FERTİ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Az Ebergıci Láprét Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve 2007
A tervezési terület neve: A terv készítésért felelıs Igazgatóság neve: Eberıci Láprét TT Fertı-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A terv készítését felelıs vezetı neve és beosztása: Felelıs tervezı neve: Felelıs tervezı cége: dr. Király Gergely Mohos-Csitri Ökológiai Kutató KKT A terv készítésében közremőködık: dr. Király Gergely Takács Gábor (FHİNPI) A terv felterjesztésének idıpontja: A terv elfogadásának idıpontja:. felterjesztı aláírása elfogadó aláírása
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... I Ábrajegyzék... III Táblázatjegyzék... IV 1. Általános információk... 1 1.1 Összefoglaló adatok... 1 1.2 A tervezési terület rendeltetése... 2 1.3 A tervezési terület jogi helyzete... 2 1.4 A tervezési terület elhelyezkedése, határai... 2 1.5 Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok... 2 1.5.1 A tervezési terület tulajdon és birtokviszonyai... 2 1.5.2 A természetvédelmi vagyonkezelésben lévı területek ismertetése... 3 1.5.3 A tervezési területre vonatkozó használati és szolgalmi jogok ismertetése... 3 1.6 A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb elıírások... 3 1.6.1 Törvények és rendeletek:... 3 1.6.2 Települési rendezési tervek... 4 1.6.3 Vízgazdálkodási tervek... 4 1.6.4 Erdıgazdálkodási tervek... 4 1.6.5 Vadgazdálkodási tervek... 4 1.6.6 Mőszaki irányelvek:... 4 1.6.7 Ágazati szabványok:... 5 1.7 A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája... 6 1.7.1 A természetvédelmi kezelési terv készítıje/készítıinek feltüntetése:... 6 1.7.2 A tervezési terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet(ek), személy(ek) megnevezése:... 6 1.7.3 A természetvédelmi kezelés megvalósításához rendelkezésre álló tárgyi feltételek (építmények, eszközök):... 6 2. Leírás... 7 2.1 Környezeti jellemzık... 7 2.1.1 Éghajlat... 7 2.1.2 Hidrológia... 9 2.1.3 Felszínalaktan... 10 2.1.4 Földtan, vízföldtan... 10 2.1.5 Talajtan... 10 2.2 Biológiai jellemzık... 11 2.2.1 Növénytársulások... 11 2.2.2 Növényvilág... 15 2.2.3 Állatvilág... 17 2.3 Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzık... 20 2.3.1 Mezıgazdaság... 20 2.3.2 Erdıgazdálkodás... 21 2.3.3 Vadgazdálkodás... 22 2.3.4 Halászat, horgászat... 23 2.3.5 Üdülés és idegenforgalom... 24 2.3.6 Települési viszonyok... 24 2.3.7 Ipar, bányászat... 24 2.3.8 Oktatás, bemutatás... 24 2.3.9 Kutatás... 25 2.3.10 Egyéb használat... 25 2.3.11 Kultúrtörténeti értékek... 25 2.4 Táji értékek... 25 2.5 Adatbázisok... 26 2.5.1 Számítógépes adatbázisok... 26 2.5.2 A tervezési területre vonatkozó térképanyag... 26 2.5.3 A területre vonatkozó fotóanyagok... 29 3. Célkitőzések meghatározása... 31 3.1 A tervezési terület természetvédelmi jelentıségének kiértékelése... 31 I
Tartalomjegyzék 3.1.1 Méret... 31 3.1.2 Sokféleség... 31 3.1.3 Természetesség... 32 3.1.4 Ritkaság... 32 3.1.5 Sérülékenység... 32 3.1.6 Jellemzıség... 32 3.1.7 A tervezési terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete (elhelyezkedés)... 33 3.1.8 A tervezési terület története... 33 3.1.9 Potenciális természetvédelmi érték... 34 3.1.10 Különleges jelentıség... 35 3.2 A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása... 35 3.3 Ideális kezelési célkitőzések... 35 3.3.1 Elsıdleges célkitőzések:... 35 3.3.2 Másodrendő célkitőzések:... 35 3.4 Korlátozó és veszélyeztetı tényezık... 36 3.4.1 A tervezési terület természetes folyamatai... 36 3.4.2 A tervezési területen kívüli természetes folyamatok... 36 3.4.3 A tervezési területen belül érvényesülı emberi tényezık... 36 3.4.4 A tervezési területre kívülrıl ható emberi tényezık... 38 3.4.5 A természetvédelmi kezelés korlátai... 38 3.4.6 A korlátozó tényezık hatása az ideális célkitőzésekre (második kiértékelés)... 39 4. Gyakorlati célkitőzések, stratégiák és feladatok meghatározása... 42 4.1 Gyakorlati célkitőzések... 42 4.2 Természetvédelmi stratégiák... 42 4.2.1 Élıhelyek kezelése, fenntartása... 42 4.2.2 Fajok védelme... 43 4.2.3 Látogatás... 43 4.2.4 Oktatás és bemutatás... 43 4.2.5 Kutatás, vizsgálatok... 44 4.2.6 Terület- és földhasználat... 44 4.2.7 Táj- és kultúrtörténeti értékek... 45 4.2.8 Természetvédelmi infrastruktúra... 45 4.3 Kezelési feladatok... 46 4.3.1 Adatgyőjtés... 46 4.3.2 Kezelés... 46 4.3.3 Adminisztráció... 52 5. Munkaterv... 53 5.1 Középtávú munkaterv... 53 5.2 Éves munkaterv... 53 6. A természetvédelmi kezelési terv végre-hajtásának ellenırzése és a terv felülvizsgálata... 54 7. A természetvédelmi kezelési terv... 55 8. Mellékletek... 61 II
Tartalomjegyzék ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: 1. ábra. Évi csapadékösszegek változása (Forrás: OMSZ)... 7 2. ábra: Havi középhımérséklet változása (Forrás: OMSZ)... 8 3. ábra: Évi középhımérsékletek változása (Forrás: OMSZ)... 8 4. ábra: Havi csapadékösszegek változása a tervezési terület környékén lévı mérıállomásokon (Forrás: OMSZ)... 8 5. ábra: A Röjtökmuzsaj 4124-es talajvízkút adatsora (1990 2007)... 9 III
Tartalomjegyzék TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A tervezési terület tulajdonosi/kezelıi összetétele... 3 2. táblázat: A tervezési terület talajtípusainak összefoglaló táblázata... 10 3. táblázat: Védett, fokozottan védett és veszélyeztetett növényfajok összefoglaló táblázata... 15 4. táblázat: Védett, fokozottan védett és veszélyeztetett állatfajok összefoglaló táblázata... 17 5. táblázat: A tervezési terület mővelési ágak szerint megoszlása (ha) az ingatlan-nyilvántartás szerint... 20 6. táblázat: A tervezési terület vadászterületének vadállomány becslési adatai... 23 7. táblázat: A tervezési terület vadászterületének kilövési adatai... 23 8. táblázat: A tervezési terület természetvédelmi jelentıségének kiértékelésének összefoglaló táblázata... 31 9. táblázat: A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározásának összefoglaló táblázata... 35 10. táblázat: A korlátozó és veszélyeztetı tényezık összefoglaló táblázata... 36 IV
Általános információk 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1 Összefoglaló adatok A tervezési terület azonosító adatai: a) azonosításra alkalmas név, Ebergıci Láprét Természetvédelmi Terület b) a Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma, c) tervezési területre vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma, d) nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy nemzetközi jelentıségő terület jelölése, sorszáma, HUFH20001 Rábaköz e) a tervezési terület kiterjedése, 48,8905 ha f) a megye(ék) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik, g) a település(ek) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik, h) a tervezési terület középpontjának földrajzi és/vagy EOTR koordinátái, i) a tengerszint feletti magassága (szélsı értékek), j) a tervezési területet fedı 1:100 000 méretarányú térképszelvények száma, k) az illetékes természetvédelmi hatóság megnevezése, l) a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelı megnevezése. Gyır-Moson-Sopron megye Ebergıc X= 248 030, Y= 481 800 min: 136,2 mbf, max: 151,2 mbf 62 Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Nincs kijelölt természetvédelmi kezelı 1
Általános információk 1.2 A tervezési terület rendeltetése Az Ikva-sík kistáj egyetlen üde lápréti jellegő élıhelyeként, a láprét fajokban gazdag növényés állatvilágának megırzése (különös tekintettel a védett fajokra), élıhelyei állapotának megóvása, fenntartása (különös tekintettel a közösségi jelentıségő élıhelyekre). Ezen belül feladata, hogy védje és ırizze meg az üde és nádasodó láprétek-rétlápok állományait, biztosítsa a védett növény és állatfajok háborítatlan élı, táplálkozó és szaporodó helyeinek fennmaradását biztosítsa a tudományos kutatás természeti feltételeit A természetvédelmi terület hasznosítása során alapvetı feladatként kell kitőzni azt, hogy gazdasági használata során a védett területen levı természeti rendszerek és azok mőködıképessége fennmaradjon, a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A természeti érdekeket minden tervezési folyamat során prioritásként kell kezelni a védett területen belül. 1.3 A tervezési terület jogi helyzete A tervezési terület országos jelentıségő természetvédelmi területnek javasolt, védetté nyilvánítási eljárása folyamatban van. A tervezési területet egésze egy kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület (psci), a HUFH20001 Rábaköz részét képezi. A különbözı védettségi kategóriákat és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó területeket a 8.2.1. térképmellékleten mutatjuk be. 1.4 A tervezési terület elhelyezkedése, határai Az Ebergıci Láprét TT Gyır-Moson-Sopron megyében, Ebergıc település határában, külterületen található (DNy-i sarkán Nagylózs községhatárral érintkezik). A láprét a községbıl délre forduló földúton közelíthetı meg, É-i sarkán érintkezik a község belterületével. É-ról a Bruttor-ér (Bruttor-csatorna) határolja, más irányokból földutak képezik határait. E határvonalak mentén döntıen szántókkal, ill. kis Ny-i szakaszon erdıvel érintkezik. Lásd a 8.2.1. és 8.2.9. térképmelléklet. 1.5 Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok 1.5.1 A tervezési terület tulajdon és birtokviszonyai A tervezési terület nagyobb része természetes személyek, magánszemélyek tulajdonában van. Az utak és árkok önkormányzati tulajdonban vannak. 2
Általános információk 1. táblázat: A tervezési terület tulajdonosi/kezelıi összetétele Szektor Terület (ha) % 53 - Önkormányzatok 1,5334 3,2 61 - Magántulajdon 47,1170 96,8 Összesen: 48.6504 100,0 1.5.2 A természetvédelmi vagyonkezelésben lévı területek ismertetése A tervezési területen nincs természetvédelmi vagyonkezelésben lévı terület. 1.5.3 A tervezési területre vonatkozó használati és szolgalmi jogok ismertetése A tervezési terület következı helyrajzi számaira van bejegyzett útszolgalmi jog: 016/1, 016/7, 016/17, 016/19, 022/4 1.5.3.1 Vadászati jog VT kódja Név Formája 104610 Ikva-völgye VT társult 1.6 A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb elıírások 1.6.1 Törvények és rendeletek: 1994. évi LV. tv. a termıföldrıl; 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól; 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról; 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl; 1996. évi LIII. tv. a természet védelmérıl; 1996. évi LIV. tv. az erdırıl és az erdı védelmérıl; 1996. évi LV. tv. a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelettel; 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról; 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról; 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól; 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérıl. 3
Általános információk 221/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a vízgyőjtı-gazdálkodás egyes szabályairól 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységrıl 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl; 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok mőködési területérıl 1.6.2 Települési rendezési tervek 1.6.2.1 Térségi rendezési tervek Gyır-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve: Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 10/2005. (VI.24.) számú rendelete és 85/2005. (VI.10.) számú határozata 1.6.2.2 Települési rendezési tervek Ebergıc Településrendezési Terve 1.6.3 Vízgazdálkodási tervek 01.06. Belvízvédelmi Szakasz védelmi terve 01.15. Belvízvédelmi Szakasz védelmi terve 01.16. Belvízvédelmi Szakasz védelmi terve Kis-Rába öntözırendszer üzemeltetési szabályzata 1.6.4 Erdıgazdálkodási tervek Rábaközi Körzet 4600/34/2005 érv.: 2005.01.01.-2014.12.31. 1.6.5 Vadgazdálkodási tervek Körzeti Vadgazdálkodási terv (VI/1 Vas-soproni nagyvadas vadgazdálkodási körzet) (2007-2017) Ikva-völgye VT 10 éves vadgazdálkodási üzemterve (2007-2017) 1.6.6 Mőszaki irányelvek: MI-13-25:1992 Általános tájvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése MI-13-38:1990 Természetvédelem. A védetté nyilvánítás folyamata MI-13-39:1990 Természetvédelem. A védett területeken megengedett tevékenységek MI-13-45:1990 A beruházások környezeti hatásvizsgálatának általános tartalma és módszertana MI-13-49:1991 Természetvédelem. Védett természeti értékek és azok megırzése MI-13-50:1991 Természetvédelmi kiadványok készítésének irányelvei MI-13-55:1992 Természetvédelem. Az ökoszisztémák védelme MI-13-56:1991 Természetvédelem. A védett értékek természetvédelmi kezelése 4
Általános információk MI-13-57:1991 Természetvédelem. A KTM saját kezelésében lévı védett értékek természetvédelmi kezelése, az itt folytatandó gazdálkodás irányelvei 1.6.7 Ágazati szabványok: MSZ 20376-1:1999: Természetvédelem. Épületek, építmények tájbaillesztése védett természeti területeken MSZ 20376-2:1999: Természetvédelem. Épületek, építmények tájbaillesztése a Duna- Tisza köze védett természeti területein MSZ 20376-3:1999: Természetvédelem. Épületek, építmények tájbaillesztése a Balatonfelvidék és a Bakony védett természeti területein MSZ 20376-4:1999: Természetvédelem. Épületek, építmények tájbaillesztése a Kisalföld védett természeti területein MSZ 20376-5:1999: Természetvédelem. Épületek, építmények tájbaillesztése a Budapest és környéke védett természeti területein MSZ 20379:1999: Természetvédelem. Nyomvonalas létesítmények és mőtárgyaik tájbaillesztése védett természeti területeken MSZ 20380:1999: Utak, vasúti pályák és mőtárgyaik tájbaillesztése védett természeti területeken MSZ 20381:1999: Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése MSZ 20363:2003: Természetvédelem. Természetvédelmi hatósági táblák MSZ 20364:2003: Természetvédelm. Tájékoztató és eligazító táblák MSZ 20365:2003 : Természetvédelem. Erdészeti földutak és erdészeti közelítı nyomok természetvédelmi olatalom alatt álló erdıkben MSZ 20384-1:2003: Természetvédelem. Madárvédelmi berendezések 1. rész: Fogalommeghatározások MSZ 20385-1:2003 : Barlangok mőszaki létesítményei. 1.rész. Villamos berendezések MSZ 20385-2:2003: Barlangok mőszaki létesítményei. 2. rész: Járószintek, járdák és lépcsık kiépítése MSZ 20385-3:2003 : Barlangok mőszaki létesítményei. 3. rész: Barlangi acélszerkezetek MSZ 20385-4:2003: Barlangok mőszaki létesítményei. 4. rész: Barlanglezárások MSZ 20369:2003: Természetvédelem. Mőtárgyak és mőszaki létesítmények természetvédelmi oltalom alatt álló erdıkben MSZ 20370:2003 : Természetvédelem. Általános tájvédelem. Fogalommeghatározások MSZ 20386:2003: Természetvédelem. A turizmus céljára megnyitott barlangok üzemeltetése MSZ 20372:2004: Természetvédelem. Tájak esztétikai minısítése MSZ 20384-2:2005: Madárvédelmi berendezések 2. rész: Fészekmagasító állvány és szigetelıpapucs MSZ 20368:2007: Biodiverzitás-monitorozási eljárások. A természetvédelmi célú biodiverzitás-monitorozás alapelvei és programjának felépítése MSZ 20376-7:2007: Természetvédelem. Épületek, építmények tájbaillesztése Nyugat- Dunántúl védett természeti területein MSZ 20376-8:2007: Természetvédelem. Épületek, építmények tájbaillesztése Észak- Magyarország védett természeti területein MSZ 20376-9:2007: Természetvédelem. Épületek, építmények tájba illesztése az Alföld védett természeti területein 5
Általános információk MSZ 20376-10:2007: Természetvédelem. Épületek, építmények tájba illesztése a Felsı- Tisza-vidék védett természeti területein MSZ 20389:2007: Természetvédelem. Barlangok állékonysági vizsgálatai MSZ 20391:2007: Ökoturizmus. Turizmus a védett természeti területeken MSZ 20392:2007: Ökoturizmus. A természetvédelmi tanösvények kialakításának szempontjai MSZ 20371:2008: Természetvédelem. A közutakat keresztezı ökológiai átjárók kialakítása MSZ 20395:2008: Természetvédelem. Lovas turizmus a védett természeti területeken MSZ 20393:2008: Természetvédelem. A barlangi biztosítások tervezése 1.7 A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája 1.7.1 A természetvédelmi kezelési terv készítıje/készítıinek feltüntetése: A természetvédelmi kezelési tervet dr. Király Gergely (Mohos-Csitri KKt) készítette a Fertı- Hanság és İrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakmai támogatásával. 1.7.2 A tervezési terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet(ek), személy(ek) megnevezése: A tervezési területen jelenleg nincs kijelölt természetvédelmi kezelı, de célszerő lenne úgy intézkedni, hogy e feladatokat a Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park Igazgatóság lássa el. A terület a Fertı-Hanság Tájegységhez, illetve a Röjtöki İrkerülethez tartozik. A természetvédelmi kezelést az Igazgatóság központi szervezete látja el. 1.7.3 A természetvédelmi kezelés megvalósításához rendelkezésre álló tárgyi feltételek (építmények, eszközök): A Nemzeti Park Igazgatóságon a kezeléshez szükséges eszközök (pl. mezıgazdasági gépek) rendelkezésre állnak. A Röjtöki İrkerületnek évek óta nincs saját természetvédelmi ıre, a feladatokat a Fertıi İrkerület személyzete látja el. 6
Leírás 2. LEÍRÁS 2.1 Környezeti jellemzık 2.1.1 Éghajlat A régióban az évi középhımérséklet 9,5 és 9,7 C között alakul, a vegetációs idıszak sokévi átlaga 15,7-16,0 C. A fagymentes idıszak a területen április 15. és október 22. közé esik, hossza átlagosan 190 nap. Az évi abszolút hımérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga: 32,0-33,0 C és 15,3 C - 15,5 C. A térségben (az országos tendenciákkal összhangban) az év leghidegebb hónapja a január (- 0,6 C-os havi középhımérsékleti értékkel), a legmelegebb pedig a július (20,0 C-os havi középhımérséklettel). Bár jelentıs az évrıl-évre változékonyság, a hımérséklet emelkedı tendenciája a térségben az utóbbi 33 évben egyértelmően kimutatható. A térség az ország közepesen csapadékos régiói közé tartozik. A legtöbb csapadék nyáron hullik, azon belül is június a régió legcsapadékosabb hónapja, a csapadékhozamban emellett egy késı ıszi, novemberi, igen határozott másodmaximum figyelhetı meg. Az évi csapadékösszeg kevéssel 650 mm fölötti, ebbıl kb. 420 mm esı hullik a tenyészidıszakban. (1-4. ábra.). A hótakarós napok átlagos száma 42-45 nap, az átlagos maximális hóvastagság 25-28 cm körüli. Mivel a magyarországi csapadékviszonyokat nagy idıbeli változékonyság jellemzi, a nagy ingadozások miatt még hosszabb idıszak alatt is nehéz meghatározni a csapadék idısorában esetleg megtalálható trendet. A 20. század utolsó pár éve csapadékosabb volt a térségben, ez azonban nem változtat azon a megfigyelésen, hogy az aszályhajlam az elmúlt száz évben növekedett, és az éves csapadékösszeg 1951-2000 között is csökkentı tendenciát mutat. A területen az uralkodó szélirányok az északnyugati és az északi, az átlagos szélsebesség 3,5 és 4 m/s közötti. [mm] 1000 900 800 700 600 500 400 300 Csapod (1951-2000) 1951 1954 1957 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 1. ábra: 1. ábra. Évi csapadékösszegek változása (Forrás: OMSZ) 7
Leírás [ C] 30 25 20 15 10 5 0-5 Kapuvár (1971-2004) Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec átlagos maximum átlaghımérséklet átlagos minimum 12 11.5 11 10.5 10 9.5 9 8.5 8 [ C] 1971 1973 1975 1977 Kapuvár (1951-2000) 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2. ábra: Havi középhımérséklet változása (Forrás: OMSZ) 3. ábra: Évi középhımérsékletek változása (Forrás: OMSZ) [mm] Kapuvár (1971-2004) Csapod (1971-2000) 100 80 70 63 60 60 53 47 46 47 35 37 39 40 30 26 20 0 Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec 100 77 80 72 62 61 59 60 53 45 45 45 34 38 40 31 20 0 Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec 4. ábra: Havi csapadékösszegek változása a tervezési terület környékén lévı mérıállomásokon (Forrás: OMSZ) [mm] 8
Leírás 2.1.2 Hidrológia 2.1.2.1 A tervezési terület felszíni vízrajzának jellemzése A terület az Ikva vízgyőjtı területére esik, de a területen nincs felszíni víztest. Közvetlenül É-i határán húzódik a Bruttor-ér, amely egyben a medence-jellegő terület egyetlen felszíni lefolyását biztosítja. Az 1:10.000-es EOV térkép viszonylag sőrő felszíni csatornahálózatot jelez (amely korábban a medence vízelvezetését hivatott biztosítani), de ezt ma a növényzet benıtte, felszíni víz nem található benne. (lásd. 8.2.3 térképmelléklet). 2.1.2.2 A tervezési terület felszín alatti vízrajzának jellemzése A talajvíz a területen kémiailag kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegő. Szintje a Röjtökmuzsaj 4124-es kútnál (amely a lápréttıl 1,5 km-re van) 1995-ig a tavaszi hónapokban felszíni vízborítást is eredményezett, 1995 után a tavaszi csúcsértékek is a felszín alatt mintegy 1 m-el maradtak. Feltételezhetı, hogy az Ikva új mederbe terelésének köszönhetı az a hirtelen jelentıs, mintegy 1-1,5 m-es csökkenés, amely egyébként a nyári minimumok némi emelkedésével párosult. A talajvízszint csökkenése a láprétre feltételezhetıen kedvezıtlenül hatott. A felszín alatti víztestek térképeit, illetve a területen mőködı felszín közeli vízszintet mérı állomások elhelyezkedését a 8.2.4 térképmellékleten mutatjuk be. 5. ábra: A Röjtökmuzsaj 4124-es talajvízkút adatsora (1990 2007) 137,00 136,00 135,00 mbf (m) 134,00 133,00 132,00 mbf peremmagasság terepmagasság 131,00 130,00 1990 Jan 1990 Nov 1991 Sze 1992 Júl 1993 Máj 1994 Már 1995 Jan 1995 Nov 1996 Sze 1997 Júl 1998 Máj 1999 Már 2000 Jan 2000 Nov 2001 Sze 2002 Júl 2003 Máj 2004 Már 2005 Jan 2005 Nov 2006 Sze Idıszak 9
Leírás 2.1.3 Felszínalaktan A tervezési terület az Ikva-sík kistáj déli részén található, enyhén lejt dél-délkelet, azaz az Ikva felé. Legmélyebb pontja ÉK-i sarkán 136,2 m tszf. magasságban, legmagasabb pontja (a DNy-i sarkon) 151,2 m tszf. magasságban van. Nagyjából sík, kissé medence jellegő terület, amely D-i határán a Sopronkövesd Csapod között húzódó, már a Répce-sík peremén található dombvonulatra támaszkodik. Lásd. 8.2.5 térképmelléklet. 2.1.4 Földtan, vízföldtan A tervezési terület alapkızetére alapvetıen a negyedkori glaciális és alluviális üledékek jellemzık, de a DNy-i sarkában megjelennek a felsı-pannon Tihanyi Formáció medenceperemi kifejlıdéső üledékei is. A tervezési terület tágabb környezetének talajképzı kızeteit a 8.2.6 térképmellékleten mutatjuk be (Forrás: Agrotopo). 2.1.5 Talajtan A tervezési terület döntı részén réti öntéstalajok képzıdtek. Mechanikai összetétele vályog, vízgazdálkodása kedvezı. Fragmentálisan réti talajok és lecsapolt és telkesített síkláp talajok elıfordulása is valószínősíthetı. A környezı, kissé magasabban fekvı, többletvízhatástól független területeken már a barna erdıtalajok (így barnaföld, agyagbemosodósos barna erdıtalaj) a jellemzık. Részletes talajvizsgálatok nem készültek. A tervezési terület tágabb környezetének talajtípusait a 8.2.7 térképmellékleten mutatjuk be (Forrás: Agrotopo). 2. táblázat: A tervezési terület talajtípusainak összefoglaló táblázata Talajtípus % Réti öntéstalajok >99 Réti talajok <1 Lecsapolt és telkesített síkláp talajok <1 Összesen 100 10
Leírás 2.2 Biológiai jellemzık 2.2.1 Növénytársulások 2.2.1.1 A tervezési terület vegetációjának ismertetése Nedves gyepek és magaskórósok Á-NÉR neve (Á-NÉR kód): Üde és nádasodó láprétek-rétlápok D1 és D1 D2 Általános jellemzés: A tervezési terület nagy részét borító élıhelytípus. Több helyen átmeneti jellegő a kékperjés kiszáradó láprétek felé, ill. cserjésedik ill. nagy kiterjedésben (a terület D-i felében) sőrőn benádasodott. Fontos fajai a Molinia coerulea, Carex hostiana, Salix rosmarinifolia, Euphorbia villosa, ezeken kívül számos védett növénye van (pl. Dactylorhiza spp., Orchis militaris, Carex davalliana, Eriophorum latifolium), a Dactylorhiza lapponica egyedüli hazai lelıhelye. Más, jellemzı fajok: Serratula tinctoria, Ranunculus acris, Succisa pratensis, Carex tomentosa, Carex panicea, Carex flacca, Galium verum, Iris sibirica, Galium boreale, Rumex acetosa, Equisetum arvense, Geranium palustre, Symphytum officinale, Lathyrus pratensis, Angelica sylvestris, Poa pratensis, Avenula pubescens, Lysimachia vulgaris, Deschampsia caespitosa, Eupatorium cannabinum, Euphorbia villosa, Selinum carvifolia, Caltha palustris, Valeriana dioica, Pulicaria dysenterica, Achillea millefolium, Lotus siliquosus, Dactylorhiza incarnata, Pimpinella major, Lycnis flos-cuculi, Potentilla erecta, Schoenus nigricans, Carex appropinquata. Az élıhelyet veszélyeztetı tényezık ismertetése: Nádasodás, magaskórósok elıretörése, esetleges talajvízszint-csökkenés; vadállomány taposása és trágyázása. Vegetációdinamikai folyamatok: Lassú cserjésedés és nádasodás jellemzi, de mivel még ma is jó vízellátottságú, ezek miatt nincs különösebb veszélyben. Elıforduló társulások: Schoenetum nigricantis és degradátumai ill. átmenetei a kékperjés rétek felé, Succiso- Molinietum nedvesebb típusai (Carex hostiania-val). Á-NÉR neve (Á-NÉR kód): Kiszáradó kékperjés rétek D2 Általános jellemzés: A terület kékperjés-láprét komplexumának magasabban fekvı peremrészein, sávszerően megjelenı élıhelytípus. Fıleg Molinia coerulea állományai borítják. Helyenként Salix cinerea-cserjefoltok jelentek meg, ill. jelentıs lehet az elgyomosodás. Védett faj az Gentiana asclepiadea, Dianthus superbus, Iris sibirica. Az élıhelyet veszélyeztetı tényezık ismertetése: Nádasodás, magaskórósok elıretörése, erıs talajvízszint-csökkenés; vadállomány taposása és trágyázása, cserjésedés. Vegetációdinamikai folyamatok: Magaskórósodás, gyomosodás, cserjésedés. Elıforduló társulások: Succiso-Molinietum szárazabb típusai 11
Leírás Nádasok és mocsarak Á-NÉR neve (Á-NÉR kód): Nem zsombékoló magassásrétek B5 Általános jellemzés: A terület kékperjés-láprét komplexumának legmélyebb részein, néhány 100 m2-es foltokban megjelenı élıhelytípus. Fıleg Carex disticha és C. acutiformis tarackoló sásfajok szinte monodomináns állományai borítják. Helyenként Salix cinerea-cserjefoltok jelentek meg, ill. jelentıs lehet az elnádasodás. Védett faj az Eleocharis unglumis, Dactylorhiza incarnata, Veratrum album. Az élıhelyet veszélyeztetı tényezık ismertetése: Nádasodás, magaskórósok elıretörése, esetleges talajvízszint-csökkenés; vadállomány taposása és trágyázása, cserjésedés. Vegetációdinamikai folyamatok: Meglehetısen stabil társulások, becserjésedésük csak kiszáradásuk esetén indul meg. Elıforduló társulások: Caricetum distichae, Caricetum acutiformis, töredékesen Caricetum elatae Telepített erdészeti faültetvények és származékaik Á-NÉR neve (Á-NÉR kód): Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel R3 Általános jellemzés: Korábban gyepes területekre telepített puhafás állomány, melyekbe koruktól függıen néhány faj már visszatelepülhetett. A tervezési terület középsı részé található telepített fehér füzes sorolható ide. Lombszint: Salix alba, (Populus euramericana, Alnus glutinosa) Cserjeszint: Cornus sanguinea, Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rosa canina, Ulmus minor Gyepszint: Brachypodium sylvaticum, Dactylis glomerata, Carex spp. Az élıhelyet veszélyeztetı tényezık ismertetése: Inváziós magaskórósok elıretörése, a cserjésedés miatt a maradék réti fajok eltőnése. Vegetációdinamikai folyamatok: Erısödı cserjésedés és a honos fafajok betelepülése figyelhetı meg, a telepített füzek pusztulása mellett. Elıforduló társulások: Nem azonosítható természetes társulással. Á-NÉR neve (Á-NÉR kód): Nemesnyárasok S2, S2 D1 Általános jellemzés: Korábban magassásos ill. nedves rét helyére telepített nemesnyáras állomány, amely részben kiritkult és a gyepi fajok is megmaradtak alatta. Számos orchideafaj fordul benne elı (Dactylorhiza incarnata, Platanthera bifolia, Listera ovata) Lombszint: Populus euramericana Cserjeszint: Cornus sanguinea, Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rosa canina Gyepszint: Brachypodium sylvaticum, Carex spp. 12
Leírás Az élıhelyet veszélyeztetı tényezık ismertetése: Inváziós magaskórósok elıretörése, a cserjésedés miatt a maradék réti fajok eltőnése, intenzív vadjárás, taposás. Vegetációdinamikai folyamatok: Erısödı cserjésedés figyelhetı meg, a nyár egyedek pusztulása mellett, részben nádasodik Elıforduló társulások: Nem azonosítható természetes társulással. Cserjések és szegélyek Á-NÉR neve (Á-NÉR kód): Spontán cserjésedı-erdısödı területek P2 Általános jellemzés: Felhagyott nyiladékokon, szegélyeken létrejövı, igen sőrő, általában kevés fajból álló, kis kiterjedéső állományok. A legtöbb állományt szinte csak egyetlen cserjefaj uralja, lágyszárú szintje az erıs záródás következtében hiányzik. A terület D-i peremén akácos szegélyén erısen bolygatott, nitrofil, bodzás. Jellemzı fajai: Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rosa canina, Rubus fruticosus agg., Sambucus ebulus, Sambucus nigra. Az élıhelyet veszélyeztetı tényezık ismertetése: Inváziós magaskórósok elıretörése, gyomosodás, nitrofil fajok elıretörése. Vegetációdinamikai folyamatok: Az egykori természetes vegetáció valamilyen erdı lehetett. Meglehetısen statikus társulás, lassú beerdısülési folyamat jellemzi. Szerencsés esetben a többi mai erdıhöz hasonlóállományok jönnek létre a helyükön Elıforduló társulások: nehezen tipizálható, pl. Pruno spinosae-crataegetum, Salix cinerea-cserjések Á-NÉR neve (Á-NÉR kód): Akácosok S1 Általános jellemzés: A terület déli részére telepített, erdısáv-szerő akácos állományok, melyekben a faj vegetatív úton (gyökérsarjakkal) is terjeszkedik, néhol a szomszédos állományokba is behatol. Cserjeszintje a sőrő. Lágyszárúszintje gyér, fajszegény, füves vagy gyomos. Jellemzı fajaik: Lombszint: Robinia pseudoacacia, cserjeszint: Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Robinia pseudoacacia, Rosa canina, Sambucus nigra, gyepszint: Achillea millefolium, Agrimonia eupatoria, Agropyron repens, Bromus sterilis, Dactylis glomerata, Erigeron annuus, Geum urbanum, Lamium purpureum, Urtica dioica Az élıhelyet veszélyeztetı tényezık ismertetése: Inváziós magaskórósok elıretörése, további akácosodás és gyomosodás Vegetációdinamikai folyamatok: Az akác dinamikusan hódítja meg a szomszéd állományokat is, erıteljes elakácosodásra lehet számítani. Elıforduló társulások: Nem azonosítható természetes társulással. 13
Leírás Egyéb fátlan élıhelyek Á-NÉR neve (Á-NÉR kód): Domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek O8 Általános jellemzés: Bolygatott, elég jellegtelen gyep a terület középsı résznek dombszerő kiemelkedésén, kis kiterjedésben. Jellemzı fajai: Poa pratensis, Brachypodium pinnatum, kevés Ornithogalum kochii, Filipendula vulgaris. Az élıhelyet veszélyeztetı tényezık ismertetése: Inváziós magaskórósok elıretörése, vadállomány taposása. Vegetációdinamikai folyamatok: Viszonylag stabil állapotú, a taposással gyomfajok elıretörése, kaszálás hiányában esetleg a Solidago gigantea elıretörése várható. Elıforduló társulások: Degradált Brachypodietum pinnati, ill. Succiso-Molinietum. Á-NÉR neve (Á-NÉR kód): Természetközeli gyepek felhagyott szántókon O11 Általános jellemzés: A terület D-i peremén több, néhány éve felhagyott és visszagyepesedı folt található. Jellemzı fajaik: Calamagrostis epigeios, Solidago gigantea, Silene vulgaris, Plantago media, Leucanthemum vulgare, Nonea pulla, Cerinthe minor, Trifolium campestre, Muscari comosum, Arrhenatherum elatius. Az élıhelyet veszélyeztetı tényezık ismertetése: Inváziós magaskórósok elıretörése, vadállomány taposása, cserjésedés, nádasodás Vegetációdinamikai folyamatok: cserjésedés, réti fajok betelepülése, természetvédelmi regenerációjuk során természetszerő rétek alakíthatók ki Elıforduló társulások: Pastinaco-Arrhenatheretum felé mutató, degradált foltok Agrár élıhelyek Á-NÉR neve (Á-NÉR kód): Egyéves szántóföldi kultúrák T1 Általános jellemzés: A terület peremrészein több mély fekvéső szántó található, egyéves (fıleg kukorica) kultúrnövénnyel. Az élıhelyet veszélyeztetı tényezık ismertetése: - Vegetációdinamikai folyamatok: - (de természetvédelmi regenerációjuk során nedves rétek alakíthatók ki) Elıforduló társulások: Nem azonosítható természetes társulással. 14
Leírás 2.2.1.2 A tervezési területet övezı vegetáció jellemzése A terület potenciális vegetációját keményfás ligeterdı ill. kiligetesedı égeres láperdı jelenthette. A környezı magasabban fekvı részeken gyertyános-tölgyesek állhattak. Aktuálisan a területet közvetlenül övezı területeken szántókat találunk, egyéves kultúrákkal. Ny-i peremén kis akácos folt található, É-on Ebergıc belterületével érintkezik (kistáblás szántók). Kissé délebbre, a területtıl kb. 500 m-re kezdıdik a Sopronkövesd Csapod között húzódó dombhát zárt erdeje, gyertyános- és cseres-tölgyesekkel, akácosokkal. A közelben vízparti növényzet kb. 1 km-re, az Ikva mellett található, meglehetısen degradált formában (lásd 8.2.9. melléklet). 2.2.2 Növényvilág Biztos Bizonytalan elıfordulás elıfordulás Kihalt Összesen Védett növényfajok 17 - - 17 Fokozottan védett növényfajok 1* - - 1* Veszélyeztetett fajok 4 - - 4 3. táblázat: Védett, fokozottan védett és veszélyeztetett növényfajok összefoglaló táblázata *= egyetlen hazai elıfordulása a területen van (Dactylorhiza lapponica), fokozott védelemre javasolt Latin név Magyar név Státus Carex appropinquata Rostostövő sás KF Carex davalliana Lápi sás KF Cephalanthera damasonium Fehér madársisak P Crepis paludosa Mocsári zörgıfő J Dactylorhiza incarnata ssp. incarnata Hússzínő ujjaskosbor alfaja P Dactylorhiza incarnata ssp. serotina Hússzínő ujjaskosbor alfaja KF Dactylorhiza lapponica Lappföldi ujjaskosbor KF Dactylorhiza majalis Széleslevelő ujjaskosbor P Dianthus superbus Buglyos szegfő P Eleocharis uniglumis Egypelyvás csetkáka GY Epipactis palustris Mocsári nıszıfő P Eriophorum latifolium Széleslevelő gyapjúsás KF Euphorbia villosa Bozontos kutyatej J Gentiana pneumonanthe Kornistárnics P Geranium palustre Mocsári gólyaorr J Iris sibirica Szibériai nıszirom GY Listera ovata Békakonty GY Orchis militaris Vitézkosbor P Platanthera bifolia Kétlevelő sarkvirág P Samolus valerandii Árokvirág KF Schoenus nigricans Kormos csáté KF Scorzonera humilis Alacsony pozdor J Veratrum album Fehér zászpa P 15
Leírás Jelkulcs a védett növényfajok táblázatához: KF kipusztulással fenyegetett fajok; V veszélyeztetett fajok; P potenciálisan veszélyeztetett fajok; J nem védett, de jelentıs fajok; GY gyakori Faj neve: Dactylorhiza lapponica Lappföldi ujjaskosbor Egyetlen hazai elıfordulása, egyben az Európában legalacsonyabban fekvı lelıhelye van a területen. Mindössze 2 tipikus példány, és 4-5 intogresszált egyed található, kipusztulással fenyegetett. Faj neve: Dactylorhiza majalis Széleslevelő ujjaskosbor Mintegy 100 töves állománya él a területen, részben a D. incarnata-felé átmenetet mutató példánnyal. Faj neve: Dactylorhiza incarnata Hússzínő ujjaskosbor Mintegy 200 töves állománya él a területen, fıleg ssp. incarnata, de megtalálható az országosan nagyon ritka ssp. serotina is. Faj neve: Iris sibirica Szibériai nıszirom Mintegy 500 kisebb-nagyobb sarjtelepe van a területen, >3000 virágzó hajtással. A nedvesebb és a kiszáradó lápréti részeken is elıfordul. Faj neve: Dianthus superbus Buglyos szegfő A faj egyetlen elıfordulása az Ikva-síkon, mintegy 100 tıvel, a kiszáradó lápréti részeken. A magaskórósok elıretörése nagyban fenyegeti. Faj neve: Carex davalliana Lápi sás A volt lecsapoló árkok feltöltıdı részein, a láprét legnedvesebb pontjain 1-200 töves állománya él, a kiszáradás és a magaskórósok elszaporordása miatt végveszélyben. Faj neve: Eriophorum latifolium Széleslevelő gyapjúsás A volt lecsapoló árkok egyetlen pontján fordul elı, 4-5 töves kis populációja, amely a szárazodás és a nádasodás miatt kipusztulás szélén áll. Inváziós növényfajok A területen jelentıs számban fordul elı a magas aranyvesszı (Solidago gigantea), amely az elıretörı nád mellett a legfontosabb veszélyeztetı tényezı. Jelenleg a magasabban fekvı (vízelöntést elvétve kapó) részeken néhol majdnem összefüggı foltokat alkot. Kis számban megtalálható a szántókon, parlagokon a parlagfő (Artemisia artemisiifolia), betyárkóró (Conyza candensis) és seprence (Erigeron annuus), a terület belsejében pedig egy amerikai ıszirózsa-faj (Aster novae-angliae), amelyek azonban nem jelentenek lényeges veszélyt. Az ıshonos fajok közül a mélyebb fekvésben a nád (Phragmites australis), a kiszáradó részeken a siskanád (Calamagrostis epigeios) térfoglalása ad okot aggodalomra. 16
Leírás 2.2.3 Állatvilág Jelenleg csak tájékoztató jellegő adatok állnak rendelkezésre a terület állatvilágáról, részletes felmérés nem történt, kivéve a madarak elıfordulását (Király Gergely adatai), ill. néhány védett lepkefajt (Ambrus András és Király Gergely adatai). Biztos elıfordulás Védett Fokozottan védett Veszélyeztetett Bizonytalan Biztos Bizonytalan elıfordulás Kihalt elıfordulás elıfordulás Kihalt Összesen Emlısök 1 5 6 Madarak 83 2 85 Hüllık 2 1 3 Kétéltőek 5 3 8 Halak - Puhatestőek 1 1 Fogólábúak 1 1 Ízeltlábúak 7 7 4. táblázat: Védett, fokozottan védett és veszélyeztetett állatfajok összefoglaló táblázata V Biztos elıfordulás, B Bizonytalan elıfordulás Latin név Magyar név Státus Fogólábúak (Mantidea) Mantis religiosa imádkozó sáska V Puhatestőek Helix pomatia éti csiga V Lepkék (Lepidoptera) Vanessa atalanta Atalanta lepke V Inachis io nappali pávaszem V Apatura ilia kis színjátszólepke V Maculinea teleius vérfő boglárka V Maculinea nausithous zanótboglárka V Maculinea alcon lápi hangyaboglárka V Lycaena dispar nagy tőzlepke V Kétéltőek (Amphibia) Bombina bombina vöröshasú unka B Bufo bufo barna varangy V Hyla arborea zöld levelibéka V Rana dalmatina erdei béka V Rana esculenta kecskebéka V Triturus cristatus tarajos gıte B Triturus vulgaris pettyes gıte B Bufo viridis zöld varangy V Hüllık (Reptilia) Anguis fragilis lábatlan gyík B Lacerta agilis fürge gyík V Natrix natrix vízisikló V Madarak (Aves) 17
Leírás Latin név Magyar név Státus Lásd. 2.2.3.1 pontban Emlısök (Mammalia) Crocidura leucodon mezei cickány B Mustela erminea hermelin B Myotis daubentoni vízi denevér B Myotis myotis közönséges denevér B Noctalus noctula korai denevér B Talpa europaea vakondok V 2.2.3.1. Madarak A táblázatban alkalmazott rövidítések a következık: Védettségre vonatkozó adatok: V védett, FV fokozottan védett Elıfordulásra vonatkozó adatok: F fészkelı, V vonuló, kóborló, átrepülı Fajnév Védett Státusz Balkáni fakopáncs (Dendroc. syriacus) V F Barátcinege (Parus palustris) V F Barátposzáta (Sylvia atricapilla) V F Barázdabillegetı (Motacilla alba) V V Barna rétihéja (Circus aeruginosus) V V Berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) V F Bíbic (Vanellus vanellus) V V Cigánycsuk (Saxicola torquata) V F Citromsármány (Emberiza citrinella) V F Cserregı nádip. (Acr. scirpaceus) V V Csicsörke (Serinus serinus) V V Csilpcsalpfüzike (Phyll. collybita) V F Csóka (Corvus monedula) V V Csuszka (Sitta europaea) V V Dankasirály (Larus ridibundus) V V Egerészölyv (Buteo buteo) V V Énekes nádip. (Acr. palustris) V F Énekes rigó (Turdus philomelos) V F Erdei fülesbagoly (Asio otus) V V Erdei pinty (Fringilla coelebs) V F Erdei pityer (Anthus trivialis) V V Erdei szürkebegy (Prunella modularis) V V Ezüstsirály (Larus argentatus) V V Fekete harkály (Dryocopus martius) V V Fekete rigó (Turdus merula) V F Fenyıpinty (Fringilla montifringilla) V V Fenyırigó (Turdus pilaris) V V Fitiszfüzike (Phyll. trochilus) V V Foltos nádiposzáta (Acr. schoenobaenus) V F Fülemüle (Luscinia megarhynchos) V F 18
Leírás Fajnév Védett Státusz Fürj (Coturnix coturnix) V F Füsti fecske (Hirundo rustica) V V Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) V V Házi veréb (Passer domesticus) V V Héja (Accipiter gentilis) V V Holló (Corvus corax) V V Kabasólyom (Falco subbuteo) V V Kakukk (Cuculus canorus) V F Karvaly (Accipiter nisus) V V Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) V V Kék cinege (Parus caeruleus) V V Kékes rétihéja (Circus cyaneus) V V Kenderike (Carduelis cannabina) V F Kerti geze (Hippolais icterina) V F Kerti poszáta (Sylvia borin) V V Kerti rozsdafarkú (Phoen. phoenicurus) V V Kis fakopáncs (Dendroc. minor) V V Kis poszáta (Sylvia curruca) V V Kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) V V Léprigó (Turdus viscivorus) V V Meggyvágó (C. coccothraustes) V V Mezei pacsirta (Alauda arvensis) V V Mezei poszáta (Sylvia communis) V F Molnárfecske (Delichon urbica) V V Nádi sármány (Emberiza schoeniclus) V F Nádirigó (Acr. arundinaceus) V F Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) V F Nyaktekercs (Jynx torquilla) V V Ökörszem (Trglodytes troglodytes) V V İszapó (Aegithalos caudatus) V V Réti pityer (Anthus pratensis) V V Réti tücsökmadár (Locustella naevia) V F Rozsdás csuk (Saxicola rubetra) V V Rövidkarmú fakusz (C. brachydactyla) V V Sárga billegetı (Motacilla flava) V F Sárgafejő királyka (Regulus regulus) V V Sárgarigó (Oriolus oriolus) V F Sarlósfecske (Apus apus) V V Sárszalonka (Gallinago gallinago) V V Seregély (Sturnus vulgaris) V F Sisegı füzike (Phylloscopus sibilatrix) V V Sordély (Emberiza calandra) V F Széncinke (Parus major) V F Szürke gém (Ardea cinerea) V V Szürke légykapó (Muscicapa striata) V F Tengelic (Carduelis carduelis) V F 19
Leírás Fajnév Védett Státusz Tövisszúró gébics (Lanius collurio) V F Vadgerle (Streptopelia turtur) V F Vetési varjú (Corvus frugilegus) V V Vörös vércse (Falco tinnunculus) V V Vörösbegy (Erithacus rubecula) V F Zöld küllı (Picus viridis) V V Zöldike (Carduelis chloris) V F Fehér gólya (Ciconia ciconia) FV V Gyurgyalag (Merops apiaster) FV V Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) V Dolmányos varjú (Corvus corone cornix) F Erdei szalonka (Scolopax rusticola) V Fácán (Phasianus colchicus) F Kárókatona (Phalacrocorax carbo) V Mezei veréb (Passer montanus) F Örvös galamb (Columba palumbus) V Szajkó (Garrulus glandarius) V Szarka (Pica pica) V Tıkés réce (Anas platyrchynchos) F Vetési lúd (Anser fabalis) V 2.3 Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzık 2.3.1 Mezıgazdaság 2.3.1.1 A tervezési terület mővelési ág szerinti megoszlása A tervezési terület mintegy felét szántók és további egyharmadát gyepek (rétek) borítják az ingatlan-nyilvántartás szerint. A valóságban azonban az arány fordított, a 022/4-es helyrajzi szám szántóként van nyilvántartva, a valóságban azonban a legnagyobb összefüggı ısi láprétfolt. 5. táblázat: A tervezési terület mővelési ágak szerint megoszlása (ha) az ingatlan-nyilvántartás szerint Mővelési ág ha szántó 24,0423 gyep (rét) 16,0338 erdı 5,0310 kivett 3,5433 Összesen 48,6504 20
Leírás 2.3.1.2 A tervezési területen található mezıgazdasági célú létesítmények, építmények és infrastruktúra leírása A tervezési területen nincs mezıgazdasági célú létesítmény, építmény vagy egyéb infrastruktúra. 2.3.1.3 Szántóföldi gazdálkodás A terület É-i és Ny-i szélén találhatók szántóföldi kultúrák, amelyek jellemzıen kukoricást vagy napraforgót jelentenek, ill. a 2005-2007-es idıszakban egy részük fekete ugar volt. 2.3.1.4 Gyepgazdálkodás A terület jelentıs részét gyepek borítják, de jelenleg gyepgazdálkodás nem folyik a lápréten, rendszeres kaszálások nincsenek. Egyedül a vadászati célból fontos sávokat szárzúzózzák, s az innét kikerülı anyagot kiviszik vagy a területen hagyják. 2.3.1.5 Állattenyésztés A tervezési területen nem folyik állattenyésztés. 2.3.1.6 Szılı- és gyümölcskultúrák A tervezési területen nem találhatók szılı- és gyümölcskultúrák. 2.3.1.7 Nádgazdálkodás A tervezési területen nem történik nádgazdálkodás, arra alkalmas területrész sincs. 2.3.2 Erdıgazdálkodás 2.3.2.1 A tervezési terület erdıterületeinek erdırészlet szintő felsorolása Lásd 8.3.2 számú mellékletben A tervezési terület erdészeti üzemtervi térképét a 8.2.8. térképmellékleten mutatjuk be. 2.3.2.2 Az erdıkben lévı védett természeti értékek ismertetése Lásd. 2.2.1, 2.2.2 és 2.2.3 fejezet. Továbbá lásd. a 8.3.5 mellékletben. 2.3.2.3 A tervezési területen hatályban lévı körzeti erdıtervek vagy erdıállománygazdálkodási tervek (erdıtervek) és üzemtervek felsorolása Körzet neve Terv típusa Terv készítési ideje Terv lejárta A következı tervezés esedékessége Rábaközi Körzet 2005 2014 2014 21
Leírás 2.3.2.4 A terület erdıgazdálkodásának jellemzıi A területen három kis kiterjedéső erdırészlet (két erdı és egy tisztás) található, kultúrállományokkal. Ezeket néhány évtizede a gyepekre telepítették. A tisztás ma ténylegesen gyep, amelynek erdısítése természetvédelmi szempontból nem kívánatos. Az erdıállományok jelenlegi állapota a természetvédelmi célkitőzéseknek nem felel meg, gazdasági értékük is csekély, ezért véghasználat után célszerő volna ıket ismét gyep mővelési ágba vonni, s a gyepgazdálkodást folytatni. 2.3.2.5 Erdıgazdasági infrastruktúra (feltáró hálózat) jellemzése: A területen nincs kiépített erdészeti infrastruktúra, a terület belsejében elhelyezkedı 3 erdırészlethez alkalmi nyomvonalon kialakított közelítı vonalakon lehet bejutni. Az utóbbi években a területen erdıgazdálkodási tevékenység nem folyt. 2.3.3 Vadgazdálkodás 2.3.3.1 A védetté nyilvánító jogszabályban elıírt - vadgazdálkodást, vadászatot érintı - természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak, egyéb kötelezettségek ismertetése: Lásd. 4.3.2.4 fejezetben 2.3.3.2 A tervezési területen lévı vadászterületek erdırészletek szerinti felsorolása: Lásd. 8.3.2 számú mellékletben 2.3.3.3 A tervezési terület vadászterületein elıforduló védett növény- és állatfajok élıhelyének ismertetése: Lásd. 2.2.1, 2.2.2 és 2.2.3 fejezet. 2.3.3.4 A tervezési területen hatályban lévı körzeti vadgazdálkodási tervek és vadgazdálkodási üzemtervek felsorolása: Körzet neve Terv típusa Terv készítési ideje Terv lejárta A következı tervezés esedékessége VI/1 Kisalföld, körzeti vg. 2007 2017 2017 Alpokalja terv Ikva-völgye VT vg. üzemterv 2007 2017 2017 2.3.3.5 A tervezési terület vadállományának bemutatása A terület vadállományának nagysága megfelel a vadászterület környezeti eltartóképességének, de jelentıs a környezı szántóföldekrıl átváltó nagyvad hatása, amely alkalmilag komolyabb károkat okoz a természeti értékekben (fıleg vaddisznó-túrások). A vaddisznó túrása általában hozzátartozik a természetes folyamatokhoz, hiszen a természetes társulások felnyitásával 22
Leírás hozzájárul azok megújulásához. A túrások azonban egy bizonyos határ felett már károsnak minısülnek. A nagyobb túrásokon tájidegen fajok (fıleg Solidago gigantea) telepednek meg, amelyek jelenleg és hosszú távon is komoly problémát okozhatnak. 6. táblázat: A tervezési terület vadászterületének vadállomány becslési adatai a) nagyvadfajok Faj 2002 2003 2004 2005 2006 Min Max Gímszarvas 81 85 117 52 40 40 117 Dámszarvas 62 74 72 68 64 62 74 İz 189 183 198 165 178 165 198 Vaddisznó 113 101 105 100 90 90 113 b) apróvadfajok Mezei nyúl 29 35 41 100 95 29 100 Róka 29 17 11 25 20 11 29 Fácán 61 89 99 185 245 61 245 Fogoly 9 12 10 35 38 9 38 7. táblázat: A tervezési terület vadászterületének kilövési adatai a) nagyvadfajok Faj 2002 2003 2004 2005 2006 Gímszarvas 93 98 85 64 x Dámszarvas 12 12 16 25 x İz 67 66 88 97 x Vaddisznó 165 160 158 177 x b) apróvadfajok Mezei nyúl 0 10 15 19 x Róka 29 17 11 25 20 Fácán 61 89 99 185 245 Vetési lúd 5 5 0 x Tıkés réce 112 39 75 60 x Dolmányos varjú 14 10 22 9 7 Szarka 9 12 19 6 5 Szajkó 4 15 10 7 5 2.3.3.6 A tervezési terület vadgazdálkodásának és vadászati infrastruktúrájának bemutatása Természetvédelmi szempontból a nagyvad, ill. annak vadászatához kapcsolódó létesítmények érdemelnek figyelmet. A tervezési területen a vadgazdálkodási berendezések közül 2 magasles, illetve egy többé-kevésbé állandó szóró található. 2.3.4 Halászat, horgászat Halászatra, horgászatra alkalmas vízfelület nincs a területen, illetve közvetlen környezetében, halgazdálkodás nem folyik. 23
Leírás 2.3.5 Üdülés és idegenforgalom A tervezési területnek (de magának Ebergıc községnek) jelentıs idegenforgalmi-turisztikai vonzereje nincsen, ilyen irányú érdeklıdés a jövıben sem várható. 2.3.6 Települési viszonyok Ebergıc község elsı ismert okleveles említése 1343-ból való Eburgheuch néven. A középkorban az Ebergıc-család birtokolta, tılük Nagy Lajos király hőtlenség miatt elvette és a Kanizsayaknak adományozta. Késıbb újra az Ebergıczieknek szolgált a falu, míg a család kihalt. Az újkorban a Viczay- és a Széchenyi-családé volt. A 19. század végétıl a Solymossycsalád volt a környék birtokosa. Középkori temploma az 1683-as török dúlás idején erısen megrongálódott, 1697-ben még omladozónak mondta falait az egyházi látogatás jegyzıkönyve. 1713-ban és 1766-ban fagerendásnak írták le, ez az adat azért feltőnı, mert a hajó boltozata emlékeztet a fertıszéplakira, amely 1728 körül épült. Lehet, hogy a falu az 1766 után egy maradi kımővessel építtette újjá a barokk, egyhajós, elválasztott szentélyő, egytornyú templomot. A Szent Imre templom berendezésébıl a 18. században készült a szószék, 1770 körül a mellékoltárok, a 19. század elsı felében a hagyomány szerint a soproni domonkos templomból származó orgona, második felében pedig a fıoltár. A mőemlék jellegő út menti szobrok közül 1720-ban készült a Piéta szılıindás oszloppal, amely a temetıbe vivı úton látható, 1798-ban a templom elıtti kereszt Szőz Máriával, 1810-1820 között az ugyancsak a templom elıtt álló Mária szobor a gyermek Jézussal, amely a kismartoni kegyszobor másolata. A két világháború 37 ebergıci hısi halottat követelt. Emléktábla ırzi nevüket a templom bejáratánál. A két világháború között 2-3 család birtokolt 18 kat. holdat, 4 család gazdálkodott 15 kat. holdon, a többieknek ennél kevesebb földjük volt. Az 1920-as években leégett a falu, ezután épült át elıször. A második átépítés a 60-as évekre tehetı, új ház viszont alig épül. Az 1950-es évektıl a 80-as évekig fıleg a fiatalok hagyták el a falut, többnyire a közeli városok vonzóbb munkalehetıségei miatt. A lakosság lélekszáma az utóbbi 10 évben stagnál. 1959- ben alakult meg az ebergıci Új Barázda termelıszövetkezet. Késıbb a röjtökmuzsaji, majd a nagylózsi szövetkezet részévé lett. Közigazgatásilag elıször Röjtökmuzsajhoz, majd Fertıszentmiklóshoz tartozott a falu. 1990- ben nyerte vissza önállóságát. A Fertı-menti településekhez való közelsége miatt Ebergıc is tagja a Fertımenti Önkormányzatok Kistérségi Szövetségének. A falu földjei termékenyek, a leggyakrabban termesztett növények a kalászosok, a kukorica és a répa. A fıként nyugdíjasok lakta kisközségben szinte mindenki saját szükségleteinek kielégítésére termel. Az állatokkal foglalkozók száma évrıl évre csökken. A falukép az utóbbi években javult, rendezettek a közterületek, s csak néhány gazdátlan ház akad. A közintézmények régiek, lehetıség szerint rendben tartottak. Víz, villany, gáz, telefon van, a közmővek kiépítettek. 2.3.7 Ipar, bányászat Ipari vagy bányászati tevékenység nem folyik a területen. 2.3.8 Oktatás, bemutatás A tervezési területen jelenleg szervezett oktatási tevékenység nincs. A terület jellegénél fogva elsısorban a természetvédelmi és botanikai képzésben játszhatna szerepet, mint mintaterület. 24