SH/4/13 WP1 Erdi éltközösségk védlmét mgalapozó többcélú állapotértéklés a magyar Kárpátokban SH/4/13 2. részfladat Erdőállapot-flmérésk Magyarország Kárpát-régiójában AZ ERDŐÁLLAPOT-LEÍRÓ RENDSZER PROTOKOLLJA 3.0 változat Szrzők: Standovár Tibor (témavztő), Klmn Kristóf, Kovács Bnc és Szmorad Frnc 2014. március 1.
Tartalomjgyzék 1. Bvztő...3 1.1 A pályázat fő célkitűzési...3 1.2 A térképzési rndszr kialakításának fontosabb szmpontjai...3 1.3 A térképzési rndszr kialakításának fontosabb lépési...4 1.4 A protokoll fladata, szrp, flépítés...4 2. Az rdőállapot-líró rndszr áttkintés...5 3. A térképzés szközi...7 3.1 Adatbvitli szköz...7 3.2 GPS...7 4. A trpi munkát sgítő háttéradatok...7 5. Trpi adatflvétlzés...8 5.1 A mintavétli pont flkrsés, döntés a mintavétli szakasz és mintavétli pont flvhtőségéről...8 5.1.1 Döntés a mintavétli szakasz flvétlzhtőségéről...8 5.1.2 Döntés a mintavétli pont (plot) flvétlzhtőségéről...9 5.2 Adatflvétl I. A mintavétli szakaszra vonatkozó adatrögzítés...9 5.3 Adatflvétl II. A mintavétli trültr (plot) vonatkozó adatrögzítés...16 5.3.1 Az állománykép jllmzőink flvétl...17 5.3.1.1 A mintavétli pont rdőállományának fiziognómiai jllmzés...18 5.3.1.2 Faállomány jlnlét fiatalosokban és flújulási trültn...19 5.3.1.3 Az újulat állapota, növkdés és az zt hátráltató tényzők jlnlét/hiánya a flújulási trültn...20 5.3.2 A faállomány-jllmzők flvétlzés...21 5.3.3 Az álló holtfa és facsonk flvétlzés...22 5.3.4 A fkvő holtfa flvétlzés...25 5.3.5 Lágyszárúak flvétlzés...28 5.3.6 Mikrohabitatok flvétlzés...30 5.3.7 Talaj bolygatottságának flvétlzés...34 5.3.8 Aljzat kövsségénk flvétlzés...35 5.3.9 Idgnhonos csrjék és újulat jlnléténk/hiányának flvétlzés...36 5.4 Adatflvétl III. A részmintatrültr (szubplot) vonatkozó adatrögzítés...37 5.4.1 A csrjék flvétl...38 5.4.2 Az újulat flvétl...39 5.5 Dokumntáció...41 5.6 Mgjgyzés rovat...42 MELLÉKLETEK...43 A Magyarországon lőforduló fafajok jgyzék...44 A Magyarországon lőforduló csrjfajok jgyzék...46 A protokoll alkalmazásához flismrndő lágyszárú fajok jgyzék...48 2
1. Bvztő Az Erdi éltközösségk védlmét mgalapozó többcélú állapotflmérés a Magyar Kárpátokban című, SH/4/13 azonosítójú, Svájci-Magyar Együttműködési Program krtébn támogatott pályázati program gyik fő fladata gy új rdőállapot-flmérési módszrtan kidolgozása és annak számottvő trültn (közl 50.000 ha) való alkalmazása. Ez a dokumntum a kidolgozott módszrtan lírását tartalmazza. 1.1 A pályázat fő célkitűzési A program mgvalósításának lsődlgs szmpontja, hogy az rdőtrültkt érintő trvzési fladatok (körzti rdőtrvzés, trmésztvédlmi kzlési trvk, Natura 2000 fnntartási trvk stb.) számára az rdőrészlt-léptéknél finomabb léptékű, térbn xplicit és gazdag tmatikájú adatokat biztosítson. Olyan adatokat, mlyk az rdőgazdálkodási szaktrült sok stbn különböző érdkltségű szrvzti (rdőgazdálkodók, rdészti hatóság, nmzti park igazgatóságok) részér a jlnlg is létző információk (rdészti adattári adatok, vgtációtérképk stb.) kigészítéséül szolgálnak, sgítik az rdőgazdálkodói és trmésztvédlmi tvéknységk mgalapozását, s mindzkn krsztül a különböző szktorok közötti gyüttműködést. Az rdőállapot-flmérésk az Északi-középhgységbn három tájgységt (Börzsöny, Mátra, Aggtlki-karszt), s zn blül összsségébn három nmzti park igazgatóságot érintnk. 1.2 A térképzési rndszr kialakításának fontosabb szmpontjai A fnti célokat szolgáló adatgyűjtésr kiforrott protokoll korábban nm állt rndlkzésr, zért gy olyan nm tljsn lőzményk nélküli módszrtant klltt kifjlsztni, amly gyüttsn vizsgálja az rdők fajössztétlét és szrkzti jllmzőit úgy, hogy az gys rdőjllmzők sajátos térbli mintázatai (pl. holtfák lhlyzkdés, csrjszint mintázata) külön-külön lmzhtők lgynk. Ilyn típusú flméréshz a hagyományos, szubjktív döntéskkl trhlt, foltmintázaton alapuló élőhlytérképzés nm alkalmas. Ezért gy ponthálózatban végztt, gységs adatgyűjtésn alapuló módszrtan krült kidolgozásra, mlynk adataiból gyszrű térinformatikai módszrkkl objktív és változónként függtln folttérképk nyrhtők ki. A kifjlsztésr krülő módszrrl szmbn az alábbi alapvtő lvárásokat támasztottuk: GIS rndszrkbn és a TIR-bn használható és lmzhtő információkat szolgáltasson; a trmésztvédlmi kzlésk trvzéséhz közvtlnül flhasználható adatokat szolgáltasson, 1:10 000 mértarányra skálázva; az rdőtrvi térképkkl összvthtő, az rdőgazdálkodói gyzttéskhz közvtlnül flhasználható adatokat szolgáltasson (különösn rdőszrkzti jllmzőkt); költséghatékony lgyn, a flhasználás szmpontjából szükségs és légségs adatminőségt a lhtő lgkisbb ráfordítás mlltt rdményzz; prmfltétl a gyors és gyszrű adatgyűjtés, hogy nagy trültkn (tljs Natura 2000 trültkn) és a szakmai érintttk lhtő lgszélsbb kör által (kutatói, trmésztvédlmi és rdészti ágazat) lvégzhtő lgyn; lgyn összhasonlítható létző gyéb adatbázisokkal (pl. rdőállomány adattár); 3
az adatokból a hagyományosan használt adatfdvényk (különösn az Á-NÉR élőhlytérkép foltjllmzéssl és az EU jlntőségű élőhlyk térkép) is lőállíthatók lgynk. 1.3 A térképzési rndszr kialakításának fontosabb lépési A térképzési módszrtan fjlsztését gy rndkívül alapos szakirodalmi fldolgozás lőzt mg. Ennk során a hazai és nmztközi szakirodalom rdőállapot-lírással foglalkozó rndszri, illtv protokolljai (rdőállomány-adattárak, rdőlltárak, rdővédlmi és biodivrzitás monitoringok, élőhly-térképzésk stb.) krültk górcső alá. A forrásmunkák fldolgozásának célja a projkt krtébn trvztt léptékű és tartalmú térképzéshz hasonló munkák módszrtani mgoldásainak, skáláinak, tapasztalatainak áttkintés volt. A szakirodalmi fldolgozás összfoglalója a Többcélú rdőállapot-flmérésk módszrtanának kidolgozását mgalapozó irodalmi áttkintés c. anyagban, a projkt wboldalán www.karpatirdink.hu lérhtő. A szakirodalmi fldolgozást kövtőn a pályázatban mgfogalmazott célkitűzésknk mgfllőn mgtörtént a rlvánsnak tartott változók listájának összállítása. A szrkztébn és tartalmában is közl véglgsnk vélt módszrtan tsztlés és további javítása több hónapos, különböző állományszrkzti szituációkat érintő trpi munkával történt. A tsztlés során vizsgáltuk az gys változók rlvanciáját, az altrnatív mérési/bcslési módszrk skálájának mgfllőségét, a rprodukálhatóságot és az időráfordítást. A tsztléssl párhuzamosan készült z a dokumntum, vagyis a módszrtant líró protokoll, mly szintén számos javítást és finomítást kövtőn nyrt l véglgs formáját. A kidolgozott rdőállapot-térképzési módszrtan gyik nagyon fontos kérdés az alkalmazott mintavétli sűrűség kérdés. Annak a kttős lvárásnak klltt mgfllnünk, hogy kllőn finom térbli flbontású lgyn a mintavétl a trvztt célok (rdőrészlt-léptékn blüli változatosság lképzés) léréséhz, ugyanakkor lvégzhtő számú mintavétli pontot tűzzünk ki. E kttős célt végül oly módon trvzzük lérni, hogy rdészti és távérzéklt adatok lőzts lmzésévl lkülönítünk térbn változatosabb és kvéssé változatos faállományú résztrültkt, mlykt ltérő sűrűségű mintavétli hálóval fdünk l. A lgváltozatosabb részkn az alap 50 50 métrs hálót használjuk, a közpsn változatos részkn az rdti háló gys pontjainak kihagyásával, kb. 70,71 70,71 métrs, míg a lghomogénbb faállományú trültkn 100 100 métrs háló krül alkalmazásra. A háló oly módon krül kialakításra, hogy a ritkább hálók mindn lm gybsik az lvi sűrű háló pontjaival. 1.4 A protokoll fladata, szrp, flépítés A protokoll lgfontosabb fladata, hogy az rdőállapot-térképzésbn részt vvők számára a térképzési módszrtan szrkztét, főbb lmit és részltkérdésit mgvilágítsa, magyarázza, illtv értlmzz. Fladata továbbá az gységs térképzési szmlélt kialakítása, a trpi szituációk azonos lvk és azonos tartalmi lmk szrinti lképzésénk lhtővé tétl, s mindzn krsztül az adatminőség gynltsségénk biztosítása. A protokoll nm tartalmazza ugyanakkor a trpi térképzési munkához szükségs tchnikai információkat, zért azt a flmérés során használt lktronikus szközök használati útmutatóival (guid), illtv az adatbvitli alkalmazáshoz készíttt flhasználói kézikönyvvl gyütt kll alkalmazni. 4
A protokoll flépítés tljs mértékbn kövti a térképzési módszr trpi adatflvétli lépésink sorrndjét. Változó-csoportonként vagy változónként rövidn összfoglalja a flmérés/adatrögzítés célját, majd zt kövtőn részltsn taglalja az adatflvétli folyamat módját. Az gys változóknál mgadja az lvégzndő fladat típusát (szakértői azonosítás, szakértői döntés, szakértői bcslés), továbbá az alkalmazandó fajlistákat, katgóriarndszrkt és skálákat. Az azonosítási, döntési és bcslési fladatok minél biztosabb és pontosabb lvégzéséhz a szövgs anyagrészkhz a változók gy részénél magyarázó szövggl llátott ábraanyag is csatlakozik. A protokoll 1-3. mlléklti a térképzés során azonosítandó (a vizsgálati trültkn lőforduló) fafafajok, csrjfajok és lágyszárú fajok (utóbbiaknál: potnciális domináns fajok, élőhlyjlző fajok, őshonos nitrofil és bolygatásjlző fajok, advntív fajok) jgyzékét tartalmazzák. 2. Az rdőállapot-líró rndszr áttkintés Az rdőállapot-térképzés fladatát a projkt céltrültink (1. ábra) rdőtrvztt rdővl borított részin hajtjuk végr. Thát nm célunk a faállománnyal tartósan nm borított tisztások, rétk, sziklagypk stb. állapotának lírása. A projkt mgfogalmazott céljainak mgfllőn olyan adatgyűjtési rndszrt alakítottunk ki, amly lhtővé tszi az rdőrészltkn blüli térbli változatosság lképzését is. E finom térléptékű lképzést oly módon érjük l, hogy a tljs vizsgálati trültt szisztmatikusan lfdjük gymástól átlagosan kb. 70 métr távolságban lvő mintavétli pontokkal. 1. ábra: Az rdőállapot-térképzéssl érinttt céltrültk 5
Az adatgyűjtést három mintavétli gységr vonatkozóan végzzük (2. ábra): 2. ábra: A mintavétli gységk vázlata Mintavétli szakasz: A mintavétli szakasz alapvtőn két szomszédos mintavétli trült közötti útvonal környztét jlöli. A mintavétli szakasz flvétlzésénk az a célja, hogy az gys mintavétli trültk részlts jllmzésévl végztt rdőállapot-lírást tljsbbé tgyük a közöttük lvő állományrészk trmésztvédlmi és/vagy rdőgazdálkodási szmpontból kimlt jlntőségű jllmzőink dokumntálásával. Magába foglalja gy flvtt mintavétli trülttől a kövtkzőig trpn mgttt útvonalat, az arról oldalirányban átlátható állományrészkt, valamint a flvétlzésr krülő kövtkző mintavétli trültt. Mintavétli trült (plot): Az adatflvétl fő vonatkoztatási alapjául szolgáló 500 m² trültű (12,62 m sugarú) kör. A mintatrült a mintavétli háló szrint lőztsn mghatározott hlyztű mintavétli pont mint középpont körül értlmzndő. A mintatrült alapvtőn a faállomány (élő és holt fák minőségi és mnnyiségi viszonyai), a lágyszárú szint, a trmőhly és a kimlt biológiai jlntőséggl bíró mikroélőhlyk lírásának színtr. Mintavétli résztrült (szubplot): Ez a 30 m² nagyságú részmintatrült a mintatrültn blül koncntrikusan lhlyzkdő, 3,09 m sugarú kör. A részmintatrült alapvtőn a csrjék és a fatrmtű fásszárúak újulatának lírását szolgálja. 6
3. A térképzés szközi A térképzés során az adatrögzítés lktronikus formában történik, a hlymghatározáshoz külön gps készülékt használunk. Ezn flül a mintavétli trült középpontját jlölő kitűzőkaróra, llnőrző távolságmérésr, valamint a fák átmérőjénk tsztlésér (llnőrzésér) alkalmas szközr van szükség. 3.1 Adatbvitli szköz Az adatrögzítés digitális módon zajlik. Az adatbvitli szköz Android 4.2 oprációs rndszrt futtató érintőképrnyős tlfon, amlyn a projkt krtébn kifjlszttt alkalmazás fut. A flméréshz az EVOLVEO StrongPhon Q4 típusú készülékt használjuk. Kiválasztásakor figylmb vttük, hogy viszonylag trpálló (IP67 szabvány szrint víz- és porálló, mérsékltn ütésálló), az lvégzndő fladathoz lgndő tchnikai spcifikációkkal rndlkző, s hazai márkaképvislt által is forgalmazott, biztonságosan szrvizlhtő, illtv bszrzhtő készülékről van szó. Az lktronikus adatrögzítés lőny, hogy a trpn adatbvitl közbn lhtőség nyílik a rögzítési hibák jlntős részénk kiküszöbölésér. Ez azáltal történik, hogy a flmérésr fjlszttt alkalmazás a kérdésk kihagyását mgakadályozza, végigvzt a flmérés folyamatán, és a jlntősbb algoritmizálható hibákra is flhívja a figylmt. Amnnyibn például a talajbolygatásra 50% fltti értékt ad a flmérő, d a csmték stébn ép katgóriába sorolja a rágottságot, akkor a gép figylmztt, hogy valamly válasz stébn lképzlhtő, hogy félrütött a flmérő. 3.2 GPS A mintavétli háló a távérzéklt adatok lőzts lmzés alapján mgállapított sűrűséggl, a trpi flmérést mglőzőn krül kijlölésr. A flmérőknk GPS sgítségévl az lőr kijlölt pontokat kll a lhtő lgnagyobb pontossággal flkrsni. Err a fladatra a Garmin GPSmap 64 típusú készülékt kll használni. E készülék kiválasztása mlltt szólt, hogy önmagában gps-ként használható, a GPS és GLONASS rndszrk műholdjait gyaránt használó, rdős trpn jól működő antnnával flszrlt készülék. Ezn flül lőny, hogy profilok sgítségévl a mnüj lszűkíthtő a flmérés tvéknységir (pontok flkrsés, új pontok lhlyzés és átlagolás, útvonal/track log rögzítés), amlyk lőr mgírt modulok. Hátránya, hogy az adatok a GPS készülékn krülnk tárolásra, az azonosítók kiválasztásával, illtv bgéplésévl azonosítási hibák léphtnk fl. A Garmin GPSmap 64 készülék flmérés során történő használatát külön dokumntumba szrkszttt részlts útmutató sgíti. 4. A trpi munkát sgítő háttéradatok A trpmunka kivitlzését támogatandó mindn GPS készülékn lérhtő kll lgyn a flmérési trült turistatérkép, ami az általános tájékozódást sgíti. Az EVOLVEO StrongPhon Q4 készülékr tlpítésr krül a Gopaparazzi alkalmazás, mlynk sgítségévl rndlkzésr bocsájtjuk a flmérési trült 1:10.000 mértarányú topográfiai térkép alapján készült, az androidos flültr optimalizált áttkintő térképt, amly pontosabb domborzati információval sgíti a tájékozódást. 7
5. Trpi adatflvétlzés 5.1 A mintavétli pont flkrsés, döntés a mintavétli szakasz és mintavétli pont flvhtőségéről Trpn flkrsndő mintavétli pontnak az lvi mintavétli háló (grid) alapján lőztsn mghatározott hlyztű hálópontokat tkintjük. A trült, illtv munkanap szrinti lglső mintavétli pont flkrsését (figylmb vév a flmérndő mintapontok lhlyzkdését, illtv az gy nap alatt flvhtő pontok mnnyiségét is) időtakarékossági szmpontok alapján lőztsn gondosan mg kll trvzni. A szmélygépkocsival is járható utak ismrtébn gépkocsival a térképzndő trült, illtv az aznapi lső mintavétli pont közléb kll jutni úgy, hogy a mintavétli pont(ok) maximum 30 prcs (max. 2 km-s) gyaloglással lérhtők lgynk. Ha a térképzndő trült közléb nm vzt stabilizált, szmélygépkocsival is jól járható út, a munkatrült közléb gyéb időtakarékos mgoldásokkal kll kijutni (térképzési munka tömbösítés, szálláshly a munkatrült mlltt, trpjárós sgítség igénybvétl stb.). Folyamatos térképzési munka közbn az újabb mintavétli pont flkrsés a két mintavétli pont közötti útvonal (=mintavétli szakasz) végigjárásával történik (lásd 5.2 pont). Az mintavétli háló lvi pontjaira mint ÉH-ra (érdks hly, point of intrst, POI) navigálunk a GPS szköz sgítségévl. Az lvi pontot a lhtő lgjobban mg kll közlítni, amly a készülék aktuális mérésénk kijlztt hibáján blüli távolságot jlnt. Az űrlap kitöltés lőtt llnőrizzük, hogy a mgfllő űrlapot nyitottuk- mg: a GPS készülékn található pillanatnyi koordinátát rögzítjük az űrlapon, amly összhasonlításra krül a mintavétli háló pontjaival. Amnnyibn másik pont űrlapján kzdtünk volna dolgozni, mint ahová navigáltunk, figylmzttést kapunk azzal, hogy mlyik űrlapot klltt volna mgnyitnunk. Az llnőrzést kövtőn kitöltjük a mintavétli szakaszra vonatkozó kérdéskt. Ez idő alatt a GPS kicsit pontosabban rááll a hlyr, zért a mintavétli szakasz adatainak kitöltés után újra llnőrizzük pozíciónkat. Amnnyibn az lvi ponttól vtt távolságunk (az androidos alkalmazás számítja a bvitt koordináták alapján) a GPS készülékn kijlztt a hlymghatározás pontatlanságából rdő hibánál nagyobb, hlyt változtatunk a plot középpontjának lhtő lgpontosabb mghatározásához. A véglgs plot középpontban lhlyzzük a mérőrudat. A mintavétli pont adatainak flvétlzés alatt a GPS készülékn pontátlagolást végzünk és az átlagolt koordinátákat a GPS-bn tároljuk. A pontátlagolás rdményét az űrlapon is rögzítjük (lásd 5.5 fjzt). A mintavétli pont flkrsés során gys jól mghatározott stkbn lhtőség van a mintavétli szakaszra és/vagy a mintavétli pontra vonatkozó adatrögzítés lhagyására. 5.1.1 Döntés a mintavétli szakasz flvétlzhtőségéről szakértői döntés, gyszrs választás (ign/nm) A flmérő számára tljsn új térképzési trült lső mintavétli pontja lőtt lhagyható a szakaszra vonatkozó adatrögzítés. Az adott munkanapon lglőször flkrstt mintavétli pont stébn a mintavétli szakasz az lőző napi utolsó mintatrülttől számított útvonal (és állományrész). Nhzn járható fiatalosok és flújulási trültk stén, amikor az gys mintavétli pontok flkrsésér nm a lgrövidbb, hanm a lgcélszrűbb (pl. utak, 8
szomszédos idősbb rdő flőli) útvonalat választjuk, a mintavétli szakaszra vonatkozó kérdésk mgválaszolása lhagyható. Akkor is lhagyható a mintavétli szakaszra vonatkozó adatrögzítés, ha annak zöm nm faállománnyal borított trült, illtv ha fizikai vagy adminisztratív korlátok miatt nm mgközlíthtő. A mintavétli szakaszra vonatkozó adatrögzítés lőtt thát bjlölndő, ha az mlíttt okok valamlyik miatt nm készül flmérés. 5.1.2 Döntés a mintavétli pont (plot) flvétlzhtőségéről szakértői döntés, gyszrs választás (ign/nm) A mintavétli pont flkrsés közbn/után (az adatbvitli flültn a szakaszra vonatkozó kérdésk kitöltés után) ldöntndő, hogy az adott trültn a protokoll szrinti adatflvétl kivitlzhtő-. A flvétlzés lhagyására csak akkor krülht sor, ha a mintavétli hlyszín flkrsés fizikai vagy adminisztratív okok miatt nm lhtségs (pl. krítéssl lzárt objktum, csak külön ngdéllyl mgközlíthtő trült), ha a flvétlzési munka gyértlműn balstvszélys (pl. nagyon mrdk, sziklás trült), vagy ha a trült stabilan nm rdővl borított, illtv nm rdőként hasznosított (pl. rdőtrültn blüli gypfoltok, rdészti nyilvántartásban gyéb részltként szrplő trültk: vadföld, tisztás, rakodó, nyiladék). A flvétlzhtőségről hozott döntést a Flvhtők a plot adatai? kérdésr adott ign vagy nm válasz bjlölésévl kll az adatbvitli flültn rögzítni. Ha a mintavétli pont kihagyásáról döntünk (thát ha a válasz: nm), mg kll adnunk a kihagyás okát. Kihagyás oka szakértői döntés, gyszrs választás Cél: A mintavétli trültn és résztrültn (plot és szubplot) történő flmérés kihagyásának indoklása. Hlyszíni szakértői döntés alapján mgválaszolandó, hogy milyn ok miatt marad l a plot és szubplot flvétl. Az űrlap kitöltéséhz (gyszrs választással) az alábbi katgóriákból lht választani: fizikailag mgközlíthttln adminisztratív okok miatt nm lht flkrsni nm rdő Ha a mintavétli pont kihagyását smmi nm indokolja, a protokoll szrint adatflvétlt folytatni kll! 5.2 Adatflvétl I. A mintavétli szakaszra vonatkozó adatrögzítés A mintavétli szakaszra vonatkozóan rögzítésr krülő változók különböző jllgű, d főként a plot-szintű mintavétlzésnél durvább térléptékbn értlmzhtő / térképzhtő / vizsgálandó trmőhly- és állománylíró adatok. Flvétlük általános célja az rdőállapotlírás tljsbbé tétl, a mintavétli pontok közötti szrkzti változatosságtól függőn 9
változó hosszúságú/kitrjdésű állományrészk trmésztvédlmi és rdőgazdálkodási szmpontból kimlt jlntőségű jllmzőink dokumntálása. A további változók trmésztvédlmi szmpontból nagyobb jlntőséggl bíró éltnyomok és gys Natura 2000 jlölőfajok jlnléténk rögzítését szolgálják. A mintavétli szakaszon (3. ábra) nm kll tljsségr törkvő bjárást végzni, lgndő a balstmnts közlkdéssl összférő figylms haladás és az nnk során látottak rögzítés. Az adatokat nm mnt közbn, hanm az új mintavétli pontra amlyhz tartozó mintavétli trült a vizsgált változók vonatkozásában szintén a szakasz részként értlmzndő érkzv kll majd kitöltni! 3. ábra: A mintavétli szakasz vázlata. A szabálytalan vonal jlzi, hogy a haladásra mrőlgsn az állomány átláthatósága függvényébn változik a távolság, amin blül a változók értlmzttk. Trmőhlyi vonatkozású mikrohabitatok jlnlét szakértői döntés, többszörös választás Cél: A trmőhlyi változatosság finom térléptékbn jlntkző lmink lírása, a vizsgált rdőtrültkn blül mgtalálható, spciális szubsztrátként/élőhlyként értlmzhtő, az rdők biológiai sokfélségénk mgőrzés szmpontjából jlntős szrppl bíró képződményk lőfordulásának dokumntálása. Hlyszíni szakértői döntés alapján bjlölndő, hogy a mgttt útvonalon, illtv áttkinttt állományrészbn milyn trmőhlyi vonatkozású mikrohabitat(ok) fordul(nak) lő. Az űrlap kitöltéséhz akár több lm kiválasztásával (többszörös választással) az alábbi jgyzékből lht a mikrohabitatokat azonosítani: 10
Mikrohabitattípus Lírás Ábra suvadás, talajcsúszás Agyagos vízzáró rétgn mgcsúszott, képződési hlyükről lmozdult, különböző mértű (általában max. néhány 10 m²-s flszínű), jllmzőn völgyalji hlyztbn látható talajtömbök, talajfoltok. Csuszamlások alkalmával a ljtő anyaga gy karéjos formájú fal mntén szakad mg (szakadásfal), az alacsonyabb térszínkr csúszó plasztikus tömg széttrülv nylvformát hoz létr. Flismrésükt sgíti a talajflszakadás jól látható nyomvonala és/vagy az új flszín trmészts gomorfológiától lütő jllg. Hasonló morfológiai jllmzők stén szintén id értndők a föld, homok vagy kavics kitrmlésér használt gykori anyagnyrő hlyk is! sziklafal, sziklaltörés Olyan trptörésk, ahol lgalább 1 m magas, oldalirányban jllmzőn nagyobb távolságra (akár több 10 métr hosszúságban), lhúzódó, közl függőlgs sziklaflszínt láthatunk. A sziklafalak 3 m fltti, a sziklaltörésk 1-3 m magasságú trptörésk. Hasonló morfológiai jllmzők stén szintén id értndők az állomány alatti, gykori (kismértű) kőfjtők! kiálló szikla és A talajtakaró alól a flszínr kibukkanó, kőgörgtg (mgkrülhtő vagy átléphtő), általában 0,51,0 m-nél nm magasabb sziklakibúvások. A flszínt borító kőtörmlékt, görgtg-kövt is id számítjuk! rodálódott talajflszín Olyan trültk, ahol a talajfjlődés gomorfológiai okok (a flszín mrdkség) miatt tartósan korlátozott. Elsősorban a rndszrs avarrózióval és talajflszíni rózióval érinttt skély váztalajok foltjai sorolhatók id. A másodlagosan (mbri tvéknység kövtkztébn) rodált, nm fltétlnül xtrém kitttségű, sérült talajú trültk hlyütt irrlvánsak. 11
Mikrohabitattípus Lírás Ábra vízmosások Régi utak vagy burkolt flültkről lfutó vizk nyomvonalán, illtv völgyaljakban kialakult róziós árkok. Hasonló morfológiájuk miatt id értndők a határozott prmml és rézsűvl rndlkző mélyutak is! forrás, szivárgó Völgytalpakon vagy vízzáró rétg jlnlét stén domboldali hlyztbn mgjlnő vízfakadások, vagy -szivárgások. Bazonosításuk lsősorban a flszínr törő víz jlnlét, szárazabb-aszályosabb priódusokban pdig a fakadási ponton vagy közvtlnül az alatt jlntkző higrofil növényzt alapján lhtségs. gyik sm Kijlölndő, ha a fnti trmőhlyi vonatkozású mikrohabitatok közül gyt sm észlltünk. Friss faállomány-bolygatás jlnlét szakértői döntés, gyszrs választás (ign/nm) Cél: Az rdők trmészts dinamikai folyamataihoz hozzátartozó, az aktuális állományszrkztt mgtörő, s gyakran sok fagyd lpusztulásához vztő trmészts bolygatások lőfordulásának dtktálása. Hlyszíni szakértői döntés alapján mgválaszolandó, hogy a mgttt útvonalon, illtv áttkinttt állományrészbn láttunk- faállományt érintő friss, trmészts rdtű (nm gazdálkodási vagy kzlési célzatú bavatkozásra visszavzthtő) bolygatást. Estünkbn friss trmészts bolygatásként értlmzndők azok a bhatások, mlyk 1-2 évnél nm régbbn érték az állományt és a bolygatásra adható válaszrakciók (gyomosodás, újulat mgjlnés/mgrősödés, stb.) még érdmbn nm láthatók. Akkor rögzítsük bolygatások jlnlétét, ha az érinttt trült nagysága mghaladja a 400 m²-t. Ez a trültnagyság fakidőlésk, lombvsztés stén már jlntős változást okoz az rdőblső fényviszonyaiban, illtv avartűz stén már msszbbről is jól érzéklhtő. 12
A faállomány jllmző bolygatás-típusa szakértői azonosítás, többszörös választás Cél: A vizsgált állományrészbn tapasztalt friss bolygatások típusának (rdténk) azonosítása. Amnnyibn a friss faállomány-bolygatás jlnlétér vonatkozó válasz ign, hlyszíni szakértői döntés alapján mg kll adni a bolygatás típusát. Az űrlap kitöltéséhz akár több lm kiválasztásával (többszörös választással) az alábbi jgyzékből lht a bolygatástípusokat azonosítani: Bolygatás-típus korona- vagy törzstörés gész fa / törzs dőlés tűz biotikus hatások Lírás A fák koronájának vagy törzsénk mchanikus hatások (rndszrint jég, hó) miatt jlntkző törés. A ltört korona- vagy törzsrészk vagy a fán fnnakadva láthatók, vagy a talajra krültk. A fa gészénk mchanikus hatások (rndszrint szél, jég) miatt jlntkző kidőlés. A dőlés történht gyökértányérral gyütt vagy (lsősorban sarj rdtű, kikorhadt tövű fák stén) anélkül, a törzs tőből való kitörés kövtkztébn. Rndszrint gondatlanságból bkövtkztt avar- és/vagy koronatűz. A tűzst nyomai az avartakarón, az aljnövényztbn (lágyszárúak, csrjék), a fák törzsén és kérgén, illtv (koronatűz stén) az ágrndszrn/lombozaton is jól kivhtők. Vírusok, baktériumok, gombák vagy rovarok okozta, kondíciógyngüléssl, részlgs vagy tljs lombvsztéssl, illtv törzspusztulással járó, az állomány későbbi szrkzti jllmzőit és/vagy dinamikáját jlntős mértékbn bfolyásoló (rndszrint intnzív) hatások összsség. A vadhatást hlyütt nm vsszük figylmb! Kiugró mértű fák jlnlét szakértői döntés, gyszrs választás Cél: Az rdi éltközösségk vrtikális és horizontális szrkztét is mgtörő, az állomány gészéhz képst jlntősn ltérő mértű és habitusú fák jlnléténk rögzítés. Ezk az általában nagyobb átmérőjű, vastagabb törzsű, nagyobb koronájú, idősbb korban stlg odvas-ürgs fák fontos az állományrészből gyébként hiányzó mikroélőhlykt szolgáltathatnak. Hlyszíni szakértői döntés alapján mgválaszolandó, hogy a mgttt útvonalon, illtv áttkinttt állományrészbn láttunk- olyan élő vagy (álló) lhalt törzst, mlynk átmérőj lgalább 50 cm és a bfoglaló (az érinttt vastag fa magasságával összmérhtő átmérőjű körön blüli) állomány átlagátmérőjét lgalább 30 cm-l mghaladja. A két fltétlnk gyütt kll tljsülni, így az gyönttűn vastag törzskt tartalmazó állományrészk idős fáinak számbavétl hlyütt nm rlváns. Az űrlap kitöltéséhz (gyszrs választással) az alábbi katgóriákból lht választani: 13
Katgória Mgjgyzés kiugró mértű élő fa (fák) kiugró mértű álló holtfa Id sorolandók az 1-2 kisbb élő ágat, vagy tőről flvrődött (holtfák) sarjakat még hordozó, d a törzs nagyobb részén már lpusztult példányok is! kiugró mértű élő fa és álló holtfa (gyütt) gyik sm Kijlölndő, ha nm észlltünk kiugró mértű törzst. Agrsszívn trjdő idgnhonos fafajok jlnlét szakértői döntés, többszörös választás Cél: Az rdi éltközösségk nm őshonos, bültttt vagy szubspontán mgjlnt, a trmésztsségi állapotot és az állomány jövőbni sorsát várhatóan ngatívan bfolyásoló fafaj(ok) lőfordulásának dokumntálása. Hlyszíni szakértői döntés alapján bjlölndő, hogy a mgttt útvonalon, illtv áttkinttt állományrészbn mly agrsszívn trjdő idgnhonos fafaj(ok) fordul(nak) lő. Az lőfordulás tényénk mgállapításához az adott fafaj(ok) gytln (akár magonc korú/mértű) gydénk jlnlét lgndő. Az űrlap kitöltéséhz szükség stén több fafaj mgjlölésévl (többszörös választással) az alábbi jgyzékből lht a fafajokat kiválasztani: Kód Magyar név Tudományos név A akác Robinia psudoacacia AK amrikai kőris Fraxinus pnssylvanica BL bálványfa Ailanthus altissima KM kési mggy Padus srotina VT vörös tölgy Qurcus rubra ZJ zöld juhar Acr ngundo gyik sm Kijlölndő, ha nm észlltünk agrsszívn trjdő idgnhonos fafajt! Éltnyomok és jlölőfajok jlnlét szakértői azonosítás, többszörös választás Cél: Egys könnyn azonosítható, trmésztvédlmi szmpontból nagyobb jlntőséggl bíró éltnyomok és holtfához kötődő Natura 2000 jlölőfajok (xilofág rovarok) jlnléténk rögzítés. A két plot között az alábbi éltnyomok és/vagy fajok jlnlétét kll fljgyzni: 14
Fljgyzndő gallyfészk Lírás A lombkoronaszintbn lévő, jó állapotú gallyfészk lőfordulását kll csak rögzítni, amly alkalmas lht ragadozómadarak, holló és/vagy fkt gólya számára. harkály-éltnyom Olyan lsősorban táplálkozás során létrjött, harkályok által okozott nyomok a fatörzsön vagy vastagabb ágakon, amlyk a földről mnt közbn is jól látszanak. Natura 2000 jlölőfajok Mnt közbn is, xtra időráfordítás nélkül is jó séllyl észllhtő és flismrhtő Natura 2000 jlölőfajok lőfordulása. A részlts jgyzékt lásd alább! gyik sm Kijlölndő, ha nm észlltünk útközbn éltnyomokat. Natura 2000 jlölőfajok szakértői azonosítás, többszörös választás Cél: Natura 2000 élőlényk azonosítása és rgisztrálása a szakaszon. Amnnyibn a Natura 2000 jlölőfajok lőfordulását firtató kérdésr a válasz ign, hlyszíni szakértői azonosítás alapján szükségs a mgfigylt taxon(ok) mgnvzés is. Az űrlap kitöltéséhz akár több lm kiválasztásával (többszörös választással) az alábbi jgyzékt kll használni: Magyar név Tudományos név gyászcincér Morimus funrus havasi cincér Rosalia alpina nagy hőscincér Crambyx crdo szarvasbogár Lucanus crvus A flsorolt Natura 2000 fajok krsésévl külön időt töltni nm szabad, csak a mintavétli szakasz normál ütmű bjárása során szm lé krülő gydkt kll fljgyzni! 15
5.3 Adatflvétl II. A mintavétli trültr (plot) vonatkozó adatrögzítés A mintavétli trültt (4. ábra) a mintavétli háló szrint lőztsn mghatározott hlyztű mintavétli pont trpi rögzítés után a jlölő rúd körül, a kör sugarának bcslésévl (a határhlyztű fák azonosításával) kll lhatárolni. A mintavétlzés gynltsségénk biztosításához rndkívül fontos a távolságbcslés lőzts kalibrálása, nnk érdkébn a flmérés lőtt (akár naponta) próbabcsléskt kll végzni. Emlltt stnként (különösn, ha határhlyztbn a bcsülndő adatok/értékk gészét érdmbn bfolyásoló gydk is vannak) a flmérési munka közbn is szükség lht a bcsült távolság mérőszalaggal vagy távolságmérővl történő llnőrzésér. Az llnőrzés (mérés) során jlntősbb trpdőlés stén mindn stbn törkdni kll a vízszints távolság közlítésér! 4. ábra: A mintavétli trült (plot) lhatárolása és mért. A plot trültén sdéks flmérési munkához nhéz általános érvényű trültbjárási javaslatot adni, hiszn a pontos adatflvétlhz szükségs bjárási sűrűség nagyban függ az érinttt állomány változatosságától és átláthatóságától. Az állományképt összsségébn líró katgóriák és a csatlakozó járulékos információk (részltsn lásd később) a mintatrültközéppontból szint mindn stbn flvhtők. Jól áttkinthtő, rősbb csrj- és újulat-borítás nélküli, kvés számú és/vagy gyértlműn flismrhtő fafajt tartalmazó, jól bcsülhtő átmérő-jllmzőkkl rndlkző állományokban (pl. idősbb bükkösökbn) sok stbn a faállomány össztétlénk és átmérőloszlásának lírása is mgoldható a mintavétli trült középpontjából. Ha viszont az állomány nhzn áttkinthtő, az lőforduló fafajok nm gyértlműn bazonosíthatók, illtv ha gys törzsátmérők méréssl történő llnőrzés szükségs, a mintatrült bjárása már a flvétlzés zn fázisában is szükségs lht. Lénygs iránylv, hogy a faállományössztétl és átmérőloszlás lírását kövtőn a további változók rögzítéséhz mindnképpn ki kll mozdulni a plot középpontjából! 16
Általános tapasztalat, hogy gy szisztmatikus bjárással a tljs kérdéssor nm válaszolható mg, zért inkább a lépésről-lépésr történő állományszml és adatbvitl ajánlható. A plotközéppontból való kimozdulás iránya és rndszr nm szabványosítható, azt inkább a soron lvő változó lképzéséhz szükségs információ(k) mgszrzési lhtőségi határozzák mg. Ha a plot tljs trülténk átpásztázása szükségs, akkor célszrű a középpont körül a mintatrült-sugár kétharmadának (kb. 8 m) mgfllő ívn szisztmatikusan végighaladni, s a részltsbb vizsgálatot igénylő objktumokhoz/állományrészkhz külön-külön odamnni. A fkvő holtfa mnnyiségénk piktogram-alapú bcslés (lásd később) viszont mindnképpn a plot-középpontból végzndő! 5.3.1 Az állománykép jllmzőink flvétl A mintavétli trült jllmzés a fő katgóriák mgadásával szakértői döntés, gyszrs választás Cél: A mintavétlll érinttt állományrész habitusának összfoglaló jllgű lírása a jln lévő fatrmtű fásszárúak és újulatuk záródása, illtv átlagos magassága alapján. A korábbi gazdálkodási célú bavatkozások, valamint a trmészts bolygatások hatására kialakult állománykép rögzítés. A vizsgálati trült fásszárúak alkotta állományát magassági határértékk és záródási kritériumok alapján a táblázatban szrplő három (állomány-átlagkort tükröző) katgória valamlyikéb kll sorolni (lásd 5. ábra). Katgória középkorú vagy idős rdő fiatalos flújulási trült Lírás Olyan állomány, amlybn az 5 m-nél magasabb, mérts fák záródása lgalább 20%-os. Trmészts bolygatás vagy mstrségs bavatkozás nyomán az 5 mnél magasabb fák záródása 20% alatti. Az állomány fő tömgét 1,5 mt lérő, d 5 m-t mg nm haladó, lgalább 70%-os záródású fatrmtű fásszárúak alkotják. Trmészts bolygatás vagy mstrségs bavatkozás hatására kialakult olyan állomány, ahol a fatrmtű fásszárúak átlagos magassága nm éri l a 1,5 m-t vagy 1,5 és 5 m közé sik és a záródása kisbb mint 70%. Az űrlap kitöltéséhz a flsorolt katgóriákból gyt kötlzőn mg kll jlölni. A flmérés a mintavétli trült jllmzésénk függvényébn folytatódik tovább. Ha a mintavétli trült: középkorú vagy idős rdő 5.3.1.1 fiatalos; flújulási trült 5.3.1.2 17
5. ábra: Az állománykép jllmzőink flvétl. 5.3.1.1 A mintavétli pont rdőállományának fiziognómiai jllmzés szakértői döntés, gyszrs választás Cél: Az lőzőkbn középkorú vagy idős rdő bsorolást kapott állományrészk vrtikális jllmzőink összfoglaló lírása. A fiziognómiai katgória fontos szrpt játszik az állományrész trmőhlyi és történti mghatározottságainak értéklésébn. A jllmzés során a csrj- és koronaszint lkülönültségéből, valamint az állományalkotó fák növkdési formáiból lvzthtő állománykép krül tipizálásra. Hlyszíni szakértői döntés alapján mgválaszolandó, hogy a plot trültér ső állományrész milyn fiziognómiai katgóriával írható l. Az űrlap kitöltéséhz (gyszrs választással) az alábbi katgóriákból kll gyt (kötlzőn) mgjlölni: 18
Fiziognómiakatgória sarjcsokros rdő összfolyó koronaés csrjszintű rdő Lírás A sarjcsokros növkdésű (rndszrint görb) törzsk aránya mghaladja a 80%-ot. A fatrmtű fásszárú fajok jllmzőn alacsonyak vagy közps magasságúak, a lombkoronaszint és a csrjszint nm válik l élsn gymástól. szabad állásban nőtt idős fákat tartalmazó állomány Az állomány lgnagyobb részét alkotó fagydk korát és átlagos vastagságát jlntősn mghaladó, gykor (lgalább részbn) szabad állásban növkdtt, trbélys koronájú fák (lgalább 3) lőfordulása és trmészts úton flnőtt fiatalabb korosztály jlnlét jllmzi a plot trültét és a környző állományrészt. Kialakulása lgtöbbször korábbi fáslglők, lglőrdők flhagyása utáni spontán brdősülés révén valósult mg. Nm tartoznak id a vágásos üzmmódban használt rdők véghasználatakor mghagyott hagyásfákat tartalmazó fiatalosok. gyik sm Az állomány nm mutatja gyik, az lőző katgóriákban bmutatott fiziognómiai katgóriára jllmző állományképt sm. Ebb a katgóriába tartoznak a lggyakrabban lőforduló, szálrdő képt mutató állományok. 5.3.1.2 Faállomány jlnlét fiatalosokban és flújulási trültn szakértői döntés, gyszrs választás (ign/nm) Cél: Az lőzőkbn fiatalos, valamint flújulási trült bsorolást kapott állományrészkbn a mérts szálfákból álló idősbb, illtv a 2,5 métrs magasság fölé növő fiatal állomány rögzítés. Amnnyibn a vizsgált fiatalos vagy flújulási trült rndlkzik faállománnyal, a mintavétl során a faállomány-össztétlt is jllmzni kll (5.3.2 pont). Amnnyibn a plot trültén a fajlistában (lásd mlléklt) található fafajok bármlyik mghaladja a 2,5 m magasságot, a faállomány rögzítés szükségs, thát ign a válasz és a faállományra vonatkozó többi kérdésr is válaszolni kll. Amnnyibn azonban a ploton blül csak 2,5 m alatti frakció (újulat) található, akkor a válasz nm, és a faállományra vonatkozó többi kérdés nm jlnik mg. Abban az stbn, ha a fafajok által képztt állomány a 2,5 ms magassági határon van (néhány gyd mindn bizonnyal mghaladja a 2,5 m-t, d azok is éppn kinőttk az újulatból), akkor a faállomány-lírástól ltkintünk. Hagyásfák stébn azonban mindig faállományként rögzítjük a 2,5 m-nél magasabb fákat. 19
5.3.1.3 Az újulat állapota, növkdés és az zt hátráltató tényzők jlnlét/hiánya a flújulási trültn Cél: Annak mgítélés, hogy az lőzőkbn flújulási trült bsorolást kapott állományrészkn az újulat mnnyiség lgndő- ahhoz, hogy az rdő flújulását az rdészti gyakorlat kritériumai szrint biztosítottnak értéklhssük. Nmlgs válasz stén érdklődésünk kitrjd a mintavétli trült jlnlgi állapotára, ami stnként az légségs újulat hiányának okára is utalhat, d nm célunk (nm is lhtőség) az újulat hiányának okát gyértlműn mghatározni. A flújulási trültn a záródás léri- a 70%-ot? szakértői döntés, gyszrs választás (ign/nm) Azt kll mgbcsülni, hogy a flújulási trültn az átlagosan 1,5 m-nél alacsonyabb fatrmtű fásszárú fajokhoz tartozó újulat léri- a 70%-os borítást vagy sm. Ezt a bvitli képrnyőn szakértői bcslés révén, gyszrs választással (ign/nm) kll rögzítni. Ha a válasz nm, a flújulást nm tkintjük biztosítottnak, zért a mintavétl a trült néhány akár az újulat záródáshiányát potnciálisan kiváltó jllmzőjénk rögzítésévl folytatódik. Ha a válasz ign, az adatflvétl a faállomány (ha van) vagy az álló holtfa és/vagy facsonk lírásával folytatódik. A flújulási trült jllmző állapota szakértői döntés, többszörös választás Ha a mintavétli trültn az újulat mnnyiség nm kilégítő (az újulat borítása nm éri l a 70%-ot), mgvizsgálandó, hogy sikrs flújulás hiányában a mintavétli trült pillanatnyi állapotát hogyan tudjuk jllmzni. Rögzítndők az alábbi katgóriákkal lírható (az újulat hiányával potnciálisan összfüggésb hozható) tényzők: Állapotjllmzők Lírás vágásnövényzt A plot trültét részbn vgtatív módon jól trjdő, ign komptitív és/vagy töviss bozót vágásnövényk uralják. fokozott vadhatás A plot trültén a nagyvad-fajok intnzív és folyamatos jlnléténk nyomai (rágás, túrás, taposás stb.) láthatók. szélsőségs trmőhly A plot trültén trmőhlyi szélsőségk (pl. alacsony vagy túl magas talajndvsség, nagyarányú kövsség, a trmőtalaj hiánya) jli dtktálhatók. frissn kltkztt flújulási trült A plot trült frissn kltkztt flújulási trült (akár mbri bavatkozás, akár trmészts bolygatás alakította ki), ahol a korábbi faállomány mgszűnés óta még nm tlt l lgndő idő a mgfllő borítású újulat mgtlpdéséhz vagy kialakulásához. gyik sm A plot trültét gyik fnt mlíttt állapotjllmző s írja l mgfllőn. 20
A vágásnövényzt és/vagy töviss bozót jllmző faja(i) szakértői azonosítás, többszörös választás Az adatbvitli flültn mgjlníttt vágástéri növényk közül kll kiválasztani a plotban lginkább rlváns fajt vagy fajokat. Választható növényk: földi szdr galagonyák rdi iszalag kökény rózsák békaszittyó földi bodza siska nádtippan gyéb 5.3.2 A faállomány-jllmzők flvétlzés Cél: A faállomány flmérésénk lsődlgs célja az, hogy a fafajössztétlről és a kor-, illtv mértloszlásról gyszrű skálák alkalmazásával képt alkothassunk. A jlnlg rndlkzésr álló (rdészti adattári) adatokhoz képst szrtnénk a ritka fafajok jlnlétét mgjlnítni, zért fontos, hogy a mintatrültt alaposan körbjárva az összs jlnlvő fafajt mgtaláljuk a faállományban. A faállomány lombkorona-záródása szakértői bcslés A záródás szmbcsléssl történik 5%-os pontossággal. A lombkorona-záródás mértékénk mghatározásakor csak a fafajok 2,5 m-s magasságot mghaladó gydit (= faállomány) vsszük figylmb. A bcslés során a szintkkl nm foglalkozunk, csupán azt rögzítjük, hogy a faállomány milyn mértékbn záródik és záltal mnnyir hoz létr fénybn gazdag, illtv fénybn szgény környztt az állomány alatt. Fontos, hogy a fagydk élő koronarészink lombozatán blül mutatkozó hézagok a záródásbcslés szmpontjából figylmn kívül hagyandók, a záródást / záródáshiányt a koronák vagy koronarészk között mutatkozó hézagok alapján kll mghatározni. A záródás / záródáshiány bcsléséhz figylmb vndő, hogy 5% 25 m²-s, 10% pdig 50 m²-s trültnk fll mg. Mivl a záródás bcslésénk célja a nagyobb záródáshiánnyal bíró foltok körülhatárolása és a tömgsség-bcslésk llnőrzés, a bcslés mgngdhtő hibája ±10%. Éppn zért törkdni kll a bcslési idő lszorítására. Ügylni kll továbbá arra, hogy a bcslés az 500 m²-s mintavétli körr vonatkozzon, vagyis n ngdjünk a csábításnak, hogy jóval nagyobb trültr vonatkozó bcslést adjunk, s zzl nagyrészt a csak oldalról látott koronaszrkzt alapján alkossunk képt. Fafajössztétl és átmérő-osztályonkénti tömgsség szakértői azonosítás és bcslés, táblázat A fafajössztétlt a fafajok átmérőosztályonkénti tömgsségénk bcslésévl írjuk l. A táblázat lső oszlopába a fafajok krülnk, amlyk a fafajok jgyzékéből választhatóak. A további oszlopokban az alábbiak szrint az átmérőosztályok kövtkznk, a táblázatba pdig mindn fafaj stébn mgadandó átmérőosztályonként a tömgsség. 21
fafaj dbh 8 cm 8 cm < dbh 20 cm 20 cm < dbh 35 cm 35 cm < dbh 50 cm 50 cm < dbh A mllmagassági átmérő (dbh) a talajtól 1,3 m magasságban (ljtős trpn a fa hgy flőli oldalán állva) mérhtő átlagos átmérő. Amnnyibn a fagydk néhány cm ltéréssl láthatóan gy korosztályhoz tartoznak, az átlagos átmérő pdig az osztályok határán található (pl. 20 cm), akkor gy osztályba kll sorolni őkt. A tömgsségt borítás-katgóriák alkalmazásával írjuk l, vagyis azt kll mgbcsülni, hogy az adott fafaj adott vastagsági osztályba tartozó gydink koronája az 500 m²-s plot hány százalékát borítja. A borítás-értékk bcslésénél a plot trültén kívül gyökrző törzsk lombozatának plotra bhajló részét is figylmb kll vnni. E koronarészk borítási értékit az érinttt fafaj azon átmérőosztályához kll számítani, ahová az gyébként a plot trültén kívül álló törzs tartozik. A borítás-bcslés skálája: 1 0% < lombkorona borítása 5% 2 5% < lombkorona borítása 20% 3 20% < lombkorona borítása 50% 4 50% < lombkorona borítása Hántás jlnlét szakértői döntés, gyszrs választás (ign/nm) Vad általi friss kérghántás krül rögzítésr abban az stbn, ha a mintatrültn blül a 20 cm dbh-nál kisbb átmérőjű gydk lgalább 5%-a érinttt. A fagydk tétls vizsgálatára nincs szükség. Amnnyibn a faállomány flmérés közbn szmbötlő a jlnség, akkor ign választ kll adni. Külön időt n fordítsunk a kérdés vizsgálatára! Antropogén rdtű törzskárok jlnlét szakértői döntés, gyszrs választás (ign/nm) Az antropogén rdtű törzskárok akkor krülnk flmérésr, ha a mintatrültn blül a fagydk lgalább 5%-a érinttt. Itt lsősorban a közlmúlt fahasználatai során az gys fák döntéskor (kidőlő fa által maradó fán okozott kérgsérülés), illtv a kivágott faanyag kiközlítés során (ló, vagy gép általi vonszolás) kltkztt, a nyomvonallal szomszédos fák töv közlébn mgjlnő kérgsérüléskr kll gondolni. Mind a hántás, mind az antropogén rdtű törzskár stén a friss kérgsérülést kll dtktálni, vagyis csak akkor adunk ign választ, ha a sérülés hly még színébn is jlntősn ltér a kérg többi részétől, a sbzés még nm hgsdtt. 5.3.3 Az álló holtfa és facsonk flvétlzés Cél: Adatot gyűjtni az rdőlakó spcialista állat-, növény- és gombafajok fnnmaradása szmpontjából lngdhttln (táplálék, szaporodó- vagy búvóhly, aljzat) álló holtfa mnnyiségéről, korhadtsági állapotáról, mértloszlásáról, valamint ahol mgállapítható faji hovatartozásáról. 22
Álló holtfa és/vagy facsonk jlnlét szakértői döntés, gyszrs választás (ign/nm) A flmérés során álló holtfának tkintjük az olyan már nm élő, lábon száradt gydt, amly magassága a faállomány határértékét (2,5 m) mghaladja és mllmagassági átmérőj léri a 8 cm-t. Ezzl llntétbn a facsonk olyan lábon száradt gyd, amly törzstörött vagy biológiai folyamatok (lbontó szrvztk, madarak, stb.) kövtkztébn lpusztult, így magassága az újulati szint flső határát nm éri l (maximális magasság 2,5 m), a mllmagassági átmérőj pdig lgalább 8 cm (az 1,3 m alatti magasságú facsonkok stébn a mllmagassági átmérőt a mgmaradt csonkból kll bcsülni). Különösn alacsonyabb facsonkok és a mikroélőhlyk között szrplő tuskók lkülönítés érdkébn mgjgyzndő, hogy a facsonk mindig törött, míg a tuskó mindig vágott flülttl határolt. Az álló holtfa bazonosítása kapcsán két problémát kll kzlnünk. Nm ritka st, hogy gy szint tljs gészébn lhalt fa törzsénk alsó 0,5-1 métrs szakaszán 1-2 kósza lvél még éltjlt mutat, d funkcionálisan a fa holtfaként működik. Ezkt az gydkt amnnyibn az élő lvlk tuskósarjakon vagy maximum fa alsó gyngyd magasságáig rdő ágakon fordulnak lő álló holtfaként kll értéklni és flvétlzni. A másik jóval több nhézségt okozó probléma az álló jllg mghatározása. Gyakori st, hogy az lhalt fa kidől, d fnnakad a szomszédos fákon, így a majdnm álló hlyzttől gészn a majdnm fkvőig mindn lőfordulhat. Pragmatikus mgfontolásból álló holtfának azokat az gydkt tkintjük, amlykről azt fltétlzzük, hogy az stlg vlük érintkző szomszédos fák ltávolítása stén is állva maradnának. Az álló holtfa darabszáma átmérőosztályként szakértői azonosítás és számolás, az érték bírása A mintavétli trültn blül lőforduló 8 cm-s mllmagassági átmérőt mghaladó álló holtfa darabszámát három vastagsági osztályban (8-20 cm, 20-50 cm és 50+ cm) rögzítjük. Az álló holtfa (Ø: 20-50, 50+ cm) jllmző korhadtsági foka szakértői bcslés, gyszrs választás Az álló holtfa korhadtságát csak a 20 cm-nél nagyobb mllmagassági átmérőjű törzsk stébn kll rögzítni. Három korhadtsági katgória szrint történik a jllmzés: friss, korhadt és vgys. A bsorolás lgáltalánosabb szabályai a kövtkzők: Friss ép vagy a törzs több, mint flén jln van a kisbb ágak, gallyak (stlg lvlk) is mgvannak a fatst kmény Bélygk kérg ágrndszr txtúra Korhadt borítása a törzsön <50% vagy tljsn hiányzik csak a nagyobb ágak találhatók mg, d gyakran csak a törzs a fatst puha Amnnyibn a flsorolt bélygk alapján a bsorolás stlg kérdéss lnn, a végső döntést a kérgborítás aránya alapján kll mghozni. 23
Mindn mintavétli trültn a lgjllmzőbb korhadtsági fokot kll rögzítni (6. ábra). Amnnyibn a friss és korhadt gydk gyaránt lgalább 20%-os gyakorisággal fordulnak lő a plotban, a vgys katgóriát kll választani. Többé-kvésbé azonos mértű törzsk stén az arányok mghatározásánál a törzsszámot lht alapul vnni, jlntősn különböző mértű és ltérő korhadtsági fázisba sorolható törzsk stén viszont a törzsk mértévl/térfogatával súlyozott értékk szrint kll döntni. Egytln törzs lőfordulása stén vgys katgória nm adható! 6. ábra: A korhadtsági katgóriák mgoszlása az összs holtfa mnnyiségéhz viszonyítva. Amnnyibn jllmző korhadtsági fokként a friss vagy a vgys krül rögzítésr, flmérjük az lpusztult gydk faji hovatartozását is. Az álló holtfa jllmző fafaja(i) szakértői azonosítás, többszörös választással Rögzítni kll a plotban lőforduló álló holtfa gydk fafaját vagy fafajait. A mintavétl során alapvtőn arra vagyunk kíváncsiak, hogy a jln lévő álló holtfa állomány fafaj szrinti össztétl mnnyir hasonló a jlnlgi élő faállományéhoz. Az adatbvitli flültn a faállomány lírásakor rögzíttt fafajok automatikusan mgjlnnk, közülük kll kiválasztani az álló holtfaként is mgjlnő fafajokat. A további fafajok külön listából, többszörös választással mlhtők b. Abban az stbn ha nm sikrül bazonosítani a fajt lhtőség van a listából az ismrtln faj kiválasztására is. A facsonkok darabszáma átmérőosztályok szrint szakértői azonosítás és számolás, az érték bírása A mintavétli trültn blül lőforduló 8 cm-s átmérőt mghaladó, d 2,5 m-nél alacsonyabb álló facsonkok darabszámát három vastagsági osztályban (8-20 cm, 20-50 cm és 50+ cm) rögzítjük. Az 1,3 m alatti magasságú facsonkok stébn a mllmagassági átmérőt a mgmaradt csonkból kll bcsülni. 24
5.3.4 A fkvő holtfa flvétlzés Cél: Flmérni a mintavétlll érinttt állományokban jln lévő vastag fkvő holtfa és/vagy a vékony fkvő holtfa mnnyiségét, korhadtsági állapotát, valamint amnnyibn azonosítható (friss holtfa stén), mgadni a jllmző fafaját. Fkvő vastag holtfa (CWD) jlnlét szakértői döntés, gyszrs választás (ign/nm) A projkt során vastag fkvő holtfának (CWD, coars woody dbris) tkintjük a talajhoz stabilan már nm rögzült (nm álló) holtfákat, holt fadarabokat, amlyk a talajjal közvtlnül érintkznk vagy az állomány más gydén, illtv különböző trptárgyakon fnnakadtak (önállóan már nm állnának mg függőlgs hlyztbn), és átmérőjük a vastagabb végükön lgalább 1 métr hosszúságban 8 cm-nél nagyobb. Id sorolandók a régbbn lhalt fák földből kifordult tuskói is, amnnyibn a szükségs vastagságot lérik. A finom frakció (FWD, fin woody dbris) olyan fkvő holtfa, holt fadarab, amly a vastag végén sm haladja mg a 8 cm-s átmérőt. Fkvő vékony holtfa (FWD) mnnyiség szakértői döntés, gyszrs választás Amnnyibn az 500 m²-s mintavétli trültn nm fordul lő kllő hosszúságú (1 métrt mghaladó) 8 cm vastagságot mghaladó fkvő holtfa, csak a finom frakciót kll jllmzni. Az FWD mnnyiségét piktogramok sgítségévl kll mgadni, mégpdig az alábbi három ábra (7. ábra) közül az adott mintatrültr lginkább jllmző kép kiválasztásával (az ábrákon balról jobbra nő a holtfa mnnyiség). 7. ábra: A fkvő vékony holtfa mnnyiségér vonatkozó piktogramok, és az ábrákon szrplő holtfa darabok mnnyiség. A mértknél az lső két érték a két végén mért átmérőr, a harmadik a hosszra vonatkozik. (Az ábrasor lőzts tapasztalatok alapján, gy-gy jllmző hlyztt rprzntál.) 25
Fkvő vékony és vastag holtfa (CWD+FWD) gyütts mnnyiség szakértői döntés, gyszrs választás Ha a mintatrültn van vastag frakció, a holtfa-llátottságot a CWD mnnyiségi viszonyaira koncntrálva kll értéklni. Az értéklés az FWD mnnyiségi bcsléséhz hasonlóan, piktogramok sgítségévl történik. Az átmérő alapján két mértosztályra bontjuk a vastag fkvő holtfát: 8-35 cm-s és 35 cm-nél vastagabb katgóriára. Amnnyibn nm található a mintatrültn 35 cm-t mghaladó fkvő holtfa, a kövtkző ábrák közül kll választani (8. ábra): 8. ábra: A holtfa mnnyiségér vonatkozó piktogramok, és az ábrákon szrplő holtfa darabok mnnyiség. 8 cm-nél vastagabb darabok lőfordulnak, d 35 cm-nél vastagabbak nm. A mértknél az lső két érték a két végén mért átmérőr, a harmadik a hosszra vonatkozik. 35 cm-nél nagyobb átmérőjű holtfa jlnlét stén az alábbi lhtőségk (9. ábra) közül kll mgjlölni a trpi viszonyokat lgjobban líró képt. 9. ábra: A holtfa mnnyiségér vonatkozó piktogramok, és az ábrákon szrplő holtfa darabok mnnyiség. 35 cm-nél vastagabb darabok lőfordulnak a plotban. A mértknél az lső két érték a két végén mért átmérőr, a harmadik a hosszra vonatkozik. 26
Fkvő vastag holtfa (Ø: 8-35, 35+ cm) jllmző korhadtsági foka szakértői döntés, gyszrs választás A fkvő holtfa flméréskor a jln lévő vastagsági osztályok jllmző korhadtsági fokát (külön-külön) is mg kll adni. Három korhadtsági katgória szrint (friss, korhadt, vgys) történik a jllmzés, amlynk lgáltalánosabb szabályai a kövtkzők: Friss ép vagy a törzs több, mint flén jln van a kisbb ágak, gallyak (stlg lvlk) is mgvannak kérg ágrndszr a fatst kmény a fa a talajtól élsn lhatárolódik Egyéb bélygk txtúra kapcsolat a talajflszínnl általában kör alakú krsztmtszt a fa rdti színéhz hasonló Korhadt Karaktr szín borítása a törzsön <50% vagy tljsn hiányzik csak a nagyobb ágak találhatók mg, d gyakran csak a törzs puha, morzsolható vagy szétsik flülténk lgnagyobb rész a talajflszínnl érintkzik lggyakrabban ovális, lapított fakó, szürkés Mindn mintavétli trültn a lgjllmzőbb korhadtsági fokot kll rögzítni. Amnnyibn a friss és korhadt gydk gyaránt lgalább 20%-os gyakorisággal fordulnak lő a plotban, a vgys katgóriát kll választani. Többé-kvésbé azonos mértű törzsk stén az arányok mghatározásánál a törzsszámot lht alapul vnni, jlntősn különböző mértű és ltérő korhadtsági fázisba sorolható törzsk stén viszont a törzsk mértévl/térfogatával súlyozott értékk szrint kll döntni. Egytln törzs lőfordulása stén vgys katgória nm adható! Bővbb magyarázat és útmutatás az álló holtfa korhadtságának mgállapításánál (5.3.3) olvasható. Fkvő vastag holtfa (CWD) jllmző fafaja szakértői döntés, gyszrs választás Amnnyibn a mintavétli trültn található CWD friss darabokat is tartalmaz (vagyis friss vagy vgys minősítést adtunk) mg kll adni a holtfa jllmző (flismrt) fafajait az adott plotban. Az adatbvitli flültn a faállomány lírásakor rögzíttt fafajok automatikusan mgjlnnk, közülük ki kll választani a CWD-ként is mgjlnő fafajokat. A további fafajok külön listából, többszörös választással mlhtők b. Abban az stbn ha nm sikrül bazonosítani a fajt lhtőség van a listából az ismrtln faj kiválasztására is. 27