15. szám 126. évfolyam 2010. július. 08 Utasítások 26/2011. (VII. 08. MÁV Ért. 15.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Csoport beszerzési politikája. 27/2011. (VII. 08. MÁV Ért. 15. ) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. munkáltatói joggyakorlásának rendjéről szóló utasítás. 28/2011. (VII. 08. MÁV Ért. 15. ) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatáról valamint a MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listájáról szóló 11/2011. (IV. 22. MÁV Ért. 8.) EVIG számú utasítás 1. számú módosítása. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Oldal 849 853 856 5/2011. (VII. 08. MÁV Ért. 15.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a D. 20. sz. Vasúti sínek hegesztése c. utasítás kiadásáról és hatályba léptetéséről. 3/2011. (VII. 08. MÁV Ért. 15.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a 21/2004. (VII. 16. MÁV Ért. 29.) PVH számú Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata c. utasítás 7. számú módosítása, valamint a módosított szabályzat egységes szerkezete. Egyéb közlemények: Hirdetmény Belépési engedély érvénytelenítése Feleslegessé vált tárgyi eszközök Oldal 865 865 882 882 883 Utasítások 26/2011. (VII. 08. MÁV ÉRT. 15.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs: A MÁV CsOpORT beszerzési politikája 1. Az UTAsíTÁs CÉLjA A MÁV Zrt. beszerzései során követendő irányelvek és eljárási keretszabályok meghatározása a beszerzések egységes lefolytatása érdekében. 2. HATÁLY És FELELŐssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya a) Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt.-nek minden szervezeti egységére és munkavállalójára. b) A MÁV Zrt. meghatározó befolyása alá tartozó, jelen utasítás 3.b) pontjában felsorolt társaságokra a jelen utasítás kötelező mintaszabályzatként tulajdonosi határozattal kerül kiadásra. 2.1.2. Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed minden, a MÁV Zrt. és a jelen utasítás 3.b) pontjában meghatározott társaságok visszterhes beszerzéseire.
850 A MÁV Zrt. Értesítője 15. szám 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásért felelős A MÁV Zrt. Társasági Szolgáltatás Igazgató. 3. FOGALMAk MEGHATÁROzÁsA a) Beszerzés: minden olyan, a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban Kbt.) hatálya alá tartozó közbeszerzési és a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárás, amelynek célja a MÁV Zrt. és a jelen utasítás 3.b) pontjában meghatározott társaságok részére visszterhes szerződés megkötése. b) Az utasítás hatálya alá tartozó társaságok: MÁV-START Zrt. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Zrt. MÁV-INFORMATIKA Kft. MÁV FKG Kft. MÁVGÉP Kft. MÁV Vagyonkezelő Zrt. Záhony-Port Zrt. MÁV FKV Kft. MÁV Ingatlankezelő Kft. MÁVTI Kft. c) Elektronikus árlejtés/aukció: A közbeszerzési/beszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatok értékelését követően az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati szempontokra vonatkozólag a kedvezőbb ajánlat megtételét és az ajánlatok rangsorolását támogatja. d) Elkerülő beszerzés: Minden olyan szerződés, amelynek egyedi értéke vagy olyan beszerzési eljárás, amelynek egyedi becsült értéke, vagy amelynek eredményeként megkötött szerződés egyedi értéke meghaladja a nettó 500 eft-ot, valamint nem tartozik a 4.2.6. pont szerinti kivételek körébe, és nem a központosított beszerzési szervezet bevonásával került lebonyolításra. e) Egyedi becsült érték: a beszerzés forrásgazda által történő kezdeményezésekor a beszerzés tárgyában általában kért, illetőleg kínált általános fogalmi adó nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás az alábbiak figyelembe vételével: - a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásoknál a Kbt. 36-39/A. rendelkezéseiben foglaltak; - a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásoknál az alábbi rendelkezések szerint: A szerződés értékének megállapításakor a teljes fizetendő ellenértéket figyelembe kell venni (pl. biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat, banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat, a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.) Vételi jog engedése esetén a szerződés értékébe be kell számítani a vételi jog átengedésének értékét. Határozott, négy évnél rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás, határozatlan vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. Ha a szerződés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész értékét egybe kell számítani. A keret-megállapodás értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. Amennyiben a szerződés alapján fizetendő ellenszolgáltatás mértéke egyértelműen nem állapítható meg (pl. óradíjas szerződések esetén) az ellenszolgáltatás becsült értékét kell figyelembe venni a szerződéses érték meghatározásakor. A becsült érték megállapításánál figyelembe kell venni az adott szerződésre, rendelkezésre álló, illetve engedélyezett költségkeretet. A szerződés értékének megállapításánál az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel megkötni tervezett valamennyi azonos tárgyú szerződést figyelembe kell venni. Azonos tárgyú szerződésnek minősülnek különösen azok a szerződések, amelyeknél: a beszerzésre/értékesítésre kerülő áruk, termékek hasonló tulajdonságúak, illetőleg rendeltetésük, használhatóságuk azonos, a bérlet/használat tárgya megegyezik, a szerződés azonos vagy szorosan összefüggő, illetőleg azonos rendeltetésű tevékenységre irányul, az egy hatósági engedélyezési eljárásban engedélyezésre kerülő építési beruházások. f) Forrásgazda: a MÁV Zrt. vagy a 3.b) pont szerinti társaság azon szervezeti egysége, amely a beszerzés forrása felett rendelkezik, és a beszerzést kezdeményezi. 4. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. Irányadó elvek A MÁV Csoport beszerzéseinek összehangolt, koordinált, azonos elvek és eljárási keretszabályok alkalmazásával, hatékonyan és átlátható módon történő lebonyolítása alapvető érdek. A MÁV Zrt. Társasági Szolgáltatás Igazgatóság (TÁSZ) feladata ezen elvek és eljárási keretszabályok kidolgozása, a MÁV Csoport üzleti és funkcionális területeinek anyagokkal, eszközökkel és szolgáltatásokkal történő ellátása érdekében. A MÁV Csoport beszerzései során az alábbi célokat kell megvalósítani:
15. szám A MÁV Zrt. Értesítője 851 Hozzáadott érték maximalizálása, a belső felhasználó (Csoport leányvállalatainak és azok üzletágainak, illetve a funkcionális szervezeteknek) megelégedettsége mellett, költséghatékonyság, a MÁV Csoport beszerzési szinergiáinak realizálása, alapvető etikai normák betartása, környezettudatosság érvényesítése, beszállítók felé esélyegyenlőség biztosítása, beszállítók felé egyenlő elbánásmód biztosítása, négy szem elv (felhasználó-beszerző funkció szétválasztása), átláthatóság mind a beszállítói piac, mind a belső felhasználó/igénylő felé, jogszabályoknak és belső szabályzatoknak történő megfelelés, hatékony beszerzési eszközök és technikák alkalmazása, legjobb gyakorlatok követése, piaci változások figyelemmel kísérése, és ahhoz igazodó beszerzési stratégia kialakítása, beszerzési tevékenység eredményének mérése, viszszacsatolás kérése, felhasználói megelégedettség mérése. 4.2. Működési elvek 4.2.1. Működési normák A MÁV Csoport beszerzési folyamatában - MÁV zrt. egészére - illetve beszállítóira nézve a MÁV Csoport az alábbi alapelveket veszi figyelembe: A beszerző szervezetek együttműködésen alapuló kapcsolatok kialakítására törekszenek a beszerzések során, mind a belső felhasználókkal, mind pedig a beszállítókkal. Tevékenysége során a működő minőségirányítási, biztonságtechnikai, munkavédelmi és környezetvédelmi rendszerekben rögzített elvek szerint jár el. Biztosítani kívánja a kiváló színvonalú és minőségű szolgáltatás, vagy anyag és eszköz beszerzéseket, a MÁV Csoport felhasználóinak kiszámítható időben és költséghatékony kiszolgálása mellett. Főként a környezetre alacsonyabb kockázatot jelentő termékek és szolgáltatások iránt érdeklődik. Különösen fontosnak tartja a környezetbarát vasútra vonatkozó javaslatokat, amelyek csökkentik a keletkező hulladékok mennyiségét és veszélyességét, valamint előtérbe helyezik a hulladékok hasznosítását az ártalmatlanítással szemben. A beszerzéseknél a felhasználó által előírt minőséget, a legkedvezőbb piaci árat, illetve teljes életciklusra vonatkozó költségeket kívánja érvényesíteni. Elkötelezi magát a szakmai megbízhatóság, rugalmasság, innovatív készségek folyamatos fejlesztése mellett. A cél elérése érdekében, a MÁV Csoport olyan beszerzési folyamatot működtet, amely biztosítja, hogy: egységes alapelvek szerint, költséghatékonyan, az elvárt minőségben, elvárt, felek által egyeztetett időpontra, az összesített vásárlóerő által biztosított gazdasági előnyök kihasználásával, az alapvető etikai normák, jogszabályi keretek, környezetvédelmi szempontok betartásával történjenek a beszerzések. 4.2.2. központosított beszerzés Összhangban a MÁV Csoport azon törekvésével, hogy a beszállítói piacon legkedvezőbb kondíciókat érje el, a beszerzések központosítottan, a MÁV Zrt. Társassági Szolgáltatás Igazgatóság Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység (Továbbiakban: TÁSZ BKSZE) szervezetének bevonásával történnek, a 4.2.6. pontban foglalt kivételekkel és az elkerülő beszerzésekkel. A külső és belső kontroll hatékonyságának növelése, valamint a párhuzamos működési funkciók elkerülése érdekében az érintett MÁV Csoport leányvállalatainál a beszerzési tevékenység csoport szinten egy központi beszerzési szervezetben, a TÁSZ BKSZE-ben van központosítva. 4.2.3. A beszerzési szervezeti egység korai bevonása Az igénylő szervezetek a beszerzési szervezetet (TÁSZ BKSZE) kötelesek bevonni az igénylés lehető legkorábbi szakaszába, amely beszerzés számára az üzleti folyamatba érdemi bekapcsolódást, feladat végrehajtást tesz lehetővé. A beszerzési szervezet bevonása nélkül előkészített esetleg megkötött- szerződés elkerülő beszerzésnek számít. 4.2.4. beszerzési előzményhez kötött megrendelések Az 1/2011. (III.04. MÁV Ért. 5.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a Bejövő Számlakezelő Rendszer használatáról utasítás 4. sz. melléklete határozza meg azokat a jogcímeket (számlatípusokat), amelyek esetén csak megrendelésre hivatkozással fogadható el szállítói számla. 4.2.5. Az elkerülő beszerzések azonosítása Az elkerülő beszerzéseket a vállalat irányítási informatikai rendszer felhasználásával a TÁSZ azonosítja. Az így azonosított elkerülő beszerzéseket az érintett szervezeti egység vezetője, valamint a Kontrolling Igazgatóság tudomására hozza, amely szervezet megteszi a további intézkedéseket.
852 A MÁV Zrt. Értesítője 15. szám Az elkerülő beszerzések minimalizálásáért az elkerülő beszerzést végző szervezeti egység vezetője a felelős. 4.2.6. központosított beszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzések és azok lebonyolítása Központosított beszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzéseket vagy a központosított beszerzési szervezet bevonása nélkül, vagy a központosított beszerzési szervezet által delegáltan lehet megvalósítani. A központosított beszerzési szervezet bevonása nélkül az alábbi beszerzések valósíthatók meg az igénylő szervezetek által: A jogszabályok szerinti hatóságoknak fizetett díjak, Szabályozói kapcsolatokhoz kötődő speciális szakmai beszerzések, Havaria esemény miatti beszerzés - a beszerzési szervezet értesítése mellett, Üzemzavar elhárítása érdekében történő beszerzés - a beszerzési szervezet értesítése mellett. Központosított beszerzési szervezet által delegáltan az igénylő szervezetek lebonyolításában megvalósított beszerzések: Jótékonysági hozzájárulások, szponzoráció, Szociális szolgáltatások, Személyzeti-, munkavédelmi tevékenységek. A jelen pontban meghatározott kivételek, illetve a delegált beszerzések esetében dönthet úgy az igénylő/felhasználó, hogy a beszerzést a központosított beszerzési szervezet bevonásával hajtja végre. 4.3. A beszerzési eljárások alapvető eljárási szabályai 4.3.1. A beszerzési eljárás típusának meghatározása A központosított beszerzési szervezet jogosult bármely hozzárendelt beszerzés vonatkozásában a beszerzési eljárás típusát meghatározni, figyelemmel a beszerzés tárgyára, a jogszabályi előírásokra és a felhasználók igényeire. 4.3.2. A beszerzések lebonyolítása 4.3.2.1. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetén A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetén a MÁV Zrt./3.b) pont szerinti társaságok a mindenkor hatályos közbeszerzési szabályzatáról szóló utasításuk és a hatályos közbeszerzési törvény és kapcsolódó jogszabályok alapján kell eljárni. Az utasítás alkalmazása során a fokozott átláthatóság érdekében következetesen alkalmazni kell az e-árlejtést, amennyiben arra a jogszabályi keretek lehetőséget biztosítanak, továbbá biztosítani kell a közbeszerzésekről szóló törvény összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseinek érvényesülését. 4.3.2.2. A közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó beszerzések esetén A közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó beszerzések esetén a piaci viszonyokat, illetve a termék/szolgáltatásra vonatkozó beszerzési stratégiát figyelembe véve törekedni kell a minél szélesebb ajánlattevői kör eljárásban való részvételének biztosítására. A fokozott átláthatóság érdekében következetesen alkalmazni kell az e-aukciót, amennyiben arra a jogszabályi keretek lehetőséget biztosítanak. Az ajánlatok értékelési szempontjainak meghatározása során az ártényező (TCO-Tulajdonlás teljes költsége) súlyát legalább 60%-os mértékben kell előírni. Ettől eltérni csak a beszerzést lebonyolító szervezet DHL-je szerint illetékes beszerző szervezet vezetőjének engedélyével lehet. Az ajánlatok értékelése során biztosítani kell, hogy az igénylő/felhasználó szervezet által elvárt műszaki/szakmai követelményeknek megfelelő ajánlatok közül a kereskedelmileg, gazdaságilag legkedvezőbb kondíciókat tartalmazó ajánlat kerüljön elfogadásra. A központosított beszerzési szervezet joga és kötelessége, hogy üzleti/kereskedelmi megfontolások valamint szakmai alapelvek alapján felhasználó/igénylő képviselőit is magába foglaló előkészítő és értékelő bizottság értékelje és véleményezze az igénylő által támasztott műszaki/szakmai kritériumoknak való megfelelést, valamint a DHL szerinti döntéshozó számára előterjessze, kiválassza az értékelés alapján az igénynek megfelelő beszállítót. Amennyiben a beszerzési szervezet és az igénylő szervezet értékelése/véleménye között véleményeltérés van és azt nem sikerül feloldani, a beszerzési szervezet vezetője a szakmai érveit az igénylő/felhasználó szervezetet felügyelő szakmai felsővezető, és a beszerzési területet felügyelő felsővezető elé terjesztik, akik a véleményeltérésről együttesen döntenek. A beszerzési eljárás csak a döntés meghozatala után azzal összhangban folytatható. 5. HIVATkOzÁsOk 5.1. A kapcsolódó jogszabályok és MÁV zrt. utasítások jegyzéke: - 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (Kbt.); - 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól;
15. szám A MÁV Zrt. Értesítője 853-215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról; - 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről; - 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról; - 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról; - 14/2010. (X. 29.) NFM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról. 6. záró REndELkEzÉsEk, HATÁLYbALÉp- TETÉs 6.1. Elrendelem, hogy a MÁV Csoport 3.b) pontjában felsorolt leányvállalatai esetében a saját beszerzési rendjükre vonatkozó végrehajtási utasításukban jelenítsék meg a fenti alapelveket és eljárási keretszabályokat, valamint azok végrehajtásáról és ellenőrzéséről gondoskodjanak. 6.3. Az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba. Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató 27/2011. (VII. 08. MÁV ÉRT. 15. ) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs: A MÁV zrt. MUnkÁLTATóI joggyakorlásának REndjÉRŐL szóló UTAsíTÁs A MNV Zrt Igazgatósága, mint a MÁV Zrt. Alapítója 2011. június 20-án a 207/2011.(VI.20.) számú határozatával jóváhagyta a MÁV Zrt. Munkáltatói joggyakorlásának rendjére vonatkozó szabályzatot. A MNV Zrt. Igazgatóságának határozata értelmében a MÁV Zrt. Munkáltatói joggyakorlásának rendjére vonatkozó szabályzatot az alábbiakban teszem közzé. A munkakörre vonatkozó feladat-, hatáskör és felelősség pontos és egyértelmű meghatározására munkaszerződésben kell rendelkezni, a munkaköri kötelezettségekről munkaköri leírást kell készíteni. Az elkészítésről, illetve a folyamatos karbantartásról a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul gondoskodnia kell, dokumentálható átadás mellett. Az elnök-vezérigazgató, a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes és az infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes munkáltatói jogkörgyakorlására vonatkozó rendelkezéseket az Alapító Okirat tartalmazza. A munkáltatói jogkör magában foglalja különösen: a) a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével, munkaszerződés módosításával, alapbér, prémium, jutalom és egyéb juttatás megállapításával összefüggő hatáskört a vonatkozó szabályok szerint, b) besorolással, előléptetéssel, átminősítéssel összefüggő hatáskört, c) a szabadság és a rendkívüli munkaidő kedvezmény kiadásával, munkaidő beosztás meghatározásával összefüggő jogkört, d) véleményezési- és javaslattételi jogot kitüntetésekkel kapcsolatban, e) a munkaköri leírás jóváhagyását, f) az átirányítással, helyettesítéssel, rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos intézkedések megtételét, g) a hatáskörbe tartozó feladatok tekintetében közvetlen utasítási-, ellenőrzési- és beszámoltatási jog gyakorlását, h) a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását és munkavállalói kártérítési felelősség megállapítását, i) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításával kapcsolatos jogok gyakorlását. Eltérő rendelkezés hiányában munkáltatói jogkörön az előbb részletezett valamennyi munkáltatói jogot és kötelezettséget kell érteni. A h) pont alkalmazás során együttes elkövetés esetén,
854 A MÁV Zrt. Értesítője 15. szám ha a kötelezettségszegést elkövető munkavállalók munkáltatói jogkörgyakorlója nem azonos, az eljárás lefolytatására az Alapító Okirat/Működési és Szervezeti Szabályzat (a továbbiakban: MSZSZ) alapján megállapított közvetlen közös felettes jogosult. Az azonnali munkáltatói intézkedést igénylő esetekben (a h) pontban megjelölt munkáltatói joggal, továbbá a rendkívüli felmondás jogával), amennyiben a MSZSZben, valamint az Alapító Okiratban írt munkáltatói jogkörgyakorló ide nem értve az Alapítót és a Társaság Igazgatóságát - akadályoztatva van (szabadság, keresőképtelenség, kiküldetés), az érintett munkavállaló felett az eljárás lefolytatására és az intézkedés meghozatalára a távollevő munkáltatói jogkörgyakorló felett munkáltatói jogokkal rendelkező személy jogosult. A Társaság munkaszervezetében a munkáltatói jogkörgyakorlás rendje főtevékenységi köröknél az alábbiak szerint történik. Elnök-vezérigazgató Az Elnök-vezérigazgató munkáltatói jogkörrel rendelkezik a Stratégiai igazgató, a Kommunikációs igazgató, a Vezető jogtanácsos, a Belső ellenőrzési főosztályvezető, a Szabályozás és kockázatmenedzsment vezető, a Humánerőforrás igazgató, a Biztonsági igazgató, az Infokommunikációs igazgató, az Ingatlangazdálkodási igazgató, valamint az Elnök-vezérigazgatói kabinet munkavállalói felett, továbbá az Alapító Okiratban foglalt, az Igazgatóság számára fenntartott jogok kivételével az általános vezérigazgató-helyettesek felett. Igazgatás és ügyvitel Az elnöki irodavezető gyakorolja a munkáltatói jogkört az igazgatás és ügyvitelhez tartozó összes munkavállaló felett. Stratégiai igazgatóság A Stratégiai igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört az igazgatósághoz tartozó összes szervezeti egység vezetője és munkavállalója felett. Kommunikációs igazgatóság A Kommunikációs igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört az igazgatósághoz tartozó összes szervezeti egység vezetője és munkavállalója felett. Jogi iroda A Vezető jogtanácsos gyakorolja a munkáltatói jogkört a Jogi irodához tartozó valamennyi munkavállaló felett. Belső ellenőrzési főosztály A Belső ellenőrzési főosztályvezető gyakorolja a munkáltatói jogkört a főosztályhoz tartozó összes szervezeti egység vezetői és munkavállalói felett. Szabályozás és kockázatmenedzsment (Compliance) A Szabályozás és kockázatmenedzsment vezető gyakorolja a munkáltatói jogkört az irányítása alá tartozó szervezeti egység valamennyi munkavállalója felett. Humánerőforrás igazgatóság A Humánerőforrás igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók és az igazgatósághoz tartozó szervezeti egységek vezetői felett. A szervezeti egységek vezetői a közvetlen irányításuk alá tartozó munkavállalók felett rendelkeznek munkáltatói jogkörrel az alábbi kivételek figyelembevételével. A Baross Gábor Oktatási Központ összes szervezeti egysége és munkavállalója felett munkáltatói jogkörrel az Oktatási központvezető rendelkezik. A Humán szolgáltatás vezetője munkáltatói jogkörrel rendelkezik a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók és a szakmai szervezetek vezetői, valamint a Szolgáltatás működtetés és fejlesztés, a Szolgáltatásmenedzsment, az Információs egység vezetője és munkavállalói felett. A szakmai szervezetek vezetői gyakorolják a munkáltatói jogkört a területükhöz tartozó munkavállalók felett. Biztonsági igazgatóság A Biztonsági igazgató rendelkezik munkáltatói jogkörrel a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetők a szervezeti egységekhez tartozó munkavállalók, valamint a Területi vasútbiztonsági vezetők felett. A Területi vasútbiztonsági vezetők a közvetlen irányításuk alá tartozó munkavállalók felett, illetve a budapesti terület vezetője a hozzá tartozó Vagyonvédelmi szervezet munkavállalói felett rendelkeznek munkáltatói jogkörrel. Infokommunikációs igazgatóság Az Infokommunikációs igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört az irányítása alá tartozó összes szervezeti egység vezetője és valamennyi munkavállalója felett. Ingatlangazdálkodási igazgatóság Az Ingatlangazdálkodási igazgató rendelkezik munkáltatói jogkörrel a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetők, a szervezeti egységekhez tartozó munkaválla-
15. szám A MÁV Zrt. Értesítője 855 lók, valamint az Ingatlankezelési szolgáltató egység vezetője felett. Az Ingatlankezelési szolgáltató egység vezető gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók és az egységhez tartozó szervezeti egységek vezetői, munkavállalói és a Területi központok vezetői felett. A Területi ingatlankezelési központvezetők rendelkeznek munkáltató jogkörrel a Területi központokhoz tartozó munkavállalók felett. Infrastruktúra általános vezérigazgató helyettes Az Infrastruktúra általános vezérigazgató helyettes gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, a Pályavasút üzletág vezető, a Területi képviseletekhez tartozó valamennyi munkavállaló, és a Társaság azon munkavállalói felett, akik a Társaság leányvállalatainak kiszervezése során a Társaság alkalmazásában maradtak. Pályavasúti üzletág A Pályavasúti üzletág vezető gyakorolja a munkáltatói jogokat a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, az irányítása alá tartozó főosztályvezetők és az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezető, a területi központvezetők és a központi végrehajtáshoz tartozó központvezetők felett. A főosztályvezetők és az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezető a közvetlen irányításuk alá tartozó munkavállalók, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekhez tartozó munkavállalók felett gyakorolnak munkáltatói jogokat. A központi végrehajtáshoz tartozó szervezetek munkavállalói felett a központvezetők gyakorolnak munkáltatói jogokat. A Területi központvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók és az osztályvezetői felett. Valamennyi osztályvezető az osztály munkavállalói felett, az alosztályvezetők felett és az alosztályokhoz közvetlenül tartozó munkavállalók felett gyakorol munkáltatói jogkört. A forgalmi osztályvezető gyakorolja az előbbiek mellett a Forgalomirányítási alosztályhoz tartozó valamennyi munkavállaló felett is a munkáltató jogkört. A forgalomfelügyeleti alosztályvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat a forgalmi csomópontvezetők felett. A Pályafenntartási és a Távközlő, Erősáramú és Biztosítóberendezési (TEB) alosztályokhoz tartozó végrehajtási egységek valamennyi munkavállalója felett az adott alosztályvezető gyakorolja a munkáltatói jogkört. A forgalmi csomópontokhoz tartozó valamennyi munkavállaló felett a forgalmi csomópontvezető gyakorolja munkáltatói jogokat. Gazdasági általános vezérigazgató helyettes Gazdasági általános vezérigazgató helyettes munkáltatói jogokat gyakorol a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, a Pénzügyi igazgató, a Kontrolling igazgató, a Társasági szolgáltatás igazgató és a Portfóliógazdálkodási igazgató felett. Pénzügyi igazgatóság A Pénzügyi igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, a Pénzgazdálkodás vezető, a Kockázatkezelés és kontroll vezető, valamint a Számviteli vezető felett. A Pénzgazdálkodás vezető, valamint a Kockázatkezelés és kontroll vezető rendelkezik munkáltatói jogkörrel az irányítása alá tartozó szervezet munkavállalói felett. A Számviteli vezető gyakorolja a munkáltatói jogkört a Számviteli szervezethez tartozó összes szervezeti egység vezető és az irányítása alá tartozó valamennyi munkavállaló felett. A Könyvelési vezető, a Beszámolás és adózás vezető, valamint a Működéstámogatási vezető rendelkezik munkáltatói jogkörrel az adott szervezethez tartozó valamennyi munkavállaló felett. Kontrolling igazgatóság A Kontrolling igazgató rendelkezik munkáltatói jogkörrel a beosztott vezetők és a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók felett. A vezetők az irányításuk alá tartozó munkavállalók felett rendelkeznek munkáltatói jogkörrel. Társasági szolgáltatás igazgatóság A Társasági szolgáltatás igazgató a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók és az irányítása alá tartozó szervezeti egységvezetők felett gyakorol munkáltatói jogkört. A Központi energiagazdálkodási vezető munkáltatói jogkörrel a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók felett rendelkezik. A Működéstámogatás vezető munkáltatói jogkörrel rendelkezik a Működéstámogatás valamennyi munkavállalója felett. A Vasúti mérnöki- és mérésügyi szolgáltató központ (VMMSZK) vezetője rendelkezik a VMMSZK valamennyi munkavállalója felett munkáltatói jogkörrel. A Beruházási szolgáltató egység (BSZE) vezető a BSZE valamennyi munkavállalója felett rendelkezik munkáltatói jogkörrel. A Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység (BKSZE) vezető gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen munkatársai és a BKSZE összes szervezeti egység vezetője és munkavállalója felett, valamint a Regionális logisztikai központok vezetői felett. A Regionális logisztikai központokhoz és a központok
856 A MÁV Zrt. Értesítője 15. szám Raktárbázisaihoz tartozó munkavállalók felett a Regionális logisztikai központvezetők rendelkeznek munkáltatói jogkörrel. EBK főosztály Az EBK főosztályvezető rendelkezik munkáltatói jogkörrel a főosztályhoz tartozó csoportok vezetői és munkavállalói, valamint a Környezetvédelmi műszaki szolgáltató központ vezetője és a Területi szolgáltató központok vezetői felett. A Területi szolgáltató központok vezetői és a Környezetvédelmi műszaki szolgáltató központ vezetője a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók felett gyakorolnak munkáltatói jogokat. Portfólió-gazdálkodási igazgatóság A Portfólió-gazdálkodási igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört az irányítása alá tartozó szervezeti egységhez tartozó valamennyi munkavállaló felett. HATÁLYbA LÉpÉs Jelen utasítás rendelkezéseit 2011. június 20. napjától kell alkalmazni. Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató 28/2011. (VII. 08. MÁV ÉRT. 15. ) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs: A MÁV zrt. MűködÉsI És szervezeti szabályzatáról VALAMInT A MÁV zrt. döntési És HATÁsköRI LIsTÁjÁRóL szóló 11/2011. (IV. 22. MÁV ÉRT. 8.) EVIG számú UTAsíTÁs 1. számú MódOsíTÁsA A MÁV Zrt. Igazgatóságának határozata értelmében a 11/2011. (IV. 22. MÁV Ért. 8.) EVIG számú a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatáról, valamint a MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listájáról szóló elnökvezérigazgatói utasításban közzétett MSZSZ I. és II. kötet, valamint a Szakmai alkalmassági függelék változatlansága mellett a MÁV Zrt. új Döntési és Hatásköri Listáját közzé teszem. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 11/2011. (MÁV Ért. 8.) számú elnök-vezérigazgatói utasításában kiadott DHL hatályát veszti. A Döntési és Hatásköri Lista letölthető formátumban elérhető az alábbi címen: http://www.mav.hu/mszsz2/mszszatm.phtml. Jelen utasítás rendelkezéseit 2011. július 1. napjától kell alkalmazni. Szarvas Ferenc s.k. Elnök-vezérigazgató MÁV zrt. döntési és Hatásköri Lista A dhl kidolgozásának rendszergazdája: Humánerőforrás igazgatóság és a Jogi iroda Alapvetések: Alapító Okiratban szereplő nem leadható hatásköröket nem tartalmazza. A tulajdonos érdekei érvényesítésének biztosítása. Gördülékeny működés biztosítása a döntések megfelelő szintre történő helyezésével, az operatív ügyek felesleges lassítása nélkül, ugyanakkor erős központi kontroll érvényesítése. Az egységes elvek, szempontok szerinti döntéshozatal segítése. A DHL alapját az Alapító Okirat adja. A társaság belső szabályozásának ezzel mindenkor összhangban kell lennie. Alkalmazási terület: A MÁV Zrt. munkaszervezete, valamint azok a Társaságok, amelyek esetében a tulajdonosi hányad, illetve a társasági szerződés erre lehetőséget biztosít.
15. szám A MÁV Zrt. Értesítője 857 döntési szintek: A: Alapító IG: Igazgatóság I. szint: Elnök-vezérigazgató II/A. szint: Vezérigazgató-helyettesek II/B. szint: Főtevékenységi kör vezetők III. szint: Szervezeti egység vezetők (MSZSZ szerinti vezetők - beleértve az I., II/A. és II/B. szintű vezetőket is) A II/b. szinthez az alábbi vezetők tartoznak: stratégiai igazgató, vezető jogtanácsos szabályozás és kockázatmenedzsment vezető kommunikációs igazgató, humánerőforrás igazgató, belső ellenőrzési főosztályvezető, pályavasúti üzletágvezető fejlesztési főosztályvezető, ügyfélkapcsolat és értékesítés vezető forgalmi főosztályvezető, pályalétesítményi főosztályvezető, távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési főosztályvezető, pályavasúti területi központvezetők, biztonsági igazgató, infokommunikációs igazgató egészség-, biztonság, környezetvédelmi főosztályvezető, pénzügyi igazgató, számviteli vezető kontrolling igazgató, portfólió-gazdálkodási igazgató ingatlangazdálkodási igazgató, társasági szolgáltatás igazgató beruházási szolgáltató egység vezető, beszerzési és készletgazdálkodási szolgáltató egység vezető. Külön jelzés hiányában az adott szinthez tartozó valamennyi vezető jogosult döntés meghozatalára. Azokban az esetekben, ahol a döntés konkrét vezetői pozíció kompetenciájába tartozik, akkor lábjegyzetben került meghatározásra az illetékes szervezeti egység vezető(k). kompetencia D: dönt Alapító okirat által meghatározott szabályok: Az alapítói hatásköröknél meghatározott értékek nettó értékek és tranzakciónként értendők. Az Alapító által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szereplő kötelezettségvállalásról való, az Alapító Okirat 6.4. a-t pontjaiban fel nem sorolt döntés -, ha annak értéke eléri vagy meghaladja az 5 milliárd Ft-ot, ide nem értve az Alapító által (az 500 millió Ft feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési tervben illetve egyedileg) jóváhagyott közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötendő szerződéseket az Alapító hatásköre az Alapító Okirat 6.4. v pontja alapján. 5 milliárd Ft-ot meghaladó, üzleti tervben nem szereplő kötelezettségvállalás jóváhagyása az Alapító hatásköre, kivéve ha a kötelezettségvállalás az Alapító által előzetesen jóváhagyott közbeszerzési eljárás eredményeképpen jön létre. Az Alapító Okirat eltérő rendelkezése hiányában a - eltérő rendelkezések alatt értve azt az esetet is, amennyiben az Igazgatóság döntési hatásköre nincsen értékhatárhoz kötve- 10 milliárd Ft-ot elérő vagy meghaladó nettó értékű ügyletek jóváhagyása az Alapító hatásköre. Az előző mondatban írt esetekben - ide értve azokat az eseteket is, amikor az Igazgatóság döntési hatásköre nincs értékhatárhoz kötve- a 2 milliárd Ft-ot elérő vagy meghaladó nettó értékű ügyletekről - amennyiben azok jóváhagyása nem tartozik alapítói hatáskörbe- a Társaság köteles a döntést követő 10 munkanapon belül az Alapítót - a 7.11. pont szerinti tájékoztatáson felül- külön tájékoztatni. (AO 6.4.) Azokban az esetekben, amikor az elnök-vezérigazgató, mint döntéshozó személye a Kbt. 10. (4) bek. értelmében összeférhetetlenséget eredményez, a döntésre jogosult a társasági szolgáltatások igazgatója és a közbeszerzési eljárást megrendelő forrásgazda szervezet vezetője együttesen. kötelezettségvállalás: A kötelezettségvállalás az érintett szervezeti egység szignálása mellett kettős aláírással történik (kivéve azon eseteket, ahol az Elnök-vezérigazgató az aláírásra jogosult, ebben az esetben a szignálás a második helyi aláírás tartalmi felelősségét is tartalmazza): 1.1. a szignálás az elkészítésért és szakmai helyességért való felelősségvállalás jele, 2.2. a második helyi aláírás a tartalmi ellenőrzésért és a szakmai megvalósításhoz szükséges feltételek rendelkezésre állásáért vállalt felelősséget jelzi, 3.3. az első helyi aláírás a döntésért, az irat kiadhatóságáért vállalt felelősséget jelzi, a kötelezettségvállalás tényleges bekövetkezését jelenti. Az első helyi aláírás jelenti egyben a döntéshozót a DHL-ben meghatározottaknak megfelelően. Alapítói és igazgatósági döntés esetén a jóváhagyó határozatban kell megjelölni, hogy a döntéshozó mely vezetőt hatalmazza fel az aláírásra. Ha nem rendelkezik erről a határozat, akkor a döntésnek megfelelő dokumentumokat az elnök-vezérigazgató írja alá.
858 A MÁV Zrt. Értesítője 15. szám
15. szám A MÁV Zrt. Értesítője 859
860 A MÁV Zrt. Értesítője 15. szám
15. szám A MÁV Zrt. Értesítője 861
862 A MÁV Zrt. Értesítője 15. szám
15. szám A MÁV Zrt. Értesítője 863
864 A MÁV Zrt. Értesítője 15. szám
15. szám A MÁV Zrt. Értesítője 865 5/2011. (VII. 08. MÁV ÉRT. 15.) IÁVIGH számú InFRAsTRUkTúRA ÁLTALÁnOs VEzÉRIGAzGATó-HELYETTEsI UTAsíTÁs A d. 20. sz. VAsúTI sínek HEGEszTÉsE C. UTAsíTÁs kiadásáról És HATÁLYbA LÉpTETÉsÉRŐL A MÁV Zrt-t is érintő technológiai fejlesztések és az Európai Uniós szabályozások figyelembevételével készült D.20 sz. Vasúti sínek hegesztése c. utasítást, a jelen dokumentum MÁV Értesítőben való közzétételét követő 15 nap eltelte után hatályba léptetem. A hegesztésekkel kapcsolatos tevékenységeket ezen időponttól kezdődően az Utasításban előírtak szerint kell végezni. A hatálybalépéssel egyidejűleg 1. sz. módosításként a 6.1.5.1 A felrakó ívhegesztés általános követelményei c. fejezetbe új pontként felveendő a következő szövegrész: (8) Felrakó hegesztést éjszaka csak abban az esetben szabad végezni, ha a munkadarabot előzetesen ultrahangos vizsgálattal bevizsgálták és azt pályában javíthatónak minősítették. A hegesztés befejezése után lehetőleg azonnal (de legkésőbb 14 napon belül) ultrahangos vizsgálattal meg kell győződni arról, hogy a munkadarab javítása megfelel az előírásoknak. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a MÁV Rt. Pályavasút Pálya, Híd és Magasépítményi Szakigazgatóság Szakigazgatója által 104.649/1996. számon jóváhagyott, Aluminotermikus sínhegesztés c. Műszaki Útmutató. A pályavasúttal szerződéses jogviszonyba kerülő illetve közvetlen kapcsolatba nem kerülő, de az utasítást munkájuk során használó külső ügyfelek az utasítást a Pályalétesítményi Központtól (1011 Budapest, Hunyadi János út 12-14.) szerezhetik be. Dr. Mosóczi László s.k. infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes 3/2011. (VII. 08. MÁV ÉRT. 15.) GÁVIGH számú GAzdAsÁGI ÁLTALÁnOs VEzÉRIGAzGATó-HELYETTEsI UTAsíTÁs A 21/2004. (VII. 16. MÁV ÉRT. 29.) pvh számú belső TELjEsíTMÉnYI szolgáltatások szabályzata C. UTAsíTÁs 7. számú MódOsíTÁsA, VALAMInT A MódOsíTOTT szabályzat EGYsÉGEs szerkezete 1. Az UTAsíTÁs CÉLjA Az utasítás célja, hogy a MÁV Zrt szervezeteinek egymás részére végzett belső szolgáltatások körét, pontos tartalmát, az elszámolás módját és folyamatát részleteiben meghatározza. 2. HATÁLY És FELELŐssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. önálló költséggazdálkodással rendelkező szervezeti egységeinek munkavállalóira. 2.2. Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. önálló költséggazdálkodással rendelkező szervezeti egységeire és azok tevékenységére. 2.3. Az utasítás kidolgozása és karbantartása Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes felelős. 3. FOGALMAk MEGHATÁROzÁsA belső teljesítmény: Belső teljesítményeknek nevezzük a MÁV Zrt. szervezeti egységei között áramló teljesítményeket Teljesítményszámítási objektum: A szervezeti teljesítménymérést biztosító tervezési és beszámolási objektumok (szervezeti objektumok), valamint az üzleti döntéstámogatást biztosító stratégiai szegmensek (üzleti objektumok) rendszere. Teljesítménykapcsolat: a teljesítményszámítási objektumok között adott teljesítménytípus által definiált megrendelő-szolgáltató viszony. Transzferár: a belső teljesítmény képzett elszámolóára, amely lehetővé teszi a hatékonysági pozíció kimutatását (hatékonyságjavulás vagy hatékonyságvesztés) a teljesítményt leadó és a teljesítményt felvevő szervezeti egy-
866 A MÁV Zrt. Értesítője 15. szám ségnél. A transzferár minden teljesítményfajta esetében egy évre meghatározott. A transzferárnak három típusa lehet: piaci ár, költség alapú ár, rendelet által előírt ár. Teljesítménytípus: teljesítményszámítási objektumok között áramló belső szolgáltatások homogén csoportja. Teljesítményfajta: teljesítménytípuson belül kialakított elemi szolgáltatási egység. dönt a ténylegesen igénybeveendő mennyiségről. A belső teljesítmények nyomon követése, elszámolása hozzájárul a gazdaszellem kialakításához, a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez. A teljesítmények áramlását kimutatjuk egyrészt természetes mértékegységükben, másrészt elszámolóárak segítségével értékben. 4. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. A belsőteljesítmény számítás elvei A belsőteljesítmény-számításnak a következőket kell biztosítania: (1) a teljesítményszámítás objektumainak stratégiához és szervezethez illesztését, (2) a belső teljesítmények elszámolásának teljessé tételét, (3) az üzleti hatékonyság kimutatását, (4) a belső teljesítmények elszámolása folyamán a MÁV összvállalati érdekek elsődlegességet élveznek a szervezetek egyéni érdekeivel szemben. Ezen alapelvek alapján a belsőteljesítmény-számítási rendszer: Kimutatja az adott szervezeti döntési felelősségi körben befolyásolható hatásokat az egyértelmű számon kérhetőség érdekében. Megragadja az egyes egységek és tevékenységek üzleti eredményhez (értékhez) való hozzájárulásának valóságos mértékét. Megmutatja az egyes tevékenységek hatékonyságát a saját szükségletekhez képest, optimális kapacitás- és eszközstruktúra kialakítására ösztönöz Megmutatja a hatékonyságot a piachoz képest. Támogatja a csinálni vagy venni döntések időben történő meghozatalát. Kimutatja a opportunity costot, és piaci szemléletű erőforrás gazdálkodásra ösztönöz (pl. ingatlanok) A célok teljesítését a transzferárak alkalmazása és az üzleti szemléletű megrendelő-szolgáltató viszony kialakítása biztosítja a vállalat teljesítményegységei között. További alapelv, hogy az igénybevevők csak a belső szolgáltatókon (üzleti és társasági szolgáltatások) keresztül vehetnek igénybe hasonló típusú külső szolgáltatást. A kialakított új vezetői számviteli rendszerben a belső teljesítmények elszámolása a teljesítményt leadó és a fogadó egység között egyfajta belső piaci viszonyt teremt. Ebben a kapcsolatban a felek felelőssége egyértelműen meghatározott: a teljesítményt leadó szervezeti egység vezetője a nyújtott szolgáltatás minőségéért, a határidőért, az elszámolóáráért (illetve annak kialakításáért) felelős, a fogadó szervezeti egység vezetője pedig 4.2. A teljesítményszámítás objektumai A szervezeti teljesítménymérést biztosító tervezési és beszámolási objektumok (szervezeti objektumok): üzletág, valamint az üzleti működést támogató, tervezési és beszámolási egységekként definiált szolgáltató és funkcionális egységek. Az éves operatív terv időtávján az objektumok köre költséghelyi mélységű. A teljes mélységű költségkontroll biztosítása érdekében a költséghelyek és a költséghelyi csomópontok a MÁV Zrt. szervezeti felépítéséhez igazodnak. A teljesítmény-számítás objektumai között belső teljesítmények áramlanak, melyek alapvetően üzleti szolgáltatásokat illetve társasági szolgáltatásokat közvetítenek. A belső teljesítménytípusokat, valamint ezeken belül meghatározott szolgáltatás fajtákat ún. teljesítményfajtákat és a teljesítmény kapcsolatokat foglalja össze az 1. sz. melléklet. 4.3 Transzferárak alkalmazása 4.3.1 Transzferárak típusai Alapelv az, hogy piaci árakat kell alkalmazni. Ennek oka, hogy a piaci ár képes a hatékonysági követelményeket a legobjektívabb módon kifejezni. Abban az esetben, ha nincs lehetőség piaci ár alkalmazására, akkor költség alapú árat kell alkalmazni. A költség alapú ár a költség fajlagosokra vonatkozó hatékonysági követelményeket közvetít. A külső összehasonlítás a költség alapú árképzés esetén is kötelező; ilyenkor a fajlagos költségek benchmark összehasonlítása szükséges az ár kialakításához. Ennek megfelelően a lehetséges transzfer ár típusok: piaci ár, költség alapú ár, rendelet által előírt ár. Piaci árat azon teljesítménytípusok esetén alkalmazunk, ahol a belső teljesítmény típusok jól megfeleltethetők a piacon elérhető azonos teljesítményeknek. Költség alapú árat alkalmazunk azon teljesítmény típusokra (alapvetően szolgáltatásokra), ahol a cél a költségoptimalizálás, és a felelősségi egység típusa költség központ, tehát működésének gazdasági megítélésében a költségfelhasználása dominál. Ezen teljesítmény típu-
15. szám A MÁV Zrt. Értesítője 867 sok esetén a külső piacon megvásárolható teljesítmények és azok ára nem összevethető a belső teljesítmény típus tartalmával, vagy egyéb jellemzőivel. Ebben az esetben a teljesítmény típus tervezett fajlagos költsége képezi a teljesítménytípus árát. Évenként az áralkalmazás elveit felül kell vizsgálni, lehetőség szerint bővíteni kell a piaci áras elszámolású teljesítmények körét. 1.3.2 Az ár kialakításának folyamata A külső piacon is megvásárolható teljesítmények belső árát a piaci árból kell levezetni. A külső szolgáltatással azonos tartalmú belső szolgáltatások esetében kötelező a piaci ár használata. Azon belső teljesítmények esetében, amelyeket a MÁV Zrt a leányvállalatai valamelyikének részére is végez, amennyiben a szolgáltatás tartalma megegyezik, a belső szolgáltatás esetében is a leányvállalatok felé alkalmazott árat kell belső árnak is tekinteni. Amennyiben az egyes leányvállalatok felé eltérő ár kerül alkalmazásra az alkufolyamatok kapcsán, akkor a BTSZ-ben belső árként a legalacsonyabbat kell alkalmazni. A költség alapú tervárak egy többlépcsős iterációs folyamatban kerülnek kialakításra (évente egyszer, a tervezési folyamat során). Először felmérésre kerül a szolgáltatást megrendelők körében az igénybe veendő szolgáltatás tervezett éves mennyisége. Ezután történik a szolgáltatás végzése elsődleges és másodlagos költségeinek, valamint külső bevételeinek a megtervezése, majd mindezek felhasználásával a tervár kialakítása. Az ár képzésének alapja a szolgáltató szervezet tárgyévi működésének tervezett üzleti eredménye. A tervárak az adott tárgyévre érvényesek, év közben nem változtathatók. A szolgáltató szervezet az árak kialakítása után köteles megvizsgálni azt, hogy ugyanazon szolgáltatás előző évi tervárához képest a tárgyévi ár mennyit változott. Ha ez a változás meghaladja a tárgyévre prognosztizált inflációval növelt előző évi tervárat, akkor a szolgáltató köteles erről jelentést készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell az árváltozás részletes indoklását. Piaci ár esetében be kell mutatni a mértékadó árat, önköltségi ár esetében azokat a költségtényezőket, melyek az ár növekedéséhez vezettek. Amennyiben a szolgáltatás tartalmában következik be változás, akkor erre alapozva kell az árat emelő tervezett önköltségi tételeket részletesen bemutatni. A jelentést legkésőbb a tervárnak a GIR BTSZ moduljába való betöltésre előírt határidő előtt 2 héttel kell megküldeni a Kontrolling Igazgatóság Kontrolling Üzemeltetés (KIKÜ) részére. A KIKÜ a jelentést felülvizsgálja, és elfogadás esetén megküldi a szolgáltatást igénybe vevők részére. Amennyiben nem kerül elfogadásra, további egyeztetések szükségesek a szolgáltató és a KIKÜ között. A tárgyévi szolgáltatások elszámolását követően az év lezárása után minden szolgáltató köteles a tervárait utókalkulálni. Az így kialakult önköltségi tervár és a ténylegesen alkalmazott tervár összehasonlítását meg kell küldeni a KIKÜ részére. Ha az összehasonlításból az derül ki, hogy az utókalkulált önköltségi ár magasabb a ténylegesen alkalmazott árnál, akkor a szolgáltatás további végzését, a szolgáltatási paramétereket és a szolgáltatást végző szervezet működési környezetét és költségeit felül kell vizsgálni, és javaslatot kell készíteni a gazdaságos szolgáltatásvégzésre. A készítésért felelős a szolgáltatást végző szervezet kontrollere. 4.4 Megrendelő-szolgáltató viszony A megrendelő-szolgáltató viszony kialakítása négy komponensen keresztül biztosítja a hatékonysági pozíció kimutatását. Ezek a következők: belső teljesítmények árát és az igényelt volument felelősen kell megtervezni, a teljesítmények átadása megrendeléshez kötődik, csak a megrendelt teljesítmények kerülnek átvételre, a tervhez képest bekövetkező működési hatékonyságjavulást vagy hatékonyságromlást a keletkezés helyén kimutatjuk. 4.4.1 A belső teljesítmények tervezése Az igénybevevők azonos áron veszik igénybe az azonos típusú szolgáltatásokat és megtervezik az általuk igénybe veendő szolgáltatások mennyiségét. A tervezésnek az üzleti felelősségen alapuló előzetes megrendeléseken kell alapulnia. Már a tervezés során kimutathatóvá kell tenni a tartósan felesleges előzetes megrendelésekkel le nem fedett - kapacitásokat, illetve a piachoz viszonyított hatékonysági pozíciót. A tartósan felesleges kapacitások leépítéséről, és a piaci hatékonysági szint eléréséről a szolgáltatónak gondoskodnia kell. Ez a mechanizmus biztosítja az igények és a rendelkezésre álló kapacitások középtávú összehangolását. A tervezésnek minimum három éves időtávot kell felölelnie. 4.4.2 Megrendelés és átvétel A megrendeléshez a teljesítményt leadó és a teljesítményt felvevő között szolgáltatási megállapodást (éves keretmegállapodást) kell kötni az utasítás 4. mellékletét képező Belső teljesítményi Szolgáltatási Megállapodás minta alapján. A megállapodás a belső piacon kialakult terváron az igénybe venni kívánt szolgáltatás volumenére és a szolgáltatás színvonalára kell, hogy vonatkozzon. A tervezési folyamatban megfogalmazott költséghatékonysági elvárások, illetve piaci információk alapján kialakított ár nem képezheti a szolgáltató és az igénybevevő közötti alku tárgyát. Mind a megrendelő, mind a szolgáltató felelősséggel tartozik a szolgáltatási megállapodás betartásáért. A
868 A MÁV Zrt. Értesítője 15. szám belső teljesítmények éves elszámolóárait, a szolgáltatási színvonalat és a tervezett mennyiségeket véglegesen rögzítő következő évi szolgáltatási megállapodásokat az érintetteknek a tervezési ütemtervnek megfelelő időpontig kell megkötniük. Az átvevő csak az általa megrendelt szolgáltatásfajtát és volument köteles visszaigazolni, illetve csak annak az ellenértékét köteles elismerni. 4.4.3 Belső teljesítmények igazolása és elszámolása A belső teljesítmények elszámolási rendjét a 2. melléklet mutatja be. Az elszámolás alapja a ténymennyiség x tervár kalkuláció, ami azt jelenti, hogy a fogadó szervezeti egység az általa visszaigazolt és átvett mennyiségű belső teljesítmény árát köteles megfizetni terváron. Általános szabály: 1. Szolgáltató (vagy képviselője) havonta a 2. mellékletben meghatározott módon a teljesítésigazoláshoz feldolgozott adatokat szolgáltatja a Megrendelőnek az elszámolás rendjében leírt határidőre. A szolgáltatónak törekednie kell a megrendelő legáttekinthetőbb, leggyorsabb és legpontosabb tájékoztatására. Az adatelérés konkrét útvonalát, illetve a nyilvántartás módját a Szolgáltatási Megállapodásban rögzíteni kell. 2. Megrendelő három munkanapon belül visszaigazolja a teljesítményeket. Amennyiben a megrendelő nem igazolja vissza a teljesítményeket határidőre, akkor a szolgáltató adatai kerülnek feladásra. 3. Amennyiben a megrendelő eltérő adatokat igazol vissza, szolgáltató köteles ezeket a naturáliákat feladni elszámolásra, és mindkét fél köteles tovább folytatni az egyeztetéseket. Ha kiderül, hogy mégis a szolgáltató adatai voltak helyesek, akkor a következő havi feladás alkalmával korrekcióként kerül elszámolásra a különbözet. Az interfészen feladható teljesítmények felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza. Az egységek eredménykimutatásában elkülönül a MÁV Zrt-n kívülre nyújtott szolgáltatás árbevétele (külső árbevétel) és a MÁV Zrt-n belül eladott szolgáltatások bevétele (belső bevétel). A teljes bevételhez kapcsolódó összes működési költség két részből áll: a MÁV Zrt-n kívülről igénybe vett külső költségekből (anyag, bér, szolgáltatások stb.) és a MÁV Zrt. valamelyik belső egységétől megrendelt és átvett szolgáltatások költségéből (másodlagos költség). Értelemszerűen a másodlagos bevételek és a másodlagos költségek MÁV Zrt. szinten konszolidálódnak, összegük nulla. A belső szolgáltató szervezetek az általuk átadott teljesítmény minőségéért és annak fajlagos költségéért, míg az átvevők a felhasznált szolgáltatás mennyiségéért felelősek. Az elkülönítendő vasúti tevékenységek eredmény-kimutatásában az igénybevett és nyújtott belső szolgáltatásokat a MÁV Zrt számviteli elkülönítési szabályzatában leírt módon kell figyelembe venni (továbbiakban: végleges érték). Az így elszámolt belső teljesítmények terv-végleges érték eltérése mutatja az adott szervezeti egység hatékonysági pozícióját. A terv-végleges érték elemzés során ár- és volumenhatások kerülnek kimutatásra. Az árhatásért a teljesítményt leadó szervezet, míg a volumenhatásért a szolgáltatást igénybe vevő szervezet felelős. 4.4.4 Vitás esetekben alkalmazandó eljárás menete és szintjei A szolgáltatás elvégzését és mennyiségét a megrendelő üzletág, illetve funkcionális szervezeti egység a szolgáltató (vagy képviselője) által rögzített adatok jóváhagyásával ismeri el. Vitatott tételeknél a megrendelő egyeztetést kezdeményez a szolgáltatóval. A vitás kérdéseket elsősorban egyeztetés útján rendezik. Amennyiben az kerül a szolgáltató és a megrendelő által kölcsönösen megállapításra, hogy a feladott adatok hibásak, akkor a szolgáltatónak írásban kezdeményeznie kell a következő teljesítési időszakra a hibás adatok javításának keresztülvezetését a feladó rendszeren (akár interfészen keresztül automatizáltan történik a feladás, akár manuális adatbetöltés útján) a Kontrolling Igazgatóságtól. Korrekció csak abban az esetben adható fel, amennyiben azt a Kontrolling Igazgatóság engedélyezte. A feladást a GIR BTSZ Felhasználói Kézikönyv 7,0 előírásai szerint kell elvégezni, illetve automatizált, interfészen keresztül történő feladás esetén a feladórendszer alapadatainak korrigálásával, illetve külön könyvelési feladással. Amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, a vita eldöntésére a Kontrolling Igazgatóság jogosult. A döntés megalapozásához a vitát kezdeményezőnek meg kell küldenie a vitatott tételek felsorolását, az általa helyesnek ítélt értékeket, azok forrását. Elvárt szinttől való eltérés kezelése Amennyiben az kerül megállapításra, hogy a szolgáltató nem az elvárt szinten teljesítette a szolgáltatását (konkrét tevékenység, hely, idő megnevezése), a tárgyhónapra vonatkozó szolgáltatás naturális értéke csökkentésre kerül a két fél alapján megállapodott mértékben (kivétel ezalól az építés-felügyeleti szolgáltatás, melynél a hatósági szabályoknak való kötelező megfelelés miatt a minősítés nem a megrendelő kompetenciája). Megállapodás híján az előző pontban leírtak alkalmazandók.