Tanári útmutató a Nyomozás Budapesten sorozat Irány: a Budai vár! című projektnapjának megszervezéséhez 1. Célok A tevékenységsor egy kincskeresős nyomozás keretébe ágyazva kívánja elősegíteni, hogy a gyerekek játszva ismerjék meg a Budai vár nevezetességeit, miközben korábban megalapozott szövegértési és gondolkodási képességüket használják és fejlesztik is egyúttal egymással kisebb csoportokban együttműködve. 2. Időigény A nyomozás attól függően, hogy a tervezett két múzeumi látogatás is a részét képezi-e, 3-6 óra közötti időt igényel. 3 óra arra elegendő, hogy a gyerekek a megjelölt helyeken rövid pihenőt tartva, végighaladjanak az állomásokon, és megoldják a feladatokat. A nyomozás azonban sokkal érdekesebb, ha a Budavári Labirintusba és a Nemzeti Galériában is nyugodtan körülnézhetnek, elidőzhetnek. Mivel mindkét említett helyszínen belépőjegyet kell váltani, előfordulhat, hogy az osztálynak nem lesz elég pénze erre. Ilyen esetben a gyerekek megtudhatják az adott helyhez tartozó feladatok helyes megoldásait a helyszínen dolgozóktól. A projektfüzetben rögzített feladatok mellett jó idő esetén, és ha a gyerekek kedvet éreznek hozzá, a nyomozás ideje alatt több helyen is lehetőség nyílik az alkotó tevékenységre. A gyerekek lerajzolhatják a megismert nevezetességeket, és fotókat is készíthetnek róluk. Az iskolában aztán kiselőadást tarthatnak a nyomozásról másoknak, illetve kiállítást szervezhetnek a megismert nevezetességekről. 3. Életkor A nyomozás különböző életkorú gyerekek számára is érdekes lehet. A kisebbeket azonban jó, ha elkíséri egy felnőtt (esetleg önként jelentkező szülő), és számukra mindenképp fontos egy térkép biztosítása is a várnegyedről. A nagyobbak (7-8. osztályosok) a várban található térképek segítségével, önállóan is nyomozhatnak. 4. Csoportlétszám A nyomozó csapatok javasolt létszáma 4-8 fő. Ennél többen ugyanis nem tudnak jól együtt gondolkodni. Minél nagyobb létszámú azonban a csoport, annál fontosabb, hogy az indulástól kezdve mindenkinek legyen valamilyen kis saját feladata is (a térképre vigyáz, a füzetet viszi, a szétvágott képet tartalmazó borítékot őrzi stb.). 5. Segédletek Minden csapat egy feladatos füzettel, a Lánchíd szétvágott képét tartalmazó borítékkal, egy kartonpapírra felragasztott kódlappal, a Budai vár térképvázlatával és valamilyen írószerrel felszerelkezve kezdi a nyomozást! Ezeken kívül a helyi elhatározásnak megfelelően, vihetnek magukkal vázlatfüzetet, rajzeszközöket és fényképezőgépet is. Az indulás előtti csoportalakításhoz, az iskolában szükség lesz még a Budai vár leghíresebb épületeit ábrázoló, szétvágott képekre. Az útvonal megtervezetéséhez pedig néhány Budapesttérképre. 1
6. A projektnap tevékenységei a) Tanári előkészítő munka A projektnap sikeres megvalósítására a következő lépésekkel készülhet fel a pedagógus: El kell dönteni, hogy hány darab hány fős csoportra osztja az osztályt. A Budai Vár nevezetes épületeit ábrázoló néhány képeslapot ennek megfelelően kell kiválasztania, és a szükséges módon részekre vágnia. A projektfüzetet a csoportok számának megfelelő számban kell kinyomtatni. A lapokat olyan formában kell összefűzni, hogy azok jól kezelhetők legyenek, és ne essenek szét a használat során. A füzet 5. oldalán megtalálható kódlapot érdemes egy kicsit nagyított formában külön is kinyomtatni, és felragasztani egy keményebb papírra. Ezt a lapot ugyanis a játék egész ideje alatt használják a gyerekek, s ebben a formában könnyebben tudnak dolgozni vele, mintha csak a füzetben állna rendelkezésükre. Ugyancsak a csoportok számának megfelelő mennyiségben kell kinyomtatni a Lánchíd lépét (Képek mappa). A képeket aztán több kisebb darabba vágva kell elhelyezni egy-egy lezárt borítékban. A helyszín elérésének megtervezéséhez szükség lesz még a csoportok számának megfelelő mennyiségű Budapest-térképre. Attól függően, hogy milyen távol van az iskola a Vártól, és milyen közlekedési eszközöket kell majd igénybe venni, gondoskodni kell az ehhez szükséges BKVjegyekről. A Nemzeti Galériába előzetes bejelentés alapján ingyen léphetnek be a gyerekek. Ha a szülők vagy az iskola biztosítani tudják a Labirintusba való belépőjegy árát, akkor ez is nagy élmény lehet a gyerekeknek. A pénzt azonban előzetesen kell beszedni. b) A nap indítása az iskolában Minden tanuló húz egyet a Budai vár valamelyik nevezetes épületét ábrázoló szétvágott képek darabjaiból, és megkeresi azokat a társait, akikkel közösen ki tudják rakni az egész képet. Így jönnek létre a nyomozó csoportok. A gyerekek közösen megnézik az összes képet, és ezek alapján kitalálják, hogy a kirándulás célpontja a Budai vár lesz. A tanár elmondja, hogy a Várban egy érdekes nyomozásban vehetnek majd részt, amelynek kiinduló pontja a Halászbástya főlépcsőjének az alja lesz. A következő feladat annak meghatározása, hogyan jutnak oda. Minden csoport kap egy Budapest térképet, amelyen megkeresik saját kiindulási pontjukat, illetve a kijelölt célt, a Várat, s azon belül is a Halászbástya főlépcsőjének az alját. Megpróbálják leolvasni a térképről, milyen útvonalon juthatnak el oda a legkevesebb közlekedési eszköz használatával. 2
Ezután kiszámolják, hogy mennyi jegyre lesz szükségük a közlekedéshez, és az mennyibe kerül majd. Ha van lehetőség valamilyen kedvezmény igénybe vételére, azt a pedagógus elmondja nekik. Jelen esetben a gyerekeknek először a Deák térre kell eljutniuk valamilyen módon, és onnan a 16-os busszal tudnak felmenni a Várba. A Donáti utcai megállónál kell leszállniuk, és fel kell sétálniuk a Jezsuita lépcső első szakaszán. Onnan már látni fogják a Halászbástya főlépcsőjét. A nyomozó csapatok az utazás közben eldöntik, hogy milyen nevet választanak maguknak, mi az, ami leginkább illik mindannyiukhoz. c) Első tennivalók a helyszínen A Halászbástya lábához megérkezve, minden csapat kap egy kincskereső füzetet, amiben le van írva, hogy milyen pontokat kell érinteniük a Várban való barangolás alatt, és amelybe folyamatosan gyűjthetik majd az információkat. A gyerekek leülnek a lépcsővel szembeni füves területen, vagy az alsó lépcsőfokokon, és ráírják a füzet címlapjára a neveiket, és azt a csapatnevet, amit út közben választottak maguknak. Ezután megfejtik a füzet 2-3-4. oldalán olvasható feladványokat, amelyek segítségével kiderül a számukra, hogy mit is kell majd pontosan keresniük a Várban. Amikor a nyomozást vezető tanárnak bemutatják a megoldásukat, megkapják a Vár térképvázlatát, amely segítségükre lesz majd az önálló tájékozódásban. Egy kartonpapírra ragasztva átveszik azt a kódlapot is, amely megtalálható ugyan a füzet 5 oldalán található de így könnyebben tudnak majd dolgozni vele, és nem kell állandóan visszalapozniuk. Egy lezárt borítékban megkapják a Lánchíd darabokra vágott képét, amit majd a budavári Siklóhoz érve kell kinyitniuk, és összeállítaniuk, valamint egy stift papírragasztót. S ezután minden csoport önálló nyomozásba kezd. d) A csoportok önálló tevékenysége A nyomozás során a füzetben lépésről lépésre haladva a gyerekek önállóan fedezik fel a Vár egyes részleteit. Minden helyszínhez rejtvények kapcsolódnak, és minden megfejtéssel közelebb jutnak a kincshez. Összesen 12 helyszínt látogatnak végig. Minden helyszínhez feladatok kapcsolónak, amelyeket azt követően tudnak jól megoldani, hogy az adott helyen alaposan körülnéztek. És persze némi leleményességre és fantáziára is szükségük lesz. A megfejtések alapján minden állomásnál egy, két vagy három kulcsszót húzhatnak ki arról a titkos kódlapról, amelyen keresztrejtvény formájában van elrejtve az a betűhalmaz, amelynek helyes sorrendbe rakásával rájöhetnek, hogy a Váron belül hol van elrejtve a keresett kincs. Megpihenésre alkalmas pontok: A Kapisztrán tér, ahol a szöveges útmutató is javasol egy kis szemlélődő üldögélés. A Labirintus, ahol a szervezőkkel történt előzetes megbeszélés alapján kézműves foglalkozáson is részt vehetnek a gyerekek. De ha erre nincs mód, az épületen belül akkor is leülhetnek, és megehetik a magukkal hozott uzsonnát. 3
Mátyás kútja a téren játszani és beszélgetni is lehet. Ha van olyan felnőtt, aki itt tudja várni a csoportokat, pihenésképpen felolvashatja nekik Arany János Szép Ilonka című versét. A csoportok a játékos nap végén ott találkoznak, ahol a kincs várja, hogy a régészek a felszínre hozzák. Ebben a játékban ez a pont a Mátyás templom. 7. A feladatok megoldásai A projektfüzetben szereplő különféle feladatok megoldásai, valamint a kódlapról kitörölhető KULCSSZAVAK a bejárandó helyszínek sorrendjében a következők: Bevezető feladatok (a Halászbástya lábánál) A vendégek száma: 1000. A papírpénz, amiről szó van, a Mátyás királyt ábrázoló ezer forintos. A kincs egykori tulajdonosa tehát Mátyás király. Uralkodásának ideje: 1458 1490. Azt, hogy milyen fajta kincsről van szó, a 4. oldalon található igaz-hamis állítások helyes osztályozásával lehet megtudni. A helyesen kiválasztott betűk felülről lefelé haladva a következők: K, N, CS, I, E, S, L, D, Á, A. A betűket helye sorrendbe rakva, kiderül, hogy egy KINCSESLÁDA az, amit elrejtettek valahol a várban, Mátyás korában. 1. Állomás: Egy szobor A Halászbástya lépcsőjén bal felé kell elindulniuk a gyerekeknek, s ott találják meg Szent István szobrát. A kódlapról ezen a helyszínen kihúzható kulcsszavak: STEPHANUS REX, JÁNOS, SCHULEK FRIGYES. 2. Helyszín: Egy tér A gyerekek útja a Szentháromság tér fel visz tovább. Ennek közepén áll az a szobor, amelyre a kérdések vonatkoznak. A kódlapról kihúzható kulcsszavak: SZENTHÁROMSÁG TÉR, ANGYALOK, PERGAMEN 3. Kincskereső hely: Egy utca A csoportoknak az Országház utcán kell tovább menniük. A titkos írással írt utasítás megfejtése a következő: Keresd a cégéreket! Milyen állatok szerepelnek rajtuk? Az utcán több cégér is található, de közülük csak három ábrázol állatokat. A gyerekeknek ezt a három állatot egy baglyot, egy hollót és egy szarvast kell lerajzolniuk a füzet 9. oldalán lévő ovális mezőkbe. A kódlapról kihúzható kulcsszó: a HOLLÓ, mivel ez az az állat, amely Mátyás címerében is megtalálható. 4
4. Állomás: Egy kapu A hiányos mondatok kiegészítve: Akkora a szája, mint a bécsi kapu. Van ilyen húsételünk is. A neve bécsi szelet. A kapu építésének évszáma: MDCLXXXVI: 1686 A füzetben szereplő kép abban különbözik a helyszínen látható valóságostól, hogy a kapunál nem egy lovas, hanem angyal szobra áll, amelynek a hátán szárny van. A kódlapról kihúzható kulcsszavak: BÉCSI KAPU, SZÁRNY 5. Helyszín: a Kapisztrán tér A téren lévő két középület közül a Városháza az, amely előtt nincsenek ágyúk. A legmagasabb épület neve Mária Magdolna torony. Ezt a nevet azonban nem biztos, hogy megtalálják az épületen. Azonosításában azonban segíthet a magukkal vitt térképvázlat, és azok a rajzos térképek is, amelyek a Vár minden pontján megtalálhatók. A keresztrejtvény megfejtései a következők: M A G D O L N A T O R O N Y A N G Y A L C Í M E R H A R C H A T A megfejtés függőleges sorában alulról felfelé olvasva a HARANG szó olvasható ki. Ebből a dologból összesen 24 darab látható a Mária Magdolna torony homlokzatán. Minden bizonnyal az egy napban lévő órák számát jelöli. A rajz esetében így egyaránt elfogadható, ha a gyerekek egy óra számlapját jelenítik meg, illetve ha egy sugaras napot alakítanak ki a körből. A kódlapról kihúzható kulcsszavak: VÁROSHÁZA, HARANG 6. Kincskereső hely: A Labirintus Az utca, amit a gyerekeknek meg kell találniuk, az Uri utca. A papír-labirintusból kiolvasható szó a reneszánsz. (Ha van pénz a belépődíjra) a gyerekeknek a reneszánsz terembe kell eljutniuk. Itt láthatók Mátyás borkútjai. A szobor fején látható tárgy a korona. Az eltévedt ember társa pedig a ló. A kódlapról kihúzható kulcsszavak: RENESZÁNSZ, BORKÚT, KORONA, LÓ 7. Állomás: A budavári Sikló Ezen a ponton veszik elő a gyerekek az induláskor kapott borítékot, amely a Lánchíd szétvágott fotóját tartalmazza. A feladatuk az, hogy összeállítsák a képet, és a szintén az induláskor kapott stift ragasztó segítségével beragasszák azt a füzetükbe. A kódlapról itt kihúzható kulcsszó: LÁNCHÍD 5
8. Kincskereső hely: A Sándor Palota A palota építésének évszáma: MDCCCVI= 1806 Az állatok értékei a nevükben található római számok alapján: Vaddisznó: 1006 Medve: 1505 Vadkacsa: 605 Nyúl: 50 Muflon: 1050 Szarvas: 5 A legközelebb a medve értéke áll a Sándor Palota építésének évszámához. A vadászok zsákmányának értékei: Lurut: 1505+2100+3025=6630 Árpád: 1006+10+50= 1066 Gyula: 500+5+1050= 1555 A kódlapról kihúzható kulcsszavak: MEDVE, LURUT A gyerekeknek a Turul madár mellett kell tovább haladniuk. 9. Helyszín: A Nemzeti Galéria A Galériában a gyerekeknek az állandó kiállításon belül a 19. századi alkotók termét kell megtalálniuk. Ennek helye: B-C épület, I. emelet. A keresett kép: Benczúr Gyula: Budavár ostroma 1686 A másik műalkotás: Ferenczy István: Mátyás király emlékműtervének részletei A Tudomány allegóriája és Az Erő allegóriája, 1842-1843. bronz dombormű, befejezetlen A kódlapról kihúzható kulcsszavak: BENCZUR GYULA, TUDOMÁNY, ERŐ 10. Kincskereső hely: Az oroszlános kapu A kódlapról kihúzható kulcsszavak: SZÁJ, MÁRIA TERÉZIA 6
11. Állomás: Mátyás kútja A kódlapról kihúzható kulcsszavak: RÓKA, KUTYA 12. Az utolsó helyszín A gyerekeknek a füzetben szereplő kép alapján az országos Széchenyi Könyvtárra kell rátalálniuk. A kódlapról kihúzható kulcsszó: SZÉCHENYI A kódlapon megmaradt betűkből kirakható a kincs lelőhelyének neve: MÁTYÁS TEMPLOM A nyomozásos nap végén itt találkoznak a gyerekek, és innen indulnak vissza az iskolába. 8. Követő tevékenységek Miután minden csoport megérkezett a végső célállomásra, a Mátyás templomhoz ha még van erejük rá közösen vagy fakultatív módon megnézhetik a templomot. Utána az osztály közösen meg vissza az iskolához. A projektfüzet utolsó lapján található felhívásra reagálva, egy osztályfőnöki vagy egy rajz óra keretében is elkészíthetik a csoportok azt az illusztrált beszámolót, amelyben a nyomozással kapcsolatos élményeiket rögzítik. Nagyon szerencsés, ha ezt az órát számítógépes teremben lehet tartani, ahol a gyerekek egyből word dokumentumként tudják megformálni munkájukat. Ha azonban ette nincs mód, a kódex-lapok készülhetnek hagyományos eljárással is, amit aztán később valami elektronikus formájúvá alakít. Miután az egy csoporthoz tartozó tanulók ilyen formán feldolgozták az élményeiket, érdemes egy nagy közös beszélgető kört is szánni a tájékozódás és az együttműködés tapasztalatainak megosztására és értékelésére. *** A Nyomozás Budapesten című projekt terve, és a sorozat Irány: a Budai Vár című első modulja a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány támogatásával készült 2009-ben, az Alela Kulturális Egyesület megbízásából. 7