PEDAGÓGIAI PROGRAM NYÍREGYHÁZA 2016 1
1. Az intézményről Az intézmény bemutatása Tanulj meg mosolyogni. A mosolyban mágikus erő rejlik. Amíg az ember mosolyogni tud, addig képes a további harcra. És aki harcol, az győzhet is. (Marcus Aurelius) A szakképző és speciális szakképző iskola 1997-ben kezdte meg a működését egy komplex szakképző, rehabilitáló és foglalkoztató program keretében. A kormányhatározattal is támogatott program arra a felismerésre épült, hogy hazánkban több tízezerre tehető azoknak a 14-25 éves fiataloknak a száma, akik egészségkárosodásuk miatt nem szerezhettek szakmai képesítést, így az önálló életvitelük akadályozott abban segítségre, esetlegesen állandó vagy időszakos felügyeletre, támogatásra szorulnak; illetve hogy a közoktatási intézményrendszer addigi infrastrukturális feltételei nem teremtették meg számukra az akadálymentes tárgyi és védett pedagógiai körülményeket, a rehabilitációt és a munkaerő-piaci elhelyezkedés támogatását. Az iskola szakképzési évfolyamai szakmai vizsgára készítenek fel. A 14 és 25 éves korú, kiemelt bánásmódot igénylő fiatalok általános nevelését, szakmai oktatását-képzését végzi. Intézményünkbe szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokat is felveszünk. Az intézmény igény szerint speciálisan kialakított körülmények között kollégiumi elhelyezést biztosít. Az elméleti képzés tanteremben, a gyakorlati képzés az intézményben iskolai tanműhelyben zajlik. Alapfeladatunk ezen fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése, munkába állásra felkészítése, szakmai végzettség, érettségi megszerzésének biztosítása a lehetőségeik növelésének érdekében. Intézményünk ezért különös hangsúlyt fektet a kulcskompetenciák fejlesztésére, a tanulók ezen területeken való segítésére, habilitálására, rehabilitálására, az egyéni kompenzációk nagyfokú támogatására, azok tudatos felhasználásának ösztönzésére. A helyi tanterv keretein belül olyan kiegészítő ismeretek oktatását vállaljuk, amelyek birtokában a végzett fiatalok összetettebb munkafeladatok megoldására lesznek képesek. 2
Az intézmény társadalmi környezete Az intézmény az országos átlagnál magasabb munkanélküliségi és születési rátával, elmaradottabb szociokulturális környezettel és infrastruktúrával, történelmi-társadalmi hátrányokkal rendelkező, nagyobb arányú megváltozott munkaképességű felnőtt lakosságot magába foglaló megyében (régióban) van. Az intézményt választó tanulók családjának a többsége kedvezőtlen anyagi körülmények között él. Jellemző az egyszülős család, a munkanélküliség, s a tanulók jelentős része fogyatékossági járadékot kap, vagy rokkantnyugdíjas. A szociális és a sajátos nevelési igényekből adódó nehézségek kihívást jelentenek a fiatalok és a pedagógusok számára. A tanulók mentális sérülése, az ingerszegény környezet vagy a sérülést kompenzáló, túlóvó családi magatartás, meghatározzák az iskolával szembeni elvárásokat, ennek következtében a választható pedagógiai és módszertani lehetőségeket. Az iskola működési feltételei Az iskola működési feltételei megtalálhatók az 1. számú mellékletben. 3
2. Az iskola nevelési programja Az intézményi önértékelés szabályzata megtalálható a 2. számú mellékletben. Az intézmény nevelőtestülete egységesen vallja: szűkebb és tágabb környezetünknek a tudás, a munka, önmagunk és mások megbecsülése a legfőbb értéke, a fogyatékos fiatalnak is teljes és megkérdőjelezhetetlen az emberi méltósága, a fogyatékos fiatalnak joga, nevelésének, oktatásának és képzésének pedig feltétele a különleges odafigyelés, a sajátos ellátás és a speciális módszerek alkalmazása. a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg, segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az iskola fejlesztési követelményei igazodnak a fejlődés lehetséges üteméhez, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemei, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés nem terheli túl. Mindennek érdekében tanulóinkat úgy neveljük, oktatjuk - képezzük, hogy: előmozdítsuk önfenntartásra, önálló életvezetésre való törekvéseiket képessé tegyük őket a teljes, aktív és önrendelkező életre lehetővé tegyük a közösségi életben való tevékeny részvételüket fejlesszük önismeretüket erősítsük felelősségtudatukat önmaguk és mások sorsának, testi-lelki egészségének és személyiségének alakításában Iskolánk gyermekideálja: Mindenkinek, legyen bár más, joga van ahhoz, hogy szabadon és tudatosan élje életét. /B. Bettelheim/ 4
Célunk, hogy a RIDENS tanulója: Legyen nyitott, magabiztos, tudja, segítünk azzá válnia. Legyen igénye társas kapcsolatok létesítésére, fenntartására, ápolására. Legyen kíváncsi, motivált. Legyen tisztelettudó, az elvárhatóság érdekében a nevelőtestület, s minden alkalmazott következetesen mindent megtesz érte. Legyen kitartó, felismerve határait, lehetőségeit. Legyen ambiciózus, saját érdekeit, elképzeléseit a másik ember véleményének, döntéseinek tiszteletben tartásával legyen képes érvényesíteni, megvalósítani. Legyen együttműködő, vitaképes, kerülje a konformizmust. Legyen tisztában az életének alakításában felvállalandó, felvállalt lehetőségekkel, döntésekkel, felelősség vállalásával. Törekedjen az állapotából adódó negatív megnyilvánulások kerülésére, tudatosan tartsa szem előtt, hogy ugyanolyan tagja a társadalomnak, mely bármely ember Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola alapelvei Az iskolánk szellemiségét, mindennapi gyakorlatát meghatározó értékek között kiemelt helyen áll: az ember, az élet tisztelete, a felelősségtudat önmagunk és mások sorsának alakításában, adottságokhoz, igazított reális célkitűzések megfogalmazása, a tudás, a munka, önmagunk és mások megbecsülése a fogyatékosság, másság elfogadása mások segítése diákok és az iskola dolgozói közötti kölcsönös tisztelet alkotó pedagógiai légkör teremtése az eredményes nevelő-oktató munka érdekében, egyenrangúság a pedagógus és a tanuló között a pedagógiai folyamatban 5
Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar személyiségek munkásságát. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció eredményeiről. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Jellemezze a tanulót a cselekvő állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, és az erőszakmentesség. Sajátítsa el a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás szabályait. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének (az empátiának) a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A családi életre nevelés Készüljön fel a felelős párkapcsolat kialakítására, a családi életben felmerülő konfliktusok kezelésére. A testi és lelki egészségre nevelés Legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Készüljön fel az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a testi higiénében, a váratlan helyzetek kezelésében. Legyen motivált a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Legyen szociálisan érzékeny a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő emberek iránt. Saját élményű tanuláson keresztül ismerje meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. Jellemezze őt a segítő magatartás, együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás. Fenntarthatóság, környezettudatosság A természeti erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. 6
Készüljön fel a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Pályaorientáció Szerezzen átfogó képet a munka világáról. Próbálja ki képességeit, mélyüljön el az érdeklődésének megfelelő területeken, találja meg hivatását, válassza ki a neki megfelelő foglalkozást és pályát. Mindehhez tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket. Gazdasági és pénzügyi nevelés Ismerje fel saját felelősségét az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudja mérlegelni döntéseinek közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássa világosan rövid és hosszú távú céljait. Sajátítsa el a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismereteket és a fogyasztóvédelmi jogokat. Médiatudatosságra nevelés Értse az új és a hagyományos médiák nyelvét. Ismerkedjen meg a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetés módjával. A tanulás tanítása Tanulja meg, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások, hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok, melyek az egyénre szabott tanulási módszerek, miként működhetnek együtt a tanulók csoportban. Olyan tudást alakítson ki, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. 7
Intézményünk általános feladatai: a kiemelt bánásmódot igénylő fiatalok képességeinek, adottságainak megfelelő nevelése, oktatása, képzése, rehabilitációja, szociális kompetenciák fejlesztése, munkába állás, foglalkoztatás segítése kulcskompetenciák, képesség együttes megalapozása, kompetenciaalapú fejlesztés gyakorlatorientált oktatás-képzés felkészülés a referencia intézményi működésre A kiemelt bánásmódot igénylő tanulók nevelésének-oktatásának elvei a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, kereteket biztosítunk a törvényi előírásoknak megfelelően, ahol erre szükség van; sajátos követelmények kialakítása és teljesítése jellemzi a nevelői-oktatói munkát, mely az alapelváráson túl egyénileg differenciált; a pedagógusok, segítő alkalmazottak differenciáltan, egyénileg is segítik a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; a kiemelt bánásmódot igénylő tanulók munkaerő-piaci felkészítése fontos vezérfonal képzéseink során. Alapvető nevelési céljaink, feladataink Alapvető feladatunk a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi- érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladatunk továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Célunk továbbá, az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés. A kiemelt bánásmódot igénylő fiatalokat olyan, társadalmilag és nemzetközileg is elfogadott értékekkel, normákkal kell felvérteznünk, hogy a munkaerőpiacon versenyképesek, szociális téren aktívak és értékesek lehessenek. Ezeket változatos módszertani elemekkel, programokkal igyekszünk megvalósítani. 8
Legfontosabbak: felelősség önmagukért és másokért, autonómia, tudás, munkafegyelem, megbízhatóság, kreativitás, egészséges életmód, a környezet, az egyetemes emberi kultúra megbecsülése, védelme. szociális, digitális és kommunikációs kompetenciáik fejlesztése, Nevelési célkitűzéseinkkel összhangban kiemelt bánásmódot igénylő fiatalokat általános műveltséggel, szakmai ismeretekkel vértezzük fel. Feladataink: az általánosan művelő évfolyamokon a szakmák elsajátításához szükséges kompetenciáik megalapozása, szakképzettség megszerzése meghosszabbított képzési időben az adaptált tantervek követelményeinek érvényesítése a tanítás-tanulás folyamatában, a tanulók gondolkodási, problémamegoldó képességének és kommunikációs készségének fejlesztése, lehetőség biztosítása a folyamatos önképzésre, a tanulási motiváció fenntartása, az eltérő életkorokból, egyéni képességekből, egészségi állapotokból és tudásszintből adódó hátránykompenzáció megvalósítása, egyéni differenciálással, tehetséggondozás, az élethosszig tartó tanulás igény megalapozása, az ehhez szükséges kompetenciák fejlesztése, munkavállalói kompetenciák fejlesztése, alkalmazásképes tudás középpontba helyezése, továbbtanulás támogatása. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a Nat és a Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése. (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről.) Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományi kompetencia, digitális kompetencia, 9
a tanulás tanulása hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia. A képzések és a munkaerőpiac közötti feedback kapcsolatokat tekintve, mindegyik egyformán fontos. Napjainkban ezek hatékony alkalmazása szükséges, elengedhetetlen az élet bármely területen, melyből kiemelten fontos a munkaerőpiacon való helytállás. A kulcskompetenciákhoz szükséges ismeretek, képességek és attitűdök pontos leírását, az elsajátítás szintjeinek jellemzőit, a kiemelt fejlesztési feladatokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A célok, feladatok megvalósítása érdekében: az új tanulók kompetenciáit (ismeret, képesség, attitűd) részletesen felmérjük összegyűjtjük a pedagógiailag fontos információkat a tanulók egészségi és pszichés állapotáról, szociális és családi helyzetéről a státuszfelmérések alapján a tanév első hónapjában egyénre szabott fejlesztési programot dolgozunk ki egységes nevelési célok és elvek mentén, a sajátos nevelési igényekhez igazodó, differenciált eszközökkel és módszerekkel neveljük és oktatjuk tanulóinkat következetes differenciálást alkalmazunk az ismeretszerzésben, ismeretfeldolgozásban, az ellenőrzésben és értékelésben motiváljuk tanulóinkat a tanulásra, a kreativitásra, a helyes viselkedésre, a közösségi életre, illetve bátorítjuk őket minden olyan tevékenységében, mely személyiségfejlődésükben pozitív hatású lehet közösen és következetesen alkalmazunk személyre szabott pedagógiai és komplex személyiségfejlesztési módszereket 10
A tanulási stratégiák megválasztásánál figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a tanulók testi és mentális állapotát, egyéni tanulási stílusukat. A tanulóinknak megtanítjuk használni a tanulást segítő speciális eszközöket és számítógépes programokat. Hozzásegítjük őket az önálló életvitelük kialakításához szükséges információkhoz, tapasztalatokhoz. Törekszünk arra, hogy diákjaink eltérő életkorából, kultúrájából, neveltetéséből, származásából, társadalmi hovatartozásából, személyiségéből és egészségi állapotából adódó feszültségek csökkenjenek. A továbbtanulni és elhelyezkedni szándékozókat pályázati programok segítségével is támogatjuk. Színházi előadásokat, kiállításokat, múzeumi foglalkozásokat, könyvtárórákat, művészeti, ismeretterjesztő, felvilágosító előadásokat, képzőművészeti foglalkozásokat, versenyeket, sportrendezvényeket, koncerteket, drámaórákat szervezünk, illetve látogatunk tanulóinkkal. A szakgimnáziumi 9-12 évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka további pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Adottak a lehetőségek az itt tanuló fiatalok számára, hogy a tehetségük kibontakoztatásához szükséges speciális tárgyi, személyi, szociális és kulturális környezetet és feltételeket kihasználják. Iskolánk a sikeres érettségi vizsgát követően, szakképző évfolyamain biztosítja tanulóinak a továbbtanulás lehetőségét, valamint felsőfokú tanintézetekben is. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A helyi tantervben, a szakmai programban felsorolt taneszközök, információhordozók felsorolása mind megtalálható a mellékletekben található szakmai programokban. 2.1. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: 2.1.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanuló 11
Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a megfelelően kialakított, adaptált, akadálymentes környezet biztosítja az információhoz való hozzáférést, a tevékenységekben történő szabad és aktív részvételt, előmozdítva az esélyegyenlőséget. Látássérült tanuló A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0 0,33 (látásteljesítmény 0 33%) közötti. Látássérült az a tanuló is, akinek a látótere-tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10, azaz teljes szélességében legfeljebb 20. Hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. Enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. 12
Értelmileg akadályozott tanuló A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. Beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének; együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel; valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. Autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló Az autizmus spektrum zavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmussal élő gyermek problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja (pervazív), és általában fogyatékos állapothoz vezet. Az autizmussal élő gyermekek csoportjába soroljuk mindazokat az autisztikus spektrum zavarba tartozó gyermekeket, akiknek az ún. pervazív fejlődési zavarok közé sorolt diagnózisuk van: mint például gyermekkori autizmus, atípusos autizmus vagy Asperger-szindróma. Akikről közös szükségleteik alapján, az ellátás szempontjából, így pedagógiai szempontból is egységesen kell gondolkoznunk, mert általános értelmi képességeiktől függetlenül azonos jellegű, speciális szükségleteiket kielégítő, sajátos nevelési megközelítésre van szükségük. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló 13
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. 14
A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő célokra és feladatokra, valamint alapelvekre vonatkozóan a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve, a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet, valamint a vizsgaszabályzatok adnak útmutatást. Részletesen megtalálhatók a III. és IV. fejezetben. 2.1.1.1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység alapelvei: Az iskolánk tanulói között jelenlévő beilleszkedési tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő fiatalok segítése a pedagógiai munka kiemelt feladata. Mivel az érintett fiatalok sérülései egyaránt visszavezethetők organikus és környezeti okokra, a feladatokat és az eszközöket is ennek függvényében határozzuk meg. A gyermeket tanító pedagógusok feladatai: sikerélmény biztosítása a gyermeknek egyéni bánásmód alkalmazása egyenlő esély megteremtése differenciált tanulásszervezés a gyerek számára megfelelő magatartásminta nyújtása közösségi színterek megteremtése adekvát segítség megszervezése Alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek: a tanulókkal a korábbi időszakban foglalkozó szakemberek és a szülők véleményének kikérése a tanulók családi hátterének megismerése a közösen alkalmazandó és a következetes pedagógiai módszerek és eszközök kialakítása érdekében a tanulók egyéni sajátosságainak megismertetése az érintettekkel egyéni fejlesztési tervek készítése, a fejlődés folyamatos nyomon követése, a konkrét helyzetekben tanúsított viselkedésekre történő rendszeres és azonnali reflektálás, a magatartás formatív értékelése (bővebben a IV. 5. fejezetet) szülőkkel való szoros kapcsolattartás, együttműködés a tanuló felé irányuló pozitív attitűd kedvező osztálylégkör, biztonságos, konkrét határokat szabó környezet kialakítása, tartós és következetes fenntartása a fiatal személyiségjellemzőihez, képességstruktúrájához igazodó tanítási-tanulási helyzetek megteremtése 15
korrepetálás, felzárkóztatás egy-három fős felzárkóztató foglalkozást biztosítunk a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére. tehetséggondozás egy-három fős foglalkozást biztosítunk a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére. mentorálás ld. pályázati fenntartások (TÁMOP 3.3.10.A-10 Védőháló Nyíregyházán) szabályok közös kialakítása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, következetes számonkérése érzelem, értelem és cselekvés összefüggésének tudatosítása 2.1.1.2. Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos tehetséggondozási tevékenység alapelvei: Iskolánkban az egyéni sajátosságok figyelembevétele részeként kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás. Sajátos nevelési igényű tanulóink tehetsége fejlesztésének fontos tényezői: felismerés, információgyűjtés motiváció kibontakoztatás menedzselés Azon tanulóink számára, akik egy-egy kompetencia- vagy műveltségi területhez kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, illetve magas fokú szemléleti nyitottságot, kreativitást vagy érdeklődést mutatnak, nemcsak a tanórákon adunk alkalmat tudásuk, képességeik, kompetenciáik további bővítésére, fejlesztésére, hanem minél nagyobb számú és minél változatosabb egyéb lehetőségeket (színtereket és eszközöket) is biztosítunk (igény esetén akár az iskolai kereteken túlmutató fejlesztési és megjelenési lehetőségek felkutatásával). A tehetséggondozás folyamata a személyiségformálás eszközeként, szocializációs tevékenységként funkcionálónál. Különös hangsúlyt fektetünk mindemellett arra is, hogy e tevékenységek ne torzítsák a tehetséges tanuló viselkedését, mentalitását, s ne eredményezzék szociális marginalizálódását. A tehetséggondozás célja: az átlag fölötti képességek, kompetenciák célszerű és ésszerű módszerekkel és eszközökkel történő, kiemelt fejlesztése az érdeklődés felkeltése, fenntartása a szakterületi tudás fokozott, ugyanakkor az általános műveltséggel harmonikus fejlesztése 16
a kreativitás fejlesztése a magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése a társas viszonyulások fejlesztése a tehetségnek megfelelő pályaorientálás A tehetséggondozás eszközei, módszerei Iskolánkban a tehetséges tanulók felismeréséhez a következő mérési eszközöket és módszereket alkalmazzuk: szülői interjú gyermekükkel kapcsolatban /(pl. a beiratkozásnál),/ mérőtesztek használata a képességek, a kompetenciák, az érdeklődés és a motiváció felméréséhez, kiemelkedő alapkompetenciák továbbfejlesztése egyéni fejlődési lapok a tehetség felismerése, személyiségjegyek, tulajdonságok alapján. A tehetséget nem lehet egyetlen mérés alapján azonosítani, de minden egyes mérés által jelzett esetben komplex eszközökkel történő tehetségfeltárás szükséges. A tanulók észlelt tehetségéről való informálás minden pedagógus kötelessége. A szaktanári kompetenciákat meghaladó képességvizsgálat megszervezése az osztályfőnökök feladata. A kötelező tanórákon túli, rendszeres tehetséggondozó tevékenységekről az iskolavezetés dönt a pedagógusok és szaktanárok javaslatára. A tehetség fejlesztésére motiválás: a meglévő tehetség megismertetése, elismerése lehetőség biztosítása külön tevékenységek végzésére versenyeken való részvétel tehetséggondozó szakkörök, foglalkozások szervezése különleges többletjogok (pl. tanórán az egyéni, irányított haladásra, témafeldolgozásra, tevékenységre) biztosítása meghatározott feltételek vállalása mellett, külső rendezvényeken (pl. kiállításokon, versenyeken) való megjelenés, részvétel segítése, pályaválasztási tanácsadás. A tehetség gondozásának, gazdagításának módszerei a tanítási órán: tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.), kooperatív csoport kialakítása, kooperatív tanítási technikák alkalmazása, 17
a heurisztikus módszer alkalmazása, rugalmas vagy individualizált tanítás, folyamatos motiváció, projektoktatás módszereinek alkalmazása portfoliókészíttetés, differenciált házi feladatok feladása, gyűjtőmunka, szorgalmi munka készíttetése, kiselőadások megtartatása, ingergazdag (tanórai és tanórán kívüli) pedagógiai és szociális környezet biztosítása. Tanítási órán kívül: tehetséggondozó foglalkozások szervezése, differenciálás a különböző foglalkozásokon, folyamatos motiváció, inger gazdag pedagógiai és szociális környezet biztosítása, speciális kompetenciára épülő vagy tantárgyi tanulmányi versenyek szervezése városi, megyei, országos versenyekre való felkészítés, az önképzés segítése és motiválása tartalmi vagy technikai tanácsokkal, a felkészülést segítő eszközök biztosításával /és egyéb módokon,/ kapcsolattartás a fogyatékos személyek képzését segítő intézményekkel. A tehetség menedzselése: a pályázatok megírásában való segítségnyújtás, külső megjelenési lehetőségek (pl. kiállítások, versenyek, előadások) felkutatása,/ a tanulóknak ezekről való informálása/, /a külső rendezvényeken való részvételre bátorítás, nevezés,/ a külső megjelenésre lehetőséget adó rendezvények/en való részvétel/ megszervezése, feltételeinek biztosítása. A tehetséggondozás színterei tanítási órák, tanítási órán kívüli foglalkozások iskolai és külső kulturális, szakmai, sport- vagy kompetencia versenyek (gépírás-maraton, SZKTV, vers és prózamondó verseny, vitaverseny, tantárgyi tanulmányi versenyek stb.), iskolai és külső kulturális, szakmai, sport- vagy egyéb rendezvények (Ridens nap, kiállítások, egyéb, az éves munkatervben foglalt vagy alkalmi rendezvények, ünnepségek stb.), iskolaújság, iskolarádió. 18
bármely -intézmény által is elfogadott- fórum, program mely a tehetség (nem keverendő össze a jó képességekkel) kibontakoztatására lehetőséget ad. 2.1.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló Az ifjúságvédelem célja: A társadalmi változásokból, átalakulási folyamatokból adódóan az iskola, mint minden közoktatási intézmény feladata bővül e téren is. A családban adott, illetve személyes jellegű nehézségek a tanulók eredményeiben, viselkedésében is megmutatkoznak. Éppen ezért kulcsfontosságú e terület preventív tevékenysége, és a meglévő erősségek további támogatása. Az ifjúságvédelem szervezése, módszerei Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel együttműködve közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében. Ennek során jelzőrendszerként, esetenként esetgazdaként együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, jegyzővel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, és hatóságokkal. tájékoztatja a tanulókat és a szülőket a segítség, szociális ellátás igénybevételének, lehetséges szintereiről, formáiról szükség estén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az ill. települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál. A szenvedélybetegségek megelőzése, ill. a szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének segítése érdekében a nevelőtestület tagjai: a káros szenvedélyek elutasítására, egészséges életmódra, a pozitív értékek elfogadására nevelik a tanulókat, ennek érdekében követendő példát mutatnak, alkalom esetén beszélgetést folytatnak a fiatalkori bűnözésről, konkrét esetekből tanulságok levonásával, a szabadidő helyes eltöltéséhez programokat biztosítanak, segítő beszélgetéseket folytatnak a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalokkal, arra törekednek, hogy bevonják a szülőket, nevelőszülőket a felvilágosítás prevenciós tevékenységébe. A szociális munkás feladatai: első interjú a tanulókkal, szülőkkel, egyéni szociális adatlap vezetése, egyéni esetkezelés, 19
állami neveltek, veszélyeztetettek kiemelt figyelemmel kísérése, szülőkkel kapcsolattartás, team-megbeszélések szervezése, folyamatos kapcsolattartás hatóságokkal, segítő szervezetekkel, intézményekkel (gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóságok, nevelési tanácsadó, egészségügyi intézmények, rendőrség, karitatív és civil szervezetek, lakóhelyi önkormányzatok), jelzőrendszerként vagy esetgazdaként a szükséges intézkedések megtétele, segítő beszélgetés, konzultáció, tanácsadás, kapcsolattartás a diákot érintő minden intézményen belüli és kívüli szakemberrel ügyintézés. 2.2. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 2.2.1.1. A fejlesztés alapelvei A tanulói kudarcok csökkentése érdekében a pedagógiai és egészségügyi célú habilitációrehabilitáció áthatja a nevelésünk egészét: célunk tanulóink szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. Ennek érdekében és tanulóink harmonikus személyiségfejlődésének feltételeit biztosítandó minden lehetséges helyzetben megerősítjük tanulási kudarcnak kitett tanulóink önbizalmát. Olyan lehetőségeket biztosítunk számukra, amelyekben sikeresek lehetnek, olyan csoportszerepeket, amelyek erősítik szocializációjukat, a mások és saját maguk által történő elfogadásukat. A fejlesztés céljai: Elsődlegesen alapozás az egyén meglévő erősségeire, amire lehet építeni. nem megfelelően működőt funkciók korrigálása, kompenzálása, szociális és kognitív képességek fejlesztése eszközhasználat fejlesztése, tantárgyi felzárkóztatás, tanulási technikák elsajátítása, önálló életvezetésre nevelés. 2.2.1.2. A fejlesztés eszközei, módszerei: Egy-három fős felzárkóztató foglalkozást biztosítunk a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére. 20
egyéni fejlesztési tervek készítése, az oktatási-képzési célok hangsúlyos megbeszélése (ld. mentorálás módszertana) a tanulóval, a fejlődés folyamatos nyomon követése, a teljesítmények formatív értékelése (ezekről bővebben lásd a IV. 5. fejezetet), a tanulók képessége szerinti differenciált oktatás, a tanulmányi előmenetel sikerességének érdekében, gyógypedagógiai asszisztensek segítő munkájának biztosítása az oktatás és a gyakorlatok során, egyéni igényeknek megfelelően, egyéni, csoportos felzárkóztató foglalkozások szervezése. 2.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tanulóink eltérő szociokulturális környezetből érkeznek, esetenként hátrányokkal. A fejlesztés alapvetően a személyiség pozitív irányba történő fejlődését szolgálja, különböző életvezetési stratégiák megismertetésével, elsajátításával és motivációs személyiségjegyek megerősítésével. A fejlesztés szervezése: szociális helyzet felmérése, személyre szabott segítségnyújtás megtervezése a tanuló, szülő partneri bevonásával, folyamatos tájékoztatás, figyelemmel kísérés, kapcsolattartás a szülővel, nevelőszülővel, kapcsolattartás a szociális ellátórendszer intézményeivel. A különböző életvezetési problémával küzdő diákjainkat az osztályfőnökök az intézményben dolgozó (szociális munkás, mentálhigiénikus, pszichológus) szakemberhez irányítják. A fejlesztés eszközei, módszerei: felzárkóztatás az indulási hátrányok csökkentése érdekében, a tanulók képessége szerinti differenciált oktatás, helyes módszerek megválasztása a szociokulturális hátránnyal induló fiatal felzárkóztatására, egyéni foglalkozások, felzárkóztató csoport szervezése, drog- és bűnmegelőzési program működtetése, a nevelési oktatási intézményen belüli szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása, a szülők tájékoztatása a szociális juttatások lehetőségeiről, helyi, regionális, országos pályázatok, kapcsolattartás a szakszolgáltató intézményekkel. 21
2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési-pedagógiai feladatok, módszerek és színterek 2.4.1. A személyiségfejlesztés főbb területei A személyiségfejlesztés főbb területei közé tartozik az énkép kialakítása, az önismeret fejlesztése. Nagy hangsúlyt fektetünk az identitástudat kialakítására nemzeti és kisebb közösség (osztály) szintjén. Kiemelt szerepet kap a szociális kompetenciák fejlesztése, gátlások feloldása és az önbizalom erősítése, közösségi szellem kialakítása. Nélkülözhetetlen a kognitív képességek és az érzelmi intelligencia fejlesztése. 2.4.1.1. A személyiségfejlesztés fontosabb céljai, feladatai, színterei, módszerei Az énkép kialakítása, az önismeret fejlesztése: önismereti tesztekkel, szocializációs tréningekkel, képességek, készségek tudatosítása és fejlesztése iskolai tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon és nem szervezett keretekben csoportos és egyéni pszichológiai, mentálhigiénés foglalkozásokon, drámapedagógiai foglalkozások segítségével Az identitástudat kialakítása (egyéni- társadalmi értékekhez igazodva): a csoportértékek, a szociális képességek fejlesztése osztályfőnöki óra keretében, csoportos és egyéni beszélgetéseken, egymásért és a közösségért való felelősség tudatosítása. a nemzeti ünnepekkel kapcsolatos események megismertetése, ünnepélyek, megemlékezések szervezése iskolai vagy osztályszinten, osztályfőnöki, valamint történelem órákon, a magyarságtudat, nemzeti hovatartozás erősítése eltérő pedagógiai helyzetekben, helyszíneken foglalkozások szervezése hazánk, illetve különböző tájegységeinek hagyományairól, szokásairól (pl.: Palócföld, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Tokaj és környéke nevezetességei) projektek segítségével, a szociális és társas kompetenciák fejlesztése tanítási órákon és tanítási órán kívüli tevékenységek során csoport- és osztályszinten a közösségért vállalt munkák, feladatok a tanórákon, iskolai rendezvényeken (pl.: RIDENS - nap, verébtábor, iskolai ünnepségek, sportversenyek, vetélkedők) tanulócsoporton belüli egyéni feladatmegosztás, az együttélés szabályainak kialakítása és megtartása (házirend, etikai kódex szabályainak betartása), 22
szociális, pszichológiai, szociometriai felmérések elvégzése osztályfőnöki órák, szocializációs napok keretében, a szociális készség fejlesztése a diákönkormányzat munkájában való részvétel preferálásával, csoportosan végzett tevékenységek szervezése iskolai és osztályszinten (sportversenyek, vetélkedők), egyéni vagy osztályszintű feladatvállalás a szemléletformálás alakításáért, iskolai programok megvalósítása során az elvégzett feladatok pozitív értékelése dicséretekkel, jutalmazásokkal egymásért és a közösségért való felelősség tudatosítása, tanulási segítségnyújtás vállalása, a kötelességtudat kialakítása példaértékű magatartásminták közvetítése a nevelés, oktatás színterein a hétköznapi és művészi önkifejezés formáinak elsajátítása, szabályainak megismerései tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek keretében a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek keretében A kognitív képességek fejlesztése érdekében fokozott figyelmet fordítunk az egyéni felkészítésre, a tanórai felkészülés támogatására. Minden pedagógus vállalja, hogy az iskolai tanórákon helyet ad a gondolkodási műveletek alkalmazására, a gondolkodás fajták aktivizálására, az egyéni képességfejlesztésre. Az érzelmek skálájának gazdagítása és elmélyítése: művészeti, esztétikai, érzelmi nevelés tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek keretében, pozitív érzelmi viselkedési reakciók megerősítése Az életstílus fejlesztése, az élethez és a benne adódó problémákhoz való pozitív viszonyulás kialakítása: a következetes életvezetés fontosságának tudatosítása, az egyéni értékrend és az önismeret vizsgálata, a személyiségjegyekkel kapcsolatos életvezetési kérdések tudatosítása osztályfőnöki, valamint társadalom- és önismeret órákon, mentálhigiénés és egyéb segítő beszélgetéseken, kommunikációs helyzetgyakorlatokon, drámapedagógiai foglalkozásokon, reális (anyagi, családi, szociális helyzetre, a megfelelő szakma kiválasztására vonatkozó) vágyak és igények feltérképezése, megvalósítási lehetőségeinek tudatosítása az alkalmazkodó képesség fejlesztése. 23
2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok, módszerek 2.5.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek alapelvei Minden közösség ismérve, hogy közös tevékenységek révén jön létre és struktúrálódik. A nevelő közösségeknek két alapvető egységük van: a pedagógiai közösség és a tanulóközösség. Ezek szoros együttműködésben vannak, fejlődésük pedig egymással kölcsönhatásban megy végbe. Mindkettőben értékes és építő normákra van szükség ahhoz, hogy szerveződésük és működésük minden tagjuk számára hasznos legyen. 2.5.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek céljai a tanulók normatudatának és normakövető magatartásának fejlesztése, a tanulók nyitottá, megértővé, elfogadóvá nevelése a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, a tanulók empátiájának, asszertivitásának és segítőkészségének fejlesztése, a tanulók önálló életre nevelése, alkalmazkodó képesség fejlesztése önismeret és önértékelés fejlesztése, a tanulók kommunikációs kultúrájának fejlesztése, központban a véleményformálás, kifejezés és egyeztetés, az érvelés, a konfliktuskezelés valamint az önérvényesítés képességével, harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, építő és pozitív légkörű, értékorientált tanulócsoportok és baráti közösségek létrehozása, felelősségérzet és kezdeményezőkészség fejlesztése, a közösségi együttműködés kultúrájának fejlesztése, szociális kommunikációs képességek, értékrend fejlesztése, érdekérvényesítő képesség fejlesztése, lehetőség nyújtása a közösségi élet örömének megélésére. 2.5.3. A közösségfejlesztés eszközei, módszerei Iskolánk a közösségfejlesztés érdekében tanulmányi kirándulásokat, osztálykirándulásokat, táborozásokat, ünnepélyeket szervez. A diákokat folyamatosan motiváljuk közvetlen környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására. Megismertetjük velük a korosztályok jellemzőit, kommunikációs gyakorlatokat végeztetünk velük, vitafórumokat, csoportfejlesztő tréningeket 24
és drámapedagógiai foglalkozásokat szervezünk. Erősítjük a közösségen belüli egymást támogató létkört, jutalmazzuk az egyéni feladatvállalásokat. Pedagógusok, ifjúságvédelmi felelős, mentálhigiénikus, pszichológus segítségével adunk tanácsot konfliktushelyzetekben. Intézményünkben központi szerepet tölt be a fentiek mellett a közösségi, erkölcsi értékekre nevelés, a gyermeki és emberi jogok megismertetése, valamint a konfliktuskezelő technikák tanítása. Konfliktuskezelő technikák elsajátítása során célunk, hogy a diákok társadalmilag elfogadott erkölcsi értékrenddel rendelkezzenek, és a konfliktusok megoldását, kezelését erőszakmentesen tegyék. Feladat A társadalmi konfliktusok felismerése, a megelőzésének és kezelésének lehetőségeivel és módjaival való megismerkedés. A konfliktusok felismerése, a konfliktusok kezelése, megoldása. Módszer, eszköz, eljárás Tanítási órákon, foglalkozásokon pályaorientációs projektek gyakorlati oktatás moduljai filmek megtekintése, megbeszélése saját tapasztalatok feldolgozása beszélgetések, viták helyzetgyakorlatok, szituációs játékok az erőszak típusai és szerepe a társadalmak történelmi fejlődése során Pedagógus továbbképzések: konfliktuskezelő tréningen való részvétel. A pedagógusok segítségnyújtása az erőszakmentes konfliktuskezelésben: beszélgetések, viták helyzet gyakorlatok, szituációs játékok éles helyzetek megoldása 25
2.6. Közösségi szolgálat A személyiségfejlesztéshez és közösségi fejlesztéshez szorosan kapcsolódik a felelősségvállalás másokért, az önkéntesség, mely a NAT-ban is megjelenik kereszttantervi elemként a fejlesztési terület - nevelési célok között; fejlesztési célként kitűzve a szociális érzékenység, segítő magatartás erősítését a tanulókban úgy, hogy saját tapasztalatukon keresztül ismerjék meg a célcsoportok sajátos igényeit, élethelyzetét. Ezen tevékenység, számos olyan képességet, készséget fejleszt és igényel, mely a tudatosság, a felelősségvállalás fontosságát, napjainkban való létjogosultságát még inkább erősíti. Jogszabályi háttérét tekintve*: 2016-tól az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig szükséges az 50 óra közösségi szolgálat-mint pedagógiai célzatú előírás- teljesítése, igazolása, kivéve azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. Ellenkező esetben a tanuló az érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli. Intézményünkben való megvalósulását az intézményvezető által kijelölt iskolai koordinátor végzi, aki munkaköri feladataként látja el a tevékenységet. A közösségi szolgálat lehetséges tevékenységi körei: környező intézmények: részvétel önkormányzati feladatok ellátásában (egészségügyi, szociális, gyermekintézményekben), egyéni gondozási lehetőségek (idősek, fogyatékkal élők), civil szervezetek tevékenységében részt venni, egyházi szervezetek tevékenységében szerepet vállalni. A közösségi szolgálat területei: egészségügyi (minden esetben mentort kell biztosítani), szociális és jótékonysági (szükség esetén mentort kell biztosítani), oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős, 26
az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és balesetmegelőzési területen folytatható tevékenység. A lehetőségekről a tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk. A tanuló önkéntes választási alapon dönt, hol és milyen területen szeretné teljesíteni (motiváltság erősítése) a közösségi szolgálatot. A szülőkkel egyeztetve, általában a három évre arányosítva szervezzük meg, a legalább 50 órás közösségi szolgálatot. Az ötven órán belül 5 órás felkészítő és 5 órás záró foglalkozást tartunk. Egy órán 60 perces közösségi szolgálati idő értendő (az utazás nem számítható bele), alkalmanként 1-3 órás időkeretben végezhető. *A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 110/2012. (VI.04) Kormányrendelet (NAT), a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a közérdekű önkéntességről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, a 1068/2012. (III.20.) Korm. határozat (Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020), a 2011. évi CLXXV. törvény. Figyelembe veendő: 18 éves kor alatt 14 óra pihenőidőt kell két nap között biztosítani, 16 éves kor alatt naponta 3, hetente 12 órát tevékenykedhet, 16-18 éves kor között napi 4 és fél, heti 18 órát tevékenykedhet a tanuló. A közösségi szolgálat dokumentációja: A tanulók jelentkezési lapot töltenek ki, amely tartalmazza a szülő beleegyező nyilatkozatát is. A fogadó szervezetekkel intézményünk együttműködési megállapodást köt. A tanulók naprakészen kötelesek közösségi szolgálati naplójukat vezetni: mikor, hol, milyen időkeretben, milyen tevékenységet folytattak, esetleges észrevételeikkel, tapasztalataikkal kiegészítve. A közösségi szolgálatot alapvetően a koordinátor felügyeli, szorosan együttműködve az osztályfőnökkel, akinek feladatai közé tartozik: a teljesített órák számának rögzítése az osztálynaplóban, törzslapon, bizonyítványban, a tanuló szolgálati naplója alapján; odafigyelés, mentori támogatás nyújtása a tanulóknak, a tapasztalatok, élmények feldolgozásával kapcsolatban. A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat. 27
Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. 2.7. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.7.1. Egészségnevelési program (4. sz. melléklet) Az Egészségnevelési program érvényességi területe a Nyíregyházi Ridens Szakgimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. A fizikai állapot vizsgálatával kapcsolatos méréseket, az iskola testnevelés szakos tanárai végzik, az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban. A mérés eredményeit a mérést végző pedagógus rögzíti és feltölti az informatikai rendszerbe, a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával Az eredményeket tanulónként, osztályonként és évfolyamonként felvéve, és a mérés eredményeinek elemzése után, az esetlegesen szükséges intézkedési tervet elkészítik, az iskola igazgatója által kijelölt pedagógusok segítségével. Tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között - szükséges intézkedéseket. A testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. A NETFIT diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai fittségét. Célja az egészséghez szükséges fittségi állapot elérése, megőrzése, javítása (fejlesztése) a tanulók fizikai aktivitási szintjének növelésén keresztül. Tartalmi területei és profiljai 28
A tanulók testösszetételére vonatkozó mérések - az antropometriai paraméterek mérése és a testösszetétel becslése - Test összetétel és tápláltsági profil (a testtömeg és testmagasság értékekből számított test tömegindex (BMI) és a test zsírszázalék érték) 29
A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó (pálya) tesztek Váz izomzat fittségi profil (ütemezett hasizom teszt, törzsemelés teszt, ütemezett fekvőtámasz teszt, kézi szorítóerő mérés, helyből távolugrás) - Hajlékonysági profil (térdhajlító izmok nyújtása) A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya) tesztek -Aerob fittségi (állóképességi) profil (20, vagy 15 méteres állóképességi ingafutás) A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai: Testtömeg mérése Testmagasság mérése BMI (az előző két érték alapján számítva) Testzsír százalék mérése A tanulók aerob kapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések, tesztek és céljuk Has izomzat erejének és erő-állóképességének mérése. A törzsfeszítő izmok erejének mérése. A felsőtest izomerejének és erő-állóképességének mérése Az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képessé- Alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének mérése. A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése. Ütemezett hasizom teszt Törzsemelés teszt Ütemezett fekvőtámasz teszt Kézi szorítóerő mérés gének mérése. Helyből távolugrás teszt Hajlékonysági teszt Állóképességi ingafutás teszt 15 m, ill. 20 m Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése. A mérések általános szempontjai: A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre. Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben pl. az iskola tornatermében kell elvégezni. A tanulók a tesztek között pihennek. A feladatok végrehajtásánál fontos a testhelyzetek pontos felvétele és azok a tanulók utasítás szerinti betartása illetve az, hogy a tanulók tisztában legyenek azzal, hogy a végzett feladatoknál nem a látványos eredmények a fontosak, hanem a haladás az önmagukhoz viszonyított fejlődés 30