ÖNKORMÁNYZATOK ICT HASZNÁLATA ÉS

ÖNKORMÁNYZATOK ICT HASZNÁLATA ÉS ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSAI országosan reprezentatív felmérés a magyarországi önkormányzati hivatalok körében 2009. május

GKIeNET Kft. Postacím: 1641 Budapest, Pf. 232. www.gkienet.hu Székhely: 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. Tel: 373-0779; Fax: 373-0780 E-mail: gkienet@gkienet.hu Szerző: Majoros Szilvia Tóth Attila Közreműködött: Gál András Lőrincz Vilmos Nagy Dávid Timár Szabolcs Copyright: GKIeNET Kft. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők 3

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 3 II. A FELMÉRÉS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI 6 III. AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK FONTOSABB JELLEMZŐI 16 IV. INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK, HÁLÓZATOK HASZNÁLATA 21 IV.1. Számítógép-használat, PC állomány 21 IV.2. Az önkormányzati alkalmazottak számítógép-használata 31 IV.3. Szerver-használat, szerverállomány 32 IV.4. Nyomtatóhasználat, nyomtatóállomány 38 IV.5. Számítógépes hálózatok használata 42 IV.6. Kommunikációs technológiákkal való ellátottság 47 IV.7. Informatikai stratégia 49 IV.8. Informatikai pályázatok 52 IV.9. Beszerzések, közbeszerzések 53 IV.10. Elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer 54 V. NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK ÉS MUNKASZERVEZÉST TÁMOGATÓ MEGOLDÁSOK HASZNÁLATA 56 V.1. Nyílt forráskódú szoftverek használata 56 V.2. Munkaszervezést támogató megoldások 58 V.3. Felhasználók száma 59 V.4. A rendszerek fejlesztésének fontossága 61 V.5. Fejlesztési és üzemeltetési kiadások 62 VI. SZAKRENDSZEREK HASZNÁLATA 64 VI.1. Szakfeladatok IT támogatottsága 64 VI.2. Gazdasági funkciók IT támogatottsága 74 VI.3. Felhasználók száma 77 VI.4. A rendszerek fejlesztésének fontossága 83 VI.5. Fejlesztési és üzemeltetési kiadások 87 VI.6. Térinformatikai rendszerek, integrált megoldások és akkreditált iktatórendszerek használata 89 VII. RENDSZEREK ÜZEMELTETÉSE 92 VII.1. Üzemeltetési megoldások 92 VII.2. Üzemeltetéssel kapcsolatos problémák 95 VIII. ASP 98 VIII.1. A fogalom ismertsége 98 VIII.2. ASP-szolgáltatások igénybevétele a workflow, csoportmunka és tudásmenedzsment területen 99 VIII.3. ASP-szolgáltatások igénybevétele az önkormányzati szak- és gazdasági területeken 100 IX. INTERNET-ELLÁTOTTSÁG 106 1

IX.1. Internet-ellátottság, az internet-kapcsolatok típusai 106 IX.2. Különböző típusú internet-hozzáférések sávszélessége 110 IX.3. Internet hozzáféréssel ellátott PC-k aránya 113 IX.4. Az önkormányzati alkalmazottak internet-használata 117 X. ÖNKORMÁNYZATI HONLAPOK 120 X.1. A weboldal jellemzői 120 X.2. A honlappal kapcsolatos költések 126 X.3. Elektronikus ügyintézés szintjei 127 X.4. Online szolgáltatások a lakosság és a vállalatok számára 132 X.5. KET-nek való megfelelés 135 X.6. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kiadások 136 XI. INFORMATIKAI BIZTONSÁG 138 XI.1. Alkalmazott biztonsági megoldások, módszerek 138 XI.2. Informatikai biztonsági problémák 141 XII. ICT BERUHÁZÁSOK, KÖLTÉSEK, PÁLYÁZATOK, FEJLESZTÉSEK 144 XII.1. Informatikai költések 144 XII.2. Telekommunikációs költések 152 XIII. ÖNKORMÁNYZATI DOLGOZÓK INFORMATIKAI ISMERETEI, KÉPZETTSÉGE 156 XIII.1. A dolgozók informatikai továbbképzése 156 XIII.2. ECDL vizsgával rendelkező alkalmazottak 158 XIII.3. Informatikai területtel foglalkozó alkalmazottak 159 XIII.4. Szakképzési, informatikai képzési költések 161 XIII.5. Távoktatás, távmunka 163 XIV. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ IT FEJLESZTÉSI TERVEK 164 XIV.1. Tervezett informatikai fejlesztési költések 166 XIV.2. Az informatikai fejlesztések célterületei 168 XV. KISTÉRSÉGEK FEJLESZTENDŐ IT TERÜLETEI 173 XV.1. A kistérségi társulások szervezeti struktúrája 174 XV.2. IT infrastruktúra 177 XV.3. Informatikai fejlesztések kistérségi összefogása 180 XV.4. Informatikai fejlesztési területek 182 XV.5. Informatikai költések 186 XV.6. Telekommunikációs költések 187 XV.7. Oktatási intézmények társulási szintű fenntartása 188 XV.8. Informatikai pályázatok 189 XVI. MELLÉKLET 191 XVI.1. Táblázatok jegyzéke 191 XVI.2. Ábrák jegyzéke 195 2

I. BEVEZETÉS A GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2009 márciusáprilisában kérdőíves felmérést végzett a magyarországi önkormányzatok körében, összesen 1857 hivatal bevonásával. Jelen kutatás túlnyomó részben a 2008-as kutatásokat folytatja, de néhány területen új kérdéseket is vizsgál. A felmérés célja A vizsgálat legfőbb célja a magyarországi települési önkormányzatok informatikai és kommunikációs eszközökkel való ellátottságának, ügymeneteinek informatikai erőforrásokkal való támogatottságának, az alkalmazásszolgáltatások igénybevételének, internet-kapcsolattal való ellátottságának a felmérése, az önkormányzati dolgozók számítógép- és internet használatának, az interneten elhelyezett tartalom és az elektronikus közszolgáltatások, az informatikai biztonság kérdésének vizsgálata, valamint az informatikai és telekommunikációs költések, beruházások nagyságának meghatározása volt. Válaszadók A kutatás az önkormányzati hivatal informatikai (számítástechnikai) beszerzésekért és működésért felelős vezetőjével, ennek hiányában a jegyző, illetve helyettese vagy a polgármester megkeresésével, standard kérdőívek segítségével zajlott. A kutatásba bevont 1857 önkormányzat településtípus szerinti összetételét és regionális elhelyezkedését tekintve megbízhatóan reprezentálja a hazai önkormányzati hivatalok összességét. Az elemzést négy változó szerinti bontásban végezzük el: a regionális elhelyezkedése, a foglalkoztatottak létszáma, a költségvetési főösszeg nagysága, valamint a településtípus szerint. A régiók és a településtípus szerint 7 kategóriát használunk, az alkalmazottak létszáma és a mérlegfőösszeg szerint pedig 5 kategóriát 1. Az elemzéshez használt kategóriák közül a településtípussal kapcsolatban teszünk néhány rövid megjegyzést. A községeket a tavalyi felméréshez hasonlóan három kategóriára osztottuk: önállóan gazdálkodó községek, körjegyzőségi székhelyek és körjegyzőségi tagtelepülések. 1 Egyes esetekben a mélyebb elemezhetőség érdekében részletesebb felbontást használtunk. 3

Az utóbbi két csoport létrehozását az indokolta, hogy az összes község több mint fele körjegyzőségi rendszerben működik, így ez a felosztás lehetővé teszi a különböző formában gazdálkodó községek közötti eltérések feltárását. A településtípusoknál az elemzés során a községi és nagyközségi önkormányzatokat külön kezeljük, jóllehet közigazgatási szempontból státuszuk sok tekintetben hasonló. A községek és a nagyközségek elkülönítésének célja annak vizsgálata, hogy a nagyközségek képeznek-e valamilyen átmenetet az informatikai eszközök és technológiák használatában a községek és a városok között. Az elemzésben külön kategóriaként kezeljük a városokat, valamint együttesen a megyei jogú városokat, a kerületeket és a fővárost. A megyei jogú városok, kerületek önkormányzatai összevonásának oka, hogy a kutatás során vizsgált mennyiségi ismérvek szerint ezek az önkormányzatok más nagyságrendet jelentenek, mint a városi hivatalok. A felmérés egyik célja az volt, hogy a lehető legnagyobb pontossággal megismerjük és bemutassuk az önkormányzatok informatikával kapcsolatos mennyiségi paramétereit. Mivel a mennyiségi ismérvek esetében a nagyobb önkormányzatoknál nagy szórást feltételeztünk, ezért a városok és a nagyobb önkormányzatok esetében a teljességre törekedtünk. A 266 városi önkormányzat közül 192 válaszolt kérdéseinkre, ami több mint 70%-os válaszadási arányt jelent, a Magyarországon működő 46 kerületi és megyeszékhelyi önkormányzat közül pedig 31-től kaptunk választ, tehát közel 70%-ukat sikerült megkérdeznünk, ezenkívül a fővárosi önkormányzat is reagált megkeresésünkre. 4

1. TÁBLÁZAT A SOKASÁG ÉS A MINTA ÖSSZETÉTELE* Sokaság Minta súlyozatlanul Minta súlyozva N % N % N % Az önkormányzati hivatal regionális elhelyezkedése szerint Közép-Magyarország 211 7 117 6 123 7 Közép-Dunántúl 401 13 260 14 235 13 Nyugat-Dunántúl 655 21 401 22 383 21 Dél-Dunántúl 655 21 361 19 383 21 Észak-Magyarország 610 19 324 17 357 19 Észak-Alföld 389 12 228 12 228 12 Dél-Alföld 254 8 166 9 149 8 Településtípus (az önkormányzat székhelye) szerint Körjegyzőségi tagtelepülés 1252 39 618 33 732 39 Körjegyzőségi székhely 663 21 353 19 388 21 Önálló község 792 25 553 30 463 25 Nagyközség 155 5 109 6 91 5 Város 266 8 192 10 156 8 Megyei jogú város, kerület, főváros 47 1 32 2 27 1 Az önkormányzatban dolgozó főállású alkalmazottak létszáma szerint Nincs, nem tudja 251 8 126 7 148 8 1-5 fő 1194 38 635 34 698 38 6-10 fő 960 30 574 31 561 30 11-20 fő 403 13 268 14 236 13 20 fő felett 367 12 254 14 215 12 Az önkormányzat 2008. évi költségvetési főösszege szerint 100 millió Ft alatt 1286 40 667 36 752 40 101-200 millió Ft 490 15 281 15 287 15 201-500 millió Ft 763 24 474 26 446 24 501-1000 millió Ft 294 9 199 11 172 9 1 milliárd Ft felett 343 11 237 13 200 11 Összesen 3175 100 1857 100 1857 100 *A százalékos adatok összege a kerekítések miatt eltérhet a 100-tól 5

II. A FELMÉRÉS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI Számítógép használata A magyarországi önkormányzatok 97%-a rendelkezik legalább egy számítógéppel, 96%-ánál használnak asztali és 48%-ánál hordozható PC-t, a kézi számítógépek elterjedtsége marginális. 1. ÁBRA A LAPTOP-PENETRÁCIÓ ALAKULÁSA 2005-2008 (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőség tagtelepülése Önálló község Város Országosan 2005 2006 2007 2008 Számítógépállomány Az önkormányzatok átlagosan 15,4 asztali és 2,2 hordozható számítógépet üzemeltetnek, összesen mintegy 47,1 ezer darab desktop és 6,8 ezer darab laptop géppel rendelkeznek. 2. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY NAGYSÁGÁNAK ALAKULÁSA 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEK 2005 2006 2007 2008 7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPEK 2005 2006 2007 2008 Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Önálló község Nagyközség Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Város Megyei jogú város, kerület 6

Szerver-használat A számítógépet használó önkormányzati hivatalok 35%-a rendelkezik szervergéppel. 2007-2008-ban egy kissé lelassult a szerverek használatának terjedése, jelenleg összesen mintegy 1060 önkormányzati hivatalban üzemeltetnek szervert. Az önkormányzatok 27%-a használ szerverként üzemelő PC-t, 10%- a különálló szerverházban (toronyban) működő szervert és 3%-a rack-szekrényben működő szervert. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 3. ÁBRA A KÜLÖNBÖZŐ SZERVERTÍPUSOK HASZNÁLATA (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 0% Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan PC-szerver Torony Rack Szerver-állomány Az önkormányzatok összesen mintegy 1300 darab PC-t működtetnek szerverként, 720 darab különálló szerverházban működő szerverrel és körülbelül 500 darab rack-szekrényben üzemelő szerverrel rendelkeznek. A szerverként üzemelő PC-k több mint fele a községekhez és nagyközségekhez tartozik, a torony-szervereknek már csak az egyötöde, míg a rackszervereknek már csak töredéke található ezeknél a településtípusoknál. LAN WLAN A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 57%-ának van belső számítógépes hálózata (LAN), 1%-a jelezte azt, hogy egy éven belül kialakítja a LAN hálózatát, valamint további 2%-a mondta, hogy leghamarabb 2010-ben kerít sort ilyen fejlesztésre. A tervezők arányának csökkenése ugyanakkor a LAN terjedési ütemének lassulását vetíti előre. A felmérés alapján 2009 végére a számítógépet használó önkormányzatok 58%-ánál működik majd LAN hálózat. A vezeték nélküli lokális hálózat elterjedtsége már jóval alacsonyabb, mint a LAN hálózaté, a számítógéppel rendelkező önkormányzatok 22%-a használ WLAN hálózatot. A bővülésnek továbbra is a hordozható számítógépek terjedése adhat lendületet, ugyanakkor a bővülés előre láthatóan egyre lassulni 7

fog, ahogy az már 2008-ban is látható volt. Ezt a fejlesztési tervek is alátámasztják: az önkormányzatok 2%-a tervezi WLAN hálózat kialakítását a következő 1 évben, és további 2%-a szándékozik WLAN-t létrehozni két éven belül. 4. ÁBRA A WLAN HASZNÁLATÁNAK ALAKULÁSA 2005-2008 (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 2005 2006 2007 2008 Nyílt forrású szoftverek és munkaszervezést támogató megoldások használata Elektronikus bankszámlakezelő rendszer Szakfeladatok IT támogatottsága A nyílt forráskódú szoftverek használata 2003 óta nagymértékben növekedett az önkormányzati szférában, jelenleg a PC-t használó önkormányzatok 40%-a használ nyílt forráskódú szoftvereket, és további 4%-a tervezi ezek alkalmazását a közeljövőben (1200, illetve 100 önkormányzat. A magyarországi önkormányzatok körében még nagyon csekély az elterjedtsége a csoportmunka szoftvereknek, a workflow, illetve a tudás- és tartalommenedzsment megoldásoknak. Az előbbit a hivatalok 3-4%-a, utóbbiakat 2%-a használja, a bevezetést tervezők aránya pedig 3-4%. A PC-vel rendelkező önkormányzatok kétharmada használ elektronikus bankszámlakezelő rendszert (terminált), valamint további 2%-a tervezi alkalmazását 2 éven belül. A költségvetési főösszeg növekedésével párhuzamosan az e-banking rendszerek alkalmazása is gyakoribbá válik, amíg az 50 millió forintnál kevesebből gazdálkodók 39%-a használ ilyen megoldást, addig az 500 millió forint feletti mérlegfőösszeggel rendelkező önkormányzatok esetében 80% körüli ez az arány. Az önkormányzati szakterületek közül összesen 20 feladatkör esetében vizsgálatuk meg azok informatizáltságát, és az eredmények alapján az önkormányzatok működési területeit három csoportba osztottuk az informatikai támogatottság szerint. Az első csoportot az informatika által gyakran, a másodikat az informatika által kevésbé támogatottnak, a 8

harmadikat pedig informatikai támogatást ritkán élvező területeknek nevezhetjük. A gazdasági ügyeken belül külön megvizsgáltuk a 4 legfontosabb funkciót. 2. TÁBLÁZAT TÁMOGATJÁK-E ÖNÖK INFORMATIKÁVAL AZ ALÁBBI TERÜLETEKET? (%-OS ARÁNY ÉS SOKASÁGI BECSLÉS A PC-T HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) Használ informatikai támogatást Tervezi a terület informatikai támogatását % darab % darab Informatikával gyakran támogatott területek Adóügyek 69 2119 1 15 Iktatás 69 2114 5 167 Gazdasági ügyek 66 2025 1 29 Vagyonnyilvántartás 63 1926 1 32 Személyzeti ügyek 47 1448 1 21 Szociális igazgatás 43 1317 5 156 Informatikával kevésbé támogatott területek Testületi és bizottsági munka 15 451 3 81 Igazgatási és hatósági ügyek 14 437 3 87 Oktatási ügyek 10 300 1 28 Építéshatóság 7 214 3 81 Informatikával nem támogatott területek Szabálysértés 5 167 3 86 Ipari és kereskedelmi igazgatás 3 105 2 54 Egészségügyi igazgatás 3 83 1 24 Lakásügyek 3 78 1 23 Beruházás, közbeszerzés 3 78 1 41 Közterület-felügyelet 2 62 1 22 Művelődés, oktatás, sport 2 59 1 24 Környezetvédelem 1 43 1 27 Közlekedés 1 31 1 18 Gazdasági ügyek Intézményi számvitel 53 1624 1 17 Munkaerő-gazdálkodás 16 482 0 15 Intézményi kontrolling 7 218 0 15 Projektmenedzsment 2 52 1 21 Használt szakszoftverek ASP szolgáltatás igénybe vétele Összességében elmondható, hogy rendkívül széles szoftverskálát alkalmaznak az önkormányzatok. Tekintettel az egyre nagyobb fokú integráltsági követelményekre, ez nem tekinthető kedvezőnek. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a MÁK szoftvereinek alkalmazása elég elterjedt, ami egy egységes önkormányzati igazgatási platform alapját képezheti. Az önkormányzatok ASP-vel kapcsolatos tájékozottsága még igen alacsonynak mondható, mindössze 10%-a ismeri pontosan az ASP modell működését, 28%-a hallotta már ezt a kifejezést, 62%-a viszont még egyáltalán nem találkozott ezzel a fogalommal vagy nem tudott válaszolni. 9

Az alkalmazásszolgáltatások használata mind a munkaszervezést támogató megoldások, mind a szakhatósági szoftverek esetében még nagyon ritka, és bár jelentős potenciál rejtőzik az érintett körben, a jelenlegi bázis nagyon kicsi. A workflow, a csoportmunka és a tudásmenedzsment területén az érintett hivatalok 7-14%-a alkalmaz ASP-t (10-30 önkormányzat), míg a szakhatósági szoftvereket illetően 1-6% az ASP-t igénybe vevők aránya (legfeljebb 100 hivatal). Internet-penetráció Az internetkapcsolatok típusai Az önkormányzati hivatalok 93%-a rendelkezett 2009 elején valamilyen internet-hozzáféréssel, a számítógépet használó önkormányzatok esetében ez az arány 96%-os. A penetráció nem változott szignifikánsan 2006-2007-hez képest. 2005-ben az internet-hozzáférések terén az önkormányzatok körében is megindult a minőségi csere, a szélessávú kapcsolatok elterjedése. A technológia jellegét illetően ez a trend 2006-ban erősen lelassult, 2007-ben azonban ismét dinamikus bővülés történt a fejlettebb technológiák terén. 2008- ban nem történt számottevő változás, az elavultabb megoldások azonban fokozatosan szorulnak vissza. 2009 elején (ahogyan már 2006-ban is) a DSL-csatlakozás volt a legelterjedtebb kapcsolati forma, az internet-hozzáféréssel rendelkező önkormányzatok 57%-a használ DSL-kapcsolatot. 5. ÁBRA A SZÉLESSÁVÚ INTERNETKAPCSOLATOK ELTERJEDTSÉGE (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) 100 % 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 0 % 74 66 45 31 14 9 10 22 46 59 77 83 16 12 9 10 9 Keskenysávú Szélessávú Nincs internet, nem tudja, válaszhiány 8 A szélessávú kapcsolat elterjedtsége 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Az önkormányzati hivatalok 83%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel. Szélessávúnak tekintettük a DSL, a kábel TV-s, a bérelt vonali, az optikai, a műholdas és a mikrohullámú kapcsolatot. 2007-2008-ban dinamikusan bővült a szélessávú hozzáférések részaránya, miközben a keskenysáv egyre jobban visszaszorul. 10

Közháló-köznet Az internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok egynegyede bevallása szerint (27%-a) közháló-köznet program keretében fér hozzá a világhálóhoz, ez közel 800 hivatalt jelent (2007-ben még 900 ilyen önkormányzat volt). Amíg a legkisebb községek több mint egyharmada veszi igénybe a közháló-köznet programot, addig a városoknál 5% a megfelelő érték. A megyei jogú városok, kerületek esetében mindössze 1 hivatal jelezte, hogy ilyen módon jut internet-hozzáféréshez. Honlap-penetráció Elektronikus szolgáltatások A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 74%-a rendelkezik saját honlappal, ami összesen mintegy 2300 önkormányzati weboldalt jelent. A honlap-penetráció igen jelentősen nőtt a számítógépet használó önkormányzatok körében a 2004-ben mért 40%-hoz képest. A saját honlappal rendelkezőknek mindössze 5%-a készítette el weboldalát 2000 előtt. 2002-től kezdve folyamatosan nőtt a honlapot létrehozó önkormányzatok száma, a jelenleg működő önkormányzati weboldalak mintegy négyötöde 2002-ben vagy azt követően készült el. A honlappal rendelkező önkormányzatok 27%-ának weboldalán (mintegy 600 honlapon) találkozhatunk az ügymenetekről szóló információkkal, ügymenetleírásokkal. Ez jelentős előrelépés a 2005-ös 12%-hoz képest, ugyanakkor kevesebb, mint a 2007-es 35%, aminek az az oka, hogy a honlapok egy jelentős részénél az ügymenetleírásokat felváltották a letölthető űrlapok. A honlapok 33%-áról tölthetők le nyomtatványok, űrlapok, ami azt jelenti, hogy összesen 750 ilyen lehetőséget biztosító önkormányzati weboldal van Magyarországon. Azon önkormányzatok aránya, amelyeknél a weboldalról letöltött űrlapok elektronikus formában is benyújthatók, mindössze 5%. 3. TÁBLÁZAT MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339) Nyújt szolgáltatást Információ Szolgáltatás fejlettsége Interakció Kétoldalú interakció vagy tranzakció 2006 2007 2008 2006 2007 2008 2006 2007 2008 2006 2007 2008 Község 35 29 31 27 28 19 18 14 23 2 1 4 Nagyközség 53 53 67 40 47 42 32 36 56 3 8 Város 77 84 89 58 69 64 63 67 76 8 7 13 Megyei jogú város, kerület 93 94 100 62 60 69 84 74 82 11 38 42 Országosan 44 39 41 34 35 27 28 24 33 3 3 6 * Az információ, interakció, illetve kétoldalú interakció, tranzakció oszlopok összege nem egyenlő a nyújt elektronikus szolgáltatást oszlop értékekeivel, mivel egy önkormányzat különböző szintű szolgáltatást nyújthat eltérő területeken. 11

IT biztonsági eszközök használata Az informatikai biztonsági megoldások közül továbbra is a víruskereső, vírusirtó szoftvereket preferálják az önkormányzatok, a számítógéppel rendelkező hivatalok 87%-a alkalmaz ilyen szoftvereket, ami megegyezik a 2006-ban és 2007- ben mért értékkel. A második legelterjedtebb biztonsági megoldás a tűzfal, amelyet az önkormányzatok 77%-a használ, míg az adatokról biztonsági mentést készítők aránya szintén kis mértékben nőtt 2007-hez képest (42%). A kémprogramkereső és -irtó szoftvereknél minimális emelkedés tapasztalható 2008- ban. Biztonságos szervert a számítógéppel rendelkező önkormányzatok 13%-a üzemeltet, a biztonsági szolgáltatásokra való előfizetés pedig 17%-ukra jellemző. 6. ÁBRA MILYEN INFORMATIKAI BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKAT HASZNÁLNAK? (%-OS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 100 % 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 0 % biztonsági szolgáltatásokra való előfizetés biztonságos ( secure ) szerver kémprogramkereső és -írtó szoftver külső adatmentés tűzfal vírusirtó, víruskereső szoftver 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Informatikai beruházások Folyó informatikai kiadások Az önkormányzati szektor 2007-ben mintegy 6,5 milliárd forintot, 2008-ban pedig 7,2 milliárd forintot fordított az informatikai terület fejlesztésére és üzemeltetésére (az IT személyzet bérköltsége nélkül). Az informatikai költéseken belül a hardver kategória volumene volt a legnagyobb, erre 2007-ben és 2008-ban is mintegy 3,3 milliárd forintot (egyszeri és folyó költések) fordítottak az önkormányzatok. A teljes hardver fejlesztés mintegy 90%-át mindkét évben az alap hardver infrastruktúra bővítése adta. A szoftverfejlesztéseket illetően 2008-ban emelkedést tapasztalhattunk mind az alap-, mind a célszoftverek kapcsán, számítógépes programokra fordított kiadások aránya kissé eltolódott a célszoftverek irányába. Az önkormányzatok folyó informatikai kiadásai több mint 20%-kal emelkedtek 2008-ban a 2007-es értékhez képest. A folyó 12

informatikai kiadásokon belül a kiegészítő hardver vásárlások, a szoftver támogatási díjak és az informatikai szolgáltatások hasonló részarányokat képviseltek, mindhárom területre nagyjából 1 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok. 7. ÁBRA AZ EGYSZERI ÉS A FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Weboldal fejlesztése IT szolgáltatás Szoftver Hardver IT személyzet bérköltsége Weboldal üzemeltetése IT szolgáltatás Szoftver Hardver Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Telekommunikációs kiadások Az egyszeri telekommunikációs kiadások összege 2008-ban 450 millió forint körül alakult országos szinten. Az összes telekommunikációs beruházás több mint felét végezték el a városok és a megyei jogú városok, kerületek, egytizedét a nagyközségek, egyharmadát pedig a községek. A 2007-es évhez képest jelentős változást nem tapasztalhatunk sem a költések összegében, sem a szerkezetében. A 2009-es év egyértelműen eltérést mutat a tendenciától, az önkormányzatok tervei alapján a teljes beruházás értéke 320 millió forintra csökkenhet, ami a városok és a legnagyobb önkormányzatok kiadás-visszafogási terveinek köszönhető. A folyó telekommunikációs kiadások 2008-ban mintegy 4,3 milliárd forintot tettek ki, ennek közel kétharmada a vezetékes, egyharmada pedig a mobiltelefonnal kapcsolatos költség volt. A kiadások szerkezetét tekintve azt láthatjuk, hogy az előfizetési díj és a forgalmi díj a vezetékes telefon esetében 30-70%-ban, a mobiltelefon kapcsán pedig 25-75%-ban részesedik a teljes költségből. A településméret növekedésével fokozatosan csökken az előfizetési díj aránya, ezzel párhuzamosan pedig emelkedik a forgalmi díj hányada a költésen belül. 13

IT képzések Informatikai alkalmazottak Szakképzési kiadások Oktatási intézmények fejlesztésére tervezett informatikai kiadások A számítógépet használó önkormányzatok 5%-ánál vett részt legalább egy vezető beosztású munkavállaló informatikai továbbképzésben 2008-ban, ami összesen 160 önkormányzatot jelent. 2009-ben az érintett hivatalok 2%-ánál, mintegy 70 önkormányzatnál kerülhet sor a vezetők IT-képzésére. Az egyéb beosztású alkalmazottak képzésére 2008-ban összesen 380 önkormányzatnál volt példa, míg 2009-ben a jelenlegi tervek alapján 130 hivatalnál várható ilyen jellegű oktatás. A számítógépet használó önkormányzatok 16%-ánál foglalkoztatnak informatikai szakembert, ez mintegy 500 önkormányzatot jelent. A magyarországi önkormányzatok becslésünk alapján összesen mintegy 900 informatikust foglalkoztatnak, 2007-hez képest ez jelentős visszaesést jelent, ami főként a községekben tapasztalható létszámcsökkentésnek köszönhető. Az informatikusok között többségben vannak a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ők a teljes létszám felét teszik ki, 140-ra tehető a középfokú végzettségűek, 220-re az OKJ-s képesítéssel rendelkezők és 90-re az egyéb képesítéssel bírók száma. Az önkormányzatok átlagosan 180 ezer forintot költöttek szakképzésre 2008-ban és várhatóan hasonló összeget fordítanak e célra 2009-ben. Ennek alapján a teljes önkormányzati szektor összes szakképzési kiadását 2008-ban 560 millió forintra, 2009-ben pedig 550 millió forintra becsüljük. Az informatikai képzéssel kapcsolatos költéseket illetően a 2007- es tendencia folytatódni látszik, miszerint jelentősen csökken a korábbi évekhez viszonyítva az IT képzésekre fordított összegek nagysága. Az egy önkormányzatra jutó átlagos informatikai képzési kiadás 11 ezer forint volt 2008-ban és e körül várható 2009-ben is. Összességében az önkormányzatok 2008-ban és 2009-ben is 35 millió forint körüli értékben áldoznak munkavállalóik informatikai jellegű képzésére. Az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatok által az oktatási intézmények fejlesztésére fordított informatikai kiadások összege 2008-ban 1,8 milliárd forint körül alakult, míg a 2009-es érték ennél kevesebb, 1,5 milliárd forint körül várható, aminek már az IT költéseknél is említett 2 éves időtáv okozta bizonytalanság az oka. A kiadások szerkezetét illetően mindkét évben a nem tantermi alap hardver infrastruktúra és a tantermek informatikai ellátottságának fejlesztése kapja a legnagyobb hangsúlyt (30-32%, illetve 27-30%). Ezt követi az alap szoftverek beszerzése és az oktatási adminisztrációs és ügyviteli rendszerek bevezetése egyaránt körülbelül 10%-os részaránnyal. Az számítógépes hálózati infrastruktúra bővítése és az IT biztonsági megoldások bevezetése 5-8%-os részesedéssel bír mindkét 14

Kistérségi társulások jellemzői évben, a telefon infrastruktúra fejlesztése 4%, a honlap megújítása 2-3%, az elektronikus iktatás, iratkezelés, archiválás kialakítása és a távoli elérést biztosító rendszer kiépítése pedig ennél is kisebb hányadát teszik ki az oktatási intézmények informatikai fejlesztési kiadásainak. A kistérségi társulások nagyjából egynegyede-egynegyede 1-9, 10-15, 16-20, illetve 20-nál több települést foglalnak magában. A társulásokat alkotó települések számának különbsége a régiók településszerkezetére vezethetők vissza, amíg az Alföldön a nagyfalvas struktúra a jellemző, addig a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön a kis települések vannak túlsúlyban. A kistérségi feladatokat ellátó munkaszervezet méretét illetően az 5-6 fős irodák vannak többségben (38%), a többi kategória szinte azonos arányban képviselteti magát. 4. ÁBRA A KISTÉRSÉGEK LÉTSZÁM ÉS TELEPÜLÉSSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166) 19% 20% 30% 25% 23% 38% 23% 22% 1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett 1-9 település 10-15 település 16-20 település 20 település felett Kistérségi társulások jellemzői Kistérségi társulások tervezett informatikai kiadásai A kistérségek ügyeiknek a résztvevő települések önkormányzataitól független megvalósítását preferálják, a társulások majd négyötöde (79%) önkormányzatoktól különálló társulásban szervezi meg feladatait. A társulás munkáját a kistérségek legtöbbször a gesztor önkormányzat székhelyén, de az önkormányzattól eltérő irodában (52%) végzik. A kistérségek többsége (62%) kizárólag saját rendszerében követi nyomon a társulás folyamatait. A kistérségi társulások 2008-ban mintegy 90 millió forintot költöttek az informatikai infrastruktúrájuk fejlesztésére, 2009- ben pedig közel 80 millió forintot terveznek erre a célra fordítani. A folyó informatikai költségek nagysága a fejlesztési kiadásokéval nagyjából megegyezik, 2008-ban közel 80 millió forintot, 2009- ben pedig várhatóan mintegy 90 millió forintot visznek majd el a folyó költések. 15

III. AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK FONTOSABB JELLEMZŐI A magyarországi települések túlnyomó többsége (86%) község státuszú, részletesebben vizsgálva elmondható, hogy 39% a körjegyzőségi tagtelepülések, 21% a körjegyzőségi székhelyek, 25% pedig az önállóan gazdálkodó községek hányada. Az önkormányzati hivatalok 5%-a nagyközségekben, 8%-a városokban, 1%-a pedig megyei jogú városokban, illetve a fővárosi kerületekben működik. A Magyarországon működő 3174 települési önkormányzat közül tehát 2707 községi önkormányzat, 155 található nagyközségekben, 266 városokban és 46 megyei jogú városi, illetve kerületi önkormányzatként funkcionál. Az egy települési önkormányzatra jutó lakosok száma átlagosan mintegy 3200 fő. A teljes lakosság 27%-a a községekben, 35%-a a nagyközségekben és a városokban, 38%- a pedig a megyei jogú városokban és a kerületekben él. Az önkormányzati hivatalok átlagosan 15,3 főt foglalkoztattak 2008-ban, ami azt jelenti, hogy az átlagos alkalmazotti létszám gyakorlatilag nem változott 2007-hez képest. Az önkormányzatok munkaerő-állományának belső struktúráját vizsgálva elmondhatjuk, hogy a munkatársak túlnyomó többségét természetesen a nem vezető beosztásúak teszik ki. A hivatalok átlagosan 13,1 fő egyéb beosztású alkalmazottról tettek említést, míg a vezetők átlaglétszáma 2,2 fő volt. Az előző évben készített felmérésünkhöz képest a vezetők és az egyéb alkalmazottak átlaglétszáma nem változott. 5. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT 2 (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Önkormányzatok száma (db) Önkormányzatok megoszlása (%) Átlagos lakosságszám (fő) Teljes lakosságszám (ezer fő) Átlagos költségvetési főösszeg (millió Ft) Teljes költségvetési főösszeg (milliárd Ft) Átlagos alkalmazotti létszám (fő) Teljes alkalmazotti létszám (fő) Körjegyzőségi tagtelepülés 1 252 39 388 485 67 83 3,0 3 698 Körjegyzőségi székhely 663 21 1 108 735 253 168 8,5 5 605 Önálló község 792 25 1 930 1 529 355 281 9,3 7 328 Nagyközség 155 5 4 100 636 894 139 17,3 2 680 Város 266 8 10 654 2 834 3 301 878 53,8 14 307 Megyei jogú város, kerület 46 1 83 954 3 862 26 222 1 206 298,5 13 732 Összesen 3 174 100 3 281 10 081 868 2 755 14,9 47 350 2 A táblázatban a főváros adatai nem szerepelnek az egyes jellemzők összevethetősége érdekében. 16

Az önkormányzatok több mint 40%-a legfeljebb 5 dolgozóval végzi munkáját, 30%-a 6-10 főt foglalkoztat, míg egynegyede ennél magasabb létszámmal működik. A hivatalok 8%-ánál nincsen főállású alkalmazott, 18%-ánál 1-2 fő, 19%-ánál 3-5 fő látja el a teendőket. A hasonlónak tartott önálló község és a nagyközség kategóriák közötti különbség már a hivatal létszámát vizsgálva is tetten érhető, amíg az önálló községekben működő önkormányzatok egyötödénél az alkalmazottak száma legfeljebb 5 fő, addig a nagyközségi önkormányzati hivatalok 86%-ában 10-nél többen dolgoznak. 6. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN DOLGOZÓ ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMÁNAK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉS TÍPUSÁVAL (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) 0 fő 1-2 fő 3-5 fő 6-10 fő 11-20 fő 21-50 fő 51-100 fő 100 fő felett Nem tudja, válaszhiány Körjegyzőségi tagtelepülés 20 44 26 10 Körjegyzőségi székhely 1 23 57 13 2 1 4 Önálló község 0 2 15 52 25 2 0 3 Nagyközség 13 62 24 1 Város 1 6 50 32 10 1 Megyei jogú város, kerület, főváros 100 Országosan 8 18 19 30 13 6 3 2 2 Az önkormányzati hivatalok 2008-ban összesen mintegy 48,6 ezer főt foglalkoztattak, köztük 6,9 ezer főt vezető beosztásban, 41,7 ezer főt pedig egyéb alkalmazottként. Az összes foglalkoztatott 35%-a dolgozott a községi, 6%-a a nagyközségi, 29%-a a városi, 31%-a pedig a megyei jogú városi, a kerületi hivataloknál és a fővárosi önkormányzatnál. 2007-hez képest a legjelentősebb változást az jelenti, hogy bővült a körjegyzőségi formában működő önkormányzatok száma, ezzel együtt pedig az ott dolgozó alkalmazottak részaránya is emelkedett. 7. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN DOLGOZÓ ALKALMAZOTTAK SZÁMA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Vezető beosztásúak Egyéb beosztásúak Összes alkalmazott 2007 2008 2007 2008 2007 2008 Körjegyzőségi tagtelepülés 815 943 2 063 2 762 2 878 3 698 Körjegyzőségi székhely 794 988 3 779 4 618 4 573 5 605 Önálló község 1 710 1 470 7 067 5 858 8 776 7 328 Nagyközség 427 400 2 524 2 280 2 952 2 680 Város 1 819 1 707 13 041 12 599 14 860 14 307 Megyei jogú város, kerület, főváros 1 309 1 372 12 996 13 569 14 306 14 941 Összesen 6 874 6 880 41 471 41 686 48 344 3 48 560 3 A 2. táblázatban szereplő értéktől való eltérést a fővárosi adat szerepeltetése okozza. 17

Az önálló községek számában csökkenés figyelhető meg, mivel 2008-ban tovább bővült a körjegyzőségi rendszerben működő települések köre, az önálló községek felső rétegéből körjegyzőségi székhelyek, a kisebb településekből pedig körjegyzőségi tagtelepülések váltak. Ennek a folyamatnak a hátterében több tényező is állhat: egyrészt a finanszírozási nehézségek, mivel sok kis község nem képes önállóan ellátni feladatait a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokból. Másrészt egyes támogatásokhoz (pl. ÖNHIKI) való hozzájutás feltétele a körjegyzőségbe való tartozás, harmadrészt valószínűleg sokan felismerték, hogy egyszerűen hatékonyabb ez a fajta működési forma. Az önkormányzatok 54%-ánál legfeljebb egy vezető beosztású munkavállaló van, sőt 16%-ánál egy sincs. Ezeken a helyeken nyilvánvalóan a polgármester sem főállásban látja el megbízatását. További 30%-nál két vezető beosztású dolgozóról tettek említést, 7% 3-5 főt, 5% 6-10 főt, míg 2% 10 főnél több vezetőt foglalkoztat. Az érdemi választ nem adók aránya számottevően javult az előző felméréshez képest. Az egyéb beosztású alkalmazottak létszámát tekintve az önkormányzatok 55%-a legfeljebb 5 főt alkalmaz főállásban, ebből 11% senkit sem. A 6-10 ügyintézővel dolgozók aránya 2008-ban 23% volt, és 20% tett említést 10-nél több munkatársról. Az átlaglétszám enyhe csökkenését részben magyarázza, hogy a körjegyzőségek számának növekedésével emelkedett a legfeljebb 2 fő egyéb beosztású alkalmazottal működő hivatalok aránya. 8. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK/EGYÉB BEOSZTÁSÚAK SZÁMA (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Vezető beosztásúak Egyéb beosztásúak 2005 2006 2007 2008 2005 2006 2007 2008 Nincs ilyen 10 9 11 16 8 2 8 11 1 fő 37 31 40 38 12 8 10 12 2 fő 37 30 28 30 10 7 9 9 3-5 fő 6 7 6 7 28 23 24 23 6-10 fő 5 5 4 5 23 23 24 23 10-nél több 3 2 2 2 17 20 19 20 Nincs válasz 2 17 8 2 2 17 7 3 Átlagosan (fő) 2,3 2,0 2,2 2,2 11,9 12,8 13,1 13,1 Az önkormányzatok 2008-ban átlagosan mintegy 870 millió forintból gazdálkodtak, de a kötelező és az önkéntes vállalások függvényében értelemszerűen igen nagy a szóródás a települések közigazgatási státusza szerint. Míg egy községi önkormányzat 200 millió forintot költhetett 2008-ban, addig egy nagyközségi hivatal büdzséje 890 millió forintot tett ki. A több kötelező feladat, a nagyobb helyi adóbevételek és normatív 18

támogatások érződnek a városi települések költségvetési főösszegében, ami átlagosan közel 3,3 milliárd forintot ért el 2008 folyamán. A megyei jogú városi, valamint a kerületi önkormányzatok átlagosan több mint 26 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly. Az önkormányzatok 2007-ben mintegy 2750 milliárd forintból gazdálkodtak, amiből 532 milliárd forintot költöttek el a községek, 139 milliárd forintot a nagyközségek, 878 milliárd forintot a városok és 1206 milliárd forintot a megyei jogú városok, kerületek. 2007-hez képest a városok esetében érezhető leginkább a kiadások visszafogása, a többi településtípusnál nem történt érdemi változás. A legkisebb községek több mint 80%-a 100 millió forintnál kisebb összegből gazdálkodott 2008-ban, míg a körjegyzőségi székhelyeknél 23%, az önálló községek esetében pedig 9% ez az arány. A nagyközségek körében csak az önkormányzatok 20%-a rendelkezett 500 millió forintnál kisebb összeg felett, míg a városok gyakorlatilag teljes köre legalább 500 millió forintos költségvetésből gazdálkodott. Az önkormányzatok 23%-ának 50 millió forintnál kevesebb forrás jutott, 18%-a 51-100 millió forintból gazdálkodott, 15%-ának mérlegfőösszege 101-200 millió forint között, 24%-ának pedig 201-500 millió forint között mozgott. 501 millió forintnál nagyobb költségvetéssel az önkormányzatok 20%- a rendelkezett. 9. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI FŐÖSSZEGÉNEK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉSTÍPUSSAL (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Megyei jogú Körjegyzőségi Körjegyzőségi Önálló város, Nagyközség Város tagtelepülés székhely község kerület, Országosan főváros 50 millió Ft alatt 53 8 2 23 51-100 millió Ft 32 15 7 18 101-200 millió Ft 11 27 21 1 15 201-500 millió Ft 4 42 51 19 1 24 501-1000 millió Ft 6 16 55 16 9 1001-2000 millió Ft 2 2 17 29 4 2000 millió Ft felett 1 7 55 100 7 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 A fejezeten belül fentebb megtalálható településtípus foglalkoztatott létszámmal, illetve költségvetési főösszeggel való összefüggéseit azért ajánljuk az olvasó figyelmébe, mert az elemzés során ezen kategóriák szerint fogjuk jellemezni, hogy egy adott technológia az önkormányzatok mely csoportjára jellemző az átlagosnál nagyobb mértékben. Az elemzés gördülékenysége (olvashatósága) miatt nem lehetséges minden esetben részletesen leírni, hogy egy adott létszám-, vagy költségvetési főösszeg kategória milyen 19

településeket tömörít, ezért érdemes megjegyezni néhány szinte egy-egy értelmű hozzárendelést. Biztosan állítható például, hogy a főállásban 0 főt foglalkoztató, illetve az 50 millió forintnál kisebb költségvetési főösszeggel rendelkező önkormányzatok gyakorlatilag azonosak a körjegyzőségi tagtelepülésekkel. A 20 főnél többet foglalkoztató önkormányzatok nagy valószínűséggel nagyközségek vagy városok. A 2 milliárd forint feletti költségvetésű önkormányzatok szinte kizárólag legalább városi rangú településekkel, vagy kerületekkel azonosíthatóak. 20

IV. INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK, HÁLÓZATOK HASZNÁLATA IV.1. Számítógép-használat, PC állomány Számítógép használata A magyarországi önkormányzatok 97%-a rendelkezik legalább egy számítógéppel. A városok, valamint a megyei jogú városok és a kerületek mindegyike használ PC-t, csak az 5 főnél kisebb létszámmal és a kis költségvetéssel működő önkormányzatok körében kaptunk nemleges választ a számítógép meglétére vonatkozó kérdésre. Összességében a 3174 magyarországi önkormányzat közül több mint 3000-nél használnak személyi számítógépeket. Magyarországon mintegy 100 olyan községi önkormányzat található, amely jelenleg nem rendelkezik számítógéppel, ebből 80 hivatal a későbbiekben sem szándékozik PC-t használni. 10. TÁBLÁZAT A SZÁMÍTÓGÉP-ELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA 2005-2008 (SZÁZALÉK ÉS DARABSZÁM AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) 2005 2006 2007 2008 Körjegyzőségi tagtelepülés 89% 827 83% 952 91% 992 92% 1152 Körjegyzőségi székhely 98% 686 99% 546 98% 567 100% 663 Önálló község 100% 1 004 99% 1 012 99% 1 023 99% 787 Nagyközség 99% 145 99% 149 99% 154 100% 155 Város 100% 261 100% 265 100% 265 100% 266 Megyei jogú város, kerület 100% 46 100% 46 100% 47 100% 47 Összesen 96% 2 969 94% 2 970 96% 3 047 97% 3 070 A számítógépek használatánál azt is tudnunk kell, hogy a legkisebb települések közül mintegy 100 olyan község van, ahol nem dolgozik főállású alkalmazott, mégis rendelkeznek számítógéppel, összesen közel 500 darab PC-vel. Ezeknek a gépeknek a kétharmada 3 évesnél idősebb, közel egynegyede pedig 5 évesnél is öregebb. Ennek a hátterében az állhat, hogy ezek a kis települések valamilyen program vagy pályázat keretében kaptak néhány számítógépet, amelyek azóta is a helyükön állnak, viszont napi munkavégzésre nem használják őket. 4 Hordozható számítógépek A hordozható számítógépek (notebook, laptop) esetében már alacsonyabb a penetráció, az önkormányzatok 48%-a rendelkezik hordozható számítógéppel, ami országos szinten mintegy 3 százalékpontos javulás jelent 2007-hez képest. A laptop penetrációja folyamatosan növekedett az elmúlt néhány évben, aminek egyik mozgatórugója a hordozható gépek árának fokozatos csökkenése, és ezáltal az asztali PC-kéhez való 4 A penetrációs érték 2006-os csökkenését az magyarázza, hogy az akkori mintában nagyobb volt a legkisebb települések súlya, mint a másik két felmérés esetében. 21

közeledése volt. Megfigyelhető, hogy a körjegyzőségi székhelyeken elterjedtebb a notebook használata, mint az önálló községeknél, amit magyarázhat, hogy itt a tagtelepülésekkel való kapcsolattartáshoz nagyobb mobilitásra van szükség. A tendencia alapján ezeknél a településeknél további bővülésre lehet számítani, középtávon az ellátottság meghaladhatja a 70%-ot. A hordozható gépek használata többnyire még mindig a vezetőkre, illetve a képviselőtestület tagjaira jellemző, akik ezáltal egyes feladatokat akár otthonról vagy útközben is el tudnak végezni, ez újabb motivációt jelent a laptopok használatát illetően. Az átlagnál lényegesen alacsonyabb penetrációs érték jellemző a körjegyzőségi tagtelepülésekre (26%), míg a megyei jogú városoknál, kerületeknél 100% a hordozható PC-t is használók aránya 11. TÁBLÁZAT AZ ASZTALI ÉS A HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA (SZÁZALÉK ÉS DARABSZÁM AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Van asztali gép Van hordozható gép Van kézi számítógép % darab % darab % darab Körjegyzőségi tagtelepülés 89 1119 26 323 0 4 Körjegyzőségi székhely 100 663 59 389 1 6 Önálló község 99 784 51 401 2 14 Nagyközség 100 155 78 121 5 8 Város 100 266 86 228 9 25 Megyei jogú város, kerület 100 47 100 47 18 9 Összesen 96 3035 48 1509 2 66 100% 8. ÁBRA A LAPTOP-PENETRÁCIÓ ALAKULÁSA 2005-2008 (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 2005 2006 2007 2008 22

Kézi számítógépek Számítógépek száma A kézi számítógépet használók aránya országos viszonylatban rendkívül alacsony (2%), egyáltalán nem jellemző a kisebb önkormányzatok esetében, a városok 9%-a, a megyei jogú városok és a kerületek 18% rendelkezik ilyen eszközzel. Az önkormányzatok átlagosan 15,4 darab asztali, 2,2 darab hordozható és 0,1 kézi számítógéppel rendelkeznek. Amíg körjegyzőségi tagtelepülések csak 3,3, addig a megyei jogú városok és kerületek átlagosan 375 számítógéppel rendelkeznek. A hordozható számítógépek számát csak az ilyen típusú géppel bíró önkormányzatok körében vizsgálva 4,5 darabos átlagértékről beszélhetünk. A laptopot használók körében magasabb az átlagos PC-szám, országosan 25 asztali géppel és összesen mintegy 30 számítógéppel rendelkeznek az ilyen hivatalok. A 2007-es eredményekkel összevetve azt láthatjuk, hogy összességében nem történt számottevő változás, az önálló községek és a legnagyobb települések esetében növekedett némelyest az átlagos PC-állomány, ez egyrészt a hordozható gépek száma emelkedésének, illetve előbbi csoport esetében az önkormányzati struktúra átrendeződésének köszönhető. 12. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTÓGÉPEINEK ÁTLAGOS SZÁMA (ÁTLAGÉRTÉKEK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Asztali gép Hordozható gép Kézi számítógép Összesen 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008 Körjegyzőségi tagtelepülés 3,2 3,0 0,3 0,3 0,0 0,0 3,6 3,3 Körjegyzőségi székhely 7,8 8,3 0,9 1,0 0,1 0,0 8,7 9,2 Önálló község 8,3 9,1 0,9 1,1 0,0 0,0 9,1 10,2 Nagyközség 17,7 16,8 2,2 2,5 0,1 0,1 20,0 19,4 Város 49,0 48,3 7,5 8,0 0,5 0,1 57,0 56,4 Megyei jogú város, kerület 311,4 324,3 44,8 49,7 1,2 0,6 357,4 374,6 Országosan 14,8 15,2 2,0 2,2 0,1 0,1 17,0 17,5 Számítógépállomány Az önkormányzatok összesen mintegy 47,1 ezer darab asztali számítógéppel és 6,8 ezer darab hordozható számítógéppel rendelkeznek. Az asztali PC-k esetében a községi önkormányzatok, a nagyközségi és a városi önkormányzatok, illetve a megyei jogú városok, kerületek részesedése egyaránt körülbelül egyharmad. Ezek az arányok nagyon jól összecsengenek az alkalmazottak számának megoszlásával, ami annak köszönhető, hogy jó közelítéssel minden dolgozóra jut egy desktop gép. Ezzel szemben a hordozható számítógépek 29%-a a községi önkormányzatoknál, 37%-a a nagyközségeknél és a városoknál, 34%-a pedig a megyei jogú városoknál, kerületeknél üzemel, ami szintén jól mutatja, hogy a laptopok használata még érezhetően gyakoribb a nagyobb erőforrással rendelkező hivatalok körében. 23

100% 9. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA AZ EGYES TELEPÜLÉSTÍPUSOK KÖZÖTT ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEK HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPEK 90% 80% 31 29 31 32 40 36 34 34 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 29 7 18 10 6 28 5 18 9 7 28 6 18 10 7 27 6 15 12 8 2005 2006 2007 2008 2005 2006 2007 2008 28 8 10 10 5 31 4 15 8 6 33 6 14 8 5 31 6 13 9 7 Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Az előző évhez képest sem az asztali, sem a hordozható számítógépek esetében nem változott számottevően az egyes településkategóriák részesedése. Mindez azt is jelezheti, hogy a kisebb települések az informatizálási folyamatok tekintetében (de legalábbis a számítógépes infrastruktúra kapcsán) igyekeznek tartani a lépést a nagyobb önkormányzatokkal. A számítógépállomány esetében azt láthatjuk, hogy tartósan évente mintegy 2-4%-kal nő az önkormányzatoknál üzemeltetett PCk száma. A trend várhatóan a jövőben is folytatódni fog, bár egyre lassuló ütemben, így 2-3 éven belül az önkormányzatoknál működő gépek száma elérheti a 60 ezer darabot. 13. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL LÉVŐ ASZTALI, HORDOZHATÓ ÉS KÉZI SZÁMÍTÓGÉPEK SZÁMA (SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) Asztali gép Hordozható gép Kézi számítógép Összesen 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008 Körjegyzőségi tagtelepülés 2 966 3 754 295 432 6 11 3 267 4 190 Körjegyzőségi székhely 4 331 5 477 494 643 30 9 4 856 6 129 Önálló község 8 361 7 205 867 868 15 24 9 243 8 100 Nagyközség 2 728 2 607 339 384 12 11 3 078 3 002 Város 12 823 12 857 1 959 2 117 121 39 14 903 15 014 Megyei jogú város, kerület 14 324 15 243 2 060 2 336 58 28 16 443 17 606 Országosan 45 533 47 142 6 014 6 781 242 121 51 789 54 041 24

10. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY NAGYSÁGÁNAK ALAKULÁSA TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT (2005-2008) ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEK HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPEK 50000 45000 7000 6500 6000 40000 5500 35000 30000 5000 4500 4000 25000 20000 3500 3000 2500 15000 2000 10000 5000 1500 1000 500 0 2005 2006 2007 2008 0 2005 2006 2007 2008 Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Önálló község Nagyközség Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Város Megyei jogú város, kerület Számítógépek kora Az önkormányzatoknál átlagosan használt 17,5 darab számítógépből átlagosan 2,4 darab egy évesnél fiatalabb, 4,7 darab 1-3 éves és 5,8 darab 3-5 éves, míg 5 évesnél idősebb gép átlagosan 4,6 darab van. Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknál összesen mintegy 7,6 ezer (az összes gép 14%-a) 1 évesnél fiatalabb, 14,4 ezer (az összes gép 26%-a) 1-3 éves és 17,8 ezer 3-5 éves, illetve 14,2 ezer 5 évesnél idősebb számítógépet használnak. A 3 évesnél idősebb gépek aránya 59%, tehát a számítógép állomány relatíve fiatalnak tekinthető, de évek óta egyre inkább az avulás jeleit mutatja. 14. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL HASZNÁLT SZÁMÍTÓGÉPEK ÁTLAGOS SZÁMA A GÉPEK ÉLETKORA SZERINT (ÁTLAGÉRTÉKEK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) 1 évesnél fiatalabb 1-3 éves 3 évesnél idősebb Összes darab 2003 2,9 5,3 5,2 13,4 2004 2,4 5,9 5,4 13,7 2005 2,5 6,0 5,8 14,3 2006 2,6 6,5 7,3 16,4 2007 2,1 5,6 9,4 17,0 2008 2,4 4,7 10,4 17,5 25

11. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA ÉLETKOR SZERINT 2008 2007 2006 2005 14 27 33 26 12 33 33 22 16 40 44 17 42 41 2004 17 43 40 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1 évesnél fiatalabb gépek 1-3 éves gépek 3 évesnél idősebb gépek 5 évesnél idősebb gépek Az átlagos gépszámoknál jobban mutatja a gépállomány öregedését, hogy a különböző életkorú gépekből hány darab található az önkormányzatoknál. 2004 óta az adott évben PC-t vásárló önkormányzatok aránya 50-60% között mozog és ez az arány 2008-ban sem változott számottevően. Ezzel párhuzamosan 2005 óta folyamatosan csökkent azon hivatalok aránya, ahol minden számítógép 3 évesnél fiatalabb, ugyanakkor 2008-ban egy kissé javult e tekintetben a helyzet. Tekintetbe véve, hogy jelenleg egy 3 éves számítógép alkalmasnak tekinthető a legtöbb irodai feladat ellátására, a kérdés inkább az, hogy az 5 évesnél idősebb PC-k aránya miként alakult, ugyanis az ilyen korú gépek már sok esetben nem képesek eleget tenni a hardverkövetelményeknek. A tavalyi évhez képest kissé nőtt az 5 évesnél idősebb számítógépek hányada a teljes állományon belül, ugyanakkor az 1 évesnél fiatalabb PC-k részesedése is emelkedett. Mindez arra utal, hogy az önkormányzatok felismerték, miszerint a 3-4 éves gépek még alkalmasak a munkavégzésre és ez némi haladékot ad számukra a cserében. Ennek megfelelően a PC-k cseréjét inkább 5 év környékére teszik, ugyanakkor az is látszik, hogy nem képesek a megújítással követni az állomány avulását. A trend alapján azt láthatjuk, hogy 2003-2005 között csökkent a PC-beszerzések aránya a teljes állományhoz viszonyítva, majd 2006-2007-ben egy lassú megújítási folyamat kezdődött. A jelenségnek két összetevője lehet, az első időszakban egy általános bővülés történt, ezzel együtt emelkedett a számítógéppenetráció. A második szakaszban az önkormányzatok már inkább a gépek kihasználását tekintették elsődlegesnek, az állomány frissítése viszont nem tudta követni az avulás mértékét. 26