A hazai hévízhasznosítás történeti áttekintése és problémafölvetés Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök
Tartalom 1. Állásfoglalás 2. Történeti áttekintés 3. A veszélyhelyzet 4. Út a megoldás felé 5. Nemzeti minimum
Állásfoglalás A magyarországi geotermikus energiahasznosítók túlnyomó többségét megoldhatatlan feladat elé állította egy, a 2010-ben leköszönt kormány által elfogadott rendelet. A jellemzően több évtizede hatósági engedéllyel működő energetikai célú termálvíz hasznosítások engedélyei a rendelet következtében 2012 végén lejárnak. Amennyiben a vízfelhasználó mégis tovább kívánja folytatni tevékenységét, akkor olyan új engedélykérelmet kell benyújtania, ami a lehűlt termálvíz elhelyezésére vonatkozóan kizárólag a visszatáplálást (visszasajtolást) tartalmazza. Az új engedély birtokában területi besorolástól függően vagy 2014, vagy 2020 végéig a visszatápláló létesítményt meg is kell valósítania. Mai tudásunk alapján azonban teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy még ha a visszatáplálás, mint műszaki megoldás megbízható és gazdaságos formában mindenki számára elérhető is lenne, és az összességében 20-30 milliárd forintra becsülhető beruházási forrás is rendelkezésre állna, az országosan szükséges több száz rendszer tervezése, engedélyezése és kivitelezése legalább egy évtizedet venne igénybe. Ugyanakkor sem az igényelt minőségű műszaki megoldás, sem az anyagi hátér nincs birtokunkban, és mivel az energetikai célú termálvíz hasznosítás országosan legjelentősebb területére a 2014-es határidő vonatkozik, a rendelet elegendő türelmi időt sem biztosít az átállásra. A hatást könnyű kiszámítani: a termálkutakat be fogják zárni. A termelő üzemek (kertészetek, állattartó telepek) tönkremennek, a piacról hiányzó termékeket külföldről kell megvásárolnunk. A dolgozókat elbocsátják, a vidék népesség megtartó képessége csökken. Ahol a termálvíz energiáját lakásfűtésre használják, ott a szolgáltatási díj fog emelkedni. Nemzetgazdasági szinten: a földgázfelhasználás nő, az energiaimport függőség erősödik, a megújuló energiahasznosítás csökken.
A termálkút fúrások száma 1960-2010. között 2. Történeti áttekintés 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 Forrás: VITUKI
A magyar termálvíz hasznosítás fejlődése 2. Történeti áttekintés Szentes, kórházi termálkút fúrása 1958. 350 300 gyors mérsékelt stagnáló új fellendülés 250 200 150 100 50 0 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010
2. Történeti áttekintés Az első visszasajtolási próbálkozás 350 Szeged Mihálytelek 1978. 300 250 200 150 100 50 0 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010
2. Történeti áttekintés Egy nemzetközi konferencia
2. Történeti áttekintés Egy nemzetközi konferencia
2. Történeti áttekintés Egy nemzetközi konferencia
2. Történeti áttekintés A geotermia megjelenése a távfűtésben Nagyszabású energiaracionalizálási program 1985-87-ben Kút fajtája Település Terv Megvalósulás Kapuvár Termelő Termelő Mosonmagyaróvár Kettős működésű Termelő, kísérleti csövezéssel Szarvas Kettős működésű Termelő, külön visszasajtoló Csongrád Kettős működésű Termelő, kísérleti csövezéssel Szentes-1 Kettős működésű Termelő Szentes-2 Kettős működésű Kettős működésű (Hámán K.) Hódmezővásárhely Kettős működésű Kettős működésű (Mátyás u.) Makó Kettős működésű Termelő 0 50 km Kapuvár Mosonmagyaróvár Szarvas Csongrád Szentes Hódmezővásárhely Makó Az eredeti terv szerinti 7 visszasajtoló rendszerből csupán 2 épült ki úgy, hogy ott visszasajtolást üzemszerűen működtethettek. Közülük is csak a Hódmezővásárhely Mátyás u-i rendszer üzemelt néhány évig. Bebizonyosodott a kettős működésű kutak alkalmatlansága.
2. Történeti áttekintés A szarvasi visszasajtolási próba 1987-ben A rendelkezésre álló szivattyúkkal legföljebb 7 bar nyomást lehetett előállítani. Ezt 29 óra alatt érték el úgy, hogy a térfogatáram nem haladta meg a 18 m 3 /h-t. A kút kiváló termelési paraméterekkel rendelkezik. Megfúrása óta nem használták semmire. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Nyomás (bar) Nyelőképesség (m3/h/bar) Térfogatáram (m3/h) 20 0 12:00 14:00 16:00 18:00 20:00 22:00 0:00 2:00 4:00 6:00 8:00 10:00 12:00 14:00 16:00 12 óra 17 óra 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
2. Történeti áttekintés Visszasajtolás Szeged-Felsővároson Az események sorrendben: 1983. A kutak fúrása (KBFI) 1984. dec. Első kísérlet - homoklerakódás 1988. Kúttisztítás 1992. PHARE támogatású termelési-visszasajtolási kísérlet 1992. nov. Újabb három hetes visszasajtolási kísérlet (A mérési program kidolgozója: John W. Lund, volt IGA elnök) 1994. PHARE kivitelezési pályázat kiírása (A tenderdokumentációt készítette: Christian Boissavy, volt EGEC elnök) 1994-95. Kivitelezés 1995. jún. 20. Ünnepélyes miniszteri átadás, az üzemeltetés elindítása 1998. ápr. A visszasajtolás leállítása Következtetés: a felszíni technológia fejlesztésével a visszasajtolás üzembiztonsága és gazdaságossága nem növelhető.
2. Történeti áttekintés Kötelezés visszasajtolásra Szegváron 1996-ban A szegvári Primőr Profit Kft. 6 termálkúttal mintegy 13 ha üvegházat és fóliasátrat fűt.
2. Történeti áttekintés Kötelezés visszasajtolásra Szegváron 1996-ban A szegvári Primőr Profit Kft. 6 termálkúttal mintegy 13 ha üvegházat és fóliasátrat fűt. Vízkontingens-csökkentés kérvényezése üvegház felújítás idejére.
A szegvári Primőr Profit Kft. 6 termálkúttal mintegy 13 ha üvegházat és fóliasátrat fűt. 2. Történeti áttekintés Kötelezés visszasajtolásra Szegváron 1996-ban A felújítás után az eredeti vízkontingens visszaigénylése. Az új engedély: Visszasajtolási kötelezettség mind a 6 termálkútra. Bírósági per. Következmény: bizalmatlanság a hatóságok és a vízfelhasználók között.
2. Történeti áttekintés Egy EU támogatott tanulmány 2001-ből REINJECTION OF COOLED BRINES INTO SANDSTONE RESERVOIRS A FIELD APPLICATIONS STUDY FOR GEOTHERMAL SITES IN HUNGARY Acronym : REBRISAR THERMIE Type B action N : STR/1475/98/NL Az üzemeltetők számára ajánlott alternatíva nagyon világos. Vagy folytatják a kitermelést a megszokott módon és tönkremennek, vagy áttérnek az vízvisszanyomási gyakorlatra. The alternative offered to operators is quite clear. Either perpetuate the ancient exploitation status and perish or survive and expand by generalising the injection practice.
2. Történeti áttekintés VITUKI tanulmány 2001-ből Termálvíz készleteink, hasznosításuk és védelmük Készült a KM megbízásából a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete összeállításában. energetikai célból új hévízkivétel visszatáplálás nélkül gyakorlatilag nem engedélyezhető. Mindez nem jelenti a már korábban engedélyezett energetikai célú hévízhasznosítások azonnali kötelezését a hévíz-visszasajtolására, de bizonyos türelmi időszak után ez is elérendő cél. 2003. évi CXX. törvény egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 19. A Vgtv. 15. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:,,(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint vissza kell táplálni. ''
2. Történeti áttekintés VITUKI tanulmány 2001-ből Terület (év) Mélység (m-m) Hőfok (C o ) Megjegyzés Szeged, Algyői szénhidrogén mező (1969 óta üzemel) Szeged, Szentmihálytelek (1978-79, kísérlet) Szeged, Móra F. MgTSZ. (1993-94 óta) Szeged, FLÓRATOM Kft. (MOL Rt., 1996) Szeged, Felsőváros (kísérlet 1984-85, 1992 üzem: 1994 óta) Hódmezővásárhely, Távfűtőmű (1986 óta üzemel) Hódmezővásárhely, Hódtólakótelep (GEOHÓD Kft.) (1998 óta) Szentes, Távfűtőmű (1988 óta üzemel) 950-1700 (term.) 1900-2000 (betápl.) 500 kútba20-200 m3/d betápl. 50-140 bar-al 10-50 mg/l lebegő anyag 1450-1800 80-100 832-592 m3/d betápl. 2.i-(23) 6 bar 1/5-1/10 re csökk. Nyelőképesség 1659-1850 (term.) 80 300-1250 m3/d betáp. -2-8 m ü 1655-1812 (betápl.) szintén lehűlt nyug.-52,8 m 1076-1284 (nyelő) 55 2 kút: 840, ill. 1610 m3/d 26-32 C o 1490-1653 (betápl.) 74 betápl. 2,5-3,5 ill. 4,7-5,0 bar-al ferde fúr. kútpár 480m3/d 67 C o bar, 1080 m/d 80 C o 1745-1898 (term.) 82 10,5 bar, 720 m3/d 34 C o 1,6 bar. 1696-1917 (betápl.) 85 1995/96: 600-720 m3/d 3-4- ről 15- Kettősműködésű kút 2060-2273 (term.) 1386-1601 (betápl.) Kútpár 1833-1997 (term.) 1473-1669 (betápl.) Kettősműködésű kút 2094-2309 (term.) 1065-1252 (betápl.) 86 60 74 61 95 56 19 bar-ra nő. 960 m3/d 15-16 bar-al 10 év alatt megduplázódott a nyomásszükséglet. 1998-ban néhány nap után 1060 m3/d 3,0-3,5 bar nyomásnál állandósult. Az 1999. évi szezon végén 700-840 m3/d 4,0-4,5 bar-al. Kezd.: 720 m3/d 4,5-5,1 bar, 528-600 m3/d 4,8 bar 2.a táblázat A hévíz visszatáplálás hazai tapasztalatainak összefoglalása (porózus képződmények)
2. Történeti áttekintés VITUKI tanulmány 2001-ből Terület (év) Mélység (m-m) Hőfok (C o ) Megjegyzés Szeged, Algyői szénhidrogén mező (1969 óta üzemel) Szeged, Szentmihálytelek (1978-79, kísérlet) Szeged, Móra F. MgTSZ. (1993-94 óta) Szeged, FLÓRATOM Kft. (MOL Rt., 1996) Szeged, Felsőváros (kísérlet 1984-85, 1992 üzem: 1994 óta) Hódmezővásárhely, Távfűtőmű (1986 óta üzemel) Hódmezővásárhely, Hódtólakótelep (GEOHÓD Kft.) (1998 óta) Szentes, Távfűtőmű (1988 óta üzemel) 950-1700 (term.) 1900-2000 (betápl.) 500 kútba20-200 m3/d betápl. 50-140 bar-al 10-50 mg/l lebegő anyag 1450-1800 80-100 832-592 m3/d betápl. 2.i-(23) 6 bar 1/5-1/10 re csökk. Nyelőképesség 1659-1850 6:2 (term.) 80 300-1250 m3/d betáp. -2-8 m ü 1655-1812 (betápl.) szintén lehűlt nyug.-52,8 m 1076-1284 (nyelő) 55 2 kút: 840, ill. 1610 m3/d 26-32 C o 1490-1653 (betápl.) 74 betápl. 2,5-3,5 ill. 4,7-5,0 bar-al ferde fúr. kútpár 480m3/d 67 C o bar, 1080 m/d 80 C o 1745-1898 (term.) 82 10,5 bar, 720 m3/d 34 C o 1,6 bar. 1696-1917 (betápl.) 85 1995/96: 600-720 m3/d 3-4- ről 15-19 bar-ra nő. Kettősműködésű kút 960 m3/d 15-16 bar-al 10 év alatt 2060-2273 (term.) 86 megduplázódott a 1386-1601 (betápl.) 60 nyomásszükséglet. Kútpár 1833-1997 (term.) 1473-1669 (betápl.) Kettősműködésű kút 2094-2309 (term.) 1065-1252 (betápl.) 74 61 95 56 1998-ban néhány nap után 1060 m3/d 3,0-3,5 bar nyomásnál állandósult. Az 1999. évi szezon végén 700-840 m3/d 4,0-4,5 bar-al. Kezd.: 720 m3/d 4,5-5,1 bar, 528-600 m3/d 4,8 bar 2.a táblázat A hévíz visszatáplálás hazai tapasztalatainak összefoglalása (porózus képződmények)
2. Történeti áttekintés 2004: Új vízvédelmi jogszabályok Közvetett kényszerítés a visszasajtolásra a többszörösére növelt szennyvízbírság által. Következmény: ÁLLÁSFOGLALÁS 2004 Geotermikus Munkabizottság (Két-, majd többoldalú tárgyalások a KvVM-mel.)
2. Történeti áttekintés A KvVM-MGtE tárgyalások eredményei (2005.) A visszasajtolási referenciák száma jelentősen lecsökkent. Egyértelművé vált, hogy a jogszabályok meghozatala előtt elmaradt az előírt széleskörű elemzés, illetve a szakmai szervezetekkel nem egyeztettek. Kiderült, hogy a szennyvízbírságolásra nincs közvetlen EU-s előírás, jogszabály. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy A vízvisszasajtolás széleskörű alkalmazásának bevezetéséhez még kutatás-fejlesztésre van szükség. Javaslat született egy ún. Földhő Program indítására. A Munkabizottság egyetértett abban, hogy jelenleg a hévíz kitermelés és az utánpótlódás a hévíztárolókban egyensúlyban van.
2. Történeti áttekintés A 2004. utáni első visszasajtolási referencia Fülöpjakab, 2006. január Termelő kút Energetikai hasznosítás (kertészet) Visszasajtoló kút
3. A veszélyhelyzet A 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet 77.-78. Nem kértek felmentést. A felhasználó felmentést kapott. A felhasználó felmentést kapott. Víztest állapota GYENGE JÓ 2012. dec. 22. 2014. dec. 22. 2020. dec. 22. visszasajtolás nélkül visszasajtolással Vízgazdálkodási, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve előnyösebb lenne, ha a visszasajtolás kötelezettsége 2013. január 1. napjától terhelne minden termálvíz hasznosítót. (KvVM, 2010. április 1.)
3. A veszélyhelyzet Ugyanaz másképpen 2012. dec. 22. 2014. dec. 22. 2020. dec. 22. Elfolyatás Visszatáplálás
3. A veszélyhelyzet Ugyanaz másképpen és az alternatívák Vizes élőhely Elfolyatás Visszatáplálás 1983
4. Út a megoldás felé A termálvíztestek értékelésének eredménye -1 a Vízgyűjtő Gazdálkodási terv (2009.) szerint em 3 /év A víztest neve Víztest kódja Ivóvíz Ipari Bányá -szati Mezőgazdasági öntözés egyéb Fürdési célú Egyéb célú Össz. Energetikai Visszatáplálás Szabad készlet Északnyugat-Dunántúl pt. 1.1 93 147 37 1 471 0 1 748 6 844 Nyugat-Alföld pt. 1.2 218 228 941 1 387 6 230 Dél-Alföld pt. 2.1 5 429 1 085 7 800 50 4 373 3 976 244 18 961 1 193 3 728 Észak-Alföld pt. 2.2 3 119 1 422 544 176 3 099 188 8 548 4 813 Délkelet-Alföld pt. 2.3 1 359 141 859 227 399 1 548 124 4 657 227 5 579 Északkelet-Alföld pt. 2.4 325 107 82 70 68 3 498 616 4 766 4 577 Északi-középhegység medencéi pt. 2.5 0 27 27 1 978 Délnyugat-Dunántúl pt. 3.1 926 209 2 37 2 576 37 3 787 0 13 577 Porózus összesen 11 469 3 192 9 432 279 74 1 090 17 136 1 209 43 881 1 420 47 326 Forrás: Liebe Pál: Termálvíz készleteink a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben, Földhő Hírlevél 25.
4. Út a megoldás felé A termálvíztestek értékelésének eredménye -1 a Vízgyűjtő Gazdálkodási terv (2009.) szerint em 3 /év A víztest neve Víztest kódja Össz. Szabad készlet Északnyugat-Dunántúl pt. 1.1 1 748 6 844 Nyugat-Alföld pt. 1.2 1 387 6 230 Dél-Alföld pt. 2.1 18 961 3 728 Észak-Alföld pt. 2.2 8 548 4 813 Délkelet-Alföld pt. 2.3 4 657 5 579 Északkelet-Alföld pt. 2.4 4 766 4 577 Északi-középhegység medencéi pt. 2.5 27 1 978 Délnyugat-Dunántúl pt. 3.1 3 787 13 577 Porózus összesen 43 881 47 326 43 881 47 326 Forrás: Liebe Pál: Termálvíz készleteink a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben, Földhő Hírlevél 25.
4. Út a megoldás felé A termálvíztestek értékelésének eredménye -2 Regionális és lokális vízszint süllyedések Forrás: Liebe Pál: Termálvíz készleteink a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben, Földhő Hírlevél 25.
4. Út a megoldás felé A felszíni elhelyezés értékelésének eredménye Gondolatok a használt hévizek felszíni befogadóba történő elhelyezéséről Összességében az országban a termálvízzel terhelt befogadók mintegy 30%-a esetében nem biztosított megfelelően a hígulás a jelenlegi termálvíz bevezetések mellett. Ez a magyarországi összes vízfolyásnak kevesebb, mint 6 %-a. A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés (az energetikai célra használt termálvíz is) a tanulmányban vázolt feltételek esetében nem kizárt. A használt termálvizekre vonatkozó kritériumokat nem csővégi szabályozással, hanem a befogadó terhelhetősége alapján lenne célszerű meghatározni. Forrás: Dr. Szilágyi Ferenc és Dr. Clement Adrienne, Földhő Hírlevél 26.
4. Út a megoldás felé Az MGtE véleménye 2005-ben Részlet a Helyzetértékelés c. tanulmányból Nem szabad abbahagyni a próbálkozást a pannon homokkőbe való visszasajtolásra, de nyilvánvalóan egészen más alapokon kell a dologhoz hozzáállni, mint eddig. Mivel nem ez az egyetlen mód az energetikailag használt termálvizek felszíni elfolyatásának csökkentésére, tisztázni szükséges, hogy a visszasajtolás általánossá tétele mekkora ráfordítást igényel, és ehhez mennyi állami támogatás szükséges, a ráfordítás arányban lesz-e a környezeti állapot javulásával.
5. Nemzeti minimum Részlet az Új Széchenyi Tervből a geotermikus energia természeti erőforrásaink közül a magyar nemzeti vagyon egy szinte érintetlen része, védelme a nemzet elemi érdeke, ésszerű kiaknázása, felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége, az energiafelhasználás, biztosítás kitüntetett tényezője. a magyar nemzeti vagyon védelme a nemzet elemi érdeke Feladat: A magyar nemzeti vagyon a magyar nemzet érdekében hasznosuljon!
5. Nemzeti minimum A geotermikus ágazat jellemzői A gazdasági és politikai rendszerváltozást követően a geotermikus ágazat nem ment tönkre, bár fejlődése másfél évtizedre gyakorlatilag megállt. Ezen a területen nem alakultak ki kiugróan nagyméretű vállalkozások, ebből következően monopolhelyzete sem alakult ki senkinek. A mezőgazdasági termelő üzemekben részben válaszul a multinacionális kereskedelmi hálózatok megjelenésére végbement egy kisebb tőkekoncentráció, de emellett mind a mai napig több száz a családi vállalkozások száma is. A legutóbbi időkig sikerült az ágazatot magyar kézben tartani, azaz mind a tervezők, mind a kivitelezők, mind a geotermikus energiát hasznosítók szinte 100 %-ban magyar tulajdonú vállalkozások. A nemzetgazdaság többi ágazatához viszonyítva ez nem lebecsülendő eredmény.
5. Nemzeti minimum Nemzeti minimum A geotermikus energiahasznosítás magyarországi hagyományait folytatva 1. lehetőséget kell adni az ágazat életben maradásához, 2. támogatást kell nyújtani további fejlődéséhez, 3. meg kell akadályozni az idegen tulajdon, a spekuláció és a versenykorlátozó szándék térnyerését. Ehhez föl kell használni 1. a támogatás politikában és 2. a jogszabályalkotásban adódó valamennyi lehetőséget.
Köszönöm a figyelmet! Magyar Geotermális Egyesület Cím: 1021 Budapest, Ötvös János u. 3. Telefon: (1)-224 0424, fax: (1)-214 5953 E-mail: info@mgte.hu Honlap: http://www.mgte.hu