Helena Kopecká Erika Muchová az alapiskola osztálya és a nyolcosztályos gimnázium osztálya számára a pre ročník základnej školy ročník gymnázia s osemročným štúdiom Slovenské pedagogické nakladateľstvo
Szerzők Mgr. Helena Kopecká Mgr. Erika Muchová Lektorálták Lektorovali: Mgr. Slavomír Lesňák Mgr. Viera Minárová Translation Mgr. Bolemant Lilla, PhD. A magyar fordítást lektorálta Maďarský preklad lektorovala: Mgr. Lengyel Júlia Illustrations akademická maliarka Táňa Žitňanová Grafický dizajn SPN Mladé letá, s. r. o. Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma 2012. szeptember 24-én 2012-14083/41867:4-919 szám alatt mint a Polgári nevelés tankönyvét az alapiskola 9. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára. Az engedélyezési szám 5 évig érvényes. Első kiadás, 2012 Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-14083/41867:4-919 zo dňa 24. septembra 2012 ako učebnicu občianskej náuky pre 9. ročník základnej školy a 4. ročník gymnázia s osemročným štúdiom. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. Prvé vydanie, 2012 Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv. Zodpovedná redaktorka Dudás Anna Technická redaktorka Milena Smolinská Výtvarná redaktorka Ľubica Suchalová Vyšlo vo vydavateľstve Slovenské pedagogické nakladateľstvo Mladé letá, s. r. o. Sasinkova 5, 811 08 Bratislava Vytlačil Polygraf print, spol. s r. o., Prešov ISBN 978-80-10-02357-8
Bevezetés Kedves lányok és fiúk! Ez a tankönyv az alapiskola polgári nevelés tankönyveinek az utolsó része. Szól azonban a nyolcosztályos gimnáziumok 4. évfolyamának tanulóihoz is. A közgazdaság és a pénzügyek világába kalauzol benneteket. Megismertet a gazdaság és a közgazdaságtan alapvető fogalmaival, amelyek a társadalomban létező gazdasági kapcsolatok megértéséhez szükségesek. Tartalmi és formai szempontból a 8. évfolyam számára készült tankönyv folytatása. A tananyagot kötelező és kiegészítő részre osztottuk. A kötelező rész minden iskolafajtára egyformán vonatkozik. A kiegészítő tananyagot azok az iskolák használhatják fel, amelyek a polgári nevelést magasabb óraszámban oktatják. A kötelező tananyag egy tematikus egységet alkot A társadalom gazdasági élete címmel, és három részre osztottunk. Segítségetekre lesz a közgazdaságtan alapfogalmainak megértésében, és alapvető információkat találtok itt a vállalkozásról, valamint a pénzügyekben való tájékozódásban is némi jártasságot szereztek. A kiegészítő tananyag a kötelező tananyag tartalmához kapcsolódik, bővíti és elmélyíti a kötelező rész anyagát. Olyan témákkal gazdagítottuk, amelyek a pénzügyi tudás alapiskolai nemzeti sztenderdjén alapulnak. Segít abban, hogy tájékozódni tudjatok a bankok, biztosítók, takarékszövetkezetetek világában, megismerjétek és élni tudjatok fogyasztói, felhasználói jogaitokkal, és képesek legyetek a mindennapi életben gazdálkodni a pénzzel. A tananyag szövege az, amit el kell sajátítanotok. Az egyes témák bevezetőiben a kulcsfogalamakat kiemeltük. Tudjuk, hogy a közgazdasági téma számotokra új és igényes, ezért a tananyag szövegét áttekinthetően osztottuk fel, és grafikonokkal, képekkel, sémákkal egészítettük ki, amelyek segítenek a szöveg jobb megértésében. A tananyagot követő kérdéseket úgy fogalmaztuk meg, hogy segítsenek számotokra kideríteni, megértettétek-e az átvett anyagot. Minden anyaghoz tartoznak Feladatok és javaslatok. Ezek nehézségi szintje eltérő. Önállóan, csoportosan vagy a pedagógus segítségével is megoldhatjátok őket. Lehetőséget adnak arra, hogy kreativitásotokat fejlesszétek, és a megtanultakat felhasználjátok a konkrét helyzetekben. Az Összefoglalás a tananyag átismétlésében és megerősítésében segít. A Szótárban új kifejezésekkel találkoztok. Az Érdekességek rovat csak a kötelező tananyagban fordul elő. Kiegészítő információkat találtok hozzá az egyes témákhoz, amelyek motivációként is szolgálhatnak, illetve önálló munkára és a megtanult anyag elmélyítésére serkentenek benneteket. A tesztfeladatokban ellenőrizhetitek, milyen tudásanyagot és képességeket sikerült elsajátítanotok. Kívánunk nektek izgalmas és élvezetes felfedezéseket a közgazdaságtan és a pénzügyek világában! A szerzők 3
Tartalom A társadalom gazdasági élete Alapfogalmak 1. A szükségletek és a javak / 5 2. A termelési folyamat / 7 3. A közgazdaságtan és a gazdaság / 10 4. Az alapvető gazdasági kérdések / 12 5. A gazdaság típusai / 15 6. A piaci mechanizmus / 19 Tesztfeladatok / 22 A vállalkozás alapformái 7. A vállalat és a vállalkozás / 24 8. A vállalat gazdálkodása / 26 9. A vállalkozás jogi formái / 29 10. Hogyan legyünk vállalkozók? / 32 11. A fogyasztás és a fogyasztók / 35 A pénz és a pénzintézetek a piacgazdaságban 12. A pénz és a pénz funkciói / 38 13. A bankok és a takarékszövetkezetek / 40 14. A biztosítók / 43 Tesztfeladatok / 46 Kiegészítő tananyag 1. A banki termékek és szolgáltatások / 47 2. A takarékoskodás / 49 3. A biztosítás fajtái / 51 4. Az euró a Szlovák Köztársaságban / 53 5. A személyes pénzügyek / 57 6. A háztartások gazdálkodása / 58 7. Az állami költségvetés / 61 8. Az adó és adórendszer / 63 9. A fogyasztói érdekvédelem / 65 10. A reklám hatása a fogyasztókra / 67 11. A fogyasztói jogok az Európai Unióban / 69 Pénzügyi tudásteszt / 71 Melléklet / 72
A TÁRSADALOM GAZDASÁGI ÉLETE Alapfogalmak 1. A SZÜKSÉGLETEK ÉS A JAVAK Kulcsfogalmak: szükségletek, elsődleges szükségletek, másodlagos szükségletek, javak, gazdasági (ritka) javak, anyagi és nem anyagi javak Elgondolkoztatok-e már azon, hogy mi mindenre van szükségünk az élethez? Valószínűleg nagyon sok minden eszetekbe jutna. Mi is a szükséglet tulajdonképpen? A SZÜKSÉGLETEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE A szükséglet valaminek a hiánya. Életünk során gyakran érezzük, hogy valamire szükségünk van: például ételre, italra, pihenésre, beszélgetésre, tanulásra. Az emberi társadalom fejlődésével együtt fejlődnek a szükségletek is. Néhány megszűnik, egyúttal azonban rögtön másféle, új szükségletek jelennek meg (kulturális élmény, házfelújítás, internetes kommunikáció stb.) Szükségletek elsődleges másodlagos A szükségletek lehetnek: elsődlegesek az élet elengedhetetlen feltételei: víz-, élelem-, öltözet-, lakásszükséglet, másodlagos kielégítésük nélkül is megvan az ember, de fontosak a fejlődése szempontjából, pl. autó birtoklása, mások barátsága, koncertlátogatás. Minden emberi tevékenység célja valamilyen szükséglet kielégítése, a hiány megszüntetése. Mivel az emberek lehetőségei nem egyformák, a szükségleteiket sem tudják egyformán kielégíteni. Néhányuk megelégszik az alapvető szükségletekkel (étel, ital, lakás), másoknak autójuk van, kirándulni járnak stb. Nem egyformán érzékelik a szükségletek hiányát, saját fontossági sorrendjüknek megfelelően elégítik ki őket. Van, aki egy szépen berendezett lakást helyez előtérbe, van, aki a továbbtanulást vagy a könyvvásárlást. JAVAK A szükségletek kielégítésére szolgálnak a javak. A javak olyan hasznos dolgok, amelyek az emberi szükségleteket kielégítik. Különféle formáit ismerjük. Hozzáférhetőségük szerint szabad javak gazdasági javak Jellegük szerint anyagi javak nem anyagi javak 5
Hozzáférhetőségük szerint megkülönböztetünk: szabad javakat a természetben szabadon, elegendő mennyiségben fordulnak elő, és mindenki számára elérhetőek (a folyó- és tengervíz, a levegő, az erdei termések stb.), gazdasági (ritka) javakat korlátozott mértékben fordulnak elő, és nagyrészt az ember által előállított javak. Gazdasági ritkaságuk nemcsak korlátozott mennyiségükből ered, hanem hasznosságukból is, mert bizonyos szükségleteket elégítenek ki (kenyér, ház, lábbeli). Jellegük szerint ismerünk: anyagi javakat a természetből nyerik vagy állítják elő őket (nyersanyagok, iskolapad, nyaraló, könyv, fogkefe), nem anyagi javakat természeti folyamat eredménye (napsugárzás) vagy szolgáltatások (cipőjavítás, költöztető szolgálat, kozmetikai szalon, képzés, egészségügyi ellátás). Az ember nem képes kielégíteni minden szükségletét, mivel a javak többsége, amelyekre szüksége van, a gazdasági, vagyis ritka javak közé tartozik. Ezért mindig el kell döntenie, melyiket választja ki közülük, és melyekről mond le. A racionálisan gondolkodó ember úgy válogat a javak közül, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielégítse szükségleteit. A szükségletek minden emberi tevékenység alapját képezik. A szükségletek valaminek a hiányát jelentik. Kielégítésükre a javak szolgálnak. A gazdasági javak ritkák, mert állandó hiányuk tapasztalható, csupán meghatározott mennyiségben állnak rendelkezésre, és elő kell állítanunk őket. Az ember a szükségleteit saját értékhierarchiája alapján elégíti ki aszerint, hogy az egyes szükségleteknek milyen fontosságot tulajdonít. Szómagyarázat racionális ésszerű, gazdaságos, célszerű hierarchia rangsor, fokozatok rendszere prioritás első, elsődleges hely Kérdések 1. Mi a szükséglet? Mondjatok példákat! 2. Hogyan és miben különböznek az őskori és a mai ember szükségletei? 3. Mik a javak? A javak milyen fajtáit ismeritek? 4. Mitől függ az emberi szükségletek kielégítése? Feladatok és javaslatok 1. Gondolkodjatok el azon, milyen szükségleteitek vannak! a) Írjátok le a füzetbe azt a 9 szükségletet, amelyek szerintetek a legfontosabbak! b) Alkossatok csoportokat, és döntsétek el, hogyan teszitek fontossági sorrendbe a szükségleteket a következő séma szerint: az első sorban lesz a legfontosabb szükséglet, utána két nagyon fontos, aztán három fontos, kettő kevésbé fontos és az utolsó sorban egy, amely a legkevésbé fontos. 1 2 2 3 3 3 4 4 5 c) A csoportok egy-egy tagja ismertesse az osztállyal a szükségletek felosztását, és indokolja meg azt! 6
2. Próbáljátok felosztani a képen látható javakat szabad, ritka, anyagi és nem anyagi javakra! Döntéseteket indokoljátok meg! ásványi anyagok közlekedési rendszer folyómeder út élelmiszer erdei termés szántóföld költöztető szolgálat napsugárzás pad a parkban egészségügyi ellátás hűtőszekrény Maslow szükséglet-piramisa A. Maslow amerikai pszichológus kidolgozta az emberi szükségletek piramisát. Alapvetően hierarchikus felépítésű: minél lejjebb foglalnak helyet a javak a piramisban, annál nagyobb a prioritásuk, annál fontosabbak. Az önmegvalósítás szükséglete Az elismerés, a tisztelet szükséglete A szeretet, az elfogadás, az összetartozás szükséglete A biztonság szükséglete Alapvető fiziológiai szükségletek 2. A TERMELÉSI FOLYAMAT Kulcsfogalmak: bemenet (input), termelési tényezők, természeti források, munka, tőke, kimenet (output), termék, szolgáltatás, reprodukció (termelés), alternatív források felhasználása Már tudjuk, hogy a ritka (gazdasági) javak nagy részét az embernek kell előállítania megtermelnie ahhoz, hogy szükségleteit kielégíthesse. 7
A termelés az a tevékenység, amely folyamán a termelési tényezők (bemenetek) a termelési folyamat során hasznos termékekké és szolgáltatásokká válnak. Képzeljetek el egy szabóműhelyt. Egy alkalmi ruha megvarrásához szükségünk van szövetre, cérnára, gombra, ollóra, varrógépre és vasalóra, elektromos energiára és a varrónő munkájára. A bemenetek és a munka eredménye az alkalmi ruha lesz. Bemenet, termelési tényezők termőföld és a természeti erőforrások munka tőke Gyártás Kimenetek termékek szolgáltatások A TERMELÉS BEMENETEI Minden termelés megkövetel bizonyos termelési tényezőket bemeneteket. Ezek mindazok a javak, amelyeket felhasználunk a termelési folyamatban. A termelési bemenetek öszszességét termelési tényezőknek nevezzük. Három csoportba oszthatjuk őket: 1. A termőföld és a természeti források mindaz, amit az ember a természetből nyer, pl. a természeti kincsek, a víz, a levegő. 2. A munka céltudatos és célirányos emberi tevékenység, amelyet a termelés folyamatában fejtünk ki. A természeti források és a munka nem a termelés eredményei, elsődleges termelési tényezőknek nevezzük őket. 3. A tőke fizikai tőke: azok a javak alkotják, amelyeket arra állítottak elő, hogy felhasználhassák őket a termelés folyamán (gépek, berendezések, épületek, számítógépek), pénzügyi tőke: az a pénz, amelyen új termelőcsarnokot vagy nyersanyagot vásárolhatunk a termeléshez. A tőke mennyisége korlátlan. A termelési tényezők nem végtelenek, ezért értékesek. A gazdasági tényezők szűkössége okozza azt, hogy a társadalomnak mindig döntenie kell, hogyan használja ki azokat effektíven ahhoz, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat állítsunk elő, amelyekre szükségünk van. A termelési tényezőket sokféle célra felhasználhatjuk sokféle terméket állíthatunk elő belőlük. Ez a források alternatív felhasználása. A fát például felhasználhatjuk fűtőanyagként, de készíthetünk belőle bútort, papírt stb. GYÁRTÁSI KIMENETEK A gyártási kimenetek a termékek és a szolgáltatások. 1. A termékek olyan anyagi jellegű gazdasági javak, amelyek felhasználásra (cipő, ruházat, élelmiszer) vagy további termelésre szolgálnak (a pékség automata gyártószalagja). 2. A szolgáltatások nem kézzel fogható gazdasági javak, amelyek bizonyos tevékenységek által elégítik ki szükségleteinket (színházi előadás, számítógép-javító szerviz, szabászat). A termékek és a szolgáltatások, amelyek a piacon kaphatók, áruvá válnak. Mivel az emberi szükségletek szünet nélkül kielégítésre szorulnak (minden nap kell ennünk), a termelésnek is állandóan ismétlődnie kell. Ezt az állandó folyamatot nevezzük újratermelésnek (reprodukciónak). A termelés olyan emberi tevékenység, amelynek célja termékek és szolgáltatások előállítása a szükségletek kielégítése céljából. A termelés bemenetei a természeti források, a munka és a tőke. A termőföld és a természeti források nem a megelőző termelés eredményei. A munka összefügg az emberrel, munkaképességével és munkakedvével. A tőke a termelési folyamat eredménye. A termelési tényezők alternatív felhasználása is lehetséges. A termelés kimenetei a termékek és a szolgáltatások. Az ismétlődő termelés az újratermelés. 8
Szómagyarázat termelés fogyasztásra szolgáló anyagi javak előállítása effektivitás gazdaságosság, a források lehető legteljesebb mértékű felhasználása alternatív választható Kérdések 1. Magyarázzátok meg, mi a különbség a szolgáltatás, a javak, a termékek és az áru között! 2. Magyarázzátok meg a termelési folyamat fogalmát, bemeneteit és kimeneteit! 3. Magyarázzátok meg, mit jelent a termelési tényezők gazdasági szűkössége! Feladatok és javaslatok 1. Egy egyszerű termelési folyamatra példa lehet a palacsintasütés. Írjátok le ennek az édességnek az elkészítési folyamatát a termelési tényezők szempontjából, és nevezzétek meg a termelési folyamat egyes fázisait! Segít ebben az előző oldalon található táblázat és az alábbi képek is. LISZ Í TEJ Ó TÚR VAJ 2. Soroljatok fel további példákat a termelési folyamatra, és határozzátok meg a termelés bemeneteit és kimeneteit! Segít a következő példa. Szabászat: termelési folyamat termelési bemenetek és kimenetek Termelési bemenetek Termelési kimenetek DIVATÁR U 3. A következő emberi tevékenységek közül melyik esetben beszélünk a munkáról úgy mint termelési tényezőről? a) A pedagógus egy szakfolyóiratot olvas, hogy abban aktuális információkat találjon. b) Valaki egy bulvárlapot lapoz pihenésképpen. c) Az óvónéni az óvodában játszik a gyerekekkel. 9
A fenntartható termelés célja, hogy a termelési folyamatok okozta környezetszennyezést csökkentse. A termelési folyamatoknak úgy kéne működniük, hogy minél kisebb mértékben szennyezzék a környezetet. A természeti források, mint a levegő és a víz kímélésnek egyik módja az, hogy a termékek élettartamát növeljük; környezetbarát termelési módszereket (pl. újrahasznosítható reklámtáskák gyártása) használunk; új technológiákat vezetünk be, például a hulladék másodlagos nyersanyagként való felhasználását; csökkentjük az energiafelhasználást a termelésben; kevésbé energiaigényes fogyasztókat gyártunk. Az állam büntetést befizetendő illetéket állapít meg a környezetszennyezésért. 3. A KÖZGAZDASÁGTAN ÉS A GAZDASÁG Kulcsfogalmak: közgazdaságtan (ökonómia), gazdaság, mikroökonómia, makroökonómia, ritka források (a források szűkössége) A gazdálkodás alapfogalmaival naponta találkozunk a családban és a háztartásban. Szüleitek naponta biztosítják az egész család szükségleteit, amikor élelmiszert, cipőt, ruhát vásárolnak, kifizetik a lakbért, a villanyszámlát stb. A KÖZGAZDASÁGTAN Már az ókori Görögországban is foglalkoztak a tudósok a gazdaság kérdéseivel mind a háztartásokkal, mind az állammal kapcsolatban. Az ökonómia (gazdaság) szó a görög oikonomia (oikos ház, és nomos törvény) szóból származik, jelentése pedig otthoni gazdálkodás vagy háztartásvezetés. Az ökonómia mint tudományág a 18. század második felében alakult ki. Megalapítójának Adam Smith angol közgazdászt tartják. Az eddig tanultakból már tudjátok, hogy a szükségletek kielégítésére szolgáló források (szántóföld, víz, nyersanyagok, pénz stb.) mennyisége korlátozott. Ezért az egyének, a vállalkozók és az egész társadalom dönteni kényszerül, mire használja fel a ritka forrásokat, és mely szükségleteit elégítse ki. Például ha van 200 eurónk, vehetünk rajta biciklit vagy sílécet, de egyszerre mindkettőt nem. A társadalomnak ugyanígy döntenie kell, hogyan használja fel a lehető leghatékonyabban a termelési tényezőket ahhoz, hogy legyen elegendő élelem, működjön az iskolarendszer és az egészségügy. A ritka források ezen problémája mindenhol érvényes, és ennek megoldásával foglalkozik az ökonómia. A közgazdaságtan olyan tudomány, amely azt kutatja, milyen módon használja fel az adott társadalom a ritka forrásokat hasznos termékek előállítására, és hogyan osztja el őket a lakosság különféle csoportjai között. A közgazdaságtan tehát csak a ritka források feletti döntésekkel foglalkozik, mert ezeknek a mennyisége korlátozott. A közgazdaságtan legegyszerűbb definíciója az, hogy a gazdaságról szóló tudomány. MIKROÖKONÓMIA ÉS MAKROÖKONÓMIA A közgazdaságtan később két részre oszlott: mikroökonómiára és makroökonómiára. A mikroökonómia (mikro kicsi) az egyén (fogyasztó) és a termelő (vállalat) viselkedését vizsgálja a piacon. Arra a kérdésre ad választ például, hogy: Miért részesítenek előnyben a fogyasztók bizonyos árut? Mi alapján döntenek vásárláskor? A vállalatok miért egy meghatározott árufajtát kínálnak? Hogyan állapítják meg az egyes termékek árát? A makroökonómia (makro nagy) a gazdaság mint egész működésével foglalkozik. A következő kérdésekre keresi a választ: Hogyan oldjuk meg a munkanélküliség kérdését? Mennyi terméket gyárt és ad el az egész gazdaság? Mi az áremelések oka? Milyen árut exportáljunk az Európai Unióba? Milyen termékeket hozzunk be? 10
GAZDASÁG A gazdaság az emberek gazdasági tevékenységét jelenti. Magában foglalja a javak és szolgáltatások előállítását, szétosztását, cseréjét és felhasználását. A gazdaság célja a társadalom szükségleteinek a kielégítése. Minden gazdaságnak három alapvető gazdasági kérdéssel kell foglakoznia: Mit termeljen? Hogyan termeljen? Kinek termeljen? Részletesebben a következő témakörnél foglalkozunk majd ezekkel. A közgazdaságtan és a gazdaság szorosan összefüggenek, és hatással vannak egymásra. KÖZGAZDASÁGTAN elmélet A közgazdaságtan és a gazdaság kapcsolata elméleti alapon vizsgálja a ritka források felhasználását és elosztását GAZDASÁG gazdasági tevékenység az elméleti ismereteket felhasználja a gazdasági tevékenységben (gyakorlatban) A közgazdaságtan olyan tudomány, amely azt vizsgálja, hogyan használja fel a társadalom a szűkös javakat hasznos termékek előállítására, és hogyan osztja el azokat a lakosság egyes csoportjai között. Csupán a ritka forrásokról való döntésekkel foglalkozik. A közgazdaságtant mikroökonómiára és makroökonómiára osztjuk fel. A mikroökonómia az egyén (fogyasztó) és a termelő (vállalat) viselkedését vizsgálja a piacon. A makroökonómia a gazdaság mint egész működésével foglalkozik. A közgazdasági tudás segít a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Szómagyarázat szűkösség a források korlátozottságát, hiányát, hasznosságát, effektív felhasználását jelenti Kérdések 1. Saját szavaitokkal magyarázzátok el, mit kutat az ökonómia! 2. Miért foglalkozik az ökonómia csupán a szűkös javak felhasználásával? 3. Mit vizsgál a mikroökonómia, és mit a makroökonómia? Feladatok és javaslatok 1. A pedagógus felírja a tábla közepére az ökonómia szót (lásd a sémát). Ugyanezt teszik a tanulók a füzetükben (esetleg papíron). A tanulók feladata szabadon leírni és bekeretezni mindent, ami eszükbe jut az ökonómia szó kapcsán (pl. élelmiszer, mozi, termék, üzlet). Amikor a tanulók befejezik a feladatot (4-5 perc alatt), a papír szélére felírják a szavak számát. Végül a táblán összefoglaljuk az egyes fogalmakat. Egy tanuló felolvas mindent, amit leírt a füzetébe. A pedagógus beírja a táblára rajzolt sémába. A többiek ezt kiegészítik további fogalmakkal, amelyeket ők írtak le a füzetükbe. ÖKONÓMIA 11
2. Mely problémákat vizsgálja a mikro- és melyeket a makroökonómia az alább felsorolt közgazdaságtani problémák közül? a) munkanélküliség b) a háztartások fogyasztása c) a kisüzemek gazdálkodása d) az Európai Unió gazdasága e) az élelmiszerárak növekedése 3. Magyarázzátok meg saját szavaitokkal Adam Smith gondolatát a piac láthatatlan kezéről! Arisztotelész (384 332 Kr. e.) Nagy jelentőséggel bír az a gondolata, hogy a gazdasági tevékenység alapja a termelés és az árucsere az emberi szükségletek kielégítésének céljából. A gazdaság szón azt a gazdasági tevékenységet értette, amelynek segítségével az emberi szükségletek kielégíthetők. Az ökonómia kifejezés szinonimája a gazdaság. Ebből következik, hogy: az állam ökonómiája a nemzetgazdaságot jelenti, a vállalat ökonómiája a vállalati gazdálkodást jelenti, a háztartás gazdálkodását pedig a háztartás ökonómiájának is nevezhetjük. 4. AZ ALAPVETÕ GAZDASÁGI KÉRDÉSEK Kulcsfogalmak: Mit termeljünk?, Hogyan termeljünk?, Kinek termeljünk?, effektivitás Adam Smith (1723 1790) 1776-ban tette közzé A nemzetek gazdagsága című művét, amely a modern ökonómia alapja lett. A gazdaság működését szerinte az ember, a tulajdon és a vállalkozás szabadsága teszi lehetővé. Adam Smith-től származik a piac láthatatlan keze kifejezés. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság legtöbb kérdésének megoldása a piacon keresztül történik. A piacon találkoznak a termelők és a fogyasztók, és itt határozzák meg az áru értékét. A termelők a piacra dobják a szükséges árut, a fogyasztók pedig lehetőségeik szerint megvásárolják azt. Mindez a tevékenység az állam bárminemű központi irányítása nélkül megy végbe. Ennek ellenére olyan pontosan működik, mintha egy láthatatlan kéz irányítaná. Minden gazdaság, vállalkozó, cég vagy egyén három kérdést kell, hogy szem előtt tartson: Mit termeljen? Hogyan termeljen? Kinek termeljen? E kérdések megoldásában segít az ökonómia. MIT TERMELJÜNK? A válasz erre a kérdésre azt jelenti, hogy meg kell határoznunk, hogy milyen fajta terméket és milyen mennyiségben termeljünk: Állítsunk elő több élelmiszert vagy inkább számítógépet; több használati tárgyat vagy inkább több luxuscikket? Termeljünk kevesebb jó minőségű farmert, vagy inkább több olcsó nadrágot? Termeljünk használati cikkeket (mobiltelefon, kerékpár, póló), vagy inkább autópályát építsünk? 12
mikor termeljünk? Téli árut télen vagy már nyáron fogunk gyártani? Mikor kezdjünk hozzá a karácsonyi díszek, és mikor a húsvéti tojások gyártásához? A legegyszerűbb az lenne, ha a társadalom elő tudná állítani mindazokat a termékeket, amelyekre az embereknek szükségük van, és olyan mennyiségben, hogy mindenki szükségletét kielégítse. Azonban már tudjuk, hogy ez nem lehetséges, mert a termelési források korlátozottak. Ezért kell újra és újra döntenünk. HOGYAN TERMELJüNK? A társadalomban ez annak eldöntését jelenti, hogy ki fog termelni, és milyen forrásokból: Állami, magántulajdonú vagy szövetkezeti vállalatok fognak-e termelni? Nagy- vagy kisvállalatokról lesz-e szó? Miből fogjuk előállítani a villamos energiát? Szénből, vízből, atomenergiából vagy a nap és a szél segítségével? Milyen alapanyagokat használunk fel: természetes vagy szintetikus anyagokat? milyen technikával és milyen technológiai módszerekkel? Modern gépeket vásárolunk, vagy kézi gyártást használunk? Modernebb technológiai módszereket fogunk-e használni, mint eddig? A válasz ezekre a kérdésekre nem egyszerű, keresni kell az egész társadalomnak megfelelő döntéseket. A legfontosabb úgy termelni, hogy a termelés folyamán a legnagyobb effektivitást érjük el. Az effektivitás azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk a forrásokat, nem pazarolunk (pl. bútorkészítéskor, cipőkészítéskor a lehető legkevesebb hulladék keletkezzen, és ha keletkezik is, megoldjuk ennek további felhasználását). KINEK TERMELJüNK? Ez azt jelenti, hogy meghatározzuk, ki lesz a fogyasztó, hogyan osztódnak el a termelés eredményei. Mindenkinek egyformán osztjuk el vagy a bevételüknek megfelelően? Hogyan osztjuk el a termékeket a háztartások és a vállalatok között? Azt akarjuk, hogy többet keressenek a magasan képzett emberek, vagy a legalacsonyabban képzett munkások? Jó helyzetben legyenek azok az emberek is, akik elutasítják a munkát? A válaszok keresésekor figyelembe kell venni, hogy a lakosság egyes csoportjainak átlagos életszínvonalát megtartsuk, valamint azt is, hogy a környezet se károsodjon. A gazdaság alapvető kérdéseivel, hogy Mit termeljünk?, Hogyan termeljük?, Kinek termeljünk? minden társadalomnak, kistermelőnek, nagyüzemnek vagy egyénnek foglalkoznia kell. Mivel a termelési források minden társadalomban korlátozottak, hiány tapasztalható, ezért újra és újra döntenünk kell, mely szükségleteinket elégítjük ki, hogy a megelégedés a lehető legnagyobb legyen. A források effektív felhasználásáról akkor beszélünk, amikor minden forrást a lehető legnagyobb mértékben felhasználtunk, és nincsenek veszteségeink. Szómagyarázat életszínvonal a táplálkozás, a lakás, az öltözködés, a háztartás felszereltsége, az egészségügyi ellátás, az iskolarendszer, a kulturális intézmények stb. színvonalát értjük rajta, valamint a munka mennyiségét és fajtáját, a munka-, a természeti környezet, a szabadidő eltöltésének színvonalát stb. Kérdések 1. Mit jelent a gazdaság három alapvető kérdése? 2. Indokoljátok meg, miért kell minden gazdaságnak foglakoznia a három alapkérdéssel! 13
3. Mi az effektivitás? Hozzatok példákat a környezetetekből az effektív és a nem effektív gazdálkodásra! 4. Effektív-e családotok gazdálkodása? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni? Feladatok és javaslatok 1. Jan Botaska magánvállakozó. Cége lábbeliket gyárt. Milyen alapvető problémákkal kell foglalkoznia? Segítsetek Botaska úrnak az alapvető gazdasági kérdések megoldásával! Dolgozzatok a képekkel! Mit gyártsunk? Hogyan gyártsunk? Kinek gyártsunk? Mit gyártsunk? Hogyan gyártsunk? Kinek gyártsunk? 2. Hogyan oldjátok meg a Mit?, Hogyan?, Kinek? három gazdasági kérdést a karácsonyi ajándékok vásárlásakor nővéretek/bátyátok, édesanyátok, édesapátok számára, ha 10 -tok van? 3. Minden társadalomnak a legfejlettebbtől a legkevésbé fejlettig három gazdasági kérdést kell megválaszolnia. Alkossatok csoportokat! Mindegyik csoport más-más társadalomban oldja meg a három kérdést! Használjátok fel a földrajzból és a történelemből szerzett ismereteiteket! Társadalomtípusok: 1. őskori társadalom 2. indiánok 3. afrikai törzsek 4. középkori társadalom 5. Alaszka lakosai 6. a 21. század fejlett társadalma 14
Ma egymilliárd ember él a világon extrém szegénységben, vagyis Szlovákia lakosságának 200-szorosa. Az extrém szegénység például azt jelenti, hogy az emberek kevesebb mint napi egy dollárból tartják fenn magukat. Sokan közülünk egy kávéra, egy hosszabb telefonhívásra vagy egy folyóiratra többet költenek, mint amennyi egy ennyire szegény ember napi megélhetésére jut. A világ lakosságának csaknem fele (kb. 2,5 milliárd ember) kevesebb mint napi két dollárból él. (Zajac, L. Návojský, A.: Panáčik proti chudobe. Metodická príručka pre učiteľov základných škôl. Bratislava, 2006, 8. o.) 5. A GAZDASÁG TÍPUSAI Kulcsfogalmak: utasításos gazdaság, piacgazdaság, vegyesgazdaság, tulajdon Van olyan gazdaság, amely a három alapkérdést utasításokkal oldja meg; van, amely a piacon keresztül vagy a kettő keverékével. Ennek alapján a következő gazdaságtípusokat különböztetjük meg. Gazdaságtípusok Piacgazdaság Utasításos gazdaság Vegyesgazdaság Keletkezés Nyugat-Európa, 17. és 18. század a 19. században terjed el a 20. század 20-as évei a Szovjetunióban a 2. világháború után Közép- és Kelet-Európa országai, Kína, Észak- -Kórea, Kuba, Vietnam, Mongólia a 19. és a 20. század fordulója, a világgazdasági válság (1929 1933) után terjedt el manapság az EU országai, az USA, Japán, a világ legtöbb országában Jellemzői a magántulajdon túlsúlyban van piaci mechanizmus szabad vállakozás a konkurencia léte az állami tulajdon túlsúlya központi tervezés központilag meghatározott árak, bérek nincs konkurencia különféle tulajdonformák, de túlsúlyban van a magántulajdon szabad vállalkozás piaci mechanizmus a konkurencia léte az állam korlátozott beavatkozása a gazdaságba Ki foglalkozik a gazdaság alapkérdéseivel a piac az állam a piac és az állam A PIACGAZDASÁG A piacgazdaságban a gazdaság alapvető kérdéseiről a piac dönt. A piacgazdaság a piaci mechanizmus segítségével működik. Ez azt a folyamatot jelenti, amelyben kapcsolatba kerül a kereslet és a kínálat, és ennek eredménye a piaci ár (a piaci mechanizmussal részletesebben a következő témakörben foglalkozunk majd). A szabad vállalkozás azt jelenti, hogy az egyének új vállalatokat alapíthatnak, vagy felszámolhatják az eddigieket. 15
Hogyan dönt a piacgazdaság a három gazdasági alapkérdésről? Mit termeljünk? a fogyasztó dönti el. Tőle függ, mely terméket vásárolja meg, és melyet nem. Hogyan termeljünk? a konkurencia (versenyszellem) dönt az azonos termékek gyártói között. Az a gyártó, amelyik jobb minőségű és olcsóbb árut képes előállítani, kiszorítja ellenfelét a piacról. Kinek termeljünk? a piac dönti el a kereslet és a kínálat alapján. Ez függ a fogyasztók bevételétől, valamint az áru és a szolgáltatás árától is. Annak termelünk, akinek van pénze a megtermelt áru megvásárlására. A piacgazdaság hiányosságai közé tartozik a munkanélküliség és az árak instabilitása, a szegények és a gazdagok közötti nagy különbségek, a környezetvédelem (a termelés hatásai a környezetre) iránti közönyösség. AZ UTASÍTÁSOS GAZDASÁG Az utasításos gazdaságban az alapvető gazdasági kérdésekben az állam dönt. A központi tervezés azt jelenti, hogy az állam utasítja a vállalatokat, mit és hogyan fognak termelni. Létezik egy központi terv (pl. ötéves terv), amellyel az állam a három alapkérdésről dönt. A központi tervben meg van határozva, hogy mit kell termelni, milyen forrásokból és milyen technológiával. Az állam központilag határozza meg a béreket és az árakat. Az utasításos gazdaság idején például egy liter tej Szlovákia minden üzletében ugyanannyiba került, és akár tíz évig sem változott. Hiánygazdaságról beszélünk, ahol mindig valamilyen áru hiányzott, másból viszont készlet halmozódott fel, mert senki sem vásárolta. Az emberek nem választhattak szabadon, ami csökkentette a munkakedvüket, valamint újítási és termelési készségüket is. VEGYESGAZDASÁG A vegyesgazdaság a gazdaság magasabb szintjét képviseli. A piacgazdaság minden jegyét felhasználja, de az állam korlátozott beavatkozása is jellemzi. Alapja a piaci mechanizmus. Mivel a piaci mechanizmus nem tökéletes, nem képes megoldani a gazdaság minden problémáját, ezért az államnak is be kell avatkoznia. Az állam jogi határozatokat (törvények, kormányrendeletek) hoz: gondoskodik az egészségügyről, az iskolaügyről, a rendőrségről, a hadseregről, az energiaellátásról, védi az egészségkárosultakat, az időseket, meghatározza a létminimum összegét, a munkanélküli segély nagyságát stb. Kellő figyelmet szentel a környezetvédelemnek is. A gyakorlatban egyszerűsítve ezt a gazdaságtípust is piacgazdaságnak nevezik. A Szlovák Köztársaság/Slovenská republika gazdasága 1989-től az utasításos gazdaságból fokozatosan ve-gyesgazdasággá változott. A TULAJDON A tulajdon fogalma azt jelenti, hogy valamit birtokolunk, a tulajdonunkban van, pl. gépkocsi, cég, telek stb. A tulajdonnak különféle formáit ismerjük, amit az alábbi séma ábrázol. Tulajdon magán- állami szövetkezeti községi/városi 16