Kis cég? Kis kockázat?
Előadó: Dr. Erősné Bereczki Edit NMH TÁMOP 2.4.8-12 Projekt-végrehajtási Osztály Orvos szaktanácsadó
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok közreműködése egyes munkaegészségügyi feladatok ellátásában A kockázatértékelés kiemelt jelentősége
Mi a munkavédelem? A munkavédelem nemzetközi egyezményekben (ENSZ Alapokmánya, WHO Alkotmánya, ILO Egyezményei és Ajánlásai, EU rendeletei, stb. által) meghatározott általános emberi alapjog. Jelentése: Minden munkavállaló számára a munkahelyen biztosítani kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, testi épsége és foglalkozási egészsége védelmét, munkavégző képessége megóvását a munkabalesetek és a foglalkozási betegségek megelőzése érdekében.
Az munkavédelme a) Tartalmazza a munkavédelmi feltételek kialakítását és az előírt követelmények biztosítását a munkabiztonság és a munkaegészségügy szabályozása révén, továbbá a munkahelyi munkavédelmi szolgáltatást/ellátást nyújtó és a helyes gyakorlatot segítő szolgáltatások (személyek és szervezetek) által. b) Felöleli a munkavédelem szociális dimenzióját is, aminek része a jó munkahelyi közérzet megteremtése, a munkavédelem szociális feltételeinek a kialakítása az egészség és a munkavégző képesség megőrzése, helyreállítása és fejlesztése érdekében. c) A kockázatértékelésre alapozott megelőzési stratégiát preferálja.
Szakterületei Munkavédelem Munkavédelem Munkavédelem Munkabiztonság Munkaegészségügy Szociális munkavédelem Munkahigiéne Foglalkozásegészségügy
Az Alaptörvény szerint: A munkavállalók és a munkaadók a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel együttműködnek egymással. Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. E jog érvényesülését Magyarország - többek között - a munkavédelem megszervezésével segíti elő.
Munkavédelmi törvény A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. számú törvény alkalmazásában a munkavédelem: A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá a törvény céljainak megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.
Kinek a feladata? A MUNKÁLTATÓK át nem hárítható (objektív) felelőssége és feladata a munkavédelmi: - feltételek megvalósítása, - követelmények biztosítása, - és a munkabalesetekkel, a foglalkozási megbetegedésekkel (a fokozott expozíciós esetekkel) kapcsolatos előírások teljesítése. A munkáltatók a munkavédelmi feladatok megvalósításának módját - a jogszabályok és szabványok keretein belül - szabadon határozzák meg.
A feltételekről A munkavégzés munkavédelmi feltételeinek a megvalósítása az általános előírásokkal, a létesítéssel, az üzembe helyezéssel, a tárgyi feltételekkel, a munkafolyamatokkal, a technológiával, az anyaggal, a személyi tényezőkkel, stb. kapcsolatosak.
A követelményekről A munkavégzés munkavédelmi követelményeinek biztosítása és fenntartása pl.: munkabiztonsági szakember foglalkoztatása, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtása valamennyi munkavállalóra kiterjedően, munkahigiénés vizsgálatok elvégzése, kockázatértékelés megvalósítása, elsősegélynyújtás megszervezése, mentés, egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása, munkavédelmi oktatás, tájékoztatási - felvilágosítási - konzultációs feladatok, stb. ellátása.
Az eseményekről A munkabalesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel (beleértve a fokozott expozíciós eseteket is) kapcsolatos előírások teljesítése (bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás, intézkedés, stb.). [EU-27: 1:>4; 1:>10 a munkabaleset/foglalkozási ártalom aránya]
Munkaegészségügyi feladatok: - a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének, a (munka)higiénés és a klinikai megelőzés követelményeinek a rendszere, - amit a MUNKÁLTATÓ a foglalkozás-egészségügyi szolgálat segítségével - a munkavégzés, a munkakörülmények hatásainak és a munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezőinek a megfelelő kezelése és a megelőző intézkedések révén valósít meg - a foglalkozási megbetegedések megelőzése (csökkentése) érdekében, valamint a munkavégző képesség megőrzése és fejlesztése végett.
Szabályozása - jelentése Eütv. 53. szerint: a munkaegészségügy célja a munkavégzés során a munkahigiéne, valamint a foglalkozás-egészségügy révén a munkát végző személy egészségének a megóvása. A jogi alapokat orvos-szakmai oldalról a feladatok megjelölésével teremti meg (klinikai és higiénés megelőzés). Mvt. 1. (1) alapján: A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületét foglalja magába. A szervezett munkavégzés során, a munkahelyen, a munkáltató által megvalósítandó munkaegészségügyi feladatokat (taxatíve) rögzíti, a végrehajtási rendeletek részletes előírásokat tartalmaznak (gyakorlat).
Tartalma A munkakörnyezet kóroki tényezőinek, a munkavégzés megterhelést okozó hatásainak munkahigiénés vizsgálatáról - a munkakörnyezeti és a biológiai monitor együttes alkalmazásáról - a munkáltatónak kell gondoskodni. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek a feladata: a munkahelyi megterhelés és a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása, folyamatos ellenőrzése; javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi - szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban.
Munkakörnyezeti monitor Munkakörnyezeti műszeres munkahigiénés vizsgálatok: - kémiai kóroki tényezők (pl. porok okozta légszennyezés, stb.) fizikai kóroki tényezők (pl. zaj-, kéz-kar rezgésterhelés, stb.) - zárt, telepített munkahelyek klímatényezői (pl. sugárzó hő, stb.) - fizikai megterhelés-igénybevétel (pl. ergometriai és egyéb vizsgálatok)
Biológiai monitor A biológiai expozíciós és hatás mutatók - BEM/BHM - azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok (22) és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők. A vegyi anyag expozíciós hatásának ( kitettség ) vizeletben és vérben történő vizsgálata és értékelése (külön jogszabály szerint). Anilin (V és v) Arzén Benzol Dimetil-formamid Etil-benzol Fenol Fluorid vegyületek Szervetlen higany Kadmium (V és v) Króm Kobalt n-hexán Nikkel Nitro-benzol Szelén Sztirol Toluol Triklóretilén Xilol Szervetlen ólom Szén-monoxid Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek
Mvt. 8. szerint: Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. Az Mvt. szerint és külön jogszabályokban is előírt munkaegészségügyi szaktevékenység a munkáltató felkérésére történő közreműködői tevékenységet jelent ( valamely tevékenységben vagy eseményben felkérésre történő részvétel: vizsgálat, vélemény, tanácsadás, tájékoztatás, nyilatkozat, felvilágosítás, kezdeményezés, javaslattétel, segítés ). A foglalkozás-egészségügyi szolgálat - az Mvt. 58. (2) szerint - közreműködik a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat ellátásában is.
Melyek ezek a feladatok? Mvt. 21. (3) Mvt. 23. (2) az üzembe helyezés előzetes munkaegészségügyi szempontú vizsgálata a munkahelyek soron kívüli ellenőrzése Mvt. 54. (1) b), d)-f) és (2) a munkahelyi kockázatok értékelése Mvt. 54. (1) g) és (2) az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása Mvt. 56. az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása
Mvt. 21. (3) Üzembe helyezés: Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, technológia üzemeltetését írásban rendeli el, aminek feltétele a munkaegészségügyi szempontú előzetes vizsgálat is. Jelentése: A vizsgálat arra irányul, hogy a vonatkozó munkavédelmi szabályok szerint készült kockázatbecslés és kockázatkezelés megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. Pl. biológiai kóroki tényezők esetén a kockázatbecslés elvégzése és a munkakörhöz kötött védőoltások megfelelő időben történő beadása.
Mvt. 23. (2) Soron kívüli vizsgálat: Veszélyes munkahelyet, egyéni védőeszközt, technológiát a munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét, vagy foglalkozási megbetegedés következett be. Jelentése: Az ellenőrzés kiterjed a munkahelyekre, a munkaeszközök és az egyéni védőeszközök használatának egészségi minimális követelményeire vonatkozó jogszabályok megvalósítására, a kockázatok kezelésre. Pl. foglalkozási megbetegedés esetén cél a veszélyforrás felkutatása, az ok-okozati összefüggés feltárása, de feladat egy újabb kockázatértékelés során megvalósítandó megelőző intézkedések megalapozása is.
Mvt. 54. (1) b), d) -f) és (2) Kockázatértékelés: Részvétel a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok minőségi és mennyiségi kockázatértékelésében, amely a munkáltatók kötelezettsége (feladata és felelőssége). Jelentése: A különböző végrehajtási rendeletek (és szabványok) írják elő az egyes kóroki tényezők és hatások (a veszélyes vegyi anyagok, a foglalkozási rákkeltők, az azbeszt, a biológiai tényezők, a zaj- és a rezgésexpozíció, a kézi tehermozgatás, a képernyő előtti munkavégzés, a robbanásveszély, stb.) kockázatbecslésének és kockázatkezelésének szabályait. Pl. a munkahelyi zajterhelés mérése és a zajexpozíció vizsgálata
Mvt. 54. (1) g) és (2) Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása: A munkahelyi kockázatok kezelését (elkerülését, csökkentését) célozza, a védelmi és az ellenőrző intézkedések meghatározását jelenti, aminek a megvalósításában a munkáltató felkérésére részt vesz a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa is. Jelentése- gyakorlata: Az Mvt. és külön jogszabályok végrehajtására kiadott rendeletek írják elő a kockázatbecslést, a kockázatkezelést, a megelőző intézkedéseket a munkavégzés és a munkakörülmények hatásainak, a munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezőinek megfelelően. Pl. pszichoszociális kóroki tényezők felmérését követően a munkahelyi stressz monitorozása, szervezeti és egyéni szinten történő kezelése.
Mvt. 56. Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása: A munkahelyen a kollektív, műszaki védelem és a munkaszervezési intézkedések mellett a balesetek megelőzése és a kockázatok egészséget nem veszélyeztető szintre csökkentése érdekében a munkavállalókat a veszély jellege szerint kiválasztott és megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközökkel is el kell látni. A külön jogszabály által előírt - és kockázatbecslésen alapuló - egyéni védőeszköz juttatás belső rendjét a munkáltató a kockázatértékelés alapján írásban köteles szabályozni a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakemberek és szolgáltatók/szervezetek közreműködésével.
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet* A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló jogszabály* szerint: - a kockázatbecsléshez, az egyéni védőeszköz kiválasztásához, használata szabályainak megállapításához a munkáltató szakértőt vehet igénybe - az EVE juttatás szabályozásába, a kiválasztásba a munkáltató a szolgálat orvosát és a munkavédelmi képviselőt is bevonja - az EVE alkalmazásának egyéni (egészségi) alkalmasság feltételeiről és korlátairól (viselés, használat) a szolgálat orvosa tanácsadást végez. A szolgálat közreműködése kiterjed a zaj-, a rezgés-, a vegyi expozíciók, a biológiai, ergonómiai és egyéb kóroki tényezők, stb. elleni védelemre is.
A világ veszélyes A világ veszélyes = RISKY WORLD (születünk és meghalunk ) Az emberiség és az ember mindennapi élete is számos veszélyt hordoz. * A munka világa az ember egyik legveszélyesebb környezete! * Nincs veszélytelen munkavégzés nem létezik 0 kockázat! A munkavégzés során számos veszély, veszélyes tényező, veszélyforrás fenyegeti a munkavállalók testi épségét és egészségét. Minden 100. fizikai, minden 1000. szellemi munkát végző munkavállalót ér vagy érhet (valamilyen) munkabaleset vagy foglalkozási ártalom.
A munka világa veszélyes A munkavállalók munkahelyi veszélyei, veszélyforrásai: - kültéri - beltéri - mélyben - magasban - beszállással -hidegben-melegben -csúszós, vizes, - balesetveszélyes, stb. -fizikai -kémiai -biológiai - ergonómiai -pszicho-szociális kóroki tényezők Munkakörülményekből származó hatások Munkakörnyezeti kóroki tényezők - mechanikai (fizikális) - élettani (fiziológiai) Munkavégzésből eredő hatások - idegi (mentális) - érzelmi (pszichés)
Veszély és kockázat A veszély (Hazard) és a kockázat (Risk) különbsége V E S Z É L Y C S E L E K V É S K O C K Á Z A T
Kockázatértékelés/- elemzés ALAPELVEK: 1. A munkavégzés során a veszélyt (hatás, expozíció) kell megszüntetni vagy csökkenteni és a megmaradt veszélyekből eredő kockázatokat kezelni. (Hatás, expozíció = veszély, de nem kockázat!) 2. A munkahelyen térben és időben együtt és egyszerre van (lehet) jelen az összes egészségkárosító kockázat. 3. A megelőzés kulcsa a kockázatértékelés (= cél, módszer, feladat) a szabályozások, a helyes gyakorlat és a tájékoztatás révén. 4. A kockázatértékelés (Mvt.) kockázatelemzés (Kbt.) 3 lépése: kockázatbecslés kockázatértékelés kockázatkommunikáció 5. A kockázatértékelés a munkahelyi egészségvédelem kulcsa és a megelőzési stratégia alapja, a munkaegészségügy központi eleme.
Mennyiségi kockázatbecslés 1. A hatás, az expozíció, a dózis/expozíció összefüggés meghatározható: - a munkahelyi légtérben mérhető a veszélyes anyag koncentráció - biológiai monitorozással megítélhető a fokozott expozíció - mérhetők a klíma paraméterek, számítható a klímaindex - mérhető a zaj - és a rezgés terhelés és az expozíció - meghatározható a fertőzést okozó csíraszám - kiszámítható a fizikai munkavégzés munka-energia forgalma. 2. Regisztrálható az expozíció gyakorisága és az expozíciós idő. 3. A mérési adatok a határértékekkel, az expozíciós koncentrációs szintekkel összevethetők, a kockázatok becsülhetők, mérhetők, számszerűsíthetők [µr]: elfogadható / eltűrhető / megengedett vagy csökkentendő / kezelendő.
Minőségi kockázatbecslés Ha az expozíció, a hatás nem mérhető, paraméterekkel nem jellemezhető: Szemi-kvantitatív összefüggéseket kell feltárni. Az azonosított veszélyeket irodalmi adatokkal, az egészségkárosodás előfordulási gyakorisággal, a korai diagnosztizálással és monitorozással feltárt tünetekkel össze kell vetni. Minősíteni kell a kockázat/esemény bekövetkezésének és súlyosságának a valószínűségét. Matematikailag modellezni kell, hogy a becsült kockázati szint elfogadható/eltűrhető, de 10 µr felett már intézkedés R = K x W szükséges a megelőzés érdekében.
Példa -1: Porok, rostok, füstök
Példa -2: H1N1 vírus hatása
Az expozíció elleni védelem Miaközös? - A veszély jellege, mértéke, az expozíció ideje, a veszélyeztetettek köre meghatározó. - A méretük hasonló bejutalégutakba: azbesztrost: <3 µ átmérőjű és >5 µ hosszú - H1N1v aerosol 5 µ - A hatásuk is hasonló: súlyos, halálos kimenetelű azbesztrost: pl. hörgőrák, mesothelioma (időfaktor lassú gyilkos) H1N1v: a célcsoportok súlyos, jelentős %-ban [100 µr!] - Szűrő vagy izolációs típusú légzésvédelem FFP2/3(respirációs) azbesztbontás, - mentesítés során + védőruházat H1N1v: invazív beavatkozás során + standard izoláció + védőoltás!
Egyéni védelem biztosítása
Kiscég=kiskockázat Igaz-e a fenti állítás? A válasz: nem igaz! A kis cégnél is vannak veszélyek, veszélyes tényezők, veszélyforrások, amelyek valamilyen szintű kockázatot jelenthetnek a munkavállalók testi épségére és egészségére. Nem a gazdálkodó szervezet mérete (létszám-kategória és nettó árbevétel) a döntő, hanem a munkavégzés hatásai, a munkakörnyezet kóroki tényezői, a kockázatértékelésen alapuló megelőző intézkedések (egészségvédelem) megvalósítása és annak hatékonysága. (Szemle!) 1 munkabaleset/foglalkozási megbetegedés is sok! [>3% és > 8%] A veszélyeztetettek köre eltérhet (kis létszám), de a kockázat lehet jelentős, >10 µr, ami kezelést (csökkentést) indokol. (A 10 µr a megengedett határértékeknek megfelelő kockázati szint!)