140
LIMBA ªI LITERATURA MAGHIARÃ Notã: Pornind de la modelul curricular comun limbilor materne, pentru limbile materne (germanã, slovacã, sârbã, ucraineanã, turcã, rusã, bulgarã, cehã, croatã, polonã) se vor utiliza criteriile de notare pentru disciplina Limba ºi literatura românã, þinându-se cont de conþinuturile prevãzute de programe ºi de specificul fiecãrei limbi materne. 141
Felmérés/értékelés magyar nyelv és irodalomból VIII. osztály végén A nyolcadikos felmérés/értékelés programja a következõképpen épül fel: a tantervben szereplõ fejlesztési követelményeknek, képességterületeknek megfelelõen rendezõdnek a szakaszzáró kimeneti követelmények; a kimeneti követelmények mellett a teljesítményleírások jelölik a tanulótól elvárt tudást a megnevezett képességterületen; a teljesítmények követelményszintek szerint differenciálódnak, a normál betûs teljesítményleírás a középszintet, a dõlt betûvel kiemelt példák az emelt szintet jelölik; a teljesítményeket példák szemléltetik, természetesen ezek a változatos feladattípusok kiragadott példái, tehát nem kizárólagos minták; az ismeretek a kimeneti követelmények szerint rendezõdnek. Elõfordul, hogy a különbözõ teljesítmények egyazon ismeretkör elemeinek a mûködtetését feltételezik. Ilyenkor az ismeretelemeket nem ismételtük, de jelöltük, hogy melyik követelményterületen belül szerepelnek. I. Szóbeli közlés megértése Kimeneti követelmények: 1. A szóbeli közlés lényegének megragadása, a lényeges és lényegtelen információk megkülönböztetése, a szóbeli szövegben kifejezett gondolatok rendjének és összefüggésének követése; 2. A kommunikációs helyzet, a nyelvi és nem-nyelvi elemek kapcsolatának felismerése a) Elhangzó, 3-4 bekezdésnyi ismeretlen (ismeretterjesztõ, tájékoztató) szöveg alapján megnevezi a témát, lejegyzi a szöveg lényeges információit, adatait, illetve minimum hármat a lényeges információk közül, összefoglalja a szöveg jelentését; b) Elhangzó szöveg alapján következtet a kommunikációs célra és szerepre, párbeszéd hangneme, szóhasználata alapján a beszédpartnerek közötti viszonyra; c) Elhangzó szöveg alapján a központozás nélküli írott szövegben jelöli a vesszõt és a mondatvégi írásjeleket; elhangzó szöveg alapján megfigyeli és leírja, hogy a nem nyelvi kommunikációs eszközök és a szövegfonetikai eszközök jelentése milyen viszonyban van a szöveg jelentésével. A szóbeli közlemény célja: kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, szándéknyilvánítás, tájékoztatás, véleménynyilvánítás A kommunikációs folyamat tényezõi és funkciói Szövegfonetikai eszközök (szünet, hangsúly, hanglejtés, beszédfolyamat-váltások) Nem-nyelvi kifejezõeszközök a kommunikációban 3. Szövegkörnyezetben a szó jelentésének meghatározása, a kommunikáció nyelvi kifejezõeszközeinek és a kommunikációs helyzet összefüggéseinek felismerése a. Elhangzó szöveg megadott szavainak, kifejezéseinek jelentését értelmezi a szövegösszefüggés alapján; A szavak jelentése; denotatív, konnotatív jelentés 142
b. Elhangzó szöveg alapján megadott szempontok szerint, ill. önállóan megfigyeli, leírja és indokolja a kommunikációs helyzet és a szóhasználat, mondatszerkesztés közötti összefüggéseket, a köznyelvi normától való eltéréseket A szókészlet rétegzõdése és változása, tagolódása (tájszók; szakszók; zsargonszók: ifjúsági nyelv, argó; archaizmusok, neologizmusok; idegen szavak) Állandó szókapcsolatok Szóbeli szövegtípusok: párbeszéd, köszöntés, beszámoló, elõadás II. Szóbeli kifejezõképesség Kimeneti követelmény: 1. Megadott téma alapján felkészül rövid szóbeli elõadás elõkészítése (a gondolatok rendszerezése, elrendezése) és elmondása a. Megadott téma alapján felkészül szóbeli (a szóbeli szövegértés vonatkozó elõadásra: közlése lényegre törõ, világos ismeretanyaga) felépítésû, kifejtett; 2 5-nél több koherencia-, ill. nyelvhelyességi hibát nem követ el b. Megfelelõen alkalmazza a szövegfonetikai (a szövegolvasás 1.a. ismeretanyaga) eszközöket. III. Szövegolvasás/Irodalomolvasás Kimeneti követelmények: 1. Különbözõ típusú szövegek értelmes, kifejezõ olvasása. A memoriterként megjelölt mûvek és részletek emlékezetben tartása és szöveghû elõadása; 2. Megfelelõ tempójú értõ néma olvasás (a szövegrészek közti kapcsolatok megragadása, a szövegrészek és a szövegegész értelme közti kapcsolatteremtés) 3. Változatos mûfajú irodalmi és nem irodalmi szövegek olvasása, jellemzõiknek a megragadása a. Megadott szöveg hangos olvasásában a szövegtípusnak és a jelentésnek megfelelõen alkalmazza a beszédfonetikai eszközöket, értelmezi/magyarázza a használatukat. b. A tanult irodalmi mûvek közül 4 teljes verset és 4 vers- vagy prózarészletet elõad értelmesen, szöveghûen. c. Megadott szövegben megragadja a szövegrészek közti kapcsolatot; összefüggést teremt a részletek és a szövegegész értelme között d. Megadott szövegben végigköveti a beszélõ, elbeszélõ nézõpontját; magyarázza a nézõpontváltást. e. Megadott szövegekben megadott szempontok szerint felismeri az irodalmi és a nem irodalmi szövegek jellemzõit. A szövegekbõl vett példákkal támasztja alá a megállapításait. Helyes artikuláció, intonáció, hangsúly, szünet, beszédtempó, hangerõ (lásd fent) Szövegismeret A szöveg szerkezeti egységei közötti tartalm gikai, jelentéstani kapcsolatok (ismétlés, ell kihagyás) A cím és a téma szövegösszetartó ereje Beszédhelyzet, beszélõ, elbeszélõ, elbeszé nézõpont Köznapi szövegek (tudományos, hivatalos, publicisztikai), mûvészi szövegek 143
példák 1. Tanult irodalmi mû részletének a szövegegészbe helyezése: indokolja, hogy hova és hogyan illeszkedik a részlet. 2. Adott szövegrészletben (pl. elbeszélõ költemény, novella, regény részletében) az elbeszélõi nézõpont nyomon követése (mi és hogyan mutatkozik meg az adott nézõpontból) 3. Adott köznapi és irodalmi szövegek összehasonlítása a szókincs, a mondatfajták, a tárgyhoz való viszony szerint. A megfigyeltek értelmezése 4. Adott szövegek minõsítése (köznapi, irodalmi szövegek). A minõsítés alapjául szolgáló legalább 3 jellemzõ megnevezése 4. A megismert irodalmi formák és kódok szerepének a megragadása az epikai és a lírai alkotásokban (mûfaji sajátosságok, a beszédhelyzet, a beszélõ és a tárgy, a beszélõ és a címzett szövegbeli viszonya, tér- és idõviszonyok, a szereplõk szövegbeli megalkotottsága, a verszenei elemek, a szóképek, a retorikai alakzatok szövegbeli szerepe) 5. Az irodalmi mûben megjelenített értékek érzékelése, a szereplõi és az elbeszélõi értékrend megkülönböztetése leírás a. Adott irodalmi szövegben megfigyeli a mûfaji jellemzõket, megállapítja a mûfajt; Adott szöveg mûfaji minõsítését összekapcsolja a beszédhelyzet, a beszélõ és a tárgy, a beszélõ és a címzett szövegbeli viszonyának a megfigyelésével. b. Adott/ tanult epikai szövegben megállapítja a tér- és idõviszonyok, illetve az események közti kapcsolatokat. Értelmezi az összefüggéseket. c. Elkülöníti egy adott epikus mû cselekményének az egységeit. Epikus mûfajok: egy-egy tanult népballada (pl. Kõmíves Kelemenné), mûballada (pl. Arany János: A walesi bárdok), elbeszélõ költemény (pl. Arany János: Toldi), népmese (pl. Fehérlófia), elbeszélés (pl. Mikszáth Kálmán: A hályogkovács), novella (pl. Tamási Áron: Harmat és vér), kisregény (pl. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk), regény (pl. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig), irodalmi levél (pl. Mikes Kelemen: Törökországi levelek, 37. vagy 56. levél), paródia (pl. Karinthy Frigyes: Így írtok ti, A jó tanuló felel vagy Magyar dolgozat) Lírai mûfajok: egy-egy tanult dal (pl. József Attila: Kertész leszek), epigramma (pl. Kölcsey Ferenc: Emléklapra), leíró költemény (pl. Petõfi Sándor: A Tisza), életkép (pl. Arany János: Családi kör), óda (pl. Vörösmarty Mihály: Szózat, Balassi Bálint: Egy katonaének), költõi levél (pl. Petõfi Sándor: István öcsémhez vagy Arany Jánoshoz) Elbeszélõ, elbeszélõi nézõpont, történetmondás, szereplõ, szereplõk rendszere, tér- és idõviszonyok. Cselekmény, a cselekmény szerkezeti elemei. Bevezetés/ expozíció, tárgyalás/ bonyodalom, befejezés/ megoldás, lezárás 144
leírás d. Adott irodalmi szövegben megfigyeli, hogy milyen eljárások hozzák létre a szereplõt, valamint a szereplõk közti viszonyokat. Jellemzi ezek alapján a szereplõt, a szereplõket. e. Minõsíti egy adott vers vagy részlet ritmusát és rímelését. f. Adott versben vagy részletben felismeri a szóképeket és a retorikai alakzatokat, értelmezi a szerepüket. g. Adott irodalmi szövegben felismeri és magyarázza az értékellentéteket h. Adott/ tanult irodalmi mûvet értelmez megadott vagy önállóan választott szempontok alapján. 145 A szereplõt létrehozó eljárások: leírás, cselekedtetés, beszéltetés, más szereplõ általi jellemzés. Egyenes beszéd, függõ beszéd Vers, verssor, versszak Hangsúlyos ritmus Idõmértékes ritmus. Klasszikus idõmértékes verselés: hexameter, pentameter, disztichon. Modern idõmértékes verselés. Rímfajták. Balassistrófa Szóképek: metafora, szinesztézia, allegória, metonímia; hasonlat; vándormotívum Retorikai alakzatok: az ismétlés változatai (gondolatritmus, anafora, felsorolás, halmozás, fokozás), ellentét, felcserélés, kihagyás Érték, értékelés példák: 1. Adott szöveg mûfaji hovatartozását néhány mondatban indokolja, hivatkozik legalább 2-4 mûfaji sajátosságra is (pl. beszédhelyzet, beszélõ és tárgy viszonya, beszélõ és címzett viszonya, hangnem, versforma). 2. Adott epikus szövegben vagy részletben felismeri és néhány mondatban magyarázza a tér, az idõ és az események kapcsolatát. 3. Adott/ tanult epikus mûben elkülöníti az elbeszélõ és a leíró részeket. 4. Adott/ tanult epikus mûben elkülöníti a cselekmény egységeit. 5. Adott szövegbõl vagy részletbõl kiemeli a szereplõt létrehozó eljárást vagy eljárásokat; érvel a szereplõ megnevezett tulajdonsága mellett/ ellen az adott/ tanult irodalmi szöveg alapján. 6. Adott terjedelemben kifejti, hogy egy adott/tanult mû olvasása során milyen kapcsolatokat, viszonyokat állapított meg a szereplõk között. 7. Megfigyeli, hogy egy adott/tanult irodalmi mû szereplõjét hogyan láttatja az elbeszélõ, hogyan látja egy másik szereplõ. Összefüggõ szövegben kifejti észrevételeit. 8. Megnevez 2-4 olyan sajátosságot, amelyek alapján versnek minõsíti az adott szöveget. 9. Felismeri adott versrészlet verstani jellemzõit. 10. Értelmezi (adott terjedelemben) egy adott vers képeit. 11. Összeveti ugyanannak a szóképfajtának több megadott versben betöltött szerepét. 12. Adott versben felismeri a retorikai alakzatokat, és értelmezi a versben betöltött szerepüket. 13. Adott szöveget értelmez megadott/önállóan választott szempontok alapján. IV. Szövegalkotás (fogalmazás) Kimeneti követelmény: 1. Világos szövegtagolás (vázlatkészítés, bõvítés, tömörítés) 2. Különbözõ szövegtípusok alkotása (elbeszélõ, leíró szöveg; olvasmányjegyzet; értekezõ fogalmazás; funkcionális szövegek: meghívó, önéletrajz, kérvény stb.); a kommunikációs helyzethez és a szövegtípushoz igazodó szóhasználat
3. Koherens szöveg alkotása, a koherenciát biztosító nyelvi, nyelvtani elemek helyes használata leírás: a. Különbözõ típusú szövegek szerkesztésekor a szöveget makroszerkezeti egységekre tagolja, funkciójuknak, terjedelmüknek, arányuknak megfelelõen (bevezetés, tárgyalás, befejezés); a makroszerkezeti egységeket bekezdésekre tagolja az új tartalmi egységeknek, tételmondatoknak megfelelõen; szövege nem tartalmaz 2 4-nél több szerkesztési (mondatkapcsolás, mondatsorrend) és értelemzavaró koherenciahibát (jelentéstani, grammatikai, stilisztikai) b. Funkcionális szövegek alkotásakor betartja a kötött szerkesztés szabályait A szöveg makroszerkezeti egységei (bevezetés, tárgyalás, befejezés), funkcióik, arányuk, terjedelmük; A szöveg bekezdései, tételmondat, vázlat A szöveg szerkezeti egységei közötti tartalmi-logikai, jelentéstani, nyelvtani kapcsolat Az egyszerû mondat: alany, állítmány, az alany és állítmány egyeztetése; hiányos mondat; szószerkezetek (tárgyas, határozós, jelzõs) Az összetett mondat, a többszörösen összetett mondat szerkesztése; mondatrend; a mondatok kapcsolódása (mellérendelés, alárendelés); A szófajok. A szófajok szerepe a mondatban; a névmások, kötõszók szerepe a szövegben A mutató névmás, vonatkozó névmás és kötõszó használatával kapcsolatos nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek Funkcionális szövegek kötött szerkezete, formális elemei (magánlevél, hivatalos levél, önéletrajz, meghívó, kérvény) példák: Hiányos vázlatot kiegészít megadott szöveg alapján, önállóan vázlatot készít megadott szöveg alapján/megadott témára; Tagolatlan szöveget részekre, bekezdésekre tagol, döntéseit indokolja; bekezdést szerkeszt megadott szó vagy tételmondat alapján; 2-3 bekezdésnyi szövegrészben azonosítja a kulcsszavakat és a tételmondatokat; Bevezetéshez tárgyalást, tárgyaláshoz befejezést ír, alkalmazza a szövegösszetartó erõ eszközeit (tartalmi folytonosságot hoz létre, nem vált témát, igazodik a szövegtípushoz, a kommunikációs célhoz és stílushoz); Kötött szerkezetû funkcionális szövegek fõ részeit kiegészíti a formális elemekkel, a kiegészítéseket néhány mondatban indokolja; Mondatátalakítás, szerkesztési hibák javítása megadott szempontok alapján/önállóan. 4. Különbözõ szövegtípusok alkotása (elbeszélõ, leíró szöveg; olvasmányjegyzet; értekezõ fogalmazás; funkcionális szövegek: meghívó, önéletrajz, kérvény stb.); a kommunikációs helyzethez és a szövegtípushoz igazodó szóhasználat 5. Koherens szöveg alkotása, a koherenciát biztosító nyelvi, nyelvtani elemek helyes használata 146
leírás a. Szövegalkotáskor érvényesíti a kommunikációs célnak és a szövegtípusnak megfelelõen választott rendezõ elvet: az elbeszélés idõrendje, az idõrendnek megfelelõ mondatrend és igehasználat; egész-rész, közeltávol, térbeli elhelyezés a leírásban; logikai elrendezés, oksági összefüggések az érvelõ szövegben); vegyes típusú szöveget alkot (elbeszélésben párbeszéd, leírás, jellemzés), következetesen igazodik a választott rendezõ elvhez; b. Szóhasználatban, hangnemben, stílusban igazodik a kommunikációs helyzethez és a szövegtípus jellegzetességeihez; rövid terjedelmû (5-6 mondatos) szövege nem tartalmaz 2 4-nél több hibát a kommunikációs helyzethez igazodó szóhasználat, hangnem és stílus szempontjából; c. Koherens szöveget alkot, nem követ el 3-5- nél több koherencia-, illetve nyelvhelyességi hibát. (szövegolvasás/irodalomolvasás III. 2.,3.,4.. teljesítmény-leírásban szereplõ ismeretek) A szókészlet rétegzõdése, változása, tagolódása (tájszók; szakszók, zsargonszók: ifjúsági nyelv, argó; archaizmusok, neologizmusok; idegen szavak); állandó szókapcsolatok (szólások, közmondások, állandó kifejezések) A szöveg témája; az ismétlés, ellentét, felsorolás és részletezés Jelentéstani ismeretek: hangalak és jelentés viszonya, egyjelentésû, többjelentésû szavak, rokon értelmû szavak, ellentétes értelmû szavak; A szó szerkezete. Szóösszetétel, szóképzés. A jelezés és ragozás (igeragozás, névszóragozás); Az egyeztetés nyelvhelyességi szabályai példák: Megadott témára elbeszélõ szöveget alkot, az események vagy szereplõk megjelenítéséhez alkalmazza a párbeszédet (szerkezet, helyesírás) és leírást. Ismeretterjesztõ, mindennapi leírást alkot (táj-, tárgy-, alak-, folyamatleírás) megadott rendezõ elv alapján; Elbeszélést, leírást, jellemzést átír nézõpontváltással; Funkcionális szöveget alkot (magánlevél, hivatalos levél, meghívó, kérvény); Megadott szövegben megadott szempontok alapján/önállóan javítja a gondolatok elrendezésével és a stílussal, szóhasználattal, hangnemmel kapcsolatos hibákat, döntéseit indokolja; A megadott szövegrészletet átírja a megváltozott kommunikációs helyzetnek megfelelõen (pl. információkérés magánlevélben, hivatalos levélben; párbeszéd átírása a beszédpartnerek cseréjével stb.) Párbeszédet alkot, hiányos párbeszédet kiegészít, megadott párbeszédet folytat; alkalmazkodik a beszédhelyzethez stb. 6. Helyesírás, elválasztás, központozás Tollbamondás, írás során nem követ el 3-5-nél több helyesírási, illetve elválasztási és központozási hibát (10 sornyi szövegben). hosszú magánhangzót tartalmazó szóelemek helyesírása (-ít, -dít, -sít, -ból, -bõl, -tól, -tõl, -ó, -õ, -ú, -û, -jú, -jû); rövid magánhangzót tartalmazó szóelemek helyesírása: -ul, -ül; 147
hangkapcsolatok jelölése: írásban jelölt teljes hasonulás; írásban nem jelölt teljes hasonulás; összeolvadás; részleges hasonulás, rövidülés; egybeírás-különírás (szóismétlések, mellérendelõ szókapcsolatok és összetételek, ikerszók, alárendelõ szókapcsolatok és összetételek, névutós szerkezetek, igekötõs igék); a j hang kétféle jelölése; mondatvégi írásjelek (a mondat tartalmának megfelelõen), mondatközi írásjelek, számnevek és keltezés; megszólítás, tulajdonnevek helyesírása; a helyesírás alapelvei; a szavak elválasztása. Megjegyzés: A teljesítményeket a fenti csoportosításnak megfelelõen képességterületekként célszerû értékelni. Feladattípustól, illetve a feladat összetettségétõl függõen egyidejûleg is alkalmazhatók a különbözõ követelményterülethez tartozó teljesítmények szempontjai. Ha a feladat komplex teljesítményt vár el, például különbözõ szövegtípusok alkotását, értékeléskor a világos szövegtagolás, a kommunikációs helyzethez és mûfajhoz való igazodás, a szövegkoherencia és a helyesírás szempontjai is érvényesülnek a javítókulcs súlypontjai szerint. 148