A sikersztori folytatódik! Az Impulse német, cseh, szlovák és magyar nyelven jelenik meg. HU

Nr. 6 10/2004 HATÁRON ÁTNYÚLÓ IMPULZUSCENTRUMOK ALSÓ-AUSZTRIÁBAN, CSEHORSZÁGBAN, SZLOVÁKIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Három éves a határon átnyúló impulzuscentrumprojekt és a sikersztori folytatódik 2/3 GIZ Gmünd- Schrems 4/5 A Szlovák Köztársaság 6/7 GIZ-újdonságok 8 2.Évfolyam, 6.Szám A sikersztori folytatódik! Az Impulse német, cseh, szlovák és magyar nyelven jelenik meg. HU

Három éves a határon átnyúló impulzuscentrum-projekt és a sikersztori folytatódik A sikeres határon átnyúló munka első három évét követően folytatódik az un. GIZ-projekt s a munka klaszterek kialakítása révén válik intenzívebbé Az impulzuscentrumok munkája mostantól un. GIZ-klaszterekben folytatódik Ernest Gabmann tartományi tanácsos Az alsó-ausztriai GIZek (határon átnyúló impulzuscentrumok) az elmúlt három év során az EU mintaprojektjévé fejlődtek. A sikersztorit az Unió bővítése után is folytatni szeretnénk. Miután a 3 éves INTER- REG-támogatás futamideje lejár, 2004. novemberétől Retz és Drosendorf az első két GIZ-telephely, melyek a projekt további két éven át történő folytatásához támogatást kapnak az ecoplus Kft.-től valamint a NÖG-től. A projekt célja továbbra is határon átnyúló kezdeményezések és projektek megvalósítása. Az első, megalapozó fázis után most a kis- és közepes vállalkozások támogatása kerül előtérbe. Az első két határon átnyúló impulzuscentrum 2001. szeptemberében kezdte meg a munkát: az Alsó-Ausztria határrégiójában élő emberek gazdasági és magánjellegű kapcsolatainak fejlesztését a szomszédos országok lakóival. Dr. Ilan Knapp, az ecoplus Kft. ügyvezetője fejéből már jóval korábban kipattant ez az ötlet, s következetesen törekedett annak megvalósítására. Azért az első lépések megtételéhez, majd az út folytatásához jó nagy adag idealizmusra is szükség volt. Sokan kétségektől áthatva tekintettek az Unió bővítése elé. Az nem volt kérdés, hogy a bővítés megtörténik-e, de senki nem tudta pontosan, hogyan is kellene felkészülni erre az eseményre. Nemsokára már számosan támogatták azt az ötletet, hogy létre kellene hozni a határrégióban egy olyan szervezetet, mely a bővítésre történő felkészülésre koncentrál. Ezt követően aztán gyorsan nőtt a határon átnyúló impulzuscentrumok, az un. GIZ-ek száma. Időközben Alsó-Ausztria külső határszakaszának kereken 90 %-át lefedik ezek a szervezetek. A szomszédos országokban: Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon található partnerszervezetekkel együtt több mint 250 település vesz részt a munkában. Határtalan sikerek Időközben a GIZ-projektet követendő példaként tartja számon az Unió. Az impulzuscentrumuk elősegítik és támogatják a határon átnyúló kezdeményezéseket és projekteket, A GIZ-NET csapat Ernest Gabmann tartományi tanácsossal Gmündben, a 9. GIZ-NET Találkozón és a szomszédos országokbeli partnereikkel együtt az emberek gondolkodásában még meglévő határok leépítésén fáradoznak. A GIZ-ek által kezdeményezett számos aktivitás támogatja a gazdaságot és a lakosságot az Unió bővítése kapcsán felmerült gazdasági lehetőségek jobb kiaknázásában. Miközben kezdetben még a határon átnyúló társadalmi kapcsolatok kialakítása állt az első helyen, úgy mostanra a kis- és közepes vállalkozások interregionális támogatása került előtérbe. A GIZ-ek különféle szolgáltatásokat nyújtanak a vállalkozások számára, mint amilyen a kapcsolatok létrehozása, együttműködések és információk közvetítése, szakmai kirándulások és vásári fellépések szervezése, stb. A munka folytatódik Az Unió bővítése fontos mérföldkövet jelentett a GIZ-ek életében, hiszen ez volt az az esemény, mely láthatóvá tette és az érdeklődés középpontjába helyezte munkájukat. Számos, a bővítéssel összefüggő rendezvény esetében a GIZ-ek voltak a szervezők avagy segédkeztek ebban a folyamatban. Ez jelenti az impulzuscentrumok munkájának kezdetét az új fázisban. Az Unió bővítéséből eredő új lehetőségek kihasználásra várnak, és a GIZ-ek az időközben megszerzett szaktudásuk segítségével jelentősen hozzájárulhatnak ehhez. Fontos lépés volt a Köszöntünk, szomszéd elnevezésű közösségi projekt, melynek célja az új tagországok vendégpotenciáljának jobb kiaknázása. GIZ-klaszererek: fokozott együttműködés Az impulzuscentrumok erőik egyesítése és ezáltal a határrégió érdekében végzett munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében regionális GIZ-klaszterekké álltak össze. Kettesével-hármasával dolgoznak együtt ebben az új formában és ezáltal olyan szinergiahatásokat érnek el, melyeket régióik erőteljesebb és még jobb támogatására használhatnak fel. Ezen túlmenően szükség szerint tematikus klaszterek is alakulhatnak, melyek keretében egyes témakörök közös feldolgozására kerülhet sor. Szervezeti szempontból valamennyi GIZ az eddigi egyesületi formában működik továbbra is. A sikersztori folytatódik A GIZ-ek messzemenőkig teljesítették feladatukat, miszerint az emberek fejében lévő határokat kellett leépíteniük. Most új fázis következik, melynek keretében az eddigieknél is jobban foglalkoznak majd a határon átnyúló gazdasági együttműködés támogatásával. Az Alsó-Ausztria tartomány regionális támogatásra szánt forrásaiból származó 50 %-os támogatás, valamint az Alsó-Ausztriai Határvidék Fejlesztési Társaság (NÖG) által juttatandó források segítségével további 2 évre biztosított az alsó-ausztriai GIZ-ek tevékenysége. Dr. Ilan Knapp, az ecoplus ügyvezetője SZERKESZTŐI ÜZENET Az Európai Unió bővítése megtörtént. Számos rendezvényre került sor 2004. május 1.-én és a nevezetes nap környékén, melyek szervezésében a GIZ-ek jelentős szerepet vállaltak. Éppen az Unió bővítését követően vár ránk még számtalan feladat a határrégió együttműködése területén. Továbbra is az a cél, hogy a vállalkozások az Unió bővítésével összefüggő, egy évszázadban csak egyszer adódó lehetőséget a lehető legjobban kihasználják. Az impulzuscentrumok feladatuk minél jobb ellátása érdekében erőiket un. klaszterek keretében egyesítik, hogy ezáltal szinergiahatásokat érjenek el. A GIZ-projektek folytatását és még professzionálisabbá válását valamennyi impulzuscentrum új, egységes arculata teszi a nyilvánosság számára is egyértelművé. 2 3

GIZ-speciál: Gmünd-Schrems /Ceské Velenice GIZ Gmünd-Schrems Walter Mair, Gmünd alpolgármestere Csehország, mint kereskedelmi partner egyre fontosabb szerepet játszik. Jó lenne, ha ebből a tényből a határmenti régiók is profitálhatnának. Ezért azonban tenni is kell valamit. Itt nem csak konkrét gazdasági intézkedésekről van szó. A tartósan jó gazdasági kapcsolathoz bizalom és kölcsönös megértés szükséges. Ezekhez járul hozzá az impulzuscentrum. A határon átnyúló impulzuscentrumunk szeretné elérni, hogy az érintettek az együttműködésben esélyt lássanak. Ez az osztrák és szlovák kisrégión belülre éppúgy vonatkozik, mint az államhatáron átnyúló együttműködésre. Ennek során az is fontos, hogy az eltérő gondolkodásmódokat felismerjük és elfogadjuk. Martin Freytag mérnök, a GIZ Gmünd managere A határon átnyúló impulzuscentrum-projekt követendő példa lehet az európai határrégiók számára A mi kis településünk Kicsik és kedvesek: ilyenek a GIZ Gmünd hatáskörzetében fekvő helységek. És éppen ilyennek szeretnénk a szomszédainknak is bemutatni őket. Mindenki, aki kedvet érzett hozzá, részt vehetett egy, a saját településéről szóló információs tábla elkészítésében. Az eredmény 7 község részben nagyon különböző bemutatkozása lett, mégpedig eredeti módon, mint itt a képen a Gmündre néző ablak esetében is látható. A GIZ-hez tartozó települések bemutatkozása kis vándorkiállítás keretében járta be a Vitorazko partnerrégiót, ahol minden helyen 3-3 hétre állomásozott le. Most, ősszel a cseh partnertelepülések mutatkoznak be a GIZ Gmündhöz tartozó helységekben. Martin Freytag GIZ-manager, Gerold Guttmann, Walter Mair polgármester és Simone Gall (balról jobbra) prezentálják a Gmündre néző ablakot Marketing Dél-Csehországban Kik azok a csehországi lakosok, akik Ausztriában vásárolnak be? Lehetne-e bővíteni ezen vásárlók körét több információ és reklám segítségével? Hogyan lehet a cseh vásárlókat megszólítani, milyen újságokat olvasnak, milyen típusú reklámok hatnak rájuk? Sok, a határrégióban tevékenykedő vállalkozás teszi fel magának ezeket a kérdéseket. A GIZ Gmünd-Schrems megpróbálta megadni a kérdésekre a válaszokat. Az ő kezdeményezésükre a Gmündi Gazdasági Kamara és a Határmenti Munkaközösség együttműködésével e témakörhöz kapcsolódó rendezvény megszervezésére került sor, melynek keretében egy Ceske Budejovice-i reklámszakember elemezte a lehetőségeket és a hibaforrásokat. E rendezvény következtében indították a Gmünd-i járáshoz tartozó vállalkozók első reklámkampányukat Ceske Budojevice körzetében. Ezen túlmenően a Ceske Budejovice-i vásáron is közös standdal jelentkeztek a vállalkozók, mégpedig a Köszöntünk, szomszéd - Vítáme Vás sousedé mottó alatt. Vállalkozók mindig a pályán A kétségbeesés motiválta a tettet. A hangulat a 2001/2002 téli időzakban mélyponton volt, az újságok tele a Temelíni Atomerőműről és a Benesi Dekrétumokról szóló hírekkel. Úgy tűnt, hogy a cseheknek és osztrákoknak nincs már mondanivalójuk egymás számára. Ebből ennyi elég volt! mondta Lenka Szervezek egy bált. 2002. márciusában került sor az első osztrák-cseh bálra, és ott aztán minden másképpen történ. A hangulat oldott volt, a vendégek megrohamozták a büfét, (ebben egyértelműen az osztrákok nyertek) - elgondolkodtató éjszaka volt. Azóta évente kétszer osztrák-cseh bálra kerül sor - egyik alkalommal Veleniceben, másodszor pedig Gmündben. Különösen a két ország vállalkozói képviseltetik magukat nagy számban ezeken a bálokon. Hol is lenne egyébként lehetőségük rá, hogy egymást, mint szomszédot kötetlen hangulatban közelebbről is megismerjék? Átkelők -Vychody Gmündben az ember nem csak átmeneti időszakot él, hanem egy átkelőhelyen is. Legyen az iskolalátogatás, munkába menet, bevásárlás, szórakozás - folyamatosan átkelünk a határon. Külön kiállítást szentelnek most ennek a témának. Különböző szobrokon túlmenően a víz hivatott ábrázolni a Gmünd-i és Ceské Velenice-i átmenetet/átkeléseket. Víz szállítja az irodalmi tartalmú, palackba zárt üzenetet, ez képezi a hátteret kivetítésekhez, sőt játszótérként is használható. És milyen az élet az átmenet középpontjában? Nyugodt és kényelmes, hiszen a sebesség mindig a tengelynél a legalacsonyabb 100 kis határsértő Ez az akció a hatóságok tétlensége ellen indult, amelyek az erőfeszítések ellenére még mindig nem engedélyezték a csoportos vízumok kiadását iskolai és ifjúsági csoportok számára. 50 cseh gyermek lépte át mindenfajta útlevél nélkül a határt. 50 osztrák gyerek terelte el a határőrök figyelmét ezalatt. Ezután mindkét gyermekcsoport a szomszéd nyelvén énekelt és apró ajándékokat adták Fémszobor készül a Velenice-i technikum műhelyében át egymásnak - végülis nem csak valami ellen léphetünk fel hanem valamiért is és május 1. - az Unió bővítéséig - már csak 14 óra volt hátra. Persze csak kismértékben sértették meg a határt e rendezvény keretében. 100 kis határsértő lépte át röviddel az Unió bővítése előtt a határt Gmündnél Szemben a nappal Szemben a nappal a mottója a Gmünd óvárosában minden évben megrendezésre kerülő ünnepi rendezvénynek. És valóban, amikor Velenice lakói az elmúlt év június 28.- án 10 órakor a határtól a nappal szemben mentek, mindig csak délkelet felé, elérkeztek Gmünd főterére, és az óvárosi rendezvény kellős közepén találták magukat. Mindjárt csatlakozhattak is a résztvevőkhöz, miközben egy cseh műsorvezető hölgy köszöntötte őket. Az idén másodszor került sor határon átnyúló jelleggel a rendezvényre. Miközben az elmúlt év során közös cseh-osztrák kerékpárút megnyitása állt a rendezvény középpontjában, ezévben a gyermekgaléria - volt a fő attrakció: gyermekrajzok kerültek kiállításra a két város kirakataiban. Nos, és miről szóltak a rajzok? Természetesen arról, hogy szemben a nappal. Jaromír Slíva, Ceské Velenice polgármestere Az Unióhoz történő csatlakozás következtében a Cseh Köztársaság újra Európa középpontjába került. Rajtunk múlik, hogy mit tudunk ebből az új helyzetből kihozni, hogyan sikerül a szükséges változtatásokat pozitív irányba vinni. A szomszédunkkal való jó együttműködés segítségével hamarabb érhetünk el sikereket ebben a folyamatban. Csehország és Ausztria között az együttműködés teljesen problémamentes és egyszerű : amint valamilyen közös vállalkozásba fognak az érintettek, a kulturális és nyelvi akadályok szinte maguktól eltűnnek. Megpróbálom ezért az elméletei jellegű beszélgetéseket és vitákat lerövidíteni, és mihamarabb megkezdeni a közös munkát. Markéta Popelová, a Ceské Velenice-i impulzuscentrum managere 24 5

A Szlovák Köztársaság PILLANATFELVÉTEL Hivatalos név Terület Lakosság Népsűrűség Főváros Nyelvek Alsó-Ausztria szomszédairól szóló sorozatunk lezárásaként most a Szlovák Köztársaságról nyújtunk áttekintést. Szlovákia államterületének nagy részét a Nyugati Kárpátok hegy- és dombvidékei uralják. Délnyugaton a Duna mentén húzódik a Délkelet-Szlovák Alföld, melynek nyugati szélén fekszik a főváros, Pozsony. Az ország területe 49.034 m2, lakóinak száma kb. 5,4 millió fő. Változatos történelem A Habsburg -birodalom 1918-ban bekövetkezett szétesését követően a csehek és szlovákok államszövetséget alapítottak Csehszlovákia néven, mely 1948-ban a szocialista világrendszer része lett. Közvetlenül a Középés Kelet-Európában a 80-as évek végén b e k ö v e t k e z e t t rendszerváltozás után a mai Cseh Köztársaság valamint Szlovákia föderáció formájában létezett. 1991. és 1992. években megtárgyalták Csehország és Szlovákia békés különválását, mely 1993. január 1.-én lépett hatályba. Szlovák Köztársaság (Slovenská republika, SR) 49.030 km2 5,415 millió lakos (2001. május) 110 lakos/km2 a lakosság 57 %-a városlakó Bratislava (Pozsony) kb. 500 000 lakosa van szlovák (mint hivatalos nyelv), az ország déli részén elterjedt a magyar, keleten a rutén Vallások 2/3 római-katolikus, unitárius (4 %), Etnikai csoportok Közigazgatás Linkek evangélikus (6 %), református (2 %), ortodox (1 %) szlovákok (85,67 %, ebből 1o% a roma kisebbséghez tartozik), magyarok (10,57%), csehek (1,09%), ukránok és rutének (0,60%), németek (0,1%) 8 megye / 79 járás korlátozott települési önigazgatás kormány: http://www.government.gov.sk parlament: http://www.nrsr.sk államelnök: http://www.prezident.sk Az Európai Unióba vezető út A Szlovák Köztársaság már 1995.-ben hivatalosan kérelmezte felvételét az Európai Unióba. Eközben azonban a szlovák állam külpolitikailag elszigete- lődött, mely elsősorban a Meciar-kormány önkényes fellépésének volt köszönhető. A külpolitikai helyzet csak az 1998. évi választásokat követő hatalomváltás után javult, az új koalíciós kormány ugyanis következetes EU-barát irányvonalat követett. Ez a politika hamarosan meghozta gyümölcsét. 1999. végén Szlovákiát meghívták az uniós csatlakozási tárgyalásokra, melyek 2000. februárjában kezdődtek el. A Szlovákia által azóta elért sikerek imponálóak és lehetővé tették, hogy az ország a bővítés első körében, 2004. májusában csatlakozzon az Unióhoz. Slovakia map by António Martins and boundaries data by Jarig Bakker Szlovákia és közigazgatási egységei Pozsony, Szlovákia fővárosa időközben nyugati színvonalú metropolisszá fejlődött Adóügyi reform és a gazdaság 2004. újévre az uniós tagország-jelölt radikális adóreformot hajtott végre. Alacsony adókulccsal jellemezhető rendszer került bevezetésre, ahol egységesen 19%-os kulcs érvényesül a személyi jövedelmek, a vállalkozási nyereségek, sőt az ÁFA tekintetében is. Annyira azonban mégsem alacsony az új, egységes adókulcs, mint amilyennek tűnik: ha korrigáljuk az adóalap tekintetében, akkor, pl. osztrák kritériumok szerint 25 % jönne ki. A Szlovákiában folyamatban lévő adóreform célja az, hogy az új uniós tagország pénzügyminisztériumának 5 %-kal több adóbevételt biztosítson és a külföldi közvetlen beruházásokat jelentős mértékben fellendítse. Ezekre szüksége is van az országnak, ugyanis Szlovákia átlagos munkanélküliségi rátája 17,4 %, miközben jelentős regionális különbségek tapasztalhatóak. Így Pozsonyban csak 5 %, egyes kelet-szlovákiai régiókban azonban akár 35%-ot is elér. Az uniós belépéshez szükséges gazdasági kritériumok teljesítéséhez szükséges reformprogram sikeres volt, és az 1999-es 1,9 %-os gazdasági növekedés 2001-re 3,3%, 2002. év végére pedig 4,4% -ra nőtt. Az inflációs ráta is csökkenő tendenciát mutat. 2000-ben még 12%, 2001-ben azonban 6,7%-ra csökkent Csökkenő infláció és fokozódó gazdasági növekedés jellemzik Szlovákia gazdaságát és 2002. év végén már csak 3,3%-ot tett ki. Források: Osztrák Európapolitikai Társaság, ORF, ZDF, Szövetségi Kancelláriahivatal, Bécs, Külügyi Hivatal, Berlin. SZLOVÁKIA GAZDASÁGA SZÁMOKBAN Ágazatok részesedése a GDB-ben szolgáltatások 62,7 %, ipar 32,7 %, mezőgazdaság 4,6 % (2001) GDP/lakos vásárlóerő alapján (2001) 11.100 Euro Inflációs ráta (2000) 12,3 % Munkanélküliség 17,4 % Kereskedelmi mérleg egyenlege (2001) -2.383 Mio. Euro Export 59,9 % az Unióba irányul Import 49,8 % az Unióból származik Fő exporttermékek (1998) Járművek és egyéb szállítóeszközök (21,7 %), fémek és fémtermékek (17,7 %), gépek, készülékek, elekt ronikai berendezések (16,1 %) továbbá textíliák és ruházat (7,9 %) Ásványkincsek Többek között vasércet, kőszenet, rezet, ólmot, kősót és kőolajat bányásznak. továbbá ezüst, ón, barnaszén, cink, mangán, antimon és mészkő lelőhelyek is vannak Fő kereskedelmi partnerek Németorszég, Csehország, Oroszprszág és Ausztria 6 7

Short-Cuts RÖVID HÍREK AZ IMPULZUSCENTRUMOKBÓL Gondolta volna, hogy az egyik legjobban kereső szupermodell cseh hölgy? Karolina Kurkova a 2003. év során a Victorias Secret és Tommy Hilfiger számára modellkedett és ezzel kb. 5,4 millió Eurót keresett Szlovákiában több, mint 1300 ásványvizes és termálforrás tör elő? A legismertebb termálfürdők a következők: Pieštany, Sliac, Lúcky, Bardejov, Smrdáky, Štrbské valamint Vyšné ružbachy a magyarok kb. harmada Magyarország határain kívül él? (legtöbben az USA-ban) a Barbie-baba lengyel eredetű? Ruth Handler, egy tízgyerekes lengyel bevándorlócsalád legfiatalabb gyermeke alkotta meg. Díjakat nyert a Köszöntünk, szomszéd projekt Egyszerre két díjat is nyert a Köszöntünk, szomszéd elnevezésű GIZ közösségi projekt 2004-ben: a Dr. Erwin Pröll Jövőépítő Díj 2004. esetében a projekt a Szomszédság kategóriában tudta ezt a mérföldkövet megszerezni, az EUREGIO Innovációs Díj 2004. elbírálása során pedig fődíjat kapott a Határon átnyúló médiák és kommunikáció kategóriában. Az ílymódon elnyert díjakat arra használják, hogy a projekt résztvevői számára még több szolgáltatást tudjanak nyújtani. Impulzuscentrumok egységes arculattal A határmenti régióban a GIZ-szervezetrendszer időközben már fogalommá vált a szakszerű határon átnyúló tevékenységekben a gazdaság és a kisrégiós munka területén. Az egyes GIZ-ek azonban eddig nagyon egyedi módon prezentálták tevékenységüket. A klaszterek keretében folyó szorosabb együttműködéssel, valamint a GIZ-ek professzionálisabbá válásával párhuzamosan egységes arculat került kidolgozásra, melyet ősztől valamennyi GIZ alkalmazni fog. Szakmai gyakorlat Thayalandban 2004. nyarán egy, a GIZ Thayaland részéről a Dačice-i Mezőgazdasági Iskolával közösen megvalósított csereprojekt keretében (Leonardo da Vinci Uniós Program) hat cseh fiatal töltötte szakmai gyakorlatát Thayaland-i üzemekben. Így a fiataloknak volt lehetősége megismerkedni az osztrák struktúrákkal és munkamódszerekkel. A tapasztalatszerzés azonban kölcsönös volt, és a gazdák a maguk részéről kapcsolatokat tudnak kialakítani lehetséges kooperációs partnerekkel. Ezt a projektet az Európai Bizottság az INTERREG IIIa közösségi kezdeményezés, (ERDF - European Regional Development Fund), Alsó-Ausztria Tartomány és az Alsó- Ausztriai Határrégió-fejlesztési Kft. (NÖG) támogatja Impresszum Mediatulajdonos és kiadó: ecoplus., Alsó-Ausztria Regionális Fejlesztési Ügynöksége Kft., 1010 Wien, Lugeck 1 e-mail: headoffice@ecoplus.at Redaktion ecoplus: Ewald Brunmüller Alapvető irányultság : Információk határon átnyúló impulzuscentrumokról Nyomdai munka: Berger, Horn Fotók: ecoplus Kft., AA Tartományi Sajtószolgálat, GIZ Gmünd, GIZ Ceské Velenice, Köszöntünk szomszéd munkaközösség, GIZ Thayaland