Myologia Angiologia
Általános izomtan (Myologia)
Fogalmak: origo insertio punctum fixum punctum mobile A fascicularis elrendezés alapjai biceps triceps quadriceps izmok Intersectiones tendineae Fusiformis - párhuzamos unipennatus bipennatus Digastricus - biventer
Izom fasciculusok helyzete bipennatus izomban (m. interosseus dorsalis) A fasciculusok két k t oldalról rögzülnek az ínhoz Vékony ín n az izom közepk zepén
Közbeiktatott inas szakaszok izomban (musculus rectus abdominis). Széles, lapos ín n = aponeurosis, a musculus obliquus externus abdominisben. Intersectio tendinea aponeurosis
IZOM FASCICULUS IZOMROST (EPIMYSIUM, PERIMYSIUM, ENDOMYSIUM)
A vázizom v harántcs ntcsíkolata a miofilamentumok és s a miofibrillumok szabályos elrendeződéséből l adódik dik hosszmetszet keresztmetszet
Vázizom EM képe: hosszmetszet
Vázizom EM képe: keresztmetszet
Receptor idegvégz gződések vázizomban: izomorsó (A) és ínorsó (B) Ax: velőhüvelyes velyes axon Nyilak: az ín kollagénrost kötegei
Effektor idegvégz gződés s a vázizomban: v motoros véglemez v (ideg-izom izom szinapszis) A motoros véglemez v minden izomrost felszínén n megtalálhat lható.. A szinapszis transzmitter anyaga az acetilkolin. A szinapszisban nikotinos acetilkolin receptorok vannak. A felesleges acetilkolin elbontását t az acetilkolinészteráz z enzim végzi. v mnj: mioneurális junkció (motoros véglemez) v Acetilkolin észteráz z lokalizáci ciója a motoros véglemezbenv
Az izmok emelő- rendszereket mozgatnak: a mozgás ereje nagyobb, ha az erő karja hosszabb (az izom tapadása távolabbt van az ízület tengelyétől). l). A mozgás s gyorsabb ha az izom tapadása és s az ízület tengelye közelebb vannak. Vannak egykarú- és kétkarú emelőszer szerű konstrukciók (A: kétkark tkarú triceps brachii; B: egykarú triceps surae; itt az erő karja hosszabb, mint a teher karja; C: egykarú biceps brachii; itt az erő karja rövidebb, r mint a teher karja) Nagyobb erő Nagyobb sebesség
A musculus brachialis anatómiai felépítése és s emelő működése (az egykarú emelő alátámaszt masztását t a könyk nyökízület mozgás- tengelye jelképezi) INSERTIO A kontrakció hatására a humerus és s az ulna egymáshoz közelít t (flexió) VENTER TENDO
AZ IZOMROSTOK ÉS S AZ ÍN N TÖMÖTT T TT ROSTOS KÖTŐSZK SZÖVETÉNEK ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA SA BASALIS LAMINA ÉS S RÁCSROSTOK R RÉVÉNR
AZ IZOMROST SYNCYTIUM A syncytium myoblastok fúzif ziójából jön n létre l a fejlődés s során. A myoblast fúzió eredménye egy hosszú,, sokmagvú sejt ( myotube( myotube ). Ennek további diffe- renciálódása során n megjelennek a cito- plazmában a myofibrillumok. VégülV idegrostok kapcsolódnak az izomrosthoz (innerváci ció). A differenciálódott dott izomrost bazális laminája alatt differenciálatlan satellita sejtek vannak, amelyek szüks kség esetén n myoblasttá alakulva, regeneráci ciót tesznek lehetővé.
A hosszú ujjhajlító izmok ínhüvelyei a csuklón és s a kézen. k Az ínhüvelyek külső fibrosus és s belső synovialis rétegekbr tegekből állnak. A belső synovialis réteg az inat is borítja, és s a rajta lévől synovialis folyadék k miatt az inak könnyen elmozdulnak. Vagina communis tendinum musculorum flexorum Vagina tendinis musculi flexoris pollicis longi
Az izmokat fasciák választják el Fascia superficialis: az egész testet, a bőr alatt borító fascia (pl.: az emlő mirigyállománya a felületes fascia lemezei között helyezkedik el). Fascia profunda: izmokat, izomcsoportokat borít/elválaszt (pl.: fascia brachii, fascia lata). Testüregi (subserosus) fascia: a hasüreg és a mellüreg savós hártyái alatti fascia lemez (pl.: fascia endothoracica).
ANGIOLOGIA A cardiovascularis rendszer anatómiai és s szövettani alapjai
A szív üregeinek és s nagy ereinek öntvénye. nye. ARCUS AORTAE: nagyvérk rkör r kezdete TRUNCUS PULMONALIS: kisvérk rkör kezdete A vérkeringv rkeringés s központja k a szív, amely pumpaként mozgásban tartja a vért, v amely így zárt z csőrendszerben (az erekben) kering (Harvey, 1628). Bal kamra Jobb kamra
Az érrendszer artéri riákból, arteriolákb kból, kapillárisokb risokból, venulákb kból és s vénákbv kból tevődik össze: az artéri riák k fala vastagabb, rugalmas rostokban és s simaizomban gazdagabb, mint a vénák v k vékony v falai: a tágult gulékony vénák v azonban a keringő vér akár r 55%-át t tartalmazhatják. VÉNA ARTÉRIARIA
Az erek funkcionális csoportosítása sa Szélkaz lkazán-erek: az aorta és s truncus pulmonalis, amelyek a szív v pumpa-energi energiáját használva, rugalmasságukn guknál l fogva tovább bbítják k a vért. v Disztributív v erek: a testtájak felé vezető nagy artéri riák k (pl.: a. axillaris, a. brachialis) Rezisztencia-erek: erek: izmos artéri riák és arteriolák, amelyek a periféri riás s ellenáll llást szabályozz lyozzák. Kicserélő erek: kapillárisok és s venulák, amelyek a molekulák k transzportjával foglalkoznak. Reservoir-erek: erek: a vénák, v amelyek igen sok vért tudnak tárolni t lumenükben. Szélkaz lkazán Windkessel
Az erek anasztomózisai Artériás anasztomózisok: konvergencia anasztomózis (a. vertebralisok egyesülése a. basilarisszá), end-to-end anasztomózis (arcus palmaris spfc.). Kollaterális anasztomózis/keringés: főleg ízületek körül találhatók, és biztosítják az ízület jó vérellátását (rete cubiti, rete articulare genus). Vénás anasztomózisok: a végtagok felületes és mély vénái között venae perforantes futnak, amelyek a felületes vénák betegsége (varicositas) esetén a mély vénák felé vezetik a vért (az alsó végtagon jelentősek). Arteriovenózus anasztomózisok: a kis artéria és véna között közvetlen összeköttetés ( shunt ) van, amelynek átjárhatóságát simaizom szabályozza. Ha nyitva van, a vér nagy része nem kerül a kapillárisokba, hanem az anasztomózison át közvetlenül a vénába. Leginkább a bőrben van ilyen, szerepe a hőszabályozás.
Árkádszerű (end-to to-end) anasztomózisok zisok az arteria mesenterica superior és s inferior ágrendszere között k a vastagbél mentén n (angiográfi fiás s kép). k rteria mesenterica superior Anasztomózis zis (arcus Riolani) Arteria mesenterica inferior
Az alkar és s kéz k z artéri riái i korrózi ziós s készk szítményen: jól j l látszik l az arteria ulnaris és s az arteria radialis ágrendszere, és s az arcus palmaris superficialis és s profundus. a. radialis a. ulnaris
ARTÉRIÁK 1. Elasztikus típust pusú artéri riák: aorta, arteria subclavia. 2. Muszkuláris típust pusú artéri riák: arteria radialis, arteria princeps pollicis. 3. Arteriolák k ( 0.3( mm): 1-21 réteg simaizom és s endothel. Circulus arteriosus Willisii Arteria basilaris Ez egy konvergencia anasztomózis: zis: kétk arteria vertebralis egyesül. Arteria vertebralis mm
Elasztikus artéria ria (aorta) keresztmetszete Elasztikus rostokból álló lemezek az aorta falában
Muszkuláris típust pusú artéria ria keresztmetszete Idegátmetszetek az adventitiában lumen Simaizmok a tunica mediában
Vénák Reservoir-erek: erek: a vena cava superior és s vena cava inferior révén r n a jobb pitvarba juttatják k a vért. Felületes letes és s mély m vénákat v különíthetk thetünk el. A vénákban v billentyűk k vannak, amelyek az áramlás s szabályoz lyozásáért felelősek. Főként F az alsó végtagon fontosak az álló testhelyzet miatt (anasztomózisok zisok a felületes letes és s mély m vénák k között). k A nagy nyirokerek a vena cava superior rendszerébe ömlenek (angulus venosus).
Erek beidegzése Az erek falában érzőidegek és posztganglionáris vegetatív efferens axonvégződések vannak. Érzőidegek: érfal-receptorok (mechano- és chemoreceptorok). Glomusok: glomus caroticum, aorticum; az érfal mentén található érzékelő szervecskék, vérellátásukat a szomszédos nagy artériából kapják. Kemoreceptorok, amelyek oxigén-széndioxid-tenziót, ph-t érzékelnek. Keringési reflexekért felelősek. A muszkuláris artériák és arteriolák szimpatikus beidegzése noradrenalint szabadít fel, és folyamatos vazokonstriktor tónust biztosít. Az értágulat (vazodilatáció) a szimpatikus idegek aktivitásának kikapcsolása révén jön létre. Néhány szervben paraszimpatikus vazodilatátor idegek vannak: ezek transzmittere a vazoaktív intesztinális polipeptid (VIP). Szöveti mediátorok is hatnak a mikrocirkulációra, illetve közvetetten az artériák simaizmaira: pl.: hisztamin, NO.
A MIKROCIRKULÁCI CIÓ MORFOLÓGIAI ALAPJAI 1. A mikrocirkuláci ció a szervek lokális lis keringése, amely az oxigén- és tápanyag-ellátás s szempontjából l rendkívül l fontos. A mikrocirkuláci ció romlása súlyos s szervkárosod rosodáshoz shoz vezet. 2. A mikrocirkuláci cióhoz tartozó erek: arteriolák, kapillárisok és s venulák. 3. A mikrocirkuláci ció szabályoz lyozásában idegek (lásd előbb) és s humorális faktorok (lásd előbb) is részt r vesznek. 4. Az egyre kisebb arteriolák metarteriolákban folytatódnak: egyre kevesebb simaizommal. Ezután n a kapillárisok következnek k (csak endothel és s 1-21 2 pericita). 5. A kapilláris leágaz gazása előtti metarteriolában precapillaris sphincterként nt működő simaizom gyűrű van, amely szabályozza a kapillárisba jutó vér r mennyiségét. 6. A kapillárisb risból posztkapilláris venula,, majd venula lesz (utóbbi falában már r simaizom is van. 7. Vannak olyan metarteriolák k is, amelyek az arteriolákat venulákkal kötik k össze, kikerülve a kapillárisokat (lásd: arteriovenózus anasztomózisok). zisok).
Mikrocirkuláci ció A mikrocirkuláci ció azokat a folyamatokat jelenti, amelyek során n a mikroerek és s a szövetek anyagokat cserélnek: a szövetek táplt plálása és s a méregtelenm regtelenítése megvalósul. A mikrocirkuláci ció szabályoz lyozásában nemcsak az érrendszer önregulációja, hanem az erek beidegzése, a lokális lis kémiai k anyagok (pl.: széndioxid, NO, hisztamin) és s az erekben keringő hormonok (pl.: vazopresszin) is részt vesznek. Az idegek arteriola és s metarteriola simaizmokon végződnek és s noradrenerg tónussal t szűkítik az ereket: ez a vazokonstrikció. Az értágulat (vazodilatáci ció) ) kémiai k mediátorok révén r n jön j létre. Az endotélsejt nitrogén n monoxidot (NO) szabadít fel és s ez értágulatot (simaizom relaxáci ciót) okoz.
Arteriola scanning EM képe simaizomsejtek
Arteriola elektronmikroszkópos szerkezete: az endothelt 1-22 rétegben r simaizomsejtek veszik körül. k
Az arteriola simaizmainak összehúzódása szűkítő hatású: az endothelsejtek begyűrődnek az arteriola lumenébe (fekete).
Arteriolák k (1-4) és s a belőlük k eredő kapillárisok (csillagnál l metarteriola van) * 1 2 3 4
Kapillárisok típusai: t 1. Folytonos kapilláris (kép): izmok, agy. 2. Fenesztrált kapilláris: vese, endokrin szervek. 3. Sinusoid kapilláris: máj, lép, l csontvelő. Kapillárisok mérete: m 5-88 mikrométer (a sinusoidok ennél nagyobbak). Endothelsejt és s basalis lamina alkotja. Néha N periciták k vannak a bazális laminában.
Kapillárisok izomban és s kötőszk szövetben (rbc: vörösvv svértest a lumenben) rbc
Kapillárisok (A,B) és s arteriola (C) pericitákkal (P): scanning EM kép. k A periciták k stabilizálj lják k a kapilláris falát és s gátoljg tolják k az angiogenezist (kapillárisok képzk pződését, sarjadzását). P P P
Pinocitózis az endotélben
A mikrocirkuláci ció néhány ny szervben sajátos barriereket talál, l, amelyek szelektíven szabályozz lyozzák k a vérbv rből l a szöveti sejtekbe törtt rténő anyagtranszportot 1. A vér-agy v gát: g : a központi k idegrendszer mikroereit glia-réteg veszi körül, k amely az endotéllel együtt rendkívül l szelektív és s szabályozott transzportot tesz lehetővé a vér v és s az agyszövet között k mindig az agyszövet követelményeinek megfelelően. en. 2. A vér-thymus v gát: g : a csecsemőmirigyben mirigyben találhat lható, és s a thymusban fejlődő T-limfocitákat védelmezi. v A hám-h reticulum sejtek és s az endothel a basalis lamináikkal ikkal együtt alkotják. k. A vér-agy v gát g t károsodk rosodásasa
Angiogenezis (érképződés) Az embrióban ban a 3. héten h kezdődik: dik: hemangioblasztokból, l, amelyek nemcsak az érfalat, hanem a vérsejteket v is képzik. k Szület letés s után n a folyamat az endotélsejtek proliferáci cióját, új j kapillárisok képzk pződését t jelenti. Az endotél-prolifer proliferáció stimulátora tora a VEGF: vascular endothelial growth factor. A VEGF kötőszk szöveti sejtekben termelődik, termelődését a hipoxia serkenti. Az angiogenezis a sebgyógyul gyulás, a regeneráci ció, és s a növekedés s fontos jelensége.
Képek forrása Weir J, Abrahams PH: Imaging atlas of human anatomy. Mosby-Wolfe 1997. Thiel W: Photographic atlas of practical anatomy. Springer 1996. Fawcett DW: A textbook of histology. Saunders 1986. A Szegedi Anatómiai Intézet tudományos képarchívuma.
Képek forrásai Anatómiai Múzeum, Szegedi Anatómiai Intézet. Szövettani képgyűjtemény (Anatómiai Intézet, Szeged). Standring, S (Chief Editor): Gray s Anatomy. 40th Edition. Churchill- Livingstone, 2008. Delavier, F: Strength Training Anatomy. Human Kinetics, 2006.