ftí. évfolyam. fíudapest, 1897. évi április hó 28-án. te. (56Ó) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó a közgazdasági szakosztálynak május hó 3. (hétfőn) délután 4 órakor a Köztelken" tartandó ülésére. ; Tárgyak: 1. A mezőgazdasági cselédügy és munkásbiztositás tárgyában beérkezett vélemények ismertetése. Előadó: dr. Csillag Gyula. 2. A vadászati törvény revíziója. Előadó; dr. Szilárd Ferencz. 3. Szatmármegyei gazd. egylet átirata a kataszteri kiigazításoknál tapasztalt visszaélések ügyében. Előadó: dr. Szilárd Ferencz. Gróf Eszterházy Miklós Móricz, szakosztályi alelnök. Meghívó az I-ső hízott állatvásár rendezőbizottságá gának f. évi május hó 8-án, d. e. 10 órakor a Köztelek nagytermében tartandó ülésére. Tárgy: Az I-ső hízott állatvásár tervezetének végleges megállapítása. Tormay. Béla, r. b. elnök. A Tenyészállatvásár bíráló bizottságának tagjait felkérem, hogy a vásárra hozott állatok bírálatának megejtése czéljából május lió 2-án reggel 9 órakor, a vásár területén (Erzsébet- Királyné utja melletti állatkiállitási csarnokok) megjelenni szíveskedjenek. Tormay Béla r. b. elnök. XIV. tenyészállatvásár. A díjazással egybekötött XIV. tenyészállatvásár és gépkiállítás f. évi május hó 2., 3. és 4-én fog a volt ezredéves kiállítás állatkiállitási csarnokaiban megtartatni. A bejelentési határidő e hó 20-án járt le, de a bizottság utólagos lejelentéseket még f. hó 28-ig elfogad. Díjazásokra 3000 frt áll rendelkezésünkre. n W^h AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDÁSÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE^, ^.Szerkesztőség és kiadóhivatal: IfBMn IfifBa > >'«>»*t*co tia 1 fltoz x t c 1 e K), Megjelenít minden szériás és szomhatob. tnöi-út ss. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Bejelentési ivek és a vásár tervezete az Ezek a körülmények magyarázzák OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. meg, hogy miért tulajdonítunk olyan A XIV. tenyészállatvásár jelentőséget az egyleti életnek, mint a rendezőbizottságá. szervezett, egyöntetű működést lehetővé tevő intézménynek, különösen a mezőgazdaság terén, hol ma a védelmi harcz jobban indokolva van, mint bármely más téren. Tavaszi luxuslóvásárok. A folyó évi luxuslóvásárok második ciiklusa a Tattersallban május hó 3., 4. és 5-én fog megtartatni. Bejelentési ivek ezen lóvásárokra kaphatók a Tattersall titkárságánál, Bpest külső Kerepesi-ut (Tattersall), vagy az OMGE. titkárságánál. A díjlovaglás és díjugratás pedig május 12-én fog megtartatni. Gazdatisztek egyesülete. A mai társadalom a szabad verseny és a szabad fejlődés elveinek megfelelőleg rendezkedik be, ezek szerint él, mozog és halad. Ezt hirdetik nekünk mindenfelé. Szabad verseny, amelynek folyamán az összemérközö erők saját életképességük szerint érvényesülnek: ez az uralkodó irányzat kiinduláspontja..és e közben egyletek, társulatok és- testületek kebelében keresünk menedéket; kartelezünk és szövetkezünk olyan buzgalommal, hogy erre példát még az elnyomatás korában sem találunk. A való élet minden vonalon hirdeti a szabad verseny áldásaid Érdekek, amelyek széttagoltan maradnak s nem keresnek védelmet a tömörülésben, feltétlenül kárt szenvednek és buknak szemben azokkal az érdekekkel, amelyek az erők összetétele révén összeköttetést, befolyást szereznek kezükhöz s magukat versenyen kivül emelik. A társadalmi intézmények úgyszólván az életbiztosítás feladatát végzik. Egyike azoknak a társadalmi intézményeknek, a mely tagjainak védtelen helyzetét tekintve, nemcsak létjogosult, de erélyes hatásos tevékenységre van utalva: a gazdatisztek egyesülete. Ez országban mintegy tizenhatezer gazdatiszt van. Mindmegannyi jelentékeny tényezője a mezőgazdasági vagyonosodásnak, intelligencziájuk is számot tevő. Foglalkozásuk köre, természete s háládatos volta valamikor irigység tárgya volt. Ma nem igy van. Ninden tevékenység, mely az anyafölddel van összefüggésben, eredményeiben szenvedett. Szegényebb lelt a földes ur, elégedetlen a napszámos, ragyogó sorsa a gazdatisztnek sem lehet. Hisz a mezőgazdaság produkeziója olcsóbbá vált, olcsóbbaknak kellett tehát válniok a produkezióban közreműködő erőknek is. Van mód a válogatásra. Mert ügyvéd, mérnök, orvos csak az lehet, akinek meg van a törvényszerű előképzettsége; előlük az oklevelüket megillető kamatot semmi illetéktelen verseny el nem kaparinthatja. Gazdatiszt ellenben mindenki lehet, kedvből, ötletből, kényszerből. Turkálhatunk köztük, ha csak olcsó erő kell. íme a baj kezdete. Verseny egy hivatásos pályán, a melyhez nem kell kvalifikáczió. Oklevél, a melynek nincs Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31. Váczi-körut sarok. Több évi tapasztalat után'bebizonyult, hogy a legtöké- letesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtökéletesebb permetezőgép a Vermorel-féle L J E C L A I R " ^Ajygjpé ^jwkím, az első dijat nyerte el. iijl peronospora permetező, mely eddig mint'e.i versenynél Kizárólagos magyarországi képviselet. Ejjjjlm Ár 21 torint csomagolással. Hl- Ml ijjl A-ieurin" 1 frt 25 kr. kilogrammja, ijjr.^ Rézg&liCífc" 30 frt métermázsánként, TS afl'ialtúiios" 48 kr. kilogrammja. Mai számunk 16 oldal. p^" Hizott marha és sertés bizományi értékesítése. Tüz- és jégkár elleni biztositások közvetítése. ""38W1 ii
600 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 28. 34. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. több kizárólagossága, mint bármi más kedvező ajánlatnak. A többi. mind önként folyik ebből. Hogy a gazidatíszti karnak általában nincs meg az őt megillető renoméja. Világos. Nem tudhatom rólad, hogy akadémiát végeztél-e, 1 vagy ruhatisztitással kezdted-e meg a pályádat. Igazolványt tarts zsebedben, ha tudatni akarod, ki vagy. Hogy nincs törvényileg szabályozva a szolgálati viszony. Hát kikötné magát szabályokhoz, mikor egy sereg olcsó elem áll résen, nem követelve többet, minthogy kegyelemből kenyérhez jusson? Hogy a gazdatiszt sorsának fordulata, jövője bizonytalanabb a szél által elsodort falevélénél. Ki csodálkozhatnék ezen mindaddig, mig bizalmát csupán érzelmi momentumokba vetheti: földesa? Természetes ez az állapot nagyon; logikája olyan következetes, hogy azt kifogásolni sem lehet. Ám természetes az is, hogy a dolgoknak ez a rendje a gazdatiszti osztályt megnyugvással nem tölthette el. Szervezkedtek tehát s megalapították országos egyesületüket, melyben erkölcsi s anyagi érdekeik letéteményesét akarták megteremteni. Előbb az OMGE. kebelében, később különválva kezdte meg ez az egylet működését s a buzgó vezetésben hiánya nem volt, a dicséretes kezdeményezésekben nem szűkölködött. Megalkotta a nyugdíjintézetet, mely kiindulási pontnak teljesen megfelelt; a gazdatiszti kérdések tárgyában ülésezett, kongresszusokat tartott, sőt módját találta annak is, hogy ügyének a parlamentbe utat nyisson. Kezébe vette az állásközvetítés feladatát, hogy több-kevesebb nyilvánossággal működő közvetítő irodák káros és tisztességtelen versenyét kizárja. Szóval felhasználva a rendelkezésére állított csekély eszközöket, minden irányban igyekezett mint érdekképviseleti intézmény beválni. Bevált-e ttehát ennek? Nyíltan és röviden felelünk meg reá: nem. Adassék elismerés és köszönet azoknak, kik éveken át önzetlenülbuzgólkodtak ennek az egyletnek az élén, czélt érni azonban nem tudtak. Munkájok ha nem is volt haszon nélkül való, de viszont azt az eredményt, amelyet ettől az egylettől eleve elvártunk, nem tudja felmutatni. A gazdatiszti kérdések közül megoldást egyetlen egy sem nyert. Felfelé és lefelé nem tudott hatást érvényesíteni az egyesület. A közélet mérlegére nagyobb sulylyal má sem képes nehezedni, mint a kezdet elején. Még nyugdíjintézete is, melyre főfigyeh mét fordította, csak -nagyon lassú előhaladást mutat. És mindez'nem csoda, Két-három kar ezreké helyett nem dolgozhatik. Az ezerek pedig ölbe téve nyugszanak. Soha még egyleti élet terén a felek részéről olyan közömbösséget nem tapasztaltunk, mint ennél az egyletnél. Életbevágó kérdésekhez úgyszólván ki kellett erőszakolni a figyelmet, tagokat a saját érdekükben való belépésre fogni kellett. Még igy is kevesen vannak. Szinte csodálatos, hogy az egylet mindenes elnöke nem fáradt még bele hálátlan munkájába. Az itt körvonalozott keretben az egylet május hő 2-án tartandó közgyűlésén nem sok olyat mutathat fel, ami a sikeres tevékenység zálogát nyújtaná. Múltjának sikerein örvendeni, azokból biztató kilátásokat szőni a jövendőbe, nem sok oka van. Ellenkezőleg nagy sulylyal lép fel a gond az egylet vezetői elölt, hogy vájjon mit tegyenek, hogy az egyletet hivatásához szükséges erőhöz juttassák s tekintélybe helyezzék. Bajos erre megfelelni nagyon. Hisz fáradozásuk eredményes volta eddig sem azon mult, mintha az egylet nem jól indult volna meg hivatásának utján, hanem azon, hogy hivatásának gyakorlatában maguk az érdekeltek nem segítették elő. Mig tehát a gazdatisztek nem karolják kellőleg egyletüket, attól hatályos működést nem várhatunk. Azért mindenekelőtt a gazdatisztektől kell elvárni, hogy tömeges belépésükkel az egyletnek ugy anyagiakban megadják a cselekvés képességét, amiként mint erkölcsi testületet is arra a nívóra emeljék, ahonnan komolyan számolni kell vele. Ha azt kérdik továbbra, hogy az ily módon való tömörülés miért szükséges? arra már könnyű a feleletet megadni. Avagy ki szorgalmazza a gazdatiszti kvalifikáczió s a szolgálati viszony szabályozását, ha nem a gazdatisztek egyesülete? A létküzdelem nem kevésbé súlyos gondjai által elfoglalt földbirtokosoktól ne várják, hogy ezt. a feladatot a magukévá teszik, ha rokonszenvüket megnyerte volna is. Elvégre ma, midőn az érdekek olyan érzékenyek, megszoktuk, sőt elvárjuk, hogy valakinek elintézetlen ügye van, az gondoskodjék ennek felszínen tartásáról; igyekezzék a kedvező alkalmakat felhasználni, hogy óhaját latra vesse, sürgessen szorgalmazzon mindaddig, mig rést tör a köztudatba. E feladattal csak életképes szervek állhatnak síkra a siker reményében. Arra sem számithatnak a gazdatisztek, hogy a nyugdíjügyet mások oldják meg helyettük. Földesuraink egyrésze ugyan e téren is meg tette a maga nemesebb, emberbaráti kötelességét, de ilyen kötelesség elvállalásához másik és nagyobb részük legjobb akarat mellett is gyenge lenne.. Az önsegély forrását kell itt is mégnyitni. Ehhez az erőforráshoz folyamodik az egylet is és pedig nem kicsinylendő sikerrel. Létesített nyudijintézete már eddig, is százaknak biztosítja exisztencziáját munkaképtelenségük esetére s ezenkívül mintegy 112 már eddig I is azoknak száma, a kiknek nehéz helyzetén segéíylyel enyhíthetett. Mennyivel kiterjedtebben gyakorolhatná ezt az üdvös hivatását, ha az érdekéitek feladatához méltóan támogatnák! Szép és nagy czélok vannak felírva a gazdatisztek egyesületének a homlokára s e czélok olyanok, melyekhez rajta kivül talán senki más el nem juthat.. Éppen ezért az egylet hézagpótló voltának tudatából nem veszthetett egy szemernyit sem, daczára annak, hogy mindeddig aránylag csekély eredményekkel volt kénytelen beérni., De bízunk az egylet vezetőiben, hogy ezek a reményükön alul maradt eredmények lelkesedésüket lohasztani nem fogják, hanem szerény keretek között megkezdett munkásságukat folytatják fokozott erélylyel a jövőben is és hisszük, hogy a szabad verseny áldatlan dühöngése végre a gazdatiszteket is eszméltetni. fogja arra, hogy az érdekeikért küzdő egyesületet a rokonszenv megillető melegségével karolják fel, hogy annak kebelében eleget tegyenek azoknak a vázolt czéloknak, a melyeknek megvalósításáért küzdeni önmaguk és a jövő nemzedék iránt is tartozó kötelességük. B. B. NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán. A műtrágya alkalmazása, beszerzése és terjesztésének módja. Műtrágyát használni a mai alacsony mütrágyaárak mellett, a midőn a szuperfoszfát foszforsavának kilója 20 24 kr, a Thomassalaké 18 20 kr közt váltakozik, okszerűen alkalmazva minden gazdaságban, kifizeti magát. Szó sincs róla, hogy minél belterjesebb a gazdaság, annál inkább indokolt a műtrágya alkalmazása, de nincs kizárva, hogy extenzív gazdálkodás mellett egyes ugar vagy kosarazott földek kellő karban tartására a gazda foszfortrágyát ne alkalmazhasson kellő eredmény reményében. A műtrágyára rendkívül nagy befolyással van az éghajlat és a talaj különfélesége, igy pl. Sárosban, a hol sok a csapadék és kötött a talaj a foszfortartalmu műtrágyának, ha métermázsánként legalább 16 kiló vízben oldható foszfort tartalmaz, hatása mindig van,.a mit azon körülmény is bizonyít, hogy vármegyénkben a parasztgazdák is 15 20 év óta használnak műtrágyát, tehát alkalmazása feltétlenül jövedelmező. Általában mondható, hogy őszi vetésekre leginkább -jövedelmező a foszfor,-néhol igen kevés trágyában részesült talajon a nitrogén és foszfortrágya, mig a rétek és lóherésékre kitűnő hatású a gipsz, a hamu, ujabban a Thomássalak, mely 50-60% meszét és 15 18% foszfort tartalmaz, Őszi gabonára magyar holdankínt 100- -150 kiló 16%-os szuperfoszfát, ujabban 200--250 kiló 13%-os vizben oldható Thomassalak; tavaszi gabonára (zab és árpa) mindenkor csak a fenti mennyiségű és minőségű foszfor, szüperfoszfát alkalmaztatik., A szuperfoszfáínak -utóhatása "legfejebb egy évig tart, Thomassalakot, vármegyénkben eddig kevés gazda használt még, dé a kik használtak, azt állítják, hogy a vi-ik évben isiátták utóhatását. A szuperfoszfát alkalmazásának kétféle módja lehet: legtöbben őszszel alászántják, de.
34. SZÁM, 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS Hö 28. 601 láttam már elégszer a szuperfoszfátot csupán aláborohálni. T-avaszszal leginkább csak aláboronálják, mert ez esetben igen kedvező időben lehet szántani a tavaszi alá. Az általános tapasztalat azonban az, hogy a szuperfoszfát akár őszszel akár tavaszszal, alászántva nagyobb hatással bir az aláboronálásnál. Jó lesz a gazdáknak a műtrágya beszerezésénél'nagyobb körültekintést gyakorolni mint eddig, és a műtrágya megrendelésénél a gyárosnak feltételéket szabni. A vévp előre kikötheti, hogy mütrágyamidelinöávét a szerint fogja fizetni, a hány % foszfor, nitrogén vagy.káli fog abban találtatni, t. i. ha pl. 16%-os szuperfoszfátot 4 frton vásárol, egy kiló foszfor egyenértékű 24'1 krral. A szokásos mintavétel után a vegyelmezés végett felküldött mintában azonban nem találtatik 16, hanem csupán 14% foszfor, akkor az illető 4 frt helyett 3 frt 51 krt fog fizetni a.műtrágyáért..,,'." Ha ily feltétel mellett van a műtrágya megrendelve, a gyárosnak érdekében van a szavatolt százaléknál kisebb tartalmú műtrágyát nem küldeni és a gyakorlatból mondhatom, hogy fenti feltétel mellett vásárolt műtrágyában 002 0'03%-nál nagyobb hiány sohasem volt, sőt inkább egy-két tizedszázalékkal több találtatott benne. Hogy a műtrágya használata kellőképp elterjedjen és a kisgazdáknak is alkalom adassék a tartálomdus. műtrágyák beszerzésére olcsó ár mellett erre a legalkalmasabbnak találom a következő módot. A gazdasági egyesületek szakközlemények.és falusi előadá&ok tartása által igyekezzenek a kisgazdákkal ahol ezek még nem ismerik a műtrágyát ennek fogalmát, alkotórészeit, alkalmazásának czélját és hasznát, valamint a talaj és műtrágya minőségének megismerését, alkalmazásának módját kellően megértetni, ez irányban a lehető szükségeseket megtenni. Az. egylet vásároljon egyszerre nagyobb mennyiségű műtrágyát és adja a falusi gazdáknak kedvezményes áron. Ha a műtrágya jó, ha megfelelően lett alkalmazva és az időjárás sem volt rendkívül abnormis, akkor a gazdák feltétlenül hasznát fogják látni a műtrágyáknak, mely esetben annak elterjedése csak rövid idő. kérdése.lesz. Végül a gazdasági egyesületek erkölcsi kötelességüknek ismerjék törvényhatósági uton is az összes gazdákat felvilágosítani, hogy a faluról-falura járó, ismeretlen czégek műtrágyáit ajánló ügynököktől óvakodjanak és máshonnan, mint a gazdasági egyesülettől műtrágyát ne vegyenek, mert nézetem szerint a gazdasági egyesület leginkább akkor áll hivatásának magaslatán, ha vármegyéje lakosainak anyagi - és erkölcsi érdekeit megóvni törekszik. Hreblay ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly. Emil. Adatok a sertéshizlalás gyakorlatához. A Gazdasági irodalmunk utóbbi években több oly kitűnő müvei gyarapodott, melyek a legjobb külföldi müvekkel vetekednek és a mai kor müveit gazdái igényeinek megfelelnek. Ilyén figyelemre méltó mü A sertés javítása és hizlalása" czirnü, K. Ruffy Páltól. " Ezen mü is megfelel azon czélnak, melynek az szánva van -és megírásával kétségtelenül gazdagította szerzője a gazd. irodalom jobb müveit. E munka szerzője bizonyára nem veszi tőlem.rossz néven, ha abból két hizlalási kísérletet kissé behatóbban szemügyre veszek. kilogramm 1889. 29/VIII. Hizlalás alá beállított 4 db poland-china-magyar keresztezésü 8 hónapos malacz.. 150 20 napig tisztán buzakorpával etetve 50 20 napig: ebbből 8 napig 64 /o búzakorpával etetve, 36% kukoriczadara, 4 napig 54% buzakorpa, 46% tengeridara, 8 napig 45% buzakorpa, 55% tengeridara.. 50 40 nap alatt 100 Hasonló képet mutat a 43. lapon kimutatott hizlalás. 20 darab mustra süldő lett beállítva 940 14 nap alatt szaporodtak.... 140 56 nap alatt 154 nap. Összesen gyarapodtak 1800 Az első hizlalásnál a beállítási suly kereken 150 kg. 20 napi hizlalás után 7 kiló korpa (átlagban) etetésével súlyban gyarapodtak kereken 50 kg.-ot. 20 napi hizlalás után 14 kiló takarmányt felhasználva (melyből 8 kiló korpa, 6 kiló szaporodtak-ke- tengeridara) átlagban súlyban reken 50 kg.-ot. Számítsuk a hasznot: Átlagban gyarapodtak naponta 2 5 kg.-ot. I-ső 20 napban 2'5 kg. hus á 40 kr 1' frt. 7 korpa á 4 kr 0 28 Napi tiszta nyereség Q'72 frt. II-ik 20 napban 2'5 kg. hus á 40 kr 1 frt. 8 kiló korpa á 4 kr = 32 kr 6 kiló tengeridara á 5 = 24 k i» Marad tiszta nyereség 0'44 frt. így a takarmány értékesítésén kívül 40 napi hizlalás után tiszta nyereség lenne 23 frt 28 kr. Én is hizlalok sertéseket igen jó erédménynyel, hanem még eddig ily eredményeket korpaadással.nem tudtam elérni. K. Ruífy Pál urnák különösen idomított sertései lehetnek, hogy azok oly kikerekített súlyban hiznak, pl.: az első hizlalásnál beállítási suly.. 150 kg. 20 nap alatt 7 kiló napi takarmány mellett gyarapodott..... 50 20 nap alatt 14 kiló napi takarmány mellett gyarapodott 50 40 nap múlva nyomtak 250 kg. Ilyen kikerekített súlyban szaporodtak a 43. lapon kimutatott hizlalásnál: 20 darab sertés beállítási súlya.. 940 kg. III. Periódusban: 1-ső 14 nap múlva szaporodtak 140 kg.-ot, 2-i'k ", 160 3-ik 140 4-ik, 100.. 154 nap alatt szaporodtak 1800 Lawes többféle takarmánynyal hizlalási kísérleteket eszközölt és ő, adatai szerint, 100 kg. feleteleti eleség után súlyban következő szaporodást ért el: Főtakarmány tengeri- árpa- korpa. liszt liszt Első 14 napban..'. 22 21'7 8"2 II.... 21 15-3 14-1 III.,... 20'2 17-5 13'5 IV.... 23-1 15-9. 14-8 Átlagban nyolez hét alatt 215 17'8 12'8 K. Ruffy Pálnak adatai: Első 20 napban." (100 kiló korpára.... II. 20 napban (55 kiló '357 korpa, 46 kiló tengeri) 17'8 Átlagban 40 nap alatt.. - 26'1 lalás adatai 165 napi hizlalás után (árpával és tengerivel etetve). 20'9 Ezen kimutatásból látni lehet, hogy a kőbányai hizlalás eredménye egyezik Lawes hizlalási kísérleteinek eredményeivel, azonban K. Ruffy Pál korpaetetéssel rendkívüli eredményt ért el. Továbbá a 43. lapon kimutatott 20 darab mustrasüldő hizlalásánál darabonként: tiszta nyereség 12 frt 30 kr van kimutatva ; ez nagyon szép eredmény lenne, ha azt minden hizlaló elérhetné; azonban ezen költségekből, melyek a hizlalás terhére írandók, K. Ruffy Pál sokat kihagyott a számadásából, ezt az alábbi kimutatásban, közlöm. Megjegyzem, hogy azon hely, hol ezen hizlalás eszközöltetett, Budapesttől 100 kilométernyire fekszik, legjobb piacza Kőbánya, K. Ruffy Pál ur számadása: Pénz- Bevétel érték Kiadás 10 pár = 2740kg, le a szokványos 45 kg. náronkint = 2290" kg. á 44 kr, le 4«/o 967-30 Trágyaérték 52-62 Kiadást levonva Marad tiszta nye- Vagyis dbonkint... Pénzérték forint 20 darab mustra süldő értéke beállításkor 940 kg. á 30 kr, le 4%... 270-72 Hizlalásra felhasznált eleség értéke Só darabonkint... 3-60 756-43 frt 5% kamata 5 hóra... 15-75 Kiadás összege 772'28 Én a következő számadást tartanám helyesnek ' (hízók Kőbányára szállítva) : Bevétel 10 pár = 2740 kg., le a szokványos 45 kg. páronként = 2290 kg." á 44 kr, le 40/0 Trágyaérték.. Bevétel összege... 1019-67 Levonva a kiadást 959-35 Marad tiszta nye- Egy darabra esik Pénz-. Pénz-- Kiadás érték 3-0': Ebből trágya javára 2'6 20.db mustrasüldő értéke beállításkor 940 kg. á 30 kr, le 4%...... 270-72 Hizlalásra felhasznált eleség értéke 482-21 Só darabonkint... 3-60. 756-43 frt 5% kamatja 5 hóra... 15-75 20 db hizó ápolása és kezelése, 2 ember á 50 kr 154 napon át...... 154" 1 waggon dezinficziálása és szál- Utólevél... 1"60 Állatorvos dija.... 3-70; 100 kilométer szállítási dij... 13-97 Tulajdonos vagy megbízottja útiköltsége Napidija...... 5 2 hajcsár költsége Kiadás összege 959-35 Ezen műben (a 104. lapon) a takarmánynemüek tápanyagtartalmának kimutatásában, (mely dr. Dietrich és dr. König táblázatai szerint vannak kimutatva) 210 adat helyett csak 81 adat van felvéve és ezen adatok között a takarmányok szénhydrát ós nyersrost tartalma nincs külön kimutatva, hanem össze van véve, pedig éppen a sertés az, mely a nyers rostot mint tápanyagot legkevésbé használja fel, a sertés t, i. csak azon leggyöngébb növényi
602 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 28. 34. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. rostokat képes megemészteni, mint pl. azok, alatt annyira kihizik, hogy tovább hizlalni nem melyek a gyök s gumós növények húsában és lehet. a fiatal fűben találhatók (lásd Cselko és Kossutányi Első periódusban a takarmányok össze- Takarmányozástan 37. lapon). állításánál arra is van tekintet, hogy proteint A 78. lapon a sertések hizlalásához mind eleget kapjanak husképzés végett ós a II. és a három hizlalási időszakra következő takarmányösszetételek III. periódusban előirt takarmányok majdnem vannak kimutatva: tisztán zsirképzésre vannak hivatva. Ezen ta- ' 1000 kg. élősúlyra: 30 kg. árpa 66 kg. tak. répa 9'5 kg. lóbab 20 kg. rozs 10 kg. répa 5 kg. lóbab 1 kg. husliszt 20 kg. rozskorpa 14 kg. tengeri 70 kg. fölözött tej 20 kg. répa 30 kg. tengeri 2 kg. napraforgó pogácsa 20 kg. zöldluczerna 75 kg. savó 27 kg. tengeri 30 kg. árpa 7'5 kg. lóbab 5 kg. repczepogácsa 40 kg. tök 10 kg. buzakorpa 20 kg. árpa 3 kg. tökmagpogácsa 10 kg. rozs 3 5 kg. tökmagpogácí Én részemről, a mennyire a sertéshizlalás körül tapasztalatokat szereztem, ezen takarmányokat ugy, a hogy azok össze vannak állítva, nem tartom hizlaló takarmányoknak; a takarmány ezen összeállítása jó lehet 6 7 hónapos malaczok javításánál húsra, de nem zsírra. Itt ugy látszik, arra volt tekintettel, hogy a táplálóarányt kihozza 1 : 5 1 : 5"8. Ehhez hasonló adatokat találtam egy más sertéstenyésztés czimü miiben: I. időszak 1 : 5'5. 30 kg. tengeri 32 kg. tengeri 20 kg. savó 60 ' tök 6 kg. buzakorpa 6 sójababdara 6 kg. bükkönydara II. időszak 1 : 6. 24 kg. tengeri 30 kg. árpa 10 árpa 50 tarlórépa 9 cserebogár frissen 7 borsó dara III. időszak 1 : 6'5. 20 kg. tengeri 15 kg. tengeridara 16 burgonya 20 burgonya 2 sójababdara 6 lóbab Ezen takarmányösszetételeket sem tartom egész helyeseknek, ezek így összeállítva nem annyira hizlaló, mint inkább sertésjavitó takarmányok, aztán mind a három időszakban körülbelül egyforma takarmányok vannak összehozva. Ettől eltekintve, valamennyi takarmányösszeállítások oly takarmányokból vannak összetéve, melyek kevés gazdának állanak rendelkezésére és nehezen is beszerezhetők. Én a következő anyagokon hizlalok: j protein zsir ^ 17'5 II. r. búzaliszt 15"15 1"83 0"26 11 "48 17'5 tak. árpaliszt 15"19 1 78 0"42 9"50 bükkönydara 4"28 1'24 0 12 2 31 ' 34'62 4'85 0'80 23 29 1 : 5'2 II. 30 napon: 17 tengeridara 14'55 1"43 0'81 10"30 17 lak. árpaliszt 14'93 1"73 0"40 9'23 "29 48 3-16 1-21 19-53 1 :7'1 III. 30, esetleg 40 napon : 29 tengeridara 24 82 2'43 1'39 17'57 1 :8'6 Ezen takarmányt a hizó sertések híg pépalakban kapják (naponta háromszor) azon okból, hogy az nyállal is keveredjék és csak később kapnak vizet inni. Ily takarmányozás mellett nagyon gyorsan hizik a sertés, 100 nap ^ karmányozásnál a főtakarmány II. rendű árpa és tengeri; ezek oly termények, melyeknek néhány év óta igen alacsony piaczi áruk van, azonban ily módon hizlalásra felhasználva, nálam métermázsája 5 7'5 frt között értékesül. Megjegyzem, ha a II. periódusban a takarmány összeállításban a proteint annyira emelném, hogy a táparány 1 : 6 lenne és a III. periódusban 1 : 6 5, akkor sertéseim bizonyosan 1 hónappal tovább híznának, a mi több költséggel járna, mert a proteindusabb anyagoknak az áruk is magasabb. J. P. GAZDASAGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula. Ujabb vizsgálatok a nitrogéngyűjtő gumókat illetőleg. Nobbe és Hiltner vizsgálatai szerint a pillangósvirágú növények a levegő szabad nitrogénjét csakis a gyökereiken fejlődő nitrogéngyűjtő gumókban tenyésző baktériumok utján képesek felvenni. Egy franczia, Naudin, a párisi akadémia elé terjesztett értekezésében megtámadja a fenti elméletet.*) Naudin azt mondja, hogy ha a Nobbe és Hiltner által vallott elmélet helyes lenne,. az esetben valamely pillangósvirágú növény nem tenyészhetnék jól az olyan talajban, a melyben nincsenek meg az illető pillangósvirágú növényhez alkalmazkodott baktériumalakok. Azonban a tapasztalat azt mondja, hogy a kultivált pillangósvirágú növények mindenféle talajban jól tenyésznek; nagyon sok különféle világtájról importált pillangósvirágú növény éppen olyan szépen diszlik nálunk, mint hazájában, ha a klimatikus viszonyok megfelelnek természetüknek. S ez esetben nem tehető fel, hogy valamely importált pillangósvirágú növény az uj termesztőhely talajában már ott találta az ő saját baktériumát. Naudin felemlíti, hogy két újonnan létesített, humuszdus talajú kertbe igen sok honi s külföldi pillangósvirágú növényt vetettek, a melyek közül a legtöbbnek gyökérzetén nitrogéngyüjtő gumókat nem lehetett találni s csupán néhánynál mutatkoztak a gumók. A növények fejlettségé egészen egyforma, akár nitrogén gyűjtő gumók találtattak a gyökérzeten, akár nem. Felhozza továbbá Naudin, hogy ő igen sok pillangósvirágú növényt sterilizált humusztalajban kultivált, a melyek közül szintén a legtöbbnek gyökérzetén nitrogéngyüjtő gumókat találni nem lehetett s ezek csak csekélyebb számú növényen mutatkoztak; a gumós és a gumótlan növények fejlődése egyforma volt. A nitrogéngyüjtő baktériumok Naudin szerint a növénynek semmi hasznára sincsenek, sőt ellenkezőleg az illető növény rovására élnek, s Naudin azt hiszi, hogy e baktériumok már a magban vagy a magburokban jelén vannak. Naudin vizsgálatai alapján ázt mondja, hogy ama kérdés, hogy a pillangósvirágú növények, mint veszik fel a levegő szabad nitrogénjét? még koránt sincs megoldva, s ő azt tartja valószínűnek, hogy maga a protoplasma bír ama képességgel, hogy a levegő szabad nitrogénjét felvegye. # *) Lásd: Comptes rendus des séances de 1' Académie des sciences de Paris. T. CXXIII., 1896. Ref. Bot. Centralblatt, 1897., No. 16. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz. Útmutatás a ragadós száj- és körömfájás ellen való védekezésre és ezen betegség gyógyítására. Ezen czim alatt a földmivelésügyi, m. kir. miniszter egy kis füzetet adott ki, mély, a gazdaközönség körében terjesztve, arra van hivatva, hogy az állattartó gazdákat a szájés körömfájás elleni védekezés és a megbetegedett állatok orvoslása felől tájékoztassa. Tekintve azt a sokféle' téves felfogást, melyek még ma is a betegség természete felől a gazdák körében uralkodnak, s még inkább azt a körülményt, hogy a betegség fellépése esetén sokan mindenféle kuruzsláshoz folyamodnak, csak örömmel fogadhatjuk a miniszter intézkedését, melylyel a helyes utat ebben az irányban megjelöli. : Midőn a népies nyelven, de tömören írott : Útmutatás M a következőkben egész terjedelmében közöljük, külön is felhívjuk reá olvasóink figyelmét: A ragadós száj- és körömfájásból eredő károk rendkívül súlyosak; mert; a beteg állat rosszul táplálkozik, nem képes járni, a, tehenek teje nem értékesíthető, az ökrök nem foghatók munkába, akinek pedig az állatállománya még egészséges, az a vásárok betiltása vagy a szállítás korlátozása következtében károsodik. I. Védekezés a ragadós száj- és körömfájás ellen. A járvány nagy elterjedésének legfőbb oka az, hogy a gazdák alig védekeznek ellene, sőt igen sokszor nagyon elősegítik annak terjedését. A száj- és körömfájás ragadós betegség, következésképp az állat csak akkor betegszik meg benne, ha valami uton-módon a ragályanyaggal érintkezésbe jut. A ragályanyag benne van a beteg állat nyálában, fájós körmeiből kiváló nedvben, valamint a beteg tőgyből kifejt tejben. Ha tehát állatainkat meg akarjuk védeni a ragadós száj- és körömfájástól, mindenekelőtt ügyelnünk kell arra, hogy azok sem beteg állatokkal, sem olyan tárgyakkal ne érintkezzenek, melyeket a ragályt tartalmazó anyagok beszennyezhettek. Takarmány, jászol, itatóvályu, istálló talaja, alom, trágya, továbbá a beteg állatok körül foglalatoskodó emberek kezei és ruhái vihetik be legfőképpen a ragályanyagot az egészséges állományba. Ha azt halljuk, hogy valamely vidéken a száj- és körömfájás uralg, ne hajtsuk állatainkat az utak mentén létező itatóvályukhoz és etetőhelyekre. Ezeken a helyeken beteg állatok járhattak és az utánuk ott maradt ragályt azután a később odajövő egészséges állatok felszedhetik. Idegen embereket, főleg pedig marhakereskedőket, mészárosokat és henteseket ne bocsássunk be az istállóba, mert ezek sokszor érintkeznek beteg állatokkal és ruházatukkal széthurczolják a betegséget. Járványos időben lehetőleg tartózkodni kell uj állatok beszerzésétől s legkevésbbé ajánlatos ilyeneket vásárokon venni vagy idegen ismeretlen istállókból beszerezni. Azonban bárhonnan szereztük is be az uj állatokat, tartsuk azokat egy hétig többi állatainktól teljesen elkülönített helyen megfigyelés alatt. Az állatokon a fertőzés után a betegség rögtön nem vehető észre, mert néhány nap telik el addig, mig a betegség jelei kezdenek mutatkozni. Azt a néhány napi időt, amely a fertőzés megtörténte s a betegség kitörése közölt lefoly, lappangási időnek (incubatio) nevezzük.
34. SZÁM, 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS Hö 28. 5 Minthogy a ragadós, száj- és körömfájás lappangási szaka 5 napnál hosszabb nem szokott :lenni, egy heti elkülönítés és megfigyelés elegendő. Ha ennyi idő alatt az állat a ragadós száj- és körömfájásban beteg nem lett, nyugodtak lehetünk aziránt, hogy nem hozták magukkal a betegséget, tehát nem is fogjákjószágainkat befertőzni. Az ilyen veszteglés különben járványmentes időben is mindig nagyon hasznos, mert más ragadós betegségek ellen is ez véd még a leghathatósabb módon. Mindazonáltal lehetséges, hogy minden óvatosság daczára, mégis csak fellép a baj állataink között; ilyenkor igen fontos annak mielőbbi felismerése, hogy a szükséges óvóintézkedéseket, a baj továbbterjedésének megakadályozása végett idejekorán megtehessük. Száj- és körömfájásban a szarvasmarhák, juhok és sertések szoktak tömegesen megbetegedni. Az első jel az, hogy a betegek kezdetben rosszul esznek, lassan rágnak, csámcsognák és szájukból sok nyál csurog ki. Ha a körmök is fájnak, akkor az állatok sántítanak vagy folyton feküsznek. Ha a betegek száját kinyitjuk, azt látjuk, hogy az piros és kezünkkel forrónak érezzük; azonkívül láthatunk a szájon hólyagokat és piros foltokat. A sántító állatok körme körül és a körömhasadékban a bőr forró, dagadt, később pedig rajta hólyagok találhatók, melyeknek helyén aztán varak keletkeznek. Teheneken gyakran a tőgy is megbetegszik, a mikor annak bimbói pirosak, dagadtak és rajtok hólyagok képződnek, melyek szintén elvarasodnak. A kifejt tej ilyenkor gyakran sárgás szinü, sürü és könnyen megsavanyodik, vagy pedig vizes és keserű. Ha állatainkon ezeket a tüneteket vagy csak némelyeket észreveszszük, akkor az első teendő az egészséges állatokat a betegektől rögtön elkülöníteni. Leghelyesebben ugyjárunk el, hogy azokat az állatokat, a melyek egészségeseknek látszanak és a betegekkel még nem érintkezhettek, vagy tiszta istállóba állítjuk, vagy oly legelőre tereljük, melyről feltehető, hogy rajta betegek nem jártak. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább a betegeket külön állítjuk és külön személyzet gondjaira bizzuk,. az egészségesek helyét pedig gondosan megtisztogatjuk s ha csak lehetséges, fertőtlenítjük is. A mint kiütött a száj és körömfájás, azt a törvény értelmében azonnal be kell jelenteni a község elöljáróságának, hogy ez azután a szükséges óvóintézkedések megtételével a betegség továbbterjedését megakadályozhassa. Ha a betegség fellépésekor az állatok rögtöni elkülönítésével elkéstünk volna és fennforog a lehetősége annak, hogy az egészségesek a betegekkel akár közvetlenül, akár közvetve, a ragály terjesztésére alkalmas tárgyakkal és személyekkel érintkezhettek, vagy ha egymásután ujabb megbetegülések jelentkeznek, akkor az állatállományban a járvány lefolyását, nagyban elősegíthetjük azáltal, hogy az egészséges állatokat mesterségesen megbetegítjük. Ezen eljárás abban áll, hogy azon betegek kicsurgó nyálát, a melyeknek szájában hólyagok láthatók, felfogjuk s ezzel beojtjuk az egészségeseket. Az ojtás igen egyszerűen történik s azt kétféleképpen végezhetjük: vagy letörüljük tisztára az egészséges állatok ajkainak belső felületét és erre bedörzsöljük a beteg állat nyálát durva vászondarab segélyével, vagy pedig ily nyállal beszennyezünk durva szálú takarmányt s ezt megetetjük az egészségesekkel. így beojtani csak szarvasmarhát szoktunk. Az ojtás azért hasznos, mert ezáltal az egész állomány közel egy időben betegszik és gyógyul meg, mig különben a betegség lassankint ragad át egyik állatról a másikra, miáltal az állomány egészsége csak hosszú idő múlva áll ismét helyre. Továbbá az ily módon mes- terségesen létesített betegség rendesen kevésbé súlyos, ennélfogva rövidebb idő alatt gyógyul meg. A beojtott szarvasmarháknak rendesen 3 A része betegszik, meg szájfájásban. Hogy a szájfájáshoz az ennél súlyosabb körömfájás ne társuljon, a beojtott állatok lábait az alomnak sürü megújítása által szárazon kell tartani. II. A ragadós száj- és körömfájás gyógyítása. Hogy miképpen gyógyítsuk beteg állatainkat, erre nézve legczélszerübb, ha csak lehetséges, mindig állatorvos tanácsát kikérni. A hol állatorvos nincsen kéznél, vagy ennek odahozatása nehézségekkel jár, ugy kénytelen az állattulajdonos a beteg ápolásá ról és kezeléséről maga gondoskodni. Főteendők a beteg állatokat nyugalomban és tisztán tartani. A betegeket munkába fogni vagy hosszabb uton át hajtani nem szabad, hanem azokat tiszta, száraz talajú istállóban tartsuk addig, mig a betegség teljesen meg nem szűnt. Minthogy az evés a beteg állatoknak fájdalmat okoz, s ennélfogva rosszul esznek, hogy le ne romoljanak, lehetőleg puha takarmányt vagy folyékony tápszert kell etetnünk, a minőnek a fris zöld fü és a lisztes vagy korpás ivós (moslék),. fiatal állatok számára pedig az egészséges állatok fölforralt teje. A betegek száját tisztán kell tartani, hogy az gyorsabban gyógyuljon és kíné se besedjék. Az állatokat gyakran meg kell kínálni tiszta, friss vízzel; még sokkal jobb ennél az, ha az állatok előtt állandóan van friss viz, melyben kényük-kedvök szerint öblögethetik forró szájukat. Ezenkívül mosogathatjuk a beteg száját tiszta vizzel, melyhez adhatunk orvosságot is. Akármivel mossuk is azonban, ugy kell ezt végeznünk, hogy szivacsot vagy puha vászondarabot mártunk a folyadékba s ezzel lemossuk az óvatosan széjjelvont ajkaknak belső felületét ezutáü pedig kifeszítjük, kinyitjuk a szájat, s annak mélyebb részeit, valamint a nyelvet is hasonlóan mosogatjuk. Mint mosogató, öblitö folyadék igen jó szolgálatot tesz a sós és eczetes viz, melyet mindenki igen könnyen elkészíthet. A hány liter vizet veszünk, annyi kis boros pohár eczetet s annyi kanál sót keverünk a vízhez. Használhatunk e helyett más öblögető mely inkább a közdolgok iránti érdeklődés fokozódásában, mint tényleges eredményekben vizet is. így feloldhatunk vizben timsót, kékgáliczot (rézgálicz-kékkő) vagy zöld gáliczot' nyilatkozik meg. A gazdatársadalom józanabb elemei kezdik belátni, hogy az eddigi indolenczia, amely- (vasgálicz). Akármelyiket használjuk is mindgyikből 10 20 dekagrammot keverünk össze lyel a gazdatársadalom minden rajta kívül 10 liter vizzel. álló kérdés iránt viseltetett, a magyar mezőgazdaságot lassankint a tönk szélére vezette s Ha körömfájás is van jelen, akkor a betegeknek feltétlenül nyugodtan kell maradniok, hogy elérkezett az utolsó pillanat, a midőn a az istálló talaját tisztán és szárazon kell tartani, legnagyobb erők külső megfeszítésével kell a az almot pedig gyakran meg kell újítani. A válságból kivezető utat keresni. S bár ezen beteg lábakat is mosogathatjuk a fentebb említett timsós-, kék- vagy zöldgáliczos vizzel. egyöntetűen nyilatkozik meg, mégis egy cso- érdeklődés mind szélesebb körökben terjed és Szarvasmarha beteg lábait egyszerűen a folyadékba mártott szivacscsal vagy dálatos lidércznyomás tartja féken a gazda- ruhadarabbal mosogatjuk. Körömfájós juhokat és sertéseket így gyógyítani egyrészt fáradságos, különösen ha azok tömegesen betegesznek meg, másrészt a sertésék az ily kezelésnek ellenszegülnek, miért is legczélszerübb- a betegeket az elsorolt folyadékok valamelyikével megtöltött sekély és kemény, tiszta fenekű gödrön áthajtani. Ha a tehenek tőgye beteg, azt rendesen, de óvatosan ki kell fejni, azonkívül langyos vizzel mosogatni; ha nagyon dagadt a tőgy, arra hideg borogatást teszünk. A tőgyön képződő varakat legjobb, ha az ápoló békében hagyja. A szopós borjukat nem szabad az anyához bocsátani, hanem egészséges tehenek felforralt tejével kell azokat táplálni. A beteg tőgyü tehenek tejét a törvény értelmében meg kell semmisíteni', mert nyersen való élvezete után ugy a szopós állotok, mint a gyermekek is szájfájásban és bélhurutban szoktak megbetegedni. IRODALOM. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület egy éve. Midőn az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek 1895-ik évi működéséről szóló jelentését kézhez vettük, azon kívánságunknak adtunk kifejezést, hogy bár minél több gazdasági egyesület követné az erdélyinek példáját. Sajnos, hogy ezen óhajunk visszhangra nem talált, mert 3 4 vidéki gazdasági egyesületet kivéve, évi működéséről érdemleges jelentésben a többi egyesület nem számol be. így nem lehet csodálnunk, hogy a gazdasági egyesületek működéséről nem hogy a külvilág, de még maguk az illető egyesületek tagjai sem vehetnek tudomást. A kereskedelmi és iparkamarák felölelik ugyan terjedelmes jelentéseikben kerületük mezőgazdasági állapotát, de ki volna ezen állapotok vázolására inkább hivatott, mint a gazdasági egyesületek. Nem sok anyagi áldozattal járna az ily Evkönyvekének a megszerkesztése, hisz ime az előttünk fekvő Erdélyi Gazdasági Egyesület Evkönyvéének a kiadása is,200 frtnvi költséggel szerepel a költségvetésben. Pedig ezen jelentésnek a felével is megelégedhetnének a vidéki gazdasági egyesületek. De bár csekély anyagi áldozatot is igényel egy ily Évkönyvének az előállítása annál több munkát, körültekintést és szorgalmat igényel az összeállítás. És éppen ez hiányzik a vidéki gazdasági egyesületek legnagyobb részénél, mert állandó szakközegekkel, önálló irodával, a mely ily komolyabb és nagyobb munkálat feldolgozására képes volna, csak kevesep rendelkeznek. Az ily munkálatnak a megindításánál csak a kezdet nehéz és kétségtelen, hogy az első években a, közre nézve nagyon értéktelen dolgozatok jelennének meg, de a több évi gyakorlat az évi jelentéseknek szerkesztőit okvetlen a helyes irányba terelné. Az erdélyi gazdasági egyesületnek 1896,. évi működését feltüntető Évkönyvbe hűen tükrözi vissza a gasdatársadalomnak a legutóbbi időben észlelhető élénkebb tevékenységét, a közönséget, a mely a kezdő tevékenységet is megbénítja. A gazdatársadalom tevékenysége megnyilatkozásának jelenben egyedüli szervezetei a gazdasági egyesületek. Igen ám, de az olyan test,, amelynek működő szervezetei gyengék, betegek, legyen ily testben bármily nagy az egyéni erő: megnyilatkozásában csak gyenge marad. Ezért a törekvés, amely különösen az OMGE."-ben évek óta odairányul, hogy a gazdatársadalomnak a szerveit a gazdasági egyesületeket életképesekké tegye. S e fáradhatatlan tevékenységnek ma meg is van a gyümölcse, amidőn a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a f. évben már megkezdi működését. A szövetség ezen működésétől igen sokat remélünk, mert az együttműködés felkelti a nemes versenyt az egyes szervek között egyrészt, de másrészt az erők egyesítésével nagyobb eredményeket is lehet elérni. Legyen azonban a szövetség működése bármily. helyes _ irányú, törekvése bármily nemes, ez hajótörést fog szenvedni az esetben,
604 KÖZTELEK, I897. ÁPRILIS HÓ 28. 34. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. ha földmivelésügyi kormányzatunk támogatására nem számithat. Ezen támogatást azonban nem ugy értjük, hogy a földmivelésügyi kormányzat több, vagy kevesebb anyagi segély nyújtásával a gazdasági egyesületek iránti kötelezettsége alól magát megváltsa. Igen helyesen idézi az Erdélyi Gazdasági Egyesület évi jelentésében a földmivelésügyi miniszternek egyik képviselőházi beszédjét, amelyben a miniszter Ígéretet tesz, hogy ő a magyar gazdatársadalomnak kedvet csinál, azt ébreszteni, a gazdasági egyesületeket talpraállitani akarja. A jelenlegi földmivelésügyi miniszter helyesen ítélte meg a feladatát, mert a gazdasági egyesületek tevékenységének a felkeltéséhez nem elégséges azoknak különben is szerény keretű anyagi támogatása, hanem igenis szükséges, hogy a földmivelésügyi kormányzatnak minden egyes ténykedése a gazdasági egyesületek ; illetve a gazdatársadalommal összhangzatos legyen; a gazdatársadalomnak látnia és éreznie kell azt, hogy az ő kívánságai visszhangra találnak a kormányzatban, hogy az ő érdekeinek jóakaratú képviselője a földmivelésügyi miniszter. Egy bizonyos kölcsönösségnek kell létrejönnie, a melylyel daczára a miniszter helyes intenczióinak máig sajnos nem találkozunk. A földmivelésügyi minisztérium mindinkább kiterjeszti oly térre működését, a mely nem az ő feladata és a melyet igy helyesen teljesíteni nem is tud, az egyesületek pedig látván állandó mellőztetésüket hatáskörük szűkítését, a földmivelésügyi minisztérium helyes intenczióval szemben is tartózkodó álláspontra helyezkednek, mert nem tudják, hogy nem-e egy ujabb jog vagy hatáskör megnyirbálásáról, vagy elvesztéséről van itt újból szó. Igy azuián előáll az a lehetetlen helyzet, hogy a földmivelésügyi minisztérium az ő intézkedéseivel a levegőben lóg, mint Mahomed koporsója, mert magában a gazdatársadalomban gyökeredző orgánumokkal nem rendelkezik. Persze a földmivelésügyi miniszter által követett jelenlegi irányzatnak a változása az uralkodó közgazdasági irányzatot alapjában felforgatná, de kétségtelen, hogy addig, a mig a földmivelésügyi minisztériumban a jelenlegi intencziók a mérvadók, amig a gazdatársadalommal és ennek egyetlen szerveivel a gazdasági egyesületekkel karöltve nem fog haladni, minden a mezőgazdaság érdekében tervbevett kezdeményezés hatástalan marad. Ezt a tapasztalat is igazolja. Naprólnapra látjuk, miként növekednek az állami adminisztráczió közegei. A sok felügyelő éppen arra alkalmas, hogy a közigazgatási hatóságok tevékenységei teljesen megbénítsa. Látjuk azt, hogy a gazdatársadalomnak legjelentéktelenebb öntevékenysége is kivétetik az illetékes faktorok kezéből, és ujabb állami szakközegek kezébe helyeztetik át, hogy ezáltal a társadalmi tevékenység teljesen lehetetlenné tétessék, növeltessék a kormányzattól való függés ós ezzelj az állami szocziálizmus. Pedig épp a mezőgazdaság az, a melyben az állam szocziális tendencziákat életre kelteni a legveszedelmesebb, mert ha Magyarország mezőgazdáiban öljük el az öntevékenységet és ébresztjük fel az állami omnipotencziában való hitet, ugy az országot egy engedelmes szolgahaddá változtatjuk ugyan, a mely azonban csak addig lesz engedelmes, a mig kormányzására, leigázására elegendően tud adózni, a mig a nyomor önérzetre nem kelti, 3 ez még a legkedvezőbb eshetőség, mert mit ér az olyan nemzet, mely annyira enervált, hogy még az általános nyomor sem kelti fel benne az élet ösztönét. Nagy és erős ellenállást kell á gazdatársadalomnak ezen veszedelmes irányzattal szemben kifejtenie, a mely ellenállásnak alkalmaseszkpzét teremtette meg a Gazdasági Egyesülétek Országos Szövetségében. Ezen szövetség bizonynyal soha kedvezőbb időben nem alakulhatott volna meg, mint éppen a jelenlegi földmivelésügyi miniszter idejében, a ki a gazdasági egyesületekről és azok mőködéséről mindenkor a legmelegebben megemlékezik. A gazdasági egyesületekben is meg van a hajlandóság, s a készség és képesség is arra, hogy a földmivelésügyi miniszter intenczióinak készséges végrehajtó közegei legyenek s éppen azért most, a mikor a szövetség megalakult, csak a miniszteren múlik, hogy az abban összpontosult erőt a mezőgazdaság érdekében a leghasznosabban értékesítse és hogy az ne a miniszter működésével szemben, de annak támogatására érvényesüljön. Hogy az Erdélyi Gazdasági Egyesület évi jelentésével kapcsolatban ezeket elmondottuk, oka az,, hogy ezen jelentésben is igazolva látjuk azon előzőleg kifejezett álláspontunknak a helyességét, amely szerint a gazdatársadalom józanabb elemei az öntevékenység szükségességét kezdik érezni, de kellő anyagi eszközök s a kormányzat jóakaratú és erélyes támogatása hiányában a tevékenység mintegy tanácstalanul vezetés nélkül vesztegel. Vezetés nélkül, mert a földmivelésügyi minisztérium nem az irányítással, nem a vezetéssel törődik, hanem végrehajt és erőit olyan dolgok végzésével forgácsolja el, amelyek neki sem érdemet, sem dicsőséget nem szereznek, amennyiben azokat helyesen elvégezni nem tudja s amennyiben azok végzése nem is az ő hatásköréhez méltóak. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület a mezőgazdaság minden ágazatára kiterjedő és igen élénk tevékenységet fejt ki. S ezen tevékenységnek hü tükre a kiadott évi jelentés. Mint közgazdasági faktor az egyesület foglalkozik az 1896-ik év közgazdasági viszonyaival is és különösen a nemzetközi gazdakongresszussal, amely a mezőgazdasági válság okainak felderítésében oly alapos munkát végzett. Az évi jelentés, ugy mint az 1895-ik évről szóló is,' a mezőgazdasági válság okául az árhanyatlást tünteti föl, amelyet az aranyvaluta és az ezzel kapcsolatos spekuláczió mesterségesen fokozott. Foglalkozik a jelentés a föld eladósodásával is, a mely a gazdaközönséget mind közelebbről és élénkebben kezdi érdekelni ós foglalkoztatni, s országrészenkint mutatja^ki a jelentés a földbirtoknak holdankint való megterheltetését, mely azonban csakis a jelzálogterhek kitüntetésére szorítkozik és ott is a külföldi intézetek jelzálogkölcsöneit mellőzi. Foglalkozik a jelentés Erdély kereskedelmi forgalmával is, különösen pedig állatforgalmával, mely mint tudjuk ez országrészben igen élénk és jelentékeny. Majd a munkás-, időjárási és termelési viszonyokat ismerteti, mely utóbbiban igen sok, a földmivelésügyi minisztérium figyelmére méltó megjegyzés foglaltatik. Igen érdekes a mult évi közgyűlésen elhangzott elnöki megnyitó, a mely a "kiegyezési tárgyalásokkal foglalkozik és különösen az Ausztriával megkötendő állategészségügyi egyezménynyel, amely természetszerűleg Erdélyt a legközelebbről érdekli. Az elnöki megnyitó a következőket mondja: A kiegyezkedési tárgyalásnak Magyarország részérő] a legnagyobb sérelme az állategészségügy kérdése és ennek egyezségi szabályozása. Az osztrák kormány nem akar külön szerződést kötni, hanem a kiegyezkedési törvénybe. olyan intézkedést kiván felvétetni, melylyel a mostani szekatúrák tovább is sújtanák állatkivitelünket. Hiszen, ha Szerbia és Románia állategészségügyét a miénknek elébe téve, ezekkel a mi károsításunkra egyezményt tartanak fenn, velünk pedig megkötni sem akarják a szerződést, ezt csak czélzatosságnak lehet tekinteni. Azért, ha ezen fontosabb gazdasági kiviteli kérdésben, mely hivatva van a világkereskedelmi befolyások miatt más terményeinknél beállott árdepressziót némileg enyhíteni, jogos és méltányos igényeink figyelembe nem vétetnek, akkor, habár készületlen érne és egyelőre káros következményekkel járna is, daczára, hogy egy sovány béke jobb egy kövér pernél, nem marad egyéb hátra, a jobb jövő reményében,; mint a nagyon sok részről,és sok érvekkel támogatott, önálló vámterülethez ragaszkodni. " Bár maga az egyesület a kiegyezési kérdésben állást nem foglal el, ezen elnöki megnyitó, amely az Ausztriával megkötendő állategészségügyi egyezményre oly nagy súlyt helyez, véleményem szerint igen, helyesen, hogy inkább az önálló vámterület álláspontjára, kész helyezkedni, amennyiben Ausztriával méltányos egyezséget kötni nem sikerülne, igen figyelemre méltó megnyilatkozás, és visszhangja annak az álláspontnak, amelyet az OMGE." a kiegyezési kérdésekben elfoglalt. Hoszabban emlékezik meg a jelentős az ezredéves kiállításról; valamint az ezzel kapcsolatos kongresszusokról és az egyesületek országos, szövetségének a megalakításáról. Az egyesületet az ezredéves kiállításból folyólag több kitüntetés érte, igy az egyesület elnöke a Éerencz József-rend középkeresztjével tüntettetett ki. Maga az egyesület a kiállítás érdekében kifejtett hasznos tevékenységeért állami ezüst éremmel lett kitüntetve. Ezen kívül az egyesület tagjai közül számtalan érdemelte ki kiállított tárgyaival a legelőkelőbb dijakat. Az erdélyi gazdasági egyesület volt az, amely a IV.-ik országos gazdakongresszus előkészítő-bizottságának tervezetével szemben a legerélyesebb állást foglalta el és csak természetes, hogy az évi jelentós az egyesület e mozgalmával behatóan foglalkozik. Azzal, hogy a 52$-/etség megalakult és hogy az Erdélyi Gazdasági Egyesület amint azt az évi jelentés mellékletét képező alapszabálytervezet igazolja a szövetségbe belépni szándékozik, reméljük, hogy a nézeteltérések véglegesen elsimultak és az Erdélyi Gazdasági Egyesület lesz majd egyike a sző- ' vétség legtevékenyebb tagjainak. A szakértelem fejlesztése terén különösen dicséretre méltó tevékenységet fejt ki az egyesület, amennyiben évekkel ezelőtt megindított könyvkiadóvállalatát a mult évben is mint nyolczadik évfolyamot folytatta és a könyvpiaezot igen hasznos munkálatokkal gazdagította. Megjelentek a könvvkiadó vállalat keretében A legjobb takarmányfüvek termesztésérőt", irta Réti János; Az öntözés", irta Nemes István; Hasznos tudnivalók az állattenyésztés köréből", irta Jakab László; A Jégkár ellen való biztosítás és a károk becslése", irta Szüts Mihály. A f. évi kilenczedik évfolyam első füzetével adja ki a vállalat az eddig megjelent munkák 50,0Ö0-dik példányát. Az egyesületnek ezen üdvös vállalkozása megérdemelné a földmivelésügyi minisztériumnak hathatósabb támogatását. A gazdasági szakismeretek terjesztésénél ezenkívül a mult évben népszerű gazdasági előadások tartásával is közreműködött a földmivelésügyi miniszter megbízásából. Itt ki kell emelnünk, hogy a földmivelésügyi miniszternek ezen kezdeményezése egy oly tény, amélyet annál is inkább örömmel kell üdvözölnünk, mert nemcsak hogy kiváló hasznára válik ez a gazdaközönsógnek, hanem mert ebben zálogát bírjuk annak, hogy egyéb más téren is hasonlólag fogja igénybevenni a földmivelésügyi miniszter a gazdasági egyesületeket. Mint tudjuk, az egyesület egy lóheremagtisztító állomást is tart fenn, a mely a mult évben 48,328 kg. heremagot tisztított; a mi tekintve Erdély nagy heremagtermelését, nem mutatja a gazdaközönség valamelyes nagyobb érdeklődését, a mi különben főként annak tulajdonitható, hogy a gazda maga a legritkább esetben direkt eladó, hanem a heremagvakat kereskedők veszik meg és maguk arankamentesitik. Több kiállítást és versenyt rendezett a gazdasági egyesületemig szakosztályai és választmánya több aktuális napi kérdésekkel foglalkoztak behatóan, mely irányü működésekkel behatóan itt foglalkozni i tér szűke nem engedi. R. Gy.
34. SZÁM, 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS Hö 28. 605 A. hazai szövetkezetek kongreszszusa. A hazai szövetkezetek e hó 24-én tartották évi kongresszusukat gróf Károlyi Sándor elnöklete alatt. Elnök vázolván azon akadályokát, melyekbe a szövetkezetek fejlesztése ez idő szerint különösen azért ütközik, mert a kormány az általa igért törvényjavaslatot beterjeszteni még mindeadeig elmulasztotta, utal egyszersmind azon örvendetes eredményekre, melyeket a köisségi szövetkezeteknek elérni sikerült, felhívja ezután Bernáth István titkárt évi jelentésének felolvasására. Az évi jelentés, a mely kiterjeszkedik mindazon mozgalmakra, melyek a szövetkezeti téren az elmúlt év folyamán ugy a belföldön, mint a külső országokban észlelhetők, bő kivonatában a következő: Mielőtt kitérnék azon fejlődés vázolására, a mely a szövetkezeti téren a lefolyt egy év alatt észlelhető volt, ki kell emelnem azt, hogy a mult év őszén tartott szövetkezeti értekezlet meghagyásának eleget tettünk. Kérvényt iíitéztünk ugyanis' a pénzügyi miniszterhez az iránt, hogy a mezőgazdasági hitel fejlesztése érdekében készült törvényjavaslat terjesztessék az országgyűlés elé. Ezen törvény feladata lenne azon zálogleveleknek, melyek hypothekaris uton nem biztosithatók, bizonyos garancziákat nyújtani, ily módon azoknak keletét biztosítva uj hitelforrásokat nyitni. Ezen intézkedés fontossága szembeötlő, mindamellett sem a már ünnepiesen igért javaslat nem került a törvényhozás elé, sem fölterjesztésünkre nem kaptunk választ, pedig az ujabb idők fejleményei mind hangosabban követelik azt, hógy a társadalom és törvényhozás sűrűbben és több szeretettel foglalkozzék az úgynevezett kisembereknek sorsával. Ez kívánatos nemcsak azért, mert különben amint sajnos, ezt már közvetlenül tapasztalhatjuk, a szocziális súrlódások fognak elmérgesülni, hanem a'fenső osztályok is: olyan önzésbe sülyednek, mely előbb-utóbb kiöli belőlük a nemesebb tartalmat és képtelenné teszi őket feladataik betöltésére. Szemben azzal a tétlenséggel, mely a kormányzás tevékenységét a szövetkezeti téren jellemzi s amely miatt sem a fenti, annyira kivánt intézkedés meg nem valósulhatott, sem pedig a szövetkezeti törvények oly régen igért reformja testté nem vált, jól eső örömmel emeljük ki azt, hogy társadalmi téren a szövetkezetek hódításai szembe ötlők s az eszme terjedését, sőt meggyökeresedését tagadni lehetetlen. E tekintetben elsősorban saját hitelszövetkezeteink fejlődését feltüntetendő, közöljük a következő számokat: A szövetkezetek száma 1896-ban 317-ről 350-re, a tagoké 63.220-ról 74,499-re emelkedett Az üzletrészek száma 125,856-ról 148,476-ra emelkedett. A váltókölesönök összege 4'8 millióról 6'1 millióra vagyis 1'3 millióval emelkedett. A kötvényekre adott kölcsönök összege 2'8 millióról 3'6 millióra, azaz 800 ezer írttal emelkedett. A tartalékalap 124 ezer forintra növekedett, az emelkedés összege 34 ezer forint. Az üzletrészbefizetések 1'3 millióról 1"8 millióra és a takarékbetétek 1*3 millióról 1'7 millióra emelkedtek. A központi hitelt az előbbi 5 millióval szemben 6 millió összegben vették igénybe. A tiszta nyereség 170,943 forintra rúgott, mely összeg az előző évi nyereséget 54 ezerrel meghaladja. A fogyasztási szövetkezetek az országnak felső és dunántuli részeiben, gyors egymásutánban alakulnak s a mint azt a felolvasandó pályaművek mutatják, igen üdvös és hasznos tevékenységet is birnak kifejteni ott, hol : a pontos vezetés és az üzleti szellem nem hiányoznak. Miután azonban e tekintetben csak a legritkább helyen kielégítők az állapotok, kétségtelen, hogy a fogyasztási szövetkezetek, főleg az első időkben Scyllák és Charybdisek közt eveznek és könnyen nyújtanak okot a panaszra. Magunk' részéről nem ajánlhatjuk eléggé a legnagyobb óvatosságot és föltétlenül szükségesnek tartanok, ha az önállóan alakult fogyasztási szövetkezetek, egy szervezetté olvadnának s megteremtenék azt az ellenőrző szervezetet, amely a pontos üzletvitelnek és ezáltal a fejlődésnek legbiztosabb támasza. Az ébredő közvélemény nyomása ős a tény, hogy sok irányban a haladás, szövetkezés nélkül teljesen lehetetlen,' reá birták a kormány egyes tagjait is arra, hogy ez ügyet némileg fölkarolják. így azt látjuk, hogy a kereskedelmi miniszter a kisiparosok fölsegitésé érdekében akar alapítani szövetkezeteket, a földművelésig főleg a tejgazdasági kultiválja. A kisiparosok részére alapítandó szövetkezetek tárgyában szövetkezeti központunk a miniszter fölkérésére késznek nyilatkozott a mozgalom vezetését elvállalni és pedig minden haszon nélkül. Ez irányban tárgyaltunk is a minisztériumban. Az iparosok ottani számvivői azonban elidegenedtek attól, hogy oly intézet vegye kezébe a dolgok vezetését, amely kellő tapasztalatokkal, begyakorolt személyzettel s a siker biztosítékaival rendelkezik. Önálló intézet állítását tervezik s e tekintetben immár sikerült saját maguk közt is kőt pártra szakadni. Mi magunk részéről nyugodtan várjuk a vita Végét, mert az ügy iránt érzett szimpátián kivül semmi sincsen, mi reánk üózve ezt a nem jelentéktelen felelősséggel és nehézségekkel járó munkakör átvállalását kívánatossá tenné. Nem szeretnők azonban, ha a miniszternek kétségkívül jóakaratú vállalkozása arra a sorsra jutna, mint jutott elődeié. Kénytelenek vagyunk egyébként kétségbe vonni, hogy az a pártoskodás és visszavonás, melyet e körül a kérdés körül iparosaink körében már is észlelhetünk, a siker biztosítéka lenne. Kiemelendőnek tartjuk, hogy a köztisztviselői budapesti szövetkezete a mult évben már több ezer forint tiszta nyereséget ért el s berendezett egy szabómühelyt is, mely tudomásunk szerint első az országban s fenállásának első hét havában 7000 forint ára megrendelést kapott. Annak jeléül, hogy a szövetkezeti eszme mindinkább hódit, ki kell emelnünk azt, hogy Torontál vármegye a községi hitelszövetkezetek érdekében erélyes akcziót indított meg s a megyei központot már meg is alakította. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület ösztönöztetve részben a mi szövetkezeteink által elért eredmények, részben pedig azon igazán nyomorúságos helyzet által, melyben az erdélyi részek parasztgazdái hitel tekintetében még ma is vantiak, szintén kibocsátotta az aláírási iveket egy Kolozsváron székelő erdélyrészi központ megalakítása érdekében. A megalakítás még mindezideig nem következett be. Az erdélyrészi társadalom azonban nagy gyongesőgnek adná jelét, ha nem lenne képes azon aránylag csekély tőkét előteremteni, mely a munka megindításához szükséges. Somogymegyőben szintén sikert igérő mozgalom indult meg egy helyi központnak létesítése iránt. Mi magunk részéről mindezeket a törekvéseket támogatjuk és rokonszenvvel kisérjük. Reméljük azonban, hogy mindezek a külön központok érintkezésben maradnak velünk és nem fog megszakadni azon szolidaritás, mely a szövetkezeti eszme épségben tartása és diadalra juttatása végett annyira szükséges. Nagyon jelentékeny mozzanat gyanánt kell kiemelnünk a Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó Szövetkezetének létrejöttét, mely körül az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója: Forster Géza szerzett kiváló érdemeket. E szövetkezet czélja az, hogy a gazdák termőkeit közvetlenül adja el a fogyasztóknak s igy a gazdák részére jobb árakat, a fogyasztóknak pedig jó minőségű s aránylag olcsóbb élelmi czikkeket biztosítson. A kezdet nehézségei itt is jelentkeznek ugyan, de reméljük, hogy el fognak oszlani s az érintett szövetkezet úttörője lesz annak az iránynak, mely a közvetítők kizárását czélozza. A Szövetkezés czimü folyóirat által hirdetett pályázat, melynek tárgya az volt, hogy azon községben, melyekben a hitelszövetkezet már megerősödött, mily irányban kellene a szövetkezést tovább fejleszteni, igen szép sikerrel járt. Több mü érkezett be, melyek nem csupán a konkrét viszonyok feltüntetése tekintetében becsesek, hanem a fejlesztésre vonatkozólag is figyelemre méltó nézeteket tartalmaznak. A külföldi szövetkezeti mozgalmak tekintetében meg kell említenünk a mult év őszén szövetkezeteket. Párisban tartott II. nemzetközi szövetkezeti kongresszust, a melyre mi is hivatalosak voltunk ugyan, de a melyben az akkor folyt országos képviselőválasztások miatt részt nem vehettünk. A folyó év augusztusában a franczia Raifeisen-féle szövetkezetek Tarbes-ban fogják az ő kongresszusukat tartani, a melyen az eddigi megállapodások szerint elnökünk ő exczellencziáján kivül György Endre és Hajós József urak is részt fognak venni. A szövetkezeteket, mint a szocziális izgatásoknak egyik hathatós ellenszerét, külföldön mind nagyobb mértékben karolják fel; igy Poroszországban a kormány nem csupán 20 millió márkát bocsátott a szövetkezeti pénztár rendelkezésére,, hanem a szövetkezeti magtárak részére engedélyezett 3 millió márka hitelt legközelebb újból 1 2 millióval fogja fölemelni.. Ha mindezeket a jelenségeket összefoglaljuk, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy habár szövetkezeti központunk ez idő szerint a támasztott pénzbeli igényeknek nem is képes megfelelni, a szövetkezeti ügy fejlődése egyáltalában nem akadt meg, sőt ellenkezőleg, a fejlődésnek jeleit napról-napra alkalmunk nyílik tapasztalni. Igaz ugyan, hogy szemben a mezőgazdasági válsággal, az alföldi szocziális mozgalmakkal és azon sötét eredményekkel, melyet gazdasági politikánk mulasztásai az országnak főleg ruthének és tótok által lakott megyéiben előidéztek, a kormány, törvényhozás és társadalom együttes és gyors akcziójára volna szükség. De addig is, mig ez bekövetkezhetik, az elért eredményekre támaszkodva, bizó lelkesüléssel haladhatunk azon az uton, melyet számunkra a gondviselés és az egykori pestmegyei hitelszövetkezet megalkotó kijelöltek. Csüggedni semmi okunk, de igenis okunk van arra, hogy egyesült erővel törjünk előre, szemünk előtt tartva a trafalgári győzőnek, Nelsonnak mondását : Anglia megvárja, hogy mindenki megtegye kötelességét." Ha mi is megtesszük kötelességünket, az eredmények továbbra sem fognak elmaradni. Ezután a beérkezett pályamunkák felett döntött a kongresszus ős az első dijat Varga Gyula vöröczki esperesnek, a másodikat Nádas Mihály nagy-kürüi földmivesnek ítélte oda. A szövetkezet továbbfejlesztése körül kifejlett eszmecserében gróf Károlyi Sándor elnök hosszasabban kifejtette az ő álláspontját és első sorban a fogyasztásra ós közös eladásra irányuló szövetkezetek fejlesztését jelezte szükségesnek. Forster Géza az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója részletesen vázolja e tekintetben a szövetkezetek feladatait és a to-. vábbi működés irányát. Ezután a kongresszus a hazai szövetkezetek igazgatóságába Gullner Gyulát, a felügyelő bizottságba dr. Biró Lajost jelölte. A kongresszus ezzel véget ért.
606 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 28. 34. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 213. sz. kérdés. Napraforgómaggal szeretnék olajnyereségre egy pár kat. holdat vetni. Lehet-e ezt a magot sorvető-géppel vetni, ha igen, mily sortávolságban, hány szem vetendő egy bokorba, milyen földet kiván e mag, mikor kell vetni, és mennyi mag szükséges egy holdra? Mely fajta magot tanácsosabb vetni olajnyereségre, oroszát, vagy belföldit, mily árou és hol lehetne azt venni? Pa-Szőregh. T. M. 214. sz. kértlés. Mi lehet az oka, és mi lenne az ellene védekezés módja, hogy 2., 3.. 4 napos malaczaim vérhasba elhullanak, még pedig van eset, hogy a koczának minden fia, van, hogy csak egy kettő és van, melyből egy se. Tájékozásul felemlítem, hogy a kutriczák oly épületben vannak beállítva, melyben még soha jószág nem volt, igy a fertőzés teljesen ki van zárva. Pa-Gyüger. Cs. A. 215. sz. kérdés. A törvény értelmében minő távolságra fásithatom körül a birtokomat a szomszédaim területeitől, mennyire kell a határbarázdától a fásítással elmaradnom? És a birtok körülárkolása alkalmával köteles vagyok-e szomszédaimnak az árok beőmlásáért hizonyos területet az árok mentén átengedni és e.setleg mennyit? Vojtek. K. I. 216. sz. kérdés. Ha az állami adóból (földadó) elemi csapás miatt adóleengedés történt, köteles vágyok-e általános jövedelmi pótadót, útadót, megyei és községi adót, a leengedett állami adó után is fizetni, azaz, mely adónemet vagyok köteles fizetni a leengedés daczára? Pa.-Tárkány. W. A. 217. sz. kérdés. Sertéshizlalásomhoz a táparány kiegyenlítése végett derczét vagy árpát szándékszom beszerezni;a derczemétermázsáját.vasúti állomásomon kapom 3 frtjával; az árpa métermázsáját 4 frtjával; melyik előnyösebb? Keresztes. T. P. 218. sz. kérdés. Mi oka annak, hogy házi kertemben több éve már, de különösen ez évben a vakondok óriási kárt teszen? Van-e mód ennek az állatnak távoltartására, hogy veteményben nagyobb kárt ne tegyen? Alsó-Vadász. N. Gy. 219. sz. kérdés. Újonnan épült tanyai házak adómentességét, bol,és minő alapon lehet kérelmezni? Meddig nem késő azt kérel-.mezni? Debreczen. M. S. Feleletek. Borok lefejtése. (Második válasz a 204. számú kérdésre.) [Ep Az alapjában egészséges bornak a fejtésre okvétlen szüksége van, ez által tisztítjuk meg a bort a benne lerakodott salaktól (seprő), fejtés alatt érintkezik a levegő oxigénjével, igy előbb keresztül fog menni az utóerjedésen, ha egyébként az ahhoz szükséges másik föltétel, a kellő melegség is meg van; ismételt fejtés,. által előbb fejleszti ki aethenikus illat anyagait, s mindinkább jobban megtisztulva végre palaczk éretté válik. A seprőjéről le nem fejtett bor a helyett, hogy tovább fejlődnék, megbetegedhetik. Már a tavaszi melegebb időjárás alkalmával történő megzavarodása sem érinti a tulajdonost kellemesen, pedig ez még koránt sem mondható betegségnek, hátha még hosszabb ideig hagyja fejtés nélkül, különösen a rodhadt szőlőből szűrt borát; könnyen be állhat az az eshetőség, hogy teljesen hasznavehetetlenné válik. A seprő ugyanis különböző szerves anyagok keveréke, nagy mennyiségű fehérjét tartalmaz, igy hosszabb rövidebb idő alatt, de egész bizonyosan bomlásnak indul, a fehérje átalakul különböző rodthadási termékké s mint ilyen a bor teljes elromlását vonja maga után. Midőn a kérdésttevő pro és contra nézeteket emlit az uj bor fejtésének szükségéről, önként azt kell föltenem, hogy vidékükön nem ritka esetek közé tartozik már az sem, hogy a szőlő, illetve a must, már a szüretelés, illetve az erjesztés alatt veszi magába a betegség csiráját, s mint ilyennél lefejtése az uj bornak, látszólag a fejtést-ellenzőknek ad igazat, más részről pedig azt kell föltételeznem, hogy boraik fejtése aligha képezte különös gondjukat. Az eczetesedést egy csakis górcső alatt észre vehető mikroorganismus a Mycoderma. eceti okozza. Felléphet e gomba már a szőlő érése alkalmával, különösen nedves idő járáskor. Rothadásnak indulván a bogyó rajta, majd benne, különböző a rothadást elősegítő gombák ütik fel tanyájukat, közöttük a fennebb nevezett gomba is. Leszüretelve a szőlő, ha egyéb különös eljárást nem alkalmazunk, belekerül a mustba. De a nem éppen legnagyobb gonddal keresztül vitt erjesztés alatt is felléphet, különösen a gyengébb nyiri bornál nem mondható ritka esetnek. Az eczetgombát tartalmazó uj borban az eczetesedés kezdetben alig vehető észre, mondhatni egy ideig csak lappang a betegség. Az uj bor mindig tartalmaz több-kevesebb szénsavat, mely mintegy bénitólag hat az eczetgombák nagyobbmérvü elszaporodására s a kisebb mérvű, úgynevezett eczettkésség ízlelés által a szénsavtartalom miatt alig, vagy egyáltalán észre sem vehető. Lefejtés alkalmával a bor érintkezésbe jön az oxigénnel, abból bizonyos mértékben el is nyel, szénsavtartalmából vészit s igy az organizmus a szaporodásra alkalmas feltételek közé jut, a különben is kevés szeszt tartalmazó nyiri bor jó talaj lesz a tovább szaporodására. Az eczetgombát már magában biró uj boron, mely egyébként gondos utántöltésben részesült, söprőjéről el adva, nem fogja a termelő az elpalástolt eczetkésséget észre venni, ha pedig már tyladott rajta, akkor a többi úgyis a vevő gondja, a fogyasztásra megkezdett bort pedig rendesen kénezik (mi elég hibáztatható eljárás) s ez szintén elfojtja a betegség nagyobb mérvű felléptét. Tegyük fel, hogy a leszüretelt szőlő teljesen egészséges volt s az erjedést is a legnagyobb gonddal vitték keresztül; később a gondos feltöltögetés miatt sem üthette fel tatanyáját az eczetgomba. Az ilyen semmi kifogás alá nem eső kezelésben részesített uj bort is ha seprőjén hagyjuk, bomlásnak indulván a seprő, rövid ideig még itt is elpalástolva marad a betegség a szénsav miatt, de föllépnek benne a rothadási processzus alatt a tejsav s a közönséges rothadást okozó külön- böző baktériumok, melyek fejtés után mihamarabb elrontják a bort, felbontva a borkövet az almasavat, a festanyagot s az alkoholt is. Csakis ily viszonyok között jöhettek egyesek azon következtetésre, hogy a lefejtett nyiri bor fejtés után megeczetesedik vagy meg nyulósodik, holott fejtés nélkül tovább birta volna valamivel. Borainak lefejtéséhez a nélkül, hogy legcsekélyebb oka is lenne a további megfontolásra, hozzá foghat, annál is inkább mert az uj borokat évenként rendesen háromszor szokás fejteni és pedig januárban először, április elején másodszor és szeptemberben szüret előtt har- I madszor. Az első fejtés már úgyis későn történik, de még mindég jobb későn mint soha s lehetőleg nyitottan, értve ez alatt, hogy a fejtést csappal a szabad levegő lehető legnagyobb érintésével végeztesse, Az uj bor első fejtésénél nem éppen szükséges a kristálytisztaságot keresni fődolog, hogy azt a durva salaktól megtisztítsuk. J. Gy. Iszappal vegyes homokos mederfenékbe mily növény való? (Felelet a 212. számú kérdésre.) Termékeny, iszapos, homokos mederfenékbe, melyet csak kora tavaszszal önt el a viz s igy tehát május havára kellően megszárad, a későn vethető takarmánynövények közül jó helyet találna a köles és mohar, melyek esetleg magtermelés czéljából is értékesíthetők. Ha a föld április hó folyamán elvethető állapotban lenne, akkor a seprüczirok kitűnő helyet találna, mert az üdefekvésü (de nem vizes) talajt szereti. Magtermelés czéljából vethető lenne ily földbe a szöszös bükköny is, mert ez esetben a kései vetés daczára a szárazságtól nem szenvedne s nagy termést adhatna. Ugyanezen oknál fogva biborherével is bevethető lenne. Az évelő növényekkel már nehezebben áll a dolog, mert a nagy tavaszi elárasztást nem igen tűrik. Legjobban beválna a korcs here fükeverék. A korcshere (Trifoliun hybridum) a vizes talajon is megterem s 3 4- évig ad termést. A keverék állhatna 80 /o korcsheréből és 20% mezei komócsinból. Ily helyeken találhatna jó helyet a zachalin pohánka is. K. K. Napraforgótermesztés. (Félelet a 213. sz. kérdésre.) A napraforgó termesztésére vonatkozólag a Köztelek" 31. számában jelent meg egy czikk s igy röviden csak a kérdésben feltett pontokra válaszolok: 1. A napraforgó sorvetőgéppel is vethető a nagy tengerimeritő koronggal. Sortávolság 70-80 cm. 2. Művelése olyan, mint a tengerié. Az első kapálás alkalmával egyúttal ritkítunk, ugy hogy a napraforgó a sorban 50 60 cm. távolságban álljon egymástól. Fészkenként csak egy tövet hagyunk meg. Kap még egy kapálást s töltögetést. 3. Vetése április hó folyamán történik, jó erőben álló földbe; vetőmagszükséglet kat. holdanként fészkes vetés esetén (sorjelző után kézzel vetve) 2 3 liter, sorvetőgéppel, vetve 14 18 liter. 4. Az orosz egytányéru napraforgó bőtermő, korán érik (szeptember elején) könnyen aratható, nagyszemü, de. kissé vastag héju. Legjobb lesz mindkét féleséggel kísérletet tenni. Orosz napraforgómag a debreczeni m. kir. gazdasági tanintézetnél szerezhető be métermázsánként 7 frtjával. Bővebb felvilágosítás ugyanott nyerhető. Kerpely. Újszülött malaczok vérhasa. (Felelet a 214. sz. kérdésre.) Az újszülöttek vérhasának oka kétségkívül fertőzésben rejlik. A ragály nem ismeretes még eddigelé, annyi azonban bizonyos, hogy kívülről behurczoltathatik a tenyészállományokba és hogy benne foglaltatik a megbetegedett állatok ürülékeiben. Ha tehát a fiaztató azelőtt talán nem is volt fertőző, most kétségtelenül az, mert Jbefertőzte a hasmenéses malaczok bélsara. Ennélfogva a kutriczáknak alapos és igen gondos fertőtlenítése és a betegek elkülönítése mindenképen ajánlatos, de ennél még jobb volna a még vemhes anyákat más, előzetesen megtisztított és később is tisztán tartott, illetőleg 1 2 hetenkint fertőtlenített helyre átvinni, gondoskodva egyúttal a külső ápoló személyzetről. Ajánlom végül a leellett anyákat szemmel tartani, vájjon nincsen-e köztük olyan, mely a nemzőrészek hurutjában szenvedne, vagy amelyiknek a tőgye beteg; az ilyen állatok, szintúgy a netalán elvetéltek, a többiektől azonnal elkülönitendők. V- Birtokhatáron mily távolságra ültethetők fák a szomszéd területtől. (Felelet a 215. sz. kérdésre.) A birtokhatárok megjelöléséről az 1894. évi XII. t.-cz. 32 35. -ai szóknak s ezeket a megfelelő végrehajtási rendeletnek ugyanezen számú szakaszai egészítik ki. A törvény és a rendelet azonban csak a legátalánosabb elvi kijelentésekre szorítkozik s a
34. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM- KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 23. 607 33, -ban arra utasítja a törvényhatóságokat, hogy a birtok határainak jelzése tárgyában szabályrendeletet alkossanak. Minthogy az erre kitűzött határidő már rég lejárt, a kérdésttevő. törvényhatósága is minden bizonynyal megalkotta a megfelelő szabályrendeletet, melyben, Ezen eset kivételével az újonnan épült bizonyára világos intézkedések foglaltatnak a tanyai házak tulajdonosai is tiz évi ideiglenes határjelzés kötelező módjai felől. adómentességet élveznek az 1868. évi XXII. Törvényes intézkedés arra nincs, hogy t.-cz. 23, -a alapján, tartoznak azonban ezen a birtokhatáron ültetett,fák mily / távolban legyenek a szomszéd területétől,, eziránt a gya- bevégzése után hat hét alatt Írásban bejelen- igényüket a p. ü. igazgatóságnál az.épités korlati érzék fog legjobb útmutatást adni és : teni. Különös méltánylást érdemlő akadályok az a jogi axióma, hogy a szomszéd légürébe fenforgása esetén/ a folyamodvány egy éven átnyúló részei a fáknak a szomszéd által le-.belül is sikerrel nyújtható be, ha az adómentesség kezdetének időpontja még nagyobb ne-. vághatok. Ami, a határárkot illeti, azt nézetünk szerint egészen a határvonalig ki lehet ásni. hézségek nélkül megállapítható, ilyenkor azonban az építés befejeztétől azon Omlós, talajnál annyi hagyandó ki, amennyi ta- évnegyednek lemre és méltatásra; főként azonban emlékeztetni kívánjuk a felelettel elmaradt egyleteket arra, hogy az OMGE. felhívásának a Tehető körültekintéssel elegét tenni szíveskedjenek, miután a szóban forgó munkának uj és bővített pasztalás szerint szükséges, hogy a beomlást. végéig, amelyben a kérvény benyujtatott, esedékes kiadása a földmivelésügyi miniszter' áldozatkész- megelőzzük. Szabály erre nines. Sz. F. házadót az illető fél lefizetni tartozik." sége folytán, lehetővé vált. ; Adóleengedés elemi csapások esetén. Az adómentesség csak. a folyó állami Figyelmébe ajánljuk egyúttal mindazoknak, Felelet a 216. sz. kérdésre. Az elemi csapások házadóra terjed ki, de nem ment föl az általános akiknek ezt a gyakorlati' czélu' müvet ismerni czimén élvezett adóleengedés az átalános jövedelmi jöved. pótadónak, a községi pótadónak alkalmunk Van, hogy felmerülő, észrevételeiket és a községi pótadóra ki nem terjed. s egyéb hasonló terheknek viselése alul. (1886. az OMGE. titkári hivatalával közölni szíveskedjenek, Sz. F. ' XXV. t.-cz. 1.. Hiv. összeáll. 113..) amely azoknak az ujabb kiadásban, akár Takarmány pénzértékének kiszámítása. '. Sz. F. az adatok kibővítése, akár azoknak helyreigazítása : (.Felelet a 217. számú kérdésre.) A Minthogy a > tekintetében készséggel; helyt fog adni. kérdésttevő által derczé"-nek nevezett takarmányfele igen sok minden lehet, s ezen sok- VEGYESEK. kedők egyesülete Stroch Dávid és Stroch Jakab Elitélt borhamisítók. A bécsi borkeres- féleségénél fogva más-más összetételű is, az! alsó-kismártonhegyi lakosok borkereskedők,ellen alábbiakban ugy a finom buzakorpa, mint a borhamisítás miatt feljelentést tett a kereskedők illetékes hatóságánál.. A bíróság a meg-. takarmányrozsliszt, árpaliszt és zabliszt értékszámait is felhasználtuk abban a feltevésben, Meghívó. Meghívó. A tenyészállatvásár bí- Mai számunk tartalma: Oldal, i. ejtett szakértői vizsgálat után a mesterséges borok gyártása ós forgalomba hozatalának hogy a dercze elnevezés alatt a kérdésttevő' ráló-bizottsága. XIV. tenyészállatvásár. gazdatárs ezek egyikét vagy másikát érti. Tavaszi luxuslóvásárok 599 tilalmazásáról szóló 1890. XXIII; Ucz. alapján A Dietrich-König féle táblázat szerint. Gazdatisztek egyesülete,... 599 a következő Végzést hozta: Stroch Dávid és A hazai szövetkezetek kongresszusa. 605 az árpa tápegységeinek összege az emészthető Stróch Jakab borkereskedők, mint a > fenti t.-cz. tápanyagban 86'4, Növénytermelés. elleni vétők, áz ; 5;. dj pontjába; ütköző ki- A műtrágya alkalmazása, beszerzése és terjesztésének módja. Hreblay Emil. a finom buzakorpa tápegységeinek összege hágás miatt 300 frt pénzbüntetésben,. nem az emészthető tápanyagban 85'8, r. 600! fizethetés cselében 30 30 napi elzárásban, a a takarmányrozsliszt tápegységeinek ösz; Állattenyésztés. 6-ik -ba ütköző kihágás 'miatt 'ugyanezen törvényszakasz szege az emészthető. tápanyagban 84'6, Adatok a sertéshizlalás gyakorlatához alapján az...... 601 1 1879: évi XI,. t.-cz. a takarmányárpaliszt tápegységeinek öszszege az emészthető tápanyagban 89'8, Gazdasági növénytan. Ujabb vizsgálatok a nitrogéngyüjtö gumókat illetőleg. 21. -ának alkalmazásával személyenként 200 frttal megváltható 20 20 napi elzárásban - és atakarmányzabliszt tápegységeinek összege,: -;., ' 602 _ 300 300 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés az emészthető tápanyagban 72'1. Már most, ha az árpa métermázsája 4frt, Állategészségügy. Útmutatás a ragadós, száj- és körömfájás ellen való esetében to vábbi 30 30 napi elzárásban, valamint a felmerülhető eljárási és tartási költsé- akkor egy értékegység az árpából 4-62 krba védekezésre és ezen betegség gyógyítására. _ 602' kerül. A finom buzakorpából 3'49 krba, a Irodalom. takarmányrozslisztből 3'54 krba, a takarmány-. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület egy éve... 603 árpalisztből 3'34 krba, a takarmányzablisztből 4-16 krba. Nyilvánvaló tehát, hogy az árpa az utóbb emiitett takarmányfélék mindegyikénél jóval. drágább s hogy a dercze vásárlása mindenesetre előnyösebb lesz. J. G. Yakondokok kifogása. (Felelet a 218. sz. kérdésre). Hogy kertjében sok a vakondok, annak oka egyszerűen abban- van, hogy még több ott a lótetü,. vagy a cserebogár pajorja, amelyeket ez a hasznos állat nagy mohósággal pusztit. Ezeket a nem kártékony, hanejn csak néha alkalmatlan állatokat ott, ahol kevésbé alkalmatlanok, nem kell bántani; mert ha elfogy a táplálékuk, maguktól is elmennek. Aveteményágyakból meg ki kell őket fogni. Ha megfigyelni méltóztatott őket munkájukban, akkor láthatta, hogy főleg napkeltekor és 11 1 óra között szoktak túrni, akkor meg kell lesni és egy ügyes kapavágással kiemelni. Egy kevés gyakorlat után, könnyen és biztosan eszközölhető ez. Nálunk is elég sok van, de panaszra nincs okunk; mert ahol alkalmatlanná válnak, a mondott módon kifogjuk őket,és eleresztjük ott, ahol hasznot tehetnek, pl. a gyümölcsösben, vagy faiskolában. Használnak és ajánlanak vakondokfogó csapdákat, meg petróleumba mártott pokróczdarabokat, rothadó halakat stb. a meneteibe rakni, hogy ez utóbbiak bűze, mely a meneteit eltölti, elűzze őket. Ezek az eljárások azonban nem sokat érnek, amellett többé-kevésbé költségesek is, miért nem igen vannak alkalmazásban. Végül megjegyzem, hogy egy bizonyos területen csak egy pár szokott" tartózkodni; mert a társas életnek nem kedvelői és igy kifogásuk nem okoz sok munkát. A. D. Tanyai liázak adómentessége. (Félelet a 219. sz. kérdésre.) Tanyai házak, ha a gazdasági épületek, vagy cselédlakok fogalma alá esnek, az 1868. évi XXII. t.-cz. 2. -a értelmében állandóan adómentesek. Levélszekrény. 606 Vegyesek.... 607 Kereskedelem, tőzsde. -.609 Budapesti gabonatőzsde. Szeszüzlét. A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. Bécsi vágómarhavásár. Bécsi szurómarhavásár. Bécsi sertésvásár. Bécsi juhvásár. Párisi juhvásár. 610. Szerkesztői üzenetek., 610 Kitüntetés. Ő felsége kisteleki Lévay Henriknek, a magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjának és törvényes utódainak, a közgazdasági téren kifejtett sok évi buzgó és eredményes működése elismeréseül, a magyar bárói méltóságot díjmentesen adományozta. Megbízatások. A földmivelésügyi m. kir miniszter Franki Zsigmond, zsámboki lakost Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váczi alsó járására nézve: Schmoll József.garbócz-bogdányi lakost Abauj-Toma,vármegye füzéri járására nézve ; Yenner Miklós temes-kubini lakost Temes vármegye kubini járására nézve ; Prainer János berethalmi lakost Nagy-Küküllő ' vármegye bólya-berethalmi járására nézve, az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Yásárkatalógusok. Az OMGE. által f. évi május Jió 2-tól 5-ik napjain rendezendő tenyészállatvásár és luxuslóvásár katalógusai megjelentek. Az OMGE. titkári hivatala mindkét katalógust ingyenesen bocsátja rendelkezésére a hozzáforduló érdeklődőknek. Adatgyűjtés gyümölcstermelési munkához. A gyümölcsfajták termelésére vonatkozó, hazai tapasztalatokat az OMGE. összegyűjtve és kellőleg feldolgozva még a múlt "évi kiállitásímegelőzőleg Adatok Magyarország gyümölcstermeléséhez czimet viselő füzetben kiadta. Ez úttörő munkának tökéletesítését tartván szem előtt, elküldte " a füzetöt még az 1898-rk é.v őszén, az összes gyümölcstermelő' vidékeken székelő gazdasági egyesületeknek, azzal a kérelemmel, hogy ' a vidékükről közölt s mindenesetre hézagos adatokra vonatkozólag észrevételeiket megtenni, illetve azokat. kiigazítani s bővíteni szíveskedjenek. 'Több mint félév mult el azóta, ekközben a tél is, és a felhívásra csupán egyetlenegy egyesület adott választ. Közöljük ezt a körülményt, részben illustrálásaként annak, hogy a jó igyekezet gyakran a legilletékesebb tényezők részéről-sem talál kellő figye- gek megfizetésében márasztaltatnak 'el, egyszersmind pedig a mesterséges uton előállított 17725 liter - bormennyiség' értéke fejében az idézett törvény, 12. -ának második bekezdéséhez képest az álsöbb- fokú Ítéletekben megnevezett községek Szegenyalapja javára 1919' frt 75 kr összeg megfizetésére, valamint 288. frt vegyvizsgálatí és 175. frt szakértői költség'megy térítésére köteleztetnek; továbbá az "ítélet a Borászati Lapok", Soproni Hírlap", Pesti Napló" és Pest-er Llöyd" czirnü hírlapokban marasztaltak költségén közzététetni, egyszermind pedig a [kiszabandó boritáladó megállapítása végett a : soproni kir. pénzügyigazgatósággal közöltetni rendeltetik. Meg ván hát az' első ítélet, immár ván egy preczedetisünk. az 1890. XXIII. t.-cz. végrehajtására nézve is, amely törvény eddig tisztán papirosra irott malaszt volt s felőlük s műbőrgyártók minden tartózkodás nélkül folytathatták üzelmeiket. Egy bécsi testületnek szúrt' végre szemet a Strochék szemérmetlen üzelme s ha ez a feljelentést ellenök meg nem teszi, kotyvalékaikat ma is fennakadás nélkül árusíthatják a magyar bo r czégére alatt. Szemet hunytunk nemcsak ebben, de száz más esetben is, mert a törvény szigorú végrehajtása iránt nem volt meg a kellő bizalom. Am most kezünk között ván az ítélet s ez rémélni engedi, hogy visszariasztó példa gyanánt fog hatni a Strochék széles foglalkozási körében. A Magyar Gazdaszövetség" Sáros vármegyében. F. hó 23-án tartották a Sáros vármegyei gazdák Bujanovich Sándor elnöklése mellett első értekezletüket a Magyar Gazdaszövetség" vidéki választmányának megalakítása tárgyában. Az értekezleten a szakadó eső daczára mintegy 30 35 gazda jelent meg..bujanovics Sándor lelkes szavakban ecsetelte a mai gazdasági helyzet éppen a jövőben sem kecsegtető szigna'turáját, de mindazonáltal tettre,
608 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 28. 34. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. összetartásra, szövetkezésre hívta fel gazdatársait. Ismertette a magyar gazdaszövetség ezélját, munkálkodását és eszközeit s ezzel kapcsolatban megjelölte a vidéki választmányok ezélját, hivatását és munkakörét. Ezután megalakittatott a választmány, melybe 15 tagot választottak s Bujanovics Gyulát felkérték, hogy legközelebb hívja fel a választmányt alakuló ülésre, a hol elnököt és jegyzőt fognak választani. Elhatározta egyúttal az értekezlet, hogy a május második felében Kassán, gr. Károlyi Sándor elnöklése alatt tartandó nagy gazdagyülésen Sáros vármegye gazdái minél nagyobb számban fognak megjelenni. A csanádmegyei gazd. egylet mozgalmai. A csanádmegyei gazdasági egylet folyó évi a) Saját tehéntől tenyésztett nyugati faj két éves üsző után; I-ső dij 100 korona és arany oklevél; Il-ik dij ezüst oklevél; Ill-ik dij bronz oklevél, b) Sikerült borjukkal elővezetett tehenek után; I-ső dij arany oklevél; Il-ik dij ezüst oklevél és Ill-ik dij bronz oklevél. A magyar gazdatisztek és erdötisztek országos egyesülete. A magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete május hó 2-án tartja meg évi rendes közgyűlését. Az egylet mult évi működéséről szóló jelentéséből a következőket emelhetjük ki. Bélépett az 1896. évben 50 rendes 7 pártoló 2 alapitótag. Kilépett 30, elhalt 7 tag. Elhelyezett az egyesület 1896-ban' 22, 1897-ben eddigelé 11 gazdatisztet. Az ügyforgalom 913 darabot tüntet fel. A segélyezésre 1896-ban 845 frt fordíttatott s ezzel az egyesület fennállása óta 1884 1896-ig 27 tag kapott segélyezést 1985 frtot, 56 özvegy mint ilyen 3945 frt segélyt, 34 tanuló részesült 2370 ösztöndíjban és neveltetési pótlékban, tehát 112 esetben 8300 frt adatott ki ily czimen. Az egylet 1896. évi összes bevétele 11,097 frtot tett ki, a mely összegből azonban 6041 május hó 30-ik napján, Nagylakon tartja meg évi nagygyűlését. Tárgysorozat: Titkári jelentés az egylet 1896. évi működéséről, az egyleti pénztár állásáról s azon intézkedésekről, melyek az egyletnek ugy szűkebb, mint tágabb munkássági körében már legközelebb érvényesitendők lennének. Megválasztása a cselédjutalmak megállapítása czéljából kiküldendő bizottságnak, s ennek kapcsán ezen jutalmaknak a közgyűlés szine előtt történendő kiosztása. Megválasztása a délután tartandó állatkiállitás bíráló bizottságainak. Netán benyújtandó egyéb indítványok tárgyalása. A cselédek jutalmazására megállapított I-ső díj 80 korona, ezenkívül még 4 díj van, egyenként 40 koronával. Az elevátor-rendszer Szászországban. Ezen jutalmak csak oly, tlegalább 8 évet egyhuzamban szolgáló s jelenleg is ugyanazon egyesületek előtt v. Heldreich-Bellwitz földbirto- A Dresdába összegyűlt szászországi gazdasági szolgálatban levő cselédek részére adatnak, kos azt a kérdést vetette föl: Miért és miképpen kik állandóan mint gazdasági cselédek (gazdák, szervezzék a gazdák a gabonaeladásra létesítendő társaságokat, különös tekintettel a rak- csőszök, kertészek, kocsisok, béresek) szolgáltak, hűségük, szorgalmuk gazdáik által, fedhetlen erkölcsi életük pedig a községi elöljáróság ezeket mondta: A földmivelés virágzására szüktárak kérdésére? A Bellwítz a többek között által kiállítandó bizonyítványokkal igazolva van. séges a gazdasági termékek jobb értékesítése, Az állatkiállitás jutalomdijai á következők: mindenek előtt azonban a gabonáé, a mely Lótenyésztési jutalomdijak : 1. Államdij 3000 csakis társulati szervezkedés mellett volna elérhető. Az annyira kívánatos és szükséges ár- korona, egy három éves sajátnevelésü, még befogva nem volt kanczacsikóra. 2. Államdij 300 emelkedés, csakis akkor valósul meg, ha a korona, négy éves kanczacsikókra, tekintet gabonakereskedelem a gazdák kezébe lesz, a nélkül, hogy be voltak fogva, vagy sem. 3. mely czél elérésére szolgáljanak az eladásra Állami és egyleti dijak. 3 éves sajátnevelésü, létesítendő társaságok. A mostani áralakulást még befogva nem. volt jó tenyészkancza jellegével biró kanczacsikókra : I-ső díj 100 korona befolyásolja. Ezen körülményt még elfogadhat- a külföldi gabonabehozatal és az árutőzsde és állami arany oklevél. Il-ik díj egyleti 60 elevátor-rendszer meghonosítása, a melyről már minálunk is szó esett, sőt a kivitel érdekében némi mozgalom is indult még; Hasón mozgalmak azonban csak ritkán elég erélyesek arra, hogy' czélt is érjenek, a mi azon múlik, hogy a mi gazdaközönségünk nem szokott fáradságot venni, hogy a létérdekeibe vágó kérdések iránt is kellően tájékozza magát. Hát kénytelenek vagyunk esetről-esetről külföldi szemelvényekkel előállani, a mennyiben nem tehetünk róla, ha mindaz, a minek a nemzetközileg ólnyomott mezőgazdaság érdekében történie kell, nem nálunk, hanem a külföldön történik meg. A hazai szövetkezetek közgyűlése. A hazai szövetkezetek központi hitelintézete mint szövetkezet e hó 25-én tartotta ez évi rendes közgyűlését, Károlyi Sándor gróf elnöklése mellett. Az igazgatóságnak az 1896. évi működéséről szóló jelentéséből a következőket vesszük. Mindenek előtt sajnosan konstatálja, hogy azok a törvényhozási intézkedések, amelyek a szövetkezetek egészséges fejlődésének és háborittatlan működésének a föltételeit biztosítanák, mindez ideig megalkotva nincsenek. Most tehát már uj szővetkefzetek alakítását csak a rendelkezésre álló eszközök határán belül vállalja magára az igazgatóság. Az in- frt, mint előző évi pénztári maradvány szerepel. Tőkésítésre 2447 frtot, a nyugdíjintézet költségeire pedig 2373 frtot fordított. Az összes kiadások 9353 frtra rúgtak, a pénztári maradvány tehát 1743 frt. tézmény a kötélékébe tartozó 350 szövetkezet részére az elmúlt évben 6.123.108 frt 34 kr hitelt nyújtott, a melylyel' szemben a kezesek és kölcsönvevők vagyonán kivül á szövetkezeti tagok 9 millió forintra rugó egyetemleges szavatossága nyújt fedezetet. Leszámítoltak 41,784 darab váltót 17.489,086 frt értékben. Ezenkívül községi hitelszövetkezetek, a saját üzletrészbefizetéseikből ós betétjeikből 2.500,000 frtot adtak kölcsön. A mérlegben kimutatott 37,636 frt 97 kr tiszta nyereségre nézve javasolja az igazgatóság, hogy fizessenek ki belőle az alapítványi üzletrészek s a 10,300 forint alapítványi fölülfizetés 4 százalékos kamatára 20,524 frtot s a fönmaradó összeget csatolják a tartalékalaphoz, a mely ezzel 40,168 frtra emelkedik. Á közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a javaslatot elfogadta s a fölmentvényt minden irányban megadta. A most kilépett igazgatósági tagokat: Beniczky Lajost, Bossányi Lászlót, Oullner Gyulát és Hevesi Ödönt újból egyhangúlag megválasztották. Felügyelő-bizottsági tag (Karsai helyébe) dr. Biró Lajos lett. Bossányi László indítványa és György Endre pártoló hozzászólása után nék, ha ez által a szegényebbek kenyerükhöz korona és egyleti ezüst oklevél. 4. Állami és olcsóbban juthatnának. Azonban nem igy van, egyleti dijak: a) Állami díj 300 korona és hanem a börze urai vágják zsebre a hasznot. arany oklevél; sikerült szopós csikóval elővezetett anyakanczák számára telivér kizárá- mely ezen bajon segit. Azonban a hol törvény kimondotta a közgyűlés, hogy a kormányhoz Mentől előbb kellene orvosszerrő. gondoskodni, sával, mélyek jól ápolt, egészséges és erőteljes már nem segit, ott az önsegélyt kell igénybe emlékiratot intéznek, kifejtve benne azt a körülményt, hogy a szövetkezeti központ a ki- állapotban vannak s jó tenyészkanczák jellegével birnak; b) egyleti dij 160 korona és ezüst A társaságok a gazdát direkt összeköttetésbe merített anyagi erők mellett tovább nem foly- venni, a gazdáknak kell az árakat szabályozni. oklevél ; c) egyleti dij 80 korona és bronz oklevél. Magyar szarvasmarhák díjazása: a) Saját malmokkal. A mit mi a raktárhelyiségek felirat annak az előadására is, hogy a szövetke- hozzák az élelmiczekkek kereskedőjével és a tathatja a működését. De súlyt fektet az emlék- tehéntől tenyésztett magyar fajú három éves állításával koczkáztatunk, sokkal előnvösebb zeti ügynek nagyobb iránvu fejlesztését nem bika után: I-ső dij 120 korona és egyleti arany a gazdára nézve azon veszteségeknél, mely a csupán a mezőgazdasági válság, hanem az oklevél; Il-ik dij egyleti ezüst oklevél; Ill-ik gabona árának alacsonysága miatt a gazdálkodókat éri. Ha a társaság jó áruért magas árt fizet, gessé teszik ; de még inkább reá utalja az alföldi agrárszocziális mozgalmak is szüksé- dij egyleti bronz oklevél, h) Saját tehéntől tenyésztett három éves üsző után. I-sö dij 100 akkor a gazda is vesz annyi fáradságot, hogy embereket a pénznek az a magas kamatlábja, korona és egyleti arany oklevél; Il-ik dij 60 a társaság kívánalmainak eleget tehessen, mely a mely mellett a kisbirtokos okvetetlenül korona és ezüst oklevél; Ill-ik dij 40 korona előnyt nemcsak mint eddig a nagybirtokos elvégezheti, hanem a paraszt is. Ezen tárzetek mult évi zárszámadásainak főösszesitését., tönkre mégy. Alább közöljük a hitelszövetke- ós bronz oklevél, c) Sikerült borjukkal elővezetett tehenek után: 1. dij 80 korona és arany saságok alapját a takarék- és hitelszövetkezetek képeznék. Az a terv, melyet Bellwitz ugy ez évi közgyűlés alkalmából is közkézre melyet az igazgatóság mint minden évben, oklevél; Il-ik dij ezüst oklevél; Ill-ik dij bronz oklevél. Nyugati fajú szarvasmarhák díjazása: röviden körvonalozott, nem más mint az bocsátott. A hazai szövetkezetek központi hitelintézete mint szövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek 1896. évi szárszámadásainak összesítése: Község megnevezése Pest vármegyében. Pestmegyén kivül. Erdélyben...-,..-. - - 1.799,110-1.433,638' 691,414' 2.116,312-68 704,801.«7 779,919-42 23,930-7,946-2,280-110,854-78 09,832-59 5.268,885'74 27,897-91 55,731-23 2.854,794-56 11,606-59 ', 20,198-87 2.005,018-84 74,499 148,476, 6.164,445-33 3.601,033-97 32,942-87 - 34,156-150,359-28 145,762'6f Község megnevezése Pest vármegyében Pestmegyén kivül Erdélyben Befizetett üzletrészek Tartalékalap Takarékbetétek tőkésitett kamatokkal..- '' f 1-256,609-45 375,682-89 Központ által nyújtott hitel Központi előleg felszerelésekre i n t Átmeneti Kölcsönös biztosító o k b a n 26,132-90 Különböző tartozások Nyeremény Összes teher 1.106,525-89 92,801-88 2.637,898-94 3,236-84 5,858-58 22,968-39 ' 106,852-87 5.268,885-74 534,033-54 230,098-31 21,576-24 1.823,748-30 1.605,797-46 15,469-87 13,319-99 20,315-61 14,'/00-26 517-27 590-04 19,891-1,716-62 43,559-84 20,530-58 2.854,794-56 2.005,019-84 1.870,657-74 124,642-60 1.740,294-44 6.067,444-70 32,026-70 71,148-77,6,965-89 44,576-01 170,493-29 10.128,700-14
34. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Köztelek, 1897. április hö 28;. 609 Hetiisoros vasúti árudijszabás Budapest részére. Irta: Somogyi - Henrik, a magyar kii", államvasutak hivatalnoka. A szállító közönség, mint szállítók, iparosok, kereskedők, gyárosok érdekeit szolgálja a fenti czimmel kiadott mii mely hivatva van mint segédkönyv jó szolgálatokat tenni mindazoknak, kik a vasutakon árukat szállítanak s a fennálló bel- és külföldi árudijszabások nagy tömegében gyors és megbízható tájékozást óhajtanak nyerni. A betüsoros vasút árudijszabás ibetüsoros rendben tartalmazza az osztrák-magyar monarchia összes fő- és helyi érdekű vasutjainak gyors- vagy teheráruforgaloinra berendezett állomásait, valamint a külföldi állomások közül mindazokat (mintegy 1200), melyek a budapesti állomásokkal közvetlen köteléki elszámolásban állanak ideértve a Balkán félsziget vasútjait is összesen mintegy 5000 5500 állomást,. egy függeléket, mely egyes áruezikkeknek kedvezményes díjtételeit tünteti föl Budapesttel való viszonylatban. A csinosan kiállított műnek ára 4 frt s kapható a könyvkereskedések utján, valamint a Vasúti és, közlekedési Közlöny" kiadóhivatalában., Külföldről érkező állatszállítmányok ellenőrzése. A földmivelésügyi miniszter figyelmezteti a közlekedési vállalatokat, hogy ugy a külföldről, mint Ausztriából és Horvát-Szlavonországból is érkező szarvasmarha, borjú, juh, kecske és sertés-szállitmányok csakis marharakodóul engedélyezett állomáson, előzetes állatorvosi megvizsgálás után rakhatók ki. Fonciére, Pesti Biztosítóintézet. AFonciére, Pesti Biztosító Intézet rendes évi közgyűlését április 30-án fogja megtartani. Az ez intézet által a mult évro vonatkozólag' közzétett zárszámlából a következő számadatokat vesszük, át: A törlések levonása után fenmaradt mult évi díjbevételek. Az elemi- és balesetbiztosítási ágazatokban 4.537,841-08 forintra és az életbiztosítási ágazatban 1.349,574-46 forintra, összesen 5.887,415-54 forintra rúgnak, mig a későbbi években esedékes dij kötelezvények és dij váltók állománya 7.594,275-75 forint értéket képvisel. Az életbiztosítási ágazat összállománya a lefolyt évben 26.409,574 forint tőke és 8207 forint járadék-összegre emelkedett. A készpénzdijtartalékok és dijáthozatok, a viszontbiztositék hányadának levonása után : az életbiztosítási ágban 5.404,427-97 forint ós az elemi- és balesetbiztosítási ágazatokban 971,830-64 forintot tesznek ki. A készpénzdijtartalékok a mult évihez képest ennélfogva 514,166-74 forinttal szaporodtak. A zárlat eredménye a különféle javadalmazások levonása után 174,617-41 forint tiszta nyereségben nyilvánul. A közgyűlésnek részvényenkint 7 frtnyi osztalék kifizetését fogja az igazgatóság indítványozni. Az intézet tőkéi ide nem értve a képviselőségeknél künlevő pénzkészletet és a képviselőségeknél és ügyfeleknél künlevő folyószámla egyenlegeket következőképp vannak elhelyezve : Pénzkészlet az intézet központjában 79,748-57 forint. Hitelintézeteknél és takarékpénztáraknál levő követelésekben 1.447,352-87 forint. Az intézet budapesti és bépsi tehermentes házaiban 1.681,858-98 forint. Állampapírokban, vasúti elsőbbségi kötvényekben és óvadékképes záloglevelekben 3.436,165-58 forint. Tárczabeli váltókban 141,990-77 forint. Jelzálog-kölcsönben 8,420'85 forint. Az intézet életbiztosítási kötvényeire adott kölcsönökben 801,340- forint. A túlélési biztosítási csoportok elhelyezett tőkéiben 8,816-62 forint. > Felhívjuk V- a t. cz. gazdaközöns f i g y e l m é t Éra, lj Beleleitéseíel ílfogad én felyitosifahfal szóljál: HELLER M. S TÁRSA, BUDAPEST, X V, ter Erzsébet-tér 13. f KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentésé.) Budapest, 1897. április 27. tavasziak vetési munkálatainak befejezését hátráltatja. Az őszi vetések..állása továbbra is kielégítő és mindeddig szépen fejlődnek. A, vízállás emelkedőben - van.' A mi a külföldi píaczokat illeti, intensiv hausse áramlat kerekedett felszínre. Amerika a politikai viszonyok fordulása folytán rohamosan emelkedő árakat jelentett, az exportkereslet megélénkült és a baisse sietett fedezési vételeket eszközölni, melyek véleményvásárlásokkal kapcsolatosan az árak 5 eentnyi javulását hozták magukkal. Később az irányzat csendesebbé vált ugyan, a hangulat azonban ártartó maradt és az árfolyamok alig vesztettek valamit. Az európai piaezok híven követték a tengerentúli impulzust és nagyobbkisebb áremelkedések konstatálhatok. A mi piaezunkon rég látott -élénkséggel bírt a forgalom. Vehemens ál-hullámzásokban gazdag üzleti hetünk volt, a milyen a tavaszi hónapokban különben nem tartozik a ritkaságokhoz és valószínű, hogy az uj termés behordásáíg ez- még ismétlődni fog. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük : Buza. Az ünnepek alatt több körülmény járult ahhoz, hogy a hangulatot előkészítse és határozottan szilárd irányzatot létesítsen. Kedvezőtlen időjárás, politika, külföldi haussejelentések mindjárt kezdetben 0 25 frtnyi emelkedést eredmenyeztek a készárunál, mig a határidőpiaczon az árjavulás még nagyobb mérvet öltött. Az üzlet további lefolyában nyugodtabban Ítélték meg a helyzetet, a hét végével azonban újból szilárd lett a hangulat és ca. 250,000 mm. forgalom után 20 25 krral javult árakkal hagyjuk el az üzletet. A heli.hozatal 65,000 mm. tett ki..rozs-ban gyenge a kínálat, ellenben a kereslet kivált az osztrák fogyasztók részéről a hét első felében igen élénk volt. Daczára ennek az első üzleti nap 10 kros áremelkedése nem : volt fentartható. Fzettek Szabadszálláson 5-90 frt frt, Vecsésen 6'05 frtot, Monoron 6 frtot. Ma kedvezőbb hangulat mellett helybeni paritással csak 6-6-05 frtot, Budapesten átvéve (i'05 6-10 frtot engedélyeznek. Árpa élénk keresletnek örvendett gyöngyárpagyárosok és hizlalók részérói és az áruba bocsátot, 10.000 mm. azonnal talált elhelyezést 4.20 50 frton helyben és Kőbányán. Jobb árpából elkelt néhány tétel következő állomásokon: Sarkadon 4.80 frton, Szalontán 4.90 frton, Medgyesegyházán 5. frton. Mezöberényen 5.40 frton. Zab keveset nyert a forgalom élénkségétőt, mivel a gyenge hozatalok daczára alig emelkedtek az árak a fogyasztási kereslet jelentéktelensége folytán körülbelül 6000 mm. kelt el 5.80 6.20 frtos árak mellett Buda- Tengeri. A kereslet e ezikkben határozottan élénkebb volt és főleg az állomásoktól való eladásoknál konstatálható némi árjavulás. Fizettek Zsombolyán 2.95 frtot, Mezőberéjiyen 3. frtot, Szarvason és Kisujszáláson 3.10 frtot, Törökszentmiklóson 3.15 frtot, Ujszászon 3.25 frtot. Budapest távolságában átvéve 3.47V2 50 frt, Kőbányán 3.55 frtot fizettek. Olajmagvak: Effektív káposztarepczében jelentéktelen a forgalom és e czikk változatlanul 11. 11.50 frtot jegyez, eüep.ben.igen mozgalmas volt az augusztusszeptemberi határidő áralakulás, amennyiben a vetések álláséról érkezett kedvezőtlen hírek, valamint az olajárak emelkedése e külföldi piaczokon szilárditólag hatottak az irányzatra és e terminus ma 10.80 90 frttal zárul, Különben jegyez: Vadrepcze 4.25 75 forintot, gomborka 6. 8.50 frtot, lenmag 8 9 frtot, olajdogácsa majdnem eladhatatlan és 4.20 30 frton kináltatik, Hüvelyesek. A vételedv, mely az ünnepek előtt kémileg élénkült újból igen csekély, a kiviteli forgalom teljesen paug és ma Budapesten a következő arakat jegyzik: Nagy, feher bab 6-25 frt, gömbölyű bab 0-25 frt," barna bab 6-10 40 frt, apró bab 6'75 7"25 frt. Köles 4-50 4-75 frt, borsó 8 9 frt, lencse 9 10 frt, aükköny 4-75 6- frt. Heremagvak : Ezen czikkekben a szükséglet javarésze immár fedezve van és csak elvétve fordulnak elő jelentéktelenebb beszerzések, melyeknél a vevők könnyen eszközölnek ki árkonczessiókat. Luczernánál ehhez még az amerikai verseny is hozzájárul. Inkább csak névleg következők a mai jegyzéseink: Lóhere 30 30 frt, luczerna 35 40 frt, muharmag 5 5'50 frt, baltaezim 10 12 frt. Napi jelentés 1897. április 27. Készbuza ma gyengén volt kínálva, igen lanyha New-York folytán malmaink nagyon keveset vettek, minélfogva az irányzat ellanyhult, elkelt kb. 15000 q és az árak 10 krral olcsóbbak. Tiszavidéki : 100 mm. 80 kg., á 8-Ó7V-2 frt 3 hóra 100 79 8-07Va 100 80 80 8-07V-2. 8-07V2,* 3 hóra 100 * 80 150» 8-50 79 100 78 8-100, 200 '» 8-79 8 100 100, 78, 7'55 F.-Tiszái: 100 80. 7-90 '.79 '., 7-90- -, 3 hóra Bácskai: 2900, 70, 7-80 Becshereki: 2700 7-60 2300, 77 " 7-60 Marosi: 1000 79 7-90 " " Készrozs lanyha, csekély forgalmú. Árpa és tengeriben alig jött üzlet létre és az árak nyomottak. Zab tartott. Határidők lanyha Newyorkra és lanyha készáruüzletre lanyha volt, délben fedezésekre kissé megszilárdult. Kővetkező kötésék történtek. Köttetett. Déli zárlat. Áprilisi buza.. 7-64 7-67 7-66 67 Máj.-jun. buza.. 7-42 7-40 7-42 7-41 42 Őszi buza... 6-92 8-89 6-91 6-90 91 Áprilisi rozs.. 0-20 -. 6-20 21- Őszi rozs... 5-69.7^-5*71 ' 5-70 71. Áprilisi zab... -h 5-60 - Őszi zab.... J-:- ^ ' 5'30 3b Uj tengeri.. 3-36 3'33 3,-35 3-35 36, Uj repcze... 10'60 10'57Ví 10-55 60. Szeszüzlet. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő tudósítása.) A szeszüzletben a hét elején valamivel szilárdabb irányzat uralkodott ismét és a szeszárak azonnali szállításra és kötésre 25 krral drágábban zárulnak. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers szesz e hétnek elején 14-50 14-75 frton lett kínálva, felsőmagyarországi vasútállomásokhoz szállítva, áprilismájusi szállításra. Galicziából kontingens nversszeszt 13 krral drágábban kínáltak. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-75 15- frt. Bécsi jegyzés 15-90 16-10 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 51-51 25 adózott burgonyaszeszért. Trieszti jegyzés 8-25 8-38 frt hektoliterenként 90 /o magyar kiviteli szeszért. A kivitel a hét elején 200 q finomított szeszt vásárolt. Vidéki szeszgyárak közül: Losoncz, Temesvár, D.-Tayla, Kolozsvár, M.-Vásárhely 13 krral, a többiek 25 krral drágábban jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 52-52.25 frt, élesztőszesz. 51'50 51.75 frt, nyersszesz adózva 51-25 51.75 frt, nyersszesz adózatlan 12.25 12.50 frt, denaturált szesz 17.' -17.50 frt. Kontingens nyersszesz... Az árak 10.000 Uterfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a Köztelek" részére). Budapest, 1897. április 26-én. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52 56, II. oszt. 42 50, III. oszt. 30 44, eleje I. oszt. 40 48, II. oszt. 36 44, III. oszt. 32 36, borjúhús hátulja I. oszt. 56 62, Il.oszt. 50 55, eleje I. oszt. 50 50, II. oszt. 40 45, birkahús hátulja I. oszt. 36 40, II. oszt. 30 36, eleje I. oszt. 26 34, II. oszt. 20 28, bárány kifejtve 1 db 2 2-50, bőrben 1 4-50, sertéshús magyar szalonnával 1 q, szalonna nélkül-, sertéshús szerb szalonnával, szalonna nélkül, sertéshús füstölt magyar 60 64, idegen 52 60, sonka nyers 1 kg. 56 85, füstölt belf. csonttal 0-75 1, csont nélkül 0-80 1-10, sonka füstölt külf. csont nélkül 0-90 1-, szalonna sózott 1 q 50 53-5, füstölt 54 55, sertés-zsir hordóval 54-5 55'5, hordó nélkül 53'5 60, kolbász nyers 1 kg. 58 00, füstölt 60 64, malacz szopós élő 1 db, tisztított. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-25 1-55, csirke 0-50 1-50, kappan hizott 2-50 3-, sovány 1-60 2-00, récze hizott 3' 4-. sovány 1-00 1-80, lud hizott 0-- -8', sovány 2' 4', pulyka hizott 4-6-50, sovájiy -50 4-. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0-60 0-75', 1 kg. ', csirke 1 db 0-40 1', 1 kg.
, kappan hizott 1 db 0-70 1-40, í kg: 0"35 O'OO réoze hizott 1 db 1-20 3-50, 1 kg., félkövér 1 db 0-80 1-20, lud hizott 1 db, 1 kg, 0-52 0-60, félkövér 1 db, 1 kg., pulyka hizott 1 db 2-50 3-50, 1 kg. 50-80, félkövér 1 db 1-50 2-50, 1 kg. 40 50, ludmáj 1 db 70 1:70, 1 kg. 150 2', ludzsir 1 kg. 90 1-, idei liba 1 db 2 0 3-0. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 1-1-20, csuka 0-00 1-, ponty (dunai). 0-Ü0 1-20,; süllő, kecsege, márna 0-40 O'SO, czompó 0 40 0 60, angolna, apró kevert 0'30 040, lazacz, pisztráng. Tej és tejtermékek. Tej I lit. frt 0-08 0-09, lefölözött 0-05 0-07,.tejszin 0-24 0-86, tejföl 0"26 0'3b, tehénvaj (tea) 1 kg. 1-20 140,1. rendű 0-80 1 -i0, II. r. 0:70 80-, olvasztott 70 1-00, Margarin I. rendű 0-, 11. rendű 0-0-, tehéntúró 0'18 0-22, juhturó, liptói 0-45 0-58, juhsajt 0-48 60, emmenthali sajt 0-82 1-10, groji sajt 0-50 0-74. Iaszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt O'l 1t-0"15, barna kenyér 0-09 0-1 í, rozskényér 0-09 0-09. ' ' '. ' - - Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7 12 stokeraui 16 18, borsó héjas magyar 10 12:, koptatott magyar külföldi' 16 20,. bab féhér apró 7 9, nagy 5 10, színes S 10. Tojás. Friss I. oszt. (1440 db.) I láda frt-25-0 26, II. oszt. (1440 db.) 23 24-, meszes, orosz tojás ICO db.. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt -O-fiO 4-0, 1 q 4'.6*, Petrezselem 100 kötés 1-80 5'0, 1 q 2' 8, zeller.100 drb 1 2-50, karalábé 0-60 3-, vöröshagyma 100 kötés 2 2-25,. 1 q 1-60 5-0, foghagyma 100 kötés 4-0 12-0, 1 q 60 2-60, vörösrépa 100 drb, fehér répa ;, fejeskáposzta, kelkáposzta 100 drbö-80 3-0, vörös káposzta. -, fejessaláta 0-60 2-00, kötött saláta, burgonya, rózsa 1 q 1'20 1.70,, sárga 1-60 2-0, külföldi 7'0 14'0, fekete retek 100 drb 0-60 2-0. uborka nagy ' salátának 1 drb 40 60, savanyítani való 100 drb, savanyitott 2 2.20, zöld paprika, tök,. zöldborsó hüvelyes 1 kg. 18 22, fejtett 1 üt., tengeri 100 cső. Gyümölcs. Fajalma i q frt 20 35, közönséges alma 10 16, fajkörte, közönséges körte, szilva magvaváló, vörös :<Mí, aszalt 12 26. cseresnye fáj., közönséges, baraczk kajszin, őszi w-", dinnye görög nagy 100 drb '-*., görög kicsi > sárga, faj., közönséges, szőlő 1 q, csemege, dió (faj, papirhéju) 24 32, közönséges 13 22,..mogyoró. 26 56, gesztenye magyar olasz,.narancs messinai 100 drb 1'70 3-, pugliai., mandarin 0-0-, czitrom0-80 1-80, füge, hordós líq 15 17, koszorús.,17-50 20, datolya 44 54, Mazsolaszőlő 48 60. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 38 60, II. rendű 22 35, csöves, (szántott). köménymag, borsókamag. mák 1 q. frt, méz csurgatott Q-40 0-75, sejtekben 1 q. 1' 1-, szappan szin :. közönséges - 1 - J, fehérbor ásztali palaczkban 1 lit. 0-40 0-60, vörös asztali palaczkba,n 0-55 0-85, házi pálinka palaczkban 0-0"00, ásványvíz palaczkban Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mésterutcza, 1897. április 27. A székesfőv. vásárigázgatóság jelentése a Röttelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 118 szekér réti széna, 22 szekér muhar, 32 zsupszalma, 22 szekér alomszalma, 7 szekér takarmányszalma, szekér tengeriszár, szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), ^: zsák szecska. A forgalom. ; Árak q-ként a következők: réti széna 240 280, muhar uj 230 260, zsupszalma 1100-^1300, alomsz-alftla 140 160, egyéb takarmány./, lóhere takarmányszalma, tengeriszár, luczerna, sarjú, szalmaszecska 160 180, széna, uj - í,. zabosbilkköny. Összes kocsiszám 201, suly 160800 kg. Állatvásárok. Kőbányai sertésvásár. 1897. április 23. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése á Köztelek" részére,) Az üzlet kellemesebb. Heti átlagárak Magyar válogatott 320 380 kg. nehéz kr, 280 300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli kr, vidéki sertés könnyű. krajczár. Szerb 52 54. kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos,, Eleségárak: Tengeri ó 3-90 - frt, árpa 4-90 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: áprilisié, maradt 22249 drb. Felhajtás: Belföldről 3340 drb, Szerbiából 2748 darab, Romániából drb, egyéb államokból r darab. Összesen 6088 db. Főösszeg 28337 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I X. kerület) 1570 drb, belföldre Budapest környékére 566 drb, Bécsbe 109 drb, Csehországba, KÖZTELEK, is97. ÁPRILIS HÓ 2S. 34. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Morvaország és Sziléziába drb, Ausztriába 233 db, Német birodalomba - drb, egyéb országokba db. A szappangyárakban feldolgoztatott: a szállásokban elhullott, vasúti kocsikból kirakott hulla 19, borsókásnak találtatott 21, összesen 40 drb. Összes elhajtás. 2518 darab. Maradt állomány 25819 drb. A részvény-szállásqkban 8123 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószáhásokbah maradt 6305 drb. Felhajtás: Szerbiából 2748 drb, Romániából drb, összesen 9053 drb. Elhajtás: 2726 drb, maradt állomány 6327 drb és pedig 6327 drb szerb és db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 414 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Bécsi vásár : április,20. Felhajtás 7490 db sertés, köztük 4881 süldő. Az üzlet vontatott volt. Nehéz 53 55, középnehéz 50 52, süldő 35-44 frt 100 kgkint eleven súlyban. Drezdai vásár: április 20. A vásáron volt: 906 db vidéki és db magyar sertés, előbbiek 39 41, utóbbiak márkán keltek eleven suly. lierlini vásár: április 17; Felhajtás 4763 sertés.. Üzlet vontatott volt. Mecklenbúrgi 46 47, vidéki sértés Bécsi sznrómarliavásár. 1897t április 22-én. Felhozatott:.3024 borjú, '977 élő sértés, 1401 kizsigerelt; '44 45, belföldi 41 43, magyar sertés mrk. sertés, 301 kizsigerelt juh, 1258 bárány. Budapesti szurömarharásár. Április hó 27-én A borjuvásár irányzata lanyha. Kizsigerelt nehéz" A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság sertéseknél az iránvzat élénk érdeklődés mellett erős Jelentése. volt. A többi czikkek változatlanul maradtak. Felhajtatott: 971 drb belföldi, drb galicziai, drb tiroli, 73 drb növendék élő borjú, 172 drb élő Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 30 36 bárány; 43 drb belföldi, drb galicziai, drb kr., prima 38 48 kr., primissima, 50 56 kr., élő borjú'; tiroli, drb bécsi, drb növendék borjú, 59 drb ölött bárány, drb élő kecske. A borjuvásár élénk, a bárányvásár vontatott lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi frtig, kivételesen frtig dbonkint, 30 40 frtig, kivételesen frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen frtig dbonkint, 20 23 frtig súlyra. Ölött berju : belföldi 50-54, Jriv., tiroli frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, párány 4-5- frtig, bécsi frtig súlyra. Élő bárány 4 8 frtig páronkint. Élő kecske -.frtig páronkint, kivételesen írtig.. Hizlalt ürü 20 24. Bécsi vágómarliavásár. 1897. április 26. A técsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 3501 db. Ebből magyar 2845 db, galicziai 74 db, bukovinai 48, németországi 534 db, hizott 2740 db, legelő db, fiatal 761 db, ököu 2598 db, bika 375 db, tehén 506 db, bivaly. 22 db. A szombati vesztegvásárra 1089 dbot hajtottak*fel. A felhajtás a mult hetinél 600 dbbal nagyobb volt Az irányzat élénk érdeklődés mellett elég szilárd volt, a mult heti árak fentartották magukat. Egyes prima és és jobb minőségű ökröknél a mult hetihez képest 50 kr áremelkedést értek. el. A délutáni érdeklődés némi áremelkedéssel járt, a felhajtott állatok mind eladattak. Árak: prima magyar 33 35.50 ( frt, szekunda 28-^-32 frt, tertia 24 27 frt. Galicziai prima 33.-^36. ( ) frt, szekunda 28 32 frt, tertia 24 27 frt. Német prima 36 39- (. ), szekunda 32 35, tertia 28 31 frt. Konzervökrök. é. s., rosszabb minőségű 22 25 frt é. s. Bika 21 31 frt é. s., tehén 22 30 frt é., bivaly frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden»/o levonás nélkül történnek. Az értékesitébesn kitüntetett árak ugy értelm'ezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krért, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyeseladások: Magyar liizó ökrök. Eladók: Hacker Leopold, Sopron 31 Hacker Miksa, Sopron 31 Hacker Móricz, Sopron... 32 Hacker Jakab, Sopron... 29'/s Lederer és Kálmán, N.-Várad... 35 ' Löwínger Sal. NyÖgér...... 33 Neumann testvérek, Arad...... 35 l fa Nyitray Jákob, Nagyvárad...... 25 Rethnitzer Max, Nemesvid 33 28V2 Sonnenfeld J,., V.-Ujhely 28 - Spitzer Károly, P. Batonya... 28. Steíanyi E,, Bécsújhely ' "" Tenzer, Liptó-Ujvár.......30 2«' Windisch József, Zákány...... 31 30 Erdélyi liizó ökrök. Eladók : Farkas & Illyés, Marosvásárhely 34 31 Német liizó ökrök. Eladók : Blau testvérek, Temesvár....-39 36 Hacker Miksa, Sopron 31 -- 30 Neumann testvérek, Arad 38 34 Kornháuser és Hertzka, Trencsén 30 Löwinger Salamon, Nyögér... 33 - Seidl & Bader, Pohrlitz 38 36 Sonnenfeld L., V.-Ujhely...... 35Va 33 Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész és száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve, és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra éspedig: 1. Tüdővész miatt a következő megyék: Árva, Bars, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Szepes és Trencsén, továbbá Pozsony sz. kir. városból. 1 2. Száj- és körömfájás miatt a következő megyék : Bars, Besztercze- Naszód, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Sáros és Vas, továbbá Szabadka sz. kir. városból. Horvátországból száj- és körömfájás miatt a következő megyék : Pozsega és Zágráb, továbbá az ezen megyék járásai. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretei feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók, a veszteg-. Vásárra. Bécsi sertésvásár. 1897. április 27-én. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a.köz telek" részére). Felhajtás: 4659 db lengyel, 3572 db bakonyi sertés. Az üzlet vontatott. Árak kilónként élősnlyban fogyasztási adó nélkül: prima.50 51- kr,. kivételesen 52 kr, közepes 43-49 kr,;süldő 3.3-43 kr. kr., prima kr., primissima ( ) - kr., fiatal sertés 35 44 kr., kizsigerelt sertés nehéz 48 55 kr., süldő 46 52 kr., kizsigerelt juh 24 36 kr., bárány páronkint 5 15 kr. Bécsi julivásár. 1897. április 22-én. Felhajtás 1476 db juh. Az üzlet menete nagyon lanyha, ugy, hogy ár,ak., egyáltalában nem jegyezhetők.., "...» Árak : export juh páronként '.- (. )* raczka., selejtes juh..' Párisi juhvásár. 1897; április 26-án. Felhajtás; Irányzat, Szerkesztői üzenetek. É. 3. urnák, Táztár. A megénekelt rókahistória nagyon kevés érdekkel bir, feldolgozása miatt sem. alkalmas a közlésre. A szövetkezeti mozgalomról megemlékeztünk, de azt nem méltattuk. Nem pedig azért, mert uj alapon indult meg, a melyen attól sikert nem remélhetünk. A kitűzött czélokkal nem állanak arányban a rendelkezésre álló eszközök. Különben figyelem-, mel kisérjük s ha véleményünk alaposságánál avagy alaptalansagánál meggyőződtünk, ugy méltatni fegjuk B. L. urnák, Vajk. Becses levelére közvetlen választ rovatvezetőül; fog adni, akihez levelét áttettük. Az Orsi. magy. gazd. egyesület tulajdona. Lapfelfigyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. Főszerkesztő és kiadá-. sért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. Társszerkesztő: Buday Barnabás. H U N G A R I A " műtrágya, tíiw és yegyi m részvénytársaság SUFSRFOSZFÁTOTv CHILISALETHOMOT és minden más mütrágyaféléket, lefl!után\'i <abb áron és elismert kitűnő minőséyhgn. Központi igazgatóság: BUDAPEST, V., Váczi-körut 31 Herényi Gotthard Sándor és Rovara Frigyes művét érdeklődőknek ingyen s bérmentve küldjük meg.
34. szam. 7-ik Évfolyam. KÖZTELEK í897. ÁPRILIS HO 28. 611 Magyar BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8. Alelnök: CsAvossy Béla. í SÁNDO;:, DESSEWFPY ABISTID, KOMJÁTHY BÉLA, tubinek OVII,A, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSV ZOLTÁN, SZÖNII ZSIGMOND, KZTÁItAÍ ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNDOtt gróf. Vezérigazgató: SZŐHYI Zslarmond. Az Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A szövetkezet a folyó évben életbe léptette a több évcs gpbsr* jégbiztosításokat éronként biztosításait? sem ve3zti elík fél az esetleges dijleszállitás előnyeit, mert az évenkénti megújításnál mindig osak az illető folyó 'évre megállapított díjszabály alapján Fzámittatik ki a dij és ebből vonatl'í le a 10%, Illetőleg 20 /o-o» dijenoejtnény. - A tőbbévosség daczára a biztosított fél a szövetkezet által nyújtott előnyök élvezetében marad. ' V MP" Gazdasági egyesületi tagok tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. Pályázat. A borsodmegyei gazdasági egyesület ügyvezető titkári állásra ezennel pályázatot hirdet. Ezen állás javadalmazása: évi 1400 frt azaz egyezernégyszáz forint fizetés és 400 frt négyszáz forint lakáspénz Miskolczon. Az állás lehetőleg mielőbb elfoglalandó. A pályázóktól megkívántatik, a magyar-óvári gazdasági akadémia vagy a hazai gazdasági tanintézetek végbizonyítványa és néhány évi igazolható gyakorlat. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy a kellő és hiteles okmányokkal felszerelt kérvényüket május hó 8-ig posta utján küldjék be qegs MIKLÓS ÖDÖN egyesületi elnökhöz, Magy. kir. államvasutak. 41768/87/01V. szám, - - Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak ;>tí. O'io BUDAPEST, VI., Délibáb-utcza 39. 1HARR1S0N MÍL Hirdetmény. 38 gőzhajók nyári menetrendje Fiume-Velencze- és érvényes díjszabáshoz f évi gőzfűtéssel vannak áíátva. A Villám" nevű gőzhajó a termen kívül Ezen^termeshtyók menetrendje ápril'hó l?től októbe/sl-ig a : ios -riíágitássa 1! Márk térről, érkezik Fiúméba másna; másnap reggel.6 órakor, csatlakozás' Anccii,. < ban római,^^pj** fa enczéig gőzhajón együtt '» gyorsvonat I. osztályért < i a luxusosztályért ágygyal együtt 20 ágyg'yal együtt....'.'. 8 A fentebbi útirányon" át k< dapest-fii, le között I Budapest-Firencze \ j,. 3 I. oszt. 72,90 fn,_., Budapest-Genua g g 87.95 Budapest-Milanó. 69.10 Budapest-Turin 87.75 Budapest-Napoly) Fiume- I. oszt. 98.95 frek., II., Budapest-Róma f Anconán át. 72,85. ologne, Livorno, Padua, Pisa, Verőm lomásokra is adatnak kl közvetlen menetjegyek. Bővebb értesítés nyerhető a m. kir. államvasutak i snetjegy-irodáiban, a Cook-féle utazási Aktuális napilíérdísek! ^frt.^j^grendetéseke^effogad daráló-gépei a legjobbak. Kapható Hugónál, Budapest, V., külső váczi-ut 46. Graepel Árjegyzék ingyen és bérmentve. ADRIA" m. kir. tengerhajózási részvény-társaság. Vezériigjnökséffe: BOFFMANN S, és V., Budapest. 1897. májas havában a következő gőzösök közlekednek: í Honnan H o v á ' Gőzös neve" 1897. május Rotterdam, Antwerpen Az Igazgatóság. Eladó szőlővessző. Az Országos Magyar. Gazdasági Egyesület istvántelki immúnis" homoktalaj n szőlőjéből a következő európai és amerikai szőlővesszők eladók: Sima vesszők. Olasz Rizling 15000 drb ezi Chasselas blanc 1200 blanccrqu. 400 Vl Rouge.. 700 ; Madelaine Ang... 2800 Mézesfebér...... 4000, Furmint... 700 Nemes kadarka 100 Amerikai gyökeres vesszők. Vialla IL oszt 2000 db ezre 8 frt Herbemont II. oszt. 500 8 Jaquez. II. 600 8-, Riparia Sauvage II. 2000, 8, Amerikai sima vesszők. Herbemont I. oszt. 2300 db. ezre 6 frt Ripáriá Sauvage I. 8000 " 6 Megrendelések az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához BUDAPEST, Köztelek, intézendők. Az elszállítás tavaszsz.il történik a megrendelés sorrendjében. A 'megrendelésnél «a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik be. Csomagolásért és vasútra szállításért, ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ. f * 0 ' T ' Bai oelonaa) Algieri), Glasgow Mátyás Király Op'oM Sen atwerpen Andrássy! Tanger^Peruambuco, Bahía RLo 15-25 fs^b 1. Ha a gőzös indulása előtt 8 nappal Tanger, Algír vagy Gibraltar kikötőbe- elegendő rakomány be nem jelentetett, az igazgatóság fentartja magának a jogot, ts kikötőket nem érinteni. 2. A gőzös Barcelonán kivül 'ínég egy löldkozí tengeri, spanyol kikötőt fog érinteni, esetleg * RoSe Antwerpan glasgow' Liverpool ' '" P Fiume-Trleszt Szapáry" 10 Andrássy" ' 19-én, Szápáry" 26-án. zé.ji)nyi^ Nagy-Lajos Petőfi ^ ^ ^ { ío! ijlgr líüj!
KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ 28. 84. SZÁM, 7-IK ÉVFOLYAM. Az Orsz, Magy. Gazd, Egyesület által 1000 fit pályadíjjal jutalmazott és még ez év folyamán kiadandó dasági könyvviteltan alapján összeálllitott ftazdasági #.é könyvviteli 0 # nyomtatványok ugy mint; nyom. Előjegyzési köayv, ííapszámbér és szakmánybér kimutatása» Leszámolási könyv Szegödmény-táblázat, kül- és bel'.v, Szemesgabona kimutatá', Ml-88 bellt Csépletlen gabona Napszámos jegyzék,» Tejeladási jegyzék, kül- és bjliv. Pénztári napló, kül- és béliv, Pénztári főkönyv, bevételi k'mutatás, bel- és küliv.... Követelések jegyzéke, bel- és küliv, Gép- és eszköz'e'.tár,, Épületleltár, kül- és beliv i. Pénztári főkönyv kiadási kim.it, ti: kül- és beliv Telekleltár, kül-és beliv Termény és anyag leltár,kül- és bel Letéti napló. «Eleven leltár, kül- és beliv Szegődmcny-levél Ló- és. szarvasmarha-kimutatás Juh- és sertés-kimutatás Különféle tárgyak kimutatása Fogyasztási anyag Tüzelő anyag» Szerszámfa Állati termények, Tóttakarmány M nyom. Mérleg Próbaeséplési jegyzék Vetési és aratási jegyzék Ellési jegyzék.(csikó és borjú) Termés-kimutalás Ellési jegyzék (bárány és malacz) Darálási jegyzék. Fejési napló. Gazdasági napló Trágyázási. Cséplési jegyzék Tejelés-kimutatás kül-és behv Takarmányozási előirányzat Vetési előirányzat Takarmányozási jegyzék most vannak sajtó alatt és ezentúl azokból állandóan raktárt tartunk. Összeállította, Saschka Rikárd a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes nyomtatványokból mintaívek az 0. M. G. E. tagoknak és a Köztelek" előfizetőinek 2 írt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. Árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgálunk. - Megrendelések KÖZTELEK" kiadóhivatalához IX. ker., Üllői-út 25. szim " küldendők. ni %{[0,B
34. SZÁM. MK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, í 897. ÁPRILIS HÓ 28". kr., ezen felül minden: sző 2 kr-i feltttn«betűkkel < lt. Czii > kr. bélyegilleték. KIS mában. Pályázni óhajtők bizonyítvány másolatokkal ellátott adatnak vissza,, küldjék be' az uradalmi ispánsághoz Káposz- HIRDETÉSEK. Lzdák és a szakirodalom terményei tst keresők és adók hirdetménye!k fel e kedvezményes rovatban. Csali oly Icveírkro válaszoluiili, melyekliel válaszra szühséges levclbélj egfet vagy levelezőlapot küldenek. Tisztelettel kérjük A díi Szőlőoltványok mindazokat, kik vala- főldniivéa-iskoláti végzett,;. jő Raphialiáncs 45 fit mely jeligés hirdetésre családból származott; józan, ajánlatukat kiadóhi- Azurin msl... 120 frt YsrkMadcira vatalunkba azokhoz a- küldik, megfelelő Peronospora fecskendők levélbélyeget szíveskedjenek, csatolni mert a.12 fit Magyar kir. államvasutak. A magyar kiadóhivatal azt saját 33 éves, /(imfís/.íck és erdütlsztek o költségén nem továb- Miliar, kölesjiajiiina,mus- nőtlen gépész-kováusj- W-a ' Hirdetmény. iíjíos egyesülete ajánlja a bithatja.. földbirtokos fa:bérjő. ural Jukkerló. gazdasági muakáüan szakképtár, liborhere, tarló-répa,.. Két álmásderes; liplzzai esetlég cséplést keres. O'zim a ígeii csinos 6 és 7 éves, BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,, spergula, bikkiny egyik.heréit, másik kancza, Állásnélküli Gépész, a. iövárosban vhasználha- székely tengeri, czukorczirök tók, kitűnő menők, női kezelt Stabil j ^ántó^őséplő^ a legolcsóbb napi árban lalkoi 6í nyugdijlutt fogatnak is alkalmasak, eladók. ^ Magyar-óvári A lovak megtekinthetők gazdasághoz tartozó. gépeket, HALDEK és rögtön átvehetők a ^ jő sikerrel végezte; jó bi onyit- magkereskedéstbsn Tattersal-"bah. ny kkal len 11 i Budapest, Károly-körat 9. a e kiidő Z h^ataíban! E.. *.' ' SM 37 éves, '. géplakatos, condenzaíios sftat.ll-- gépész, a^gazdaság gépek^avl-,; Czirok sepr<) szalma és sikár gyökér- eladást -közvetit 25 év "óta IJngúr Manó Budapest, Károly-köiut 7. Uradalmi Írnoknak ajánlkozik debreczenl gazdasági;- tanintézeted végzett,.- eieaf^chia (korouateís.ktlsz- Intelligens családból származó fiatal ember, ki szakképzettséggel és némi. praxissal 1 Ír, gazdasági segéd ember, ki hasohminőáégben a legelső. ^ Gyorsan^ fejlődik, Ötszáz holdas, csányi,,;. pusztái gazda- -'lésére azsnüídr'"-belépésre keresek ' egy keresztény,^, nőtlen, lehetőleg" miamsres-lskolát vég- (olt,, cj-úlys-;. íxoi^ijiiu- u birő gazdaságban, már jó eredvioh^osaár 1 Pusita'^IoeosJ^ Egy erdőöli tótnyllveíiíblrja^az áűlíjt* - mely Zemplénmegyében^ van; ÁLLÁST KERESŐK, ALLATOK. Eladó ts?an h0 S eg enlő e en é l k khü-, nfien díszlik.' Szőlők, kérték, körülkerítéséhez a legalkalma- rin^pgrettm^sn^jbólittdb." ára ',8 frt. Esendő 200 méterre tstüek, aride?jgy^p^ b^m. néí ḥ " : " "radalm, intézoség^ Xeliyér Y o r k s h i r e áfl?má3 S ;yerebéíy d. a Ugyanott VEGYESEK. kezesütasüás melllékelietik. Érmellék! első szőlöojtványtelep" Nagy-Kágya, utolsó posta Székelyhíd. Szőlőojt^ányoklnég Tokaji bor kapható herczeg Windiseh - Graetz Lajos jószágigazgatóságánál Sárospatakon. Valódiságáért Kezesség Vállaltatik. 3637 A magy. kir. államvasutak igazgatósága, egyszersmind a többi részes vasutak nevékiálíilái magasabb diíjal: díszoklevéllel kitüntetve Grif Tett Ar?éi drassól uradalmában u. p. Konca. Szétküldés ab Alvincz és ' Szászrégen. 3047 ]Aumy,i Haszonbérlbe Vetőmagvak. Ciazdatiszti Millenlumi nagyéremmel kitünállást őhajt május- 4*ére : egy-.. tetett gazdaságból. Nagybani (izrl.) nőtren jó bizonyítványok- termelésre alkalmas" kdránérö.cinquabtlnő" tengeri ^ és ^ugy Ő csáaz. és kir. Fensége elfoglalni, ki a ezukorrépa ter- József föherczeg és Czim a. kiadóhivatalban.:, 3731 Keresek "prafrie" 1 kslyn^e" "te^f, Ö királyi Fensége FUlőp gó0_600 hol^ny^bé^letet. Aján- Szász-Coburg- Az adai á q.-lílnt ötforintjával zsáknél- Gothai berezeg udv lsagyac. -kir.. főldmives-iskolát., Becskerek, etadók Éfzeqt-Ivány -BSŐ Arno'd"Sslttarfó? ke 37a7 : : száiiitója Ságban gyermekkorától fogva Itirtok egy tagban,113 hold szép belső- gazda^öbb^ve^áifeg^kvassó 8 MérséKelt Dr. Lendl Adolf, ségpl^uillakással eladó.^ozlm beszél, magyarul, tótul, síerbül hatni válaszbélyeggel. 3722, praeparatoriuma és románul, szakképzettségének megfelelő állást keres, az állást ^ Eladtó^ ^ és iftzonnal^u elfoglalhatja. Isme- dú^ művészies ^ésezetekkelí tanszerkészitő- Ára^rriOQO^fXÍzim a^wa- két éve hogy Szallcznél készítetett, ára 115 frt. Czim a Intézute Birtokbérkeadás. kiadóhiváfalban. 3736 B Ü B & P E S T, Eöldmives- egymással teljesen xis»zefüggő. Magy. k r. államvasutak. II. Donáti-u. 7. nemesmríok^e^yütte^n avagy Legmagasabb és magas elis- Hirdetmény. merések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 ; Iskolát kitűnően végzett,katonai belsőség, elégendő " gazdaság tf.lsbfl, kényf iírtes nrllakkal, hyitásá napjától érvényes XXI. emissök és madarak megfelelő gazdasági 'épületek- pótlék lép Mettie^mely a neve- természethü,művészi és tarkel, nagy belsőséggel. A szántalak Vasúti áflomás^gy kilo- "Bze^'póaék példányai a m. tós kitömésére. Xőtlen «Ímtart a áné^t WM! ^Ozlmá - gazdatiszt, 18 évi. gyakorlattal méter. Értekezhetni a tulajdonosokkal : Fábián János alis-* ; szakosztályában példányonklnt Az állatok friss állapotban kir. állanxva«ulak díjszabási- Jutányos árak. ^-^el«lszti, esetleg, segédtiszii alatt a kiadóhivatalba kér. ^ pán, Kassa; Pongrácz Jenő előleges pfeáparatio nélkül Orosháza. 3727 Ar igazgatóság. küldendők be. Hirdetmény. azgatőságának értesítése szent, kereskedelemügyi m. kir., inistér ur Ő nagyméltósága ITörleszt. kölcsön A földbirtokokra, i Ingatlan- in JelzUor-l 1 Fo * * 'orgalml-xntézet, idapest, Táeil-Urai a*.] I ' JFw otelíl nttrchlában, tgyedüu, mely hmtatagcku e UgttkinUlytfib 1 földbirtokotoktól ajanlv* - ' időpontig bál küldendő be, ség gyűjtő p tiz évig is eltartó kévekötelek 4V2 mim vastag, 150 c/rn hosszú egy próba postacsomag 200drb-al Ifrt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyanily portiókötelek vastag, 200, c'rn. darab 15 forintért szállít utánvét mellettúgyszintén más gazdasági kotélnemüeket ajánl legjutááyosabb árakon Bellán Mátyás, Bács-Cséb. 30S3 Magyar kir. államvasutak 598Ü4/A/IV. sz. Hirdetmény. Vonatok megállása: ra 30 perczkor érit igazgatóság. 397. síim. Magy. kir. államvasutak. tízletvezetsség Delbreczentocn. Pályázati hirdetmény. kir,. államvasutak Nyíregyháza állomásán 1897. juliua Itanáó hát-óm. évi időtartamra ezen Vénrdéglő bérletére árt ajánlati tárgyalás hirdettetik.- " lt ajánlatok 16 a. posta utján jelen pályáza épület íegteküfthefők, Síért fs az ' ajánlattevők ícek elfogadják. Az ilzletvezetiiség. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: A sertés javítása és hizlalása mm gazdák és hizlalók használatára. Hl, Irta K. K'uffy Pál., Árg. pgrtómentes küldéssel I forin 10 krajszéiv
Bérszántás gőzekével. A legújabb eredeti Fowler-réle Compound Közekékkel talaj lésre vállalkozik W O L F F E R N Ő gözszántási vállalkozó, Budapest, Kelenföld, Powler-telep. 16 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 28. 34. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. E l s ő r e n d ű m a n i l a k é v e k ö t ö f o n a ' a t bármily szerkezetű ara tógéphez^ 43 forintért szállít a Szegedi kenderfonógyár részv. társaság SZEGEDEN. Csemlczby és T á r s a BUDAPEST, I. ker., Városmajor-u. 57. szám. A t. gazdaközönség, figyelmébe ajánljuk törvényesen védett állatgyógyászati készítményeinket: P O R C É I N biztos óv- és gyógyszer sertésvész ellen darab sertés számára szolgáló adagokban ára 3. Kólika-cseppek lovak számára... Egy üveg 60 kr. S r o p p e r S a m u l e z ő g a z d a s á g i g é p r a k t á r a Budapest, Yiíczi-körut 52. Ajánlja mérsékelt árakon á jelen idényre SACK RUDOLF legújabb rendszerű és a legmesszebb menü igényeknek is megfelelő i többsoros r é p a k a p á l ó g é p e i t, eredeti Sack aczélekéit és azokra ugy a szőlő, mint burgonya, Deering-féle kévekötőgép. kukoricza stb. mivelése czéljábót szerelhető készülékeket. Bestitntions-fluid (ÜditS szesz) lovak számára Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. ttó^g&^wrtgilfn^ttom ^jtoliti^ UgrjraM A tervek, a költségvetés, a k»rut P B6. e í. ^ópcsőf'lv^éni. ^Tz^tój évmískofe ban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatokat legkésőbb 189T. évi május hő 11 ín déli 1: 2 óráig kell benyújtani a igazgatóság építési főosztályánál (Teréz-kSrut 66. sz. II. emelet H ). ajtó). Az ajánlatokat 50 kros, az ajáhlkt mellékleteit ivenként II i kros ^hélyegg telve és következő felirattal kell benyújtani: Ajánlat a Misko Csak az összes munkákra tett ajánlatok-fognak figyelem megelőző napon, vagyis 1897. évi május hó.10-én déli 12 óráig 9( pénzt kell a magy. kir. államvasutak központi főpénztárnál (/ ; készpénzben, akár állami letétekre alka' - >- " az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jeg cfolyam. szerint s Csak idejekorán beérkezett írái nlíttok szolgálnak L tárgyalás alapjául, aynyel adandók fel. Az üzletrezetőség. Lapunk bekötési táblája 1 fi j t 3 6 k r é r t (portómentesen) kapható kiadóhivatalunkban. fükaszálógépeire, marokrakó- és kévekötő aratógépeire, valamint «gészen aczélbii készült SZÉNAGYÜJTŐ és s2énaforgató gépeire, mely gépeket teljes jótállás mellett szállítja jutányos árakon. Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások, tiz darab tiszta magyar fajú 3 éves tenyészbika és 8 darab nyugöti fajú Siemmenthali és Innthali kerosztezésü 2 éves tenyészbika kozódások Nagymihályra bikák is megtekinthetők. Nagymihály, posta-, távírda- é HnoHi A L B I O N fűkaszáló gépek, A L B I O N Ko. GREGOR & Co. angol srípkjflr melyek az összes hazai versenyeken kitüntetésben részesültek, legutóbb a turkevei gépversenyen arany éremmel dijaztattak, kaphatók G R A E P E L H U G Ó g é p g y á r o s n á l, Budapest, V Külső Váczi-ut 46. szám. 3715 Árjegyzék ingyen és bérmentve. Árjegyzék ingyen és bérmentve..pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek). Báró Glaubitz Alfonz, méhészetéből eladó élő méhek a mig a készlet tart. Az élőméh családok Dzirxon kaptárakban a következő árak mellett adatnak el: 1 drb 30 kér. kaptár 1 mhcsaláddal 10 frt. Minden család 1 2 éves, krajnai, magyar, vagy magyar olasz keresztezésű fiatal anyákkal. Állandóan kaphatók, méhészeti termékek, kaptárok, eszközök és gépek, minden nagyságú, üveg és bádog méztartályok, használt állapotban. A Tajtenyésade állományból, Normandia óriás nyulak, diszsalamhot, fajbaromfi és a tenyésztéshez szükséges tojások. Bővebb felvilágosítást ad 3678 báró Glaubitz Alfonz, méhészeti és gazdasági kiviteli te'epe Budapest VII. ker.. Garay-tér 11. sz.