REGIONÁLIS FEJLESZTÉS, MUNKAHELYTEREMTÉS TÁVMUNKÁVAL Forgács Tamás, Ph.D. hallgató PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Spatial development and alternative employment using telework The spreading of telework offers benefit in both micro and macro environment. On the micro level, the companies can save significant costs (around 10-50% of their operational costs), and these savings can be turned into improvements. The investments during establishing telework places have a great influence on the macro level as well. The telework can be an important factor in the growth of the employment, competitiveness and therefore in GDP growth as well. The companies working with teleworkers are enabled to have different priorities in the site selection, using another cost effectiveness factors (eg. wage level, real estate costs, etc). This increases the competitiveness of the regions with lower office and wage costs. Regional telework offices could offer a cost effective solution for companies, and a new alternative for regional development for underdeveloped regions. Gazdaságpolitikai körkép A távmunka terjedése világjelenség. Felmérések (EMERGENCE projekt, 2002; SIBIS projekt, 2003) igazolják, hogy a távmunka terjedése évek óta mintegy 20-30%-os növekedést mutat, és alkalmazásával mind munkaadói, munkaválói, és össztársadalmi szempontból jelentős előnyök érhetők el. Magyarországon ezidáig nem készült hivatalos felmérés a távmunkások számáról. Az MTA Szociológiai Intézetének 2005-ös becslése szerint ez a szám, az aktív munkavállalók 0,4-2,6%-a közé tehető. Az EU átlag 13%, észak-európai államokban 25%, Németországban 17%, Ausztriában 13% a távmunkások aránya (Eurostat, 2002). Az Egyesült Államokban ez az arány 25%, amely mintegy 30 millió munkavállalót jelent. Kimutatások szerint a távmunkások aránya évente 20-30%-kal növekszik, de Németországban például évente 100%-os növekedést mutattak ki 3 év alatt (Empirica, 2003). A statisztikák szerint tehát a távmunka egyre komolyabb gazdasági tényezővé fejlődik. Forgács Tamás 2007. március 1. oldal, összesen 6
Ábra 1 A távmunka elterjedtsége Európában és az USA-ban (SIBIS projekt, 2003) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kezdeményezésére, az Európai Tanács az Európai Bizottsággal egyetemben, a szociálispartnerek közreműködésével 2002-ben Brüsszelben a felek aláírták az Európai Távmunka Keretmegállapodást. Ez a megállapodás irányelveket tartalmaz a tagállamok távmunka szabályozási rendszerének kialakítására vonatkozóan. Az utolsó, 12. irányelv szabályozza, hogy a tagállamok az irányelveket integrálják jelenlegi rendszereikbe. A Keretmegállapodás hatására Magyarországon az Országgyűlés a 2004. április 26-i ülésnapján fogadta el a 2004. évi XXVIII. törvényt, amely a hagyományos munkaviszonyra építve, a Munka Törvénykönyvébe bevezeti a távmunkavégzés fogalmát, valamint több kapcsolódó törvényt is módosít (személyi jövedelemadó, munkavédelem). Ez a szabályzás megfelel a brüsszeli megállapodásban lefektetett irányelvekkel. A törvény definíciója a távmunkára A távmunkát végzőmunkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végzőés a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló. (2004. évi XXVIII törvény 192/D. ). Az Új Magyarország Fejlesztési program (ÚMFT), Társadalmi megújulás Operatív Programjának (TÁMOP) 2. prioritása, amelynek az alkalmazkodóképesség javítását tűzte ki célul, a A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése programjának leírásában az alábbiakban fogalmaz a távmunkáról: A gazdasági tevékenységek átszervezése és átalakítása a teljesítmény növelése érdekében a folyamatos technológiai innováció és a globalizáció következtében a gazdaság működésének állandó jellemzőjévé vált. Ezért szükséges a gazdasági szerkezetváltás kezelésének és előrejelzésének támogatása. ( ) A változásokhoz való alkalmazkodás és a munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság együttes erősítése jegyében támogatjuk a nem hagyományos foglalkoztatási formák, (távmunka, részmunka) elterjesztését, amennyiben az hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. A vállalatok (és egyéb szervezetek) szervezeti kultúrája fejlesztésének részeként ösztönözzük az irányítási, munkaszervezési, Forgács Tamás 2007. március 2. oldal, összesen 6
humánerőforrás-gazdálkodási rendszerek korszerűsítését. (TAMOP, 2007). A prioritáshoz összesen 184 milliárd forint van hozzárendelve. A távmunka a munkaadói és munkavállalói előnyök mellett a társadalmi és EU irányelvekhez is szorosan illeszkedik és támogatja céljait. Az alábbi SWOT elemzés a távmunka makrogazdasági szempontból történőelemzését ismerteti. ERŐSSÉGEK A vidéki foglalkoztatottság növelése Közúti forgalom csökkenése Csökkent munkaképességűek esélyegyenlősége Lehetőség a kismamák és tanulók számára Növekvőinfokommunikációs ellátottság LEHETŐSÉGEK Nemzetközi távmunka lehetőségek Életen át tartó tanulás Hátrányos helyzetűrégiók felzárkóztatása Csökkenőmunkanélküliség GYENGESÉGEK Irodapiac stagnálása Gyakorlati tapasztalat hiánya Támogatások hiánya FENYEGETÉSEK Jogi környezet felkészültsége Gyengülőtársadalmi kapcsolatok Ábra 2 A távmunka társadalmi hatásainak SWOT elemzése (MTMSZ, 2006) A távmunka makrogazdasági modellezése A távmunka elterjedése előnyt jelenthet mind mikro, mind makro szinten. Mikro szinten a távmunka alkalmazásával a vállalatok jelentős költségeket takaríthatnak meg (üzemeltetési költségek 10-50%-át), amelyeket fejlesztésekre fordíthatnak. A hatékonyabb szervezés és működés jelentősen segítheti a vállalat növekedését. A növekedés további munkaerők foglalkoztatását igényelheti. A foglalkoztatás növekedése és a távmunkahelyek létrehozására fordított beruházások makro szinten is jelentős előrelépést jelenthetnek, mind a foglalkoztatásra, mind a GDP növekedésére vonatkozóan. A vállalatoknál felszabaduló forgótőke, valamint a versenyképesség javulásával elért fejlődés komplex hatást fejthet ki a makrogazdaságra. A hatékonyabb termelés és technológiai fejlesztések által növekedhet a vállalatok teljesítménye és mérete, amely további munkaerőt igényel. A vállalat fejlődésének valamint az életszínvonal növekedésének hatására növekedhetnek a munkavállalók kiadása illetve megtakarításai is. Az alábbi ábra a távmunka hatásait és összefüggéseit próbálj komplex módon szemléltetni. Forgács Tamás 2007. március 3. oldal, összesen 6
Ábra 3 Távmunkával hatásainak komplex makrogazdasági modellezése A fenti ábrán a pirossal van jelölve a makrogazdasági modellben a távmunkával kapcsolatos beruházások során indukált elmozdulás. A bal felsőgrafikon azt jelöli, hogy a javuló termelékenység következményeként megnövekedett munkaerő kereslet hatására nő a foglalkoztatottság. Az alatta levőgrafikon szemlélteti a versenyképesség javulása által, valamint a megnövekedett munkaerővel termelt többlet, továbbá az ezt támogató beruházási igény által megnövelt a bruttó hazai összterméket (GDP). A juttatások és felszabadult tőkéből visszajuttatott bérnövekményből következően, valamint az új munkakörnyezet megteremtése által növekszik az aggregát kereslet is. A nem fogyasztásra fordított többletjövedelmet pedig a munkavállalók megtakaríthatják, ezzel növelve a lakossági megtakarítások összegét is, mint z a jobbszélső grafikon is ábrázolja. A távmunka elterjedése makrogazdasági szempontból tehát pozitív hatást gyakorolhat a gazdaságra a költségcsökkenés révén ugyanis forgótőke szabadulhat fel mind a munkaadók mind a munkavállalók oldalán. Ez kiváltja a kereslet és kínálat egyidejű növekedését. Ez növeli a GDP-t, a foglalkoztatást, a fogyasztást, valamint a megtakarításokat. foglalkoztatásra vidéki foglalkoztatás javulása, foglalkoztatottak számának növekedése, kismamák- foglalkoztatásának növekedése, részmunkaidős foglalkoztatás terjedése, csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának növekedése révén, oktatásra távoktatás terjedésén, az informatikai alapműveltség növekedésén keresztül, környezetvédelemre légszennyezés csökkenése, közlekedési dugók csökkenése által, esélyegyenlőségre kismamák, egyetemisták, mozgáskorlátozottak foglalkoztatási esélyei javulásával, vidékfejlesztésre informatikai ellátottság növekedése, a foglalkoztatás növelése növeli a helyi keresletet, ezáltal a helyi ipart is fejlesztheti. Forgács Tamás 2007. március 4. oldal, összesen 6
A távmunka elterjedése, a munkaszervezési mód jellegéből adódóan, csökkenti a foglalkoztatott munkaerőlakóhelyének szerepét a telephelyválasztás során. Ennek megfelelően a tudásalapú, elsősorban tercier ágazatban tevékenykedővállalatok számára lehetőség nyílik hogy más, költséghatékonysági szempontok alapján válasszák meg telephelyüket. Ez a jelenlegi regionális különbségek figyelembe vételével elsősorban az alacsonyabb munkabéreket és ingatlanköltségeket támasztó régiók számára lehet előnyös. A szolgáltató vállalatok telephelyének függetlenítése a munkaerő elhelyezkedésétől, valamint a természeti adottságoktól, nagyban javíthatja a regionális különbségeket, a humán erőforrás képzettségi szintjét, a projektalapú munkaszervezés pedig segítheti a távmunkát alkalmazó vállalatok felzárkóztatását és versenyképesebbé tételét. A távmunka munkaszervezése miatt szétválik munka és a hely, azaz ún. helyfüggetlen munkavégzésről beszélhetünk. Ezt a helyfüggetlen munkavégzést nemzetközi viszonylatban is értelmezhetjük. A térségi távmunka centrumok, mint regionális operációs és tudásközpontok, valamint a távmunka által távolságfüggetlenné tett munkavégzés alapjaira építve nagy jelentőséget kaphat a nemzetközi távmunka is. A nemzetközi vállalatok magyarországi távmunkavállalókkal dolgozva azonnali költségcsökkentést könyvelhetnek el, míg a munkavállaló országában (jelenleg Magyarországon) munkahelyek jönnek létre, azaz nő a foglalkoztatottság. A bérkülönbségre épülő gazdasági kapcsolat felismerése az iparág bérszínvonalának emelését is kiválthatja, ezzel javítva a lakosság életszínvonalát. A távmunka-házak vidékfejlesztőhatása A távmunka tehát egyedi lehetőséget biztosít a vidéki foglalkoztatás növelésére. A vidéki munkahelyek létrejöttéhez ugyanis sem a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, sem ipar telepítésére nincs szükség. A távmunka gyakorlatilag pontszerűvidékfejlesztést tesz lehetővé, bármely kiválasztott térségben. A távmunka révén történővidékfejlesztés legegyszerűbb példája a kistérségi távmunkaház létrehozása. A távmunkahelyek létrehozásához egy a munkavégzésre kialakított ingatlanra, és infokommunikációs ellátottságra van szükséges. Ma Magyarországon ilyen a távmunkához szükséges ingatlan és infokommunikációs ellátás gyakorlatilag bárhol rendelkezésre tud állni. Ezt a távmunkában rejlővidékfejlesztési lehetőséget ismerte fel a dabasi és nagykátai kistérség is, ahol már elindultak erre vonatkozó projektek. A dabasi kistérségben, Örkényben egy INTERREG-os projekt keretében 2007 végére készül el egy távmunka-ház, amely 22 távmunkás foglalkoztatására lesz alkalmas. A nagykátai kistérségben elkészült egy kistérségi távmunka stratégia, amely ajánlásai alapján várhatóan itt is elindult egy távmunka-ház megvalósítási projekt. A téma felől érdeklődik még több kistérség is (pl. gödöllői). A távmunka-házak gazdasági racionalitását munkaadói szempontból a kihelyezett tevékenységeken elért költségcsökkentés jelenti. A távmunka-házban végezhetőmunkák (pl. adatrögzítés, adatfeldolgozás, ügyfélszolgálat) során a legnagyobb költség ugyanis a bér és ingatlan, amelyek Budapesten kívül mintegy 30-50%-al alacsonyabbak. Az átszervezés költsége pedig a kimutatások szerint már az első3-5 hónapban megtérül. Felhasznált irodalom Dr. Bihary Pál (szerk.): Tanulmányok a távmunkáról. Bp.: BMIK, 2006. 634. p. Paál Kálmán (szerk.): Távmunka tanácsadó. Bp.: KJK-KERSZÖV, 2003. 226.p. Forgács Tamás 2007. március 5. oldal, összesen 6
Dr. Oroszi Sándor: A munkapiac makro-környezete I-III. Előadás vázlatok. Pécs, PTE, 2005. Forgács Tamás et al.: Cost benefit analysis of telework. Tanulmány, Bp.: CEMS-PwC, 2006. 76.p. Európai Bizottság: Európai Távmunka Keretmegállapodás (2002), http://ec.europa.eu/employment_social/news/2002/oct/teleworking_agreement_en.pdf, 2006. június Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium: 2004. évi XXVIII törvény, http://www.tavmunka.org/tamusz/munkatvk_tavm.phtml, 2006. június Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=762564084&v=303163782&l=&d=1&mf=&p=letoltes_tamop_070109.pdf, 2007. március InnoVisions Canada: Studies, Stats, Facts telework, telecommuting etc, http://www.ivc.ca/studies/index.html, 2006. június The institute for employment studies: Telework related publication, http://www.employmentstudies.co.uk/pubs/index.php, 2006. június EMERGENCE projekt: e-work in Europe, http://www.emergence.nu/pubs/index.html, 2006. június EMERGENCE projekt: Statistical Indicators of ework, http://www.emergence.nu/pubs/index.html, 2006. június SIBIS project: Statistical Indicators Benchmarking the Information Society, http://www.sibiseu.org/statistics/stat_ind.htm, 2006. június Forgács Tamás 2007. március 6. oldal, összesen 6