GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola 2011. június
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA 7. hét Családi gazdaság, háztartás, morális gazdaságok Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
Piac és háztartás Háztartások ellátása javak és szolgáltatások beszerzésének különböző csatornái zöldségek: házikert, piac, szupermarket, biotermék házhozszállítás gyermekgondozás: állami bölcsőde, magánbölcsőde, családi napközi, rokonok, szülő otthon marad termelés, fogyasztás, elosztás ezen a ponton összekapcsolódnak elérhető/preferált beszerzési módok történeti és társadalmi adottság Családi gazdaság, paraszti gazdaság: sajátos háztartás: termelés a háztartási, rokoni kapcsolatokba ágyazottan történik
Paraszti gazdaságok Sajátos gazdasági pozíció: relatív önállóság: föld és munka felett maguk rendelkeznek egyszerre termelnek maguknak és a piacra rugalmasan reagálnak a gazdasági változásokra: válság: önellátás, befelé fordulás fellendülés: szélesebb körű társadalmi integráció Kettős reprezentáció: nosztalgikus beállítódás: kemény munka fenntarthatóság hagyományos erkölcsök forradalmi beállítódás: elmaradottság összefogás hiánya, csak önmagukkal törődnek
Paraszti gazdaságok Evolúciós elképzelés: paraszt: félúton a törzsi ember és a gyári munkás között A megközelítés problémái: a parasztság jelentőségének csökkenése csak a nyugati társadalmakra jellemző, nem univerzális a sajátos kulturális beállítódások nem feltétlen a múlt maradványai, hanem jelen kihívásokra adott választok A mai paraszti gazdaságok a kapitalista termelési mód részei szimbiózis az iparosított mezőgazdaság és a paraszti gazdaságok között munkaerő megosztása a családi gazdaság és a mezőgazdasági bérmunka között
A csajanovi alapok Csajanov (1925) Az orosz paraszti családok gazdasági döntéseinek elemzése Alapprobléma: a vállalatok a munkabér alapján képesek kalkulálni a profittal, de a családi gazdaságoknál a munkabér nem jelentkezik Meghatározó elv: munka-fogyasztási egyensúly tényezők: szükségletek (hány embert kell élelemmel ellátni) mennyire megerőltető a munka adó, bérleti díj, eszközök ára Családciklusok: gyermekek száma, életkora (munkára fogható-e) megművelés alá bevont földterület nagysága
A háztartás határai Gudeman (1978) A panamai paraszti gazdaságok átalakulása, átmenet a kapitalista gazdaságba Családi gazdaság: rokonság, háztartás, termelési egység határai egybeesnek a gazdasági egységek függenek a rokonsági kapcsolatoktól, azok révén termelődnek újra a rokoni kapcsolatok egyben termelési viszonyok a rokoni kapcsolatokat az együttélés határozza meg, az együttélés a termelés szükségleteihez igazodik a rokonság felépítmény a termeléshez képest
Morális gazdaság Scott (1976) A délkelet-ázsiai parasztlázadások (1930-as évek) magyarázata A prekapitalista társadalmak radikálisan különböznek: reciprocitás normája létfenntartás joga Létfenntartási etika biztonság és kiszámíthatóság mindenek felett kockázatcsökkentő társadalmi intézmények: együttműködésre épülő rokoni és családi kapcsolatok anyagi nehézségek esetén jogosultságok és kötelezettségek rendszere paternalista birtokviszonyok Morális gazdaság: helyi gazdaság működésére vonatkozó normatív elvárások
Morális gazdaság Gyarmatosító állam, mezőgazdaság kommercializálódása: piaci bizonytalanságok jövedelmek fluktuációja kockázatterítő intézmények (rokonság, faluközösség) leépülése kiegészítő kereseti formák ellehetetlenülése fix összegű földbérlet (földbirtokossal való kockázatmegosztás vége) növekvő adók Társadalmi polarizáció A változások ellentmondásba kerülnek a morális gazdasággal ellenállás és lázadás
Családi vállalkozások Olaszországban Yanagisako (2002) Como (Észak-Olaszország) Családi tulajdonú selyemmanufaktúrák Fő gondolat: a tőkésosztály létrejötte is egy folyamat eredménye külső és belső harcok a társadalmi nem és a rokonság meghatározó Belső rétegzettség felsőbb réteg középréteg eltérő gazdasági, kulturális, rokonsági minták, gyakorlatok
Családi vállalkozások Olaszországban Öröklés: hagyomány (csak fiú) jog (mindenki egyenlően) a család és vállalkozás folytonossága mint vezérmotívum középréteg: dezintegráció, iparágon belüli versengés felsőbb réteg: tőkekoncentráció és szegmentáció (kevesebb konfliktus) Rokonság: nukleáris család dominál ( folytonosság ) házasságon alapuló kapcsolatok (meny, vő): a középrétegnél részt vesz, felsőbb rétegnél nem vesz részt a vállalkozás irányításában folyamatos harc: családhoz tartozó, de a vállalat működtetéséből kimaradó rokonok
Családi vállalkozások Olaszországban A család és vállalat határai: gyakorlatban teljesen összemosódik (vasárnapi ebéd hozzávalóiról céges számla) az ideológia szintjén nagyon erős: társadalmi nemeken alapuló megosztás a vállalkozás ügyeinek vitele a férfi feladata a család folyamatosságának, összetartásának fenntartása a nő feladata (gazdasági funkciója is jelentős: családi cég) Női vezetők: felsőbb réteg: igen középréteg: nem technikai tudás nélkülözhetetlensége oktatás-képzés területén hagyományos nemi szerepek