NAGYPROJEKTEK BUDAPESTEN

MŰ-HELY TERÜLETFEJLESZTŐ ÉS TERVEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu NAGYPROJEKTEK BUDAPESTEN BUDAPEST FEJLŐDÉSÉT MEGHATÁROZÓ NAGYPROJEKTEK HELYSZÍNKIJELÖLÉSÉHEZ ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK ELŐ KÉSZÍTÉSE MŰLEÍRÁS BUDAPEST 2006. SZEPTEMBER HÓ

Megrendelő: Megrendelő koordinátora: Főpolgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda Raab József főtanácsos Összeállította: Ruzsányi Tivadar Mű-Hely Rt. Munkatársak: dr. Nagy Béla Mű-Hely Rt. Erdei Gyula Mű-Hely Rt. Gyimóthy Ákos Mű-Hely Rt Vezérigazgató: dr. Nagy Béla Mű-Hely Rt.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A nagyprojektek helyszíneire javasolt változat, illetve változatok illeszkednek Budapest hatályos TSZT keretei közé, tehát ebből a szempontból biztosított a tervellátottság. Javasoljuk a továbbiakban a főpolgármester (Közgyűlés) tájékoztatását a középtávú időszakban várható, Budapest fejlődését alapvetően meghatározó egyes nagyprojektek végleges helyszíneinek kijelölésére irányuló tervezési folyamat megindítását. A tervezési folyamat célja, hogy a Budapest fejlődését alapvetően meghatározó egyes nagyprojektek (olimpia, kormányzati negyed, konferencia központok) a város érdekeit, fejlődését szolgálva, értékeit megőrizve illeszkedjenek a város településszerkezetébe, összhangban a Főváros terveivel és a nagyprojektek működetéséhez szükséges infrastruktúra megépítésével. A tervezési folyamat további lépései az egyes nagyprojektek vonatkozásában a következők: OLIMPIA 1 A további értékelésre és tervezésre elsődlegesen javasolt változat a Főváros nyugat-kelet tengelyére (Kerepesi út Rákóczi út) szervezett városmegújítás olimpiája, amely célszerűen kiegészülhet a város további, sporteseményekre alkalmas helyszíneivel. A javasolt további intézkedések a következők: 1. Közgyűlési szándéknyilatkozat előkészítése az olimpia megrendezéséről 2. A tervezési folyamat céljának megfelelő végleges értékelési szempontok és prekoncepció kidolgozása 3. Térség-alkalmassági vizsgálat alapján struktúraterv készítése Budapesten az érintett térségekre (1:20.000 ma) 4. A helyszínek végleges kijelölésének előkészítése, a Podmaniczky Program módosítása és közgyűlési jóváhagyással hivatalos levél küldésére a NOB-nak Olimpiai szándéknyilatkozat esetén javasoljuk, hogy az olimpia létesítményei tematikus programként jelenjenek meg a Podmaniczky Programban, a prioritások között szerepeljen a 8., az OLIMPIA PRIORITÁS is. KORMÁNYZATI NEGYED Az új Kormányzati negyed számára - kiinduló változatokként három terület javasolható, ahol rendelkezésre áll a szükséges 10-15 hektár. Ezek a következők: Nyugati pályaudvar 1. terület (WESTEND mögött), Nyugati pályaudvar 2. terület (Podmaniczky utca nyugati oldal), a Millenniumi városközpont területe és a Józsefvárosi pályaudvar térsége. A javasolt további intézkedések a következők: 1. A tervezési folyamat céljának megfelelő végleges értékelési szempontok és prekoncepció kidolgozása 2. A helyszín(ek) végleges kijelölésének előkészítése és hivatalos dokumentum küldésére a Kormánynak 3. Közgyűlési jóváhagyás

KONFERENCIA KÖZPONTOK Nemzetközi mércével jelentős konferencia központ számára alkalmas helyszínek a környezet jellegét (Millenniumi városközpont) és a Ferihegyi gyorsvasút lehetőségét (Etele tér és környéke, Rákosrendező térsége) tekintve különülnek el. Igény esetén javasoljuk a megnevezett helyszínek további szűrését. A javasolt további intézkedések a következők: 1. Nemzetközi tervpályázat előkészítése és kiírása 2. A helyszínek szűrése és véglegesítése 3. Közgyűlési jóváhagyás 2

A NAGYPROJEKTEK HELYSZÍNEIRE JAVASOLT BUDAPESTI TERÜLETEK

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRA KIDOLGOZOTT ELŐZETES PROGRAMVÁZLAT A vizsgált helyszíneken tervezett funkció(k) és a hatályos településszerkezeti terv összhangjának értékelése: Azonosító megnevezése jelenleg a TSZT-vel FSZKT A helyszín A TSZT Összhang javasolt A tervezett funkció(k) 101 Csepel-szigetcsúcs Olimpiai falu Gksz OK IZ 102 Csepel-szigetcsúcs Olimpiai falu Vt-VR OK IZ 103 Csepel-szigetcsúcs Úszó központ, (Kajak-kenu és evezős Z, Vt-VR pálya, Vadvízi evezőspálya) OK I/IZ 104 Józsefvárosi rehab. Ln-Z, Vk, ter. és pályaudvar Médiafalu KÖk része OK VK+KV-IK 105 Józsefvárosi pu. Ganz- Mávag terület Olimpiai falu VK, KÖk OK VK/IZ 106 Hungexpo terület, Fehér út környéke Fedett csarnok, Lövészeti központ K-TP, Vk OK K-TP 107 Kvassay zsilip, VITUKI környék Fedett csarnok Vk OK VK 108 Nagyvásártelep Fedett csarnok Vk OK VK 109 Gubacsi híd környéke Médiafalu Vk, KÖk OK VK 110 Mocsáros-dűlő Médiafalu Lk, Z OK LK 111 Óbuda volt gázgyári területe Fedett csarnok Vk OK IZ+I Lövészeti központ, Fedett csarnok, TSZT mód. 112 Északi Városkapu Úszó központ fedett (Kajak-kenu és Vk, Z evezős pálya, Vadvízi evezőspálya) indokolt esetben I 113 114 115 Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területe Asztalos utca környéke Újjáépített Puskás Ferenc Stadion, Új csarnok Fedett csarnok, Úszó központ fedett Gksz, Vk, K-SP Médiaközpontok Gksz OK IZ+I Főstadion, Fedett csarnok, Úszó központ (pályakeré OK K-SP OK K-SP K-SP+IZ+I 116 Milleniumi városrész Fedett csarnok Vt-VK OK VK 117 Lóversenypálya Baseball és softball központ K-SP, K- KÜ OK K-SP 118 M3-M0 - Rákospalotai Vk, K- Főstadion(Új),Fedett FSZKT határút - Szilas patak KÜ, E, TSZT mód. csarnok,lövészeti KP,MédiaKP mód. által Má 119 Káposztásmegyer IV. Olimpiai falu Lk, Vk, Gksz OK LK, VK, KG 120 Kopaszi-gát, Nádor Fedett csarnok, Gyeplabda stadion, kert környéke Úszó központ Vk, Z OK VK 121 Egyetemi Sporttelep Fedett csarnok Vk OK VK 122 Hajógyári-sziget Tenisz központ K-SP, Z, E OK IZ+Z 201 Fehér út keleti oldal Olimpia megrendezése K-TP, E, Z OK K+TP 202 Vágóhíd és környéke Olimpia megrendezése Vk OK VK 203 Etele tér és környéke Olimpia megrendezése Vt-VR, KÖk OK VK 204 Repülőtér Olimpia megrendezése KÖl, Gksz TSZT mód. IZ 3

Azonosító megnevezése jelenleg a TSZT-vel FSZKT A helyszín A TSZT Összhang javasolt A létesítmény megnevezése 205 Kőérberki út környéke Olimpia megrendezése Vk, Má TSZT mód. I/IZ Nyugati PU.1-301 Ferdinánd hídtól korm. negyed Vk, Z OK VK+Z északra 302 Nyugati PU.2- Vt-VK, Podmaniczky utca korm. negyed Vk, KÖk nyugati oldala OK VK 303 Rákosrendező térsége korm. negyed Gksz, KÖk OK I 304 Kopaszi-gát térsége/lágymányos korm. negyed Vk, Z OK VK+Z 305 Déli pályaudvar térsége korm. negyed Vt-VR OK VK 306 Milleniumi Városközpont korm. negyed Vt-VK OK VK 307 Újpest Városközpont korm. negyed Vt-VRE OK VK+I 308 Észak-Csepel (Fadesa/Galvani úti korm. negyed Vt-VR OK I, VK híd déli oldala) 309 Észak-Csepel (Szabadkikötő) korm. negyed Gksz OK I 310 Angyalföld / Váci út K-SP, Z, korm. negyed környéke Ln-Z TSZT mód. K-SP, I 311 Józsefvárosi pályaudvar térsége korm. negyed Vk OK VK+KV-IK 312 Nagyvásártelep korm. negyed Vk OK I 401 Milleniumi VK (konf KP) Vt-VK OK VK 402 Hajógyári sziget (konf KP) K-SP, Z OK IZ 403 Rákosrendező Gksz, (konf KP) pályaudvar térsége KÖk OK I 404 Hungexpo (konf KP) K-TP OK K-TP 405 Etele tér és környéke (konf KP) Vt-VR, KÖk OK VK 4 A helyszíneket a 2. sz. térkép tartalmazza. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Budapesti TSZT - a városmegújítás olimpiája - az új kormányzati negyed - a konferencia központok számára javasolt helyszíneken lehetővé teszi a tervezett funkció megvalósítását.

5 119 119 119 119 119 119 119 119 119 110 110 110 110 110 110 110 110 110 104 104 104 104 104 104 104 104 104 115 115 115 115 115 115 115 115 115 118 118 118 118 118 118 118 118 118 120 120 120 120 120 120 120 120 120 113 113 113 113 113 113 113 113 113 114 114 114 114 114 114 114 114 114 112 112 112 112 112 112 112 112 112 103 103 103 103 103 103 103 103 103 107 107 107 107 107 107 107 107 107 117 117 117 117 117 117 117 117 117 106 106 106 106 106 106 106 106 106 109 109 109 109 109 109 109 109 109 111 111 111 111 111 111 111 111 111 122 122 122 122 122 122 122 122 122 205 205 205 205 205 205 205 205 205 202 202 202 202 202 202 202 202 202 204 204 204 204 204 204 204 204 204 201 201 201 201 201 201 201 201 201 305 305 305 305 305 305 305 305 305 304 304 304 304 304 304 304 304 304 105 105 105 105 105 105 105 105 105 121 121 121 121 121 121 121 121 121 116 116 116 116 116 116 116 116 116 311 311 311 311 311 311 311 311 311 306 306 306 306 306 306 306 306 306 401 401 401 401 401 401 401 401 401 308 308 308 308 308 308 308 308 309 308 309 309 309 309 309 309 309 309 404 404 404 404 404 404 404 404 404 405 405 405 405 405 405 405 405 405 302 302 302 302 302 302 302 302 302 102 102 102 102 102 102 102 102 102 402 402 402 402 402 402 402 402 402 203 203 203 203 203 203 203 203 203 301 301 301 301 301 301 301 301 301 403 403 403 403 403 403 403 403 403 303 303 303 303 303 303 303 303 303 307 307 307 307 307 307 307 307 307 310 310 310 310 310 310 310 310 310 312 312 312 312 312 312 312 312 312 108 108 108 108 108 108 108 108 108 101 101 101 101 101 101 101 101 101 TSZT módosítást nem igényel TSZT módosítást igényel TSZT módosítás indokolt esetben 2.sz. térkép: A településszerkezeti terv módosítására kidolgozott előzetes programvázlat

TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRA KIDOLGOZOTT ELŐZETES PROGRAMVÁZLAT... 3 A NAGYPROJEKTEK PRIORITÁSAI, ELŐKÉSZÍTÉSI-TERVEZÉSI FOLYAMATVÁZLAT... 1 A NAGYPROJEKTEK FONTOSABB PARAMÉTEREI... 6 POTENCIÁLIS VÁROSI TERÜLETEK FELTÁRÁSA, A LOKÁLIS ÉS VÁROSSZERKEZETI ADOTTSÁGOK ÉRTÉKELÉSE... 12 TÉRSÉGALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK VÉGZÉSE, A SZÜKSÉGES PÓTLÓLAGOS VÁROSI FEJLESZTÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI HATÁSOK, KÖVETKEZMÉNYEK FELTÁRÁSA... 15 A VÁROS FEJLŐDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, A VÁROSSZERKEZETET FORMÁLÓ HELYSZÍNEK BEMUTATÁSA... 19 6 INTÉZKEDÉSI JAVASLAT A NAGYPROJEKTEK BUDAPESTI HELYSZÍNKIJELÖLÉSÉNEK FOLYAMATÁRA... 41 1. MELLÉKLET: A FELADAT MEGHATÁROZÁSA... 45 2. MELLÉKLET: A TERVEZÉSI FOLYAMAT SZEMPONTRENDSZERE... 47

A NAGYPROJEKTEK PRIORITÁSAI, ELŐKÉSZÍTÉSI-TERVEZÉSI FOLYAMATVÁZLAT OLIMPIA Bizonyos kritikus súlyponti feltételek teljesülése esetén egy 2012-ben Budapesten megrendezésre kerülő olimpia mind műszaki mind gazdasági szempontból megvalósítható. Ezt érvényesnek tekinthetjük a 2016-os, illetve a 2020-as olimpia vonatkozásában is, ezért a tanulmányt a továbbiakban lényeges magalapozó háttérdokumentációnak tekintjük a PriceWaterHouse Coopers Olimpia 2012 Megvalósíthatósági Tanulmánya (továbbiakban tanulmány 1 ) szerint. A 2002-es tanulmány nagy része tehát ma is helytálló, így az aktualizálásnak nem célja a tanulmány teljes újradolgozása. Ugyanakkor az utóbbi években történt társadalmi, gazdasági és településszerkezeti változások miatt a megvalósíthatóság feltételrendszerének bizonyos lényegi területeit újra elemezni kell 2. A tanulmány aktualizálását az alábbiak tették szükségessé: a Budapest és Magyarország fejlesztési terveiben 2002 óta bekövetkező változások a rendezés éve 2012 helyett 2016 lenne a Nemzeti Fejlesztési Terv I. végrehajtásának tapasztalatai az NFT II. Fővárost is érintő prioritásainak körvonalazódása a 2002 óta elindított, illetve tervezett, a költségvetésből finanszírozott közlekedési fejlesztések (autópálya, vasút) a Fővárosi Önkormányzat által 2002 óta elindított, illetve tervezett fejlesztések (Podmaniczky-terv stb.) a fővárosi településrendezési eszközök hatályba lépésével megváltozott jogi környezet (Városfejlesztési koncepció, Településszerkezeti Terv, FSZKT) stb. 1 A Pricewaterhouse Coopers a tanulmány következő részeit fogja aktualizálni: az infrastrukturális fejlesztések megvalósulása, ütemterve, illetve költségei a rendezés várható költségei, illetve bevételei az athéni tényszámok és a 2012-es pályázatok tanulságainak figyelembevételével a fejlesztések és költségek finanszírozásába bevonható EU támogatások és magántőke mértéke, a szükséges állami költségvetési szerepvállalás a fejlesztések összevetése a jelenlegi gazdaságpolitikai prioritásokkal, a központi költségvetést terhelő fejlesztések hatása a növekedési alternatívákra és a költségvetés szerkezetére. 1 2 A Pricewaterhouse Coopers egyébként megbízást kapott a Budapesti Olimpia Mozgalomtól, hogy aktualizálja a négy éve elkészített, a 2012-es Budapesti Olimpiai Játékok megvalósíthatósági tanulmányát. A Pricewaterhouse Coopers kompetenciáját támasztja alá, hogy közreműködött megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésében, legutóbb a londoni játékok esetében, illetve korábban Sydney-ben. A tanulmány aktualizálását a Pricewaterhouse Coopers a 2002-ben résztvevő szakemberek bevonásával 15 hét alatt végzi el

A tanulmány három olyan helyszínelrendezési változatot tartalmaz, amelyek alapján (vagy azok kombinációjával) az olimpia megvalósítható. A tervezett fejlesztések a készítők szándéka szerint illeszkednek Budapest városfejlesztési koncepciójához. A változatok az alábbiak: I. VÁLTOZAT: Duna menti változat II. VÁLTOZAT: A városmegújítás olimpiája III. VÁLTOZAT: Északi olimpiai park A három változat az olimpiai létesítmények elhelyezésében és ebből adódóan a szükséges közlekedési infrastruktúra fejlesztésekben különbözik egymástól. A sportlétesítmények építési költségeiben elhanyagolható a különbség, a sporthelyszínek állam általi kisajátítási költségei viszont különböznek. A tanulmány a megvalósíthatóság fő akadályaként egyrészt a szükséges sport- és egyéb létesítmények hiányát, másrészt a budapesti és országos infrastruktúra nem megfelelő voltát nevezte meg (elsősorban közlekedés). A budapesti olimpia szervezésének, lebonyolításának, valamint az olimpiai létesítmények felépítésének becsült költsége 2002-ben 850 milliárd forint volt. A tanulmány kiemelten foglalkozott a sportlétesítmények olimpia utáni utóhasznosításának kérdésével, amely az elhelyezés meghatározása során kiemelt szerepet kapott. Ezen felül 3750 milliárd forint olimpia nélkül is tervezett infrastrukturális fejlesztés (túlnyomóan közlekedés) szükségességét állapította meg a fővárosban és vidéken. Ez utóbbiak aktualizálása is szükséges a továbbtervezés keretében. 2 Nyilvánvaló, hogy az olimpia által igényelt fejlesztéseknek összhangban kell lenniük az országos és a budapesti fejlesztési tervekben, a Településszerkezeti Tervben és Budapest Középtávú Városfejlesztési Programjában, a Podmaniczky Programban foglaltakkal is, illetve ez utóbbit ki kellene egészíteni egy Olimpia tematikus programmal is, különös tekintettel arra, hogy a Podmaniczky Program feladata az, hogy középtávra, mintegy 8-9 évre vonatkozóan konkrétabban kijelölje a város fejlesztésének feladatait. Ez utóbbi időintervallum pedig éppen egy olimpia előkészítéséhez rendelkezésre álló maximális időszak, ami hangsúlyozottá teszi az olimpia, mint tematikus programelem beemelését a Podmaniczky Programba. Eszerint a középtávon szükséges fejlesztések közül kiválaszthatók továbbá, amelyek esetében nem a térszerkezeti elhelyezkedés, hanem a fejlesztések nagyságrendje, szakmai jelentősége az, ami a város működését, élhetőségét, arculatát lényegesen befolyásolja. Ezek olyan kiemelt, tematikus programok, amelyek túlmutatnak a mindennapi, működtetéshez kapcsolódó fejlesztési feladatokon, továbbá valamifajta innovációt hordoznak. A Podmaniczky Program hangsúlyozza, hogy Budapest Városfejlesztési Koncepciójában létrehozott stratégiai célok a Középtávú Program Magprogramjában már prioritásokként kerültek definiálásra, meghatározva ezzel a beavatkozások jellegét. A kiemelt fejlesztési térségek és a tematikus programok meghatározása együttesen a priorizálási folyamat első lépésének tekinthető. Habár szűkítést jelentenek, teljes mértékű megvalósításuk még mindig jelentősen meghaladja a reálisan kalkulálható, a fenntartási típusú fejlesztési feladatokon felüli fejlesztési lehetőségeket. Ezért elkerülhetetlen volt a bennük felvázolt fejlesztési lehetőségek és szükségletek az olimpia szempontjából történő még egy lépésben történő átgondolása. Körül kellett tehát határolni, hogy a térbeli és a tematikus programokban felsorolt fejlesztések közül melyek kerülnek előtérbe, és melyek halasztódhatnak későbbi megvalósításra.

Ennek megfelelően javasoljuk a Podmaniczky Program továbbfejlesztését. Ennek keretében az olimpia létesítményei tematikus programként jelenjenek meg a Podmaniczky Programban, a prioritások között pedig szerepeljen a 8. OLIMPIA PRIORITÁS is. Egy Budapesten megrendezendő olimpia előkészítésének ideje (jelentkezés, kandidálás, tervezés és kivitelezés) maximum 9 év, ami egészében kritikus időtávnak tekinthető. Az egyes tevékenységeket illetően pedig kritikusnak tekintjük az olimpia megrendezéséhez szükséges létesítményekhez igényelt új területek megszerzését, illetve a szükséges területek biztosítását. Addig ugyanis, amíg a tervezés és kivitelezés pályáztatható, illetve a szükséges kapacitás biztosítható, a szükséges területek közül valamely lényeges elem biztosításának csúszása (pl. közlekedés fejlesztés) az olimpia sikeres megvalósítását veszélyezteti. 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 NOB döntés a jelölt városokról Döntés a rendező városról Pályázati szándék, előkészítés, benyújtás 3 Jogszabály-előkészítés a felgyorsítandó fejlesztésekről Olimpia-törvény, költségvetési törvény, ütemterv, Master Plan Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése Sportlétesítmények rekonstrukciója Olimpiai és kapcsolódó létesítmények fejlesztése Próbaüzem kiegészítő fejlesztések Fontosabb tevékenységek és határidők egy 2016-ra, illetve 2020-ra tervezett olimpia esetén KORMÁNYZATI NEGYED A kormányzati negyed mint prioritás nem szerepel a Podmaniczky Programban, már csupán azért sem, mert az új Kormányzati negyed gondolatát megelőzően 2005. júniusában készült el, melyet jóváhagytak. Ugyanakkor nem igazán található olyan tematikus program sem a Podmaniczky Programban, amelyhez közvetlenül kapcsolható lenne. Az új Kormányzati negyed kialakításával kapcsolatos elképzelések (pályázat kiírása, a negyed megvalósításának tervezett időpontja, a negyed elhelyezése, illetve elhelyezkedése a városban) alapján ugyanakkor célszerű megfontolni az alábbiakat: már a pályázatnak tartalmaznia kellene a Kormányzati Negyed szabályozási és beépítési tervét, hasonlóan az olyan nagyprojektekhez, mint a MOM park, a Millenáris Park vagy a Millenniumi Városközpont; figyelembe kell venni, hogy az új Kormányzati Negyed mérete, jelentősége városszerkezet formáló hatású, továbbá azt, hogy egy olyan zárt irodapark megvalósítását tervezik, amelyik végeredményben elkülönül a város lakóterületeitől, hiszen az elképzelés szerint egy éjszakára kiürülő irodaparkról van szó. Ezért célszerű vizsgálni a viszonylag jelentős tömegű, jelenleg kormányzati célokat szolgáló és funkciót váltó irodaépület

hatását a környezetre és a tágan értelmezett Belvárosra, és viszont, a Kormányzati Negyed, mint irodapark hatását a szűken és tágan értelmezett környezetre; célszerű megvizsgálni egy új konferencia központ telepítésével járó szinergikus kölcsönhatás lehetőségét és a városszerkezetre gyakorolt hatását is. A Kormány által megcélzott 2008-as határidőre és a várhatóan hiányos tervellátottságra felvethető, hogy a Főpolgármesteri Hivatal foglaljon előzetesen állást az általa javasolt és rangsorolt helyszínekre. Különösen fontos a kormányzat, az érintett kerületi önkormányzat és a fővárosi önkormányzat szoros együttműködése, hiszen más és más prioritások vezetik a Kormányzati Negyed használóit, fejlesztőit és a várost, a kerületi és a fővárosi önkormányzatot. Az előzőek összességükben felvetik a Kormányzati Negyed városfejlesztési tanulmány kidolgozásának lehetőségét. Mértékadó szakértők szerint a Kormányzati negyed előkészítésére (pályázat lebonyolítása, tervezés) minimálisan 1 év szükséges. Ezért a további rendelkezésre álló idő (1,5 év?) kritikus a kivitelezés számára. 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Pályázat kiírása 4 Pályázat kidolgozása, értékelés Kivitelezés Fontosabb tevékenységek és határidők egy 2008-ra tervezett kormányzati negyed esetén KONFERENCIA KÖZPONTOK A Podmaniczky Programban az 1. DINAMIKUS GAZDASÁG PRIORITÁS keretében szerepel a város turisztikai befogadó képességének javítása, hangsúlyozva, hogy a főváros turisztikai potenciáljának növelése érdekében jelentős beruházásokat lehet végrehajtani, de ez nagyrészt a magánszféra feladata. A Fővárosi Önkormányzat már abban az esetben is jelentősen javíthatja a turisztikai ágazat bevételi szaldóját, erősíteni kell a város- és régiómarketing tevékenységét, marketingnek szerves része a városon belüli tájékoztató rendszerek hatékonyságának növelése. Egy jelentős méretű, legalább 5000 fő egyidejű befogadására alkalmas és nem a Ferihegyi repülőtér közvetlen környezetében fekvő hagyományos konferencia központ 3 ma már elképzelhetetlen a Podmaniczky Programban szereplő, 1.2 Repülőtér elérhetőségének javítása programelem nélkül. A Podmaniczky Program Magprogramjának részeként alapvető infrastrukturális elem Budapest nemzetközi repülőtere kötöttpályás kapcsolatának kiépítése. A Program szerint a Ferihegyi gyorsvasút első lépésben a MÁV hálózatában, hosszabb távon pedig a 3-as metró meghosszabbításaként (az eltérő funkció miatt a vasút fenntartása mellett) kell, hogy működjön. (A vasúti beruházás finanszírozása alapvetően állami feladat, de preferenciájában kormányzati szinten hátrább sorolódik, ha a Fővárosi Önkormányzat nem áll megvalósítható megoldásokkal a projekt mögött. A Magprogram középtávon a MÁV által kiépítendő vasúti kapcsolatot szorgalmazza.) Fentiek alapján egy (esetleg több) jelentős mérető konferencia központ illeszthető, illetve illeszkedik a Podmaniczky Programba. Szakértők szerint egy olyan nemzetközi szempontból jelentős konferencia központ, amely észrevehetően javítana a hazai konferencia-

turizmus statisztikáján, közvetlen gyorsvasúti, esetleg metró kapcsolatot feltételez a Ferihegyi repülőtérre. Jelenleg azonban nem állnak rendelkezésre ismeretek arra vonatkozóan, hogy a kifejezetten konferencia központ megépítését célzó fejlesztéseknél mikorra várható a gyorsvasúti és/vagy metró kapcsolat a Ferihegyi repülőtérre. 5 3 A hotelek hatékony működtetése, jobb kihasználása érdekében épített konferencia központ eltérő működési modellt követ

A NAGYPROJEKTEK FONTOSABB PARAMÉTEREI OLIMPIA A PriceWaterHouse Coopers tanulmány szerint az olimpia teljes területi igénye (sporthelyszínek, olimpiai falu, média falu) minimálisan 400-500 ha körül mozog. A versenyekhez szükséges létesítmények területe 100-110 ha. Az olimpiai falu minimálisan 40-50 ha, a médiafalu 35-70 ha területet igényelhet. Budapest közigazgatási határán belül ekkora területet egy tömbben természetesen csak nagy áldozatok árán jelölhető ki. A sportesemények az eddigi gyakorlat szerint különböző helyszíneken bonyolódnak, ám az olimpiai falut és a média falut egy-egy tömbben célszerű elhelyezni, egyetértve azzal, hogy fontos hogy a helyszínek olyan területekre kerüljenek, ahol a város/ország vonzerői jól megmutathatók. A PriceWaterHouse Coopers tanulmány 42 potenciális helyszínt vizsgált meg, melyből a továbbtervezés számára 28 helyszínből három különböző koncepció szerint olimpiai szerkezetet képezett, kielégítve azt a követelményt, miszerint az olimpiai faluból a sportolók a versenyhelyszíneket egyedi közlekedéssel, külön olimpiai sávon, 6 lehetőleg 1 órán belül meg tudják közelíteni, a nagyközönség pedig minél nagyobb arányban a tömegközlekedést tudja használni a versenyhelyszínekre. A tanulmány készítői az alábbi, új létesítményeket jelölték meg a főváros területén az olimpiához kapcsolódóan (áttekintés): Létesítmény neve Főstadion Fedett csarnok Fedett csarnok Úszó központ fedett Fedett csarnok 1. Fedett csarnok 2. Fedett csarnok 1. Fedett csarnok -2. Lövészeti központ Fedett csarnok Fedett csarnok Fedett csarnok Baseball és softball központ Triatlon pálya Tenisz központ Úszó központ Vadvízi evezőspálya Olimpiai falu Média falu Média központok (IBC, MPC) Lehetséges helyszín Újjáépített Puskás Ferenc Stadion Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Új csarnok a Puskás Ferenc Stadion és Intézményei területén Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Hungexpo terület, Fehér út környéke Hungexpo terület, Fehér út környéke Hungexpo terület, Fehér út környéke Óbudai gázgyár területe Milleniumi városrész, IX.Soroksári út Kvassay zsilip, VITUKI környék Lóversenypálya, XIV. Albertirsai út - Kerepesi út Városliget Hajógyári-sziget Csepel-szigetcsúcs Csepel-szigetcsúcs Józsefvárosi pu. Ganz-Mávag terület Józsefvárosi rehab. ter. és pályaudvar része Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala)

A tanulmány figyelemre méltó változata az utolsó szűrőn fennmaradt három változat közül a nyugat-kelet tengelyre szervezett Városmegújítás olimpiája, ami illeszkedik a city kevésbé ismert keleti irányú bővüléséhez (Rákóczi út). Előfeltevésünk ezzel összefüggésben az, miszerint az olimpiának is otthont adó létesítmények sport és szállás - közötti kapcsolatot a korábbi várostengelyre építve megfelelő strukturális beavatkozások esetén kedvező szinergikus hatás érhető el a városfejlődés folyamatában, melyhez az olimpia (is) fontos generáló tényezőként járulhat hozzá. Ez a változat a hangsúlyt a város-rehabilitációra helyezi az olimpiának a városszerkezetbe integrálásával. A most kiemelt változat a városba integrált olimpia, ahol a rendezvények a város belső területein zajlanak több helyszínen és Budapest nevezetességei szinte az olimpia részévé vállnak. A tanulmány készítői szerint alapkérdés, hogy a térbeli és fizikai adottságok mellett Budapest (illetve az ország) rendelkezik-e a megvalósításhoz szükséges forrás- és időháttérrel, mely utóbbi azt jelenti, hogy egy esetleges olimpiai pályázat megnyerése esetén és a 2002-ben feltételezett gyakorlat szerint 7 év áll rendelkezésre a szükséges olimpiai fejlesztések megvalósításához. Napjainkban is elfogadható az a megállapítás, hogy egy olimpia megrendezéséhez szükség van az előkészítés és a döntési folyamat gyorsítására, és különösen az elkövetkező években a költségvetés helyzetét figyelembe véve a szükséges források biztosítására. A tanulmány rámutat, hogy amennyiben egy olimpiai törvénnyel biztosítható az olimpia prioritása, együttműködnek a szereplők és esetünkben külön ki kell emelnünk azt, hogy - zavartalan a szükséges területek megszerzése az igényelt határidőre, akkor megítélésünk szerint az infrastrukturális fejlesztések kockázata egy 2016-os olimpia megrendezését célul kitűzve elfogadhatónak tűnik. 7 A Budapesten megrendezendő olimpia helyszíneinek kijelölése természetesen nem nélkülözheti azt a komplex döntés-előkészítési metódust, ami elvárható egy ilyen nagy jelentőségű és költségű fejlesztés esetén, különös tekintettel arra, hogy Budapest és az ország infrastrukturális állapota ma még nem alkalmas az olimpiai rendezvények fogadására. Ahhoz pedig, hogy egy elfogadott olimpiai pályázat esetén az olimpia sikeresen megrendezhető legyen, a szükséges fejlesztések tervezését már a pályázat beadásakor el kell kezdeni. A tanulmány szerint Budapest esetén azonban több évre előretekintő építési Master Plan tervben kell meghatározni az egyes fejlesztések sorrendiségét, egymástól való függőségét úgy, hogy például a városi forgalom elvárt színvonalú fenntarthatósága biztosítható legyen. E Master Plan tervbe kell integrálni az építések időigényének és előkészítettségének szempontjait. A jelenlegi tervezési rendszer elemei között az un. Master Plan nem szerepel (melyet természetesen egyeztetni kell a városfejlesztési koncepcióval és a településszerkezeti tervvel is). Ezzel együtt célszerű olimpiai pályázat benyújtására irányuló döntés esetén - Program megvalósításáért és monitoringjáért felelős, a Főpolgármesteri hivatal keretei között létrehozandó intézményi egység (Fővárosi Biztos) tevékenységi körébe iktatni a közreműködést a helyszínek terveit is integráló Master Plan kidolgozásában és monitoringjában.

KORMÁNYZATI NEGYED 2005-ben elkészült A minisztériumok integrált elhelyezése (Javaslat egy új kormányzati negyed felállítására) című dokumentum 4 a Magyar Tudományos Akadémia Magyarország 2015 programja keretében létrehozott Intézményi Reform Munkacsoport számára, a központi kormányzat, az államigazgatás és az igazságszolgáltatás reformja témacsoporthoz. A tanulmány szerzője az egységes minisztériumi elhelyezés híveként próbálja felvázolni az integrált forma előnyeit, illetőleg bemutat egy lehetséges megoldást egy új kormányzati negyed létrehozására. A javaslat lényege az ipari parkokhoz hasonló a megjelenését tekintve pedig inkább a lakóparkhoz hasonlítható - megoldás: egy földrajzilag jól körülhatárolható, és valóban parkszerű terület, melyen az infrastrukturális lehetőségek egységesen adottak. A szerző szerint ennek a területnek megfelelően integrálódnia kell a magyar társadalmi és gazdasági környezetbe, tehát az új kormányzati negyed nem lehet a főváros urbánus területeitől elszigetelt. A szerző egy budapesti helyszínben gondolkodik. A kormányzati negyed legelőször is egy gondosan előkészített szabad terület, ahová az egyes ágazati szereplők folyamatosan költözhetnek be. 8 A minisztériumok integrált elhelyezése kapcsán is azonnal felvetődik a kérdés: hol és milyen helyszínt válasszunk? A szerző véleménye szerint az új kormányzati negyed helyszíne vagy a Budapest I. kerületében fekvő Déli Pályaudvar területe a hozzá tartozó ipari létesítményekkel és vasútpályával vagy a főváros VI. kerületben lévő Nyugati Pályaudvar egy részének területe. A szükséges terület 10-15 hektár. A szerző álláspontja szerint az említett területek alkalmasak az integrált minisztériumi elhelyezés céljaira: Mindkét terület a belvárosban található, jó infrastruktúrával rendelkezik, ugyanakkor közel esnek jelentős közlekedési csomópontokhoz (Déli pályaudvar: M1-M7 bevezető szakasz - Nyugati pályaudvar: M3), és ezek a helyszínek tömegközlekedéssel már ma is jól megközelíthetők (metróvonalak, villamosvonalak). Mindkét terület közelében működnek központi közigazgatási szervek (Déli pályaudvar: PSZÁF, MeH MTH, MeH OTH, MeH EKK, Köztársasági Elnöki Hivatal Nyugati pályaudvar: a Kossuth téri minisztériumok közelsége); Mindkét helyszín közel esik a főváros 1-1 üzleti alközpontjához (Déli pályaudvar: Moszkva tér, Mammut Üzletközpont, Krisztina Plaza, MOM Park - Nyugati pályaudvar: Nyugati tér, Nagykörút, Westend City Center); Mindkét helyszínen megfelelőek az infrastrukturális adottságok, és a közelben már ma is számos és megfelelő szintű szolgáltatás érhető el (éttermek, szállodák, bankok); Mindkét terület beépítése lehetőséget biztosítana a környék városiasodására, az ott élők számára egy kultúráltabb városi környezet megteremtésére és az ipari célú, környezetszennyező barnamezős területek belvárosból történő kiszorítására. Ezeket a helyszíneket a lakosság talán könnyebben el tudná fogadni a kormányzati negyed céljaira, mert gazdasági és kulturális szempontból hamarabb élő szöveteivé válnának a fővárosnak, mint esetleg a Budapesttől távolabb eső területek. 4 Dr. Sántha György, Igazságügyi Minisztérium, Közigazgatási Államtitkári Hivatal, Budapest, 2005. október 17.

A szerző kulturális és történelmi szempontból a Déli Pályaudvar környékét (a Budai Vár közelsége) inkább alkalmasabb befogadó közegnek találja, mint a VI. kerületet.) Szerepel még a kormányzati negyed listáján a Rákosrendezői és a Kelenföldi-pályaudvar környéke, valamint Észak-Csepel és Lágymányos is. A lista futottak még helyére került elemei közül ki kell emelni a Rákosrendező lehetőségét. Itt ugyanis a Ferihegyi gyorsvasút majdani megállójában a kormányzati negyed mellett telepített konferencia központtal és szállodákkal enyhíteni lehet a kormányzati negyed, mint irodapark funkcionális egyhangúságát. A kis-földalatti továbbvezetésével pedig közvetlen metrókapcsolat alakítható ki a Belvárossal. A heterogén funkcionalitás lehetővé tenné a hatékony PPP finanszírozás lehetőségét is. Az új kormányzati negyed mellett a Kossuth tér környéke a jövőben továbbra is kvázi kormányzati negyedként funkcionálhatna. A szerző vázol még egy olyan változatot is, amelynél az alárendelt szervek a minisztériumokkal együtt nyernének egységes elhelyezést. Véleménye szerint a költségektől függetlenül fenn kell tartani egy későbbi II. ütem lehetőségét, amikor az ágazati feladatkörök és az intézményi keretek racionalizálást követően tehát a szükséges reformok után esetleg megvalósulhat az alárendelt szervek integrált vagy egyéb módon egységes elhelyezése is. Ismereteink szerint egyelőre nincs még végleges megállapodás arról, hogy milyen helyszínen tervezik felépíttetni az új kormányzati negyedet. A kormány tervei szerint az új kormányzati negyedet magánbefektetők építik, az állam pedig nem vásárol területet annak létrehozásához, hanem valamilyen konstrukcióban bérleti díjat fog fizetni. A kormányzati döntéshozók a lehetséges helyszínek közül a legmegfelelőbbet valószínűleg versenyeztetésen fogják kiválasztani a közlekedési és egyéb szempontokat figyelembe véve. Hamarosan megkezdődik az eladásra szánt állami ingatlanok értékbecslése. A cégek várhatóan 2007 végéig fejezik be munkájukat. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság még az idén kiírja a kormányzati negyed megvalósítására vonatkozó nyílt pályázatot. Ha az értékesítés a terveknek megfelelően alakul, akkor az állami intézmények 2008 végére beköltözhetnek az új kormányzati negyedbe. 9 A végleges döntést megelőzően célszerű lehet annak vizsgálata, hogy a potenciális helyszín (helyszínek) illeszkednek-e a fővárosi szabályozási tervek közé, különös tekintettel arra, hogy az esetleg hiányos tervellátottság ne legyen akadálya a projekt megvalósításának. Egyes elgondolások szerint ugyanis a kormányzati negyed egyes épületeit már 2008-ban használatba kívánják venni, habár van olyan vélemény, hogy az így rendelkezésre álló idő nem elegendő a cca. 200 ezer négyzetméteres épületegyüttes kivitelezésére. A kormányzati negyed helykiválasztási szempontjai ma még nem ismeretesek. Feltehető azonban, hogy szerepelnek ezek között olyanok, mint a jó parkolási lehetőség, a jó tömegközlekedés, különösen a metró, és szintén fontos, hogy a helyszín közel vagy jól elérhetően helyezkedjen el a Parlamenthez. Van olyan vélemény ugyanakkor, hogy Déli lefedése irreális többletköltséget jelentene. A Nyugati Pályaudvarnál lévő terület nagy előnye, hogy közel van a Kossuth térhez, a Parlamenthez, valamint a jelenlegi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épületéhez, ahova a tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatal költözik majd. A minisztériumok most mintegy 160 ezer négyzetmétert foglalnak el és van olyan vélemény, hogy az államapparátus számára akár 110 ezer négyzetméternyi terület is elegendő lenne. A minisztériumok által jelenleg elfoglalt belvárosi épületekre egyes vélemények szerint lenne bőven kereslet, hiszen kiéhezett a piac.

A patinás épületekben formálódó luxuslakások már a tervezőasztalról elkelnek. Ugyanakkor mint ismeretes a Belvárosban általános a parkolóhely-hiány, ami az irodaház-, a szálloda-, de a lakóházfejlesztést is alaposan megdrágítja. Az ingatlanfejlesztők attól tartamnak, hogy a kormány egyszerre akar eladni több épületet, mintegy megfullasztva a kínálatot és csökkentve a remélt bevételt, ezért a kérdés kezelése külön figyelmet és intézkedéseket igényel. KONFERENCIA-KÖZPONTOK A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia összegzés című dokumentáció (2005-2013, MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, 2005. Január) helyzetelemzése rámutat, hogy a jelenlegi közúthálózat korszerűtlensége, az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya, a hiányzó összekötő utak, hidak nagymértékben hátráltatják egyes területek gazdasági és társadalmi fejlődését. A vasúti hálózat ellátottsági mutatója különösen Budapesten belül - jóval meghaladja az európai átlagot, de a műszaki állapot miatt a vonalak közel 40%-án sebességkorlátozás van. A Ferihegyi repülőtér infrastrukturális hiányosságai (pl. kötöttpályás gyors városi összeköttetés) gátolják, hogy Budapest nemzetközi gazdasági központtá váljon. Budapest csak mérsékelten turistabarát: nincs központi fekvésű látogatóközpont. 10 A hivatásturizmus különböző formái: kongresszusi-, üzleti-, és a kiállítási turizmus kiemelt jelentőséggel bírnak a fejlett országok turisztikai kínálatában és keresletében. A kongresszusi vendégek például akár 6-8-szor többet költenek, mint egy átlag turista. Statisztikai elemzések arra utalnak, hogy a fővárosban továbbra is hiányzik egy a jelenleginél nagyobb, mintegy ötezer fő egyidejű befogadására alkalmas konferenciaközpont. Pedig jó üzlet a kongresszusi központ, pontosabban a multifunkcionális központépítés. Figyelembe véve a kongresszusok szerteágazó igényeit (különféle nagyságú és berendezésű üléstermek, kiállítási terület, étkezési lehetőség, regisztrációs terület stb.) szárnyal a tervezők és az építők fantáziája. Olyan városok és országok iratkoznak fel a kínálati listára, amelyekről nem sokat lehetett korábban hallani a konferencia turizmusban. A nemzeti szintű (turisztikai) termékfejlesztés harmadik számú prioritása a hivatásturizmuson belül a kongresszusi turizmus, amely a nagy létszámú, nemzetközi rendezvényeket foglalja magában. A kongresszusi turizmus esetében cél Magyarország, mint konferencia turisztikai célterület vonzerejének növelése, az itt tartott nemzetközi rendezvények számának emelése, hogy hazánk az egyre erősödő versenytársak mellett is javítani tudja helyét a nemzetközi kongresszusi piacon. Ennek érdekében: Budapestet alkalmassá kell tenni több ezer fős rendezvények fogadására; a nemzetközi kongresszusok megnyerésére szervezett, államilag támogatott lobbi tevékenységet kell folytatni (és természetesen a fővárosi és vidéki kongresszusi helyszíneket több helyszínt egyszerre eredményesen kell értékesíteni a nemzetközi piacon). A jelenlegi helyzetben elengedhetetlen a Ferihegyi repülőtér turistabarát infrastruktúra-fejlesztése (elsősorban a gyors, kötött pályás városi kapcsolat kialakítása), hiszen a nemzetközi ülések vezető közlekedési eszköze a repülőgép. És egyebek mellett - látogatóközpont kialakítása a fővárosban. Budapesttel, mint Magyarország legfontosabb nemzetközi vonzerővel rendelkező attrakciójával kapcsolatban a legfontosabb cél a versenyképesség további növelése. Ehhez szükséges elérni, hogy jelentőségéhez mérten a főváros fejlesztési és működtetési tervei és feladatai között a turizmus prioritásként szerepeljen. El kell érni, hogy a turizmus a városfejlesztésben vezető pozíciót töltsön be.

Ismereteink szerint a Millenniumi Városközpont, amely megközelíthető gépkocsival a Soroksári út felől, valamint tömegközlekedési eszközökkel, így a HÉV-vel vagy a villamos- és buszkapcsolatok igénybevételével, telkeinek délre eső csoportján épül meg a Millenniumi Városközpont Főépülete, amelyben egy több, mint 5.000 fő egyidejű befogadására alkalmas nagyteremmel rendelkező konferencia központ, egy kaszinó és egy gyógy- és rekreációs célokat szolgáló fürdő kap majd helyet. A Főépülettel szomszédos déli saroktelken épül majd fel a Multifunkcionális Kiállítási Épület, míg az északra eső szomszédos telken 2 nemzetközi szálloda kerül majd kialakításra. A terület előkészítése megtörtént, elkészültek a tervek is. Jelentős fejlesztést készítenek elő a Hajógyári-szigeten is. A kerületi szabályozási terv lehetővé teszi 320.000 négyzetméter területű építmény, köztük különböző típusú szállodák, konferenciaközpont és kaszinó kialakítását a Hajógyári-szigeten. A szabályozási terv 3500 fő befogadására alkalmas konferencia központot irányoz elő. A Hajógyári-szigeten egy olyan konferencia központ típus valósulhat meg, mely az idegenforgalmi fejlesztést szolgáló hotelek jelenlétére alapozódik, minél komplexebb helyi ellátással, szemben a városban szétszórtan elhelyezkedő szállodákban elhelyezett látogatókra alapozott konferencia központ típussal. 11