KÖZLEMÉNY Búcsúzott a SZÉF megalakult a RÉF és a 2011 évi cafetéria ügyében ülésezett a BÉT! 2011. január 28-án 12 00 órakor a Hivatásos T zoltók Független Szakszervezete a Vám és Pénzügy r Dolgozók Szakszervezete és a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége által 2011. január 11-én történt kezdeményezése alapján összehívásra került a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztet Fóruma (SZÉF) záró ülése és a Rendészeti Érdekegyeztet Fórum (RÉF) alakuló ülése. A kormányzati oldalt Dr. Pintér Sándor belügyminiszter képviselte. A Büntetés-végrehajtási szervezetet Varga Valéria és Markos Zoltán bv. ezredes, az FBVSZOSZ-t Fabók Ferenc elnök és Kucsera Miklós f titkár képviselte. Közel egy órás vita után elfogadásra került a RÉF alapszabálya. Majd az egyebek napirendek között szó esett a T zoltók túlóra pereir l, a 25 éves szolgálati id vel rendelkez k illetményéb l levont munkavállalói járulékokról. Továbbá a HTFSZ és az FBVSZOSZ (FBVSZOSZ BÉT javaslatok 7. es pontja) kezdeményezte a miniszternél a 2010. évi CXLVII. Törvény alapján megkezdett megbízhatósági vizsgálatok részeként a hivatásos állomány tagja hozzátartozóinak nyilatkoztatását. A HTFSZ és az FBVSZOSZ is kérte a minisztert, hogy vizsgálják felül azt, hogy a kollégák olyan információval keresték meg mindkét szervezetet, hogy több helyen erre a nyilatkozat tételre kötelezik a hozzátartozót. Dr. Pintér Sándor ígéretet tett arra, hogy intézkedik az ügyben, egységes utasítást ad ki erre vonatkozólag. A HOZZÁTARTOZÓKAT NEM LEHET KÖTELEZNI ARRA, HOGY A NYILATKOZATOT KIT LTSÉK! AZÉRT MERT A HOZZÁTARTOZÓ NEM TÖLTI KI A NYILATKOZATOT, AZ ÁLLOMÁNY TAGJÁT SEMMILYEN JOGHÁTRÁNY NEM ÉRHETI! (Aki esetleg ilyet tapasztal, vagy hozzátartozóját erre akarják kötelezni, az haladéktalanul jelezze érdekképviseletünknek.) A RÉF megalakulását követ en már sz kebb körben megkezd dött a Belügyminisztérium Érdekegyeztet Tanácsa (BÉT). Dr. Pintér Sándor elmondta, hogy els dleges feladatának tekinti az ígéretét miszerint az állomány nem szenvedhet anyagi veszteséget. A cafetéria a kormányrendeletnek megfelel en bruttó 200.000 forint. Ett l eltérni nem tud! A helyi tömegközlekedési bérleteket a cafetéria elemei közé sorolják, ezért annak biztosítását más módon oldják meg. Az APEH-l felvették a kapcsolatot több megoldás is felvet dött. A bérleteket vagy az utazási lehet séget illetve a bérletek árának visszatérítését a minisztérium finanszírozni fogja a fenti APEH állásfoglalás dönt annak módjáról. Felhívjuk azon tagjaink figyelmét akik a 2011. évi éves helyi tömegközlekedési bérletet amit a munkáltató biztosított már felvette azok a cafetéria során ne nyilatkozzanak a bérletr l. (A bérletek 2010 évben kerültek beszerzésre az akkor érvényes jogszabályok alapján, a Hszt. 113. (2) bekezdése és a 7/1997. (III.26.) IM rendelet 28. (1) bekezdése szerint.) Aki még nem kapták meg a bérletüket azok figyelmét felhívjuk, hogy a finanszírozás módja a fent említettek szerint fog történni. Amennyiben bérletet vesz a számlát és a szelvényt feltétlen rizze meg mindenki, hogy a bérlet megvásárlását ezzel tudja igazolni. Az iskoláztatási támogatással kapcsolatban kérdésünkre a válasz az volt, hogy a cafetéria része, azonban az ígérethez híven dolgoznak azon, hogy a kollegáinkat cafetéria kifizetés során nettó veszteség a 2010 évhez képpest ne érje, és ezt az évvégéig realizálják. Aki megteheti, annak azt javasoljuk, hogy a cafetéria elemek kiválasztása
során válasszon az iskolakezdésivel azonos adó alá es más juttatást (pl: étkezési utalvány), így kikerülhet az esetleges cafetéria veszteség. Érdekképviseletünk javaslatot tett a cafetéria b vítésére, két adómentes elemel! Az Szjatörvény szabályozása alapján a béren kívüli juttatások körében két olyan elem is szerepel, amely a törvényi szabályozás feltételeinek megfelel en adómentes: - Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról I. számú mellékletének 8.28. pontja szerint a kifizet által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belép jegy, bérlet. A biztosító a kockázati életbiztosítás alapján nyújtott haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása az Szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. pontja alapján adómentes. El reláthatólag egy héten belül a cafetéria rendelet kiadásra kerül és megkezd dhetnek a nyilatkoztatások továbbá a bérletekkel kapcsolatos anomália végére is pontot tehetünk. Kértük a minisztert arra, hogy az el zetesen megküldött napirendi pontokat (újságunkban és honlapunkon ezek elérhet ek) írásban válaszolja meg részünkre. Budapest, 2011. január 30. FBVSZOSZ FBVSZOSZ JAVASLATAI: Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úr részére Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Budapest Tisztelt Miniszter Úr! A Belügyi Érdekegyeztet Tanács következ ülésének id pontjára (2011. január 28.), valamint az ügyrendben foglaltakra figyelemmel a Független Büntetés-végrehajtás Szakszervezetek Országos Szövetsége ismételten az alábbi javaslatokat terjeszti el :
Javasoljuk: 1. Az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjér l szóló 18/2008. (IX. 18.) IRM rendelet (továbbiakban IRM rendelet) visszavonását. A rendelet alapján 2010. május 1-jei hatállyal módosításra került a szolgálatszervezésr l szóló 1-1/7/2004. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedés 38. pontja. Ezek alapján a szolgálati napok figyelembevételével kiadandó szabadságnapok számát úgy kell meghatározni, hogy el ször meg kell határozni az adott naptári évre vonatkoztatott, egy év alatt teljesítend - az adott váltás (szakasz) ütemezésének megfelel en számolt - szolgálati napok számát, majd az éves szolgálati napok számát el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók éves munkanapjainak számával. Az így kapott arányszámot - az átváltások közötti, kerekítésb l ered különbségek minimalizálása érdekében - tízezredes pontossággal kell megállapítani. Az Intézkedés óriási többletfeladatot hárít els sorban a Büntetés-végrehajtás Biztonsági Osztályaira, másrészt feszültséget szül az osztály dolgozói között. Az új intézkedés által meghatározott feladatok végrehajtása az alábbi nehézségekbe ütközik: Személyügyi alrendszerben nem rögzíthet, az új rendszer által meghatározott szabadságos szolgálati napok száma, mert még a régi számítási rendszerben dolgozik a program, így az esetleges átváltás során elvett vagy hozzáadott szolgálati napok számát nem tudja értelmezni a program. A SZPR (Személyügyi alrendszer) mellett más formában is nyilván kell tartani a szabadságot, mivel az nem tudja a valós állapotot mutatni. Az intézetek így kénytelenek a szabadságokat különféle papírformátumok vezetni. Az új rendszerben kiszámított szabadságok ötváltásos rendszerben egy szolgálati nap eltérést okoznak a váltások között, így ha csak egy osztályon belüli illetve szakaszon belüli áthelyezésnél megmutatkozna ez a különbség, így a személyi állomány tagjai év közben szeretnének majd átkerülni abba a váltásba, ahol több szolgálati nap szabadsággal rendelkezik. Példa: XY kolléga megállapított évi szabadsága 39 nap. Az intézkedésben meghatározott módon történ számítás alapján: A váltás 146 szolgálatot teljesít egy évben, 254 munkanap van 2010. évben. Ebb l következik, hogy 146/254=0,5748 szorzószámmal kell átváltani. Az intézkedésben meghatározott kerekítési szabály szerint 39 x0,5748=22,4 22 nap szabadságot kell ebben az évben számolni. Visszafelé történ számítás esetén van probléma 22/0,5748=38,2 nap. (38?!!, hová lett 1 nap). Joggal fogja sérelmezni XY, hogy eggyel kevesebb szabadságot kapott, mint ami jár. Tehát a visszafelé történ változás akár év közben is sor kerülhet. Gyermek után járó pótszabadságok év közbeni felvitelénél újra kell számolni a dolgozó szabadság járandóságát, mely során ismételt eltérések mutatkoznak. Az eddigi jól m köd rendszerben nem okozott nehézséget se a szabadság kiszámítása, se átváltása szolgálati napokba. A személyi állomány részér l és a szabadság kiadás-mennyiségével kapcsolatban sem érkezett panasz. Ezért kérjük a 18/2008. (IX. 18.) IRM rendelet visszavonását az azt megel szabadság kiszámítási módszer visszavezetését. 2. a 21/2008. (IX. 23.) IRM rendelet (a Budapesti Rend r-f kapitányság, a városi Büntetés-végrehajtási Intézet és a Budapesti Fegyház és Börtön
tiszthelyettes és zászlós állományának vissza nem térítend lakáscélú támogatásáról) módosítását. A rendelet 1. (1) új vagy használt lakás, lakóház vásárlása céljából teszi lehet vé a támogatást. Ezúton javasoljuk a rendelet módosítását az alábbi szerint: új vagy használt lakás, lakóház (a továbbiakban együtt: lakás) vásárlása céljából, új lakás, lakóház építése céljából, szolgálati érdekb l vissza nem térítend lakáscélú támogatásban (a továbbiakban: támogatás) részesül - ha megfelel a 2. (1) bekezdés a)-f) pontjában és a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek és vállalja a 2. (1) bekezdés g)- Jelenleg a rendelet csak a vásárlás esetén teszi lehet vé a támogatás igénybevételét. A rendelet fenti módon történ módosítása lehet vé tenné kollégáink számára azt, hogy saját magáner s lakás, lakóház építésére igénybe vehessék a támogatást. A magáner s építkezés jelent sen csökkenti a lakáshoz, lakóházhoz jutás költségeit. Így több kollégánknak nyílna lehet sége arra, hogy lakhatási gondjai megoldódjanak. 3. Javasoljuk a 2/2002. ( II. 7. ) IM. rendelet ( a büntetés-végrehajtási szervezetnél adható lakáscélú támogatásról ) 3.. (a kamatmentes munkáltatói kölcsön tekintetében) módosítását az alábbiak pontokkal. - A tulajdonában lév lakás helyiségeinek felújítására. - A meglév lakáshitelek kiváltása A lakáskorszer sítések nem szerepelnek a rendeletben. Illetve a kialakult gazdasági válság mely súlyosan érinti a deviza alapú hiteleket. Mivel az állomány nagy része deviza alapú hitellel rendelkezik így a válság miatt a hiteleik önhibájukon kívül bed lhetnek, és ennek következtében elveszthetik a lakásukat. Sajnos erre már több példa is volt. Valószín síthet, hogy a jelenlegi devizaárfolyamok már csak minimális mértékben fognak csökkeni, ezért ez a negatív folyamat tovább gy zhet. A rendelet módosítása azonban lehet séget adna a lakások korszer sítésére, illetve a meglév lakáshitelek kedvez kiváltására. 4. A Büntetés-végrehajtás kezelésében lév lakások elidegenítése: A 22/1995. (XII. 29.) IM rendelet az állam tulajdonában és a büntetés-végrehajtási szervek kezelésében lév lakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésér l, rendelkezik. Az Intézeteknél a fenti rendelt akadálya az értékesítésnek. 1. (1) Az állam tulajdonában és a büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó, költségvetésb l gazdálkodó intézetek, intézmények (a továbbiakban: bv. szerv) kezelésében lév, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség - a 2. -ban foglalt kivételekkel - a következ feltételek együttes fennállása esetén idegeníthet el: a) az elidegenítés nem ellentétes a szolgálati vagy lakásgazdálkodási érdekekkel; b) a bérl a lakásra, helyiségre határozatlan id tartamra szóló bérleti szerz déssel rendelkezik;
c) a bérl nek legalább tíz év, büntetés-végrehajtási szerveknél eltöltött szolgálati, közalkalmazotti jogviszonya van, vagy a lakásban tíz éve életvitelszer en lakik; 1 d) a lakás (lakóépület) használatbavételi engedélyének joger re emelkedését l, illet leg vásárlásától vagy a teljes felújításától számított tíz év már eltelt; e) ha a lakás, helyiség és a hozzá tartozó földterület az ingatlan-nyilvántartásban rendezett. Ahhoz, hogy az (e) pontban foglaltak megvalósulhassanak, a földterületek átmin sítését kell végrehajtani az illetékes önkormányzatok bevonásával. Az értékesítésre azért lenne szükség, mert az Intézetek többsége a bérbeadói feladatokat sem tudja teljesíteni sz kös költségvetése végett és a lakások állaga évr l-évre folyamatosan romlik. A bérl k elvégeztethetnék a felújítást, de anyagi lehet ségük nem teszi lehet vé, illetve ha hitelt venne fel azt csak jelzáloggal teheti és az csak akkor lehetséges, ha az ingatlan a sajátja. Az Intézetnek bevétele származik ugyan a lakbérb l, de a visszaforgatása sem elegend a lakás állagának javításához, de még a szinten tartásához sem. A szolgálati érdek sem sérül, mert már most sem tudnak az új igényl knek lakást biztosítani csak hosszú évek után. A bevételt az eladásból lehetne esetleg új lakások vásárlására, építésére fordítani, így lehet ség nyílna ismét e lehet séggel a hivatást vonzóbbá tenni. 2. Nem idegeníthet el a lakóépület (lakás), ha az a) jóváhagyott rendezési terv vagy érvényes döntés alapján bontásra van kijelölve, vagy felújításáról, átalakításáról, tet tér-beépítésér l, illetve emeletráépítésér l az illetékes lakásgazdálkodási szerv már döntött, b) a bv. szerv területén van, c) m emléknek nyilvánított épületben van és az elidegenítéshez a m emléki hatóság nem járult hozzá. 17/1994. (IX. 29.) IM rendelet A lakásbérlet különös szabályai büntetés-végrehajtási szervezetek rendelkezése alatt lév lakások esetében rendelkezik a bérlés szabályairól, amit csak aktualizálni kell BM. rendeletként. 5. A büntetés-végrehajtás hivatásos személyi állományának fegyelemsértése esetén történ felel sségre vonása, valamint b ncselekmény elkövetésének gyanúja esetén elrendelt büntet eljárás körüli anomália (kett s büntetés). Ha a hivatásos személyi állományú tag fegyelemsértést követ el, továbbá felmerül a gyanú, hogy ezzel katonai b ncselekményt követ el, akkor az 1996. évi XLIII. törvény XII. fejezete alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást rendel el, továbbá feljelentést tesz az illetékes katonai ügyészségre. A büntet eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) alapján megindul a vizsgálat, ez ideig a fegyelmi eljárás lefolytatása felfüggesztésre kerül. Majd miután a Katonai Bíróság az ítéletet kiszabta, a fegyelmi eljárás megindítása következik, mely során ismételten felel sségre vonják a kollégát, immáron másodszor, ugyanazért a cselekményért. Kérem a Belügyminisztérium álláspontját a fentiekkel kapcsolatosan, továbbá a kett s felel sségre vonás megszüntetését. Javasoljuk az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) ez irányú módosítását! 6. Kereset kiegészítési javaslat a fogvatartottakkal közvetlenül és folyamatosan foglalkozó közalkalmazottak részére: Javasoljuk a büntetés-végrehajtási szervezetnél foglalkoztatott azon közalkalmazottak részére, akik feladataikat a fogvatartottakkal közvetlenül és folyamatosan végzik kereset kiegészítés bevezetését. A kereset kiegészítés mértékét véleményünk szerint az rzési pótlék mértékében szükséges megállapítani. Bérezésük jelenleg nem tér el a más területeken dolgozó
közalkalmazottakétól, az nem tükrözi a nagyobb felel sségvállalást. Indoklás: A fogvatartottak munkáltatásában, felügyeletében, irányításában, ellen rzésében közalkalmazottak is részt vesznek, illetve azzal megbízhatóak, kényszerít eszközzel felszerelhet ek. Ezen közalkalmazottak részére a fenti tevékenységük ellátásáért semmiféle külön bér, pótlék nincs megállapítva, bérezésük nem tükrözi a nagyobb felel sséget és veszélyt. 7. Az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefügg törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVII. Törvény 2011. 01. 01-jei hatállyal a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) számos paragrafusát módosította. A Hszt. alább idézett 37.. (1). bekezdés cf) és cg) pontjában foglaltak indokolatlan diszkriminációt tartalmaznak, ezért ezúton javasoljuk azok módosítását. 37/A. (1) Nem létesíthet szolgálati viszony azzal, c) aki büntetlen el élet, de a bíróság b ncselekmény elkövetése miatt büntet jogi felel sségét joger s ítéletben megállapította, cf) gondatlan b ncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, cg) gondatlan b ncselekmény miatt kiszabott, közérdek munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, Fenti rendelkezések gyakorlatban történ alkalmazásával a jöv ben 2011. január 01.-jét követ en a gondatlanságból (pl.: közlekedési baleset) b ncselekményt elkövet kolléga jogviszonyának felmentéssel történ megszüntetésére, illetve az állományba kerülni szándékozó kolléga jelölt felvételi kérelmének elutasítására kerülhet sor. Fenti jogszabályhely, azaz a Hszt 37/B (2) bek. b) pontjának alkalmazása a jövedelmi viszonyok mérlegelése szempontjából rendkívül aggályos. További aggályokat vet fel a hivatásos állomány tagja hozzátartozója nyilatkozatának elmaradása, a nyilatkozat aláírásának hozzátartozó részér l történ esetleges megtagadása, illetve annak jogkövetkezményei. Budapest, 2011. január 26. Tisztelettel: Fabók Ferenc FBVSZOSZ elnök