A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2011. évi ÉVES BESZÁMOLÓJA Kecskemét, 2012. március 12.

Kiegészítő Melléklet Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 I/A. A társaság és a számviteli politika bemutatása... 4 1. A társaság bemutatása... 4 2. A számviteli politika bemutatása... 7 2.1. Az elszámolás alapja... 7 2.2. A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése... 9 2.2.1. Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt hiba, hibahatás minősítése... 9 2.2.2. Alapítás, átszervezés költségeinek minősítése... 9 2.2.3. Kutatás, kísérleti fejlesztés költségeinek minősítése... 9 2.2.4. Adósonként együttesen kisösszegű követelés... 9 2.2.5. A valuta és deviza tételek értékelése... 9 2.2.6. Fajlagosan kis értékű készlet... 10 2.3. A piaci értéken történő értékelés elveinek ismertetése... 10 2.3.1. A társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása... 10 2.4. Az éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és amortizációs politika ismertetése... 12 2.5. Az értékvesztés elszámolásának módja... 13 2.6. Céltartalék képzés rendszere... 15 I/B. A társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása... 17 1. A Társaság vagyoni helyzetének értékelése... 17 2. A Társaság pénzügyi, likviditási helyzetének értékelése... 18 3. A Társaság jövedelmi helyzetének értékelése... 19 II. SPECIFIKUS RÉSZ... 22 II/A.Mérleghez kapcsolódó kiegészítések... 22 1. A Társaság mérlegének elemzése Eszközök... 22 1.1. Befektetett eszközök elemzése... 23 1.1.1. Immateriális javak... 23 1.1.2. Tárgyi eszközök... 24 1.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök elemzése... 35 1.1.3.1. Tartós részesedések összetétele... 35 1.1.3.2. Egyéb tartósan adott kölcsön összetétele... 36 1.2. Forgóeszközök elemzése... 36 1.2.1. Készletek... 37 1.2.1.1. Sajáttermelésű készletek összetevőinek bemutatása... 37 1.2.2.. Követelések elemzése... 38 1.2.2.1. Vevők... 38 1.2.2.2. Egyéb követelések összetétele... 40 1.2.3. Értékpapírok... 41 1.2.4. Értékvesztés mérlegtételenkénti alakulása... 41 1.2.5. Pénzeszközök alakulása... 41 1.3. Aktív időbeli elhatárolások... 42 2. A Társaság mérlegének elemzése Források... 42 2.1. Saját tőke elemzése... 42 2.1.1. Lekötött tartalék összetevői... 44 2.2. Céltartalékok elemzése... 44 2.3. Kötelezettségek elemzése... 45 2.3.1. Hosszú lejáratú kötelezettség elemzése... 45 KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 2

Kiegészítő Melléklet 2.3.2. Rövid lejáratú kötelezettségek elemzése... 46 2.4. Passzív időbeli elhatárolások elemzése... 48 II/B. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések... 49 1. Az Üzemi eredmény összetevői... 49 1.1. Értékesítés nettó árbevételének elemzése... 50 1.2. Aktivált saját teljesítmények értékének elemzése... 51 1.2.1. Saját termelésű készletek állományváltozása... 51 1.2.2. Saját előállítású eszközök aktivált értéke... 51 1.3. Egyéb bevételek összetétele... 52 1.4. Költségek... 53 1.4.1. Költségek költségnemenkénti összetétele... 53 1.4.2. Értékesítési költségek... 54 1.5. Egyéb ráfordítások összetétele... 55 2. Pénzügyi műveletek eredményének összetétele... 56 3. Rendkívüli eredmény összetétele... 57 4. Adózás... 57 4.1. Társasági adó... 57 5. A mérleg szerinti eredmény levezetése... 58 III. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ... 58 1. Személyi jellegű tájékoztatás... 59 2. Részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal folytatott tranzakciók... 60 3. Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek... 61 4. Környezetvédelmi tevékenység bemutatása... 64 5. Ellenőrzések... 66 6. Mérleg fordulónapját követő események bemutatása... 67 7. Egyéb tájékoztatás... 67 IV. CASH-FLOW KIMUTATÁS... 68 KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 3

Kiegészítő Melléklet I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I/A. A társaság és a számviteli politika bemutatása 1. A társaság bemutatása Neve: Rövidített neve: KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság KEFAG Zrt. (a továbbiakban: Társaság ) Székhelye: 6000 Kecskemét, József Attila u. 2. Telephelyei: Juniperus Parkerdészet 6000 Kecskemét, Mártírok útja 88. Fióktelepei: Észak-Kiskunsági Erdészet 6041 Kerekegyháza, Dózsa Cégjegyzék száma: 03-10-100107 György u. 117. Bugaci Erdészet 6114 Bugac, Felsőmonostor 545. Császártöltési Erdészet 6239 Császártöltés, Sport u. 4. Dél-Kiskunsági Erdészet 6422 Tompa, Felsősáskalapos 24. ÖKOPAL Raklap Üzem 6440 Jánoshalma, Kisszállási út 10 ERDŐGÉP Műszaki Erdészet 6114 Bugac, Felsőmonostor 545. KSH jelzőszáma: 11032883-0210-114-03 Adószáma: 11032883-2-03 Alapító: Alapítás időpontja: 1993.07.01. A társaság tulajdonosa: A tulajdonosi jogok gyakorlója: A társaság főtevékenysége: Jegyzett tőke: Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság Magyar Állam nevében az MFB Zrt. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 02.10 08 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység 1.355.380.000 Forint Névérték Tulajdonosi részarány (%) Előző év Tárgy év Előző év Tárgy év eft eft eft eft Magyar Állam 1.355.380 1.355.380 100 % 100 % A társaság alaptőkéje 1.355.380 db 1.000 Ft, azaz Egymillióháromszázötvenötezerháromszáznyolcvan darab ezer forint névértékű névre szóló részvényből áll. Tevékenységi köre: Mag- és csemetetermelés KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 4

Kiegészítő Melléklet Erdőfelújítás, erdőtelepítés Fakitermelés Vadgazdálkodás Mezőgazdaság Erdei melléktermék termelés Fafeldolgozás Erdőgazdasági szolgáltatás Egyéb ipari, építőipari, szállítási, belkereskedelmi tevékenységek Egyéb tevékenységek A társaság adottságainak, piaci helyzetének bemutatása A KEFAG Zrt. Bács-Kiskun megyében 2011. évben 56.443 ha állami erdő és hozzá kapcsolódó területen gazdálkodott. A kezelt erdőterületek erdőgazdálkodásának helyi koordinálása négy hagyományos erdészeti központból történik, nevezetesen az Észak-Kiskunsági Erdészet, Bugaci Erdészet, Császártöltési Erdészet és a Dél-Kiskunsági Erdészet. Ezen kívül a nem hagyományos erdészeti tevékenység kapcsán elsősorban dísznövények termelésével foglalkozik a Juniperus Parkerdészet, raklapgyártással pedig az ÖKOPAL Raklap. 2011. július 01-vel a Kiskunsági ERDŐGÉP Kft. beolvadásával létrejött az ERDŐGÉP Műszaki Erdészet, mely a KEFAG Zrt. részeként szállítóeszközökkel faanyag szállítást, erdőművelő gépeivel erdőgazdasági szolgáltatás végez. A Társaság által kezelt erdőállomány jó része a megelőző évtizedek erdőtelepítésének eredménye. Erdeink 83%-a 40 év alatti életkorú. Részvénytársaságunk jogelődjeinek rendkívül nagy feladatot jelentett az elsősorban mezőgazdaságilag már nem használt parlag területek beerdősítése. Évi ezer hektárnyi, jószerével futóhomokot ültettek be teljes talaj előkészítés (70 cm -es mélyforgatás) után, korábban kézi erővel, majd a 60-as évektől gépi technológiával. A véghasználatra került erdők felújítása (a magról történő felújítás lehetősége híján) ahol erre erdőtervi előírási lehetőség van, sarjadztatással történik. Ez a véghasználatok mintegy egynegyedét teszi ki. A háromnegyed részben teljes talaj-előkészítés után a telepítéshez hasonlóan mesterségesen történik az erdősítés, ami nagyon energiaigényes, ebből következően pedig költséges módja az erdők felújításának. Az erdőállományok élőfakészlete 6,8 millió bruttó köbméter, melynek 52%-a fekete- és erdeifenyő. Társaságunk 9,108 ha NATURA 2000 erdőt kezel. Összes természetvédelmi okból korlátozással érintett területünk 9.307 ha, ami az összes kezelt erdőterületünk egyhatoda (16,5%) A vállalat termőhely szempontjából a legrosszabb adottságokkal rendelkező erdőgazdaság. Területének átlagos aranykorona értéke 3,32 AK/ha, a kezelésében lévő erdőterület többségében kultúrerdő vagy átmeneti erdő. Fafaj-összetételben meghatározó az erdei és a feketefenyő, hazai nyár, nemes nyár és akác. A társaság fő tevékenysége az erdő- és vadgazdálkodás, fakereskedelem, fafeldolgozás, dísznövénytermesztés, az erdőgazdálkodással összefüggő szolgáltatások. Jelentős szegmense gazdálkodásunknak a térségben ellátott közjóléti tevékenység (erdei iskola -, arborétum üzemeltetése, parkerdők). Ezen objektumok működtetéséhez 2011. évben 55 millió Ft KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 5

Kiegészítő Melléklet tulajdonosi támogatás kapott, mely finanszírozta a társaság által e terület fenntartására fordított költségek jelentős részét. Erdeink vágásérettségi kora eltér az erdős tájakon megszokottól. A nemes nyár 25, a hazai nyár és az akác 30-35, a fenyők általában 40-45 éves korukban kerülnek véghasználatra. Éves fakitermelésünk 190 ezer nettó köbméter körüli, amelynek mintegy 85%-a véghasználatból, 15%-a pedig előhasználatból kerül ki. A kitermelt fatermékek több mint 30%-a rönk, kivágás vagy egyéb ipari fa, kevesebb mint 70%-a sarangolt áru: papírfa, farostfa és tűzifa. A Társaság fahasználati tevékenységében egyre nagyobb szerepet kap a vágásterületen maradt apadék, gallyfa, tuskó feldolgozása, értékesítése. A Társaság kezelésében lévő erdőterületeken a fahasználat a mindenkori érvényben lévő erdőtervek szakmai előírásaihoz igazodva történik. Az éves tervek végrehajtásának ütemezésekor a szakmai elvárások maradéktalan teljesülését harmonizálni kell az értékesítési lehetőségekkel, elvárásokkal. Az erdőállomány korosztály- és fafajösszetételéből fakadóan, a tarvágások éves nagyságrendje 1.200 ha körüli. A faállomány minőségére jellemző, hogy a nevelővágásokon belül a tisztítások 1.000 ha-on kell, hogy történjenek, a törzskiválasztó gyérítések 700-800 haon, a növedékfokozó gyérítések viszont csak 50 ha-on. Miután az éves fakitermelésünk 35%-át kitevő nyár-félék termelése során keletkező gömbfa választékokra nincs piaci kereslet, a haszonvétel növelése érdekében feldolgozóipart alakítottunk ki a fűrészárunak még alkalmas faanyag hasznosítására. Az ÖKOPAL Raklap Üzem és a Bugaci Erdészet működtetésében lévő raklapgyártó üzemünkben, a korábbi években évi közel egy millió db raklapot állítottunk elő. Sajnos a rakodólap értékesíthetősége a recesszió miatt erősen visszaesett, azonban az elmúlt évben a gazdaság növekedésének megindulásával tároló fatermékeink iránt is megnőtt a kereslet. A KEFAG Zrt. közjóléti tevékenységének fő színterei a Kecskeméti Arborétum, a Nyíri Erdőben lévő Vackor Vár Erdei Iskola, a kecskeméti Csalánosi Parkerdő, a bugaci Alföldfásítási Múzeum valamint a császártöltési és kelebiai Parkerdők. Az említett objektumok a korábbi évtizedekben állami célcsoportos beruházásokból valósultak meg, de a mai gazdálkodási környezetben üzemeltetésük jelentős terheket ró a részvénytársaságra. A felsorolt objektumokat főleg Kecskemét környékén évente több tízezren látogatják. 2011. év végén vissza nem térítendő (de minimis) támogatást kapott társaságunk az MFB Zrt.-től a tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések cím terhére, az alábbi feladataink ellátása érdekében: az erdei közjóléti létesítmények berendezéseinek fenntartására és karbantartására 40.600.000.-Ft az erdészeti erdei iskolák fenntartására, a benne folytatott oktató, nevelő, erdőpedagógiai tevékenységre 14.400.000.-Ft.összeget. Ez a támogatás csökkentette a közjóléti tevékenységen jelentkező veszteséget. Az általános gazdálkodási szabályokon túl a Társaság működését meghatározó speciális gazdálkodási jogszabályok: az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. tv. a vad védelméről és a vadgazdálkodásról, vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 6

Kiegészítő Melléklet 2. A számviteli politika bemutatása 2.1. Az elszámolás alapja A beszámoló formája, a könyvvezetés rendszere és alkalmazott szabályzatok A Társaság a Számviteli törvény előírásai alapján működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére kötelezett. Az éves beszámoló felépítése: Mérleg: a Szv. 1. számú mellékletében meghatározott A változatban. Eredménykimutatás: a Szv. 2. számú mellékletében meghatározott A változatban, összköltség eljárással; a társaság egyidejűleg a Szv. 3. számú mellékletében meghatározott A változatban forgalmi költség eljárással is összeállítja az éves beszámolójának eredménykimutatását. Kiegészítő melléklet Az éves zárás fordulónapja: december 31. A mérlegkészítés időpontja: tárgyévet követő év január 31. Az éves beszámoló aláírására jogosult személy: Sulyok Ferenc 6000 Kecskemét, Dárda u. 2. A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A társaság könyvvizsgálója: BALANSZ AUDIT Kft 1162 Budapest, Csömöri u. 346. Könyvvizsgálatért személyében is felelős személy: Birinyi József 1062 Budapest, Andrássy út 81. I/1 Az éves beszámolót készítette: Székely Márta Reg.szám: 127017 6000 Kecskemét, Torockói u. 4. Az éves beszámoló a formai követelményeknek megfelelően magyar nyelven készül, az összegek ezer Forintban szerepelnek, tartalmazza az előző időszak adatait is. A Társaság a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól a Számviteli törvény előírásai alapján kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit, mely biztosítja a gazdasági műveletek folyamatos rögzítését, a számviteli elvek betartását, és a társaság pénzügyi-gazdasági helyzetéről valós kép kialakítását teszi lehetővé. A számlatükör és a szöveges számlarend a törvényi előírások figyelembevételével, a Társaság specialitásainak szem előtt tartásával került kialakításra. A Társaság költségei elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban költséghelyenként, költségviselőnként kerülnek könyvelésre, másodlagosan az 5. számlaosztályban költségnemenként. Az évközi folyamatos információ biztosítása érdekében a Társaság havonta főkönyvi kivonatot, valamint erdészeti és ágazati eredménykimutatást készít. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 7

Kiegészítő Melléklet A Társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világossá g, következetesség, folytonosság, összemérés, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. A Társaságnak a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell kialakítania, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen. A közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a gazdálkodó nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott adatok rendelkezésre álljanak. A Társaság a számviteli törvénnyel összhangban kialakította és - amennyiben szükséges - folyamatosan aktualizálja a pénzkezelési, leltározási, eszköz és forrás értékelési, valamint önköltség számítási szabályzatát. A beszámoló összeállítása során alkalmazott szabályzatok: 2011.01.01-től érvényes Számviteli politika 2009.01.01-től érvényes Számlarend 2010.01.01-től érvényes Értékelési szabályzat 2009.10.01-től érvényes Önköltségszámítási szabályzat 2010.01.01-től érvényes Befektetési szabályzat 1995.01.01-től érvényes Bizonylati szabályzat, melyet 2011-ben aktualizáltunk 2011.09.01-től érvényes Leltározási szabályzat 1995.11.01-től érvényes Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata 2010.01.01-től érvényes Belső ellenőrzési szabályzat 2011.01.01-től érvényes Pénzkezelési szabályzat 2003.11.15-től érvényes Vagyontárgyak értékesítési szabályzata 2008.01.01-től érvényes Gépjárműhasználatának eljárási és elszámolási szabályzata 2010.01.01-től érvényes Közbeszerzési szabályzat 2010.01.01-től érvényes Számítástechnikai védelmi szabályzat 2010.01.01-től érvényes Iratkezelési és irattározási szabályzat A mérleg és az eredménykimutatás a számviteli törvény szerinti tagoláson túl további tagolást nem tartalmaz. Az arab számmal jelzett tételek egy-egy csoporton belül nem kerülnek összevonásra, illetve nem kerülnek elhagyásra azok az arab számmal jelzett sorok, amelyben sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel adat. Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 8

Kiegészítő Melléklet 2.2. A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése 2.2.1. Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt hiba, hibahatás minősítése Nem jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön -külön) megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 %-a meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 M Ft. A feltárt és a mérlegkészítés napjáig jogerőssé vált jelentős hiba miatti módosításokat a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét a tárgyévi adatoknak. Ez esetben a mérlegben és az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok (Szv. tv. 19..). A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 %-kal változik (nő vagy csökken), így a már közzétett, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztőek. Ez esetben a beszámolót ismételten el kell készíteni, kiegészítve az (ön)ellenőrzéssel, és a jogosult testület jóváhagyását követő 30 napon belül közzé kell tenni és letétbe kell helyezni. 2.2.2. Alapítás, átszervezés költségeinek minősítése A vállalkozási tevékenység indításával, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költségeket a társaság az eredmény terhére számolja el a felmerülés évében. 2.2.3. Kutatás, kísérleti fejlesztés költségeinek minősítése A kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében az eredmény terhére számolja el a Társaság, kivéve ha a kísérleti fejlesztés tevékenység révén használatba vehető tárgyi eszköz létesül. 2.2.4. Adósonként együttesen kisösszegű követelés Adósonként együttesen kisösszegűnek minősíti a társaság azokat a követeléseket, melyek nem haladják meg a végrehajtás várható költségeinek háromszorosát. 2.2.5. A valuta és deviza tételek értékelése A mérlegben a valuta pénztárban lévő valutakészletet, a deviza számlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló és minősített követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 9

Kiegészítő Melléklet illetve kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB hivatalos deviza árfolyamon átszámított forint értékben mutatja ki a társaság. 2.2.6. Fajlagosan kis értékű készlet Az értékvesztés megállapítása során fajlagosan kis értékű készleteknek minősül az a készlet, amelyeknél a nyilvántartáson való keresztülvezetés költsége meghaladja az értékvesztés összegét. Ezeknél a készleteknél az értékvesztés elszámolása a könyv szerinti érték arányában történik. 2.3. A piaci értéken történő értékelés elveinek ismertetése 2.3.1. A társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása A Társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása: A számviteli törvény az eszközök körének, minősítésének csoportosítására az alábbi rendező elvet alkalmazza, és csoportképző ismérvként veszi figyelembe. Ezek szerint megkülönböztetjük a vállalkozásba - befektetett eszközök és - forgóeszközök csoportját. Fenti csoportokba történő eszközök besorolásánál egyedi értékhatár megállapítására nem kerül sor. A befektetett eszközök közé sorolásnak egyetlen feltétele, hogy a vállalkozás tevékenységi körében az eszközök tartósan, legalább egy évet meghaladó időtartammal vegyenek részt. Az értékpapírok közül a forgóeszközök között mutatjuk ki az eladásra vásárolt kötvényeket, saját részvényeket, üzletrészeket, az eladásra vásárolt részvényeket, egyéb értékpapírokat, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig maradnak a vállalkozás birtokában. A befektetett eszközök között kell kimutatni a befektetési céllal vásárolt értékpapírokat, amelyek várhatóan egy évnél hosszabb ideig vannak a vállalkozás birtokában. A devizaszámlán lévő deviza, a befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékének meghatározása MNB devizaárfolyamán történik. A külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek értékének meghatározása MNB árfolyamon történik. Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ide értve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget), amelyek a mérlegfordulónapon várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Céltartalékot kell képezni különösen a: o korengedményes nyugdíjra, o végkielégítésre és annak TB járulékaira, KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 10

Kiegészítő Melléklet o o a le nem zárt peres ügyekben várható függő kötelezettségre, környezetvédelmi kötelezettségekre. Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és - a törvényben szabályozott esetek kivételével - egyedenként értékelni kell. Egyedenkénti értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél a FIFO módszerrel történő értékelés. A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek körültekintően elvégzett értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt az értékcsökkenéssel, értékvesztéssel, mint leírásokkal és növelve azt a visszaírás összegével. A tárgyi eszköz értékét növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét. A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, valamint az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ráfordítást a vállalkozás a költségei között számolja el. Társaságunk az értékcsökkenés kiszámításának alapját az immateriális javak és a tárgyi eszközök tekintetében a napi nyitó bruttó értékben határozza meg. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása havonta történik lineáris módszerrel. A 100.000 Ft értékhatár alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben, a 200.000 Ft értékhatár alattiakat, illetve értékhatártól függetlenül a társasági adótörvény 2. számú melléklet IV. fejezetének a.) pontja alá sorolt tárgyi eszközöket (33 %-os kulcs alá sorolt) a számvitelben 50 %-os leírási kulccsal amortizáljuk. A számviteli előírásokat betartva, a terven felüli értékcsökkenést az egyéb ráfordítások között számoljuk el. A kiegészítő mellékletben további információkat kell megadni, amennyiben e törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 11

Kiegészítő Melléklet A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet - a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is. 2.4. Az éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és amortizációs politika ismertetése Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell. A társaság a Számviteli törvény 59/A-F -ai által, a pénzügyi instrumentumok esetében lehetővé tett valós értéken történő értékeléssel nem él. Egyébként a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket. A számviteli törvény előírásai szerint és a Társaság sajátos körülményeit figyelembe véve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése az egyedi értékelés elve alapján kialakított lineáris kulcsokkal kerül elszámolásra időarányosan. A tárgyi eszközöknél maradványérték kerül meghatározásra a rendeltetésszerű használatbavételkor az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján. A számítás alapja: maradványértékkel csökkentett bruttó érték, a leírás maradványértékig tart. Nem tekinti a Társaság jelentősnek, ezért 0 forintban határozza meg azon tárgyi eszközök maradványértékét, amely eszközök értéke a tervezett elhasználódási idő végén a beszerzési érték 10 %-a alatti értékre prognosztizálható. A számviteli törvény által adott választási lehetőségekkel élve, a kis értékű eszközök (100 ezer Ft egyedi előállítási vagy bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) használatbavételkor egy összegben kerülnek értékcsökkenésként elszámolásra. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása havonta történik, a rendeltetésszerű használatbavétel napjától, az üzembe helyezéstől kezdődően. Eszköz kivezetés (pl. selejtezés, értékesítés, hiány), átsorolás esetén az eszköz értékcsökkenését a kivezetés, illetve átsorolás naptári napjáig kell elszámolni. Terven felüli értékcsökkenés abban az esetben kerül elszámolásra, ha az immateriális javak, tárgyi eszközök könyvszerinti értéke magasabb mint piaci értéke, illetve, ha azok megrongálódtak, feleslegessé váltak, megsemmisültek, selejtezésre kerültek, vagy leltározás során hiányként kerültek feltárásra. A terven felüli értékcsökkenés az egyéb ráfordítások között kerül elszámolásra. Amennyiben az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 12

Kiegészítő Melléklet piaci értékére (legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni. A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt a bekerülés napjára, a külföldi pénzértékre szóló követelést, illetve kötelezettséget szerződés szerinti, a számlán megjelölt teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. Év közben a deviza- és valutakészletek forintra átváltással kapcsolatos árfolyamnyereséget, ill. árfolyamveszteséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget, ill. árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni. Év végén a devizakészleteket, a külföldi pénzértékben kimutatott követeléseket és kötelezettségeket a mérleg fordulónapján érvényes MNB hivatalos árfolyamon kell értékelni. Az átértékelésből eredő összevont árfolyamnyereséget, vagy veszteséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között kell elszámolni. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló és minősített követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni 2.5. Az értékvesztés, egyéb leírások elszámolásának módja Befektetések, értékpapírok A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (SzV törvény 54. ) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a befektetések és értékpapírok mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés beszerzési értékét. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 10 %-át. A készletek értékvesztése, selejtezése Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 13

Kiegészítő Melléklet felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Minden esetben értékvesztést kell elszámolni azokra a készletekre, amelyek a tárgy évben, tartósan azaz 365 napot meghaladóan nem mozogtak. (Sztv. 56. ) Amennyiben az 54-56. szerint alkalmazott leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni (visszaírás). Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 10 %-át. A készletállományt selejtezni és a könyvekből ki kell vezetni, ha az feleslegessé vált és további hasznosítása nem lehetséges. A követelések értékvesztése, behajthatatlansága A könyvviteli nyilvántartásokban szereplő valamennyi követelést adósonként (ideértve a vevőkkel szembeni, a munkavállalókkal, kilépett munkavállalókkal szembeni, és az egyéb követeléseket, valamint a szállítóknak folyósított előlegeket, az adott kölcsönöket is) az éves beszámoló összeállítását megelőzően a követelés lejárati időpontja, az adós fizetési készsége, és fizetési képessége figyelembevételével minősíteni kell. A követelések minősítési kategóriái: - határidőn belüli, teljes értékű követelések, - határidőn túli, (lejárt) követelések, - behajthatatlan követelések. A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. Behajthatatlan az a követelés, - amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, - amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, adósságrendezési eljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett, - amelyre a felszámoló által adott írásbeli nyilatkozat szerint nincs fedezet, - amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, - amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, a bírósági eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, - amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, - amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ide értve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 14

Kiegészítő Melléklet várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Itt jelentősnek tekinthető az 1 M Ft feletti különbözet. A határidőn túli követelésekre a rendelkezésre álló információk alapján egyedi elbírálás szerint kell az értékvesztést megállapítani és elszámolni. Azon vevőkövetelésekre, ahol a vevő felszámolás alá került, és érvényesíthető fedezet a vevővel szemben nem került kikötésre, illetve egyéb, az ügyfél megítélésére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, illetve minden olyan esetben amikor a vevő tartozása 360 napon túl áll fenn, 100 %-ban értékvesztést kell elszámolni. A behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, valamint a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget egyéb bevételként kell elszámolni (Sztv. 77. ). Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a Sztv. 60. szerinti árfolyamon számított) értékét. 2.6. Céltartalék képzés rendszere Az adózás előtti eredmény terhére a szükséges mértékben céltartalékot képez a Társaság azokra a múltbeli, ill. folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre ide értve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, függő kötelezettséget, biztos jövőbeni kötelezettséget (korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatt), környezetvédelmi kötelezettséget amelyek a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint a mérlegfordulónapon várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Ipari termék előállításakor, ha jogszabály előírja, vagy az üzleti partnerrel megkötött szerződés garanciális kötelezettséget tartalmaz, szintén céltartalékot képez a Társaság. Az adózás előtti eredmény terhére a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben a törvény előírása szerint céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási -, az átszervezés-, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Ez a céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. A Társaság az erdősítéseit ért jelentős mértékű természeti csapás esetén, a felmerült kár felszámolásával kapcsolatos költségekre képezhet céltartalékot. A Társaság jelentősnek tekinti a kárfelszámolás költségeit akkor, ha azok összege a bázis év erdőfelújítási költségeinek 5 %-át meghaladja. Peres ügyek várható jövőbeni költségeinek fedezetére céltartalékot képez a Társaság egyedi mérlegelés alapján az alábbi szerint: KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 15

Kiegészítő Melléklet első fokú ítélet hiányában a képzés mértéke a perérték 50 %-a első fokú ítélet ismeretében (pervesztesség), de a Társaság által megfellebbezett ítélet esetén a képzés mértéke a perérték100 %-a első fokú ítélet ismeretében (pernyertesség), de további II. fokú eljárás esetén a képzés mértéke a perérték 0 %-a. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 16

Kiegészítő Melléklet I/B. A társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása Mutatószámok segítségével a Társaság valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és kötelezettségek, a likviditás és fizetőképesség valamint a jövedelmezőség alakulásának elemzése és értékelése. 1. A Társaság vagyoni helyzetének értékelése Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Tőkeerősség (%) Kötelezettségek aránya (%) Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya (%) Rövid lejáratú kötelezettségek aránya (%) Befektetett eszközök fedezete (%) Saját tőke növekedésének mértéke I. (%) Saját tőke növekedésének mértéke II. (%) Eszköz igényességi mutató Tárgyi eszközök használhatósági foka (%) Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%) Eszközök forgási sebessége Tárgyi eszközök forgási sebessége Készletek forgási sebessége Saját tőke forgási sebessége Saját tőke Források összesen Kötelezettségek Források összesen Hosszú lejáratú köt. Források összesen Rövid lejáratú köt. Források összesen Saját tőke Befektetett eszközök Mérleg szerinti eredmény Jegyzett tőke Mérleg szerinti eredmény Saját tőke Eszközök összesen Saját tőke Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke Tárgyév során aktivált érték Tárgyi eszközök bruttó értéke Értékesítés nettó árbevétele Eszközök összesen Értékesítés nettó árbevétele Tárgyi eszközök Értékesítés nettó árbevétele Készletek Értékesítés nettó árbevétele Saját tőke Változás (%) 82.86 79,78 96,28 11,22 13.26 118,18 1,67 1.15 68,86 9,56 12,11 126,67 121.81 125.24 102,82 3,73 2,91 78,02 1,35 1.04 77,04 120,68 125,35 103,87 62,03 59,82 96,44 4,2 6,95 165,48 100,26 103,16 102,89 161,74 165,52 102,34 748,25 693,48 92,68 121 129,31 106,86 KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 17

Kiegészítő Melléklet 2. A Társaság pénzügyi, likviditási helyzetének értékelése Adósságállományra vonatkozó mutatók Adósságállomány= Hosszú lejáratú kötelezettségek Mutató megnevezése Hitelfedezeti mutató (%) Adósságállomány aránya (%) Adósságszolgálati fedezeti mutató Adósságállomány fedezettsége (%) Átlagos vevő futamidő (nap) Átlagos szállító futamidő (nap) Mutató számítása Követelések Rövid lejáratú kötelezettségek Adósságállomány Adósságállomány + Saját tőke Adózott er. + écs Hosszú lej. köt. esedékes törlesztő részlete Saját tőke Adósságállomány Vevők 1 napi értékesítési árbevétel Szállítók 1 napi anyagjellegű ráfordítás Előző év Tárgy év Változás (%) 156,64 147,80 94,36 1,97 1,42 72,08 1302,16 1301,63 99,96 4973,97 6944,67 139,62 41,69 57,78 138,62 27,38 40,92 149,45 Likviditási mutatók Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Változás (%) Likviditási mutató I. Forgó eszközök 333,53 292,87 87,81 Rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató II. Forgóeszközök Készletek 193,31 170,05 87,97 Rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató III. Pénzeszközök + Értékpapírok 36,67 22,25 60,68 Rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató IV. Pénzeszközök 36,67 22,25 60,68 Rövid lejáratú kötelezettségek EBITDA fedezet I. Üzemi eredmény + Amortizáció 1426,62 3857,03 270,36 Fizetett kamatok EBITDA fedezet II. Szokásos váll. eredm. + Fizetett kamatok - Kapott kamatok +Amortizáció 1625,41 4457,19 274,22 Fizetett kamatok KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 18

Kiegészítő Melléklet 3. A Társaság jövedelmi helyzetének értékelése Mutató megnevezése Átlagos fedezeti hányad (bruttó jövedelmezőség) (%) Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) Árbevétel arányos adózott eredmény (%) Tőke arányos üzemi eredmény (%) Sajáttőke arányos adózott eredmény (ROE) (%) Eszközarányos adózott nyereség (ROA) (%) Árbevétel arányos adózott eredmény (ROS) (%) Mutató számítása Fedezeti összeg Értékesítés nettó árbevétele Üzemi tevékenység eredménye Ért. nettó árbevétele Adózott eredmény Ért. nettó árbevétele Üzemi tevékenység eredménye Saját tőke Adózott eredmény Saját tőke Adózott eredmény Eszközök összesen Adózott eredmény Értékesítés nettó árbevétele Mérleg szerinti eredmény Előző év Tárgy év Változás (%) 31,13 28,82 92,58 0,84 0,20 23,81 1,11 0,81 72,97 1,01 0,26 25,74 1,35 1,04 79,26 1,12 0,83 74,11 1,11 0,81 72,97 Befektetés megtérülése (ROI) (%) 1 főre jutó adózás előtti eredmény (E Ft) 1 főre jutó adózott eredmény (E Ft) Bérarányos jövedelmezőség (%) Élőmunka-ráfordítás arányos jövedelmezőség (%) Saját tőke+hátrasorolt+hosszú lejáratú kötelezettség Adózás előtti eredmény Átl. stat. létszám Adózott eredmény Át. stat. létszám Adózás előtti eredmény Bérköltség Adózás előtti eredmény Személyi jellegű ráfordítások Fedezeti összeg=forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás III: sora Értékesítés bruttó eredménye 1,32 1,03 78,03 108,5 82,83 76,34 108,5 73,40 67,65 5,78 4,46 77,16 3,66 2,8 76,5 A Társaság vagyoni helyzete kis mértékben romlott, de még mindig kedvezőnek minősíthető. A tőkeerősség kis mértékben 3,08 %-kal csökkent, de tevékenységünk nagy részét, 79,78 %- át saját forrásból fedezzük. Kötelezettségeink aránya az összes forráshoz képest 18,18%-kal növekedett, ennek nagy részét a rövid lejáratú kötelezettségek arányának 26,67%-os növekedése okozta. Az eredményhez kapcsolódó mutatók romlását az adózott eredmény előző évihez viszonyított 11.164 eft-os romlása magyarázza. Kötelezettségeink 118.214 eft-tal növekedtek 2011. évre, mely a kötelezettségekhez kapcsolódó mutatók romlását eredményezte. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 19

Kiegészítő Melléklet A Társaság pénzügyi helyzete kis mértékben romlott az előző évhez képest. Ennek egyik oka - a vagyoni helyzetnél már említett kötelezettségeink növekedése. 2011. év végén kénytelenek voltunk 17.308 eft folyószámlahitelt igénybe venni tevékenységünk finanszírozására. Hosszúlejáratú kötelezettségeink csökkentek, nem vettünk igénybe további hosszúlejáratú hitelt, a korábban felvett hitelt pedig 21.200 eft-tal törlesztettük. Fentiek ellenére a pénzügyi helyzet még mindig kedvezőnek mondható, hiszen az adósságszolgálati fedezeti mutató messze meghaladja az elvárt (kb. 130 %-os ) mértékét, sőt 2011. évre még kis mértékű javulást is mutat. Adósságállományunk saját tőkével való fedezettsége is javulást mutat. A Társaság jövedelmezősége kis mértékben romlott az előző évhez képest. Az üzemi tevékenység eredménye és a többi eredménykategória kis mértékben romlott. Ezt több tényező befolyásolta, néhány ezek közül: - Az értékesítés nettó árbevétele 332.628 eft-tal haladta meg 2010. évi szintet. Saját termelésű készleteink 11.850 e Ft-tal csökkentek az előző évi mértékhez képest. - Egyéb bevételeink 51.484 eft-tal növekedtek az előző évhez képest, ezzel szemben egyéb ráfordításaink 52.891 eft-tal növekedtek. - 2011. év folyamán a készletekre 34.623 eft értékvesztés, a tárgyi eszközeinkre 18.553 eft terven felüli értékcsökkenés elszámolására került sor. Vevőköveteléseinkre 12.690 eft értékvesztést kellett elszámolni, ezek behajtása kétséges. - A pénzügyi műveletek eredménye 15.236 eft-tal javult az előző évhez viszonyítva. A fizetendő kamatok 11.608 eft-tal csökkentek, mert 2010. évben nagy mértékben csökkentettük hitel, illetve pénzügyi lízing állományunkat. Növelte még a pénzügyi eredményt az Ft/EUR nagy mértékű árfolyam emelkedése is. - Rendkívüli ráfordítás vesztesége 2011. évben csak 417 eft volt. 2010. évben a rendkívüli ráfordítások között szerepelt Kecskemét Város Önkormányzata részére átadott 3.150 db értékesítésre nem megfelelő - dísznövény 7.489 eft értékben (6.322 eft önköltség, 1.167 eft meg nem térített fizetendő áfa). Vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi mutatóink alakulását nagy mértékben befolyásolta, hogy a Kiskunsági ERDŐGÉP Kft. 2011. július 01-vel beolvadt a KEFAG Zrt-be. Az átalakulás következtében az eszközökben és a forrásokban az alábbi változások történtek (eft-ban): Megnevezés változás Tárgyi eszközök - Műszaki gépek, berendezések, járművek 111 838 - Egyéb gépek, berendezések, járművek 513 Befektetett pü-i eszközök - Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban - 146 855 - Tartósan adott kölcsön - 40 000 Készletek - Anyagok 12 436 - Áruk 13 KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 20

Kiegészítő Melléklet Követelések Megnevezés változás -Vevők 8 114 - Követelés kapcsolt vállalkozással szemben - 48 924 - Egyéb követelések 1 306 Pénzeszközök 1 897 Aktív időbeli elhatárolások - 2 199 Eszközök összesen: - 101 861 Saját tőke - Tőketartalék 12 593 - Eredménytartalék - 73 594 Kötelezettségek - Szállítók 12 593 - Rövid lejáratú kötelezettségek kapcs. váll. szemben - 75 156 - Egyéb rövidlej. Kötelezettség 21 703 Források összesen: - 101 861 KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 21

II. SPECIFIKUS RÉSZ II/A. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések 1. A Társaság mérlegének elemzése Eszközök Előző év Tárgy év Változás Mérlegtétel eft % eft % eft % Befektetett eszközök 3 083 477 68,02 3 011 747 63,70-71 730 97,67 Immateriális javak 61 628 1,36 26 137 0,55-35 491 42,41 Tárgyi eszközök 2 810 121 61,99 2 946 652 62,32 136 531 104,86 Befektetett pénzügyi eszk. 211 728 4,67 38 958 0,82-172 770 18,40 Forgóeszközök 1 444 819 31,87 1 677 005 35,47 232 186 116,07 Készletek 607 418 13,40 703 302 14,88 95 884 115,79 Követelések 678 572 14,97 846 290 17,90 167 718 124,72 Értékpapírok 0,00 0,00 0 Pénzeszközök 158 829 3,50 127 413 2,69-31 416 80,22 Aktív időbeli elhatárolás 4 688 0,10 39 258 0,83 34 570 837,41 Eszközök összesen 4 532 984 100 4 728 010 100,00 195 026 104,30 Saját tőke 3 756 092 82,86 3 771 995 79,78 15 903 100,42 Jegyzett tőke 1 355 380 29,90 1 355 380 28,67 0 100,00 Tőke tartalék 1 463 635 32,29 1 476 228 31,22 12 593 100,86 Eredménytartalék 878 433 19,38 855 419 18,09-23 014 97,38 Lekötött tartalék 8 064 0,18 45 552 0,96 37 488 564,88 Értékelési tartalék 0,00 0,00 0 Mérleg szerinti eredmény 50 580 1,12 39 416 0,83-11 164 77,93 Céltartalékok 23 461 0,52 84 701 1,79 61 240 361,03 Kötelezettségek 508 709 11,22 626 923 13,26 118 214 123,24 Hosszú lejáratú köt. 75 515 1,67 54 315 1,15-21 200 71,93 Rövid lejáratú köt. 433 194 9,56 572 608 12,11 139 414 132,18 Passzív időbeli elhatárolás 244 722 5,40 244 391 5,17-331 99,86 Források összesen 4 532 984 100 4 728 010 100,00 195 026 104,30 KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 22

A Társaságnál értékkel szereplő vagyonkezelt ingatlanok (melyek a hosszú lejáratú kötelezettségek között is szerepelnek) a következők: Azonosító Megnevezés Összeg (eft-ban) N0800331 Szántó Kunbaja 5.000 N0800332 Szántó Mélykút 1.240 N0800333 Szántó Mélykút 799 N0800334 Szántó Mélykút 782 N0800335 Szántó Mélykút 2.894 Összesen 10.715 1.1. Befektetett eszközök elemzése Befektetett eszközök összetétele Megnevezés Előző év Tárgy év Változás eft % eft % (%) Immateriális javak 61 628 2,00 26 137 0,87 42,41 Tárgyi eszközök 2 810 121 91,13 2 946 652 97,84 104,86 Befektetett pénzügyi eszközök 211 728 6,87 38 958 1,29 18,40 Mindösszesen: 3 083 477 100 3 011 747 100,00 97,67 1.1.1. Immateriális javak Bruttó érték változása Mérlegtétel Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány adatok eft-ban Változás (%) Alapítás átszervezés aktivált értéke 9 163 9 163 100,00 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 Vagyoni értékű jogok 130 497 3 308 35 072 98 733 75,66 Szellemi termékek 34 090 2 090 32 000 93,87 Üzleti vagy cégérték 0 Immateriális javakra adott előleg 0 Összesen: 173 750 3 308 37 162 139 896 80,52 KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 23