnal foglalkozó tanácsok. WTO Titkárság mintegy 500 munkatárssal. Vezérigazgató: Pascal Lamy További információk: http://www.wto.org/

WTO SZERVEZETE Miniszteri Konferencia 32 Titkárság Kereskedelempolitikai felülvizsgálat Általános Tanács Vitás Kérdések Rendezésének Testülete Bizottságok GATT Tanács TRIPS Tanács GATS Tanács 111 Bizottságok Bizottságok Munka csoportok Törzsök Éva Munka csoportok Munka csoportok GATT/WTO FORDULÓK: SOKOLDALÚ KERESKEDELMI KÖRTÁRGYALÁSOK Idıpontok Genfi forduló, 1947: a világkereskedelem felét reprezentáló 45.000 termék vámjainak csökkentése Annecy forduló, 1949: kismértékő vámcsökkentés Torquay - forduló, 1950-1951: 25 százalékos vámcsökkentés 2. Genfi forduló, 1955-1956: kismértékő vámcsökkentés Dillon - forduló, 1961-1962: kismértékő vámcsökkentés Kennedy-forduló,1963-1967: az ipari termékek vámjainak átlagosan 35 százalékos csökkentése, az agrártermékek vámjainak szerény csökkentése, dömpingellenes szabályozás, Alapokmány 4. része: fejlıdı országok pozitív diszkriminációja Tokió-forduló, 1972-1979: az ipari termékek átlagosan 34 százalékos vámcsökkentése, nem vámjellegő korlátozásokra vonatkozó szabályok. Uruguay-forduló, 1986-1994

Uruguay-forduló Az Uruguay-forduló tárgyalási programja agrárprotekcionizmus, textil- és ruházati termékek nemzetközi kereskedelme, szolgáltatáskereskedelem, a szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmének kérdései, a piacra jutás liberalizálásának kérdései, 112 a GATT, mint nemzetközi kereskedelmi jogi rendszer kereteinek finomítása, intézményes erısítése Az Uruguay-forduló eredményei vámcsökkentés (aszimmetrikusan), a WTO létrehozása, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem vámjainak szabályozása (GATS), a szellemi termékek nemzetközi áramlásának szabályozása (TRIPS) 118 ország 27 külön egyezménye: a nemzetközi kereskedelem eddigi legátfogóbb liberalizációs programja Konkrét eredmények: a piacra jutás témakörben együtt kezelte a vámokat és a nem vám jellegő korlátozásokat (kivéve textilipar és mezıgazdaság) + aszimmetrikus vámcsökkentés, Nemzetközi Textil és Ruházati Egyezmény (ATC) Uruguayi forduló az elsı, ahol átfogó tárgyalások a mezıgazdasági termékkereskedelem liberalizálásáról. Eltérı vélemények: USA EU Mezıgazdasági termények kereskedelme: a nem vámjellegő importkorlátozásokból vámok, az új vámok csökkentése (6 év, 36/24%), exportszubvenció csökkentése: fejlett országok 6 év alatt 1986-1990-hez viszonyítva -36%, szubvencionált export volumen - 21% (fejlıdök: az összes intézkedés 2/3-a 10 év alatt),

o növény- és állategészségügyi elıírások átláthatósága és egységesítése; o önálló Mezıgazdasági Bizottság az elıírások betartásának ellenırzésére. AZ URUGUAYI FORDULÓ LEGFONTOSABB EGYEZMÉNYEI WTO Egyezmény (Agreement Establishing the World Trade Organization ) 1. Melléklet: Multilaterális egyezmények az áruk kereskedelmérıl (Multilateral Agreements on Trade in Goods) 1A: GATT - Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, 1994. 113 1B: GATS - Általános egyezmény a szolgáltatások kereskedelmérıl - GATS (General Agreement on Trade in Services) 1C: TRIPS (Trade-Related Aspects of Intellectual Property Right) 2. Melléklet: Egyetértés a vitarendezés szabályairól és eljárásairól (Dispute Settlement Understanding) 3.Melléklet: Kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus (Trade Policy Review Mechanism) 4. Melléklet: Többoldalú kereskedelemi megállapodások 4(a): Megállapodás a polgári légi jármővek kereskedelmérıl (Agreement on Trade in Civil Aircraft) 4(b): Megállapodás a kormánybeszerzésekrıl (Agreement on Government Procurement) 4(c): Nemzetközi Tejtermék Megállapodás (International Dairy Agreement) 4(d): Nemzetközi Marhahús Megállapodás (International Bovine Meat Agreement) Multilaterális egyezmények az áruk kereskedelmérıl Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, 1994. (General Agreement on Tariffs and Trade 1994) Mezıgazdasági Megállapodás (Agreement on Agriculture) Megállapodás az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról (Agreement on Sanitary and Phytosanitary Measures SPS) Textil és Ruházati Megállapodás (Agreement on Textiles and Clothing)

Megállapodás a kereskedelem technikai akadályairól (Agreement on Technical Barriers to Trade) Megállapodás a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekrıl (Agreement on Trade-Related Investment Measure) Antidömping Kódex (Anti-Dumping Agreement) Vámkódex (Customs Valuation Agreement) Megállapodás az elızetes áruvizsgálatról (Agreement on Preshipment Inspection) Megállapodás a származási szabályokról (Agreement on Rules of Origin) 114 Megállapodás az importengedélyezési eljárásokról (Agreement on Import Licensing Procedures) Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítı intézkedésekrıl (Agreement on Subsidies and Countervailing Measures) Megállapodás a védıintézkedésekrıl (Agreement on Safeguards) Lásd: http://www.wto.org/english/docs_e/legal_e/legal_e.htm Technical barriers to trade agreement (TBT) A kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó megállapodás azt célozza, hogy a mőszaki szabványok, bevizsgálási és bizonylatozási eljárások ne támasszanak szükségtelen akadályokat a nemzetközi kereskedelemben. Ugyanakkor rögzíti, hogy a tagországoknak szükség esetén joguk van védelmi intézkedéseket hozni egészség-és környezetvédelmi okokból. Az egyezmény arra ösztönzi az egyes országokat, hogy alkalmazzanak nemzetközi szabványokat. Általános szolgáltatáskereskedelmi megállapodás - GATS A megállapodást a WTO tagok 1994 áprilisában írták alá. Legkésıbb 1999. december 31-ig a WTO és a GATS keretében a szolgáltatásokkal kapcsolatosan új tárgyalási fordulóra került volna sor. Ezt az e célból összehívott WTO Konferencia (1999. november) nem indította el. A tárgyalások 2000. január 1.-én kezdıdtek el, de az elırehaladás nagyon lassú volt. Részei: a szolgáltatáskereskedelmet szabályozó egyezmény

szolgáltatástípusok számbavétele nemzeti kivételi listák: egyes nemzeti szabályozások (kivételes elbánások) lehetıségét biztosítja. A GATS mellékleteként szolgáltatásokra vonatkozó egyezmények természetes személyek mozgása (movement of natural persons) légi fuvarozás (air transport) pénzügyi szolgáltatások (financial services) Hajózás (shipping) 115 telekommunikáció (telecommunications) Szellemi tulajdonjogok védelme: TRIPS (Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights) nemzeti elbánás alapvetı kötelezettség + legnagyobb kedvezmény a szellemi tulajdon terén alapvetı standardok a szellemi tulajdonra: szerzıi jogok: Berni Konvenció átvétele védjegyek: fogalom meghatározása, szolgáltatási védjegyek is szabadalmi oltalom: Párizsi Konvenció betartása pozitív diszkrimináció a fejlıdı országoknak Szabadalom, szerzıi jog, ipari tulajdonjogok, védjegy kereskedelmi értékének felismerése Védelem a társadalmilag szükséges szint eléréséhez Technológiai transzfert korlátozó hatás Termelési hatékonyság, versenyképesség Szabadalmaztatás költségei Vonatkozó magyar jogszabály 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetésérıl Szövegét lásd: http://www.mszh.hu/jogforras/9809.html

Miniszteri értekezletek Szingapúr: 1996 Genf: 1998 Seattle: 1999 (súlyos kudarc) Doha: 2001 Cancún: 2003 Genf: 2004 Hong Kong: 2005 116 Genf: 2006 Genf: 2008 Millenniumi forduló SEATTLE, 1999 a kereskedelem liberalizációja befejezetlen. Szolgáltatáskereskedelem liberalizációjáról 2000. január 1. elıtt tárgyalásokat kell kezdeni. Az agrárkereskedelem már tárgyalt kérdéseit 1999. december 31-ig le kell (ett volna) zárni. Rossz elıjelek: késve alakult ki a program, csak a beépített napirendek, alacsony szintő nemzeti képviseletek, amerikai választási elıkészületek (Clinton jelenléte) Tervezett program: ipari vám és nem vám jellegő korlátozások csökkentése, high-tech termékek vámjainak megszüntetése, halászati szubvenciók csökkentése, közbeszerzések transzparenciája, teljes vámmentesség a legkevésbé fejlett országok számára, internetes kereskedelem vámmentessége, befektetési és versenyszabályok, valamint a dömping- és szubvenció-ellenes szabályok további tárgyalása, WTO - megállapodások végrehajtásának ellenırzése, Egyik napirendi pontot sem fogadták el!

Dohai csúcs 2001 Nagy hangsúlyt kap a fejlıdı országok világgazdasági integrálódásának segítése. A szegénység elleni küzdelem. Korábbi kérdések is (pl. a szellemi tulajdon védelme és szolgáltatáskereskedelem). Az agrár-szolgáltatások kereskedelmének további liberalizációja. A vitarendezési mechanizmus könnyítése, a transzparencia erısítése. Legfontosabb döntés a taglétszám bıvítése: Kína és Tajvan is a WTO tagjai lesznek. Elutasítja a TNC-k versenykorlátozó magatartását. 117 Európai Unió javaslatai A szolgáltatások világkereskedelmének bıvítése a piacok egyeztetett szabályok és elvek szerinti bıvítése révén. Jelentıs elınyöket kellene biztosítani a világgazdaság számára áruk és szolgáltatások liberalizációjával, a különbözı politikák, elsısorban a verseny-, beruházás-, szellemi tulajdon-, kereskedelemkönnyítés- és közbeszerzés-politika jobb szabályozásával. A globalizáció kínálta elınyök kihasználásának elısegítése. A fejlıdı országok erıteljesebb integrálása a világgazdaságba a kereskedelem révén is, a liberalizációból származó elınyök egyenletesebb megosztása. A WTO multilaterális vonatkozásainak további erısítése. Doha munkaprogramja Doha Development Agenda: megállapodás a forduló célkitőzéseiben, a tárgyalandó kérdésekben. Mezıgazdaság: cél a fair and market-oriented trading system through a programme of fundamental reforms. Kereskedelemeltérítı belsı támogatások csökkentése, a termék specifikus támogatások radikális csökkentése (lehet az átlagosnál/elıírtnál nagyobb csökkentés is). Legkevésbé fejlett országok pozitív diszkriminációja, vám- és kvótamentes piacra jutásuk. Gyapot: más nemzetközi szervezetekkel együttmőködve, a fejlıdés támogatással összekapcsolva. Nem mezıgazdasági piacra jutás: értékvámok teljes körő elterjesztése. MFN-alapú vámok referencia-éve 2001, fejlıdık hosszabb idı alatt valósítják meg a vámcsökkentéseket, legkevésbé fejlettek teljes vám-és kvótamentessége. Doha miniszteri deklaráció We agree that special and differential treatment for developing countries shall be an integral part of all elements of the negotiations and shall be embodied in the Schedules of concessions and commitments and as appropriate in the rules and disciplines to be negotiated, so as to be operationally

effective and to enable developing countries to effectively take account of their development needs, including food security and rural development. A Dohai WTO-forduló tapasztalatai Doha, 2001. november: IV. Miniszteri Értekezlet a Dohai forduló megnyitása Elhatározott idırend: Vitarendezési megértés : 2003. május. Földrajzi jellemzık regisztrációs rendszere: 2003, Cancún. Cancúni miniszteri konferencia Minden tárgyalás lezárása: 2005. január 1. elıtt 118 2003. szeptember 10-14. Mérföldkı (lehetett volna) a Doha fordulón Konszenzusra kellett volna jutni több területen A legjelentısebb feszültség a fejlett és a fejlıdı országok között alakult ki A potenciális siker két tényezıje: a fejlıdı országok aktív és tényleges bevonása a legfontosabb kérdések tárgyalásába a konszenzusra és kompromisszumra való hajlam és akarat Nem volt eredményes teljes kudarc, egyetlen megállapodásra sem került sor, 21 soros (6 pontos) nyilatkozat Miniszteri értekezlet Hong-Kongban (2005. december 18-22) 59 pontos közös nyilatkozat 2013-ra minden mezıgazdasági exporttámogatás felszámolása Gyapotkereskedelmi megállapodás USA vs négyek (Mali, Csád, Burkina Faso, Benin) 2006 végére 0 vám 32 LDC (legkevésbé fejlett ország) számára teljes vám- és kvótamentesség Piacra lépési megállapodás kereteit elfogadták Szolgáltatáskereskedelmi megállapodás alapszövegét elfogadták Valamennyi területen kitőztek megállapodás-célokat Kísérlet a Dohai forduló 2006. évi befejezésére Nem sikerült Pascal Lamy (WTO - vezérigazgató) értékelése: Új egyensúly a fejlıdı országok érdekeinek megfelelıen immár a fejlıdı országok érdekei állnak a tárgyalások középpontjában India, Brazília (Kína nem túl aktív a sokoldalú tárgyalásokon) vezetésével a fejlıdık megakadályozhatják a megállapodást, ha az agrárprotekcionizmus nem csökken kellıképpen Agrártermékek piacra jutásáért cserében szolgáltatások piacra jutása Doha további kérdéskörei: Kereskedelem és beruházások

Egyes országok nem akarják korlátlanul beengedni a multikat Számos amerikai (USA) vagy európai (EU) TNC egyszerőbb piacra jutást akar elérni a növekvı fejlıdı piacokon (árupiac és beruházások) A fejlıdı országok védeni akarják saját vállalataikat, mert nem versenyképesek a multikkal szemben Kereskedelem és környezet A növekvı kereskedelem a környezet szennyezését erısíti Létezı környezeti egyezmények és a WTO kapcsolata 119 Környezeti szabványok és elıírások kereskedelmi hatásai Környezetvédelmi célú címkézés Állami vásárlások transzparenciája Az állami vásárlásoknak transzparenseknek kell lenniük Tudni kell ellenırizni, hogy ténylegesen a legolcsóbb (legkedvezıbb) ajánlatot fogadták-e el Gyakran a multiké a legjobb ajánlat Az állami vásárlásokat gyakran használják protekcionista célokra Kormányzati közbeszerzések: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/october/tradoc_130363.pdf Elektronikus kereskedelem Alapprobléma: a kereskedelem új formája (Elvben) új lehetıségeket biztosít minden fejlettségi fokon álló országnak és vállalataiknak Megállapodás: nem korlátozzák Az egyes szereplık és érdekeik WTO Fejlett országok USA EU Fejlıdı országok Legkevésbé fejlett országok

A dohai forduló jelenlegi állása Négy témakörben köröznek tervezeteket a tagországok között: Mezıgazdaság NAMA (non-agricultural market access, nem mezıgazdasági termékek piacra jutása) Egyezménytervezetek (anti-dumping and horizontal subsidies), Szolgáltatások A dohai forduló várható eredményei Carnegie Endowment for International Peace közzétett jelentése számszerősíteni igyekszik a WTO 2001-ben kezdıdött dohai fordulójának várható hatásait. 120 Arra keresi a választ, hogy a különféle liberalizációs modellek milyen mértékben növelnék a világ GDP-jét, a hasznon milyen arányban osztoznának az egyes ország csoportok és szektorok, és milyen módon lehetne minimalizálni a legelmaradottabb régiók veszteségeit. Lásd: Nyertesek és vesztesek a dohai forduló hatása a fejlıdı országokra (Winners and Losers Impact of the Doha Round on Developing Countries): http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1548466/dda_winners_losers.pdf Veszély: ha a Dohai forduló nem zárul sikeresen, a kereskedelmi tárgyalások újra bilaterális és regionális síkra terelıdhetnek. A multilaterális tárgyalások lejáratódnak, presztízsüket vesztik A WTO VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSI RENDJE Jellemzıi A vitákat békés úton, a WTO vitarendezési mechanizmusán keresztül kell megszüntetni. A WTO egyik legfontosabb szerve a Vitás Kérdések Rendezésének Testülete (Dispute Settlement Body, DSB). A rendezés menete szabályozott, az egyes szakaszokra rendelkezésre álló idıtartam is. A WTO fennállása óta több száz kereskedelmi vitát rendezett, ezek jelentıs része az USA és az EU között zajlott. A WTO vitarendezési eljárási rendje A panaszos kérelme alapján létrehozott Vitarendezési Bizottság döntését a Testület elfogadja, ha egyik fél sem fellebbez. A Vitás Kérdések Rendezésének Testülete döntése minden fél számára kötelezı. A vesztes jelentést köteles készíteni a határozat végrehajtásáról.

Végrehajtás hiányában a kártérítésrıl meg kell állapodni. Ennek hiányában a Testület felhatalmazást adhat a megtorlásra. Súlyos kereskedelempolitikai konfliktusok Banánháború : EU banánimportjában kedvezıbb feltételeket alkalmazott a volt gyarmatokról származó árukra, mint a latin-amerikai banánra (ahol a Chiquita nevő amerikai társaságé a legtöbb ültetvény) USA panaszt tett (1993), az EU megakadályozta a szankciót, 1994-ben ismételten, 1996: USA, Ecuador, Guatemala, Honduras és Mexikó a DSB-hoz fordult. 121 DSB elmarasztalta az EU - t, amelynek fellebbezését elutasították (1998) Új EU banán-behozatali szabályok, ezek az USA-nak elfogadhatatlanok: 500 millió $ büntetı vámot vetett ki, az EU panaszt tett. DSB: 119 millió $ jogos! Repülıgép-gyártási szubvenció-vita az USA és az EU között: EU szerint öt év alatt 4 milliárd USD illegális adó-szubvenció a Foreign Sales Corporation keretében. Az USA szerint az ügy okafogyott, mert az FSC megszőnik (140 md USD általános társasági adó-kedvezményt vezetnek be) EU: WTO - ellenes az átmeneti idıszak + egyes cégek 2006-ig elıre megkapták az FSCkedvezményt (pl. Boing) USA: ellenkereset Airbus ügyben. Az USA vádja 1999-ben: az Airbus A388 3 md dollár uniós szubvenciót élvez Elızmény: 1992 óta tárgyalások arról, hogy az Airbus állami és EU - szubvencióval a világpiac 30%-át hódította meg (ma már a felét!): részleges megállapodás Majd USA-vád: 15 md dollár bevezetési támogatás az Airbusnak EU vád: 23 md dollár K+F-támogatás a Boingnek Mindkét ország szubvenciónak minısíthetı rendszereket tart fenn Súlyos politikai konfliktus veszélye Kétoldalú elmarasztalás is lehetséges (pl.1996-97-ben Kanada és Brazília közötti repülıgép-gyártási kölcsönös szubvenciós vádak esetében). Európai-kínai melltartóháború (2005) Kiindulópont: Kínát WTO-tagsága következtében kvótamentes piacra jutás illeti meg (Ø kvóta 2008-tól, addig évrıl-évre csökkentés) 2005: drámai kínai textilexport-növekedés (konfekcióipari export-növekedés pulóver, t-shirt, melltartó) Egyes EU-tagok: vissza a régi kvótákat!

A GATT/WTO tevékenységének eredményei a világkereskedelmi forgalom megtízszerezıdött, a világkereskedelem mind szabadabbá vált, soha nem vett részt annyi állam a nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalásokon, mint napjainkban, amikor a WTO-nak 153 tagja van. nemzetközileg szabályozza a vámtételeket, az egyes körtárgyalások eredményeképpen az évtizedek során40-50 %- kal, átlagosan 4-5 %-ra csökkentek a vámok a nemzetközi árukereskedelemben. 122 liberalizálta a közbeszerzési eljárásokat, szabályozza az importengedélyezési rendszert, szabályozza az állami támogatásokat és a kiegyenlítı vámok alkalmazását, keretek közé szorította a nem vámjellegő korlátozásokat (szabványok, növény-, állat- és humán-egészségügyi elıírások), megindult a nem vámjellegő korlátozások vámosítása, stb. A WTO ellenzıinek álláspontja Egyezményei hatására: meggyengülnek a közszolgáltatások, tönkremennek a mezıgazdasági kistermelık, megkérdıjelezıdnek a szerzett szociális jogok, a rosszabb helyzető országok még hátrányosabb helyzetbe kerülnek, homogenizálódik a kultúra, pusztul a környezet, romlanak a munkafeltételek, csökkennek a nemzeti kormányok lehetıségei állampolgáraik védelmét illetıen. A WTO elsısorban a transznacionális vállalatok érdekeit tartja szem elıtt. Súlyosan veszélyezteti a demokráciát.

A nemzetközi kereskedelem érdekeit valamennyi más érdek elé-fölé emeli, az egész világot árunak tekinti, az embert csak fogyasztóként kezeli. Nem az ENSZ keretében mőködik, így nem kötelezik az ENSZ különféle egyezményei (pl. polgárjogi egyezmények) A WTO tíz elınye a szervezet megfogalmazásában 1.The system helps promote peace 2.Disputes are handled constructively 3.Rules make life easier for all 4. Freer trade cuts the costs of living 5. It provides more choice of products and qualities 6. Trade raises incomes 7. Trade stimulates economic growth 8. The basic principles make life more efficient 9. Governments are shielded from lobbying 10. The system encourages good government 123 A tíz szokásos félreértés a WTO megfogalmazásában 1. WTO dictates? The WTO dictates policy 2. Blindly for trade? The WTO is for free trade at any cost 3. Ignores development? Commercial interests take priority over development 4. Anti-green? and over the environment 5. Anti-health? and over health and safety 6. Wrecks jobs? The WTO destroys jobs, worsens poverty 7. Small left out? Small countries are powerless in the WTO 8. Tool of lobbies? The WTO is the tool of powerful lobbies 9. Weak forced to join? Weaker countries are forced to join the WTO 10. Undemocratic? The WTO is undemocratic Lásd: http://www.wto.org/english/res_e/doload_e/10mis_e.pdf Videók: From GATT to WTO To the heart of the WTO Basic principles of the WTO system Why is it important to liberalize? A virtual tour of the WTO WTO 2009-es jelentése http://www.wto.org/english/res_e/booksp_e/anrep_e/anrep09_e.pdf WTO információk hallgatóknak http://www.wto.org/english/forums_e/students_e/students_e.htm A Kereskedelmi Világszervezet vezérigazgatója WTO Essay Award for Young Economists címen versenykiírást jelentetett meg fiatal közgazdászok WTO tanulmányi díjára. Az 5.000 svájci frankot évente kívánják odaítélni a WTO-val kapcsolatos kérdésekrıl készült legjobb tanulmánynak. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1950889/wto_essay_award.pdf

REGIONÁLIS GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓK Integrációs szintek Makro integráció: nemzetgazdaságok fejlesztési stratégiáinak összehangolása, a gazdaságpolitika különbözı területein megvalósuló tartós együttmőködés, fejlesztési integráció Mikro integráció: az egyes országok vállalkozásainak összefonódása a termelés, a kereskedelem, a tudományos-mőszaki együttmőködés területén, gyakran nemzetközi vállalkozások formájában, piaci integráció 124 Makro integráció Szuverén államok vagy nemzetgazdaságok önkéntes, komplex, gazdasági és politikai összefonódása. Az adott nemzet, illetve nemzetgazdaság részleges feloldódásához, bizonyos mértékig identitásának elvesztéséhez vezet. Egyszerre cél és folyamat Makro integrációs szintek Globális: a GATT/WTO keretében világmérető kereskedelmi liberalizáció Regionális: egyes térségek országai között Bilaterális: két ország között Regionális integrációk a világban Az egyes országok közötti tradicionális gazdasági megállapodásokat regionális gazdasági integrációk váltják fel. Tartós nemzetközi üzleti kapcsolatok szülöttei. Résztvevıi tartósan együttmőködnek, összehangolják tevékenységüket, kölcsönös függıségbe kerülnek.

Nemzetközi integrációk kialakulása objektív folyamat, a termelés és a gazdasági élet egésze internacionalizálódik. Lehatárolt ország csoportok érdekeit képviselik. Az érdekérvényesítés eszköztárába illeszkedik a kívülállókkal szembeni protekcionizmus. A protekcionista eszközök alkalmazása ellentétes mind a liberális gazdaságfilozófiával, mind a globalizációs törekvésekkel. Integrációs célok: gazdasági mozgástér, termelési erıforrások bıvítése, pozíciók erısítése, hatalom birtoklása, 125 gazdasági jólét erısítése, az életminıség javítása, béke és biztonság megóvása Az integráció megvalósulásának eszközei Negatív integráció: kereskedelem liberalizálása, vámok és mennyiségi korlátozások (kontingensek) megszüntetése, vámunió létrehozása, funkcionális integráció Pozitív integráció: gazdaságpolitikák és politikák fokozatos harmonizálása, szupranacionális (nemzetek feletti) szervezetek létrehozása, institucionális integráció Regionális gazdasági integrációk és a globalizáció A világgazdaság történéseit az elmúlt évtizedekben két irányzat: a globalizáció és a regionális integráció folyamata befolyásolta. A globalizáció, ill. a regionális gazdasági integráció tipikusan a 20. század világgazdaságának jelensége. Az elsı világháborút követıen Európában, a második világháború után pedig a megszőnt gyarmatbirodalmak helyén új államok sora jött létre. Az új országok határai: akadályozták a termelési tényezık szabad mozgását, csökkentették a belsı piacok méretét. A tömegtermelésre berendezkedett gyáripar a piacok méretének bıvülését igényelte.

A piaci méretek növelését egyaránt célozza: a globalizáció, a nemzetgazdaságok integrációja. A gazdasági integráció az önálló nemzeti piacok egyesítésére, összevonására irányul, kölcsönös alkalmazkodással és áldozatvállalással jár. A globalizációhoz nincs szükség nemzeti kompromisszumokra. Az integráció és a globalizáció mindaddig erısíti egymást, amíg az érdekek közösek. A globális tıkeérdekeltségek támogatták a regionális gazdasági integrációk létrejöttét, amíg azok hozzájárultak növekedésükhöz. 126 Az integráció és a globalizáció a gyakorlatban nem jelentkezik homogén formában, azaz az integráció nem zárja ki a globalizációt. A regionalizáció és a globalizáció közös vonása: mindkettı csökkenti a nemzeti befolyást, a geopolitikai hatalomért folytatott harc (verseny) sajátságos megjelenési formája. INTEGRÁCIÓS FORMÁK Preferenciális övezet Szabadkereskedelmi övezet (free trade area) Vámunió (custom union) Közös Piac (common market) Egységes (belsı) piac (internal market) Gazdasági unió (economic union) Politikai unió (political union) Preferenciális övezet Jellemzıi: a résztvevı országok kölcsönösen vám- és egyéb kereskedelmi kedvezményeket nyújtanak egymásnak Példa: Brit Nemzetközösség Szabadkereskedelmi övezet Jellemzıi: tagországok között a kereskedelem liberalizált (nincsenek vámok és más korlátozások), de a kívülállókkal szemben minden tagország önálló nemzeti vámpolitikát valósít meg.

Példa: EFTA: European Free Trade Association Európai Szabadkereskedelmi Társulá Vámunió Jellemzıi: tagországok között a kereskedelem liberalizált (az áruk és a szolgáltatások szabadon mozognak), a kívülállókkal szemben pedig közös külsı vámokat alkalmaznak, közös a kereskedelempolitika is. Példa: MERCOSUR: Mercado Común del Sur Déli Közös Piac Közös piac Jellemzıi: az áruk és a szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezıket (a tıke és a munkaerı áramlást) is liberalizálják. 127 Példa: EGK: European Economic Community (EEC) Európai Gazdasági Közösség Egységes (belsı) piac Jellemzıi: vámokon és mennyiségi korlátozásokon túl az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a munkaerı szabad áramlását akadályozó, nem vámjellegő (fizikai, pénzügyi, technikai) korlátokat is felszámolják Példa: EU: European Union Európai Unió Gazdasági unió Jellemzıi: a gazdaságpolitikák integrációját, a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását is megvalósítják, célként pedig azok közösségi szintő egyesítését. Fontos eleme a közös valuta. Példa: EMU: Economic and Monetary Union Gazdasági és Monetáris Unió Politikai unió Jellemzıi: a kormányzat és a törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre; fontos eleme a közös külpolitika kialakítása és a belés igazságügyek közösségi szintre emelése. Szupranacionális hatóság felállítása. Példa: Amerikai Egyesült Államok Integrációs elméletek Múlt század közepétıl keresik az integrációk közgazdasági magyarázatait. Az elméletek eltérıek céljaikban, módszereikben, fogalomhasználatukban. Az egyes irányzatok különböznek a vizsgálatok mélységei, gazdasági vagy politikai megközelítésük, regionális vagy globális nézıpontjuk szerint. Liberális, illetve neoliberális elméletek Dirigista (institucionális) irányzat

Pluralista megközelítés Funkcionalista iskola Neofunkcionalista megközelítések Föderalista megközelítés Rezsimelmélet Kormányközi megközelítés Interdependencia elmélet Vámunió elméletek 128 Milyen hatással van a vámunió az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatok elmélyülésére? a külsı országokkal megvalósuló kereskedelemre? a régió országainak jólétére? harmadik országokra? Statikus vámunió elmélet Kereskedelemfejlesztı hatás (trade creation) o A vámok és nem vámjellegő akadályok lebontásával a tagországok piacai megnyílnak egymás elıtt. o Ennek következményeként elınyösebb lehet számos terméket a tagországokból beszerezni a kedvezıtlenebb hazai termelés helyett. o o o A specializáció hatására bıvül az intern kereskedelem, ez növeli a világkereskedelmet is. A kereskedelemfejlesztı hatás annál intenzívebb, minél rugalmasabban reagál a kereslet és a kínálat. Minél magasabb volt a korábbi vámszint, annál intenzívebb lesz a kereskedelemfejlesztı hatás. Kereskedelemeltérítı hatás (trade diversion) o o A belsı preferenciák hátrányos helyzetbe hozzák a kívülállókat. A relatíve kevésbé hatékony belsı termelés kiszorítja a vámunió területérıl a kedvezıbben termelı kívülállókat. Ennek következtében az intern forgalom nı ugyan, de a kívülállók pozícióinak romlása miatt a világkereskedelemre negatívan hat.

ÜZLETI KÖRNYEZET AZ EURÓPAI UNIÓ BELSİ PIACÁN ÁRUK SZABAD MOZGÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSRENDSZER ELEMEI A BELSİ PIACI ÁRUMOZGÁS LIBERALIZÁLÁSA 129 Szabályozó eszközök Liberalizáció és a kivétek Kölcsönös elismerés elve Jog harmonizáció Szerzıdés 28.-30. cikke Európai Bíróság ítéletei Cassis de Dijon ítélet 764/2008/EK rendelet Old approach New Approach Törzsök Éva 12 A BELSİ PIACI ÁRUMOZGÁS LIBERALIZÁLÁSA A Római Szerzıdés tilalmai Vámok és az azokkal azonos hatású díjak kivetése Mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású rendelkezések Megkülönböztetések nemzeti alapon mind a tagállamok, mind azok polgárai között. A tıkemozgás szabadságát korlátozó rendelkezések. Vállalkozások versenyellenes, versenyt korlátozó magatartása Állami monopóliumok megkülönböztetése Adókivetéssel kapcsolatos diszkriminatív eljárások

Dassonville ügy (1975) A belga jog az alkoholtartalmú termékek importjához származási bizonyítvány bemutatását írta elı. Gustave Dassonville nagykereskedı (aki Franciaországgal kereskedett) és fia (aki a cég belga leányvállalatát vezette) Johnnie Walker és Vat 69 skót whiskyt importáltak Franciaországból. Mivel Franciaország nem kért származási bizonyítványt a skót whiskyhez, Dassonvilléknek sem lehetett igazolásuk a brit hatóságoktól. A belga hatóságok a rendelkezések megsértése okán eljárást indítottak, jóllehet Dassonvillék nyomtatott címkéket ragasztottak a termékekre Brit Származási Vámigazolás szöveggel, és kézzel ráírták a francia jövedéki biztosíték számát és dátumát, mivel a francia szabályok csak ezt írták elı. Az Európai Bíróság elmarasztalta a belga hatóságot. 130 Dassonville formula Megengedhetetlen intézkedésnek minısül minden olyan intézkedés, amely a Közösségen belüli kereskedelmet valamiképpen hátrányosan érinti, közvetve vagy közvetlenül, ténylegesen vagy potenciálisan korlátozza. Sunday trading esetek Egy 1950-es angol törvény meghatározta a vasárnap is árusítható árucikkeket (pl. kerti szerszám értékesítése tilos volt). A felperesek szerint ez a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés, mert így nem lehetett értékesíteni az importált közösségi árukat. A Bíróság a beadványokat elutasította. KECK és MITHUARD ügy (1993) A két személy ellen azért indult büntetıeljárás, mert a francia jogszabályokat megsértve bizonyos árukat beszerzési ár alatt értékesítettek. A vádlottak hivatkoztak arra, hogy a francia szabály ellentétes az EK-Szerzıdés 28. cikkével, emiatt csökkenhet ugyanis a más tagországbeli áruk eladható mennyisége. A Bíróság elutasította a beadványt, és hangsúlyozta: nem kívánatos, hogy az üzletemberek minduntalan a 30. cikkre hivatkoznak, ha egyes nemzeti intézkedések gazdasági-értékesítési szabadságukat korlátozzák. Az áruk szabad mozgását korlátozó megengedett nemzeti intézkedések a Szerzıdésben

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSÁT KORLÁTOZÓ MEGENGEDETT NEMZETI INTÉZKEDÉSEK Megengedett kivételek Szerzıdés 30. cikke Kényszerítı követelmények 131 Közerkölcs védelme Közrend, közbiztonság védelme Emberek, állatok, növények védelme Nemzeti örökség védelme Ipari és kereskedelmi tulajdon védelme Cassis de Dijon ügyben felsoroltak Törzsök Éva 25 Úton az egységes piac felé A vámunió 1968-ra megvalósult. A vámuniót követı szakaszt a belsı piac kiteljesedésérıl szóló 1985- ös Fehér Könyv indította el. Mintegy 300 jogszabály-alkotási feladatot tőzött ki, a fizikai, a technikai és a pénzügyi akadályok felszámolása érdekében, kijelölve ezek teljesítéséül 1992 végét. Intézkedések köre a fehér könyv szerint fizikai korlátok, az áruk szabad mozgásával összefüggı technikai akadályok, pénzügyi korlátok lebontása Egységes piac Vámhatárok nélküli térség, ahol megvalósul a négy szabadságjog: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tıke szabad áramlása

A KÖLCSÖNÖS ELISMERÉS ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ EGYSÉGES PIACON Jelentısége Világméretekben egyedülálló kereskedelempolitikai eszköz. Az áruk szabad mozgása elv megvalósulását új jogharmonizációs technika biztosítja. Az Európai Bíróságnak a Cassis de Dijon ügyben (120/78. sz. ügy, 1979) hozott elızetes állásfoglalása nyomán alakult ki. Elızménye: a Cassis de Dijon ügy 132 A Cassis de Dijon ügy lényege: a német Brandtweinmonopolgesetz szerint gyümölcslikırt csak minimálisan 25%-os alkoholtartalommal lehetett forgalomba hozni. Emiatt a német hatóságok megtagadták a forgalomba hozatali engedélyt a Cassis de Dijon francia feketeribizli likırtıl, amelynek alkoholtartalma 15-20% közötti. A német kormány elsısorban egészségügyi indokkal támasztotta alá a német álláspontot, azt állítva, hogy a szabály célja az, hogy megakadályozza az alkohol tartalmú italok elburjánzását a német piacon. Úgy érvelt, hogy az alacsony alkohol tartalmú italok nagyobb késztetést jelentenek az alkoholizmusra, hiszen nagyobb a tolerancia irányukba, mint a magasabb alkohol tartalmúak irányába. A német importır (Rewe-Zentrale) a 30. cikkre hivatkozva panaszt tett. Az Európai Bíróság elızetes állásfoglalási eljárás keretében a német elıírást mennyiségi korlátozással egyenértékő hatásúnak, így megengedhetetlen szabályozásnak ítélte, és ezt az alkalmat használta fel arra, hogy megfogalmazza a késıbb Cassis de Dijon néven ismertté vált elvet. CASSIS DE DIJON ÜGY Törzsök Éva 35

Az Európai Bíróság elızetes állásfoglalása: Semmilyen elfogadható indok nincs arra, ( ) hogy amennyiben valamelyik tagországban azt a jogszabályoknak megfelelıen állították elı és értékesítették, az alkohol tartalmú italokat ne lehetne bevinni bármelyik másik tagországba. Kölcsönös elismerés elve: Az egyik tagországban az adott tagország rendelkezései (minıségi elıírásai) szerint forgalomba hozott áru forgalmazását más tagországokban sem lehet korlátozni. 133 Ez még akkor is igaz, ha az azonos hazai termék elıállítására más (esetleg szigorúbb) nemzeti szabályok (mőszaki szabványok) vannak érvényben, mint a származási országban. Egyenértékőség elve A kölcsönös elismerés elvével a Bíróság a nemzeti szabályozások egyenértékőségének vélelmét fogalmazta meg az áruk szabad mozgását megszigorító nemzeti szabályozásokkal szemben, egyenértékőnek ismerte el valamennyi tagország azonos árura (annak forgalmazására vagy mőszaki adottságaira) vonatkozó nemzeti szabályait. Kényszerítı követelmények: A kölcsönös elismerés elve szerint is megengedettek az áruk szabad mozgását korlátozó nemzeti intézkedések. Jogcímek: adóügyi ellenırzés hatékonysága, a kereskedelmi ügyletek tisztességessége, fogyasztók védelme, környezetvédelem, a sajtó sokszínőségének fenntartása, a társadalombiztosítási rendszer pénzügyi egyensúlyának súlyos sérülése, kultúra védelme, munkakörülmények javítása. A kölcsönös elismerés elvének következményei Az egyes nemzeti jogok egymással versenyezhetnek". A jogrendszerek egységesítési folyamatát nem szükséges felülrıl" vezényelni jogharmonizációval, azt a napi élet realitásai alulról" is kikényszerítik.

Negatív következménye lehet az általános követelményrendszer lazítása a "leggyengébb láncszem" legkevésbé igényes rendelkezéseinek szintjére. Az elv a belsı piaci kereskedelemben paradox módon érvényesül: elısegíti az áruk akadálymentes szabad mozgását a nem harmonizált termékkörben, széles körő alkalmazása nem várt és meglepıen sok újabb piacra jutási akadállyal és mindenekelıtt költségekkel jár. Az elv által elıidézett nemzeti védelmi intézkedéseknek (SHEC = safety, health, enviroment, consumer protection) kiváltó okai lehetnek: 134 rejtett protekcionizmus, UNICE álláspontja másik tagország termékeinek veszélyeitıl való jogos félelem elleni védekezés, tájékozatlanság, bürokratizmus, a nemzeti hatóságok munkatársainak bizonytalankodásai, aggályoskodásai. Mintegy 275-350 milliárd euróra tehetı a belsı piaci kereskedelemben a még létezı korlátok miatt ki nem használt üzleti lehetıség. Hangsúlyozzák: a kölcsönös elismerés ismeretlen, komplex és kockázatos elv Union of Industrial and Employers Confederations of Europe: a gyáriparosok és munkaadók európai egyesülete 2007 utáni neve: BusinessEurope, www.businesseurope.eu Lásd: IT S THE INTERNAL MARKET, STUPID! http://www.nho.no/files/final_pdf-format-090604.pdf Az elv alkalmazásának pozitív következményei Meghatározó módon hozzájárul az az áruk szabad mozgásához. Alkalmazásával gyorsabban és könnyebben teremtıdött meg az áruk egységes piaca. Jelentısen csökkent a még szabályozásra (harmonizációra) váró termékek köre. Megakadályozta a túlszabályozást EU szinten, és - legalább is elméletileg - a tagországok szintjén is.

Arra ösztönzi a nemzeti hatóságokat, hogy újragondolják az egyes termékekre vonatkozó szabályozásaikat, kialakítva egyfajta best practice regulation -t. Eredményeként EU-szerte emelkedik a szabályozás minısége. Az elv alkalmazásának negatív következményei A kevesebb harmonizáció, a kölcsönös elismerés elvének kiterjedt alkalmazása teret engedett a nemzeti túlszabályozásnak. Nagy az egymás joganyagában való tájékozatlanság, a bürokratizmus, a nemzeti hatóságok munkatársainak bizonytalansága és felelısségelhárító magatartása is. 135 Látványos egyfajta kölcsönös elismerési kultúra hiánya EU szerte, elsısorban hatósági szinten. Számos esetben a Bíróságnak kell felhívnia a figyelmet az arányosság elvének érvényesülésére a nemzeti szabályozásokban is. Megnıttek a Közösségen belüli kereskedelem azon költségvonatkozásai, amelyek az MR kultúra hiányából fakadnak. Nemkívánatos költségvonatkozások Költségigényes a nem ismert, nem átlátható nemzeti szabályozásokra vonatkozó információk megszerzése. Nincs mindenki által megismerhetı szabálykönyv a kölcsönös elismerés elvére, a nemzeti szabályozások változhatnak. Az egyenértékőség fogalma és annak napi gyakorlata között igen nagy a szakadék. Mivel minden eset egyedi, a monitorozás költségei magasak. A túlterhelt Európai Bíróság lassan dolgozik, elızetes döntéshozatalainak viszont jelentıs hányada a kölcsönös elismerés elvére vonatkozik. A sok szürke terület, speciális eset miatt az elv alkalmazása nagyobb komplexitást kíván, mint azt életre hívásakor feltételezték. A 2002-es bizottsági jelentés megállapításai Az egyenértékőség fogalmát a nemzeti hatóságok félreértésekkel terhesen értelmezik. A tagországok igénye erıs nemzeti elıírásaik változtatására. Egyfajta szabályozási hullám figyelhetı meg. http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2002:0419:fin:en:pdf

98/34/EG irányelv és a kölcsönös elismerés elve Arra kötelezi a tagországokat, hogy az újonnan bevezetni tervezett mőszaki elıírásaikat elızetesen jelentsék be a Bizottságnak. a Bizottság évente sok száz nemzeti szabályozás - változtatási igénybejelentést kap. Ezek mind zavarják a kölcsönös elismerés elvének érvényesülését. Honlapok elérhetısége http://ec.europa.eu/enterprise/tris/ 136 http://ec.europa.eu/enterprise/regulation/goods/mutrec_en.htm Az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK Rendelete A rendelet 2009. május 13.-tól alkalmazandó. Az elv alkalmazása tekintetében még mindig számos probléma áll fenn. az illetékes hatóságoknál hiányoznak a megfelelı eljárások ahhoz, hogy a Szerzıdéssel összhangban értékeljék a termék megfelelıségét. Fontos, hogy az áruk belsı piaca friss lendületet kapjon a kölcsönös elismerés erısítése révén. Az intézkedéseknél szem elıtt kell tartani az arányosság elvét. A más tagországokban jogszerően forgalmazott termék forgalomba hozatala nem vonható vissza, az nem korlátozható. A nemzeti mőszaki szabályok hozzáférhetıségét biztosítani kell. Megbízható és hatékony ellenırzési és (egyenértékőséget) értékelési mechanizmusok szükségesek az egyes tagországokban. Elıírja nemzeti termékinformációs kapcsolattartó pontok létrehozását. Ezek az egyes tagországokban ingyenes tájékoztatást kötelesek adni a nem harmonizált termékkörben az egyes termékekre az adott tagországban fennálló mőszaki követelményekrıl, az esetleges nemzeti szabványokról (interneten keresztül is, és más közösségi nyelveken is). A kapcsolattartó pontok térítés ellenében további információkat is nyújthatnak a más tagországbeli vállalkozásoknak. A magyarországi Termékinformációs Kapcsolattartó Pont a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal keretében mőködik. Elérhetıségei: www.termekpont.hu, www.productpoint.hu

A rendelet nem vonatkozik azon termékekre, ahol: a harmonizáció megkívánja a CE jelölés alkalmazását, amelyeket európai szabvány szerint gyártottak le, és ezért megfelelnek az általános termékbiztonsági irányelvnek (2001/95/EC), amelynek belsı piaci forgalmát más közösségi szabályok biztosítják (pl. bizonyos gyógyszerek, növényvédı szerek). Az elv a nem harmonizált termékkörben a tagországok termékei mellett mindazon EFTA - országok termékeire is vonatkozik, amelyek az EGT tagjai (Izland, Liechtenstein és Norvégia), és vonatkozik a török termékekre is. 137 Kiterjed mindazon (import) termékekre is, amelyeket valamelyik EGT országban vagy Törökországban jogszerően forgalomba hoztak a Szerzıdés 24. cikke szerint. http://ec.europa.eu/enterprise/regulation/goods/docs/reglement_764_2008/ aout_2008/jo_218_hu.pdf Nemzetközi kitekintés: Mutual Recognition Agreements MRA between the EC and Switzerland Ausztrália Kanada Japán Új Zeland USA http://ec.europa.eu/enterprise/international/index_en.htm JOGHARMONIZÁCIÓ ÉS AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA Jogharmonizáció célja Biztosítani mindazon termékeknél az áruk szabad mozgását, amelyeknél egymástól eltérı szabványok és biztonsági, illetve egészségvédelmi elıírások vannak érvényben. Egységes követelmények meghatározása, megfelelést tanúsító egységes eljárások kimunkálása, harmonizált európai szabványok megalkotása.

Horizontális jogszabályok Általános termékbiztonság Termékfelelısség Általános termékbiztonság 2001/95/EK általános termékbiztonságra vonatkozó irányelv - GPSD = General Product Safety Directive 138 Fı szabálya: csak biztonságos termék hozható forgalomba. A biztonságos terméket jogszabály, szabvány, mőszaki elıírás, mérnöki gyakorlat határozza meg. A biztonságot befolyásolja a tervezés, a gyártás, az összetétel, a csomagolás, Információk a forgalomba hozatalnál: használati-kezelési útmutató, figyelmeztetések, jelölések Az irányelv mindazon termékek esetében szabályoz: ahol a szektoriális irányelvek nem részletezik kellıképpen az alapvetı követelményeket, amelyekre ilyen irányelv nem vonatkozik. Meghatározza a veszélyes és a biztonságos termék fogalmát. Elıírja a termék elıállítója számára a termék fennmaradó kockázatainak a felhasználókkal való közlését. Elıírja az együttmőködést a piacvédelmi hatóságokkal. Termékfelelısség 85/374/EGK irányelv, módosítva az 1999/34/EK irányelvvel 1993. évi X. tv http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2002:011:0004:01:hu:html http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:1999:141:0020:010:hu:html A termékfelelısség a már bekövetkezett károk helyrehozatalát jelenti. Ha valamely termék, a termék hibájából akár személyben, akár más tárgyakban kárt okoz, akkor termékfelelısségi igénnyel lehet élni. A keletkezett károkért a termék elıállítója felel (az importır is elıállítónak minısül). Elıfordulhat, hogy többen felelnek a kárért (termelı(k), importır), ekkor mindezek egyetemlegesen felelnek.

A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely elvárható, figyelembe véve: a termék rendeltetését, várható használatát, a termékkel kapcsolatos tájékoztatást, a termék forgalomba hozatalának idején a tudomány és a technika állását. http://ec.europa.eu/youreurope/nav/hu/citizens/consumerprotection/product-safety/index.html?print=true#4180_3 139 Termékbiztonság és a jogharmonizáció Közösségi jogharmonizációra akkor kerül sor, ha nem tételezhetı fel ekvivalencia a nemzeti szabályokba épített védelmi szintek között Két különbözı megközelítés: old approach new approach Old approach régi megközelítés Részletes, aprólékos, mérnöki pontosságú jogszabályi harmonizáció. A kockázat jellege megköveteli a termékenkénti, vagy akár alkotórészenkénti jogalkotást. A szabályozásnak megfelelı mértékben részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a kockázattal szemben védelmet biztosítson. New approach A technikai jogharmonizáció új megközelítését 1985-ben vezették be. Felelısség megosztás a nemzeti hatóságok, a termelık, a bevizsgáló és tanúsító intézetek, a szabványosító hatóságok között. New approach kulcselemei A közösségi jogszabályok csak azon követelmények meghatározására korlátozódnak, amelyek a magas szintő védelmet garantálják.

A részletes technikai megoldásokat szabványosító szervezetek határozzák meg európai szabványokban. A harmonizált szabványok alkalmazása önkéntes. Alkalmazásuk vélelmezi a jogszabályokban elıírt lényeges követelményeknek való megfelelést. A termelık felelıssége, hogy termékeik megfeleljenek a lényeges jogszabályi követelményeknek, akár harmonizált szabvány szerint állították elı azokat, akár nem. A jogszabályokban meghatározott biztonságossági követelményeinek való megfelelés vizsgálatát és tanúsítását tanúsító szervezetek végzik. 140 http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=celex:31985y0604(01):en:html Az új megközelítéső irányelvek és az irányelvek alá besorolt harmonizált szabványok megtalálhatók: http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/standardization/harmstds/reflist.ht ml Biztonsági záradék (safeguard clause) Az új és globális megközelítéső irányelvekbe beépítették. Feljogosítja az egyes tagországokat arra, hogy az áruk szabad áramlását minden olyan esetben megállítsák saját országuk területén, amikor egyes termékek veszélyessé válhatnak fogyasztóikra nézve. A záradékra hivatkozva a termékek forgalomba hozatala a nemzeti piacon megtiltható, illetve azok a piacról kivonhatók. A klauzula alkalmazására a belsı piacfelügyeletéért felelıs intézmények jogosultak: nemzeti piac-felügyeleti szervek vámhatóság, Bizottság és az Európai Bíróság. Közösségi vámhatóságok jogköre A safeguard clause alapján az EU külsı határán árumegállítási joguk van, ha: a terméket nem kíséri olyan okmány (megfelelıségi nyilatkozat, EC declaration of conformity), amelybıl kiderülne a termék

megfelelısége, és/vagy a terméken nincs feltüntetve a CE jelölés, a termék bizonyos jellemzıi komoly kétségeket támasztanak biztonságosságukat illetıen. A vámhatóság képviselıi rávezetik az árut kísérı kereskedelmi számlára a vonatkozó záradékot. ( dangerous product release or free circulation not authorised Regulation (EEC) No 339/93, veszélyes áru szabad forgalomba nem bocsátható a 339/93 EGK rendelet alapján ). http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=consleg:1993r0339:20070101:hu:pdf 141 Piac-felügyeleti hatóságok kötelezettségei Felelısségük a piacra kerülı termékek biztonságosságának utólagos ellenırzése az adott országban kialakított piac-felügyeleti mechanizmus szerint. A piac-felügyeleti hatóságok elızetes ellenırzéseket nem folytathatnak sem a terméktervezési, sem a termelési folyamatban. Új keretszabályok 765/2008/EK rendelet a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet elıírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérıl (2010. jan.1-tıl) 768/2008/EK határozat a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerérıl, valamint a 93/465/EGK határozat hatályon kívül helyezésérıl Szabványharmonizáció A harmonizált szabványok kidolgozására a Bizottság ad felhatalmazást a vonatkozó irányelv alapján, és azokat valamelyik európai szabványügyi testület dolgozza ki. A szabványokat az EU hivatalos lapjában teszik közzé. Az európai szabványharmonizáció elvei: nemzetközi szabványok (ISO, IEC) átvétele a tagországok nemzeti szabványainak harmonizálása, európai szabványok kidolgozása, Európai szabványügyi szervezetek CENELEC - Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság ETSI - Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

CEN (European Committee for Standardization) - Európai Szabványügyi Bizottság: nem specializálódik egyes ágazatokra TÖBB 20 MILLIÓ AUTÓ KÖZLEKEDIK EURÓPAI SZABVÁNYOK SZERINT 142 A GYEREKEK BIZTONSÁGBAN JÁTSZANAK EURÓPAI SZABVÁNYOKKAL Az új megközelítés elemei Az egyes termékekre vonatkozó új megközelítéső irányelvek (jelenleg 20 felett) Harmonizált szabványok Konformitás vizsgálat CE jelölés

A konformitásvizsgálat kulcselemei Megfelelıség-értékelési modulok Bejelentett (notifikált) szervezetek Konformitás vizsgálat Mőszaki dokumentáció EK megfelelıségi nyilatkozat CE jelölés 143 768/2008/EK határozat: a termékek forgalomba hozatalának keretszabálya. Tartalmazza az alkalmazható megfelelıség értékelési eljárásokat, a modulokat. Ezek közül választja ki az új megközelítéső irányelvek jogalkotója az adott termékekre alkalmazandó modulokat. Rögzíti a megfelelı értékelési eljárás kiválasztásának elveit a jogalkotás számára. A modul: Termelıi önellenırzés (Internal conrol of production B modul: Típusvizsgálat külsı ellenırzéssel (EC-type examination) C modul: Típusazonossági vizsgálat (Conformity to type) D modul: Termelés, végtermék-ellenırzés minıségbiztosítási rendszerének tanúsítása (Production Quality Assurance) E modul: Végtermék ellenırzés minıségbiztosítási rendszerének tanúsítása (Product quality assurance) F modul: Termékellenırzés (Product verification) G modul: Egyedi termékellenırzés (Unit verification) H modul: Teljes körő minıségirányítási rendszer tanúsítása (Full quality assurance) Mőszaki dokumentáció A dokumentációnak lehetıvé kell tennie annak eldöntését, hogy a termék megfelel-e az alapvetı követelményeknek. Ki kell terjednie a termék tervezésére, gyártására és használtára. A termelı állítja össze. A termelı köteles megırizni 10 évig. Információkat tartalmaz a teljes gyártási folyamatra, az elkészült termékre és a termék mőködésére.

A megkívánt dokumentációt az egyes irányelvek részletezik. Be kell mutatni kérésre a hatóságoknak és a tanúsító szervezeteknek. MEGFELELİSÉGI NYILATKOZAT 144 Kijelölt (bejelentett) szervezetek 1100+ EU szerte Független szervezetek A tagországok jelentik be a Bizottságnál, garantálva kompetenciájukat Egymással együttmőködnek és versenyeznek Kijelölt testületek elérhetısége CE JELÖLÉS Notified Bodies http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/nando/ A termelı (vagy felhatalmazottja) teszi rá a termékre, és felelısséget vállal azért, hogy: a termék megfelel a vonatkozó jogszabálynak a belsı piacon veszélyeztetés nélkül értékesíthetı CE megfelelıségi jelölés nem minıségi jel

nem márkajel nem eredetjel nem marketingeszköz Áttekintés a CE jelölés folyamatáról A vonatkozó irányelv azonosítása A szükséges biztonságossági követelmények megállapítása A megfelelı konformitás vizsgálati modul kiválasztása 145 Ha szükséges, a bejelentett testület kiválasztása Megfelelı szabvány alkalmazása A megkívánt ellenırzı vizsgálatok elvégzése/elvégeztetése A szükséges dokumentáció összeállítása Meghatalmazott képviselı alkalmazása (EU importnál) Megfelelıségi nyilatkozat kiállítása CE jelölés alkalmazása Információk a CE jelölésrıl A Tanács határozata a CE megfelelıségi jelölésrıl http://www.itd.hu/engine.aspx?page=itdh_cejeloles http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2008:218:0082:0128:hu:pdf KÉK KÖNYV : Guide to the implementation of directives based on the New Approach and the Global Approach http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/legislation/guide/document/19 99_1282_en.pdf Miként vélekedik a fogyasztó a jelölésrıl? A fogyasztók nem ismerik a CE jelölés üzenetét Nem tudják, melyik terméken keressék és melyiken ne. Nincsenek tisztában azzal, mit írnak elı az irányelvek az egyes termékekre. Nem a CE jelölés alapján döntenek a termék megvásárlásáról A CE jelölés marketingje a belsı piacon igen gyenge

ÉLELMISZEREK SZABAD MOZGÁSA A BELSİ PIACON http://ec.europa.eu/food/ food/index_en.htm Élelmiszerbiztonsági szabályozás szintjei FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS Bizottság Közösségi élelmiszerjog Nemzeti szabályozások 146 Élelmiszerkönyv (CODEX ALIMENTARIUS) Termékleírás jellegő szabályozás Az elnevezés a "food code" latin megfelelıje, a Codex Alimentarius Austriacus névbıl származik A FAO/WHO keretében évtizedek óta mőködik a Codex Alimentarius szabályozási rendszer, amelynek mintegy 150 ország a tagja. Ausztria mellett Németországban, Franciaországban, Magyarországon, a nem EU tag Svájcban is vannak nemzeti Élelmiszerkönyvek. Codex Alimentarius Commission A FAO és a WHO hozta létre 1963-ban annak érdekében, hogy közös élelmiszerszabvány program keretében élelmiszer szabványokat, gyakorlati eljárásokat fejlesszenek ki. A program fı céljai: a fogyasztók egészségének védelme, a tisztességes élelmiszerkereskedelmi gyakorlat biztosítása, az egyes szervezetek által kidolgozott élelmiszer szabványok összehangolása. http://www.codexalimentarius.net/web/index_en.jsp CCEURO - CODEX ALIMENTARIUS FAO/WHO Coordination Committee for Europe: egyike a különbözı bizottságoknak http://www.codexeurope.ch/ Mintegy 300 hivatalos szabványt munkáltak ki Megtekinthetık: http://www.codexalimentarius.net/web/standard_list.do?lang=en Az EU csatlakozása a Codex Alimentarius bizottsághoz 2003/822/EK tanácsi határozat az Európai Közösségnek a Codex Alimentarius Bizottsághoz való csatlakozásáról: Az Európai Közösségnek, valamint tagállamainak a Codex Alimentariushoz teljes jogú tagként történı csatlakozása elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Közösség és tagállamai egészségügyi és egyéb érdekeit figyelembe vegyék e szabványoknak, iránymutatásoknak vagy ajánlásoknak és egyéb rendelkezéseknek a Codex Alimentarius Bizottság által történı elıkészítése, megtárgyalása és elfogadása során. http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=celex:32003d0822:hu:html

Az EU csatlakozás szükségessége: az 1994-ben hatályba lépett WTO - megállapodások (az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló - SPS - megállapodás és a kereskedelem technikai akadályairól szóló - TBT - megállapodás) a Codex Alimentarius szabványaira, iránymutatásaira és ajánlásaira hivatkoznak. Codex Alimentarius Hungaricus A Magyar Élelmiszerkönyv a nyers- és feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó kötelezı elıírások és ajánlott irányelvek győjteménye. A Magyar Élelmiszerkönyv vezetésének feladatait a Földmővelésügyi Minisztérium látja el. Lásd: http://www.fvm.hu/main.php?folderid=1006&articleid=4126&ctag=articlelist&iid=1 147 Az európai élelmiszerbiztonság szabályozásának állomásai 1962. Tanácsi irányelv az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben engedélyezett színezékanyagok elıírásairól Maastrichti Szerzıdés: Magas szintő egészségvédelemhez szükséges intézkedések meghozatala 1996. július 18. Európai Parlament vizsgálóbizottságot hoz létre a BSE kérdéseinek tisztázására. 1997. DG XXIV. Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Fıigazgatóság 1997. Zöld könyv, célkitőzései: A közegészség és a fogyasztók magas szintő védelme. Az áruk szabad mozgása, a verseny szabadságának biztosítása. Az élelmiszer biztonságért a termelıket és a forgalmazókat terhelje a felelısség. A jogalkotásnak a tudományos kutatások eredményein és a kockázatelemzésen kell alapulnia. A jogalkotás következetes, ésszerő és gyakorlatias legyen. 2000. Fehér könyv az Élelmiszerbiztonságról 2002. Élelmiszerbiztonsági Hivatal felállítása Fehér könyv az élelmiszerbiztonságról Cél: az EU élelmiszer politikája megelızı, dinamikus, következetes és átfogó eszköz legyen a magas szintő egészség- és fogyasztóvédelem biztosításához. Fehér könyv alapelvei Átfogó, egységes élelmiszerbiztonsági politika kialakítása. Az élelmiszerlánc résztvevıi feladatainak, felelısségének pontos meghatározása.

Az élelmiszerek és összetevıik, valamint a takarmányok nyomon követıségének biztosítása. Kockázatelemzés Szektormentes megközelítés Élelmiszerbiztonsági Hivatal létrehozásának szükségessége Élelmiszerbiztonsági célkitőzések Az élelmiszer legyen mentes: a kórokozóktól, 148 az ételmérgezést/fertızést okozó baktériumoktól, azok toxinjaitól, káros növényvédı szerekbıl és állatgyógyászati szerekbıl származó maradék anyagoktól (rezidumoktól), vegyi szennyezıdéstıl (környezetbıl származó, illetve a technológia során hozzáadott adalékok). technológia eredető szennyezı anyagtól (tisztítószer-maradványok) biológiai eredető szennyezıanyagoktól (pl.: hisztamin) természetes eredető szennyezı anyagtól (gyommag, szır, rovarrészek) radioaktív szennyezettségtıl jelöletlen élelmiszerbesugárzottságtól hamis és megtévesztı jelölésektıl Eszközök a fogyasztók bizalmának megerısítésére Harmonizált jogi szabályozás Jogszabályok ismerete és alkalmazása Minıségügyi rendszerek (ISO, TQM, HACCP, ISO 14000) Hatósági ellenırzés megerısítése, Szántóföldtıl az asztalig koncepció az ellenırzésben Fogyasztó centrikus jelölés Terméktanúsító védjegyek A termékek nyomon követhetıségének biztosítása (tételazonosító jelölés) Kockázatelemzés bevezetése

Gyors veszélyellenırzési rendszer kiépítése Nemzeti laboratóriumok összehangolása Fogyasztók tájékoztatása Az EU élelmiszerjog általános szabályai Az Európai Uniónak nem célja az élelmiszerek elıállításának és forgalomba hozatalának totális harmonizálása, a sokszínőség, a tradíciók eltüntetése az egyes nemzetek fogyasztóinak ízlésvilágából. A harmonizálás az élelmiszerpiacon nem teljes körő, vonatkozó nemzeti joguk formálásban az egyes tagországok viszonylag nagy szabadságot élveznek. 149 Az EU szabályozás feltételezi, hogy a tájékozott, racionálisan gondolkodó, felnıttként kezelt élelmiszer-fogyasztó a belsı piaci igen széles árukínálatból önállóan tud válogatni. Európa fogyasztóit természetesen el kell látni információkkal, fel kell hívni figyelmüket jogaikra és jogérvényesítési lehetıségeikre. Ezt a célt szolgálják az élelmiszerpiacra vonatkozó rendeletek és irányelvek, valamint a fogyasztóvédelmi szabályozások. Az élelmiszerek szabad mozgását: a vonatkozó rendeletet alapul véve, elsısorban a kölcsönös elismerés elvének érvényesülésével teremtik meg, számos azonban kérdésben irányelvekkel biztosítják a harmonizációt, más kérdésekben a tagországokra bízva a szabályozást. A hagyományos megoldás: vertikális irányelvek az élelmiszerpiacon A harmonizáció elsı idıszakában az élelmiszerpiacon is megkíséreltek euró-recepteket, termékenként külön-külön közösségi szabályokat alkotni. Számos ún. vertikális irányelv született. Ez a gyakorlat életidegen volt. A receptirányelvek azonos szerkezetőek, a termékcsoportot definiálják (számos melléklettel ellátva), szabályozzák az összetételt, a gyártási technológiát, a termékmegnevezéseket.

Az irányelvek védıklauzulát is tartalmaznak: az irányelvnek megfelelı termékeket hosszú közösségi procedúra után egy-egy tagország kitilthatja piacáról, ha az olyan összetevıket tartalmaz, amelyek tudományosan bizonyíthatóan az emberi egészségre mégis ártalmasak. Vertikális irányelvek az élelmiszerpiacon cukor és cukorfélék (79/796/EGK), kakaó és csokoládéfélék (73/241/EGK, módosítva 89/344/EGK), természetes ásványvíz (80/778/EGK), tartósított tejfélék (87/524/EGK), 150 kávé és cikória-kivonat (85/573/EGK), gyümölcslé-irányelv (89/394/EGK), nektár elıállítása cukorfélék vagy méz hozzáadása nélkül (93/45/EGK), mélyhőtött termékek (89/108/EGK), lekvárfélék, zselék, gesztenyekrém (88/593/EGK), méz (74/409/EGK), emberi táplálkozásra alkalmas sőrített tej és tejpor (76/118/EGK, módosítva 83/635/EGK), étkezési kazeinok és kazeinátok (86/424/EGK). Az élelmiszerjog általános szabályai: a 178/2002/EK rendelet Az élelmiszerjog céljai A belsı piacon megvalósuljon az általános elvekkel és követelményekkel összhangban elıállított és/vagy forgalmazott élelmiszerek és takarmányok szabad mozgása. Tekintettel legyen a nemzetközi szabványok rendelkezéseire, kivéve ha a szabványok (vagy egyes részeik) nem alkalmasak a közösségi élelmiszerjog céljainak megvalósítására, ha a szabványok a Közösségben megfelelınek minısített védelemtıl eltérı mértékő védelmet eredményeznek. A rendelet 2002-ben lépett életbe, rögzítve az élelmiszer jog alapjait és fejlesztésének egységes kereteit. Általános kereteket teremt a kölcsönös elismerés elve szerint mozgó élelmiszerek számára. Fogalmakat határoz meg, alapelveket és kötelezettségeket az élelmiszerlánc egészére.

http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=celex:32002r0178:hu:html 178/2002/EK rendelet fejezetei Az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról Az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról Általános élelmiszerjogi keretek Szolgálják: az emberi élet és egészség magas szintő védelmét, 151 a fogyasztói érdekek védelmét, az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését. Tekintettel vannak: az állatok egészségének védelmére, a növények és a környezet védelmére Vonatkoznak: Nem élelmiszer az élelmiszerekre, az élelmiszerek elıállítására szánt állatok takarmányozását szolgáló és az állatok takarmányozására felhasznált takarmány termelésére, azok feldolgozására, forgalmazására. takarmány, élıállat, kivéve a forgalomba hozatalra elıkészített, emberi fogyasztásra szánt állatok növények a betakarítás elıtt gyógyszerek (65/65/EGK és a 92/73/EGK tanácsi irányelv) kozmetikai termékek (76/768/EGK tanácsi irányelv értelmében) dohány és dohánytermékek (89/622/EGK tanácsi irányelv) kábítószerek és pszichotróp anyagok Fogalmak a rendeletben élelmiszer, élelmiszerjog élelmiszeripari vállalkozás/élelmiszeripari vállalkozó

takarmány, takarmányipari vállalkozás kiskereskedelem forgalomba hozatal kockázat, kockázatelemzés kockázatértékelés, kockázatkezelés kockázati kommunikáció veszély nyomon követhetıség 152 a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás szakaszai elsıdleges termelés végsı fogyasztó Az élelmiszerjog és a fogyasztók Az élelmiszerjog a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálja, lehetıvé teszi számukra az élelmiszerek megfelelı tájékoztatás alapján történı kiválasztását. Célja továbbá: a csalárd vagy megtévesztı gyakorlat, a félrevezetı módszerek alkalmazásának, az élelmiszerek hamisításának megelızése. Elvek a rendeletben Elıvigyázatosság elve: Átláthatóság elve elıvigyázatosság okán ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket lehet bevezetni, ha fennáll az egészségkárosító hatások lehetısége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, a bevezetett intézkedések arányosak, csak annyiban korlátozzák a kereskedelmet, amennyiben ez a magas szintő egészségvédelem megvalósításához feltétlenül szükséges, az ideiglenes intézkedéseket ésszerő idın belül felül kell vizsgálni. Elengedhetetlen: az állampolgárokkal folytatott konzultáció,

az állampolgárok tájékoztatása, ha fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az emberek vagy az állatok egészségére. A tájékoztatás kiterjed a megtett intézkedésekre, az egészséget veszélyeztetı termékkel kapcsolatos kockázat jellegére. Az élelmiszerkereskedelem kötelezettségei A belsı piaci forgalomba hozatal céljából importált élelmiszernek és takarmánynak meg kell felelnie: a közösségi élelmiszerjog követelményeinek 153 vagy azoknak a feltételeknek, amelyek a Közösség által elismerten egyenértékőek e jog rendelkezéseivel. A Közösség területérıl egy harmadik országban történı forgalomba hozatal céljából kivitt vagy újra kivitt élelmiszernek és takarmánynak (hacsak az importır ország hatóságai másképp nem rendelkeznek): meg kell felelnie az élelmiszerjog vonatkozó követelményeinek vagy az importır országban hatályos törvények, rendeletek, szabványok, eljárási szabályok vagy egyéb jogi és közigazgatási eljárások követelményeinek. Az EU élelmiszerjoga és a nemzetközi szabványok A Közösség hozzájárul az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó nemzetközi szabványok a közegészségügyi, illetve a növényegészségügyi szabványok kidolgozásához. Támogatja a nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetek élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó szabványügyi tevékenységének koordinálását. Hozzájárul az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó intézkedések egyenértékőségének elismerésérıl szóló megállapodások elıkészítéséhez. Figyelmet szentel a fejlıdı országok fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi igényeinek, annak érdekében, hogy a nemzetközi szabványok ne gördítsenek szükségtelen akadályokat a fejlıdı országok exportja elé. Elısegíti a nemzetközi mőszaki szabványok és az élelmiszerjog összhangjának megteremtését, gondoskodva arról, hogy a Közösségben érvényes magas szintő védelem ne csökkenhessen.

Élelmiszerbiztonsági követelmények Nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. Az élelmiszer akkor nem biztonságos, ha: az egészségre ártalmas, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Annak eldöntése során, hogy egy élelmiszer biztonságos-e, figyelembe kell venni: az élelmiszer fogyasztásának, illetve a termelés és forgalmazás egyes szakaszaiban az élelmiszer felhasználásának szokásos feltételeit, 154 a fogyasztóval közölt, a termék címkéjén feltüntetett információkat, a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb információkat az adott élelmiszer vagy élelmiszercsoport egészségkárosító hatásainak megelızésérıl. Annak eldöntése során, hogy egy élelmiszer ártalmas-e az egészségre, figyelembe kell venni: az élelmiszert elfogyasztó személy egészségét károsító (azonnal, rövid- vagy hosszútávon jelentkezı) hatások mellett a következı generációknál jelentkezhetı egészségkárosító hatásokat is, az esetleg jelentkezı, halmozottan toxikus hatásokat, a fogyasztók egyes kategóriáinak élelmiszer-érzékenységét abban az esetben, ha az élelmiszert ezeknek a fogyasztói csoportoknak szánják. Amennyiben egy élelmiszerre nincsenek közösségi rendelkezések, az akkor tekinthetı biztonságosnak, ha megfelel az élelmiszert forgalmazó tagállam élelmiszerjogi rendelkezéseinek (ha ezek a rendelkezések nem sértik a Szerzıdés 28. és 30. cikkét). Takarmánybiztonsági követelmények Nem biztonságos takarmány nem hozható forgalomba, illetve nem használható fel élelmiszertermelés céljára tartott állatok takarmányozására. A takarmány akkor nem biztonságos, ha kiderül, hogy: az emberek vagy az állatok egészségére ártalmas,

az élelmiszertermelés céljára tartott állatokból elıállított élelmiszer emberi fogyasztás céljára nem biztonságos. Élelmiszerek és takarmányok kiszerelése Nem vezethetik félre a fogyasztókat: a címkézés, a reklám, a kiszerelés (beleértve a termékek alakját, külsejét, csomagolását, a felhasznált csomagolóanyagokat, az áruk elrendezési módját és bemutatását), 155 egyéb eszközök révén a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információk. Vállalkozók kötelezettségei Az élelmiszer- és a takarmányipari vállalkozók termelı, feldolgozó és forgalmazó tevékenységük minden szakaszában gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerek vagy a takarmányok megfeleljenek a élelmiszerjog követelményeinek, ellenırzik e követelmények teljesülését. Ha egy élelmiszeripari vállalkozó okkal feltételezi, hogy egy élelmiszer, amelyet behozott, elıállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott nem felel meg az biztonsági követelményeknek, és a kérdéses élelmiszer már kikerült közvetlen ellenırzése alól, haladéktalanul kezdeményezi az élelmiszer kivonását a piacról és errıl tájékoztatja az illetékes hatóságot. Ha a termék már eljuthatott a fogyasztóhoz: a vállalkozó hatékony eszközökkel és pontosan tájékoztatja a fogyasztókat a kivonás okáról, megteszi a megfelelı intézkedéseket, szükség esetén vissza kell hívnia a fogyasztóhoz már leszállított terméket. A termelés és a forgalmazás minden szakaszában nyomon kell követni: az élelmiszerek, a takarmányok,

az élelmiszertermelésre szánt állatok, az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülı (vélhetıen bekerülı) egyéb anyagok útját. A vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy azonosítani tudják mindazokat, akiktıl az élelmiszert, a takarmányt, az élelmiszertermelésre szánt állatot, 156 az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülı (vélhetıen bekerülı) egyéb anyagot kapják. A vállalkozóknak: rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetıvé teszik mindazoknak a vállalkozásoknak az azonosítását, ahová termékeiket szállítják, az információkat kérésre a hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk. A Közösségben forgalomba hozott, illetve valószínőleg forgalomba hozatalra kerülı élelmiszereket vagy takarmányokat el kell látni olyan címkékkel vagy azonosító eszközökkel, amelyek a vonatkozó rendelkezések követelményeivel összhangban, a vonatkozó dokumentáción és információkon keresztül lehetıvé teszik a termékek nyomon követését. Tagállamok kötelezettségei A tagállamok: betarttatják az élelmiszerjogot, felügyelik és ellenırzik azt, hogy a vállalkozók a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában eleget tesznek-e az élelmiszerjog követelményeinek. Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal Hozzájárul az emberi élet és egészség magas szintő védelméhez Az információk és az adatok összegyőjtésével és elemzésével lehetıvé teszi az élelmiszerek és a takarmányok biztonságát közvetlenül vagy közvetve befolyásoló kockázatok leírását és nyomon követését.

Tudományos tanácsokat ad és tudományos, illetve szakmai segítséget nyújt a közösségi törvényhozásnak és politikáknak minden olyan területen, amelynek közvetlen vagy közvetett hatása van az élelmiszerek és takarmányok biztonságára. Feladata, hogy független információkkal szolgáljon az e területeken felmerülı ügyekben és felhívja a figyelmet a kockázatokra. A külön irányelvben (2001/18/EK) meghatározott eljárások sérelme nélkül, tudományos szakvéleményeket készít a géntechnológiával módosított szervezetekkel összefüggı, élelmiszernek vagy takarmánynak nem minısülı egyéb termékekrıl. Szorosan együttmőködik a tagállamok hasonló feladatokat ellátó, illetékes testületeivel. 157 Követelmények függetlenség átláthatóság titoktartás Az EFSA testületei Igazgatótanács: 14 tagból áll, akiket a Bizottság nevez ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után Ügyvezetı igazgató: az Igazgatótanács nevezi ki általános kiválasztási eljárással Tanácsadó Fórum: a tagállamokban a hasonló funkciókat ellátó illetékes intézmények képviselıibıl áll, minden tagállam egy képviselıt jelöl Tudományos Bizottság és tudományos testületek: felelısek a tudományos szakvélemények elkészítéséért, szükség esetén közmeghallgatást is szervezhetnek. Az EFSA tevékenysége Tudományos szakvélemények és tanulmányok készítése Tudományos és szakmai segítségnyújtás Adatgyőjtés A felmerülı kockázatok azonosítása Sürgısségi riasztórendszer A küldetési területén mőködı szervezetek hálózatba szervezése http://www.efsa.europa.eu/efsa/efsa_locale-1178620753812_home.htm Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (2003) feladatai kijelölt kapcsolattartó pont az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelzı rendszerének hálózatában,

javaslatot tesz az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztetı eseményekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozásához, véleményezi az élelmiszer- és takarmánybiztonságot érintı jogszabályok tervezeteit, javaslatot tesz új jogszabályok megalkotására, a hatályos jogszabályok módosítására közremőködik a magyar élelmezés- és táplálkozáspolitika kialakításában az élelmiszer- és takarmánybiztonság vonatkozásában, kapcsolatot tart az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatallal és egyéb, az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal megbízására szakvéleményeket, tanulmányokat készít, tudományos és mőszaki segítséget nyújt, adatokat győjt, és elvégzi a felmerülı kockázatok azonosításával kapcsolatos feladatokat, 158 az élelmiszer- és takarmánybiztonság érdekében végzett monitorvizsgálatok eredményeit a vizsgálatra jogosult laboratóriumoktól bekéri, elemzi, és szükség esetén közzéteszi, ellátja a nemzetközi adat- szolgáltatást és információcserét a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) tekintetében, http://www.mebih.gov.hu/ Sürgısségi riasztórendszer - RASFF Hálózatként mőködı rendszer, amely az élelmiszerekbıl és takarmányokból származó, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül érintı veszélyt jelzi. Kiterjed a tagállamokra, a Bizottságra és a Hivatalra. A tagállamok, a Bizottság és a Hivatal kijelölik a kapcsolat tartókat. A Bizottság felelıs a hálózat mőködtetéséért. Ha a hálózat valamelyik tagja élelmiszerekbıl és takarmányokból eredı, az emberi egészséget veszélyeztetı, súlyos, közvetlen vagy közvetett kockázatról szerez tudomást, ezt az információt a sürgısségi riasztórendszer keretében haladéktalanul jelenti a Bizottságnak. A Bizottság haladéktalanul továbbítja az információt a hálózat tagjainak. Rapid Alert System for Food and Feed (RASFF) http://ec.europa.eu/food/food/rapidalert/index_en.htm

A tagállamok jelentési kötelezettsége A tagországok haladéktalanul jelentik az olyan általuk hozott intézkedéseket, amelyek célja az élelmiszer vagy a takarmány forgalomba hozatalának megelızése vagy korlátozása, a piacról történı kivonás vagy a termék visszahívása, egészségügyi kockázat miatt az importáru visszafordítása valamelyik közösségi határátkelıhelyen. Importáru a sürgısségi riasztórendszerben 159 Ha az Európai Unió valamelyik határátkelıhelyén közvetlen vagy közvetett egészségügyi kockázat miatt visszafordítanak egy szállítmányt, a Bizottság haladéktalanul értesíti az Unió területén található határátkelıhelyeket, valamint az áru származása szerinti harmadik országot. Exportáru a sürgısségi riasztórendszerben Amennyiben a sürgısségi riasztórendszer keretében értesítést küldtek egy élelmiszerrel vagy takarmánnyal kapcsolatban, amelyet harmadik országba szállítottak, a Bizottság megküldi az utóbbinak a vonatkozó információkat. Csatlakozás a sürgısségi riasztórendszerhez Csatlakozni kívánó harmadik országok és nemzetközi szervezetek bekapcsolódhatnak a hálózatba a Közösséggel kötött megállapodás alapján, az ott rögzített módon. A megállapodások a viszonosság elvén mőködnek. A sürgısségi riasztórendszer titoktartási szabályai Az egészségügyi kockázatot jelentı élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó információkat nyilvánosságra kell hozni a vonatkozó külön szabályok szerint. A nagyközönség általában hozzáférhet a kérdéses termék azonosítására, a kockázat jellegére és a megtett intézkedésre vonatkozó információkhoz. A hálózat tagjai gondoskodnak arról, hogy alkalmazottaik indokolt esetekben ne hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, amelyek jellegüknél fogva titoktartás alá esnek

Válságkezelés veszélyhelyzetben A veszélyhelyzetekre a Bizottság általános válságkezelési tervet készít, a Hivatallal és a tagállamokkal szorosan együttmőködve A Bizottság haladéktalanul létrehoz egy válságkezelı egységet, amelynek tevékenységében részt vesz az Élelmiszerbiztonsági Hivatal is Élelmiszerek kötelezı jelölése A 79/112/EGK irányelv (módosítva a 93/192/EK irányelvvel) meghatározza: milyen információkat kell a terméken (annak kiszerelésén) a fogyasztónak megkapnia, 160 milyen módon kell ezeket az információkat feltüntetni, miként kell megjelölni a regionális specialitásokat, a származást vagy az eredetet. Az információkat minden olyan élelmiszeren fel kell tüntetni, amely a fogyasztóval (egy késıbbi módosítással beleértve a nagyfogyasztókat is) közvetlenül találkozik. Mi mit jelent a címkén? http://ec.europa.eu/food/food/labellingnutrition/foodlabelling/publications/leaflethu4_29112007_web. pdf A címkézés nem tartalmazhat félrevezetı információkat. Amennyiben az adott tagországban a sugárkezelt élelmiszerek forgalomba hozatala lehetséges, annak tényét a csomagoláson külön fel kell tüntetni. Az adott élelmiszer tápértékének feltüntetésérıl külön irányelv (90/496/EGK) rendelkezik. Külön szabályozott az alkoholtartalmú italok címkézése is (70/112/EGK, illetve 86/197/EGK irányelv). Rendelet szabályozza az áru eredet- megjelölését. Egy adott földrajzi térséghez köthetı meghatározott termékek eredetvédelmet élvezhetnek. 1924/2006/EK rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról. Az új szabályozással a fogyasztók megbízhatnak az élelmiszercímkéken szereplı tiszta és pontos információkban, lehetıvé téve számukra, hogy kellın tájékozottak legyenek az általuk választott élelmiszerrıl. Az állítások három típusa engedélyezett: táplálkozási állítások, az egészségre vonatkozó állítások, a betegség kockázatát csökkentı állítások. Élelmiszeren betegség csak az EFSA jóváhagyásával említhetı.

Adalékanyagok A 89/107/EGK keretirányelv szerint a fı szabály: minden adalékanyag tiltott, ami külön nem megengedett. Adalékanyagok használata csak akkor megengedett, ha annak technikai szükségessége kellıképpen alátámasztott, a javasolt mennyiség egészségkárosodást nem okoz, ha felhasználása a fogyasztót nem téveszti meg. A keretirányelv 24 adalékanyag kategóriát különböztet meg (festékek, tartósítók, édesítık, stabilizálók, oxidációtól védı szerek stb.). 161 A listára újabb adalékanyagot felvenni csak a Bizottság mellett mőködı, élelmiszerkérdésekkel foglalkozó tanácsadó testület és a tudományos élelmiszer-bizottság szakértıi véleménye alapján lehet. A vonatkozó szabályozás megengedi, hogy az adalékanyag megjelölése helyett a termékcímkén az ún. E szám szerepeljen. A keretirányelv mellett egyedi irányelvek szabályozzák az édesítıszerek, a színezık, ízesítık, a tartósítószerek stb. használatát. Külön irányelvek szabályozzák az adalékanyagok tisztasági kritériumait, az aromaanyagokat, a szacharint, az oldószereket stb. Egyéb szabályozások Irányelvek szabályozzák a radioaktív szennyezettség megengedett mértékét a felhasználható csomagolóanyagokat, az élelmiszerek tartósítását, a mélyhőtött élelmiszerek tárolását és szállítását. a csecsemık és gyermekek számára készült speciális tápszereket. A testtömeg csökkentés céljára elıállított csökkentett energiatartalmú élelmiszereket a diéta keretirányelv szabályozza. Élelmiszerhigiénia Az élelmiszerek elıállítása során két azonos célú, de megfogalmazásában eltérı higiéniás gyártásbiztosítási rendszer terjedt el): a jó gyártási gyakorlat (GMP good manufacturing practice), valamint a HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points), a kritikus irányítási pontokon megvalósuló veszélyelemzés, a veszély felismerésének és a szükséges elemzések után megteendı intézkedéseknek a rendszere.

Vannak vertikális élelmiszerhigiéniai irányelvek is az egészségügyileg különösen veszélyes termékekre vonatkozóan (friss hús, baromfihús, hústermékek, darált hús és húskészítmény, nyúlhús, vad és tenyésztett vadhús, hal, kagyló, tojás és tojástermékek, tej és tejtermékek, békacomb, csiga, méz). Sugárkezelt élelmiszerek forgalomba hozatala Vannak tagországok, ahol tiltják, vannak, ahol az élelmiszerek egy részénél engedélyhez kötötten megengedik azok forgalomba hozatalát. A sugárkezelés gyakorlatilag alig kimutatható, a legtöbb tagország ezért ésszerőségi okokból nincs a teljes tiltás mellett. 162 Megkövetelik viszont az engedéllyel forgalomba hozott ilyen termékeknél a kezelés feltüntetését, a felnıtt fogyasztóra bízva a vásárlási döntést Novel-food rendelet Rendelet az újszerő élelmiszerekrıl és élelmiszeradalékokról. Mindenekelıtt a géntechnika alkalmazásával foglalkozik az élelmiszertermelésben. Újszerő élelmiszerek és élelmiszeradalékok alatt olyan élelmiszereket kell érteni, amelyeket a Közösség területén emberi fogyasztásra említésre érdemes mennyiségben még nem forgalmaztak. A rendelet több olyan termékcsoportot sorol fel, ahol az újszerőség abban nyilvánul meg, hogy ismert élelmiszerek összetételét és szerkezetét új technológiák alkalmazásával megváltoztatják. Új nyersanyagokból készült termékek, egzotikus gyümölcsök és algák is a rendelet hatálya alá tartoznak. Mindezek a termékek csak úgy hozhatók forgalomba a belsı piacon, ha azokat elıbb engedélyeztetik. http://ec.europa.eu/food/food/biotechnology/novelfood/index_en.htm http://ec.europa.eu/food/food/biotechnology/gmfood/index_en.htm http://www.transgen.de/home/

NÖVÉNYEK SZABAD MOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Közösségi növény-egészségügyi rendszer szabályozási területei Belsı kereskedelem Import harmadik országokból Okmányok Védett zónák Növényvédı szerek 163 Ellenırzések Azonnali intézkedések Belsı kereskedelem A Közösségen belüli forgalmazás biztonságát növény-egészségügyi nyilvántartási rendszer, növényvédelmi útlevél védett zónák rendszere biztosítja. A veszélyesnek tartott termékek Közösségen belüli mozgását megelızı növény-egészségügyi ellenırzés megkívánt. Az ellenırzés helyszíne a hivatalosan nyilvántartott termelı termelési helye Termelık regisztrálása A hivatalos szervek egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartási szám alapján bejegyzik a termelıt (győjtıraktárt, szállítási központot, más személyt), a nyilvántartást folyamatosan aktualizálják A regisztrált termelık, raktárak vonatkozó tevékenységét folyamatosan ellenırzik Import harmadik országokból Az importárut nemzetközi növény-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie A beléptetés helyén a dokumentumot, annak összhangját a küldeménnyel és szúrópróba szerően magát a küldeményt is ellenırzik Külön lista rendelkezik azokról az importtermékekrıl, amelyek ellenırzése kevésbé gyakori (jelenleg 52 termék) A vizsgálatok díjfizetés ellenében történnek

Intézkedések rendellenességek esetén: a behozatal megtiltása. vámkíséret mellett a küldemény vámhatáron kívülre szállítása a fertızött termékek eltávolítása a küldeménybıl. megsemmisítés a küldemény karanténba helyezése a vizsgálatok eredményének megismeréséig kivételes esetekben a küldemény megfelelı kezelése, ha az illetékes hatóság azt elegendınek tartja a veszélyek elkerülésére. 164 A sürgısségi intézkedések körét külön jogszabályok határozzák meg Okmányok Az importáru a közösségi határon (az IPPC minta szerinti) növényegészségügyi bizonyítvánnyal (phytosanitary certificate) léphet be A belsı piacon a növényekhez, csomagolásukhoz vagy az azokat szállító jármővekhez a termék típusának megfelelı növényútlevelet kell csatolni A növény-egészségügyi bizonyítvány tanúsítja: a növény-egészségügyi vizsgálat elvégzését a növény mentes valamennyi ártalmas kórokozóktól a küldemény megfelel az importáló ország növény-egészségügyi rendelkezéseinek A belsı piacon növény útlevél (ECC plant passport) szükséges Adatok a növényútlevélen EK-növényútlevél megnevezés EK-tagállam kódja Az illetékes hivatalos szerv neve, megkülönböztetı kódja Nyilvántartási szám Egyedi sorozatszám, a kibocsátás hetének száma vagy tételszám Növénytani megnevezés Mennyiség Harmadik országból származó termékek esetén a származási vagy feladási ország neve

Növényútlevél szükséges szaporításra szánt díszfák, cserjék, szaporításra szánt cékla, komló, burgonyafélék, citrusfélék, fás szárú növények, fafélék, dísznövények, cserepes és vágott virágok, szaporításra szánt gumók, hagymák, 165 Kívánalmak: Védett zóna hagymás dísznövények. a növényútlevél hivatalos címkébıl és a mellékletben megkívánt információt tartalmazó kísérıokmányból álljon "Kísérıokmány" minden olyan dokumentum, amelyet általában kereskedelmi célra használnak Erre az okmányra nincs szükség, ha a mellékletben megkívánt információ szerepel a címkén Az útlevél elıre nyomtatott, teljes egészében nyomtatott betőkkel kell kitölteni a Közösség egyik hivatalos nyelvén A növények vagy növényi termékek botanikai nevét latin betőkkel kell feltüntetni Igazolatlan módosítások vagy törlések érvénytelenítik a növényútlevelet A növény-útlevél címke részét a termelı vagy az importır felelısségére úgy kell a növényekhez, növényi termékekhez, csomagolásukhoz vagy a szállító jármőhöz csatolni, hogy ne lehessen azokat újra felhasználni. Ha egy növényútlevelet a Közösségen kívülrıl származó növény, növényi termék számára adnak ki, azon szerepelnie kell a származási országnak, vagy az útlevélen szereplı küldı országnak. Ha egy növényútlevelet pótolni kell, akkor az eredetileg nyilvántartásba vett elıállító vagy importır kódját fel kell tüntetni a növényútlevélen "RP" ("replacement passport") jelzéssel. Olyan terület az egyes tagországokban, amely hivatalosan elismert, körülhatárolt terület, mentes a külön jogszabályban meghatározott kórokozóktól, amelyet védeni kívánnak azok behurcolásától A védett zónákat jogszabály sorolja fel.

Belépés védett zónákba Meghatározott védett övezetbe történı szállítás esetén az illetékes szervek megállapítják, hogy a termék alkalmas-e az adott védett övezetbe való belépésre. A növényútlevélen a védett övezetre vonatkozó kódot fel kell tüntetni "ZP" (zona protecta) jelzéssel. Átszállítás védett zónán a csomagolás, illetve a növényeket szállító jármővek legyenek tiszták, olyanok, hogy a károsító szervezetek terjedésének veszélye ne álljon fenn, közvetlenül a becsomagolás után a csomagolást, illetve a szállító jármőveket a növény-egészségügyi szabványoknak megfelelıen le kell zárni, hogy az adott védett övezeten belül a károsító szervezetek terjedésének veszélye ne álljon fenn, 166 a növényeket kereskedelmi célra használatos okmánnyal kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni, hogy a termékek a védett övezeten kívülrıl származnak, és rendeltetési helyük az adott védett övezeten kívül található. Ha az adott övezeten belül hivatalos ellenırzés során megállapítják, hogy a követelmények nem teljesülnek: o o a csomagolást le kell plombálni, a növényeket az adott védett övezeten kívül esı rendeltetési helyre kell szállítani hivatalos felügyelet mellett. Az európai bizottság szakértıi ellenırzése Az Európai Bizottság által felhatalmazott szakértı az eljáró hatóság jelenlétében jogosult: a közösségi növényvédelmi elıírások betartását, a növényvédelmet felügyelı hatósági tevékenységet ellenırizni, létesítményekbe, helyiségekbe belépni, szállító jármővön tartózkodni, növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni, növénybıl, növényi termékbıl, talajból, felszíni és felszín alatti vizekbıl, engedélyköteles termékbıl térítésmentes mintát venni. Nemzetközi megállapodások Az EU növény-egészségügyi megállapodást kötött az EGT-EFTA országokkal, Svájccal, USA-val, Kanadával,

Új-Zélanddal, Chilével, stb. http://ec.europa.eu/food/international/trade/agreements_en.htm Nemzetközi növényvédelmi egyezmény (IPPC) Az International Plant Protection Convention növény-egészségügyi multilaterális megállapodás a FAO keretében, 1952-ben lépett életbe (módosítások: 1973, 1997) Összehangolva a vonatkozó GATT/WTO egyezménnyel: Sanitary and Phytosanitary (SPS) Agreement (1995). http://www.wto.org/english/tratop_e/sps_e/spsagr_e.htm 170 ország fogadta el www.bekesmeak.hu/eu/piac/noveny.doc 167 Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet Az European and Mediterranean Plant Protection Organisation (EPPO) regionális növény-egészségügyi szervezet. 1951-ben 15 taggal alakult meg, jelenleg 44 ország, majdnem minden európai és Földközi-tenger melléki állam része az együttmőködésnek. Célja, hogy elısegítse a növény-egészségügyi elıírások és a növényvédelmi intézkedések harmonizációját, nemzetközi stratégiát alakítson ki a káros organizmusok elterjedésének megakadályozására. ÁLLATOK SZABAD MOZGÁSA A BELSİ PIACON Élıállatok és állati termékek mozgása a tagállamok között: ANIMO TRACES rendszer Az állategészségügyi ellenırzésre kötelezett szállítmányok mozgásának figyelemmel kísérése és hatékony felügyelete érdekében az unió létrehozott egy számítógépes hálózatot (ANIMO). Az egységes kódokat közösségi jogszabályok határozzák meg. A származási hely szerint illetékes állat-egészségügyi hatóság minden egyes ellenırzésre kötelezett szállítmány indításakor köteles ANIMO üzenetet küldeni, ezzel tájékoztatja a rendeltetési hely szerint illetékes állategészségügyi hatóságot. A TRACES elektronikus értesítı rendszer az eddigi ANIMO rendszer szerepét veszi át. 90/425/EGK tanácsi irányelv 4. (2) cikkelye: A származási ország illetékes hatósága, amely az állatokat és termékeket kísérı bizonyítványt vagy okmányt kiállította, a kiállítás napján számítógépes rendszeren keresztül értesíti a fogadó ország illetékes központi hatóságát. Vonatkozik az irányelv A és B mellékletében felsorolt termékre

A vállalkozások korlátozott hozzáféréssel léphetnek be a TRACES rendszerbe. A bizonyítvány I. részét kitölthetik, majd azt beterjesztik a hatóságnak. Teljes hozzáférése a hatósági állatorvosnak van, aki kiállítja a II. részt, a tényleges állategészségügyi bizonyítványt. A bizonyítványt a rendszer elküldi a rendeltetési hely szerint illetékes állategészségügyi hatósághoz. A bizonyítvány kinyomtatott, lepecsételt, aláírt változata a szállítmányt kíséri. Az 599/2004/EK bizottsági rendelet harmonizálta a bizonyítványok formáját. 168 További információk: http://ec.europa.eu/food/animal/diseases/animo/index_en.print.htm http://ec.europa.eu/food/animal/diseases/animo/index_en.htm http://ec.europa.eu/food/animal/diseases/strategy/whatis_cahp_en.htm Állategészségügy az Európai Unióban Állategészségügyi szervezet Az Egészség- és Fogyasztóvédelmi Fıigazgatóság- SANCO - három igazgatósága foglalkozik állategészségügyi kérdésekkel: D Igazgatóság (élelmiszerbiztonság): elıállítási és forgalmazási lánc, E Igazgatóság (élelmiszerbiztonság): növény-egészségügy, állategészségügy és állatvédelem, F Igazgatóság: Állategészségügyi és Élelmiszer Iroda, székhelye Írországban. Az ügynökség feladata: o biztosítsa az állategészségügyi és a növény-egészségügyi, valamint az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok betartását mind a belsı piacon, mind a harmadik országokban, o hozzájáruljon az európai fogyasztóknak az élelmiszerek biztonságába vetett bizalma fenntartásához. Nemzeti hatóságok feladata: az állategészségügyi követelmények betartásának ellenırzése az illetékes nemzeti hatóságok feladata mind a tagországokban, mind a harmadik országokban. Élelmiszerlánc és állat-egészségügyi állandó bizottság A tagországok képviselıibıl áll, a Bizottság részvételével tartja üléseit.

Áttekinti és elfogadja az Európai Bizottság által megfogalmazott jogszabály tervezeteket. Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal A tagországok állategészségügyi struktúrája Az egyes tagországok állat-egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szervei nem egyformák, kompetenciájuk is nagyon eltérı. Nincs olyan közösségi jogszabály, amely kötelezı elıírásokat tartalmazna a tagországi állat-egészségügyi szolgálatok szervezeti felépítését illetıen. 169 Közösségi állategészségügyi intézkedések állatbetegségek megelızése és leküzdése, állati eredető élelmiszerekre vonatkozó higiéniai követelmények, takarmányozás, állati eredető melléktermékek, állatgyógyászati készítmények, állatállomány védelme. Állategészségügyi ellenırzés Az élıállatok és az állati eredető termékek a belsı piacon határellenırzés nélkül, szabadon mozognak. Szállításuk állategészségügyi kockázatot hordoz, ennek minimalizálása követelmény. Az állategészségügyi ellenırzés teljes egészében a származási helyen történik. Az ellenırzéseket a tagországok állategészségügyi hatóságai a közösségi rendelkezéseknek megfelelıen végzik. A rendeltetési helyen az ellenırzés nem diszkriminatív, szúrópróba szerő. Élıállat-szállítások során Az irányelvek állatfajonként és életkor szerint elıírják a szállítás maximális idıtartamát, az állatot szállító jármővel szembeni minimális elvárásokat. Elıírják hosszú szállítási idı esetén útvonalterv elkészítését, amely a szállítmányt kíséri az állategészségügyi bizonyítvánnyal együtt.

Megkívánt kísérı okmányok Külön jogszabály foglalkozik az állategészségügyi kísérıiratok kiállításának általános szabályaival, a kiállító illetékes hatósági személy feladataival és felelısségével. Az élıállat szállítmányokat állat-egészségügyi bizonyítvány és hosszú távú szállítás esetén útvonalterv kíséri. Ezek a dokumentumok tartalmazzák mindazokat az adatokat, igazolásokat, állategészségügyi és állatvédelmi garanciákat, amelyek elengedhetetlenek. 170 A követelményrendszer állatfajonként, kategóriánként és hasznosítási irányonként változó. Útvonalterv Feltünteti azokat az etetı-, itató-, pihentetı helyeket, ahol a szállítmány megszakítja útját. Az útvonaltervet az állategészségügyi határállomáson, valamint a rendeltetési helyen is ellenırzi az illetékes állat-egészségügyi hatóság. Állatok jelölése és nyilvántartása 1992-ben alkottak általános rendelkezést a gazdasági haszonállatok jelölésére és nyilvántartására vonatkozóan. A kilencvenes évek végén részletesebb szabályok születtek, fıként a szarvasmarha egyedi azonosításáról és nyilvántartásáról. Minden szarvasmarhát egyedileg, a jogszabályban leírtaknak megfelelı füljelzıvel (krotáliával) kell ellátni, és adatait központi adatbázisban tárolni. Regisztrálni szükséges az állat mozgását és állategészségügyi státusát is bizonyos állatbetegségekre vonatkozóan. Ellenırzések és vizsgálatok finanszírozása A keret jellegő szabályozás alapelvei: a beszedett díjaknak fedezniük kell az állategészségügyi szolgálat valamennyi költségét, a díjköteles tevékenységek köre (például húsvizsgálat, élıállatok ellenırzése stb.), és az ezekre fordítható minimális összeg meghatározott, a közösségileg meghatározott díjköteles tevékenységeken felül az illetékes nemzeti hatóságok más állategészségügyi tevékenységekért is szedhetnek díjat nemzeti hatáskörben.

Import élıállatok és állati eredető termékek Az állategészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében az EU külsı határain szigorú állategészségügyi ellenırzések vannak a belépı, ellenırzésre kötelezett szállítmányokra. Élıállatoknál állatfajonként és hasznosítási irányonként, állati eredető termékeknél árucsoportonként részletes importfeltételek vannak. A jogszabályok az állategészségügyi követelményeket, a szükséges garanciákat sorolják fel, valamint a szállítmányt kötelezıen kísérı állategészségügyi bizonyítványt mutatják be. 171 Állategészségügyi határátkelıhelyek Az állategészségügyi ellenırzésre kötelezett importszállítmányok csak a jóváhagyott és a hivatalos közlönyben megjelentetett listán szereplı állategészségügyi határátkelıhelyen léphetnek be a Közösség területére. EU27: 295 határátkelıhely (BIP) Ellenırzés a külsı határon dokumentáció vizsgálata, azonosság vizsgálata (a bizonyítványban szereplı és a szállítóeszközön lévı áru összevetése), fizikális vizsgálat, állatvédelmi vizsgálat (állatok állapota, szállító eszköz, útvonalterv stb.). Részletes rendelkezések az állategészségügyi határállomások közösségi elfogadásához szükséges feltételekrıl (megfelelı iroda, vizsgáló-, tároló-, hőtıhelyiségek, istálló stb.). A harmadik országból érkezı szállítmányokat az állategészségügyi határállomáson, mint származási helyen regisztrálják az ANIMO - rendszerben. Az élıállat és állati eredető termék exportjára nem vonatkozik egységes közösségi szabályozás. Állatbetegségek megelızése és leküzdése A közösségi jogszabályok a Nemzetközi Állat-járványügyi Hivatal (OIE) ajánlásait követik. A legfontosabb állatbetegségek bejelentési kötelezettség alá esnek.

A gyors bejelentés és tájékoztatás az erre a célra kifejlesztett számítógépes rendszer (ADNS) segítségével, kódolt üzenetek formájában történik. Ezekre a betegségekre az EU kiirtási politikát (stamping out) alkalmaz: a beteg, a betegségre gyanús és a fertızött állományokat egy adott területen teljes egészében kiirtják, a vakcinázás nem megengedett. Minden bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegséget illetıen jogszabályban kijelöltek egy közösségi referencia laboratóriumot. Minden tagállam meghatároz egy nemzeti referencia laboratóriumot is. Állattartók kártalanítása 172 Állatvédelmi szabályok Mértéke 100 százalék, az összeg felét közösségi források fedezik. Egyes - a tagországok számára lényeges - betegségektıl való mentesítési programok finanszírozásában is részt vállal az EU. A kártalanítás összege az állat, az anyag, az eszköz vagy a tárgy forgalmi értéke, ill. az eszköz használatával vagy közremőködéssel okozott kár. Nem jár kártalanítás: o az engedély nélkül behozott állatok után, ill. tartásukkal kapcsolatban felmerülı károkért, o ha az állat betegségére utaló jeleket észlelve, annak állapotát nem jelentették, o ha átruházáskor a tulajdonosnak az állat betegségérıl tudomása volt, o az állattartó egyéb felróható magatartása esetén, o a vadon élı állatokért, trágyáért, alomért, o az állategészségügyi szabályokat megsértve tartott, szállított, levágott, forgalomba hozott állatokért. A gazdasági haszonállatok és a kísérleti állatok védelmének szabályait fektetik le irányelvek formájában. A szabályozás kitér a gazdasági haszonállattartás általános állatvédelmi követelményeire, egyes állatfajok (borjú, sertés, tojótyúk) tartásának speciális szabályaira, az állatszállítás, valamint a vágás során betartandó állatvédelmi elıírásokra. Az irányelvek részletesen foglalkoznak: az egyes állatok helyigényével életkor és hasznosítási irány szerint,

Vágóállatok védelme meghatározzák a gondozás alapelveit és minimális elvárásait, szólnak az illetékes hatóság (a tagországok mindegyikében az állami állategészségügyi szolgálat) feladatairól, ellenırzési és jelentési kötelezettségérıl. A vágóállatok levágására, illetve egyes esetekben leölésére vonatkozó közösségi szabályok nagy hangsúlyt helyeznek: az állatok vágóhídra történı érkezésekor az ottani elhelyezés körülményeire, a megfelelı kábításra és 173 az eszméletlen állapot fenntartására az elvéreztetés teljes idıtartama alatt Kísérleti állatok tartása, tenyésztése Szigorú és részletes követelményrendszer biztosítja, hogy az egyes kísérletekhez felhasznált állatok minimális beavatkozáson essenek át. Kiemelten kezelendı a kísérletek alapos dokumentálása, az ellenırzések és az alternatív (állatok részvételét nem igénylı) kísérleti módszerek kidolgozása. Állati eredető hulladékok kezelése Az állati eredető hulladékok eltávolítása, megfelelı kezelése, ártalmatlanítása, megsemmisítése a BSE és más járványos állatbetegségek okán egyre nagyobb jelentıséget kap. A kilencvenes évek elején született közösségi elıírás három kategóriába sorolja az állati eredető hulladékokat: nagy kockázatot (HRM), kis kockázatot (LRM) és speciális kockázatot képviselı anyagok (SRM). Állatgyógyászati készítmények Az állatgyógyászati készítményekkel foglalkozó közösségi rendelkezések jelentıségét növeli kapcsolódásuk az istállótól az asztalig elvhez, hiszen az élıállatokon alkalmazott gyógyszeres kezelések, azok idıtartama, a használt készítmények és azok adagolása nagymértékben befolyásolhatja az élelmiszerek biztonságát. Kétoldalú állategészségügyi egyezmények Az Európai Unió számos kétoldalú állategészségügyi egyezményt, megállapodást kötött részben az EGT - tag EFTA országokkal, részben pedig harmadik országokkal (például Kanadával, Új-Zélanddal, az USA-val, Svájccal). A megállapodások az élıállatok és az állati eredető termékek kereskedelmére vonatkozó állategészségügyi feltételeket rögzítik.

KÖZÖSSÉGI ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA (2007 2013) Jellemzıi Hatéves munkaprogram. A közösségi beavatkozás prioritásainak meghatározása Modern és megfelelı állategészségügyi keretrendszer A megelızés, a megfigyelés és a válságkezelési felkészültség javítása Tudomány, innováció és kutatás 174 A stratégia vonatkozik az EU-ban élelmiszer-elıállítás, gazdálkodás, sport, kedvtelés vagy szórakoztatás céljából, valamint állatkertben tartott összes állat egészségére, a vadállatokra, a kutatásokhoz felhasznált állatokra is, ha fennáll a kockázata annak, hogy betegséget terjeszthetnek át más állatokra vagy emberre, a Közösségbe, a Közösségbıl, és az azon belül szállított állatok egészségével. A stratégia célja Lefedje az EU egészét, beleértve: az állattulajdonosokat, az állatorvosokat, az élelmiszerláncban vállalkozásait, az állat-egészségügyi ágazatokat, az állatvédı csoportokat, a kutatókat és az oktatókat, az oktatási intézményeket, a sport- és üdülési szervezetek irányító testületeit, a fogyasztókat, az utazókat, a tagállamok illetékes hatóságait és az EU intézményeit. A stratégia alapjai A stratégia az EU-ban hatályos állategészségügyi jogi keretre, Állategészségügyi Világszervezet (Office International des Epizooties OIE) szabványaira és iránymutatásaira épül. Összhangot biztosít a más közösségi szakpolitikákkal és az EU nemzetközi kötelezettségeivel.

Stratégiai célok 1. cél: a népegészség és az élelmiszerbiztonság magas színvonalának biztosítása a biológiai és a kémiai kockázatok lehetı legkisebbre csökkentésével. 2. cél: az állatbetegségek megelızése/csökkentése által az állatok egészségének javítása, ily módon a mezıgazdaság és a vidék támogatása. 3. cél: a gazdasági növekedés, a kohézió és a versenyképesség növelése, az áruk szabad mozgásának és az állatok ésszerő mozgatásának biztosításával. 175 4. cél: a gazdálkodási módszerek és az állatjóllét támogatása, hogy elejét vegyék az állatok egészségével kapcsolatos veszélyeknek, csökkentsék a káros környezeti hatásokat, segítve az EU fenntartható fejlıdésre vonatkozó stratégiáját. A cselekvési terv négy fı pillére 1. a közösségi beavatkozás prioritásai, 2. közösségi állategészségügyi keretrendszer, 3. megelızés, megfigyelés és felkészültség, 4. tudomány, innováció és kutatás. A közösségi beavatkozás prioritásai Az állatokkal kapcsolatos veszélyek kategorizálása Értékelni kell az állategészséget fenyegetı azonosított veszélyeket: mennyire relevánsak a közösségi stratégia négy megjelölt célja szempontjából, a Közösség számára elfogadható kockázati szint meghatározása, a kockázat csökkentését szolgáló intézkedések relatív prioritása. Állategészségügyi keretrendszer Nemzetközi szervezetek (az Állat-egészségügyi Világszervezet - OIE és a Világbank) az állategészséget a globális közjavak közé sorolják. Az EU minimális célnak tekinti, hogy az állategészségügyi szolgáltatások összhangban legyenek a nemzetközi szabványokkal. Indokolatlan nemzeti/regionális szabályok ne képezhessenek potenciális akadályokat a belsı piacon. Hatékony költség és felelısség megosztási rendszerek kialakítása Állatbetegségek: a kompenzációs rendszerek középpontjában fıleg a járványok esetén az állattulajdonosok számára nyújtható kompenzációs mechanizmusok álljanak.

Takarmányágazat: egy súlyosabb káresemény a hatóságokat egyre jobban megterheli a takarmány, az élelmiszer és az állatok piacról való kivonásának, szállításának, tárolásának és megsemmisítésének költségeivel. A közösség befolyása a nemzetközi szabványokra Az EU joganyaga nagymértékben az OIE ajánlásain, szabványain és iránymutatásain alapul, tiszteletben tartva az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO megállapodást (SPS megállapodás). Továbbra is aktívan igyekszik elfogadtatni szabványait az OIE-vel, és biztosítani, hogy ezeket nemzetközi szinten is elfogadják. Közösségi szintő export stratégia 176 Egyes harmadik országok esetében a közösségi exportkövetelményeket kétoldalú állategészségügyi megállapodások rögzítik. A Bizottság kizárólagos illetékessége harmadik országokkal az SPS területén kétoldalú megállapodásokról tárgyalásokat folytatni. Ilyen országok: Chile, Mexikó, USA, Kanada, Új-Zéland és az EFTA országok. Veszélyek megelızése, megfigyelés és válságkezelés A gazdaságokon belüli biológiai védıintézkedések támogatásának célja: a betegségeket távol tartsák az állományoktól vagy állatcsoportoktól, a betegségek terjedését korlátozzák az állományon belül. Fontos kritériumai a betegségek elleni védekezést, illetve a kereskedelmi célokat szolgáló körzetkijelölési és zárlatelrendelési eljárásoknak. Azonosítás és nyomon követés Az EU nyomon követési keretrendszerének (azonosító rendszerek, címkézés és a TRACES) célja, hogy javuljon az élı állatokról, az állati eredető élelmiszerekrıl és a takarmányokról szóló adatok minısége, pontossága, elérhetısége és azok idıben történı szolgáltatása. A rendszer lehetıvé teszi a nyomon követést a tagállami határokon átnyúlóan is. Az egyedi azonosítás (például a szarvasmarhák esetében) azonosítókkal, állatútlevelek papír alapú rendszerével és olyan nemzeti azonosító adatbázisokra alapuló nyilvántartások vezetésével történik, amelyek még nincsenek összekapcsolva egymással a tagállamok között. Az élıállat-szállítás nyomon követhetıségét a TRACES-sel kombinált papír alapú tanúsítási rendszer biztosítja. Cél: a TRACES egyetlen portál legyen az összes állategészségi ügyben a nemzeti azonosító adatbázisok összekapcsolása elektronikus eljárások bevezetése

Biológiai védelem javítása a határokon Az EU a világ legnagyobb élelmiszerimportıre. A tagállamok határırizeti felelıssége, hogy védjék a Közösséget az élıállatok és az ezekbıl készült termékek nemzetközi kereskedelmébıl potenciálisan felmerülı állat- és népegészségi kockázatoktól. A feladat a határokon a biológiai védelem javítása anélkül, hogy az komolyan akadályozná az emberek és a mezıgazdasági áruk mozgását. Bejelentett import esetén a határırizet fı állategészségügyi védelmi eszköze az okmányellenırzés, az EU az okmányokban szereplı nyilatkozatok megbízhatóságára hagyatkozik. Az állatorvosoknak szorosabban kell együttmőködniük a vámhatóságokkal 177 az állategészségügyi határállomásokon, az olyan belépési pontokon, ahol áruk vagy állatok illegálisan beléphetnek a Közösségbe. Megfigyelés, válságkezelés Állategészségügyi megfigyelés révén az állatokkal kapcsolatos veszélyek gyorsan felismerhetık és korán figyelmeztetés adható róluk, nyomon lehet követni és elemezni a betegségek elıfordulásának és terjedésének módját. Felkészültség vészhelyzetekre: a Bizottságnak lehetısége van szükségintézkedésekrıl azonnali döntéseket hozni, közösségi szinten korlátozva és ellenırzés alatt tartva az állatokkal kapcsolatos veszélyeket. Tudomány, innováció és kutatás Az állatbetegségekkel foglalkozó közösségi és nemzeti referencialaboratóriumok hálózata fokozatosan kiépült Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Európai Gyógyszerügynökség is mozgósítja és koordinálja a tudományos erıforrásokat az EU egészébıl

KÖZBESZERZÉSEK (PUBLIC PROCUREMENTS) A BELSİ PIACON A közbeszerzés fogalma Meghatározott tárgyú és értékő beszerzések megvalósítása érdekében lefolytatott eljárások (közbeszerzési eljárás), amelyeket meghatározott szervezetek ajánlatkérıként kötelesek lefolytatni szerzıdések megkötése céljából. Közbeszerzésnek minısül minden olyan beruházás és vásárlás, amelyek megvalósítása során közpénzeket költenek el. A közpénzek elköltésének folyamatát számos ország közbeszerzési törvényben szabályozza. A szabályozott versenytárgyalások a folyamat teljes átláthatóságát biztosítják, kizárják (minimálisra szorítják) a magánérdekek elıtérbe helyezését, a visszaélések lehetıségét, ellenırizhetı módon tisztességes versenyt valósítanak meg az ajánlattevık között. 178 A közösségi közbeszerzési piac szabályozása A közpénzekbıl megvalósuló tagországbeli beruházások és vásárlások szabályozásával a közösségi jogalkotás hosszú ideig nem foglalkozott, a kérdéskört az Alapító Szerzıdés sem érintette A közbeszerzéseket a tagországok nem tekintették a belsı piac részének. Ez annak tulajdonítható, hogy a közpénzek elköltése az integráció olyan területe, ahol egyértelmőn érvényesíthetık a nemzeti érdekek. Az 1985-ös Fehér Könyv célkitőzéseinek megfelelıen megszületett az a szabályrendszer, amellyel a Közösség ellenırzése alá vonta ezt a piaci szegmentumot is, felismerve beismerve, hogy a különféle köztestületek vevıként a belsı piac fontos résztvevıi. A szabályok irányelvek formájában születtek meg, a 90-es évek közepére egész rendszert alkotva. A szabályozás szükségessége Az integráció elmélyülésével a közbeszerzések szabályozásától való közösségi tartózkodás nem volt fenntartható. A tagországok közbeszerzéseinek együttes értéke már 1984-ben a Közösség GDP-jének 15%-át tette ki, 1996-ban értéke 720 milliárd ECU volt, az ezredfordulóra elérte az 1000 milliárd eurót. A protekcionista nemzeti intézkedések versenykorlátozó hatásai a belsı piac kiteljesedésének akadályává váltak. A 80-as években közösség tagországai közbeszerzési szerzıdéseiknek mindössze 2%-át kötötték meg más tagországok vállalataival.

Alapelvek a szabályozásban A más tagországbeli szállítókkal szembeni diszkrimináció tilalma, annak megakadályozása, hogy az állami megrendeléseket az egyes tagországokban kizárólag a hazai ajánlattevık nyerjék e. Az áruk szabad mozgása. A letelepedés szabadsága. A szolgáltatások szabad mozgása. A szabályozás célja 179 a teljes átláthatóság biztosított legyen, az ajánlattevı piaci szereplık azonos tájékozottsággal, azonos esélyekkel induljanak az egyes tagállamok közpénzekbıl megvalósuló vásárlásainak elnyeréséért folyó versenyben, a közpénzek elköltése korrupciómentesen és a legnagyobb hatékonysággal történjék. Transzparencia a közbeszerzéseknél biztosítható: a közbeszerzési irányelvek, a SIMAP információs rendszer a CPV, a közös közbeszerzési szójegyzék, a TED révén. Közösségi közbeszerzési irányelvek A közbeszerzési piacot az irányelvek két csoportja szabályozza: termékekre, illetve tevékenységekre vonatkozó irányelvek, Jogorvoslati irányelvek. Az irányelvek mindazokra a közbeszerzésekre vonatkoznak, amelyeket a tagállamok szervezetei 50%-nál nagyobb arányban közpénzekbıl finanszíroznak. A közbeszerzési irányelvek hatálya A közbeszerzési irányelvek hatálya három tényezıtıl függ: az adott ajánlatkérıtıl, az adott ajánlatkérı által beszerzendı tárgyaktól, szolgáltatásoktól, a közbeszerzési irányelvekben meghatározott értékhatártól.

Korábbi közbeszerzési irányelvek Építési beruházásra irányuló közbeszerzések (public works contracts): a közbeszerzések formájában megvalósuló építési beruházásokat a 71/305/EGK (építéskoordinálási) irányelv szabályozta, ezt váltotta fel a 93/37/EGK irányelv. Áruvásárlási közbeszerzések (public supply contracts): esetükben a 93/36/EGK irányelv volt a meghatározó. Nemcsak az áruvásárlásokra, hanem az értékhatár feletti lízingés bérleti szerzıdésekre is vonatkozott. Szolgáltatások megrendelésére vonatkozó közbeszerzések (public service contracts): a 92/50/EGK irányelv volt a meghatározó. Az irányelv a szolgáltatásokat (összeszerelés, javítás, biztosítás, könyvelés, reklámozás, adatfeldolgozás, szervezés, szemételszállítás, pénzszállítás stb.) két csoportra bontotta: prioritást élvezı és prioritást nem élvezı szolgáltatásokra. Elıbbiek vásárlásánál szigorúbbak voltak a szabályok. Az egyes szolgáltatások besorolását a Bizottság idırıl idıre módosította. 180 Közüzemi közbeszerzések: a Tanács a 90-es évek elején fogadta el a közszolgáltatókra vonatkozó ún. szektorális irányelvet (93/38/EGK), amely a vízgazdálkodás, az energia- és a közlekedési rendszerek, valamint a távközlés területén értékhatár felett megvalósuló közbeszerzéseket szabályozta. Az irányelvet a 98/4/EK irányelv módosította. Jelenleg érvényes irányelvek Az ezredfordulót követıen a közbeszerzési irányelvek átfogó módosítására került sor. Ezek beszerzésekre vonatkozó csoportja 2004. április 30.-án lépett hatályba, a tagországoknak 2006. január 31. ig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe. A módosítás eredményeként összevonták a beruházásokra, az áruvásárlásokra és a szolgáltatásokra vonatkozó irányelveket, de fennmaradt továbbra is az un. szektorális megkülönböztetés. Az irányelvek másik csoportját alkotó jogorvoslati irányelvek módosultak, a módosításokat 2009. december 20.-ig kell átültetni. Beszerzésekre vonatkozó új irányelvek A két irányelv gyökeresen nem változtatta meg a korábbi szabályozást, ugyanakkor újrakodifikálta és modernizálta azokat. 17/2004/EK irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban mőködı ajánlatkérık beszerzéseirıl EUR-Lex - 32004L0017 - HU 18/2004/EK irányelv a kormányzati árubeszerzéseket, szolgáltatás megrendeléseket, építési beruházásokat szabályoz irányelv EUR-Lex - 32004L0018 - HU

Kiegészítı szabályok A két irányelvet kiegészíti az 1564/2005/EK bizottsági rendelet (a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelveknek megfelelı, a közbeszerzési eljárások keretében megjelenı hirdetmények közzétételére használandó szabványos őrlapok létrehozásáról). Magyarországon a 2004. május 1-jén hatályba lépı közbeszerzési törvény (2003. évi CXXlX. Törvény) 2006. január 15.-tıl hatályos szövege tett eleget a harmonizációs követelményeknek. Az irányelvek felépítése és tartalma 181 Az új irányelvek felépítése azonos, a beszerzés tárgya szerinti sajátosságokat figyelembe véve. A preambulum mintegy félszáz bekezdést tartalmaz. Mindkét irányelv rendelkezéseit számos melléklet egészíti ki. Az irányelvek rögzítik, hogy: tiszteletben kell tartani az áruk szabad mozgása, a letelepedés szabadsága, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvet. figyelembe kell venni az egyenlı bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság követelményeit, célszerő a nemzeti jogban szabályozni, miként járulhatnak hozzá az ajánlatkérı szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlıdés elımozdításához. szem elıtt kell tartani a közbeszerzésrıl szóló WTO-megállapodást (jóváhagyva a 94/800/EK tanácsi határozattal) szerzıdı hatóság: lehet állam, állami szerv és minden olyan területi vagy helyi hatóság, amely a közérdek megvalósítását szolgálja, nem rendelkezik ipari és kereskedelmi érdekekkel, tevékenységét az állam vagy az önkormányzat finanszírozza vagy ezek felügyelete alatt mőködik. Tartalmi rendelkezések Szabályozzák az érintett szerzıdések körét, felsorolják, mely szerzıdéstípusokra vonatkoznak az irányelvek és melyekre nem. Utóbbi körbe tartoznak az egyes tagállamok alapvetı biztonsági érdekei miatt titkosan kezelt beruházások, a nemzetközi szerzıdések alapján végzett építési beruházások. Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerzıdésnek csak akkor minısül egy szerzıdés, ha tárgya kifejezetten az irányelv mellékletben felsorolt tevékenységek elvégzésére vonatkozik.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerzıdések esetében az irányelvet teljes körően átmeneti ideig csak olyan szerzıdéseknél kell alkalmazni, amelyeknél a rendelkezések nem akadályozzák a belsıkereskedelem lehetıségeinek kihasználását. A részvétel feltételei és a megfelelés kritériumai. Ajánlattevıi közösségek kialakítása jogi forma létrehozása nélkül is megengedett. A versenytárgyalásról való kizárás esetei (csıdeljárás, adó- és társadalombiztosítási hátralék stb.). A pénzügyi és a gazdasági teljesítıképesség bizonyítékaként szolgáló igazolások, a mőszaki referenciák felsorolása. Bevezeti a keret-megállapodás közösségi fogalmát, meghatározza a közbeszerzési szerzıdésekre vonatkozóan kötött keret-megállapodásokra irányadó különös szabályokat. 182 Ha az ajánlatkérı keret-megállapodást köt, annak érvényességi idején belül az adott keret-megállapodáson alapuló szerzıdéseket csak a keret-megállapodásban elıírt feltételek szerint kötheti meg. Amennyiben a keret-megállapodás nem rögzítette elıre az összes feltételt, az érintett feltételek tekintetében a keret-megállapodás részes feleit újra versenyeztetni kell. A szabályozásnál ki kell térni az új elektronikus beszerzési módszerekre. Ki kell építeni egy elektronikus beszerzési rendszert a gyakori beszerzések számára. Olyan szabályokat kell felállítani a rendszer mőködtetésére, amelyek valamennyi résztvevı számára biztosítják a tisztességes bánásmódot. Ki kell dolgozni az elektronikus árverés módszerét, és szabályozni kell ezt az eljárást. A kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének biztosítása érdekében külön rendelkezni kell a bekapcsolható alvállalkozókról. 2005. január 1-jétıl a közösségi értékhatár feletti beszerzéseknél kötelezı közbeszerzési tanácsadót alkalmazni. Biztosítani kell, hogy a közbeszerzési megrendeléseket ne nyerjék el olyan vállalkozások, amelyek bőnszervezetben vettek részt, vagy amelyeket korrupció, csalás vagy pénzmosás vádjában bőnösnek találtak. Rögzíteni kell a döntési kritériumokat, az odaítélési feltételeket. Mindössze két kritérium alkalmazható: "a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás" és "a gazdaságilag legelınyösebb ajánlat.utóbbi esetben a vonatkozó értékelési kritériumokat is közzé kell tenni. Rögzíteni kell a mőszaki feltételek meghatározásának mikéntjét, európai szabványok használatát. Csak korlátozott kivételekkel megengedett a nemzeti szabványok szerinti kiírás. Tilos olyan típus-, áru- vagy szabadalom megnevezés, amely meghatározott szállítói körhöz kötıdik. Zöld közbeszerzések: A Bizottság 2004-es Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi közbeszerzés kézikönyve címő kiadványa: http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/buying_green_handbook_hu.pdf

Közbeszerzési értékhatárok A magyar közbeszerzési törvény három közbeszerzési értékhatárt ismer. Megkülönbözteti: a közösségi értékhatárokat elérı vagy meghaladó, a nemzeti értékhatárokat elérı vagy meghaladó, valamint nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzéseket. Az EU közbeszerzési irányelv hatálya alá esı közbeszerzések 2008-ban az értékhatárok klasszikus ajánlatkérık esetén: árubeszerzés: 133.000 euró illetve 206.000 euró 183 építési beruházás: 5.150.000 euró építési koncesszió: 5.150.000 euró szolgáltatás (tervpályázat): 133.000 euró illetve 206.000 euró Közszolgáltatók estén: Árubeszerzés: 412.000 euró Építési beruházás: 5.150.000 euró Szolgáltatás (tervpályázat): 412.000 euró Eljárások (a versenyeztetés módjai) Az irányelvek a közbeszerzési eljárásnak négy formáját ismerik. Az elsı kettı között az ajánlatkérı szabadon választhat, az utóbbi kettıt csak akkor lehet alkalmazni, ha a szabályok ezt kifejezetten megengedik. Az alapeset a nyílt eljárás, ennek szabályait kell alkalmazni az értelemszerő módosításokkal - valamennyi más eljárásnál is. A versenyeztetés módjai: Nyílt eljárás (open procedure): a versenytárgyalási felhívás feltételeit figyelembe véve bármely vállalkozás ajánlatot tehet. Meghívásos eljárás (restricted procedure): csak azok tehetnek ajánlatot, akiket az ajánlatkérı kiválasztott és ajánlattételre felszólított. Tárgyalásos eljárás (negotiated procedure): az ajánlatkérı egy vagy több potenciális szállítóhoz fordul, és velük tárgyalja meg a rendelés lehetséges feltételeit. Ez az eljárás csak meghatározott körülmények között alkalmazható (ha a versenytárgyalási felhívásra figyelembe

vehetı ajánlat nem érkezett, csak egyetlen szállító képes a mőszaki feltételeket teljesíteni). Konkrétan meghatározott esetekben az ajánlatkérı szervezet alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló és hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást. Versenypárbeszédes eljárás (competitive dialogue): bonyolult vásárlási szándék esetében a tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az ajánlatkérı az irányelv rendelkezéseivel összhangban versenypárbeszédet alkalmazhasson a hirdetmény alapján, amelyben megfogalmazta igényeit és követelményeit. 184 A párbeszéd folyamán a megkötendı szerzıdés valamennyi részletét megvitathatja a kiválasztott ajánlattevıkkel. Ennek során az el kell kerülnie, olyan tájékoztatásokat adjon, amelyekkel egyes ajánlattevıket elınyhöz juttatna. A közbeszerzési szándék nyilvános közzététele A tagállamok ajánlatkérı szervei által készített szerzıdési hirdetményeket a Közösség egész területén közzé kell tenni. Az irányelvek részletezik, milyen információkat és milyen módon kell nyilvánosságra hozni. Ajánlattételi felhívás típusok A szerzıdı hatóságoknak három közlemény-típust kell közzétenniük: elızetes információ: azokról az építési beruházási, áru- és szolgáltatási tenderekrıl, amelyeket a szerzıdı hatóság az adott évben tervez meghirdetni. A közlemény megjelentetése nem biztosíték arra, hogy a megjelölt versenytárgyalásokat ki is írják. tender közlemény: a konkrét vásárlási szándékra kiírt versenytárgyalási felhívás közlemény az elnyert szerzıdésekrıl: a szerzıdés odaítélésének idıpontjáról, a döntés kritériumairól, a beérkezett pályázatok számáról, a nyertes ajánlattevırıl, a szerzıdés összegérıl. Az elnyert szerzıdésekre vonatkozó közleményt az odaítélést követıen 48 napon belül közzé kell tenni. A tenderfelhívásra vonatkozó közzététel mikéntje A hirdetményt a nemzeti szervezet (Magyarországon a Közbeszerzések Tanácsa) a jogszabályoknak való megfelelés szempontjából megvizsgálja, majd továbbítja azt az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. (Az ellenırzésért és az elektronikus adattovábbításért díjat kell fizetni.)

A nem elektronikusan megküldött hirdetmény szövege nem haladhatja meg a 780 szót. (Valamennyi versenytárgyalás formájú ügyletkötési szándéknál az a szokásos, hogy rendszerint csak a vásárlási szándék tényét és az alapinformációkat teszik közzé, a részletek a pénzért megvásárolható tenderfüzetbıl ismerhetık meg.) A közzététel nyelvét az ajánlatkérı határozza meg. Csak az ezen a nyelven, szó szerint megjelentetett szöveg a hiteles, jóllehet a hirdetmény valamennyi hivatalos EU nyelven is olvasható az adatbázisban. A kiírás az adott tagállamban is kizárólag ugyanazzal a szöveggel jelenhet meg, és nem korábban, mint az EU hivatalos lapjában. 185 A közzététel a feladást követıen 12 napon belül gyorsított eljárással 5 napon belül jelenik meg. Ajánlatadási határidık Nyílt versenytárgyalásnál az ajánlattételre a felhívás feladásának napjától számított legalább 52 napot kell hagyni, más eljárásoknál legalább 37 illetve 40 napot. Ez bizonyos esetekben csökkenthetı, de nem lehet kevesebb 22 napnál. Módosított jogorvoslati irányelv A 2007/66/EK irányelv a közbeszerzési szerzıdések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítását célzó módosításokról rendelkezik. Az irányelv a közbeszerzésre vonatkozó két jogorvoslati irányelvet módosítja: a 89/665/EGK irányelvet, amelynek hatálya a 2004/18/EK irányelv alá tartozó építési beruházásokra, szolgáltatásnyújtásokra és árubeszerzésekre irányuló közbeszerzésekre terjed ki; a 92/13/EGK irányelvet, amelynek hatálya a 2004/17/EK irányelv alá tartozó, a vízügyi, energiaipari, szállítási és postai ágazatokban mőködı ajánlatkérıknek a közbeszerzéseire terjed ki (a különleges ágazatokban alkalmazandó jogorvoslatok). Az irányelvet a nemzeti jogokba legkésıbb 2009. december 20.-ig kell átültetni. http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/remedies/com-2006-195_hu.pdf A jogorvoslati irányelvek két nagy területet szabályoznak: a szerzıdéskötést megelızı és a közbeszerzési szerzıdésekre vonatkozó közösségi jog megsértését megakadályozó jogorvoslatokat, a szerzıdés megkötését követıen igénybe vehetı jogorvoslatokat. Ezek általában kártérítés megítélésére korlátozódnak.

A jogorvoslati szabályok eljárási és szervezeti jellegőek. Az eljárás nemzeti és közösségi szinten is történhet, fıszabály a nemzeti jogorvoslat. Az eljárás panaszbeadvánnyal indul, az eljáró hatóság döntése ellen bírósághoz lehet fordulni. Közösségi szintő jogorvoslatot a Bizottságtól lehet kérni, ha a szerzıdést még nem ítélték oda és a jogsértés egyértelmő. A Bizottság az adott tagállam és az adott beszerzı szervezet állásfoglalását követıen dönti el, hogy az Európai Bírósághoz fordul-e. Magyar közbeszerzési törvény 186 A magyar közbeszerzési törvény a közösségi irányelveknél részletesebben szabályoz. Rendelkezik az irányelvek által nem szabályozott olyan területekrıl, mint a tervezés, az elıkészítés, a szerzıdéskötés, a teljesítés, a módosítás, az ellenırzés, az eljárás menetének számos eleme (ajánlati biztosíték, dokumentáció ára, ajánlati kötöttség, ajánlatok felbontása, eredményhirdetés, tárgyalás menete), a vonatkozó intézményrendszer - Közbeszerzések Tanácsa, Közbeszerzési Döntıbizottság). Közbeszerzések Tanácsa - Közbeszerzéssel kapcsolatos rendeletek (www.kozbeszerzés.hu) Információs rendszer az európai közbeszerzésekrıl A SIMAP (information system for public procurement) az európai közbeszerzési portál. A SIMAP a közbeszerzésekre vonatkozó legfontosabb információk elektronikus elérését teszi lehetıvé. SIMAP - Welcome to the gateway to European public procurement A SIMAP HONLAP FELÉPÍTÉSE Felhasználói terület Közbeszerzési szabványőrlapok Jogszabályok és hasznos linkek Szállítói terület TED - Üzleti lehetıségek Európában Nemzeti közbeszerzési adatbázisok Jogszabályok és hasznos linkek HLS eküldık XML-hirdetmények feladása A HLS eküldés igénybevétele A HLS eküldıinek felsorolása

Kódok és nómenklatúrák CPV (közös közbeszerzési szójegyzék) NUTS CPC (termékek központi osztályozása) Valuták Országok AZ EURÓPAI KÖZBESZERZÉSI PORTÁL 187 Az európai közbeszerzési portál elemei TED honlap A pályázati felhívások a Hivatalos Lap kiegészítéseként mőködı TED honlapján olvashatók. Az Európai Unió hivatalos lapjának (Official Journal of the European Union OJ) S sorozata papír formában nem jelenik meg. Elektronikus változata a TED adatbank (Tendering Electronic Daily), ahol valamennyi tagország közösségi szabályozás alá esı közbeszerzési felhívása megjelenik enotices - Egységesített online őrlapok A hivatalos lapban (TED adatbázisban) közzéteendı hirdetmények megjelenítésére külön forma- nyomtatványok vannak érvényben. Ezekre vonatkozóan a Bizottság 1564/2005/EK rendelete irányadó. (Kötelezıen közzéteendı jogi aktusok)

Az egységesített őrlapok a pályázati felhívások elkészítését és közzétételét leegyszerősítik és felgyorsítják. Közösségi közbeszerzések szótára, a common procurement vocabulary (CPV) Az egyes építési, áruvásárlási, szolgáltatási közbeszerzéseknél leggyakrabban alkalmazott kifejezések többnyelvő értelmezésével a félreértések, a félrefordítások elkerülését segíti. Alapszószedetbıl és azt kiegészítı szószedetbıl áll. Az alapszószedet a szerzıdések lehetséges tárgyaihoz hozzárendelt kódszámrendszer. A kódszám 9 számjegyő. 188 A kiegészítı szószedet a szerzıdés tárgyának árnyaltabb megjelölését teszi lehetıvé. ITD Hungary - Uniós tenderfigyelı szolgáltatás Magyarországon az ITD Hungary Enterprise Europe Network irodájának jogelıdje, az ITDH Euro Info Központja 2005 januárjában indította el ingyenes elektronikus tenderszemlézı szolgáltatását. A szolgáltatás alapja a TSS szoftver (Tender Support System - Pályázást Segítı Rendszer), melyet a Brüsszeli Euro Info Központ fejlesztett ki az Európai Bizottság támogatásával. A TSS a TED alapján mőködı automatizált tendertovábbító rendszer. Alkalmazásával lehetıvé válik a több ezres, naponta frissülı EU-adatbázisból a megfelelı EU-tender kiválasztása. Az ITDH által kezelt rendszer e-mailben, angol nyelven napi rendszerességgel megküldi az igények szerinti tenderfelhívásokat (beszerzés típusa, eljárás típusa, beszerzés tárgya, pályáztató ország stb. bontásban). A TSS Közbeszerzési Tenderfigyelı Szolgáltatásra vonatkozó jelentkezési lap letölthetı (TSS regisztrációs lap) Az EU tagországok és a GATT közbeszerzési egyezmény A kormányzati árubeszerzések szabályozására vonatkozó GATT egyezményt 1979-ben írták alá. Az Európai Közösség aktívan közremőködött az egyezmény létrejöttében. (A GPA-hoz való csatlakozás a WTO tagságnak nem feltétele.) A GPA és a közösségi közbeszerzések összhangját a 97/52/EC irányelv teremti meg A módosított GATT közbeszerzési egyezmény 1996-ban lépett hatályba, a kormányzati áruvásárlások mellett felölelve a szolgáltatásokat, a beruházási beszerzéseket, valamint az önkormányzatok és a közszolgáltatást végzık beszerzéseit is. Az egyezmény aláírói a résztvevı államok vállalatai számára nemzeti elbánást kötelesek biztosítani a közbeszerzéseknél. A liberalizáltság szektoronként eltérı mértékő, ezt az egyezmény melléklete sorolja fel. Az új GATT-egyezmény kiterjesztette a liberalizált közbeszerzési piacot a Közösség által szabályozott területekre is. Figyelembe vette a nemzeti elbánás, az átláthatóság és

ellenırizhetıség alapelvét, valamint az egységes és hatékony jogorvoslat követelményét. Az egyezmény rendelkezései szerint a szerzıdı felek kötelesek a résztvevı államok vállalatai részére a nemzetivel egyenlı elbánást garantálni. A diszkrimináció tilos. A szolgáltatások területén a megállapodás felsorolja a liberalizált területeket. Az önkormányzati és közszolgáltatói beszerzéseknél a nemzeti elbánást a viszonosság elve határozza meg. WTO Government procurement - General overview of WTO work on government procurement WTO Government procurement - plurilateral agreement - overview 189 Európai Közbeszerzési Hálózat Az Európai Közbeszerzési Hálózat (European Public Procurement Network - PPN) az európai közbeszerzési szakértık szervezete. A hálózat több mint 30 európai ország (valamennyi EU tagország, a tagjelölt országok, az EFTA országai) központi közbeszerzési szervezeteinek kapcsolatrendszere. Az Európai Bizottság a Hálózat munkájában megfigyelıként vesz részt. Ugyancsak megfigyelıi státusza van az Európai Beruházási Banknak és az OECD-nek.

Adófajták harmonizálása ADÓHARMONIZÁCIÓ A BELSİ PIACON Közvetlen adók (társasági adó, osztalékadó, személyi jövedelemadó) területén valamennyi tagállamnak önálló adórendszere van. A közösségi adóharmonizáció a kezdeteknél tart. Közvetett adók (forgalmi adó, jövedéki adó) közösségi szinten harmonizáltak, ez az áruk és szolgáltatások szabad mozgása elv érvényesülésének következménye. FORGALMI ADÓK HARMONIZÁLÁSA 190 Forgalmi adók harmonizálási területei az Európai Unióban Harmonizált szabályok Elnevezés: EU szerte általánosan Value Added Tax (VAT) Áfa kulcsok Közösségi adószám és ellenırzése Összesítı jelentések VIES rendszer Az adóharmonizáció fıbb lépései 1958: Római Szerzıdés 93. cikk a közös piac érdekében az adók közösségi harmonizációját írja elı 1967: az elsı VAT/ÁFA irányelvek 1977: a 6. VAT/ÁFA irányelv 1992: jövedéki irányelvek 1999: adózási csomag (közvetlen adóztatás) A forgalmi adóra vonatkozó szabályozás Jelentıs mértékben harmonizált Irányelvi szinten szabályozott 1967: egységes többletérték adó rendszer 1977: 6. áfa irányelv (77/388/EGK) http://www.adonet.hu/unio/?f=show&id=2 91/680/EGK irányelv az adóhatárok megszüntetésérıl (ún. átmeneti rendelkezések bevezetése)

Módosító irányelvek 2007: új VAT irányelv, 2006/112/EK A hatályos magyar ÁFA törvény megfelel valamennyi uniós elıírásnak. Átmeneti rendelkezések Végsı célkitőzés: a forgalmi adó fizetése a származási országban történjék. Átmeneti szabályozás: forgalmi adó fizetése a vevı országában, az ottani adókulcsokkal. ( Fordított adózás ) Az átmeneti rendszer évtizedek óta van érvényben. 191 Jellemzık többlépcsıs: adóalap az egyes termelési fázisokban hozzáadott érték adóalany: közösségi adószámmal rendelkezik adólevonás: az output oldalon fizetendı adóból levonható az input oldalon kifizetett adó a forgalmi adó a végsı fogyasztást terheli Az új VAT irányelv A 6. áfa irányelvet és módosításait 2007. január 1-jén felváltotta az új VAT irányelv (2006/112/EK VAT Directive), amely egységes rendszerbe foglalja a korábbi szabályozásokat. A tagországoknak lehetıséget ad számos kivételre és derogációra. A 15 %-os minimum adókulcsot 2010. december 31.-ig rögzíti. A kedvezményes (minimum 5 %) adókulcsot a III. mellékletben felsorolt 18. termékcsoportra lehet alkalmazni. http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2006:347:0001:0118:hu:pdf Területi hatály A tagországok területe, beleértve a vámszabad- és tranzitterületeket is. Minıségi kritérium: az ügylet az ország területi hatályán belül, vagy azon kívül zajlik. Egységesen követendı keretszabályok: adómértékek: legfeljebb két kedvezményes és egy normál kulcs lehet, az egyes termékek, szolgáltatások tárgyi adómentessége tételesen és kötelezıen elıírt,

a kedvezményes kulcs alatt azok a termékek és szolgáltatások lehetnek, melyeket az irányelv felsorol, az export 0 kulccsal adózik (közösségi áfa-teher nincs rajta), a kívülrıl érkezı termék pedig a Közösségbe való beérkezéskor termékimport VAT adómértékek Adómértéket az adóalap százalékában kell megállapítani. Egy 15%-nál nem alacsonyabb normál kulcs. Több 5%-nál nem alacsonyabb kedvezményes kulcs. 192 H. (III.) melléklet: kedvezményes kulcs alá sorolható termékek és szolgáltatások (18 csoport: pl. élelmiszerek, gyógyszerek, könyvek, orvosi ellátás, személyszállítás) Az adó alapja Fıszabály: a teljesítésért járó ellenérték, amelybe beleszámít minden fizetendı összeg, kivéve magát az áfát. Ha a felek nem rendelkeznek a forgalmi adóról, úgy kell tekinteni a megállapodást, hogy a kikötött árban az áfa is benne van. Adólevonási jog A Közösségen belüli beszerzés után felszámított és bevallott adó egyazon bevallásban levonható nem kell megfinanszírozni az áfát. Új közlekedési eszköz értékesítıje is levonhatja beszerzése tekintetében az adót. Az adóhalmozódás kiszőrésének eszköze. Az adólevonási jog tartalma: az adóalanyra áthárított adó (számla, egyszerősített számla alapján) a termékimport után megfizetett adó a Közösségen belüli termékbeszerzés után megfizetett adó A forgalmi adó harmonizálás vonatkozik Adóalanyok közötti termék-értékesítésre Távolsági értékesítésre Bevásárló turizmusra Új közlekedési eszközök beszerzésére

Jövedéki termékek értékesítésére Vállalkozás vagyonának áthelyezésére más tagállamba Lánc ügyletekre Közösségen belüli termékértékesítés A közösségi adószámmal rendelkezı eladó adómentesen értékesít. A másik tagállamban lévı vevı adózik, önbevallás keretében. A terméknek bizonyíthatóan el kell hagynia az eladó tagállamának a területét. 193 A vevı közösségi adószámának szerepelnie kell a kereskedelmi számlán. Közösségen belüli beszerzés Közösségen belüli beszerzés esetén a vevınek a termékre országában vonatkozó belföldi áfa kulcs alapján kell bevallásában a fizetendı adót elszámolnia. Mivel Közösségen belüli beszerzésnél nem történik vámkezelés, a helyes adómérték meghatározásához esetlegesen szükséges vámtarifába történı sorolást is az adózónak magának kell elvégeznie. A termék külföldre szállításának igazolása Adómentes értékesítés esetén az eladónak bizonyítania kell, hogy a terméket a másik tagországban átadta. Közúti fuvarozás esetén ez a CMR fuvarlevéllel tanúsítható. Győjtıforgalom esetén a szállítmányozó a speditır átvételi elismervényt adja át az áru feladásának bizonyítékaként. Vasúti fuvarozás esetén a rendeltetési állomáson a vasúttársaság az átvételre jogosultnak átadja a COTIF/CÍM fuvarlevél megfelelı példányát, és a küldeményt az átvétel elismertetése mellett kiszolgáltatja. Amennyiben az árut az eladó maga fuvarozza, nemzetközi közúti áruszállítási engedéllyel kell rendelkeznie. A CMR fuvarlevelet ebben az esetben is használni kell. Adófizetési kötelezettség keletkezésének idıpontja Közösségi beszerzések után az adófizetési kötelezettség a teljesítés napját magába foglaló hónapot követı hónap 15. napján keletkezik, Kivéve, ha a teljesítésrıl szóló bizonylatot elıbb állítják ki. Ebben az esetben az adófizetési kötelezettség a bizonylat kiállításának napján keletkezik. Amennyiben a vevı adóköteles tevékenységhez használja a terméket, ugyanebben az adó-elszámolási idıszakban levonható adóként is szerepeltethetı ez az adóösszeg.

Közösségen belüli bérmunkaügyletek A feldolgozó (aktív bérmunka) az általa hozzáadott értékben adómentes közösségi szállítást teljesít. A bérmunkáltató (passzív bérmunka) ugyanezen értékben közösségi vásárlást valósít meg és a rendeltetési ország elve szerint adóköteles. Háromszög ügylet Közösségen belüli rexport ügylet: a három szereplı különbözı tagállamban lévı három adóalany, 194 árumozgás az eladó és a végsı vevı között közvetlenül, míg a számlázás a közvetítın keresztül történik, egyszerősítés: a közvetítınek nincs áfa fizetési kötelezettsége egyik tagállamban sem. A háromszögügylet áfa szabályai A közvetítı ország adózójának nem kell a rendeltetési országban adóalanyként bejelentkeznie, az adókötelezettséget vevıje teljesíti saját országában. Adózás alóli mentesülésének feltétele, hogy összesítı nyilatkozatában szerepeltesse az ügyletet, jelölve, hogy abban közvetítıként járt el, a számlában a vonatkozó szabályok szerint utaljon arra, hogy az adókötelezettséget vevıje teljesíti. Vállalaton belüli közösségi forgalom Két különbözı országban levı telephely közötti forgalom esetén az áru szállítója adómentes közösségi szállítást valósít meg. Az áru fogadója forgalmi adó köteles a telephelye szerinti országban, annak forgalmiadó-kulcsával. Mindkét vállalatnak saját adóazonosító-számmal kell rendelkeznie. Új közlekedési eszközök közösségi értékesítése Az új közlekedési eszköz fogalma meghatározott. Új személygépkocsinak az olyan autó minısül, amely legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek elsı forgalomba helyezésétıl számítva legfeljebb 6 hónap telt el. A jármő más EU-tagállamba történı értékesítése esetén az eladó áfa-köteles, de menteséget élvez, így nem számít fel adót.

Közlekedési eszköz eladása esetén a célország szerinti adózás érvényesülakkor is a célország szerinti adózás érvényesül, ha a vevı közösségi adószámmal nem rendelkezı áfa adóalany, és akkor is, ha a vevı nem áfa adóalany. Az adót a vevı fizeti, tagállamának áfa-szabályai, áfa-mértéke szerint. Távolsági értékesítés fogyasztónak EU szabályozás: 35.000 100.000 euró éves forgalom elérése esetén az eladónak regisztrációs kötelezettsége keletkezik a másik tagállamban és ott adózik. Magyarországon az értékhatár 35.000 euró. Amennyiben egy eladó összes értékesítése egy másik tagországban két évig értékhatár alatt van, akkor a saját országában köteles adót fizetni. 195 A vállalkozás ebben az esetben is megválaszthatja, hogy hol adózik. Közösségi értékesítés nem adóalanynak Ha Közösségen belüli adóalany más tagállambeli nem adóalanynak ad el árut, akkor annak árát az eladó országának adómértékével kell terhelni (a nem adóalany vevınek nincs adószáma, így az eladó nem jogosult adó nélküli értékesítésre). Bevásárló turizmus Nincs lehetıség a más tagországban a termék vételárában megfizetett forgalmi adó visszaigénylésére. Közösségen belüli fuvarozások A szolgáltatás alapesetben abban az országban adóköteles, ahol azt elindították. A meghatározó mindig a forgalmiadó-azonosító szám honossága. Amely tagországban kiadott azonosító számmal rendeli meg a fuvarozást a fuvaroztató, annak az országnak az adókulcsával terhelik meg a szolgáltatás árát. A szolgáltatást igénybe vevı vállalat az adóköteles. Közvetítıi tevékenységek Két tagország vállalata között megvalósított közvetítıi tevékenység ott adózik, ahol a közvetítés eredményeként a forgalom jelentkezik, és nem ott, ahol a közvetítı telephelye van. Amennyiben a megbízó más tagországbeli adóazonosító számot ad meg, úgy abba az országba telepíti át adózás szempontjából a teljesített feladatot. Jövedéki termékek forgalmi adózása Egységes a szabályozás: áfa fizetés mindig a cél-országban. Ha a vevı magánszemély, az eladónak regisztráltatnia kell magát a vevı országában

Export és a forgalmi adó A Közösségen kívülre történı termékértékesítés adómentes, levonási joggal Az adómentesség feltétele, hogy a vámhatóság a teljesítés napját követı 90 napon belül léptesse ki az export terméket. Termékimport Harmadik ország területérıl a Közösség területére történı termékbeérkezés. Áfa szempontjából az Unió területe nem azonos a vámunió területével. Meghatározottak azok a területek, amelyek nem az egyes tagállamok részeiként kezelendık áfa szempontjából. 196 A termékimportot terhelı általános forgalmi adót a vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás) azon adóalanyoknak, akik nem rendelkeznek önadózásra jogosító vámhatósági engedéllyel. Az engedéllyel rendelkezı adóalanyok termékimportjukra vonatkozó kötelezettségüknek önadózás keretében az áfabevallásban tesznek eleget, az adott termékre vonatkozó áfamérték szerint. Az önadózásra szóló engedélyt a vámhatóság adja ki, ha a kérelmezı a meghatározott feltételeknek megfelel. A kérelmet évente, március 31. - ig kell benyújtani az illetékes vámhatósághoz. Az engedély minden év július 1-jétıl a következı év június 30-ig tartó idıszakra érvényes. Az adó alapja a vámérték, amelyet növelnek az elsı belföldi rendeltetési helyig felmerülı járulékos költségek (biztosítási, fuvarozási költségek). Amennyiben az importtermék a Közösség területén belül egy másik rendeltetési helyre kerül, az ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját. Az adólevonás feltétele termékimport esetén, hogy az adóalany rendelkezzék olyan bizonylattal, amely tartalmazza az adó meghatározásához szükséges adatokat, illetve rendelkezzék szabadforgalomba bocsátásról szóló határozattal. Adóalap passzív feldolgozásnál Import valósul meg akkor is, ha a Közösség területérıl ideiglenesen harmadik ország területére kivitt terméket, annak megmunkálását követıen visszahozzák a Közösség területére. Ilyenkor a bérmunkadíj (munkavégzési szolgáltatás ellenértéke) képezi az adóalapot.

Különleges adómegállapítási módok Kisvállalkozások Mezıgazdasági termelık Utazási irodák Használtcikk kereskedık Forgalmi adókulcsok 2009 http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/vat/how_vat_works/ra tes/vat_rates_en.pdf Az áruk szabad áramlása és az eltérı adókulcsok 197 A különbözı tagországokban az eltérı adókulcsok miatt eltérı fogyasztói árak ugyanarra a termékre. Az egyes piacokon eltérı versenypozíciók. Bevásárló turizmus. Közösségi adószám A Magyarországon kiadott közösségi adószám az országot azonosító "HU" kódból, valamint az adószám, illetve csoportazonosító szám 8 jegyő törzsszámából áll: HU12345678 A közösségi adószámot minden esetben az adóhatóság képezi az adózók részére. Más tagállam adóalanyával történı kereskedelem esetén elızetesen közösségi adószámot kell kérni. Változás-bejelentı lap benyújtásával igényelhetı. Mindenképpen regisztrálni kell, az elıtag hozzáfőzése még nem teszi közösségi adószámmá adószámot. A közösségi adószámot kérelemre törli az adóhatóság. Adózók információhoz jutása A közösségi adószám kiemelt jelentıségő, hiszen ahhoz, hogy az eladó teljesen jogszerően járjon el a Közösségen belüli értékesítés során, meg kell gyızıdnie arról, hogy partnere közösségi adószáma érvényes-e. Ezt úgy teheti meg, ha felveszi a kapcsolatot a tagállamok közötti áfaegyüttmőködésért felelıs szervezeti egységgel, az ún. CLO-val (az APEH Központi Kapcsolattartó Iroda). Amennyiben a CLO válasza szerint az azonosító érvényes, az adómentes értékesítésének nincs akadálya. Ha az eladó ezt a kötelezettségét elmulasztja, számolnia kell az esetleges szankciókkal.

Abban az esetben, ha az azonosító nem érvényes, fordított adókötelezettség keletkezik: az eladónak kell felszámítania és megfizetnie az adót. Közösségi adószámok megerısítése - a vevı adószámának ellenırzése Közösségen belülre történı értékesítés esetén csak akkor állítható ki a kereskedelmi számla adómentesen, ha azon szerepel a vevı közösségi adószáma. A számla kibocsátója felel a számla tartalmának valódiságáért, a vevı hibás adószáma esetén a számla is hibás lesz. A más tagállami adózók közösségi adószáma érvényességének és az azonosító adatok pontosságának megerısítése az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától kérhetı: clo@apeh.gov.hu 198 Az áfa azonosító szám érvényességének ellenırzését a KKI ingyenesen végzi kétfokozatú eljárásban: vizsgálja a közösségi adószám létezését, ellenırzi az adószámhoz tartozó adóalany nevét és címét A KKI mellett az APEH illetékes területi igazgatóságai is ellenırzik a más tagországok adószámait Összesítı jelentés Közösségen belüli termékértékesítést végzı adóalanyok nyilatkoznak az adott negyedévben valamennyi másik tagállami adóalany részére teljesített összes értékesítésrıl. Nem kell nyilatkozni, ha nincs Közösségen belüli értékesítés. Az összesítı nyilatkozatot a termékértékesítést végzı adózó az adóhatóságnak nyújt be. Az összesítı jelentés tartalma Eladó közösségi adószáma Vevı közösségi adószáma Vevınként részletezve a részére eladott áruk ellenértéke Saját termékek vállalkozáson belüli, de másik tagállamba történı átadása, a termékek mennyisége. A háromszög ügyletekre vonatkozó adatok. Tagállamok közötti információcsere 218/92/EGK rendelet a Közösségen belüli ügyletek nyomon követésérıl, a résztvevık azonosításáról. Ennek alapján az adóhatóságok beszerezhetik mindazt az információt, amely a vámellenırzések megszőnése miatt adatbázisukból hiányzik.

A központi hálózat, az áfainformációcsere-rendszer (VAT Information Exchange System VIES a tagállami adóhatóságok nyilvántartására épül. A központi rendszerbıl minden adóhatóság lekérdezheti azokat az adatokat, amelyekre az ellenırzések során szüksége lehet. A VIES segítségével az adóhatóság megállapíthatja, hogy egy adott közösségi adószám érvényes-e, valós jogi személyt takar-e. Központi elektronikus nyilvántartás, illetve információs hálózat, alapját a tagállamok adóhatóságai által az adóalanyoktól beszerzett forgalmi adó adatok alkotják. A rendszer biztosítja az Unión belüli termékmozgások és az ebbıl fakadó adókötelezettségek nyomon követhetıségét. 199 A tagállamoknak adatbázist kell létrehozniuk. Magyarországon a Központi Kapcsolattartó Iroda feladata a rendszer mőkötetése. A Közösségen belüli adómentes ügyletekre vonatkozó információkat is a VIES rendszeren keresztül továbbítják egymásnak a tagállami igazgatási szervek. VIES: VAT number validation elektronikusan elérhetı: http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/vieshome.do Központi kapcsolattartó iroda (KKI) feladatai: közösségi adószámok érvényességének megerısítése, az összesítı jelentésekkel, a VIES rendszerrel kapcsolatos feladatok koordinálása, behajtási jogsegélyek iránti kérelmek fogadása, fordítása, továbbítása, egyéb információcserével kapcsolatos ügyek intézése. Adóigazgatási kötelezettségek Bejelentkezés az adóhatóságnál Közösségi adószám igénylés Értékesítések és beszerzések nyilvántartása Számlaadás Adóbevallás Vevıként adófizetés Negyedévente összesítı nyilatkozat

JÖVEDÉKI ADÓZÁS A jövedéki adók harmonizálása nehézkes, a tagországok összesen mintegy 40-féle terméket adóztatnak meg. A termékkör, az adókulcsok országonként változóak és rendszerint nagyon magasak, az egyes országok között nagyok a különbségek. Az egyes tagországok adóbevételeinek negyede átlagosan jövedéki adó. Jövedéki adóköteles termékek (ABC termékek): dohánytermékek 200 alkohol ásványolaj Adóharmonizálás Horizontális szabályozás: valamennyi jövedéki adóköteles terméket felölelıen azok elıállítására, tárolására, helyváltoztatásukra vonatkozik. Vertikális szabályok: strukturális és adókulcs irányelvek. Horizontális szabályozás Meghatározza a fogyasztásiadó-köteles termékek körét. Az adófizetési kötelezettség e termékek közösségi területen való elıállításával vagy közösségi importjával keletkezik, a tényleges adófizetés a termékek szabad forgalomba bocsátásának idıpontjában történik. Adóraktárak A jövedéki áruk elıállítása, tovább feldolgozása és raktározása a vámhatóság által engedélyezett adóraktárakban történik. Mindaddig, amíg az ilyen termékek adóraktárban tartózkodnak, a jövedéki adót megfizetni nem kell. Az adófelfüggesztés érvényben van akkor is, ha a jövedéki adóköteles termékek adóraktárak között mozognak. A közösségi adóraktári rendszerben a termékek termékkísérı okmánnyal mozognak. Adóraktár külön engedéllyel létesíthetı, az engedély visszavonható. Kereskedelmi adóraktár: csak késztermék tárolása kereskedelmi forgalmazás céljából.

A nemzeti adóraktárak közösségi szinten is jogosultak jövedéki termékek szállítására és fuvarozására adófelfüggesztés mellett. Adóraktár létesítése feltételekhez kötött. Garanciát kell adni arra, hogy a felfüggesztett adó megfizetésre kerül. Az adóraktáros köteles nyilvántartást vezetni. Köteles a nyilvántartásokat a hatóság rendelkezésére bocsátani, hozzájárulni a hatósági ellenırzéshez. Bejegyzett kereskedı 201 Engedélye van adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékek rendszeres fogadására más tagállamból. Regisztrációs kötelezettség, a közösségi adatbázisban szerepel (SEED) A termék fogadását követıen az adó azonnal esedékes. Nem bejegyzett kereskedı Alkalmanként fogad jövedéki termékeket Jogosultsága csak konkrét esetekre van. Nem regisztrált, nem szerepel a közösségi adatbázisban. Még az áru feladása elıtt nyilatkozik az adó megfizetésérıl. Adóképviselı Alternatív megoldás. Arra jogosult, hogy a tényleges vevı helyett elintézze a más tagállamból beszerzett termék jövedéki adó ügyeit. A feladó adóraktár-engedélyes jelöli ki, de a címzett ország hatósága adja ki az engedélyt. A követelmények külön szabályozottak. Csomagküldı kereskedı is alkalmazhat adóképviselıt. A címzett tagállamban esedékes adót azonban a feladó köteles megfizetni. Adózás elve A vállalatközi forgalomban megegyezik a forgalmi adózáséval: az a tagország jogosult a jövedéki adókra, ahol az adott termékek fogyasztása történik, azaz a rendeltetési ország elve érvényesül.

Amennyiben az árut magánszemély vásárolja meg egy másik tagországban, a jövedéki adó fizetése nem a fogyasztás helyszíne (rendeltetési ország elv), hanem a származási ország. Az egyes áruféleségeknél meghatározott, mennyi tekinthetı magáncélú vásárlásnak: cigaretta 800 db, szivar 200 db, nyersdohány 1 kg, bor 90 liter, sör 110 liter stb. Adózási elvek Közösségen belül Rendeltetési ország szerinti adózás (ahol a terméket elfogyasztják). Az adót a fogadó ország adóraktára (amikor a terméket forgalomba bocsátja) vagy bejegyzett/nem bejegyzett kereskedıje fizeti meg (amikor a terméket átveszi). 202 A feladó tagállam adóraktára mentesül a felfüggesztett adó fizetése alól, amikor a címzett az áru átvételét visszaigazolja. Kivétel: magánszemélyek magáncélú beszerzései. Adózás importáru esetében Vámhivatal szedi be az adót, ha szabad forgalomba kerül az importáru. Adófelfüggesztés alá esik, ha adóraktárba megy az áru. Jövedéki ellenırzési rendszerek ELO irodák: jövedéki kapcsolattartó irodák a jövedéki igazgatási kapcsolattartásra SEED rendszer: jövedéki adatcsere rendszer MVS rendszer: árumozgás ellenırzési rendszer EWSE rendszer: jövedéki elıértesítési rendszer

INTRASTAT INTRASTAT jelentési kötelezettség A tagállamok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikai adatgyőjtés. A belsı kereskedelemben érintettek mintegy 70-80%-át fogja össze. Adatszolgáltatás gyakorisága: havonta egyszer kell teljesíteni az adott hónap összes ügyletérıl, a tárgyhót követı hónap 15. napjáig. Adatszolgáltatók: az EU tagállamokba terméket szállító, vagy onnan azt behozó gazdasági szervezetek (az áfa-bevallásnak az uniós termékforgalomra vonatkozó adatait az APEH átadja a KSH részére). 203 Asszimilációs küszöbérték Azok a vállalkozások kötelesek jelentést benyújtani, amelyek 12 havi szállításainak és/vagy beérkezéseinek összege az un. asszimilációs (adatszolgáltatási) küszöbértéket meghaladja. A küszöbértéket a KSH minden naptári évre elıre kiszámítja és közzéteszi. 2009-ben ez a beérkezésekre és kiszállításokra egyaránt 100 millió Ft. Mi tartozik az INTRASTAT-ba? Adásvétel Feldolgozás: visszaszállításkor számla szerinti érték a munkadíj, statisztikai érték a termék bruttó értéke. Jutalékos ügylet: Intrastatban jelenteni, amikor a termék az országhatárt átlépi, becsült értéken. Cégen belüli szállítás: tulajdonosváltás nincs, becsült értéken. Ingyenes átadás: becsült értéken. Barter kereskedelem: becsült értéken. Pénzügyi lízing: elsı részlet fizetésekor, teljes összeg. Kipróbálásra szállított termék: amikor megveszik, egyébként csak ideiglenes termékforgalom. 3 oldalú kereskedelem: a termék és a számla útja nem azonos (pl. magyar cég német cégtıl vásárol egy terméket, de a szállítás annak szlovákiai raktárából történik). Rejtett tranzit: pl. német cég importál Ukrajnából, Magyarországon keresztül. A terméket megbízottja segítségével már a magyar belépéskor vámeljárás keretében szabad forgalomba helyezteti, Ausztriába az már uniós termékként érkezik meg.

Mi nem tartozik az INTRASTAT-ba? Termékmozgás nélküli szolgáltatás Nem kereskedelmi forgalom Tranzit ügyletek - ha a szállítmány csak a technikai okból áll meg Javítás Bérlet Diplomáciai küldemények Ideiglenes szállítás vissza hozatallal (2 éven belül) 204 Az INTRASTAT jelentés tartalma árukat feladó tagállam megnevezése áruk rendeltetési tagállama áruk mennyisége áruk értéke áruk besorolása a kombinált nomenklatúra megfelelı alszáma nyolc számjegyő kódjának feltüntetésével szállítási feltételek alkalmazott fuvarozási mód Elektronikus adatszolgáltatás A jelentés elektronikus úton is beküldhetı: http://intrastat.ksh.gov.hu A KSH honlapról letölthetı a nyomtatvány, amely mind papíron, mind elektronikusan elküldhetı: www.ksh.hu Intrastat menü Kitöltési útmutató: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=138,223149&_dad=portal&_schema=port AL Felhasználói kézikönyv: https://intrastat.ksh.gov.hu/fajlok/kezikonyv.pdf EU jogszabályok 638/2004/EK rendelet a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl 1982/2004/EK rendelet a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 638/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=138,223223&_dad=portal&_schema=port AL

AZ EURÓPAI UNIÓ VÁMRENDSZERE Jogszabályi háttér 2913/1992/EGK tanácsi rendelet a Közösségi Vámkódexrıl 2454/1993/EGK bizottsági rendelet a vámkódex végrehajtásáról Az Európai Unió Vámkódexe Jellemzıi 1992 októberében elfogadott Közösségi Vámkódex 1994. január 1.-én lépett hatályba. A csatlakozással Magyarország is átvette. 205 2008-ban megváltozott: Modernizált Vámkódex Összefogja a közösségi vámrendszer általános szabályait és az alkalmazandó eljárásokat: Közös vámtarifa a vámjogi és a vámeljárási szabályokat, a vámtarifát, a származási szabályokat, a vámeljárásokat, a vámtartozás kiszabásának és megfizetésének szabályait, vámbiztosíték nyújtásával kapcsolatos tennivalókat, stb. A vámpolitika egyik legfontosabb alkotóeleme, a közös kereskedelempolitika meghatározó eszköze. A nómenklatúrába való besorolás határozza meg, hogy milyen vámot kell alkalmazni, és hogy statisztikai szempontból hogyan kell a terméket kezelni. A vámköteles árukat és a vámtételeket tartalmazza. Biztosítja, hogy valamennyi áru minden tagállamban azonos szempontok alapján kapja meg azt a vámtarifaszámot, amely (az áru származása mellett) eldönti az alkalmazandó vámtételt. Árubesorolása (nómenklatúrája) az áruk osztályba sorolásának nemzetközi rendszerén, a Vámigazgatások Világszervezete (WCO World Custom Organisation) által kidolgozott Harmonizált Rendszeren alapul. http://www.wcoomd.org/home.htm A termékek intézményes árufelsorolását a legtöbb kereskedı nemzet alkalmazza.

Ez alapja a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásoknak, ezt használják fel a vámokra vonatkozó vitáknál és a kereskedelmi statisztikák céljaira. Harmonizált rendszer A kereskedelmi intézkedések a nómenklatúrában írják le azt, hogy az adott terméket milyen elbánásban kell részesíteni. Az áru pontos leírása és osztályba sorolása a jogalkotásnál is fontos. A nómenklatúrán keresztül történik meg a termékek azonosítása a vámtarifán túli eszközök, a beviteli kontingensek, a bizonyos termékek bevitelére vonatkozó megfigyelések vagy tilalmak alkalmazása érdekében. Példa az árubesorolásra 206 TARIC I. áruosztály: Élı állatok, állati termékek II. áruosztály: Növényi termékek. IV. áruosztály: Élelmiszer-készítmények; italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; dohány és elkészített dohánypótlók. XI. áruosztály: Textilipari alapanyagok és textiláruk. XXI. Áruosztály: Mővészeti tárgyak, győjteménydarabok és régiségek A TARIC az Európai Unió elektronikus használati vámtarifája, elektronikus lekérdezési rendszere van. A Kombinált Nómenklatúra a TARIC alapjául is szolgál. Célja: a külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó adók, kedvezmények, korlátozások, tiltások a termék vámtarifaszámához, illetve TARIC kódjához legyenek köthetık. A kereskedelempolitika eszköze, minden adónemre, kötelezettségre, kereskedelempolitikai intézkedésre konkrét vámtarifaszám szerint tartalmaz rendelkezéseket. Magyar TARIC A csatlakozás idıpontjától rendelkezésre áll a TARIC rendszer, amit a magyar sajátosságokat figyelembe véve fejlesztettek ki. A magyar TARIC nemzeti intézkedéseket is tartalmaz (például áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó). http://kkk.vam.gov.hu/eles/1/taricweb

TARIC rendszer gondozása Gyakran használja az intézkedés kifejezést. Intézkedés mindig valamilyen áruforgalomhoz kötıdı jogszabályi rendelkezés végrehajtása. Mintegy másfél millió intézkedést tartalmaz, közöttük tarifális (fizetési kötelezettséggel járó) és nem tarifális (tilalmakra vagy engedélykötelezettségre utaló) intézkedéstípusok egyaránt vannak. A rendszer megközelítıleg négyezer közösségi jogszabály rendelkezéseit tartalmazza. Az adatbázist naponta frissítik. 207 A tagállamok elektronikus úton értesülnek a változásokról, ennek megfelelıen korrigálhatják használati tarifájukat és tarifális nyilvántartásukat. A TARIC "gondozásáért"az Európai Bizottság Adózás- és Vámunió Fıigazgatóság (TAXUD) B-5 fıosztálya felelıs. http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds/tarhome_en.htm TARIC kód (vámtarifa szám) A Kombinált Nómenklatúra nyolc számjegyén felül a további kétjegyő albontás a TARIC alszám. A nyolcjegyő KN vámtarifaszám és az ehhez kapcsolódó kétjegyő TARIC alszám együttesen (azaz tíz számjeggyel) határozza meg azt a TARIC kódot, amit a vámeljárások során az Egységes Vámárunyilatkozaton fel kell tüntetni. A 10 számjegyő TARIC kódot követı háromszor négy szám a kiegészítı TARIC kód. Példa a TARIC számra: 12345678 90 1234 1234 1234 A kiegészítı kód állhat 1 4 vagy 2 4 számjegybıl is, mindkét négyjegyő csoportnál az elsı számjegy (vagy betőjel) azonosítja az intézkedés típusát, a következı három vonatkozik a jogszabályban foglalt intézkedésre (pl. minden tilalom elsı számjegye: "4", az anti-dömping intézkedések elsı számjegye: "8" vagy "A"). A kb. 20 000 kiegészítı TARIC kód segítségével a közösségi elıírások egységesen értelmezhetık. A tízjegyő TARIC kód további részletezésére szolgálnak, ha valamilyen intézkedés nem köthetı a TARIC kódhoz. A kiegészítı kódokon kívül lehetıség van nemzeti kiegészítı kódok alkalmazására is. A TARIC rendszer alkalmazásával az Egységes Vámáru nyilatkozat legfeljebb huszonkét számjeggyel tölthetı ki. Kiegészítı kódokhoz kapcsolt intézkedések vámfelfüggesztések, vámkontingensek

preferenciális vámkedvezmények, kontingensek és plafonok GSP országoknak nyújtott kedvezményes vámtételek dömpingellenes és kiegyenlítı vámok kiegyenlítı illetékek mezıgazdasági összetevık arányától függı többletvámok egységárak, referencia és minimum árak behozatali tilalmak, korlátozások import megfigyelési intézkedések kiviteli tilalmak, korlátozások export megfigyelési intézkedések exporttámogatások nemzeti intézkedések (pl. ÁFA tételek, jövedéki adó mérték) a CITES hatálya alá tartozó áruk kettıs hasznosítású termékek 208 Vámteher kivetésének alapja A vám a Közösségben lehet: értékvám specifikus vám vegyes vám összetett vám: kettı vagy több vámtételt alkalmaznak, azonban nem egyidejőleg (minimum maximum vámtétel) A vámeljárás okmánya A vámeljárás alá vont áruról vámáru nyilatkozatot kell benyújtani. Ez az Európai Unióban az Egységes Vámáru nyilatkozat (EV, Single Administration Document, SAD). Az Egységes Vámáru nyilatkozat valamennyi vámkezelési mód esetén használható. Az EU tagországokon kívül számos más ország is rendszeresítette, ez jelentısen megkönnyíti a nemzetközi vámadminisztrációt. Az áru vámjogi helyzete a belsı piacon közösségi áru és

nem közösségi áru Közösségi áru mozgása Közösségen belül az áru közösségi jellegét akkor kell igazolni, ha a Közösség két pontja között az áruszállítás harmadik országon keresztül történik. A szállított áru közösségi jellegének igazolása a vámhivatalhoz benyújtott T2L okmánnyal kérhetı. A harmadik országon keresztüli áruszállítás megvalósulhat belsı árutovábbítási eljárás keretében (pl. TIR igazolvánnyal) is, külön vámokmány nélkül. 209 Ha a Közösség két pontja között az árut légi vagy tengeri úton szállítják, úgy a rendeltetési repülıtéren vagy kikötıben csak akkor lehet közösségi jellegőnek tekinteni az árut, ha a szállítás menetrend szerinti légi járattal, hajójárattal történik. Nem közösségi áru A nem közösségi áru sorsát a vámjog szabályai szerint rendezni kell. Ezt a célt szolgálják a vámeljárási szabályok. Alkalmazásukhoz elengedhetetlen az importáru származásának meghatározása és igazolása. Az áru vámjogi rendeltetését a vám elé állítás után az átmeneti megırzés határidején belül az ügyfélnek kell ki- jelölnie. Az áru vámjogi rendeltetése vámeljárás alá vonás, vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történı bevitel, a Közösség területérıl történı kivitel, megsemmisítés, felajánlás az állam javára. Vámeljárások Mindig az ügyfél kérelemére indul, formanyomtatvány (az Egységes Vámáru-nyilatkozattal) Lehet normál vagy egyszerősített eljárás. Az utóbbihoz tevékenységi engedély és vámbiztosíték-nyújtás szükséges. Alkalmazásával gyorsabb a vámeljárás.

Vámeljárási módok Szabad forgalomba helyezés (végleges vámeljárás) Árutovábbítás (ideiglenes vagy felfüggesztı vámeljárás) Vámraktározás (ideiglenes vagy felfüggesztı eljárás) Aktív feldolgozás (ideiglenes vagy felfüggesztı vámeljárás) Feldolgozás vámfelügyelet alatt (ideiglenes vagy felfüggesztı vámeljárás) Ideiglenes behozatal (ideiglenes vagy felfüggesztı vámeljárás) 210 Passzív feldolgozás (ideiglenes vagy felfüggesztı vámeljárás) Kivitel (végleges vámeljárás) Szabad forgalomba helyezés Célja, hogy a nem közösségi áru elnyerje a közösségi áru vámjogi státuszát. A közösségi státusz nem azonos az áru közösségi származásával. Egy áru a szabad forgalomba helyezéstıl nem nyeri el a közösségi származást. (Ha elegendı mértékben megmunkálják, akár el is nyerheti a közösségi származó helyzetet.) A harmadik országból behozott áru szabad forgalomba helyezése együtt jár a vámteher megfizetésével. Szabad forgalomba helyezés során alkalmazni kell a kereskedelempolitikai intézkedéseket, számuk adott árunál a több százat is meghaladhatja. Kereskedelempolitikai intézkedések az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó nem tarifális intézkedések (piacvédelmi intézkedések, mennyiségi korlátozások vagy kvóták, behozatali vagy kiviteli tilalmak). A vámáru belföldi forgalom számára történı vámkezelését követıen szabadon felhasználható. A vámkezelés történhet vámfizetéssel, vámmentesség alkalmazásával, vagy a vámkedvezménnyel. A vámmentesség csak a vámfizetés alól mentesít, az áfa, a fogyasztási adó és jövedelemadó alóli mentességet az adótörvények tartalmazzák. Közösségi státusz elvesztése Szabad forgalomba helyezett áru elveszti közösségi státuszát, és visszanyeri nem közösségi státuszát, ha: az árunyilatkozatot érvénytelenítik (visszavonják a határozatot), visszatérítik (visszafizetik) a behozatali vámokat a következık miatt: vám-visszatérítéses aktív feldolgozás külföldi térti áru

Árutovábbítás az árut exportálják vagy újraexportálják. Két típusa létezik: közösségi külsı, illetve közösségi belsı árutovábbítási eljárás. Akkor alkalmazzák, ha: a vámunión belül nem közösségi áruval (nem az EU területén elıállított, illetve harmadik országból importált, de még szabad forgalomba nem bocsátott áruval) kereskednek. a közösségi árut át kell szállítani egy harmadik országon. kiviteli vámeljárás során a vámhatóság figyelemmel kíséri az exportáru útját (például export-visszatérítés elıfinanszírozása). 211 Ideiglenes behozatal Lehetıvé teszi az újra kivitelre szánt, nem közösségi áru felhasználását a vámterületen anélkül, hogy az a szokásos értékcsökkenést kivéve bármilyen változáson menne keresztül. Az áru teljes vagy részleges vámmentességet élvez, kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá sem tartozik. Az ideiglenes behozatal idıtartama legfeljebb 24 hónap, a vámhatóság a határidıt meghosszabbíthatja. A vámeljárás során megengedett a javítás és a karbantartás, beleértve a nagyjavítást és a kiigazításokat is. Kiviteli vámeljárás Lehetıvé teszi, hogy a közösségi áru elhagyja a Közösség vámterületét. Magában foglalja a kiléptetési eljárást, beleértve a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását (és adott esetben a kiviteli vámok kiszabását) is. Kiviteli vámkezelést annál a vámhivatalnál kell kérni, ahol az exportır letelepedett, vagy ahol az árut a szállításhoz becsomagolták vagy berakták. A kiviteli ellenırzésre belterületen kerül sor, ezért igazolni kell az áru vámhatáron történı tényleges kilépését is. Ideiglenes kivitelben vámkezelt árukat meghatározott idın belül vissza kell hozni. A passzív feldolgozási eljárásban vámkezelt árukat azok megmunkálása vagy javítása céljából szállítják ki. Vissza- hozatalkor vámot kell fizetni a külföldön hozzáadott érték alapján. Vámáru jelleget megırzı eljárások az árutovábbítás, a vámraktározás, a vámszabadterületre történı betárolás, az exportcélú termelést szolgáló aktív feldolgozás, a külföldi tulajdonú vámáru ideiglenes belföldi használatát biztosító eljárás alatt.

Ügyfél regisztrálása és azonosítása Egységes vámazonosító szám (VPID): a Vám- és Pénzügyırség valamennyi ügyfele adatát nyilvántartja. Gazdálkodói Törzsadat-nyilvántartó Rendszer (GTR): az elektronikus vámáru nyilatkozat-feldolgozó rendszer (CDPS) ügyfél-nyilvántartása. VPID SZÁM12 karakter hosszú (pl.: HU0000005432) Elsıdleges ügyfél-azonosító, az adószám másodlagos azonosító. Egyedileg azonosítja az ügyfeleket, de a jelölések meghatározzák a vállalkozás formáját is. 212 Gazdálkodói törzsadat-nyilvántartó rendszer A GTR nyilvántartja az ügyfelek címét és banki adatait is, megjeleníti a vámeljáráshoz szükséges engedélyek adatait. A bankszámlaszám rögzítése IBAN számmal történik. (International Bank Account Number) Az IBAN magyar formátuma 28 karakter hosszúságú. EU VÁMADATBÁZISOK A Bizottság a tagállamok vám- és adóhatóságaival együttmőködve adatbázisokat mőködtet DDS rövidítéssel: ECICS European Customs Inventory of Chemical Substances Vegyi termékek vámleltára: 35 400 kémiai elnevezést tartalmaz 11 nyelven, az elnevezésekhez tartozó nyolc számjegyő vámtarifa számmal. SEED KVÓTA Hozzáférés a Jövedéki Adatcsere Rendszerhez Információk a vámkontingensek egyenlegével kapcsolatban. Az a tény, hogy a vámkontingens még nincs kimerítve, nem jelenti azt, hogy a lehívást teljesítik valamely már megválaszolt vagy bármely új lehívási kérelemre. VÁMHIVATALI LISTA A nemzeti vámigazgatások feljogosított tagjai által karbantartott adatokon alapuló információk. Csak információs célt szolgál, nem kötelezı jellegő sem a Bizottságra, sem a nemzeti vámigazgatásokra nézve.

ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MRN NYOMKÖVETİ A szállítmányt MRN-szám azonosítja a hozzá tartozó vonalkóddal, az indító vámhivatal adja ki. Az adatok csak információs célt szolgálnak, nem kötelezı jellegőek sem a Bizottságra, sem a nemzeti vámigazgatásokra. VIES Közösségi adószám-megerısítés. http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/lang.do?fromwhichpage=vieshome&selec tedlanguage=hu 213 EXPORT MRN NYOMKÖVETİ A szerver a különbözı országok IT csoportjaitól érkezı adatokat tartalmazza. Az adatok csak információs célt szolgálnak, és nem kötelezı jellegőek sem a Bizottságra, sem a nemzeti vámigazgatásokra. VÁMFELFÜGGESZTÉS Az 1255/96-os tanácsi rendelet szerinti érvényes vagy elıkészületben lévı autonóm vámfelfüggesztésekrıl ad információt. FELÜGYELET Megfigyelések lekérdezı felülete. Lekérdezés indítható egyedi megfigyelési szám és/vagy származási ország, és/vagy megfigyelési típus, vagy a leírásokban lehetséges egy (részleges) karakter meghatározásával. EBTI Az európai kötelezı érvényő tarifális felvilágosításhoz (EBTI, BTI, Binding Tariff Information) biztosít hozzáférést http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/databases/ebti/index_en.htm Kötelezı érvényő tarifális felvilágosítás (KTF) iránti kérelemre vonatkozó tájékoztató: http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/ebti_2505-geninfohu.pdf nyomtatvány: http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/bti_application_formhu.pdf AEO Az információs oldal az engedélyezett gazdálkodókról (Authorised Economic Operators) ad felvilágosítást. A közösségi vámjog kiemelt jelentıségő eleme az engedélyezett gazdálkodó státusz. A státusz birtokosa biztonsági vámellenırzésekkel kapcsolatos könnyítésekben és/vagy a vámszabályok alapján nyújtott egyszerősítésekben részesülhet.

Engedélyezett gazdálkodók A vámhatóságok a Közösségben letelepedett gazdasági szereplınek kérelemre megadhatják a státuszt. Valamennyi tagállam vámhatóságai elismerik. Információ: http://www.vam.hu/viewbase.do?elementid=6898&modulid=3 Preferenciális tarifális intézkedések Vámkontingens Adott idıszakban meghatározott származási helyrıl származó meghatározott import- mennyiségre korlátozódik, valamennyi harmadik országot egységes csoportként kezelve. 214 Preferenciális elınyöket biztosít. A vámkedvezmények a vámkontingens mennyiségén felül vagy az alkalmazási idıszakon kívül nem adhatók meg. Vámkontingensek kezelése jelentkezések sorrendjében történı kiosztás (first come first served) o Automatikus kontingens kiosztási rendszer a jelentkezések sorrendjében, a TQS-rendszer mőködésének alapját képezi. o A legtöbb közösségi vámkontingenst a Bizottság Adózás és Vámunió Fıigazgatósága (DG TAXUD) kezeli, együttmőködve a tagállamok vámigazgatásaival. Okmányalapú (licence based) kontingenskiosztás o A Mezıgazdasági Fıigazgatóság (DG AGRI) kezeli az importengedélyezési rendszeren keresztül. o o o A kvóták igénybevételére a tagállamok illetékes hatóságai által kibocsátott kontingensengedéllyel rendelkezı gazdálkodók jogosultak. A vámhatóság feladata az importengedélyek elfogadása és a kedvezményes vámtétellel történı vámkezelés. Nem képezi a TQS-rendszer részét. Vámkontingensek igénylési rendje A vámkontingens és az ehhez kapcsolódó csökkentett vámtétel igénybevételének lehetısége automatikus, ezt az árunyilatkozattal egyidejőleg kell kérelmezni. Az automatikus kontingenskezelési rendszerben a vámkontingenseket azok az importırök igényelhetik, akik olyan vámáru szabad forgalomba helyezési vámkezelését kérik, amelyre vámkontingenst állapítottak meg.

Vámplafon A vámkezelést végzı vámhivatalok az ellenırzést követıen kötelesek eljuttatni a kérelmeket a vámhatóság szervezetén belül mőködı Nemzeti Kontingenskezelı Központba. A vámkontingens-kérelmeket a Kontingenskezelı Központ elektronikus úton megküldi Brüsszelbe, ahol azt haladéktalanul elbírálják. Alkalmazása meghatározott idıszakra és meghatározott származási helyre korlátozódik, a meghatározott mennyiség elérése nem jelenti a preferenciális elınyök azonnali megszüntetését. 215 A Közösség jogosult arra, hogy a normál vámtételeket ismét bevezesse, ha az import mennyisége eléri a vámplafon szintjét. A normál vámtételek újbóli bevezetésére akkor kerül sor, ha valamelyik tagállam vagy európai kereskedelmi szövetség azt kéri. Referenciamennyiség Alkalmazása meghatározott idıtartamra és származási helyre korlátozódik. A referenciamennyiség a jövıbeni tarifális plafon vagy a vámkontingens meghatározását szolgáló felmérés, a importıröknek nyújtott preferenciális vámtételekre nincs kihatással. Küszöbszint Olyan referenciamennyiség, amelyre vonatkozóan létrehozzák a Közösség importszintjének megállapítását célzó megfigyelést. A küszöbszinteket az importált árukra a felszámítandó vámtól függetlenül alkalmazzák. A küszöbszint a vámtételek kiértékelését váltja ki (pl. a vámtétek aktualizálása stb.). Tarifális kvóták és megfigyelések rendszere A kedvezményes külkereskedelmi forgalom megfigyelésének érdekében az Európai Unió megfigyelési rendszert mőködtet. A Tarifális Kvóták és Megfigyelések Rendszere (TQS) két részbıl áll: a tarifális kvóták kezelésébıl a preferenciális tarifális elınyökben részesülı áruforgalom mennyiségének megfigyelésébıl.

Egységes adminisztratív okmány (SAD) A vámunió célja, hogy ne csak a vámok legyenek egységesek, hanem az alkalmazásukhoz szükséges szabályok is. A közös szabályok kidolgozásának eredménye az Egységes Adminisztratív Okmány (SAD, Single Administrative Document), amely 1988-ban lépett a korábban alkalmazott vámbevallások helyébe. Vámszervek ellenırzési feladatai Antidömping- és kiegyenlítı vámok: a vámtarifában meghatározott beviteli vámok felett kell megfizetni. Az áru származásának vizsgálatánál a Közösség vonatkozó származási elıírásait kell figyelembe venni. A bevitel mennyiségének megfigyelésére és korlátozására vonatkozó szabályok végrehajtása a tagállamok vámigazgatásaira hárul. A tagállamok vámhatóságai és ügynökségei egészség- és környezetvédelmi ellenırzéseket is végeznek: 216 élelmiszereknél (hús, baromfi, tej, tojás, zöldség, gyümölcs és bor), radioaktív anyagoknál, környezetet terhelı anyagoknál (hulladékok és veszélyes áruk, az ózon réteget károsító anyagok beviteli ellenırzése), az állat- és növényvilág veszélyeztetett egyedeivel való nemzetközi kereskedelem ellenırzése, vagy megakadályozása (CITES). A hamisított és kalózárukkal szemben az Európai Unió védi az ipari tulajdonjogokkal rendelkezı közösségi termelık és importırök érdekeit. A bevezetett rendszer lehetıvé teszi a jogtulajdonosok fellépését akkor, amikor a termékek még vámellenırzés alatt állnak. A termékeket arra az idıre zárolni lehet, ameddig az ügyet a jogsérelem felszámolása érdekében az eljáró nemzeti bíróságok elé lehet vinni. A vámszervek közremőködése nélkül a közös mezıgazdasági és halászati politikát nem lehetne érvényre juttatni. A WTO Uruguay Fordulóban létrejött megállapodás következtében a mozgó lefölözéseket meg kellett szüntetni, helyettük vámokat lehet alkalmazni. A mezıgazdasági vámok a szezonális tényezıket és a bevitel idıpontjában érvényes árakat is figyelembe veszik. Kötelezı tarifainformáció (BTI) A Vámkódex szerinti kötelezı tarifainformáció (BTI) keretében bárki jogosult olyan állásfoglalást kérni, amely a kivitt vagy a behozott árut a vámtarifa nómenklatúrájába besorolja. Az errıl szóló határozat hat évig érvényes.

A kérelmeket a Vám- és Pénzügyırség Vegyvizsgáló Intézetéhez kell írásban benyújtani az arra rendszeresített formanyomtatványon. Vámfizetési kötelezettség A vámárura vámot kell fizetni. Vámfizetésre az kötelezett, aki az áru felett rendelkezik, és aki a vámokmány benyújtásával a vámkezelést kéri. A vámteher megfizethetı azonnal vagy halasztott módon. Az azonnali fizetés a határozat kézhezvételétıl számított 5 napon belül, a halasztott fizetés 15 napon belül esedékes. 217 A halasztott fizetési engedélyhez vámbiztosíték nyújtása szükséges. Részletfizetés csak a lízingben vásárolt vámárukra kérhetı, a lízingszerzıdéssel azonos futamidıre (max. 60 hónapra). Elektronikus vám jellemzıi internet alapú, online alkalmazások közvetlen ügyfél kapcsolatok egy belépési ponton történı azonosítás elektronikus ügyfél tájékoztatás elızetes elektronikus kockázatelemzés elektronikus fizetés elektronikus adatszolgáltatás Uniós célkitőzések Gyors és olcsó vámeljárások. A tagországok vámeljárásainak adatai a brüsszeli adatbázisokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A gazdasági szereplık az áru ki/belépésétıl függetlenül bármely tagországból elvégezhetik a bármely tagországban esedékes vámeljárást. A vámáruk elızetes kockázatelemzésen esnek át nemzetközi, közösségi és nemzeti kockázati tényezık alapján. A gazdálkodónak csak egy tagállam vámhatóságánál kell bejegyeztetnie magát még akkor is, ha tevékenységét több tagállam vámigazgatásán keresztül bonyolítja le.

Az export vagy az import irányától függetlenül a gazdálkodó egyetlen ponton juthat el valamennyi tagország vámhatóságához. Valamennyi közösségi váminformatikai eljárásnak integráltan kell mőködnie. Egyablakos ügyintézés egy megállós ellenırzés SINGLE WINDOW = a gazdasági szereplı az áru behozatalakor, kivitelekor vagy tranzitálásakor egyetlen elektronikus portálon keresztül egyszerre nyújtja be a különbözı ellenırzı hatóságok részérıl igényelt összes szabványosított adatot, amelyet a koordináló feladatot ellátó vámhatóság továbbít a megfelelı társhatóságoknak. 218 ONE STOP SHOP = az áruk ellenırzésében illetékes hatóságok (vám-, állategészségügyi, növény-egészségügyi, stb.) egy helyen és lehetıleg egy idıben végzik el az áruk ellenırzését. Kockázatelemzés Kiválaszthatók azok a küldemények, amelyek természetüknél, értéküknél, származásuknál vagy az importır személyénél fogva kockázatokat hordoznak. Lehetıvé teszi, hogy a vámszervek objektív ismérvek alapján döntsék el, hogy szükséges-e az áru fizikai ellenırzése. Abban is segítséget nyújt, hogy meghatározzák az alkalmazandó ellenırzés szintjét. A döntéseket még azt megelızıen meg lehet hozni, mielıtt az érintett termékek a Kockázatelemzést a vámkezelést végzı hivatal több módszerrel végez: megvizsgálják a rakomány indulási és érkezési helyét, megvizsgálják a fuvarozó vállalatot, annak honosságát, valamint a személyzet honosságát, elvégzik az áruval összefüggı vizsgálatokat. A vizsgálat olyan termékek (pl. dohányféleségek, alkoholtermékek stb.) kiszőrésére irányul, amelyeket magas adó terhel, illetve amelyek kereskedelme szigorú engedélyekhez kötött. Elektronikus vám A vámeljárások során a papír alapú eljárásokat elektronikus eljárásokra cseréli. Javítja az Európai Unió külsı határainak védelmét.

Jogszabályi keret: Európai Parlament és a Tanács papírmentes vám- és kereskedelmi környezetrıl szóló 70/2008/EK határozata A határozatot a Bizottság a tagállamokkal együttmőködve hajtja végre. Elektronikus árutovábbítási eljárás - NCTS A közösségi árutovábbítási eljárás az új számítógépesített árutovábbítási eljárás (New Computerised Transit System) keretében zajlik le. Az NCTS lényege: az indító vámhivataltól a rendeltetési vámhivatalig az eljárás minden mozzanata elektronikusan valósul meg. 219 Papírmentes vámkezelés A kiviteli vámkezelés 50 %-a elektronikus úton történik. A behozatali vámbejelentések 75 %-a elektronikus úton történik. Elektronikus vámfizetés A vámhatóság által kiállított határozat kézhezvételét követıen az ügyfél akár a helyszínen azonnal telefonon, vagy interneten intézkedhet a vámtartozás átutalásáról. A vámhatóság a javára átutalt vámot, nem közösségi adókat és díjakat zárt rendszeren keresztül egy órán belül megkapja. Elektronikus vámfizetés Közösségi elıírások megbízható: zárt automatikus rendszer teljes körő: minden vámhivatalban lehetıség nincs szükség a fizetendı összeg elızetes lekötésére feltétele, hogy a pénzintézetek és a vámhatóság az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozóan megállapodást kössenek Az Európai Parlament és a Tanács 648/2005/EK rendelete, A Bizottság 1875/2006/EK rendelete, Az Európai Parlament és a Tanács 70/2008/EK határozata a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetrıl Az Európai Parlament és a Tanács 450/2008 rendelete: http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2008:145:0001:0064:hu:pdf

Modernizált Vámkódex A Közösségi Vámkódex további módosítása helyett az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23- án elfogadta a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 450/2008. számú rendeletét (Modernizált Vámkódex). Egyik új alapelve, hogy fıszabályként minden vám és kereskedelmi ügyletet elektronikusan kell kezelni, és a vámügyintézésre vonatkozó informatikai és kommunikációs rendszereknek minden egyes tagállamban ugyanazokat a lehetıségeket kell biztosítaniuk a gazdasági szereplık számára. 220 A vámáru-nyilatkozattal és az áru vámeljárás alá vonásával kapcsolatos szabályok egyszerőbbek lesznek: csak egyfajta, egyszerősített árunyilatkozat lesz, amit fıszabályként elektronikus úton kell benyújtani. Egyik legfontosabb újítása, hogy összevonja és egymáshoz hangolja a vámeljárásokat, az eljárások számát pedig azokra csökkenti, amelyek gazdaságilag indokoltak. Ennek megfelelıen az aktív feldolgozási felfüggesztı eljárást összevonja a vámfelügyelet melletti feldolgozással, az aktív feldolgozási vámvisszatérítési eljárást pedig elhagyja. A közösségi e-vám elemei Elektronikus importvámkezelés: az importáru vám elé állítását követıen (a vám elé állítás nyilvántartási számának elektronikus árunyilatkozaton történı feltüntetésével) az elektronikus vámáru-nyilatkozat (eárunyilatkozat) benyújtására regisztrált ügyfélnek van lehetısége (0-24 óráig). Behozatali vámeljárások számítógépesítése : a Vám- és Pénzügyırség 2008. január 28-óta biztosítja az elektronikus árunyilatkozat-adás és - feldolgozás lehetıségét az import vámeljárások esetében (AIS_HU). Az AIS (Automated Import System) alkalmazásának elınyei Költség- és környezetkímélı: nem kell papíralapú kiviteli okmányt (EV) kiállítani. A szállítmány mozgatása nélkül (akár otthonról is) kérhetı a szabad forgalomba bocsátás (kivéve az elrendelt okmány-, vagy áruvizsgálat esetét). Liberalizált (de VPID számhoz kötötten ellenırzött) regisztráció és ehhez kapcsolódó e-árunyilatkozat benyújtás.

Speciális ügyféli körnek 0-24 óráig árunyilatkozat benyújtási lehetıség, más ügyfelek az AIS fogadására kijelölt fı/vámhivatalok nyitvatartási idején belül nyújthatnak be e-árunyilatkozatot. Halasztott, vámletétes fizetés, illetve kezességgel történı biztosítás esetén az áru kiadásáig nincs pénzügyıri beavatkozás, az okmányvagy áruvizsgálat kivételével. Elıre kalkulálható vámkezelési idıtartam (pénzügyıri beavatkozás nélkül 30-40 perc). Regisztrált ügyfél 221 Rendelkeznie kell: AEO-tanusítvánnyal vagy egyszerősített vámkezelési engedéllyel vagy vámáru-nyilatkozat ellenırzés nélküli elfogadására vonatkozó státusszal Elektronikus üzenetek Az NCTS eljárás során az árutovábbítási eljárásban közremőködı ügyfelek és hatóságok elektronikus üzenetei: elektronikus árunyilatkozat a Külsı Kommunikációs Központon (KKK) keresztül felhasználói szoftverek ill. specifikációk szerint, az árunyilatkozat elfogadását követıen elektronikus garancia ellenırzés és lekötés a Garancia Kezelı Rendszerben (GMS), árutovábbítási eljárás engedélyezésekor elektronikus üzenet küldése a deklarált kiléptetı, ill. rendeltetési hivataloknak. A kinyomtatott árutovábbítási kísérı okmány (TrKO) a szállítmánnyal tart. Az eljárás befejezésekor (a szállítmány rendeltetési helyre történı bejelentésekor) a lekötött garancia újra felhasználhatóvá válik, az eljárás végleges elintézıdésekor (az ellenırzési eredmény megküldésével) a garancia felszabadul. Az elintézıdésérıl a bejelentı elektronikus üzenetben értesül, az állapotváltozásokról folyamatosan tájékozódhat az MRN nyomkövetı segítségével: http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds/cgi-bin/mishome?lang=hu Ha a megadott határidın belül nem rendezıdik a tétel, akkor elektronikus keresési eljárás indul. Elektronikus kiviteli vámeljárás (ECS/AES) Az ECS/AES (Kiviteli Ellenırzı Rendszer/ Automatizált Kiviteli Rendszer) feladata a kiviteli vámeljárásokban érintett szereplık (gazdálkodók, vámhatóság, adóhivatal, kormányzati szervek) közötti elektronikus üzenetcserén alapuló kommunikáció biztosítása. Segítségével az eljárás gyorsabb, biztonságosabb és könnyebben ellenırizhetı.

A kiviteli vámeljárást 2009. július 1-tıl mind normál, mind egyszerősített eljárásban csak elektronikusan lehet kérni. A papíralapú Egységes Vámáru-nyilatkozat használata az árutovábbítás után a kiviteli vámeljárásban is megszőnik. Vám- és Pénzügyırség elektronikus vámportálja https://kkk.vam.gov.hu/eles/2/evp/ Elérhetı funkciók Szolgáltatások Kérés indítása Válasz üzenetek megtekintése Jóváhagyás: Jóváhagyói jogosultságok adminisztrálása Jóváhagyás Felhasználói tevékenység napló Vámáru-nyilatkozatok http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/procedural_aspects/general/declara tion/index_en.htm Elektronikus vám Vám és biztonság http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/glossary/customs/index_en.htm http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/glossary/customs/index_de.htm 222 Származási szabályok Az Európai Unió rendkívül bonyolult származási szabályrendszere a közösségi vámpolitikát szolgálja. A származási szabályok vámrendszeren kívüli, de formálisan a vámrendszerre épülı korlátokat állítanak a külföldrıl érkezı áruk elé, meghatározva a tarifális kedvezmények igénybevételének lehetıségeit. Azt célozzák, hogy meg lehessen azt az országot határozni, ahonnan az áru származik, ahol azt elıállították vagy feldolgozták. Ez az ország nem feltétlenül azonos azzal, ahol az árut feladták. A származási szabályokat annak érdekében kell alkalmazni, hogy a kedvezményes elbánást azon országok származó termékei kapják meg, amelyeknek a kedvezményeket szánták.

Megkülönböztetnek: teljes egészében az exportáló országban elıállított, az exportáló országban kielégítı feldolgozáson vagy lényeges mértékő megmunkáláson átesett, nem kielégítı megmunkálású termékeket Kötelezı származási információs rendszer (BOI) A felhasználók érdekeit szolgálja a kötelezı származási információs rendszer (binding origin information, BOI). 223 Bárki írásban kérheti az illetékes vámhatóságtól, hogy származási állásfoglalást adjon valamilyen export-vagy importügyletben érintett áru származásának meghatározásáról. Az állásfoglalás ingyenes, de a külön költségeket (pl. az áru vegyelemzésével kapcsolatban felmerült költségek, stb.) a kérelmezıre hárítják. A határozat hat évig mind a vámhatóság, mind a felhasználó részére kötelezı érvényő. http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_duties/rules_origin/introducti on/index_en.htm Származást igazoló okmányok A származás igazolására elsısorban az EUR-1 szállítási bizonyítvány és a FORM A származási bizonyítvány szolgál. A vámunión belül származást igazoló okmány a beszállítói nyilatkozat (1207/2001 Tanácsi rendeletet). Beszállítói nyilatkozat Az eladó tanúsítja, hogy terméke milyen szabályok szerint milyen származónak tekinthetı. Abban az esetben is tehetı ilyen nyilatkozat, ha a termék még nem nyerte el a származó helyzetet. Ebben az esetben a végfelhasználó a nyilatkozat birtokában származóvá teheti termékét. A beszállítói nyilatkozatot a külföldi exportır saját hatáskörben állítja ki, a vámhatósággal nem kell hitelesíttetnie, de a vámhatóság bármikor és bárhol kontrollálhat. Ezzel megnövekszik az üzletemberek önállósága termékeik származásának igazolása terén, és felelısségük sem csökken.

A vámeljárás folyamata A vámhatáron történı belépés-kilépés alkalmával az áru szállítója köteles az árut vám elé állítani, vámkezelést kérni és árunyilatkozaton (SAD okmány) bejelentést tenni. A vám elé állítást követıen a vámhatóság áruvizsgálatot tarthat az árunyilatkozat valódiságának megállapítása érdekében. A tényleges fizikai vizsgálat a szállítmányoknak alig 10 % - át érinti, az ellenırzés túlnyomórészt csak a benyújtott okmányokra terjed ki. A vámvizsgálat módjai 224 A vámvizsgálat három lépcsıbıl áll: adminisztratív vizsgálat (az okmányok ellenırzése, fizikai vizsgálat nélkül), szúrópróbaszerő ellenırzés (az okmányok ellenırzése mellett a szállítmány egy részének fizikai vizsgálata), tételes vámvizsgálat (az okmányok ellenırzése során kockázatelemzés keretében a szállítmány és a fuvareszköz egészének fizikai vizsgálata). Vámbiztosíték A vámhatóság biztosíték nyújtását követelheti meg a vámtartozás megfizetésére. Jogellenes forgalomba hozatal esetén lehetıséget nyújt a vámtartozás behajtására. Az EU teljes vámterületén érvényes, függetlenül attól, melyik tagállamban nyújtják. Nemzetközi vámokmányokkal (TIR carnet, ATA carnet) szállított árura nem kell külön vámbiztosítékot nyújtani. Mértéke a szabad forgalomba kerülés esetén fizetendı vám, az azzal azonos hatású díjak, valamint a nem közösségi adók és díjak együttes összege. Lehet egyedi biztosíték (a konkrét szállítmányra vonatkozik), lehet tevékenységi biztosíték (meghatározott tevékenységek gyakorlása esetén nyújtandó, pl. vámügynöki tevékenység, stb.). Megjelenési formái készpénz: a vámhatóság elkülönített vámbiztosíték számlájára kell befizetni, letétként funkcionál, bankgarancia, külföldi bank garanciája csak belföldi bank felülhitelesítésével érvényes, banki fedezetigazolás: a bankszámlán a vámhatóság javára lekötött összeg, készfizetı kezesség: vámügynökség által adott készfizetı kezesség, ha erre engedéllyel rendelkezik, biztosítási szerzıdés: a szállítmányra vonatkozó biztosítás, ha az a vámtartozásra is kiterjed.

A BELSİ PIACI INFORMÁLIS VITARENDEZÉSI MECHANIZMUS - SOLVIT Mi a SOLVIT? 2002 júliusa óta mőködı on-line problémamegoldó hálózat, melyben a tagállamok közösen dolgoznak a belsı piaci jogszabályok helytelen hatósági alkalmazásából fakadó problémák megoldásán. SOLVIT-központok minden tagállamban valamint Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben is megtalálhatók. SOLVIT központok Segítséget nyújthatnak mind az állampolgárok, mind a cégek részérıl beérkezett panaszok kezelésében. 225 A nemzeti közigazgatási rendszer részeként mőködnek, feladatuk, hogy tíz hetes határidın belül valós megoldásokat kínáljanak valós problémákra. A SOLVIT szolgáltatása díjmentes. A SOLVIT által kezelt belsı piaci jogviták Magánszemély vagy vállalkozás és valamely más tagállam hatósága között jönnek létre. Még nem képezik bírósági eljárás tárgyát. Az EU belsı piacára vonatkozó jogszabályokat érintik Hogyan mőködik a SOLVIT? A jogsértést jelenteni kell a nemzeti SOLVIT központnak. A nemzeti központ ellenırzi a beadványt annak megítélése érdekében, hogy a kifogás valóban a belsı piaci szabályok helytelen alkalmazásából fakad-e, és hogy minden szükséges információ hozzáférhetı. A SOLVIT az esetet betáplálja egy on-line adatbázis-rendszerbe, amely automatikusan továbbítja azt azon ország SOLVITközpontjába, ahol a probléma felmerült. Az illetékes SOLVIT-központ egy héten belül jelzi, hogy átveszi-e az ügyet vagy sem. Ez attól függ, hogy megalapozottnak látja-e a panaszt, és hogy jó esély mutatkozik-e arra, hogy tényleges megoldás születhessék. Egy adott probléma megoldására kitőzött határidı 10 hét.

A SOLVIT alternatív problémamegoldó rendszer, ami egy hivatalos panasz benyújtásánál sokkal hamarabb jut eredményre. A javasolt megoldást nem kell elfogadni. Ha a probléma továbbra is megoldatlan marad, vagy ha a felkínált megoldás nem elfogadható, a nemzeti bíróságon jogi útra lehet terelni az ügyet, vagy hivatalos panaszt lehet benyújtani az Európai Bizottsághoz. Mikor tud segíteni a SOLVIT? 226 A SOLVIT általában a cégek vagy állampolgárok, illetve a nemzeti hatóságok között felmerült, határokon átívelı problémákkal foglalkozik, amelyek az uniós jog esetlegesen helytelen alkalmazásából fakadnak. Mikor nem tud segíteni? Elıfordulhat, hogy nem egy jogszabály alkalmazása, hanem maga a jogszabály jelenti a problémát. Amennyiben a megoldás csak egy jogszabály visszavonásával lehetséges, ez több hónapot is igénybe vehet, és hivatalos jogi lépésekre is szükség lehet. Mivel nem foglalkozik? A hálózat nem nyújthat segítséget akkor, ha a probléma már bírósági eljárás alatt áll. Nem foglalkozik az üzletfelek közötti (business-to-business) és az eladó és a fogyasztó között (consumer-to-business) felmerült problémákkal. Nem információs hálózat vagy jogsegélyszolgálat. Nem foglalkozik vállalkozások közötti, illetve fogyasztók és vállalkozások közötti vitás ügyekkel, továbbá az EU intézményeivel kapcsolatos panaszokkal sem. Kizárólag azokkal az ügyekkel foglalkozik, amelyekben valamely tagállami hatóság helytelenül alkalmazott valamely uniós jogszabályt. SOLVIT-HÁLÓZAT Tagja 30 nemzeti SOLVIT-központ: 27 EU + 3 EGT http://ec.europa.eu/solvit/site/centres/index_hu.htm Magyar SOLVIT-központ

SOLVIT mőködése A helyi SOLVIT-központot telefonon, faxon vagy e-mailen keresztül érheti el hivatali idıben. Amennyiben a panasz a SOLVIT-rendszerbe illeszthetınek tőnik, a központ elızetes elemzést végez, és a lehetı leghamarabb értesíti bejelentıt, hogy az ügy valóban benyújtható-e a SOLVIT-nak. Ha a központ az ügyet az on-line SOLVIT-rendszerbe feltöltötte, errıl rövid tájékoztatást kap. Ha az illetékes külföldi SOLVIT-központ az ügyet elfogadja, és vállalja, hogy megpróbálja megoldani, erre tíz hét áll rendelkezésére. 227 Külön tájékoztatást kap arról, mit kell tennie ahhoz, hogy a javasolt megoldást hasznosíthassa. Ha a SOLVIT erıfeszítései ellenére az ügyet nem lehet megoldani a hálózat segítségével, a nemzeti SOLVIT-központ más megoldási módot javasol. Adatvédelem Titoktartási, adatvédelmi nyilatkozat: a rendszer lehetıséget biztosít arra, hogy az ügyfél személyes adatai ne jussanak el ahhoz az illetékes központhoz, amely az ügy tényleges megoldását végzi. Az adatokhoz csak az ügyfél azonosítását végzı hazai központ fér hozzá. A SOLVIT adatbázist számos technikai elem védi. SOLVIT postaláda Az Európai Bizottság számára postaláda áll rendelkezésre a SOLVIT-tal kapcsolatos valamennyi kérdés számára. A Bizottság postaládával foglalkozó munkatársai a személyes adatokat csak a kérdés megválaszolásához szükséges mértékig használják fel. Amennyiben a kijelölt szolgálat nem tud válaszolni, az üzenetet továbbítja a Bizottság valamely más szolgálatához. Errıl a panaszost tájékoztatják. A rendszer nem továbbítja a panaszt a Bizottságon kívüli címzettnek. Amennyiben harmadik fél bevonása szükséges, tanácsolja a panaszosnak, hogy ezt tegye meg. Az üzenet és a hozzá kapcsolódó adatok addig kerülnek tárolásra, ameddig az a kérdés megválaszolásához szükséges, illetve a tárgytól függıen addig, ameddig az elsı válaszadás utáni tovább intézkedések ezt indokolják. SOLVIT a Bizottságban SOLVIT Team Leader Internal Market and Services Directorate General Unit B.3 European Commission e-mail: Solvit@ec.europa.eu

On-line panasz benyújtás https://webgate.ec.europa.eu/solvit/application/index.cfm?method=webform.homefor m&language=hu A SOLVIT eddigi tevékenységének területei szakképesítések és diplomák elismerése oktatásban való részvétel tartózkodási engedély választójog szociális biztonság munkavállalói jogok vezetıi engedélyek gépjármő nyilvántartásba vétel határellenırzések termékek és szolgáltatások piacra jutása letelepedés önfoglalkoztatóként közbeszerzés adózás tıke vagy fizetési mőveletek szabad áramlása 228 Statisztika Megoldott ügyek 78 % Megoldatlan ügyek 22 % Különbözı területeken elıforduló SOLVIT-esetek Szakképesítés elismerése: 21 % Termékek piacra juttatása: 16 % Társadalombiztosítás: 14 % Adózás: 11 % Gépjármő nyilvántartásba vétele: 7 % Szolgáltatások piacra jutása: 6 % Tartózkodási engedély: 5 % Munkavállalói jogok: 4 % Egyéb: 16 %

Kiadványok http://ec.europa.eu/solvit/site/docs/brochures/2008-07/web_km8107129_hu.pdf Sikertörténetek Német bérjachtok olasz engedélyeztetési vitája Egy német vállalkozás négy, német lobogó alatt közlekedı jachtot üzemeltetett Olaszországban, amelyeket turistáknak adtak bérbe. A vállalkozás tulajdonosára büntetést róttak ki az olasz hatóságok, mert egy olasz jogszabály rendelkezéseivel ellentétben hajóit nem regisztráltatta a helyi kikötıi hatóságoknál. Öt hónappal a büntetés kiszabása után és a hajók bejelentésére tett ismételt kísérletet követıen a vállalkozót arról értesítették, csak akkor regisztráltathatja a jármőveket, ha vállalkozása Olaszországban van bejegyezve. Az illetı megkeresésére akcióba lépett az olasz SOLVIT-iroda. Kiderült, hogy az olasz hatóság által szabott feltétel nem áll összhangban az európai jog elıírásaival. A SOLVIT megállapította, hogy a hatóságnak kötelessége elfogadni a német kereskedelmi kamaránál történt cégbejegyzést. Ezt követıen az olasz hatóság nyilvántartásba vette a jachtokat, és kiadta az engedélyt a tevékenység folytatására. Az ügy 9 hét alatt megoldódott. 229 Diszkriminatív belépıdíjak román kolostorokba Francia állampolgár tett panaszt, sérelmezve, hogy az idegenforgalmi látványosságként szolgáló román kolostorokban hátrányos megkülönböztetés éri a külföldi látogatókat: kétszer akkora belépti díjat kérnek tılük, mint a román turistáktól. Mivel ez a gyakorlat ellentétes az EU alapelveivel, a román SOLVIT-központ elérte az egyházi hatóságoknál, hogy valamennyi látogató esetében egységes díjszabást alkalmazzanak. Az ügy 9 hét alatt megoldódott. Németországon keresztül importált amerikai autó regisztrációja Amerikai gépkocsit vásárolt egy olasz állampolgár. Az autót holland importırön keresztül vette, aki Németországban regisztráltatta a jármővet. Az olasz hatóságok nem fogadták el a regisztrációhoz szokásosan szükséges okmányokat, további dokumentumokat kértek. Az olasz SOLVIT-központ az olasz közlekedési minisztérium közbenjárását kérte. Ez meggyızte a regisztrációért felelıs helyi hivatalt, hogy ne gördítsen akadályt a regisztráció elé. A megoldás 3 hét alatt megszületett. SOLVIT honlap: http://ec.europa.eu/solvit/site/index_hu.htm

HASZNOS LINKEK AZ EURÓPAI BELSİ PIACRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ELÉRÉSÉHEZ Európa Önökért (az uniós polgárok és családtagjaik, valamint a vállalkozások jogaival kapcsolatos információk, tagországonkénti bontásban is) http://ec.europa.eu/youreurope/ Európai portál KKV-K számára http://ec.europa.eu/enterprise/sme/focus_hu.htm 230 Europe Direct (bármilyen információ az EU-val kapcsolatban) http://ec.europa.eu/europedirect/ EURES (munkavállalás az EU-ban) http://ec.europa.eu/eures/ PLOTEUS (tanulás az EU-ban) http://ec.europa.eu/ploteus/portal/home.jsp Európai Ifjúsági Portál (munkavállalás, tanulás, nyári munkák, önkéntes munka) http://europa.eu/youth/ Tanácsadás Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata (az uniós polgárokat megilletı jogokkal kapcsolatos ingyenes jogi tanácsadás) http://ec.europa.eu/citizensrights/front_end/index_hu.htm Enterprise Europe Network (tanácsadás vállalkozások számára) http://www.enterprise-europe-network.ec.europa.eu/index_en.htm ECC-Net (fogyasztóvédelmi tanácsadás) http://ec.europa.eu/consumers/redress/ecc_network/index_en.htm Tanácsadás, ha a SOLVIT nem illetékes ECC-Net (fogyasztók és vállalkozások közötti vitás ügyek) http://ec.europa.eu/consumers/redress/ecc_network/index_en.htm FIN-NET (pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói panaszok) http://ec.europa.eu/internal_market/fin-net/how_en.htm Európai Ombudsman (az EU intézményeivel kapcsolatos panaszok) http://ombudsman.europa.eu/