ALFÖLD tájföldrajza
Az Alföld középtájai Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság Felső-Tisza-vidék Duna menti síkság Nyírség Hajdúság Berettyó-Körös-vid. Mezőföld Dráva menti síkság Duna-Tisza közi síkvidék Bácskai-síkvidék Közép-Tisza-vid. Körös-Maros köze Alsó-Tisza-vidék Középtájakon belül: több eltérő tájtípus előfordul
síkvidéki tájtípusok dombsági tájtípusok középhegységi tájtípusok ártéri síkságok alacsony magas talajvízállással löszös síkságok futóhomokos hordalékkúpsíkságok medenceperemi hordalékkúpsíkságok hegylábfelszínek hegységelőterek önálló dombságok medencedombságok alacsony középhegységek szubkontinentális hatással alacsony középhegységek szubmediterrán hatással alacsony középhegységek szubatlanti hatással középhegységek hűvös/nedves típusa
I. Az Alföld ld tájtt jtípusai Futóhomokos hordalékkúpsíkság, szőlő gyümölcs és erdő-mozaikos kultúrsztyepp, közepes és mély talajvízállással II. Medencebeli löszös síkság (lösszel fedett hord.kúps.), mezőségi talajú kultúrsztyepp magas löszös síkságok alacsony löszös síkságok III. Ártéri síkság, magas talajvízállású, hidromorf talajú kultúr-sztyeppes tájtípus Ártéri síkság, uralkodóan közepes talajvízállású, réti mezőségi talajú kultúrsztyepp IV. Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkság, sűrű vízhálózatú, mozaikosan cseres-tölgyerdő-maradványos, mezőségi és erdő-talajú kultúrsztyepp
ártéri síkságok medenceperemi hordalékkúp síks. homokos hordalékkúp síkságok lösszel fedett síkságok
Az Alföld tájtípusai Ártéri síkságok Löszös síkságok Homokos hordalékkúp síkságok Medenceperemi teraszos hordalékkúp síkságok
Futóhomokos hordalékkúp-síkságok Területei Uralkodóan futóhomok felszínek az Alföldön: Duna Tisza közi síkvidék, Nyírség Szórványos futóhomok térszínek: Dráva menti síkság:ormánság, Közép- és Dél-Mezőföld Bácskai síkvidék: Illancs Közép-Tisza-vidék: Nagykunság és Hortobágy É-i része Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz Körös-Maros köze: Békés Csanádi-hát Észak-alföldi hordalékkúp-síkság: Sajó hordalékkúp, Hevesi homok-hát, Zagyva Galga és Tápió hordalékkúp Duna menti síkság: Pesti-síkság, Csepel-, Szentendrei sziget Futóhomok forrása: negyedidőszaki homokos hordalékkúpok
Hordalékkúpok területei Északi-középkhg. folyói Bodrog folyói Ős-Tisza/Szamos Duna Sárvíz Maros
Az Alföld futóhomokos térszínei
Homokmozgási periódusok Első nagy homokmozgás ideje: würm II. fele (27 20 ezer év) Feltételei Folyóvízi felszínformálás megszűnik homokos hord.kúp kiszárad Futásirány-változás Duna É D-i irányba Tisza Felső-Tiszavidék felé fordul Bevágódtak hordalékkúpjukba: Sajó, Hernád, Tarna, Zagyva, Galga, Maros Hideg, száraz, szeles éghajlat Második homokmozgás: pleisztocén vége (13 10 ezer év) Harmadik: boreális fázis (9 8 ezer év)? Negyedik: XVII XVIII. sz. homoki tölgyesek kiirtása, túllegeltetés Napjainkban: éghajlat tovább szárazodik folyamat erősödése
Domborzat Változó reliefenergiájú félig kötött futóhomokformák: széllyukak, szélbarázdák, garmadák, maradékgerincek, széllyukak, deflációs mélyedések és laposok akkumulációs homokmezők, homokleplek, aszimmetrikus parabola- és szegélybuckák barkán parabolabucka garmada Hosszanti mélyedések: egykori folyómedrek/völgyek, vízlevezető laposok
lebegtetve ugráltatva görgetve
Futóhomok tanúhegy Homokfodrok ( ripple( mark )
Nyírség kistájai Ny-i v. Löszös-Nyírség Nyírségi homokvidék: ÉK-Nyírség Közép-Nyírség DK-Nyírség Dél-Nyírség
Nyírség kistájai Ny-i vagy Löszös-Nyírség: kisebb reliefenergia Mindkét végén nyitott szélbarázdák, szélbarázda-sorok, homokleplek, deflációs mélyedések (löszös síkság tájtípusába sorolandó!) Északkelet-Nyírség: nagy reliefenergia (20 m) Nagyméretű szélbarázdák, garmadák, deflációs mélyedések, garmada-mezők Közép-Nyírség: változó reliefenergia É D-i irányban váltakozva: deflációs laposok, akkumulációs homokmezők + elhagyott folyómedrek Dél-Nyírség: aszimmetrikus parabolabuckák, nyírvízlaposok mentén szegélybuckák Délkelet-Nyírség: aszimmetrikus parabolabuckák
Mindkét végén nyitott szélbarázdák a Löszös-Nyírségben
Szélbarázdák és garmadák ÉK- Nyírség (Mezőladány) garmadamező Mezőladánynál
Aszimmetrikus parabolabuckák a Dél-Nyírségben
Duna Tisza közi és Bácskai-síkvidék kistájai Gerje Perje-sík Pilis Alpári-homokhát Kiskunsági-homokhát Kiskunsági löszös hát Bugaci-homokhát Illancs Dorozsma Majsai homokhát Bácskai löszös síkság
Duna Tisza közi síkvidék Ny-i kistájai Ny-i kistájai jóval tagoltabbak Kiskunsági-homokhát Bugaci-homokhát A két kistáj szigetszerűen megjelenő buckacsoportjai három ÉNy DK-i vonulatba rendeződtek, köztük egykori Duna-ágak (?) Fülöpházi buckavidék: recens homokmozgás Illancs Hajtűszerű parabolák, egykori különlegessége: barkán
Szélbarázdasor Hosszú szélbarázda Ágasegyházától D-re
Parabolabuckák Ágasegyházánál
Előrenyomuló garmada homloka
Formálódó szélbarázdák
Futóhomok tanúhegy
Homokfodrok
Duna Tisza közi síkvidék K-i kistájai K-i kistájai jóval kisebb tagoltságúak Gerje Perje-síkság Csaknem tökéletes síkság Pilis Alpári- és Dorozsma Majsai-homokhát Kis reliefű homokformák, vízlevezető laposokkal, szikes mélyedésekkel váltakoznak Kiskunsági-löszöshát és Bácskai löszös síkság Lösszel fedett futóhomokformák löszös-síkságok
Kelemen-szék
Szappan-szék:kiszáradó szikes lapos
Miklapuszta, szikpadka
Egyéb tájalkotó tényezők Éghajlat Eltérő vonások: különböző fekvés Közös vonások: futóhomoknak köszönhető nagyobb napi hőingás alacsony páratartalom (+ magas albedó zamatos barack) magasabb hőösszeg mikroklímában való gazdagság (Bátorliget)
Eltérő vonások: különböző fekvés
Vízrajz Nagyobb vízfolyás: határfolyó Kiterjedt belvízlevezető csatornahálózat Természetes tavakban viszonylag gazdag defláció, folyómeder, szikes laposok Duna Tisza- közi síkvidék: Fehér-, kunfehértói Sós-, Kolon-tó Nyírség: Nagy-Szik-, Nagy-Vadas-, Nagy-Mohos-, Vajai- Sós-tó, Mesterséges tavak: erdőspusztai tavak, morotvák
Duna-Tisza közi síkvidék vízfolyásai Deflációs laposok, buckaközi mélyedések: Ágasegyházi-rét Orgoványi-rét Szappanos-tó Dunavölgyi főcsatorna Dong-éri-főcsatorna
Nyírtelki-tó Vajai-tó Ököri-tó A Nyírség felszíni vizei Nagy-Szik-tó Nagy-Vadas-tó Nagy-Mohos-tó Vízválasztó
Erdőspuszta mesterséges tavai
Kolon-tó (deflációs tómedence)
Felszín alatti vizek Csökkenő talajvízszint: Okai Belvízlevezető csatornahálózat Szárazodás Öntözés Rétegvíz kitermelés ivóvíz (Kecskemét, Kiskunhalas) Szénhidrogén-kitermelés Nyírség: homoki tölgyesek pusztulása megoldások: tározók, vízutánpótlás a Keletiből Duna Tisza-közi síkvidék : szikes tavak, mocsarak kiszáradása, Veszélyeztetett rétegvizek: elhagyott homokbányák, kutak
1-2 m 2-3 m >3 m Talajvízfelszín süllyedése (1992 1956-1975 átlaga)
Talajok Zonális talajok (homok: lényeges módosító tényező) Intrazonális talajok: csernozjom jellegű homoktalajok, kovárványos BET /Nyírség/, rozsdabarna ET (Duna-Tisza közi síkvidék) réti, szikes (szoloncsák, szoloncsák-szolonyec) talajok Azonális talajok: láptalajok futóhomok váztalaj, humuszos homok Szélsőséges vízgazdálkodás, öntözés nélkül mg. számára kedvezőtlen Művelés hatásai: defláció, (rónázás) Kolloidokban szegény, szennyeződések terjedése gyors
Talajképződés homokon Futóhomok váztalaj Humuszos homok MEREDEK BUCKA, NYÍLT HOMOKI GYEP (SZÉLERÓZIÓ) SÍK FELSZÍN, ZÁRT HOMOKI GYEPEK Csernozjom jellegű homok Rozsdabarna erdőtalaj Kovárványos barna erdőtalaj SÍK FELSZÍN ERDŐSSZTYEPP Szoloncsákos szikes talajok MÉLYEDÉSEK SZEGÉLYE, ÁTMENETI TÉRSZÍN, INDŐNKÉNT VIZENYŐS Réti talaj Lápos réti talaj BUCKAKÖZI MÉLYEDÉS
Humuszos homok Rozsdabarna erdőtalaj
Kovárványos barna erdőtalajok
Lápos réti talajok Buckaközi mélyedésekben H: kotu, tőzeg Bk: C: glej gyepvasérc, karbonátok, lápi mészkő
A Nyírség talajai
A Duna-Tisza közi és Bácskai síkvidék talajai
Növényzet Zonális: Intrazonális, azonális: erdőssztyepp erdők: homokpusztai nyílt tölgyes zárt gyöngyvirágos tölgyes homoki sztyeppek (nyílt- és zárt homoki gyep) rétek, láprétek turjánok lápok szoloncsák szikesek
Homokhátak, buckák: intrazonális sztyeppek: nyílt homoki gyep, zárt homoki gyep magyar csenkesz ezüstperje
Buckaközi mélyedések, medernyomok: rétek, szikesek (szoloncsákos) láprétek, fűzlápok szibériai nőszirom pozsgás zsázsa rekettyefűz
Ex lege: lápok Hazánkban minden láp védett! Alföldön: Nyírség, Duna-Tisza-köze kataszterezésben 8 típus fellápok (kevés) (Sirok, Kelemér) alláp (alföldiek többsége) átmeneti lápok láprétek etc. 1000 (ebből 765 ex lege, 234 korábban is védett) tőzegmohák, gyapjúsások, kereklevelű harmatfű, hízóka, tőzegeper, tőzegáfonya
Ex lege: szikes tavak 1996. LIII. tv. :minden szikes tó védett Kb. 350 erőteljesen ingadozó vízborítás (valójában nem igazi tavak) szikfok, vakszík, szikes mocsár és sziki rét társulások, halofiton fajok: pozsgás zsázsa, bárányparély, bagolyfű, sóballa, sóvirág, bajuszpázsit stb.
Zonális erdőssztyepp erdők homoki változatai Nyílt homoki tölgyes Gyöngyvirágos (zárt) tölgyes
KNP: báránypirosb nypirosító Homoki növényfajok KNP: kései szegfű HTK: egyhajúvirág
Homoki növényfajok homoki pimpó kék szamárkenyér homoki kikerics
Szukcessziós sor homokon: egyéves homokpuszta gyepek zárt homokpusztagyepek nyáras-borókások (legelt változat) nyílt homokpusztai tölgyes zárt (gyöngyvirágos) tölgyesek
Antropogén hatások a növényzetre Veszélyforrások: gyepfeltörés, erdőirtások, túllegeltetés, homokfásítás: akác erdei fenyő nemes nyárasok invázív fajok terjedése parlagfű szíriai selyemkóró, aranyvessző lecsapolás stb.
Változatos terület használat: puszták, erdők, szántók, legelők, rétek, mocsarak városok közelében öntözéssel intenzív mg.
Természetvédelem Kiskunsági Nemzeti Park (1974) Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (1988, HNPI) Természetvédelmi területek: Bátorliget, Baktalórántházi erdő, Hajdúbagosi földikutya rezervátum, Ásotthalmi láprét, Újfehértói orchideás rét, Kunadacsi turjános, Németkéri Látó-hegy, Péter-tói rezervátum stb.
Az Alföld ld magas és s alacsony löszl szös s síkss kságai (Lösszel fedett hordalékk kkúpsíkságok) Nyugati-v. Löszös-Nyírség Hajdúhát Érmelléki löszös hát Dél-Hajdúság Tiszafüred-Kunhegyesi-sík Szolnok-Túri-sík Gerje-Perjes-sík Bácskai löszös síkság Nyárád-Harkányi sík keleti része Káloz Igari löszhát, Érd-Ercsi hátság Közép-Mezőföld Körös-Maros köze összes kistája Kiskunsági löszös hát
Felszínfejlődés Pleisztocénben ezeken a területeken is hordalékkúpok épültek! Würm II. felében (27 20 000 év): homokmozgás Kiskunsági-löszöshát, Löszös-Nyírség, Nyárád Harkányi-sík, Nagykunság és Hajdúság É-i része, Bácskai löszös síkság, Közép- és Dél-Mezőföld Löszképződés: általános a würm II. felében (20 000 év) Kivétel: Mezőföld 800 000 év paksi, dunaföldvári löszfeltárás + Hajdúhát D-i fele (<100 000 év)
Lösztípusok Eolikus löszök: magasabb térszíneken (magas löszös síkság) Fluviális löszök: alacsonyabb, folyóvízjárta területeken (alacsony löszös síkságok) Lösztakaró vastagsága általában 1 2,5 m Kivétel: Hajdúhát D-i része 10 15 m; Mezőföld K-i pereme 10 60 m (Paks, Dunaföldvár)
Pocsaji löszfal, homokra települt, fosszilis talajok tagolják Paksi löszfeltárás idős löszöket tagoló fosszilis talajrétegek
Domborzati viszonyok Alacsony löszös síkságok: formaszegény, tökéletes síkságok Domborzati formái: helyenként buckacsoportok, kunhalmok, elhagyott folyómedrek, folyóhátak, morotvák Egykori Tisza-meder a Dél-Hajdúságon: Kösely; Nagykunságban: Kakat-ér Morotvák a Nagykunságon: Oktalan-lapos, Üllő-lapos Antropogén forma: csatornák, töltések, kunhalmok, nagyhegyesi kráter Jellegzetesek a tájtípus mozaikok: Nagykunság É-i része, Tiszazug Fluviális lösszel fedett térszínek között kiemelkedő homokbuckacsoportok, elhagyott folyómedrek, morotvák
Zádor-híd Kösely
Nagyhegyesi krátertó 1961. Augusztus 24. Nagyhegyes 36. sz. fúrás 1391 m gázkitörés - gáztermelő fúrásból 6 m magas kráterperem 13 m mély kürtő
Kunhalmok Gödény-halom Békésszentandrás Sáp-halom Szentes
Morotva a Nagykunságon Kunhalom Kisújszállásnál
Kunhalmok a Kösely folyóhátain
Magas löszös síkságok domborzata Domborzati formái jóval változatosabbak! Lösszel fedett futóhomokformák: Bácskai löszös síkság, Hajdúhát É-i része, Érmelléki löszös hát, Löszös-Nyírség, Kiskunsági-löszös hát Völgyekkel, völgymedencékkel változó mértékben felszabdalt dombság: Érd Ercsi-hátság: medencék, teraszos eróziós- és deráziós völgyek tagolják Váli-víz síkja: eróziós halomvidék ÉNy DK-i irányú teraszos völgyek és völgymedencék Nyugat-Mezőföld: ÉNy DK-i irányú völgyek Nyárád Harkányi-sík: völgyekkel gyengén tagolt Hajdúhát D-i részét tagoló érvölgyek: Tócó, Pece, Vidi, Brassó
Bácskai löszös síkság: szélbarázdás felszín
Magas löszös síkságok domborzata Löszplatók/hátak kis tagoltságú széles kiemelkedések Hajdúhát D-i része Mezőföld Érd Ercsi-hátság, Pentelei-, Sárbogárdi-, Paks Dunakömlődi löszplató, Györkönyi-hát, Kálóz Igari löszhátak, Enyingi-hát Lösz lepusztulási formái: löszdolinák, löszkutak, löszmélyutak, löszpiramisok, löszvölgyek Legszebb példái: Mezőföld löszplatóin
Érd Ercsi-tábla tömbszelvénye Teraszos völgy Löszhát Medence
Paks Dunakömlődi löszplató Löszszurdik Löszdolina Löszvölgy
Aba Belsőbárándi löszvölgyek
Löszkutak Löszdolina a Penteleilöszplatón
Löszmélyutak, szakadékok, nagyobb reliefenergia + antropogén hatás
Dunaföldv ldvári magaspart Dunaföldvár: löszpiramis Dunaújváros a Penteleilöszplatón
Csuszamlások Magaspartok: fosszilis és recens csuszamlások! Balatoni mp: Enyingi-hát ( 50 70 m) tavi abrázió, szerkezeti mozgások, antropogén hatások szerepe Dunai mp: DK felé vastagodó lösztakaró (70 80 m) Érd Ercsihátság, Pentelei-, Paks Dunakömlődi-löszplató 1964: Dunaújváros, 1970: Dunaföldvár, 2000: Ercsi A Dunai magaspart csuszamlásainak jellemzői: Csúszópálya: felsőpannon üledék szeletes csuszamlások Csúszó tömeg 25 60 m löszösszlet Csuszamlások okai Duna meredek alámosott partfala Tartós magasvíz, tartós esők, felduzzasztott talajvíz Kisebb földrengések
Megszakadt part csuszamlások Dunakömlőd, Dunaszekcső, Paks, Dunaföldvár
Balatonakarattya - Balatonkenese
Egyéb tájalkotó tényezők Éghajlat: eltérő vonások különböző fekvés Enyhe tél: Mezőföld, Bácskai löszös síkság (-1, -2 C) Hajdúság, Löszös Nyírség (-2, -3 C) Meleg nyár: mindenhol >21 C Legszárazabb: Nagykunság (480-550 mm) Mezőföld (>600 mm)
Vízrajz Felszíni vizekben szegények kisebb vízfolyások, időszakos erek, mesterséges csatornák Kivétel: Mezőföld, Nyárád Harkányi-sík Természetes állóvizei, mocsarai Süllyedékekben Velencei-tó, Sárrét Buckák közötti mélyedésekben Lefolyástalan laposokon (Gyopáros-, Kakasszéki-tó) Mesterséges állóvizek Mezőföld: halastavak nagyhegyesi krátertó Morotvák (Szarvasi-Holt-Körös)
Vízrajz Talajvíz: jelentős különbségek! Alacsony löszös síkságok: közel a felszínhez (2 4 m ) helyenként < 2 m belvízveszély! belvízlevezető csatornák Magas löszös síkságok: löszvastagságtól függ! Leggyakoribb mélység: 3 6 m Hajdúhát D fele 6 10 m Mezőföld löszplatói alatt 25 35 60 m Rétegvizek tározó kőzettől függő vízhozam
Talajtani viszonyok Zonális talajok: Mészlepedéskes csernozjomok legjobb termőhelyi adottságúak Alföldi mészlepedékes csernozjom Ramann-féle barna erdőtalaj (Mezőföld) Intrazonális (vízhatású) talajok: Mélyben sós alföldi mészlepedékes Réti csernozjom (alascpony löszsö síkságok) Mélyben sós réti csernozjom Színezőelemként: réti és szikes talajok Azonális talajok: Földes kopárok (erodált felszínek)
Meghatározó: CSERNOZJOM Talajtani viszonyok Intenzív talajművelés veszélyei: Romló talajszerkezet talajerózió, defláció Talajtömörödés romló vízbefogadó, vízáteresztő képesség Öntözés szikesedés Műtrágyák, növényvédőszerek felszíni, felszín alatti vizek minősége, ökológiai károk
Talajsorok löszön Földes kopárok Humuszkarbonát talaj MEREDEK LEJTŐK, SZAKDÉKOK LÖSZFALAK (ERÓZIÓ) Csernozjom SÍK FELSZÍN, LÖSZGYEPEK RAMANN féle barna erdőtalaj SÍK FELSZÍN ERDŐSSZTYEPP TALAJVÍZHATÁS Réti csernozjom Mélyben sós réti csernozjom Réti szolonyec Réti talajok
Csernozjom talajok állatjáratok= krotovinák mészgöbecsek, löszbabák
Ramann-féle barna erdőtalaj (barnaföld)
Réti csernozjom, réti szolonyec és réti talajok
A Körös-Maros köze talajai
A Hajdúhát talajai
Természetes növénytakaró Eredeti növényzet : törpemandulás-csepleszmeggyes cserjések, tatárjuharos lösztölgyesekkel tarkított löszsztyepprétek (a legkisebb arányban fennmaradt, egykor kiterjedt vegetációtípusok) Legjobban művelhető csernozjom talajok - mára megsemmisültek határmesgyék, utszélek, kunhalmok Védett területek Balatonkenesei és Bölcskei tátorjános Körös Maros Nemzeti Park (1997) (Tatársánci löszgyep) Veszélyek: Gyomosodás, túllegeltetés, gyepfeltörés, kunhalmok lebányászása, felszántása, mezsgyék megszüntetése stb. Hosszútávon: szántóföldi hasznosítás Javaslat: szerves trágyázás tagolás: fasorok, erdőfoltok, határmezsgyék
Természetes növénytakaró löszön Löszcserjés Tatárjuharos lösztölgyes Löszsztyepprét Seprőfüves társ. Talajvízhatás, szikesek, rétek
Körös Maros NP Igazgatóság működési területe 1 Kis-Sárret 2 Bélmegyeri Fáspuszta 3 Magor-puszta 4 Dévaványai-Ecsegi puszták 5 Kigyósi-puszta 6 Körös-ártér 7 Cserebökény 8 Kardoskúti Fehertó 9 Csanádi puszták 10 Maros-ártér 11 Tompapusztai löszgyep 12 Tatársánci ősgyep Csorvási löszgyep
Nyugati-földikutya (Spalax leucodon)
Lösz karakterfajok: seprőfüves társulás, földes kopárok, szakadékos felszínek taréjos búzafű vetővirág heverő seprőfű
löszcserjések, erdőssztyeppek árvalányhajas löszpuszták kunkorgó árvalányhaj
Lösz karakterfajok: löszgyepek Tatársánci ősgyep: erdélyi hérics bókoló zsálya
Lösz karakterfajok tátorján, osztrák zsálya ligeti zsálya
Löszcserjések, tatárjuharos tölgyesek Törpemandula Tatárjuhar
Kunhalmok, földvárak ex lege -védettség: Minden földvár és kunhalom védett! (1996. LIII. tv. 21. ) régészeti lelőhelyek (2-5000 éves mesterséges kiemelkedések) 1560 db. löszpusztagyep maradványok vesztőhelyek, templomok, települési központok
Uralkodóan szántók Színezőként: mezsgyék, sövények, gyepek, rétek
Bélmegyeri erdőspuszta
Kunhalom pusztuló löszvegetációja
Felső-Tiszavidék: Ártéri síkságok az Alföldön Beregi- és Szatmári-sík, Bodrogköz, Rétköz Közép-Tiszavidék: Taktaköz, Borsodi-, Hevesi- és Szolnoki-ártér, Jászság, Hortobágy Alsó-Tiszavidék Berettyó Körösvidék: Dévaványai-sík, Nagy-Sárrét, Berettyó Káló-köze Bihari-sík, Kis-Sárrét, Körös menti sík Dráva-sík Csepel Mohácsi-síkság Csepeli-, Solti-sík, Kalocsai-, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík
Felszínfejlődés Alföld legalacsonyabb tájai pleisztocénben folyók formálták Hordalékkúpokon futóhomok-mozgás (pleisztocén: würm II. fele) Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része, Duna menti síkság, Ormánság stb. Jelentős folyásirány-változások Duna würm közepe: É D-i irány felvétele Kanyarogva bevág kiformálja a Csepel Mohácsi-síkságot Tisza-Szamos: Szatmár Beregi-síkság: kanyarogva feltölt mederváltoztatások Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része: kanyarogva bevág futóhomokos térszíneinek letarolása
Pleisztocén végi/holocén feltöltés Kisar: Tisza-part
Bodrogköz futóhomok-szigetei Homokbuckák Homokbuckák