A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon."

Attila Németh
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes példán keresztül felhívjam a figyelmet napjaink talán, de a jövő biztosan legnagyobb problémájára, az ivóvíz helyzetére. Elsőként érdemes megismerkedni az utóbbi évek kedvenc példázatával, amely a Szent Máté sziget rénszarvasaiként híresült el: a történet 1944-ben kezdődött, amikor 29 rénszarvast telepítettek Szent Máté szigetére. Ideális körülmények közé kerültek, nem volt ragadozó, amely veszélyeztette volna őket; vastag, bőséges zuzmóréteg fedte a talajt. Az állomány szépen gyarapodott, 1957-re elérte az 1350, majd 1963-ra a 6000 egyedet tele szokatlanul hideg volt, ami az egyébként is nagyon megritkult növényállománynak súlyos károkat okozott. A megmaradt növényzet már nem volt képes eltartani a túlszaporodott populációt és azok éhen haltak telét már csak 42 rénszarvas élte meg. (lásd. 1. ábra) 1. ábra Szent Máté szigetek rénszarvas-állományának alakulása (egyed) A 2. ábra már egy sokkal jobban ismert görbét, az emberek földi elszaporodásának a görbéjét mutatja. A hasonlóság elsőre is szembeötlő, de ha összevetjük a két görbét (3. ábra) rögtön látszik az egyik lehetséges jövőkép, ami az emberiséget várja. A fő különbség: az emberiségnél nem a zuzmó, hanem az ivóvíz lesz a korlátozó tényező.

Elsőként érdemes megismerkedni az utóbbi évek kedvenc példázatával, amely a Szent Máté sziget rénszarvasaiként híresült el: a történet 1944-ben kezdődött, amikor 29 rénszarvast telepítettek Szent

2 2. ábra Az emberiség lélekszámának az alakulása (millió fő) 3. ábra Rénszarvas és az emberi populáció változásának viszonya (relatív értékek) Nézzük meg ezután, mennyi is ez a vízmennyiség, amit elhasználunk. Egy embernek legalább öt liter folyadékra van szüksége naponta az életben maradáshoz, tíz liter kell ahhoz, hogy elfogadható

Nézzük meg ezután, mennyi is ez a vízmennyiség, amit elhasználunk.

3 higiéniás feltételek között éljen és kb. 30 liter, hogy emberhez méltó körülményeket teremtsen magának. Ehhez képest a 4. ábra megmutatja, milyen mértékű vízpazarlás folyik egyes országokban. Még súlyosabb a helyzet, ha meghúzzuk az 50 l/fő/napos vonalat, amely azt jelzi, mekkora vízfogyasztást szabadna legfeljebb elérni egy országban, hogy a ne csökkentsük tovább a Föld ivóvízkészletét. Ezt az értéket figyelembe véve láthatjuk, hogy hazánk is a pazarló országok közé tartozik, a fenntartható fejlődés elvárásainál több mint háromszor nagyobb vízfogyasztásával. 4. ábra A világ néhány országának vízfogyasztása Természetesen minden szakma ki tudja venni a részét a vízháztartás védelmében: a mérnökök tervezhetnek vízgazdaságos technológiákat, az agronómusok odafigyelhetnek az öntözési eljárásaikra, de az igazi változást a politikusok tudják elérni a vízbarát gazdaság-politika kikényszerítésével. Mit kellene tehát tenni? 1) A legfontosabb lenne értéket adni a víznek. A mai elanyagiasult világunkban sajnos, aminek nincs értéke azt nem is tekintik védendőnek. Ahhoz, hogy érezzük a víz értékét minden árunál meg kellene fizettetni az előállítása során elszennyezett víz árát. E

Ezt az értéket figyelembe véve láthatjuk, hogy hazánk is a pazarló országok közé tartozik, a fenntartható fejlődés elvárásainál több mint háromszor nagyobb vízfogyasztásával. 4.

4 vízmennyiséget, amit a szakma virtuális (látszólagos) víznek nevez, beszámítva az árakba igen jelentősen átrendezné a ma ismert árakat. Az 5. ábrán alapján nézzük néhány jól ismert termék többletárát (azt a pénzösszeget, amit a ma ismert ár felett kellene fizetni, hogy kifizessük a virtuális vízmennyiséget): kávé: Ft/kg csokoládé: Ft/kg marhahús: Ft/kg csirkehús: Ft/kg tej: +300 Ft/liter 5. ábra Virtuális víztartalom egyes termékekben 2) Diffúz forrásokból származó szennyezőanyagok megfékezése. Napjainkra a szennyvíztisztítási technológiák elérték azt a szintet, amikor már elméletben nem kell aggódnunk a városok által okozott nagy mértékű vízszennyezések miatt. Így előtérbe került a diffúz forrásokból (autóutak lemosódásai, műtrágyázás, stb.) származó szennyezések hosszú távú károsító hatása. Ezek közül az emberiségre nagy valószínűség szerint a gyógyszermaradványok fogják a legnagyobb gondot okozni. Wise gyűjtése szerint évi körülbelül t antibiotikumot fogyaszt el az emberiség évente, amiből kb t kerül a vizekbe. Ezek az összetevők már most számos problémát okoznak: Simon (2007) kimutatta a gyógyszer-rezisztensé vált mikro-organizmusok megjelenését a korházi szennyvizekben, Toppari (2006) kimutatta az összefüggést a nemzőképesség csökkenése és a gyógyszermaradványok között (embernél és állatnál is), McGee (2008) bizonyította: a hormonkészítmények hatására a halak életösztöne csökken.

+7200 Ft/kg marhahús: +4800 Ft/kg csirkehús: +1170 Ft/kg tej: +300 Ft/liter 5. ábra Virtuális víztartalom egyes termékekben 2) Diffúz forrásokból származó szennyezőanyagok megfékezése.

5 3) Oktatás fejlesztése Mint minden területen, igazi áttörést itt is csak az oktatással és kiemelten a fiatalok oktatásával lehet elérni. Az elmúlt öt évben összesen több mint 800 mérnök hallgatónak tettem fel a kérdést: ha egy gyár vizet vesz ki a folyóból, majd használat után azt visszaereszti, akkor melyik cső van a folyás irányon feljebb a kivételi vagy a visszaeresztési. Sajnos a hallgatók 84%-a szerint előbb kell kivenni, mint visszaengedni, azaz értelemszerűnek veszik, hogy a gyár szennyezi a vizet. (Hiszen, ha nem szennyezné, akkor mindegy lenne melyik van előbb.) Szerencsére nem mindenhol e szemlélet uralkodik. De amíg az az gondolkodás, hogy a folyó azért van, hogy szennyezzük világszerte el nem terjed, nem várható jelentős változás vizeink állapotában.

irányon feljebb a kivételi vagy a visszaeresztési. Sajnos a hallgatók 84%-a szerint előbb kell kivenni, mint visszaengedni, azaz értelemszerűnek veszik, hogy a gyár szennyezi a vizet.

Hasonló dokumentumok

ELÚSZIK A PÉNZÜNK. Szükséges eszközök: Egy literes mérőedény, számológép, óra. 1 oldal; összesen 5

ELÚSZIK A PÉNZÜNK. Szükséges eszközök: Egy literes mérőedény, számológép, óra. 1 oldal; összesen 5 ELÚSZIK A PÉNZÜNK Célok: A gyerekek értsék meg, hogy a víz korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természetes erőforrás, melyet hajlamosak vagyunk jelentős mértékben pazarolni. Egyszerű mérésen keresztül