ALKALMAZOTT MULTIMÉDIA MAGYARORSZÁGON Dr. Berke József berke@georgikon.hu Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Dr. Magyar Miklós miklos@csoki.pfk.u-kaposvar.hu Kaposvári Egyetem, Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar Abstract Több mint egy évtizede, 1995-ben Magyarországon, Keszthelyen indult a "Multimédia az oktatásban" elnevezésű konferenciasorozat, amely évenként, eltérő intéznmény rendezésével, változó helyszínnel, de töretlen szakmai elhivatottsággal azóta is megrendezésre kerül. A kapcsolódó analóg és digitális anyagokat feldolgozva és rendszerezve, bemutatjuk a sikeres konferenciasorozat történelmét, a hazai multimédia oktatásban való alkalmazását és néhány érdekes szakmai adatot. 1. Bevezetés Az elmúlt időszakban a multimédia megtalálta a maga szerepét az informatikai, a műszaki tudományokban, a gazdaságban, az oktatásban és sorolhatnánk számos olyan eltérő helyet, szerepet, amely területeken sikeresen bizonyított. Napjaink, életünk részévé vált. Magyarországon először, 1995-ben Keszthelyen, a Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Kara adott helyet a "Multimédia az oktatásban" elnevezésű konferenciasorozatnak. Az eltelt időszakban, évenként, eltérő intézmény rendezésével, változó helyszínnel, de töretlen szakmai elhivatottsággal azóta is megrendezésre kerül a szakmai találkozó. A konferenciákat érintő analóg és digitális anyagokat összegyűjtöttük, rendszereztük és digitális formában feldolgoztuk, melyet a 2005. évben megrendezett konferencia résztvevői CD-n megkaptak. Az alábbiakban a [Ber05], a [BP05], a [MBB05], a [Sik06], a [MMO06], a [Mag02] és [Mag021] anyagok felhasználásával és kiegészítésével bemutatjuk, a hazai multimédia történelmét, az oktatásban betöltött szerepét, alkalmazását és a közeljövő várható fejlődési tendenciáit. Az egyes konferenciák célkitűzései az elmúlt tizenkét év folyamán csak részben változtak. Szinte minden esetben a célok között szerepelt: - a tapasztalatcsere, - az oktatási tapasztalatok bemutatása, - a pedagógiai, pszichológiai és módszertani kérdések, - a fejlesztések bemutatása, - az eszközök alkalmazása és - a nemzetközi kitekintés. A változó célkitűzések közül figyelemre méltó, hogy a kezdetben kiemelt szerepet kapott nyelvoktatás, mint potenciális alkalmazási lehetőség, napjainkra szinte teljesen gyakorlati területként jelentkezik. Az egyes intézmények szakmai profiljaival összefüggésben (6. ábra), bizonyos oktatási területek önállóan is megjelennek (filozófia, művészetek, közvélemény, nyelvoktatás). Önálló, de nem közvetlenül oktatási területként jelent meg a multimédia és az internet kapcsolata, a fejlesztési eljárások, a tömörítési eljárások és a tudásbázisok bemutatása. A 2002-2004-es időszakban önállóan foglalkoztunk a szerzői-jogi, valamint a 8
minőség kérdésekkel. A 2000. évtől fontos terület a nemzetközi kitekintés, a nemzetközi tapasztalatok bemutatása, amelyek - az előadások témaköreit áttekintve - a korábbi rendezvényeken elszórtan voltak jelen. Önálló és folyamatosan jelentkező területként fontos szerepet kapott az a tény is, hogy 2002 óta minden rendezvényen a videokonferencia keretében meghívott külföldi előadók aktuális témákkal mutatkoznak be. Újra előtérbe kerültek a technológiai eredmények bemutatása. Ezek a fejlesztéssel és alkalmazással foglalkozó hazai és nemzetközi cégek eszközeinek bemutatását is tartalmazzák. Az 1. ábrán összefoglaltuk a főbb szakmai célkitűzések időrendi alakulását. A 2004. év óta önálló hallgatói szekció került kialakításra, amely elsősorban a PhD és multimédia szakdolgozatot készítő, vagy multimédia szakirányú hallgatók szakmai fóruma, a konferenciasorozaton belül. A 2004-2006. időszakban - a szakmai bizottság véleménye alapján - 55 magas színvonalú, hallgatói előadás hangzott el (2004-22, 2005-15, 2006-18), amely egyértelműen mutatja a hallgatók megnövekedett súlyát a fejlesztésekben és a képzésben. Célok / Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Tapasztalatcsere Oktatási tapasztalatok bemutatása Pedagógiai, pszichológiai, módszertani kérdések Filozófiai kérdések Tanárképzés Nyelvoktatás Közvélemény Művészetek Technológiai eredmények Fejlesztések bemutatása Fejlesztési eljárások Eszközök alkalmazása Hálózatok szerepe Multimédia és Internet Tömörítési eljárások Szerzői-jogi kérdések Minőségi kérdések Tudásbázisok Nemzetközi gyakorlat 1. ábra: Multimédia az oktatásban rendezvénysorozat szakmai célkitűzéseinek időbeli alakulása 9
2. Történet a számok tükrében A 2. ábrán táblázatos formában összefoglaltuk az eddig megrendezett szakmai találkozókat, az időpont, a rendező intézmény és a helyszín alapján. A tizenkét megrendezett találkozónak tíz különböző intézmény és hét eltérő helyszín adott helyet. A rendező intézmények minden esetben felsőoktatási intézmények voltak. A 2002. évtől csatlakozott a rendezők közé az Apple IMC Magyarország is, amely hazai viszonylatban egyedülállónak tekinthető, hiszen társrendezőként és támogatóként is jelen van azóta. Alapvetően március végétől október végéig terjedő időszakban kerültek megrendezésre a konferenciák, melyek közül a legtöbb - számszerint öt májusban. A konferencia szezon, mint gyakorlati ok mellett kiemelhető, hogy a késő tavaszi és kora őszi időszak a felsőoktatási intézmények és a zömmel felsőoktatásból érkező résztvevők számára az egyik legkedvezőbb időszaknak bizonyult. Az eddigi rendezvények közül hét alkalommal 2 nap, míg 5 alkalommal 3 nap terjedelemmel, összesen 29 napon került megrendezésre a szakmai találkozó. Időpont Rendező Helyszín 1995. 03. 23-24. Pannon Agrártudományi Egyetem Keszthely 1996. 10. 10-12. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Eger 1997. 06. 25-26. Budapest Műszaki Egyetem Budapest 1998. 06.30.-07.01. Budapest Műszaki Egyetem Budapest 1999. 05. 27-28. Pannon Agrártudományi Egyetem Keszthely 2000. 05. 25-27. SZÁMALK Budapest 2001. 05.30.-06.01. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest 2002. 20. 21-22. Dunaújvárosi Főiskola, Apple Hungary Dunaújváros 2003. 10.09-11. Pécsi Tudományegyetem Pécs 2004. 05. 27-29. Szegedi Egyetem Szeged 2005. 05. 05-06. Budapesti Gazdasági Főiskola Budapest 2006. 08. 24-25. Kaposvári Egyetem Kaposvár 2. ábra: Multimédia az oktatásban rendezvénysorozat /a rendező intézmény és helyszín ibőbeli összefoglalása/ A 3. ábrán az 1995-2006 közötti időszak az előadásokat, a szerzőket és a résztvevőket érintő összesített adatait tekinthetjük át [Ber06]. Az 554 előadásként elfogadott publikáció 688 szerző közreműködésével készült. A szerzők közül 478 különböző, így a különböző szerzőre jutó publikációk átlagos száma: 1,16. Az egy szerzőre eső előadások száma: 0,81. Az eddigi rendezvényeken több mint 1200 regisztrált résztvevő volt (az adat becsült érték, mivel több konferencián is közelítő számadatok állnak csak rendelkezésre 4. ábra dőlt betűkkel szedve), ez átlagosan 100 fő/rendezvényt jelent. A résztvevők és a szerzők aránya 1,77. A 4. ábrán összefoglaltuk az előadások, a szerzők és a résztvevők részletes számadatait évenkénti bontásban. Az 5. ábrán az előző 4. ábra adatainak grafikus megjelenítésével az előadások, a szerzők és a résztvevők adatainak tendencia jellegű változásait kívánjuk bemutatni. A résztvevők adatait tekintve alapvetően két csúcspont látható (2000 és 2004 évek). Mivel a résztvevők adatai zömében becsült értékek, messzemenő következtetések levonására kevésbé 10
alkalmas. Az előadások és a szerzők adataiban az előző két csúcs mellett egy harmadik lokális csúcs (1997) is elkülönűl, amely az akkori konferencia speciális témáinak is köszönhető. Megítélésem szerint az első csúcs magyarázatához a gondos szervezés mellett, a hazai multimédia alapú kutatás-fejlesztések magas száma, míg a másik csúcs adataihoz a 2004-es évet érintő magas hallgatói létszámadatok is hozájárultak. MMO összesített adatok /1995-2006/ 1400 1200 1216 1000 Létszám /fő/ 800 600 400 554 478 688 200 0 Előadás Szerző Résztvevő Összesen Összes, különböző Összes, különböző Összesen 3. ábra: Multimédia az oktatásban rendezvénysorozat előadások, szerzők és résztvevők összesített adataival Konferencia éve Előadások Szerzők Résztvevők 1995 13 20 50 1996 29 41 70 1997 45 41 90 1998 20 20 95 1999 25 39 110 2000 58 83 140 2001 55 57 120 2002 58 78 100 2003 50 59 91 2004 81 110 140 2005 60 65 110 2006 60 73 100 4. ábra: Multimédia az oktatásban rendezvénysorozat előadások, szerzők és résztvevők részletes adatokkal /dőlt betűvel szedett adatok becsült értékek/ 11
"Multimédia az oktatásban" konferenciák előadói, szerzői és résztvevői adatainak változása 140 120 Létszám /fő/ 100 80 60 40 20 0 1995, PATE 1996, EKTF 1997, BME 1998, BME 1999, PATE 2000, SZAMALK 2001, ZMNE Évszám, rendező intézmény 2002, DF-APPLE 2003, PTE 2004, SZE 2005, BGF 2006, KE Résztvevők Szerzők Előadások Előadások Szerzők Résztvevők 5. ábra: Multimédia az oktatásban rendezvénysorozat előadások, szerzők és résztvevők adatainak tendencia jellegű változásai Év Rendező Speciális témakör 1995 PATE, Keszthely Nyelvoktatás 1996 EKTF, Eger Tanárképzés 1997 BME, Budapest Közvélemény 1998 BME, Budapest Tömörítés 1999 PATE, Keszthely Mezőgazdaság 2000 SZÁMALK, Budapest Távoktatás 2001 ZMNE, Budapest Katonai alkalmazás 2002 DF-Apple, Dunaújváros e-learning 2003 PT, Pécs Kommunikáció 2004 SZE, Szeged Orvosi alkalmazások 2005 BGF, Budapest Gazdaság 2006 KE, Kaposvár Művészetek 6. ábra: Multimédia az oktatásban rendezvénysorozat speciális témakörei 3. Tapasztalatok 12
A kezdeti lépések megtételekor a konferenciákon elhangzó előadások és szakmai megbeszélések tartalmi megközelítésében elsősorban a multimédia felfedezése volt a hangsúlyos. Olyan rendszeralkalmazással találkoztak a fejlesztők, a felhasználók és a forgalmazók, amely működő rendszerként kezelte a korábbi oktatástechnikai, -technológia, pedagógiai technológiai, informatikai taneszköz alkalmazásokat. Sajátos módon az első multimédia magazin jellegű, menü rendszerű összeállításban tartalmazta az oktatási anyagot. A rendelkezésre álló technikai környezet, a viszonylag korlátozott számú oktatási multimédia, a csekély alkalmazói igény a fejlesztők szerepvállalását és az informatika, a számítástechnika, az idegen nyelvi oktatás képviseletét preferálta. Evés közben jön meg az étvágy. Így volt ez a multimédia, oktatási hasznosításával is. A fejlesztők, a felhasználók és a forgalmazók külön-külön és együtt is érzékelték a multimédia, mint új rendszeralkalmazás fontosságát, szükségességét és hasznosságát az oktatás területén. A konferenciák programkialakításában megjelentek a fejlesztői, módszertani, kísérleti, kutatási eredményekről beszámoló témafeldolgozások. Egyéni és team munkában készült multimédiák sikertörténetei. Eredmény, hogy a multimédia, a fokozott ütemű fejlődése ellenére sem vált fétissé. Ugyanakkor megjelenített - egy rendszerszemléletű gondolkodást, - egy átalakuló tanár-tanuló viszonyt, - a team munkát, - a profizmus szükségességét, - a fejlesztő, a forgalmazó és a felhasználó egymásrautaltságát, és együttes tevékenységét. Fontossá vált a minőség kérdése, miközben elkerülhetővé vált a multimédia fetisizálása. Sajátos módon egyrészt a korábbi oktatástechnológiai és számítástechnikai tananyagfejlesztő műhelyek hasznosították több évtizedes tapasztalataikat és jelentek meg új fejlesztésekkel (BME, ZMNE, EKTF Eger, JATE Szeged, FOK stb.), másrészt új műhelyek is létrejöttek (SZÁMALK Budapest, KE Kaposvár, PTE Pécs, PATE Keszthely stb.) kialakítva egyéni arculatukat. A fejlődés eredményeként eltűnt a kezdeti bizonytalanság és a multimédia a felhasználók segítségével megtalálhatta helyét az oktatásban. Ez a taneszköz nem csupán néhány megszállott kedvenc játékszere. Folyamatosan alakítja a tanuló, a tanulásirányító viszonyrendszerét és válhat az önálló tanulás, tudásközvetítés eszközévé. Megjelenési formája is változhat a rendelkezésre álló technikai környezet, a technológiai feltételek függvényében. Ma már nem az a kérdés, hogy legyen-e multimédia az oktatásban, hanem az, hogy milyen feladat megoldásában a leghatékonyabb a használata és milyen minőséget képvisel a taneszközök rendszerében. Új elemként értékelhető a hallgatók és a doktoranduszok bekapcsolódása a konferencia sorozat munkájába. Fejlesztéseik, feladatmegoldásaik, módszertani tevékenységük, konferencia szereplésük a mester és tanítvány alkotó együttműködését modellezi. Kreativitásuk, problémakezelésük, szemléletük a multimédia, mint rendszeralkalmazás létrehozásában és hasznosításában új minőséget képvisel. Minden konferencia hozott valami újat és megerősítette korábbi tapasztalatainkat. Egy évre megfelelő muníciót adott a további munkához, fokozta kreativitásunkat, feloldotta kételyeinket és kikényszerítette a valós a megoldásokat a fejlesztésben, az alkalmazásban és forgalmazásban is. Erősítette a hallgatókkal való eredményes együttműködést és a team munkát. 13
4. Következtetések Az elmúlt tizenkét évben a multimédia megtalálta a maga szerepét az informatikai, a műszaki tudományokban, a gazdaságban, az oktatásban és sorolhatnánk számos olyan eltérő helyet, szerepet, amely területeken sikeresen bizonyította, hogy hatékonyan tud információt átadni és a rendszerezett ismeretek archiválása területén is szívesen fogadják. Bátran állíthatjuk napjaink, életünk részévé vált. Az óvodások játszanak vele, az általános iskolások elkezdték használni, a középiskolások érdeklődéssel kezelik, a felsőoktatásban tanuló hallgatók hallgatnak rá, az idejüket munkával töltők hasznosítják és a koruk miatt pihenők még (mindig) érdeklődnek felőle. Ezzel együtt a társadalmi hasznosítás egyenetlen, sok még a tennivaló az általános elfogadottság és alkalmazás érdekében. Az előzőekben közölt adatok, elemzések és a messzemenően nem teljes magyarázatok mindezt alátámasztják. Az induláskor remélni sem mertük, hogy ezekre a sorokra valaha is szükség lesz. Szerencsére tévedtünk! 5. Köszönetnyilvánítás A Multimédia az oktatásban konferenciákról kialakítandó véleményhez tegyük hozzá a hála gondolatát is! Köszönet illeti - a mindenkori Szervezőket, a Támogatókat és a Résztvevőket, valamint a jövőben, ebben a szerepkörökben vállalkozó Ténykedőket; - a tartalmas, az érdekes és az unalmas Előadókat, hiszen ezekre mindig szükség van, szükségünk lesz; - a Konferenciák külső "Szakembereit" (a fogadások, a borkóstolók és egyéb fontos szakmai, kulturális programok aktív és passzív szereplőit), a felejthetetlen élményeket, hangulatot az előadótermeken kívülre is megteremtőket. Irodalom [Ber05] BERKE J. (EDITOR): Multimédia az oktatásban. 1995-2005, MMO v1.0 CD, Kvark Ltd., ISBN 963 218 310. [BP05] BERKE J., PARRAG T.: Az elmúlt tíz év a "Multimédia az oktatásban" konferenciák fényében. MMO 2004 (May 2004), 27.-29., ISBN 963 7179 88 7. [Ber06] BERKE J.: Multimédia az oktatásban konferenciasorozat Magyarországon. Apple Center, London, (May 2004). [MBB05] MAGYAR M., BERKE J., BUSZNYÁK J., GERŐ P., KRISZTIÁN B.: A multimédia a művelődésszervezők képzésében - Egy kísérlet tapasztalatai és tanulságai, Multimédia a felsőoktatásban (Multimedia in Education of Civilization Manager). MMO 2005 (May 2005), ISBN 963 218 310. [MMO06] Multimédia az oktatásban konferenciasorozat szakmai összefoglaló kiadványának honlapja (Professional summary website of Multimedia in Education Conferences): http://www.georgikon.hu/digkep/10ev/index.htm. 14
[Sik06] SIK LÁNYI C.: Multimedia Medical Informatics System in Healthcare, Intelligent Paradigms for Assistive and Preventive Healthcare, Ichalkaranje, A., et al. (Eds.), Springer- Verlag, 2006, pp. 39-91. ISBN 3-540-31762-7. [Mag02] MAGYAR MIKLÓS: MULTIMEDIA: THE WORLD OF MAGIC?! In: Social and Mangement Sciences. BUTE. Budapest. 2002. 10/1. pp. 21-31. [Mag021] MAGYAR MIKLÓS: A multimédia, mint rendszeralkalmazás. Computer Panoráma III. évf. 12. szám. Computer Panoráma Kiadó. Budapest. 2002. CD mellékleten. 15