Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Átírás

1 Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév

2 Alföld Az Alföld a Kárpát-medence és egyben Magyarország legnagyobb területű nagytája. Összterülete több mint km 2, aminek mintegy fele helyezkedik el a jelenlegi országhatáron belül. Szerkezetileg fiatal negyedkori medence süllyedék, feltöltéssel elegyengetett síkság. Domborzatilag és klimatikusan a legegységesebb nagytáj. A közepes tengerszint feletti magassága 108,5 m. Legmagasabb pontja a Hoportyó(183 m Nyírség), míg a legalacsonyabb pontja a Szeged melletti Gyálarét (76 m) környéke.

3 Alföld A korábbi vulkáni és tengeri üledékes terítés után a pleisztocénben vált meghatározóvá a területen a folyóvízi feltöltés. A Tiszántúlon a Tisza és mellékfolyói, a Duna-Tisza közén a Duna épített hordalékkúpot. A feltöltés eredményeképpen az Alföld területén nagy kiterjedésű hordalékkúp síkságok alakultak ki. Az üledék vastagsága egyes területeken a m vastagságot is elérheti. A folyók futásirányát a tektonikus mozgások hatására kialakult süllyedékekhatározták meg.

4 Alföld A pleisztocén végi éghajlat által befolyásoltan először homokmozgás (hideg száraz éghajlaton), majd löszképződés (enyhébb, nedvesebb) indult meg. Egyfelől a leülepedett porból képződött és halmozódott fel a magasabb térszíneken lösz (Mezőföld, Bácskai löszös síkság, Hajdúhát, Kiskunsági-löszöshát, Löszös-Nyírség). Másfelől a mélyebb fekvésű, folyóvízjárta területeken a finomabb folyóvízi üledékek alakultak át lösszé (Nagykunság, Körös-Maros köze, Hajdúság D-i része).

5 Alföld A holocén időszak legjelentősebb tájformáló tényezője az ember volt. A történelem során a táj természeti képe a nagytájak közül leginkább itt alakult át. Az eredeti erdőspuszta jelleg megszűnt, erdőállománya lecsökkent (az eredeti erdőborítás meghaladta az 50 %-ot). A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása szintén jelentősen átalakította a táj eredeti arculatát. Az Alföld jelenlegi képe (a puszta kultúrsztyepp ) az utóbbi másfél évszázadban alakult ki.

6 Alföld Kontinentális éghajlatú : alacsony felhőborítottság, a medence belseje felé haladva csökkenő csapadék, nagy hőingás. A csapadék a peremi területeken mm, a Hortobágyon <500 mm. A nagy potenciális párolgás miatt jelentős a vízhiány. A januári középhőmérséklet a Dráva-menti síkság és az Ormánság területén a legmagasabb (0-1 o C mediterrán hatás), míg a legalacsonyabb (-3,-4 o C) az ÉK-i részen (Nyírség, Felső-Tiszavidék). A legmagasabb a júliusi középhőmérséklet a Duna-Tisza és a Körös-Maros közén (21,5-23 o C), míg a leghűvösebb nyara a Felső-Tiszavidéknek van (<20 o C). A napsütéses órák száma a Duna-Tisza köze D-i részén akár >2150 óra/év, az északi peremtájakon csak óra/év.

7 Az Alföld tájai Futóhomokos hordalékkúp síkságok: Duna-Tisza köze: Kiskunság Nyírség kisebb futóhomok területek: Ormánság, Dél-Mezőföld, Nagykunság, Bodrogköz) Lösszel fedett hordalékkúp síkságok Magas löszös síkság: Mezőföld, Hajdúhát, Érmellék. (A felszín magassága meghaladja a 100 métert). Alacsony löszös síkság: Körös-Maros köze, Nagykunság A hordalékkúpokat fedő lösz vastagsága általában 1-1,5 m (a Hajdúháton m-t, a Mezőföldön pedig akár a 10-60m).

8 Az Alföld tájai Ártéri síkságok A legalacsonyabb folyóvíz formálta területek: Duna-menti síkság, Felső-Tisza vidék, Közép-Tisza vidék döntő része, az Alsó-Tisza vidék, Berettyó-Körös vidék, Csepel-Mohácsi síkság kistájai, Dráva sík, Hortobágy. Jellegzetes domborzati formái: Futóhomok szigetek (Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz) Elhagyott folyómedrek és morotvák Beregi-sík vulkáni hegyei (Tarpai-hegy, Tipet-hegy) Szikformák: szikfok, szikpadka, szikér (Hortobágy) Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságok Az Észak-magyarországi középhegységből kifutó vízfolyások által épített hordalékkúpok. Hatvani-sík, Tápióvidék, Gyöngyösi- Hevesi-sík, Borsodi- Mezőség, Sajó-Hernád-sík, Harangod, Pesti hordalékkúp-síkság, Fekete-víz síkja.

9 Az ember hatása az Alföldön Az Alföld antropogén formái: földvárak (Szabolcsi földvár), kunhalmok, ősi védővonalak (Csörsz árok), mesterséges tavak, csatornák, töltések, gátak, vályogvető gödrök

10 Az Alföld vizei A nagytáj két fő folyónk a Duna és a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Mind a homok, mind a löszterületek szegények felszíni vízfolyásokban. Gazdag viszont a táj mesterséges vízfolyásokban (Keleti-, Nyugatifőcsatorna, vízelvezető csatornák). A 19. században meginduló ármentesítési munkálatokat megelőzően az Alföld bővelkedett nagy kiterjedésű, lápos, mocsaras és időszakosan vízzel borított területekben. A gazdag vízi világ maradványai közé tartozik a Bátorligeti-ősláp és az Ecsedi-láp. A természetes és mesterséges eredetű állóvizek száma azonban még így is közel ezer. Az Alföld felszíni vizekben leggazdagabb területeinek az ártéri síkságok tekinthetők (folyók, morotvák).

11 Kisalföld A Kisalföldet a Kárpátok, a Nyugat-magyarországi peremvidék és a Dunántúli-középhegység határolja. A Kárpát-medence második legnagyobb ( km 2 ) medence jellegű síksága. Területét a Duna főága két részre tagolja, egyrészt a az 5500 km 2 kiterjedésű magyar Kisalföldre és a Szlovák-alföldre. Klímája mérsékelten meleg és száraz. A tél többnyire enyhe. E mellett az ország egyik legborultabb és legszelesebb vidéke. Folyóvizekben sűrűn átszőtt terület

12 Kisalföld A Kisalföld süllyedékesterület. Az aljzatát kristályos, karbonátos alapkőzet adja. Nagy része volt tengeri elöntés alatt, ahol m vastag agyagos, márgás és homokos üledék halmozódott fel. Az Ős-Duna kezdetben a Lajta-völgyben érte el a Kisalföldet és a Tapolcai-medence irányába haladt tovább, majd a Dunántúli-középhegységet kiemelő kéregmozgások miatt a lejtésviszonyok átalakultak. A Duna a Dévényi-kaput áttörve új medret mélyített és Visegrádi-szoroson át folyt tovább, aminek következtében a Gerecse előteréig Európa legnagyobb hordalékkúpját építette fel m vastag kavics-és homoküledék felhalmozva.

13 Kisalföld résztájai Győri-medence A Szigetköz és a Mosoni síkság A Fertő-Hanság medencéje folyószabályozások előtt összefüggő, nagy tófelületet alkotott, amiből lápi szigetek emelkedtek ki A Rábaköza Győri-medence mezőgazdaságilag legértékesebb területe Marcal-medence eróziós, deflációs erők által létrehozott síkság. klasszikus tanúhegy a Somló, Ság-hegy, vagy a Marcaltőitufamező. (A tanúhegyek a fiatal (pliocén) vulkáni működés eredményei.) ma tipikus kultúrtáj Komárom-Esztergomi-síkság A Kisalföld keleti szélének peremtája

14 Tájföldrajzi vaktérkép anyaga I. Bátorligeti-ősláp, Bodrogköz, Borsodi-Mezőség, Dráva-sík, Duna- Tisza köze, Kiskunság, Ecsedi-láp, Érmellék, Fekete-víz síkja, Gerecse, Gyöngyösi-sík, Hevesi-sík, Győri-medence, Hajdúhát, Harangod, Hatvani-sík, Hortobágy, Kisalföld, Komárom- Esztergomi-síkság, Körös-Maros köze, Magyar Kisalföld, Marcalmedence, Mezőföld, Nagykunság, Nyírség, Ormánság, Rétköz, Sajó-Hernád-sík, Szlovák-alföld, Taktaköz, Tápióvidék, Visegrádiszoros