6. Melyek a legfontosabb azonosságok és eltérések az aszfalt- és betonkeverék alapanyagai és gyártási folyamata között?



Hasonló dokumentumok
Járművek és mobil gépek II.

NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK.

A betonburkolatok Útügyi Műszaki Előírásaiban bekövetkezett változások és nem csak autópályán. Vörös Zoltán

MUNKAANYAG. Csizmár János. Az útépítési betonok előállításához, bedolgozásához szükséges gépek fajtái. A követelménymodul megnevezése:

Előkészítő munkák (bontás és irtás) Tereprendezés és földmunkák

Betonburkolatok alkalmazása az útfenntartásban, -felújításban

BONTOTT ÉPÍTÉSI ANYAGOK HIDEG HELYSZÍNI ÚJRAHASZNOSÍTÁSA REMIX ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK és ÉPÍTÉSI MÓDOK

ÉPÍTŐANYAGIPARI GÉPEK

A betonburkolatok méretezésére és építésére vonatkozó Útügyi Műszaki Előírások átdolgozása

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Talajmechanika. Aradi László

9. tétel. Kulcsszavak, fogalmak:

Építőgépek, építőanyagipari gépek zárthelyi mintakérdések

Az aszfaltburkolat újrafeldolgozása hidegen, habbitumen alkalmazásával

Zúzott betonadalékanyagok kőzetfizikai tulajdonságai a szabályozásban

Betontervezés Tervezés a Palotás-Bolomey módszer használatával

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Beton pályaburkolatok tervezése és építése. Vörös Zoltán UTIBER Kft november

Javítás: Beton pályaburkolatok építése. Építési előírások, követelmények. Előírás. Kiadás éve: 2006

A BETON KONZISZTENCIÁJA

11. Mit tud az aszfaltkeverő telepeken használatos melegrostákról? Ismertesse a berendezés működési elvét!

Név :Újfehértó Város Önkormányzata

Járművek és mobil gépek II.

6 BETONTECHNOLÓGIAI GÉPEK I.

Utak tervezése, építése és fenntartása

MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ. Copyright Minden jog fenntartva!

7. ábra Shredder 8.ábra Granulátor

Műszaki Szállítási Feltételek. P2000 aszfaltadalék. száma: érvényessége: ÉME


1. ÉMI Kht. - Bemutatkozás Az ÉMI Kht. tevékenységi köre, referenciái Az Anyag- és Szerkezettudományi Divízió

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Többet ésszel, mint erővel!

Közlekedési utak építése

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

MUNKAANYAG. Forrai Jánosné. Előkészítő munka. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I.

1. oldal. Ssz. Tételszám Egységre jutó (HUF) A tétel ára összesen (HUF) Tételkiírás Anyag Munkadíj Anyag Munkadíj

Kód Megnevezés Előírás. Geotechnikai (talaj és földmű) vizsgálatok. MSZ : pontjai alapján 1.5 Szemeloszlás szitálással

előadás Falszerkezetek

Építési és bontási hulladékok: hogyan csináljunk piacot? - konferencia Budapest, Hotel Normafa, május 27.

Javítás. Hidegen bedolgozható kátyúzó anyagok. Előírás. Kiadás éve: 2002

Előadó: Dr. Rácz Kornélia

Gazdálkodás. 2. Ismertesse a reklám kialakításának szempontjait, a fogyasztói és a vásárlói magatartást, a piackutatás elveit és módszereit!

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Polymerbeton aknarendszer Korrózióálló tetőtől talpig.

Hidegaszfalt vékonyréteg HVA e-ut :2012 (Slurry surfacing) FÜLÖP PÁL. Útépítési Akadémia

HELYSZÍNI MELEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSI ELJÁRÁS

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz

Javítás: Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek méretezése. Előírás. Kiadás éve: 2006

Új előírások szerinti zúzott kőanyagok az aszfaltútépítésben

VÍZZÁRÓSÁG, VÍZZÁRÓSÁG VIZSGÁLAT

ÖNTVÉNYTISZTÍTÓ SZŰRŐASZTAL

Mérsékelten meleg aszfaltok alkalmazásának előnyei

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Szóbeli vizsgatevékenység

A beton kúszása és ernyedése

ÁRAZATLAN TÉTELES KÖLTSÉGVETÉS. KÉSZÜLT:

Pattex CF 850. Műszaki tájékoztató

NSZ/NT beton és hídépítési alkalmazása

A beton készítése. A betonkészítés munkamenete:

Fizikai módszereken alapuló levegőkezelési technikák

Készült az Eurobitume és az EAPA közös munkájaként (2004 szeptember)

BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ VEC típusú központi ventilátorok. VEC típusú központi ventilátorok szereléséhez

A mai korszerű rendszerben, figyelembe véve a kerékpár közlekedést: Parkolósáv előtt vezetett kerékpársáv

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz


a NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz

homok, kavics, homokos kavics termékek szemnagyságára és a zúzottkövek kőzetfizikai csoportjára, valamint szemalakjára.

vagy 0,1 tömeg%-nál (feszített vb. esetén) nagyobb;

a NAT /2007 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN

SCM motor. Típus

KÖZÚTI HIDAK SZIGETELÉSE

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

(A táblázat értékeinek magyarázata a A normál és nehéz betonok nyomószilárdsági osztályai, küszöb és átlag értékei című dolgozatban található.

1. oldal. Ssz. Tételszám Egységre jutó (HUF) A tétel ára összesen (HUF) Tételkiírás Anyag Munkadíj Anyag Munkadíj

a NAT /2007 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Környezetvédelmi problémák közúti beruházások során

Pályaszerkezetek technológiai kérdései

A betonhulladék kezelése Szakszerű újrahasznosítás az MSZ 4798:2016 szabvány alapján

Cél. ] állékonyság növelése

METRISOFT Mérleggyártó KFT

Segédlet a gördülőcsapágyak számításához

MIT? HOVA? MIÉRT? szló. Budapest, május m. Miért van szükség az aszfaltburkolatok erősítésére?

1/14. A Magyar Betonszövetség Budapesten, május 31-én, A BETON MINŐSÉGE címmel rendezett konferenciáján elhangzott előadás

Visszanyert aszfalt újrahasznosítási lehetőségei. Roszik Gábor

TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Takarmányok előkészítésének gépei és eszközei

A hulladék létrehozása nem feltétlenül rossz dolog. Az a helytelen, ha nem kezdünk vele semmit. Mark Stevenson

Betonok. Betonkeverés hagyományos. és korszerő felfogásban ??? Új betonkeverési elvek, eljárások

watec Pneumatikus zsaluzás Polimerbeton és helyszíni betonozás alkalmazásával készített monolit rendszerkivitelű tojásszelvényű csatornák

ERDÉSZETI UTAK PÁLYASZERKEZETE

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG

ELSÕ BETON. Környezetvédelmi aknák óta az építõipar szolgálatában

Átírás:

6. Melyek a legfontosabb azonosságok és eltérések az aszfalt- és betonkeverék alapanyagai és gyártási folyamata között? A beton és az aszfalt alapanyagai között a legfontosabb eltérés a kötőanyagukban (cement ill. bitumen), és annak hatás-mechanizmusában van. A beton megszilárdulása ugyanis a cement vegyi folyamata révén megy végbe, a bitumen viszont egy olyan szerves ragasztóanyag", amely az aszfaltkeverék beépítése után vegyileg a hosszabb élettartam során bekövetkező öregedési folyamatoktól eltekintve nem változik meg. A betonburkolatok merevsége nagyobb, terheléselosztása egyenletesebb, mint az aszfaltburkolatoké. Az aszfaltburkolatokhoz képest, a betonpályák kifáradási görbéjének jellege kedvezőbb, ezért nagyobb a várható élettartamuk. A betonburkolatok a dinamikus igénybevételekre és a túlterhelésre érzékenyebbek. A betonpályák fenntartási költsége rendszerint kisebb, mint az aszfaltburkolatoké, ugyanakkor felújításuk lényegesen költségesebb. Az aszfaltból készült burkolati réteg folytonos, míg a betonburkolatok az évszakok közti hőmérsékletváltozás okozta termikus feszültségek miatt többnyire tágulási hézagokkal készülnek. Az elkészült aszfaltburkolatra a forgalom ráengedhető, ha a lefektetett aszfaltréteg legalább +40 oc-ra lehűlt, ezzel szemben a beton kötési folyamata lényegesen hosszabb (28 nap), és a burkolatfektetést követően 7-14 napig utókezelést is igényel. A beton kötése vissza nem fordítható vegyi folyamat, ezért a bontott betonburkolat újrahasznosítása csak aprítás, osztályozás, majd új kötőanyag hozzáadással lehetséges. Ezzel szemben az aszfalt megszilárdulásának termoplasztikus folyamata a bontott aszfalt felmelegítését követően ismételten létrejön. A beton és az aszfaltgyártás folyamatának a technológiai műveletei (lásd: 1. táblázat) nagy részben azonosak, de lényeges eltérés a kétféle folyamat között, hogy az aszfaltgyártásnál az alkotók összekeverése előtt az adalékanyagot ki kell szárítani, ill. az alapanyagokat az előírt hőfokra fel kell melegíteni.

7. Melyek az aszfalt és a beton adalékanyagaival (kővázával) szemben támasztott legfontosabb követelmények? (A felsorolás mellett adjon rövid magyarázatot is!) Kőzetfizikai tulajdonságok közé tartoznak azok a jellemzők, amelyek elsősorban a felhasznált kőzet minőségével függenek össze. A halmaz és szemszerkezeti jellemzők közé azon tulajdonságok tartoznak, amelyek az alapanyag kitermelése és feldolgozása (törés, osztályozás, és tisztítás) során alakulnak ki, ilyenek pl. szemeloszlás, szemcseméret, tisztaság, stb. Az ásványi adalékanyagok építési célra való alkalmazhatóságát elsősorban a kőzetfizikai tulajdonságaik (ütő-, és kopószilárdság, só-, és fagyállóság, polírozódási hajlam, stb.) határozzák meg. Ezek egységes jellemzése érdekében a különböző kőzeteket 4 féle minőségi csoportba (AA DD) sorolják. A készítendő útpálya forgalmi terhelésének mértéke, a burkolat típus, ill. a pályaszerkezeti réteg helye (alap-, kötő-, vagy kopóréteg) szabja meg, hogy az adott burkolati réteghez a kőzetfizikai tulajdonságok alapján milyen minőségi csoportba sorolt zúzottkő termékek alkalmazhatók. Az útépítéssel foglalkozó előírások erre vonatkozóan részletes tájékoztatást adnak, de általában: az AA vagy BB osztályú zúzott termékek: autópályákhoz, és főutakhoz, a CC osztályú anyagok: alsóbbrendű utakhoz, és alaprétegekhez, a DD minőségű: csak az alsó alapréteghez használható. A legfontosabb halmaz és szemszerkezeti jellemzők és meghatározásukra alkalmazott vizsgálati módszerek a következők: -Az adalékanyag szemeloszlásával (vagy szemszerkezeti öszszetételével) kapcsolatos követelményeket az indokolja, hogy a minél tömörebb burkolat készítése érdekében a nagyobb méretű szemcsék közti teret kisebbekkel kell kitölteni. Ezáltal egyrészt csökken a keverék levegő- és légpórus-tartalma, másrészt kisebb lesz a kötőanyag igénye (aszfaltnál: bitumen; betonnál: cementpép). A kötőanyag igény alapvetően a készítéséhez felhasznált szemcsék összfelületétől függ. Ugyanis minél kisebb a szemek mérete, az egységnyi tömegre vonatkoztatott fajlagos felülete annál nagyobb, ezért az összes szemcse bevonásához szükséges kötőanyag igény függ az anyaghalmaz szemcséinek méret szerinti megoszlásától. -A homokos kavics maximális szemcsemérete azt a szemnagyságot jelenti, amelynél nagyobb méretű szemcse: kavics esetén ( D > 4 mm) csak a halmaz legfeljebb 5 tömeg% -át, homok esetén ( D 4 mm) csak a halmaz legfeljebb 10 tömeg% -át kitevő mennyiségben fordul elő. Az adalékanyag maximális szemcsemérete elsősorban a keverék felhasználási területétől függ, de pl. a beton szivattyús szállításnál a csővezeték mérete is korlátozhatja azt. A maximális szemcseméretet úgy kell megválasztani, hogy az ne haladja meg a szerkezet legkisebb méretének 1/3-át, de pl. vasalattal ellátott betonszerkezeteknél az előírt betontakarás is korlátozhatja az alkalmazott adalékanyag maximális méretét. -A zúzott kőanyagoknál a szemalak vizsgálat az 5 mm-es, vagy annál nagyobb zúzalékszemekre vonatkozik. Ellenőrzéskor egy speciális tolómérővel megmérik a szemcsék három, egymásra merőleges irányú méretét (ill. azok arányát), és amennyiben a legnagyobb és a legkisebb méret aránya h / v < 3, akkor megfelelő a szemalak, míg ha az előző feltétel nem teljesül a szemcse lemezesnek minősül. A zúzott kőanyagokra vonatkozó előírás a lemezes szemek megengedett mennyiségére vonatkozó határértéket a termékkategóriától függően adják meg.

A szemcsék alakja és felülete mind a friss, mind a megszilárdult beton tulajdonságait befolyásolja azáltal, hogy egyrészt a zúzott, érdes felületű szemcsék között nagyobb a súrlódási tényező, ezért azok nehezebben dolgozhatók be, másrészt a szemcsék és a cementpép közti tapadás is nagyobb, ami előnyösen befolyásolja a beton viszonylag alacsony hajlító-, és nyírószilárdságát. A lemezes, hosszúkás szemek mind a bedolgozás, mind a nyomószilárdság szempontjából kedvezőtlenek, ezért csak olyan szemcsés anyag használható betonadalékként, melynél a szemcsealak az erre vonatkozó előírásoknak megfelel. -Az adalékanyag tisztasági követelményei között szerepel, hogy az szerves szennyezőanyagokat nem tartalmazhat, valamint a szabványok megadják a megengedhető klorid-, és szulfáttartalmat is. Emellett külön előírások vonatkoznak a természetes aprózódású homok megengedhető agyag-iszap tartalmára is. Ezeket a tisztasági előírásokat többnyire csak az anyag mosásával és vizes osztályozásával lehet biztosítani. 8. Melyek az aszfalt és a beton adalékanyagainak (kővázának) előkészítő műveletei? Az anyaggal kapcsolatos követelmények alapján, indokolja azok szükségességét! Rajzolja le az egyik (tetszőleges) géptípus vonalas vázlatát. és írja le a működését! aprítás, osztályozás, tisztítás A beton és az aszfalt előállítása az egyes munkaműveletek szempontjából nagyon sok hasonlóságot mutat, ezért a kétféle gyártási folyamatban felhasznált berendezések jelentős része (keverőgép, mérlegek, adagolók, valamint az egyes technológiai műveleteket kiszolgáló szállítógépek) mindkét burkolati anyag előállításában egyaránt megtalálhatók. Ugyanakkor az eltérő alapanyagok és a meleg eljárás miatt az aszfaltkeverő telepek néhány sajátos technológiai berendezéssel is rendelkeznek. A zúzott kőanyagok, a homok és a kavics különböző szemcsehatárú frakcióit mindig az adott adalékanyag kitermelésének helyén, a kő- ill. kavicsbányákban állítják elő, ezért a burkolati anyag készítésére szolgáló keverőtelepek többnyire* nem rendelkeznek az adalékanyag előkészítéshez (aprítás, osztályozás, tisztítás) szükséges berendezésekkel. A gravitációs keverőgépek jellegzetes típusa a mixerkocsi (betonkeverő-szállító gépkocsi), melyet rendszerint betongyárban előre megkevert (transzportbeton) szállítására alkalmaznak (22. ábra). Az ilyen feladatnál a keverődob forgatásának célja nem a keverés, hanem a keverék szétosztályozódásának elkerülése. A gépjármű (1) alvázra szerelt keverődobot (2) hidromotor forgatja, vagy közvetlenül, vagy fogaskerék áttételen (3) keresztül. A keverést a dob belsejében elhelyezett kétbekezdésű csavarvonal alakú lapátozás (9) a forgásiránynak megfelelően vagy a dob belsejébe, vagy ellentétes forgásirány esetén az ürítőnyílás felé tereli az anyagot. A keverődobok fordulatszáma rendszerint folyamatosan változtatható a keverési, ill. szállítási igényeknek megfelelően. A mixerkocsikkal szemben alapvető

követelmény, hogy azok a normál közúti forgalomban közlekedhessenek, ezért a dobok geometriai méreteit, valamint a gépkocsi alváz típusát a közúti közlekedés előírásainak figyelembe vételével (megengedett űrszelvény méret, tengelyterhelés) határozzák meg. Ebből következik, hogy az űrtartalom növelésével nem a dob átmérője, hanem annak hossza, valamint a gépjármű alváz tengelyeinek száma növekszik. 9. Hogyan rendszerezhetők a keverőgépek? Ismertesse a legfontosabb típusok alkalmazási területeit! Rajzolja le az egyik (tetszőleges) géptípus vonalas vázlatát. és írja le a működését! Rajzoljon le egy kényszerrendszerű keverőgépet! Az ábrába jelölje be, és nevezze meg a gép legfontosabb szerkezeti részeit! A beton és az aszfalt összetevőinek homogenizálására használatos keverőgépek működési elvük alapján lehetnek: Gravitációs keverőgépek (más néven ejtődobos keverők), melyekben a keveredés azáltal jön létre, hogy a dob forgása közben a belső palástjára erősített lapátok az anyag egy részét felemelik, majd visszaejtik a dob alján elhelyezkedő keverékbe. Kényszerrendszerű keverőgépekben forgó lapátok a térfogat-kiszorítás elvén kényszerítik keveredésre a keverőedénybe adagolt összetevőket. -A gravitációs keverőgépek jellegzetes típusa a mixerkocsi (betonkeverő-szállító gépkocsi), melyet rendszerint betongyárban előre megkevert (transzportbeton) szállítására alkalmaznak -A kényszerrendszerű keverőgépek a tengely elrendezésük alapján függőleges vagy vízszintes tengelyűek lehetnek. A függőleges keverőtengelyű gépeket elsősorban beton előállítására használják, míg a vízszintes keverőtengelyű berendezések mind a beton, mind az aszfalt keverésére egyaránt alkalmasak.

10. Hogyan rendszerezhetők a beton- és aszfaltkeverő telepek? A technológiai sorrendnek megfelelően nevezze meg a legfontosabb gépeket! Miért szükségesek, és melyek azok a berendezések melyek csak az aszfaltkeverő telepeken találhatók? A beton- és aszfaltkeverő üzemeket többféle szempont szerint szokás csoportosítani, így megkülönböztetünk: a teljesítőképességük alapján: kis (25-40 m3/óra), közepes (40-80 m3/óra) és nagy teljesítőképességű (> 80 m3/óra) keverőtelepeket; az üzemmód szerint: szakaszos és folyamatos üzemű telepeket; a szállíthatóság szerint: mobil, áttelepíthető és helyhezkötött (telepített) üzemeket; a keverőtelep felépítése alapján: vízszintes, függőleges, vagy vegyes elrendezésűeket. A keverő üzemek felépítése, a gyártási folyamat berendezéseinek elrendezése elsősorban a telep teljesítőképességéhez igazodik. Ennek megfelelően a kis- és közepes keverőtelepek gyakran mobil, vagy áttelepíthető kivitelben készülnek, míg a nagy teljesítőképességű gyárak többnyire stabil telepítésű üzemek. A burkolati anyag gyártó üzemek telepítésekor a mennyiségi igények mellett a szállítási távolságot is figyelembe kell venni, mivel mind a betont, mind az aszfaltot a keverést követően a lehető legrövidebb időn belül be kell dolgozni. A szárítódob feladata, hogy az adalékanyag változó por- és nedvességtartalmát a lehető legkisebb értékre csökkentse le, ill. hőmérsékletét a gyártandó aszfalt minőségétől és beépítési körülményeitől függően 170-220 oc-ra melegítse fel. Ezek a funkciók a folyamatos üzemű keverőtelepeknél az aszfalt összetevők keverési műveletével is kiegészülnek. A szakaszos üzemű aszfaltkeverő telepek jellegzetes berendezése a melegrosta, ami a felmelegített kőanyag újraosztályozását végzi. Erre a gépegységre, és az alatta elhelyezett tároló rekeszekre azért van szükség, hogy a berendezés akár keverésenként eltérő szemcseméretű és szemszerkezeti összetételű aszfaltkeveréket tudjon előállítani. Ez azonban az anyag felmelegítésének időigénye és a szárítódob keverő hatása miatt csak úgy teljesíthető, ha a szárítódobban felmelegített anyagot újraosztályozzák, és az egyes rekeszekből mérlegelik ki az aktuális összetételnek megfelelő pontos rész-mennyiségeket. Az aszfaltkeverő telepek szerves részét képezik a porleválasztó rendszerek, melyekbe minden olyan gépegység (szárítódob, melegelevátor, osztályozógép, stb.) légtere be van kötve, ahonnan ásványi por kerülhet a levegőbe. A porkamra gravitációs erőhatáson alapuló, elsősorban a durva porok leválasztására alkalmas áramkészülék. Működésének alapelve, hogy az elszívó vezetékben szállított poros áramlási sebessége a nagy keresztmetszetű kamrába bevezetve lecsökken, és emiatt a nagyobb méretű porszemcsék a kamra alján leülepednek, ahonnan a leválasztott ásványi porszemcséket szállítócsiga hordja ki. A zsákos porleválasztókban a tisztítandó levegő zsák formájú, különleges textilanyagból készült szűrőkön keresztül áramlik, miközben a porszemcsék a zsákok falán lerakódnak. A zsákok elrendezése párhuzamos, vagy sugaras kivitelű lehet. A szövet felületére lerakódott por rendszeres eltávolítására különböző módszereket fejlesztettek ki, melyek közül a leggyakrabban alkalmazott megoldás az ellenáramú, sűrített levegős befúvatás.