1
Miért is született ez a füzet A gazdasági válság és a nyugdíjrendszer átalakítása egyaránt ráirányították figyelmünket pénzügyeinkre, a hosszú távú tervezés és az öngondoskodás fontosságára. Azonban míg Nyugat Európában nemzedékről nemzedékre száll a pénzügyi kultúra, ismertek annak alapelvei és alapfogalmai, addig Magyarországon ez még igencsak gyerekcipőben jár, kevés a témával foglalkozó irodalom, és annak is egy része laikusok számára nehezen érthető. Ezért állítottuk össze Pénzügyi élettervezés című füzetünket, melyből nem csak azt tudhatja meg, hogy hogyan tartsa kézben a pénzügyeit, hanem segítséget kaphat adósságai rendezéséhez éppúgy, mint befektetései megtervezéséhez. A pénzügyileg sikeres életvitel nem elérhetetlen információ, tervezés és önfegyelem szükésges hozzá. Információt az alapelvek elsajátításhoz és a tervezéshez ezt tartalmazza ez a füzet, méghozzá nagyon gyakorlatias és közérthető formában. Reméljük, haszonnal fogja forgatni! 1. Helyzetfelmérés: hol tart most? Ahhoz, hogy fel tudja mérni, hogy hogyan is állnak pénzügyei, ismernie kell a havi költségvetése helyzetét és vagyona aktuális helyzetét is. Mindkettőnek a felméréséhez szüksége lesz bevételei és kiadásai ismeretére. Ha a családja pénzügyeit szeretné rendbe tenni, akkor célszerű egyben megvizsgálnia minden családtag kiadásait-bevételeit is. Havi költségvetés Bevételeinek és kiadásainak vezetése azért is fontos, mert csak azoknak ismeretében tud előre tervezni, pénzügyi célokat felállítani, utána pedig azokat el is érni. Ha tehát még nem vezeti bevételeit-kiadásait, akkor ideje elkezdenie. Ehhez megfelel egy egyszerű kockás füzet is, de használhat egy excel táblát is, és elérhetőek már olyan szoftverek is, amelyek ebben segítségére lehetnek. (Ilyen pl. a Money Manager is, amely az Origo Szoftverbázisából ingyenesen letölthető.) Utóbbi kettőben kategóriákra bontva, könnyen áttekinthetően tarthatja nyilván a bevételeit és kiadásait. Bevételek: Írja össze minden lehetséges bevételi forrását, és azt is, hogy ezeket milyen rendszerességgel kapja meg. Pl. a munkabért havonta, a negyedéves prémiumot három havonta. 2
Lehetséges bevételi források: munkabér prémium béren kívüli juttatások vállalkozói kivét TB juttatások: táppénz, tgyás, gyed stb. szociális juttatások: családi pótlék, gyes, álláskeresési támogatás stb. bérleti díjak kamatok jogdíjak ajándék stb. Kiadások: A kiadásokat két csoportba lehet osztani, az egyikbe a fix kiadások kerülnek, mint a hiteltörlesztés részlete, albérlet díja vagy a rezsi, a másikba pedig a változó kiadások, pl. az élelmiszer, a ruhanemű vagy a szabadidős kiadások. Amikor összeírja őket, itt is jelölje, hogy milyen időközönként esedékesek. Lehetséges kiadások: lakáshitel törelsztőrészlete (fix) egyéb hitel törlesztőrészlete (fix) albérlet díja (fix) rezsi (fix): villany, víz, gáz, fűtés, közös költség stb. kommunikáció költségei (fix): internet, telefon stb. biztosítások (lakás, élet, autó) (fix) élelmiszer háztartási szer ruházkodás kozmetikum, szépségápolás orvosi és gyógyszer költség wellness, fitness óvodai, iskolai díjak autó (benzin, parkolás, karbantartás, javíttatás) szabadidő (könyv, újság, programok, mozi, színház) ajándék önképzés bankszámla költségei egyéb (ide jöhetnek a váratlan kiadások is) Megtakarítások: a megtakarítások a havi költségvetés szempontjából kiadást jelentenek, annak ellenére, hogy valójában nem kiadások. A jobb áttekinthetőség kedvéért jelölhetjük őket külön csoportként a táblázatban. 3
Első lépésként határozza meg, hogy havonta mennyi pénzből gazdálkodhat, és vesse össze ezt a havi kiadásaival, hogy lássa, van-e köztük különbség, és milyen előjelű. 1. Havi bevételek:... Ft 2. Havi kiadások:... Ft 3. Különbség:...Ft (ha több a kiadása, mint a bevétele, akkor ide mínusz előjellel írja be az összeget). Második lépésként részleteiben is vizsgálja meg ezt a havi költségvetést, hogy nincsenek-e benne aránytalanságok: 1. Havi költségvetés:... Ft 2. A havi költségvetésből az ingatlanra fordított összeg (hitel, lakbér, karbantartás, felújítás):... Ft, ez a havi költségvetés...%-a. Ez az összeg akkor jó, ha nem haladja meg a 28%-ot. 3. Az összes hitelt figyelembe véve, a hiteltörlesztése havi...ft, ez a havi költségvetés...%-a. Ez az összeg akkor jó, ha nem haladja meg a 36%-ot. 4. Az átlagos megtakarítás havonta...ft, ez a havi költségvetés...%-a. Ez az összeg akkor jó, ha 8-25% között van, élethelyzettől függően. Vagyonmérleg A vagyonmérleg pillanatfelvétel a vagyoni helyzetéről, adott időpontban. Beletartozik az összes vagyontárgya és az összes fizetési kötelezettsége is. Az egyszerűség kedvéért az ingó vagyontárgyakat ( bútorok, háztartási gépek stb., kivéve a nagyértékűeket) kihagyhatja a vagyonmérlegből. Eszközök: ide kerülnek azok a vagyontárgyak és befektetések, melyek pénzt termelnek vagy szükség esetén pénzzé tehetőek. Azok a vagyontárgyai, melyeken hitel van, csak olyan összegben szerepeljenek itt, amennyit a hitelen felül érnek. (Tehát ha pl. egy 13 mft -os lakáson 8 mft hitel van, akkor az valjóában csak 5 mft-ot ér a vagyonmérlegben.) A befektetéseknél írja össze a befektetési kamat mértékét, a megtakarítás/befektetés lejártát ill. ha olyan jellegű a befektetés, akkor azt, hogy havonta mennyi pénz származik belőle (pl. egy kiadott lakásból). 4
Lehetséges eszközök: saját ingatlan, megtakarítások, részvények, kiadásra szánt ingatlan, befektetések, műkincsek stb. Kötelezettségek: ide tartoznak a háztartás fizetési kötelezettségei, azaz a hitelek, tartozások, adósságok. Ezeknek írja össze a rendszeres törlesztőrészletét (ha van), a hitelkamat mértékét, és a hitel lejáratát is. Lehetséges kötelezettségek: lakáshitel, autóhitel, diákhitel, személyi kölcsön, hitelkártya, befektetési ingatlan jelzáloghitele, áruhitel, folyószámlahitel, közműtartozások, adósságok. Első lépésként itt is vesse össze az eszközöket és a kötelezettségeket. Akkor kedvező a család pénzügyi helyezete, ha az eszközök meghaladják a kötelezettségeket. Mivel a pénzügyi helyzet folyamatosan változik az élethelyzetünk változásával, ahhoz szükséges célokat kitűzni, és az odavezető utakat megtervezni, hogy ezt a kedvező helyzetet fenn tudjuk tartani. Második lépésként részleteiben is vizsgálja meg a vagyonmérlegét. 1. Hány hónapra elegendő megtakarítása van, amelyhez azonnal hozzá tud férni:... hónap. Ez akkor jó, ha 1-2 havi megélhetésnek megfelelő összeg áll rendelkezésre ebben a formában. (Vállalkozók számoljanak a duplájával!) 2. Hány hónapra elegendő megtakarítása van, amelyhez nem azonnal, de könnyen hozzá tud férni:... hónap. Ez akkor jó, ha 3-6 havi megélhetésnek megfelelő összeg áll rendelkezésre ebben a formában. (Vállalkozók számoljanak a duplájával!) 3. Hány hónapra elegendő megtakarítása van, amelyhez nem könnyen, de nem is túl nehezen tud hozzáférni:... hónap. Ez akkor jó, ha 12-18 havi megélhetésnek megfelelő összeg áll rendelkezésre ebben a formában. (Vállalkozók számoljanak a duplájával!) 5
4. Vannak-e hosszú távú befektetései, vagy megoldottak-e más forrásból az alábbiak: gyermek(ek) felsőoktatása, gyermek(ek) első lakása, nyugdíj Biztosítások A biztosítás célja, hogy enyhítse azoknak a vészhelyzeteknek a hatását, melyeknek a bekövetkezése ugyan nem nagyon valószínű, de ha mégis bekövetkeznek, az egyén vagy a család nem tud rá felkészülni önerőből. Ilyen vészhelyzetek pl. valamely nagyértékű vagyontárgy megsemmisülése vagy az egyik kereső halála. Ezért a pénzügyi helyzete felmérésénél azt is meg kell vizsgálnia, hogy mi a helyzet a biztosításaival: Valódi értékén biztosítottak-e a vagyontárgyai, azaz mennyi az értékük és ehhez képest mennyi a biztosítási összeg. Ingó vagyonnál úgy tudja ezt megbecsülni, hogy ha kiszámolja pl., mennyiből lehetne újra berendezni a lakását, ha a benne lévő tárgyak megsemmisülnének. o ingatlan(ok) o autó(k) o ingó vagyon o műkincsek o stb. Van-e életbiztosítása a család keresőinek, mire (pl. baleseti halál, betegségből eredő halál, rokkantság stb.), és mekkora összegre. 2. Pénzügyi célok kitűzése Pénzügyi céljaink kitűzése szorosan összefügg életünk céljainak kitűzésével. A pénz tulajdonképpen eszköz életünk céljainak megvalósításához, és a pénzügyi célkitűzés során azt vizsgáljuk meg, hogy mit mikorra szeretnénk elérni, és ehhez mennyi pénzre lesz szükségünk. Tervezési időtávok Pénzügyi terveinket is készíthetjük rövid, közép és hosszú távra. A rövid távú terv 1-12 hónapos tervet jelent, ezzel majd bővebben a következő fejezetben fogunk foglalkozni, ahol a készpénzáramlás kiegyensúlyozásáról lesz szó. 6
A közép távú tervek 1-3 évre szólnak, ebbe a tervbe kerül pl. a nagyobb háztartási eszközök beszerzése (pl. tévé, számítógép, mosogatógép stb.), ill. ide kerülnek az adott évre előrelátható nagyobb kiadások is, mint pl. a nyaralás vagy az iskolakezdés. A hosszú távú tervek 3-5 évre szólnak, ide kerülhetnek a nagyobb kiadások, mint az autó- vagy lakásvásárlás. Vagyonterv: ide tartoznak a vagyon gyarapításáról, a tőke felépítéséről szóló 15-20 éves távlatú tervek. Speciális pénzügyi célok A pénzügyi céloknak van egy speciális csoportja is, melyek nem arról szólnak, hogy hogyan teremtsük elő a megvásárolni szándékozott javakhoz szükséges pénzt, hanem arról, hogy biztosítsuk magunknak a nyugalmat, hogy ne kelljen azon idegeskednünk, mi lesz holnap, vagy mi lesz egy váratlan helyzetben. Ezek a célok: Anyagi védettség: azaz van vésztartalékunk a nehéz napokra, akkor is meg tudunk élni, ha hirtelen változás következik be az életünkben, amilyen egy betegség vagy a munkahely elvesztése. A tartalékokat célszerű több csoportba osztani: azonnal hozzáférhető: ezekből a tartalékokból tudjuk fedezni az apróbb váratlan kiadásokat, pl. az autó vagy egy háztartási gép elromlását. Javasolt, hogy 1-2 havi megélhetésnek megfelelő összeg álljon rendelkezésre ebben a formában. (Vállalkozóknak a duplája javasolt, mivel a vállalkozás anyagi gondjai hosszabb idő után válnak észrevehetővé, mint egy munkahely megszűnése pl., így később tudnak a vállalkozók hozzákezdeni a helyzet konszolidáláshoz.) könnyen hozzáférhető: ezekből a tartalékokból tudunk megélni akkor, ha valamilyen váratlan helyzet áll elő, pl. munkanélküliség, betegség, a vállalkozás bevételeinek csökkenése. Javasolt, hogy 3-6 havi megélhetésnek megfelelő összeg álljon rendelkezésre ebben a formában. (Vállalkozók és nyugdíjasok számoljanak a duplájával! Nyugdíjasok azért, hogy ne kelljen a nyugdíjtőkéjükhöz nyúlni váratlan kiadás esetén.) fél-likvid tartalékok, melyekhez nem túl nehéz hozzáférni: ezek a tartalékok fedezhetik a hosszabb távú bevételkieséseket (pl. gyermekvállalás, tartós munkanélküliség, hosszas betegség) ill. kiegészíthetjük velük az esedékes bevételeket (táppénz, gyed -gyes, álláskeresési járadék stb.). Javasolt, hogy 12-18 havi megélhetésnek megfelelő összeg álljon rendelkezésre ebben a formában. (Vállalkozók és nyugdíjasok számoljanak a duplájával!) 7
Anyagi biztonság: azaz annyi tőkét gyűjtöttünk össze, aminek a kamataiból fedezni tudjuk a havi kiadásainkat ez biztosíthatja nyugdíjasként is a megélhetésünket, ill. a jelenlegi életszínvonalunk fenntartását. Kiszámítása: havi kiadások X 150-el, pl. 300.000 Ft havi kiadás esetén 45 millió Ft. Anyagi függetlenség: azaz teljesen a vágyainknak megfelelő életet tudunk élni. Pénzügyi életpálya A tervezés megkezdése előtt még azt is tudnunk kell, hogy a pénzügyi életpályánk melyik szakaszában járunk, és mi várható, hiszen a hosszú távú céljainkat ennek megfelelően tudjuk majd meghatározni. Pályakezdő fiatal: o kevés kiadás, főleg ha otthon lakik, ezért már elkezdhet takarékoskodni a jövőjére, o életbiztosításra még nincs szüksége, mert az csak akkor kell, ha valaki más is a keresetünkből él, ám saját maga számára érdemes biztosítást kötnie (pl. rokkantság esetére). Gyermektelen pár: o nincs anyagi egymásrautaltság, o első nagy kiadás: ingatlanvásárlás a hitel mértékét érdemes a lehető legalacsonyabb mértéken tartani, és végig kell gondolni, hogy mit csinálnak, ha egyedül maradnak, hogyan fizetik pl. a hitel törlesztőrészleteit, o felkészülés a gyermekvállalásra. Kisgyermekes család o megjelenik az anyagi egymásrautaltság az egyik fél keresete néhány évre csökken ezért a családfenntartót biztosítani kell, hogy ha bármi történik a másik fél tudja eltartani magát ill. a gyermekeket. Akkor nincs szükség életbiztosításra, ha van stabil családi háttér vagy mefelelő mértékű vagyon, amely biztosít min. egy évi megélhetést. o az ingatlan hitelterhelését nem szabad megnövelni, a tartalékokat a hitel miatt felélni Kétkeresős, gyermekes család o több a bevétel, ezért többet lehet fordítani megtakarításokra is, o amíg a gyerekek ki nem repülnek, többet kell az ő felsőoktatásukra és a leendő lakásukra félretenni, de nem szabad megfeledkeznünk a saját nyugdíjmegtakarításunkról sem, mert minél hosszabb idő áll rendelkezésre, annál könnyebb felépíteni a nyugdíjtőkénket. 8
Család egyetemista gyermekkel o a felsőoktatásra szánt összeget 18 éves korra kell összegyűjteni, tanévenként és gyermekenként 1-2 millió Ft-al számíthatunk, tehát gyermekenként 5-10 millió Ft-al tervezhetünk, o a gyermekek életkezdéséhez az ingatlan 25-30%-át célszerű önrészként vállalni, és kb. a gyermek 25 éves korára lesz erre szükség. Bár a leendő ingatlan ára az egyéni igényektől is függ, erre kb. 5 millió Ft-ot lehet számolni gyermekenként. Szülők a gyermekek elköltözése után minden megtakarítást a nyugdíjtőke felépítésére kell fordítani, a nyugdíjtőkének akkorának kell lennie, amelynek a kamataiból fedezhetőek a havi kiadások. Kiszámítása: havi kiadások X 150-el, azaz 300.000 Ft havi kiadás esetén 45 millió Ft. (Fontos: bár a gyermekek elköltözésével azt gondolnánk, hogy csökkenni fognak a havi kiadásoik, ez mégsem lesz így, mert nőni fognak a saját magunkra fordított költségek, pl. az orvosi költségek, és feltehetően szeretnénk majd az unokáinkat is támogatni, ezért nyugodtan számolhatunk az aktuális összeggel.) Nyugdíjas pár könnyen hozzáférhető vésztartalékok növelése, az aktív korinak minimum a duplájára, hogy egy-egy váratlan esemény bekövetkezésekor ne kelljen a nyugdíjtőkéhez nyúlni. A tervezés menete Hosszú távú célok és vagyonterv Először is határozzuk meg, hogy melyik fenti életszakaszban vagyunk éppen. Utána gondoljuk végig az alábbiakat (természetesen aktuális élethelyzetünknek megfelelően): Mikortól akarunk/fogunk dolgozni? Mikor és mekkora lakást szeretnénk vásárolni? Mikorra tervezzük a családalapítást? Hány gyermeket tervezünk és mikor, mekkora korkülönbséggel? Milyen időközönként szeretnénk lakást cserélni? Milyen időközönként szeretnénk autót vásárolni? Mikor mennek a gyermekek felsőoktatási intézménybe (18 éves korban)? Mikor kell a gyermekeknek lakást vásárolni (25 éves korban)? Meddig fogunk dolgozni, mikor szeretnénk nyugdíjba menni? 9
Ezt helyezzük is el egy időtengelyen, és rendeljük mellé a szükséges összegeket. Példa: Évszám Korom Párom kora Összeg Munkába állok... Saját lakás vásárlása 15 mft Esküvő 1 mft Nagyobb lakás vásárlása 10 mft Autó vásálása 4 mft 1. gyermek... 2. gyermek... 3. gyermek... Nagyobb lakás vásárlása 10 mft Nagyobb autó vásárlása 4 mft Lakásfelújítás... Autócsere... 1. gyermek felsőoktatás 5 mft 2. gyermek felsőoktatás 5 mft 3. gyermek felsőoktatás 5 mft 1. gyermek lakás 5 mft 2. gyermek lakás 5 mft 3. gyermek lakás 5 mft Nyugdíj nekem 30 mft Nyugdíj páromnak 30 mft Világkörüli út stb.... Ezzel a hosszú távú céljainkat meg is határoztuk. Közép távú célok Közép távon az első fejezetbeli felmérésünknek megfelelően tervezzük meg, hogy a valóságos és az ideális állapot közötti különbséget hogyan szüntessük meg. rendezzük a családtagok biztosítottságát, rendezzük a vagyontárgyak biztosítottságát, képezzünk likvid tartalékokat, ha lehetséges, csökkentsük a hitelterhelést, tervezzük meg a következő 3 év előrelátható nagyobb kiadásait, és kezdjünk el tartalékolni rájuk (esküvő, szülés, óvodakezdés, iskolakezdés, külföldi nyaralás stb.) Rövid távú tervek Készítsünk tervet a következő egy évre, hónapokra lebontva, és tervezzük be a nagyobb ill. egyszeri/alkalmi kiadásokat is. Pl. utazásokat, szezon eleji ruhavásárlásokat, születésnapokat, ünnepeket stb. 10
3. A pénzáramlás irányítása Pénzügyi céljai megvalósításához elengedhetetlen a készpénzáramlás (angolul cash-flow) irányítása, azaz havi költségvetésének egyensúlyba hozása. Hogy követni tudja pénzáramlását, készítse el a következő egy évre a hónapokra lebontott pénzáramlás tervét is, amelyben részletesen, kategóriánként szerepelnek a várható bevételek és kiadások. Minden hónap végén a felírt tényleges bevétel-kiadási adatok felhasználásával vesse össze a tervet a megvalósulással, és elemezze az eltéréseket, ill. módosítson a terveken, ha szükséges. Az eltérések oka lehet: nem számolt bizonyos kiadásokkal, vagy alultervezett bizonyos kiadásokat, közbejött valamilyen váratlan kiadás, az önfegyelem hiánya, azaz nem tudta magát tartani a tervhez, nem számolt bizonyos bevételekkel, vagy alultervezett bizonyos bevételeket, jött valamilyen váratlan bevétel, bizonyos tételek átcsúsztak az előző hónapról vagy a következő hónapra stb. Az eltérések elemzése akkor is fontos, ha többletbevételei keletkeztek, hiszen tudnia kell, hogy ezekre rendszeresen számíthat-e, ill. el kell döntenie, hogy mire fordítja őket. Ki irányít: a pénz vagy Ön? Az alábbi gyorsteszt segítségével meg tudja állapítani, hogy hogyan is áll valójában pénzáramlása irányításával. (Forrás: R. Kiyosaki: Adósságkalauz, Bagolyvár Kiadó, Budapest, 2006, 79. o.) Egy pontot ér minden olyan kérdés, amelyre igen a válasz: 1. Rendszeresen késve fizeti a számláit? 2. Rejtett el valaha pénzt a házastársa elől? 3. Volt rá példa, hogy elnapolta az autója javíttatását, mert nem volt elég pénze rá? 4. Vett mostanában olyasmit, amire nem volt szüksége, és nem engedhette volna meg magának? 5. Rendszeresen többet költ, mint amennyi a fizetése (rendszeres jövedelme)? 6. Utasították már el hitelkérelmét? 11
7. Szokott lottózni az anyagi gondoktól való megszabadulás reményében? 8. Van, hogy nem tesz félre pénzt a nehéz időkre? 9. Adósságai összessége (kivéve a lakáshitel ét) meghaladja a nehéz időkre félretett tartalékai összegét? Értékelés: 0 pont: Remek! Teljesen kézben tartja a készpénzáramlását. 1-5 pont: Gondolkodjon el rajta, hogy miként csökkentse az adósságait. 6-9 pont: Vigyázzon! Lehet, hogy az anyagi csőd felé tart. Ha csak egy pontot is elért a teszten, érdemes megfogadnia az alábbi tanácsokat, hogy hogyan vegye újra kézbe a pénzügyeit: Először magának fizessen! A fizetéséből ill. minden bevételéből rögtön annak beérkezéskor tegyen félre kb. 10%-ot, melyet az anyagi védettsége kialakítására fodít. Azért fontos rögtön ezzel kezdeni, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ha mindig csak a hó végén megmaradt pénzünket tesszük félre, sose lesz belőle tartalékunk ugyanis hó végére valahogy sosem marad. Ezt a pénzt tegye félre egy bankszámlára, és ne nyúlj hozzá addig, amíg készen nem áll arra, hogy befektesse. Csökkentse a felesleges ill. a luxus kiadásait! Halasszon el minden olyan kiadást, ami jó lenne, de nem feltétlenül szükséges most azonnal pl. új autó, külfödi nyaralás stb. Ez nem jelenti azt, hogy vonjon meg magától mindent, ami több mint a létfenntartás, mert hosszabb távon ez hatalmas stresszt jelentene, de igyekezzen takarékosan élni, és tudatosan vásárolni. Nézze át a havi költségvetését, és ésszerűsítse a kiadásait! Néhány ötlet: ha a számlákat időben befizeti, nincs késedelmi díj, a telefon, mobil, internet stb. számlákat időről-időre ellenőrizze, szinte mindig van már a piacon olcsóbb megoldás, ugyanígy ellenőrizze évente a biztosításait, itt is sokszor van olcsóbb lehetőség, vásároljon kedvezményt nyújtó boltokban, diszkontokban, takarékoskodjon az energiával: pl. szigetelje le a házát, cserélje le a rosszul záró ablakokat, vegye lejjebb 1-2 fokkal a fűtést, ne vásároljon hirtelen indíttatásból, járjon ingyenes (családi) programokra, könyvtárból kölcsönözzön könyveket, 12
keressen olyan sportot, ami nem kerül sokba (ilyen pl. a futás vagy a tollaslabda), kérjen kölcsön olyasmit, amire csak rövid ideig lesz szüksége (pl. babaruhákat) Keresse meg a módját bevételei növelésének! Írja össze az ötleteit, mivel tehetnél szert extra bevételre. Néhány példa: másodállás, részmunkaidős vállalkozás, felesleges dolgok eladása stb. 4. Adósság kezelő terv Mikor felméri pénzügyi helyzetét és elkészítette a vagyonmérlegét, akkor ki kellett annak is derülnie, hogy vannak-e adósságai, és ha igen, milyen mértékűek. Ha jelentősebb adósságai vannak, akkor célszerű adósságkezelő tervet készítenie, melynek célja az adósságok megszüntetése a lehető legrövidebb időn belül. Reálisan 5-7 év alatt lehet megszüntetni az átlagos mértékű adósságokat (pl. többféle hitelkártya, folyószámlahitel, fogyasztási hitel stb.). Nem érdemes erőn felül erőltetni az adósságok törlesztését, inkább kezdjünk el megtakarítani is mellette, hogy közben épüljön az anyagi védettségünk is, így nem kell újra kölcsönkérnünk például, ha felmerül egy váratlan kiadás. Első lépésként mérjük fel pontosan (ha még nem tettük meg), hogy mennyi adósságunk van. Írjuk össze a havi törlesztőrészletet is (ha van), és a hátralék teljes összegét is. Utána gondoljuk át, hogy melyikeket akarjuk először törleszteni. Az adósságok összeírásában segíthet, ha ismerjük az adósságok típusait: Eredet szerint Hitelek: lakáshitel, áruhitelek, hitelkártya, folyószámlahitel, személyi kölcsön stb. Kölcsönök Be/ki nem fizetett számlák Fedezet szerint (a fedezet biztosíték a hitelező részére az adóstól, hogy ha nem tudja fizetni a kölcsönt, lesz miből kielégíteni a hitelező igényeit): 13
Fedezett adósság: van fedezete pl. lakáshitel, autóhitel Fedezet nélküli adósság: pl. számlatartozás, baráti kölcsön, hitelkártya Eredmény szerint Rossz adósság: amit vettem rajta, nem termel semmit, nekem kell a jövedelmemből kifizetnem hónapról hónapra a részleteit. Még rosszabb, ha olyat veszek rajta, aminek folyamatosan még fenntartási költsége is van (pl. autó). Példák: saját lakásra lakáshitel, fogyasztási hitelek (autó, háztartási gépek, nyaralás stb.) Jó adósság: befektetésre veszem fel a kölcsönt/hitelt, és a befektetés termeli ki a törlesztőrészleteket is, és még azon felül is van rajta nyereségem. Példák: bérbeadásra vásárolt ingatlanhoz hitel (csak ha többért tudom bérbeadni, mint a törlesztőrészlet!) vagy cég bővítéséhez felvett hitel csak reális üzleti terv alapján! Ökölszabály: hosszú távon megtérülő projekthez soha nem szabad rövid távú hitelt felvenni! Az a legjobb, ha a hitel futamideje a tervezett megtérülésnél hosszabb, de van lehetőség előtörlesztésre. Adósságcsökkentési terv Második lépésben készítsük el az adósságcsökkentési tervet. Alapelvei: 1. Szánjunk havonta meghatározott összeget az adósságok csökkentésére. Kiyosaki azt ajánlja, hogy minimum havi 10-20.000 Ft-ot. Ha lelkiismeretesen végigcsináltuk az eddigi lépéseket, akkor már ki tudjuk gazdálkodni ezt az összeget. 2. Egyszerre mindig csak egy adósság visszafizetésére koncentráljunk. 3. Először a fedezet nélküli adósságokat fizessük vissza 4. Mindig a legkisebb összegűvel kezdjük, azt fizessük vissza először. Fordítsuk erre a meghatározott havi fix összeget, azaz a legkisebb adósságunk törlesztő részletéhez adjuk hozzá ezt a havi fix összeget, és a vele megnövelt összeget fizessük be havonta. 5. Haladjunk sorban a kisebbtől a nagyobb felé. Ha visszafizettük a legkisebb adósságunkat, kezdjük a következőnél a plusz törlesztést úgy, hogy az eddigi minimum törlesztő részlethez hozzáadjuk a havi fix összeget ÉS az előzőleg törlesztett adósság minimum törlesztő részletét, hiszen az a pénz felszabadult, miután azt az adósságot már visszafizettük. 14
6. Ha számla-tartozásaink (is) vannak Nem mi határozzuk meg, hogy mikor és milyen sorrendben fizetjük ki, hanem a fizetési felszólítások beérkezése. Általában ezekből a negyedév első hónapjában várható dömping. Jó megoldás, ha a havi fix adósságcsökkentésre szánt összeget külön gyűjtjük, és amikor egy-egy hátralékos számlára megérkezik a felszólítás, azt abból egyenlítjük ki. 7. Lakás- és jelzáloghitelek Előtörlesztés csak nagyobb vagy a teljes összegben éri meg ill. lehetséges, ennek mindenképpen nézzünk utána pontosan, és számoljunk az előtörlesztés költségeivel is. 8. Legyen proaktív A legtöbb tartozás esetében van lehetőség egyezkedésre, ezért érdemes elébe mennie a felszólításoknak, bírósági eljárásnak, és érdeklődnie, hogy van-e lehetőség részletfizetésre, haladékra ezt mind a hitelek, mind a közműtartozások esetében megéri megtenni. 5. Megtakarítási befektetési terv Pénzügyi céljai meghatározása, készpénzáramlásának kiegyensúlyozása és ha szükséges volt adósságrendezési terve elkészítése után ideje elkészíteni megtakarítási terveit is, hiszen ebből fog kiderülni hogyan tudja elérni kijelölt céljait. Korábban már volt szó a megtakarítások különböző típusairól. Ahhoz, hogy sikeres legyen pénzügyi szempontból, a következőket kell betartania: Kevesebbet költ, mint amennyi a bevétele. A különbözetet félreteszi az alábbiak szerint: Likvid és fél-likvid tartalékokat képez a vészhelyzetekre a kettő együttese legyen 1,5-2 év megélhetésre elegendő. Félretesz előre a nagyobb kiadásokra, melyek a rövid ill. középtávú terveiben szerepelnek. Vannak hosszú távú befektetései hosszú távú céljai elérésére (pl. gyermekek taníttatása, lakása, nyugdíja). Ha jelenleg semmilyen megtakarítása sincs, akkor a legsürgősebb a vésztartalékok képzése! 15
Hogyan válasszunk befektetési formát? A befektetési forma kiválasztásakor fontos, hogy saját céljainkból induljunk ki, és az azoknak megfelelő formát válasszuk ki. Mikor befektetési formát választunk, három jellemzőt kell mérlegelnünk: hozam kockázat hozzáférés Sajnos a három jellemző magas hozam, kis kockázat, könnyű hozzáférés - egyszerre nem tud teljesülni, ezért el kell döntenünk, hogy az adott célhoz melyik kettő teljesülésére van szükségünk? 1. Likvid és fél-likvid tartalékok: mivel ezek a vésztartalékaink, itt fontosabb, hogy biztonságban legyen a pénzünk és könnyen hozzáférjünk, minthogy magas hozamot hozzon. 2. Közép távú célok, befektetések (pl. lakás, autó): itt is fontos, hogy biztonságban legyen a pénzünk, viszonylag magas legyen a befektetés hozama, viszont a hozzáférés is fontos szempont, hiszen ezek 3-5 éves tervek ill. befektetések, tehát itt a hozam és a hozzáférés szempontjait mérlegelve kell megtalálnunk a kellően biztonságos befektetést. 3. Hosszú távú célok, befektetések: a gyermekek taníttatására, életkezdésére ill. a saját nyugdíjunkra indított befektetésekkel szembeni elvárás, hogy magas hozamot hozzanak és biztonságban legyen a pénzünk. Mivel ezekre az összegekre sok év után lesz szükségünk, feláldozhatjuk a gyors hozzáférést. 4. Magas kockázatú befektetések: természetesen a befektetéseknek az a típusa is létezik, ahol nagy kockázat mellett magas hozam érhető el. Ilyen befektetésekre csak olyan összegeket használjunk fel, melyek nem veszélyeztetik sem a megélhetésünket, sem a megtakarításainkat, hanem azokon felül állnak rendelkezésre. 16
6. Befektetési formák Bankszámla Hozam: nincs (illetve elhanyagolható) Biztonság: magas szintű Likvidítás: kiváló A vésztartalékként szolgáló összeget célszerű így tartani. Lakástakarékpénztári megtakarítás Hozam: magas (30% állami támogatás) Biztonság: magas szintű Likvidítás: futamidő alatt csak a hozam nagy részének elvesztése árán juthatunk hozzá 4-10 éves futamidejű folyamatos megtakarítás, állami támogatással és a futamidő végén hitellehetőséggel, családon belül akár több szerződés is összevonható.. Lekötött betét Hozam: alacsony (valós infláció alatti) Biztonság: magas szintű Likvidítás: futamidő alatt csak a hozam elvesztése árán juthatunk hozzá 3-12 hónapos lekötések. Vigyázat, egyre többet hirdetnek ilyet, figyeljünk arra, hogy a magas kamat általában csak az első időszakra (3-6 hónap) jár. Ingatlan Hozam: soktényezős, részben tőlünk független Biztonság: magas szintű Likvidítás: alacsony szintű, és részleges eladásra nincs lehetőség Az ingatlan értéke nem esik a tőzsdén, viszonylag biztonságos, de megvannak a maga sajátságai, így megfelelő szakértelem hiányában pórul járhatunk. Helyi problémákra érzékeny, a demográfiai adatok meghatározzák a lehetőségeit. Egyes kerületi, területi rehabilitációk növelhetik, az új ipari létesítmények építése, vagy forgalmi rend változások csökkenthetik értékét. Mindez tőlünk független, azaz akár nagyon magas lehet a bizonytalansági tényező. 17
Kötvény Hozam: versenyképes lehet az inflációval Biztonság: magas szintű Likvidítás: alacsony Névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású rögzített, állandó nagyságú kamatot biztosít). értékpapír (előre A kötvényben a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. Kibocsátásra jogosult: államok (államkötvény, kincstárjegy) nemzeti bankok önkormányzatok nemzetközi és külföldi szervezetek jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek (letéti jegy, kötvény, befektetési jegy) Részvény Hozam: akár infláció feletti hozam Biztonság: korlátozott Likvidítás: jó Fogalma: részvénytársaság (Rt.) alapításakor vagy al aptőkéjének emelésekor kibocsátott névre szóló értékpapír, 3 féle értelemben használatos: alaptőke részét képező betét, a tag vagyoni hozzájárulása részvényes jogai és kötelezettségei forgalomra szánt értékpapír, tulajdonosa a részvényes, akit a részvénye alapján vagyoni és tagsági jogok illetnek meg Vagyoni jogok: osztalékhoz való jog, likvidációs hányadhoz való jog Tagsági jogok: közgyűlésen való részvételhez való jog, beleszólási jog, szavazati jog Hosszú távon (5-10 év) akár infláció feletti hozam, vagy rövid (éven belüli, nagy szakértelmet igénylő) spekulációs ügyletekkel kifejezetten magas hozam is elérhető. 18
Befektetési arany Hozam: általában infláció feletti hozam Biztonság: magas szintű Likvidítás: jó Részletek külön Hozamfüzetben, továbbá itt: http://bit.ly/myjrga FOREX bankközi devizapiac Hozam: kiemelkedően magas hozam Biztonság: nulla vagy igen erősen korlátozott, azaz rendkívül kockázatos Likvidítás: jó Befektetési alapok Hozam: vegyes és részvény alapok esetén infláció feletti is lehet Biztonság: változó Likvidítás: jó Olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, viszonylag biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír és - ingatlanalapok esetében - az ingatlanpiacon. Ennek már biztosítási termékektől független havi megtakarítási formái is léteznek. Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (egyéb intézmények közreműködésével) hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg. Ennek kiszámításához az alap vagyonának értékét - az egyes eszközök aktuális piaci értékét alapul véve - folyamatosan meg kell állapítani, ez az alap nettó eszközéréke. Fontos, hogy a nettó eszközérték már tartalmazza a költségeket, így gyakorlatilag tiszta vagyoni értéket testesít meg, elméletileg ez az az érték, amennyiért az alap vagyona értékesíthető lenne. Fontos tudni a befektetések alapvető törvényszerűségét: a hozamok jellemzően együtt járnak a kockázattal, mely utóbbi gyakorlatilag a befektetés értékének változékonyságával ragadható meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszintek párosulnak, ezért a befektőknek befektetési döntésük meghozatalánál mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe venniük. 19
Befektetési alapok intézményi szereplői: Alapkezelő - Az alapkezelő társaság feladata az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és adminisztrálása, továbbá a befektetők tájékoztatása. Fontos, biztonságot növelő szabály, hogy az alapkezelő az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelő bankra hárul. Letétkezelő - A letétkezelő bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapírügyletek technikai lebonylítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenőrzi is az alapkezelő tevékenységét Forgalmazók - Feladatuk a befektetési jegyek forgalmazása, a bektetők információkkal, tájékoztatókkal való ellátása. Könyvvizsgáló - Feladata az alap éves beszámolójának auditálása, nyilvánartásainak ellenőrzése. Felügyelet - Engedélyezi az alapok létrehozatalát, folyamatosan ellenőrzi az alapkezelő és a letétkezelő tevékenységét. Ingatlanértékelő - Feladata az ingatlanalapok tulajdonában lévő ingatlanok értékének megállapítása. Tanácsadók - Az alapkezelő a befektetési alap portfolójának kialakításához egyéb tanácsadókat is igénybe vehet. A tanácsadókat szintén be kell mutatni az alap tájékoztatójában. 2005. április 1-e óta a BAMOSZ ajánlásának megfelelően az alábbi kategóriákba sorolják az egyes értékpapíralapokat: Likviditási alapok - a korábbi pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolioban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot. Pénzpiaci alapok - azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet. Rövid kötvény alapok - azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év. Hosszú kötvény alapok - azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet. Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok - a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot. 20
Kiegyensúlyozott vegyes alapok - a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti. Részvénytúlsúlyos alapok - a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti. Tiszta részvény alap - a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot. Garantált alapok - hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok. Származtatott alapok - olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé. Az ingatlanalapok is két kategóriába sorolódnak: Ingatlanforgalmazó alapok - olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%. Ingatlanfejlesztő alapok - olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%. 7. Általános hozzáállás Nem szabad, hogy az önmagunkról való gondoskodás teherként jelenjen meg a fejünkben. Ugyanis amíg erről így gondolkodunk, addig nem fogjuk mozgósítani a tartalékainkat ennek érdekében. Egyszerűen tudomásul kell vennünk, hogy rajtunk kívül senki nem fogja biztosítani azt, hogy idős korunkban megfelelő életszínvonalon élhessünk. Ha fontosnak tartjuk, hogy kényelmes legyen a lakásunk, finomat együnk, szép helyekre utazzunk, akkor miért ne tarthatnánk fontosnak azt is, hogy idős korunkban méltó körülmények között élhessünk? Ha megszabadultunk a teher képzetétől, akkor már józanul tudunk azzal kalkulálni, hogy a rendelkezésére álló forrásokat hogyan tudjuk úgy csoportosítani, hogy meg tudjuk valósítani a céljainkat. 8. Hasznos linkek Befektetési politika készítés (leírás és űrlap): http://bit.ly/11bfuoq Hatékony nemesfém portfólió (PDF tájékoztató): http://bit.ly/1xdvyk0 Kötvényszerviz (befektetési biztosítások felülvizsgálata): http://bit.ly/1ef9kve HozamInfo blogbejegyzések: http://bit.ly/1bagajl 21