Alföld tájtípusai. Futóhomokos hordalékkúpsíkságok Lösszel fedett hordalékkúpsíkságok Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok

Átírás

1 Alföld tájtípusai Futóhomokos hordalékkúpsíkságok Lösszel fedett hordalékkúpsíkságok Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok Kisalföld tájtípusai Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok

2 Ártéri síkságok az Alföldön Felső-Tiszavidék: Beregi- és Szatmári-sík, Bodrogköz, Rétköz Közép-Tiszavidék: Taktaköz, Borsodi-, Hevesi- és Szolnoki-ártér, Jászság, Hortobágy Alsó-Tiszavidék Berettyó Körösvidék: Dévaványai-sík, Nagy-Sárrét, Berettyó Káló-köze Bihari-sík, Kis-Sárrét, Körös menti sík Dráva-sík Csepel Mohácsi-síkság Csepeli-, Solti-sík, Kalocsai-, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík

3 Jászság, Szolnoki-ártér Hevesi ártér, Csepeli-sík Solti-sík Kalocsai,Tolnai sárköz Mohácsi-sziget Mohácsi teraszos sík Az Alföld ártéri síkságai Borsodi-ártér Taktaköz, Bodrogköz Dráva-sík, Dél-Tisza-völgy, Marosszög Beregi-sík Szatmári sík Rétköz Hortobágy Nagysárrét, Dévaványai-sík Bihari-sík Berettyó-Káló köze Körös menti sík

4 Felszínfejlődés Alföld legalacsonyabb tájai pleisztocénben folyók formálták Duna menti síkság Dunántúli-khg., Mecsek vízfolyásai Dráva-sík Dráva, Dél-Baranyai-dombság, Zselic, Mecsek, Villány-hg. vízfolyásai Felső-Tiszavidék Ős-Tisza, -Szamos, Bodrog folyói Közép-Tiszavidék Észak-magyarországi-középhegység folyói Berettyó Körösvidék Ős-Tisza,-Szamos, Körösök, Berettyó Alsó-Tiszavidék Duna

5 Középső pleisztocén vízhálózata Tisza Duna

6 Későglaciális vízhálózata Tisza Duna

7 Hordalékkúpokon futóhomok-mozgás (pleisztocén: würm II. fele) Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része, Duna menti síkság, Ormánság stb. Jelentős folyásirány-változások Duna würm közepe: É D-i irány felvétele Kalocsa-Baja-Zombor süllyedék szerepe Kanyarogva bevág kiformálja a Csepel Mohácsi-síkságot Tisza-Szamos: süllyedő Bereg Szatmári-síkság Ény-nak fordulnak Bodrogköz Szatmár Beregi-síkság: kanyarogva feltölt gyakori mederváltoztatások Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része: kanyarogva bevág futóhomokos térszíneinek letarolása elhagyott folyómedrek, hátak Tisza: Hortobágyon át Berettyó Körösvidék felé tart D-ebbi részen feltölt

8 Pleisztocén végi/holocén feltöltés Kisar: Tisza-part

9 Bodrogköz futóhomok-szigetei Homokbuckák Homokbuckák

10 Pleisztocén vége, holocén Tisza: Tokaj Szolnok irány felvétele kanyarogva bevág Borsodi-, Hevesi-, Szolnoki-ártér, Alsó-Tiszavidék kiformálása Árvizek alkalmával vízleadás a folyószabályozásokig a Berettyó Körös-vidék felé Berettyó Körösvidék: további süllyedés feltöltődés Dráva menti síkság: folyásirány-változás Dráva-sík Szabályozások döntő változások: Megszűnt az évről-évre ismétlődő vízborítás Megindult az ártéri területek szárazodása, az ártéri társulások területvesztése, másodlagos szikesedés

11 Árterületek a szabályozások előtt

12 Zselic-Baranyai-dombság, Villányi-hegység és a Dráva- Száva közötti rögvidék között húzódó tektonikus süllyedékben alakult ki

13 Domborzati jellemzők Alacsony és magas ártéri szintre tagolódnak Jellemző formái Elhagyott folyómedrek, morotvák: természetes / mesterséges Bereg Szatmári-síkság: Nagy-Éger, Csaroda Bodrogköz: Tice, Karcsa Hortobágy: Kadarcs, Hortobágy Nagy-Sárrét: Kösely Sárköz Sió-torkolat Faddi-Duna

14 Folyóhátak: elhagyott folyómedreket kísérik Folyóhátakat fokok és erek tagolják fokgazdálkodás Sarlólaposok, övzátonyok Folyóhátak közötti mélyedésekben: mocsarak, lápok Ecsedi-láp, Nagy-, Kis-Sárrét, Vörös-mocsár Magas ártér: Homokkal, lösszel borított teraszmezők

15 Recens ártéri felszínfejlődés FOLYÓHÁTAK

16 A fok modellje

17 A Duna-menti síkság szelvény erekkel és fokokkal

18 Szatmári-sík elhagyott folyómedrei Túr Nagy-Éger

19 Beregi-sík elhagyott Tisza-medrei Dédaifőcsatorna Csaronda

20 A Szamos a szabályozás előtt (Csengernél)

21 Bodrogköz elhagyott Tisza-medrei Tice Karcsa

22 Elhagyott Tisza-meder a Bodrogközben

23 Bodrogköz: Karcsa

24 Hortobágy egykori folyómedrei Tó, fenék, lapos, rét, mocsár

25 Berettyó Körös-vidék elhagyott folyómedrei (medergenerációk)

26 Az Alsó-Tiszavidék és a Hármas-Körös torkolata (Tiszazug) A Maros torkolata (Marosszög)

27 Domborzati jellemzők Futóhomok szigetek Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy, Duna menti-síkság (partidűnék?), Ormánság, Csepel-sziget stb. Fiatal pleisztocén teraszmaradvány : Csepel, Sárköz, Mohácsi teraszos sík Kunhalmok (kurgánok) folyóhátakra, buckákra Eróziós tanúhegyek: Solti-sík Solti- és Tétel-halom Vulkáni hegyek: Beregi-sík: tarpai Nagy-hegy, Tipet-hegy Szik lepusztulási formái: Hortobágy Szikhát, szikpadka, sziklejtő, sziklapos, szikfenék, szikér, sziktöbör Kialakulásuk: réti szolonyecek A szintjének denudációjával

28 Bodrogköz: buckás táj

29 Kunhalmok a Hortobágyon (Zoltai, 1907)

30 Keresztszelvény Dunaföldvár és Soltszentimre között Solti-h. Tétel-h.

31

32 Tarpai Nagy-hegy (154 m tszf.)

33 Kaszonyi-hegy

34 Szikerózió padkásodás szikformák Würm (+holocén) melegebb, szárazabb periódusaiban (boreális) elsődleges szikesedés antropogén hatásra másodlagos szikesedés padkásodás feltételei: Réti szolonyecek A szint poros, szerkezetnélküli, B szint oszlopos kiszáradás hatására repedezett felszín Reliefkülönbség leggyakoribb szikpadkás területek a folyóhátak lejtőin, belvízcsatornák, kubikgödrök közelében cm reliefkülönbség a folyamat megindulása cm reliefkülönbség: látványosabb formák Nagy intenzitású záporok Állatok tiprása szikerózió felgyorsítása

35 Szikformák kialakulása Repedések menti lineáris erózó szikháton szikerek kialakulása Szikerek peremén szikpadka (2 3 cm 50cm magas) hátrálásával sziklanka, sziklapos (szikfenék) Eredeti felszín: szikhát

36 Padkás szikesekkel tagolt táj

37 Padkás szik

38 Szikerek

39 Kiszáradt szikerek

40 Vízzel telt szikformák

41 Éghajlat Meghatározó különbségek eltérő fekvés Csapadék: > mm Dráva menti síkság Hortobágy Januári khőm: -4 0 o C Felső-Tisza-vidék Dráva menti síkság Júliusi khőm: o C Alsó-Tisza-vidék Felső-Tiszavidék Hőingás: 24, o C Hortobágy Dráva menti síkság Közös vonások jobb vízellátottság Kisebb hőingás, magasabb páratartalom, gyakori ködök

42 Vízrajzi viszonyok Vízfolyások: folyókban, elhagyott folyómedrekben gazdag táj, szabályozások morotvák Problémák: ár- és belvízveszély (2010), morotvák vízcseréje, rehabilitációja, eutrofizációja, feliszapolódása Talajvíz Általában: 2 4 m, folyóhátakon, homokbuckákon: 4 m, folyóhátak között: 2 m (Ecsedi-láp) Nagy a vízjáték belvízveszély belvízlevezető csatornák Sótartalom folyóktól távolodva nő szikesedés Hortobágy, Körös-vidék, Duna menti síkság Parti szűrésű vizek jelentősek: Dráva-sík, Felső-Tisza-v. Rétegvíz: változó vízhozam, jelentős: Bereg Szatmárisíkság, Duna menti síkság

43 Holtág a Körösön

44 Talajtani viszonyok A folyók és a felszín közeli talajvizek befolyásolják: Folyók közelében: nyers öntéstalajok, öntés réti talajok Felszín közeli talajvíz: réti cszj., típusos réti és láptalajok, mocsári erdőtalajok Felszín közeli magas sótartalmú talajvíz: mélyben sós réti cszj, mélyben sós alföldi mészlepedékes cszj, szoloncsák, szoloncsákos szolonyec (Csepel Mohá-csi-síkság), réti szolonyec ( Hortobágy) Futóhomokon: kovárványos BET, futóhomok váztalaj

45 Talajtani viszonyok Zonális talajok (erős vízhatás miatt) Intrazonális talajok: réti talajok, mocsári erdőtalajok szikesek: réti szolonyec (Hortobágy), szoloncsákos szolonyec (Csepel Mohácsi-síkság), szoloncsák (Solti-síkság), mélyben sós talajváltozatok (réti- csernozjom) Azonális talajok: nyers öntéstalajok, humuszos öntés talajok láptalajok,

46 Ártéri talajsorok Szolonyec szikesek IDŐSZAKOS VÍZHATÁS Szoloncsák szikesek Öntés réti talajok Réti talajok Lápos réti talajok ÁLLANDÓ VÍZHATÁS Láptalajok Nyers és humuszos öntéstalajok AKTÍVAN FEJLŐDŐ ÁRTÉRI TÉRSZINEK

47 Nyers öntéstalajok Réti talajok Lápok Szolonyec szikesek

48 Nyers- és humuszos öntéstalajok (Fluvisol, gleyed cumulic Regosol)

49 Réti talajok Vertisol, Gleysol

50 Szikes talajok: szolonyec

51 A Bodrogköz és a Rétköz talajai

52 A Hortobágy és a Közép-Tiszai ártér talajai

53 Növényvilág INTRAZONÁLIS Ártéri társulások: bokorfüzesek, fűz-nyár, tölgy-kőris-szil ligeterdők Sziki társulások: mozaikos megjelenés vízellátottság, szikesség foka (Hortobágy) Nedves sziki rétek: ecsetpázsitos, csetkákás, hernyópázsitos, mézpázsitos Száraz szikes puszták: gyengén szikes, ürmös szikes puszta, vakszik Tatárjuharos sziki tölgyes (Ohat, Újszentmargita) AZONÁLIS Tavi, lápi társulások: hínártársulások, nádasok, magassásoszsombékosok, láp- és mocsárrétek, láperdők (fűz, nyír, éger)

54 Ártéri társulások Fűz/nyár liget Tölgy/kőris/szil Fűz/nyár liget Égerláp Legelő Zátony és /iszapnöv. Bokorfüzes Kaszálórét Fűzláp Dagadóláp Meghatározó tényező: talajvíz mélysége elárasztás időtartama: felszín magasság

55 Zátonyok, szigetek pionír felszíneinek növényzete (eltűnőben, ritka: szabályozások következtében)

56 Fűzláp, bokorfüzes Égerláp

57 Puhafás galériaerdő (Háros-sziget Bp.)

58 Keményfás (tölgy-kőris-szil) liget Fás legelő (Beregi-sík,Márokpapi)

59 Kaszálórétek, láprétek

60 Csaroda: Bábtava Jégkorszaki maradványnövényzet tőzegmohaláp: Gyapjúsás tőzegpáfrány,tőzeg-eper, gyapjúsás, nyír Tőzegeper

61 Jellegzetes ártéri fajok Tisza parti margitvirág Csermelyciprus Ligeti szőlő

62 Ártéri erdők reliktumfajai bükk-i fázis hűvösebb, nedvesebb időszakából (ÉK- Alföld, Dráva-sík) Az alföldi gyertyános-tölgyesek és a tölgy-kőris-szil ligetek montán elemei: kapotnyak (Asarum europaeum), sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), erdei madársóska (Oxalis acetosella), erdei szélfű (Mercurialis perennis), enyves zsálya (Salvia glutinosa), hegyi veronika (Veronica montana) stb.

63 Elszikesedett árterek

64 Sziki specialista fajok (halofitonok): Bárányparéj, Erdélyi sóballa

65 Jellemző sziki fajok: Sóvirág Sziki őszirózsa

66 Sárga billegető ugartyúk Széki lile bíbic Hortobágy madarai Sziki pacsirta daru

67 Mocsári kosbor (Orchis laxiflora) Kékperje (Molinia coerulea)

68 A császártöltési Vörös-mocsár

69 Hortobágy nyáron

70 Tájhasználat Eredeti társulások helyett: rétek, legelők, alacsony termőképességű szántók EU változások erdősítés ( őshonos jelenleg a Tisza árterén: nemes nyár, akác > 44%) + rétek, legelők, tározók Szennyező források: erős műtrágyázás, üdülők, strandok, vadkemping, motorcsónak Állatvilág páratlan gazdagság Természetvédelem Duna Dráva NP, Hortobágyi NP, Körös Maros NP, Szatmár Beregi, Tokaj Bodrogzugi, Kesznyéteni, Borsodi Mezőség, Pusztaszeri, Mártélyi TK

71 Hullámtér: erdők, gyepgazdálkodás Mentett árterek: mezőgazdaság, gyepgazdálkodás

72 Magyar sóvirág (Limonium gmelini) a Hortobágyon

73 Újszentmargita: tatárjuharos sziki tölgyes

74 Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságok az Alföldön Észak-alföldi hordalékkúpsíkság Pesti hordalékkúpsíkság Fekete-víz síkja

75 Az Alföld medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságai Pesti hordalékkúpsíkság Hatvani-sík Tápió-vidék Gyöngyösi-sík Harangod Sajó-Hernád-sík Borsodi-Mezőség Hevesi-sík Fekete-víz síkja

76 Pesti-síkság teraszai

77 A Csepel-Mohácsi sík

78 Felszínfejlődés Pleisztocén: Észak-magyarországi-középhegységből kifutó vizek hordalékkúp-sorozatot építenek Észak-alföldi hks: Tápió-vidék Tápió Hatvani-sík Galga, Zagyva Gyöngyösi-sík Tarna és a Mátrából kifutó patakok Hevesi-sík Laskó, Eger Borsodi-Mezőség Bükkből kifutó patakok Sajó Hernád-sík, Harangod Sajó, Hernád!Kettős hordalékkúprendszer! m folyami kavics homok Würmben újabb hordalékkúpok

79

80 Felszínfejlődés Pesti hordalékkúp-síkság: Duna I V. sz. hordalékkúp-terasz Fekete-víz síkja: Zselic, Dél-Baranyai-dombság felől kifutó patakok

81 Pleisztocén végén: vízfolyások bevágódnak hordalékkúpjukba ártéri síkságok formálódnak Hatvani-sík középső sávja, Gyöngyösi-sík nagy része stb. magasabban maradt felszíneken: eolikus felszínformálás futóhomokmozgás és/vagy löszképződés

82 Domborzati viszonyok Ártéri, futóhomokos és löszös síkság domborzati elemei keverednek medenceperemi hordalékkúp-síkságok egyedi vonásaival Ártereken: holt medrek, morotvák tagolják: Hatvani-sík középső sávja, Gyöngyösi-sík, Fekete-víz síkja, Kiemeltebb részeken: lösszel fedett/ fedetlen futóhomok-formák Tápióvidék, Hevesi-homok-hát, Hatvani-sík és kissé tagolt löszfelszínek Borsodi-sík Észak-alföldi hordalékkúp-síkság egyéni arculatát Tölcséresen kiszélesedő völgykapuk (hegylábi ter-ről kilépve) Sekély völgyek, enyhén domborodó széles völgyközi hátak Pesti hordalékkúp-síkság: Duna teraszok (5); idősebbek völgyekkel szabdaltak

83 Éghajlat Eltérő vonások különböző fekvés

84 Vízrajz Számos folyó és patak szeli át Állóvizei kisméretűek nem számottevőek Sajó Hernád-sík kavicsbánya-tavak Talajvíz: változó mélységű (2 6 m) tájtípus-függő Pestisíkság legidősebb teraszai alatt 10m Rétegvíz-készlet: változó legnagyobb vízhozam: Sajó Hernád kavicsos hordalékkúpján

85 Nyékládháza: bányatavak

86 Talajtani viszonyok Mozaikosság: - Ártéri területeken öntéstalajok, vízhatású talajok - Lösszel fedett részeken csernozjomok - Futóhomokon kovárványos BET, futóhomok váztalaj - Kuriózum: kerecsendi fésűs (tundra) talaj Átmenetiség: dombságok szomszédságában: csernozjom BET, barnaföld

87 Kerecsendi fésűs /tundra/ talaj

88 Növényföldrajzi viszonyok Tájtípusoknak megfelelően változó eredeti vegetáció Legalacsonyabb, ártéri területeken: lápi, ártéri, sziki társulások (Ócsai TK, Csévharaszti borókás, Erdőtelki égerláp) Löszös felszíneken: löszre jellemző társulások (Kerecsendi erdő) Homokterületeken: futóhomokra jellemző társulások Jelenlegi földhasznosítás Ártéri területeken: szikes rétek, legelők (Turai legelő) Magasabb térszíneken: szántók + szőlő és gyümölcs Eredeti vegetáció szigetszerű maradványaival

89 Környezet-, és természetvédelem Változatos táji adottságok/területhasznosítás eltérő problémák Pesti hordalékkúp-síkság főváros és agglomerációja/ rekreációs övezete Beépített területek térnyerése, tájromboló hétvégi házak Hiányos infrastrukturális beruházások Feladat: a biológiai sokféleség megőrzése

90 A Kisalföld tájai A dunai medencesor második legnagyobb tagja Legkisebb kiterjedésű nagytájunk Brucki és Dévényi-kapu, Visegrádi-szoros Ny-on átnyúlik Au-ba, É-i része Szlovákia Minden síksági tájtípus előfordul, de javarészt csak színezőként Középtájai: Győri-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság

91 Pontosan fele Szlovákiához tartozik a Csallóköz a Szigetköz iker-kistája, a Győri medence párja a Mátyusföld a Marcal-medencéé a Nyitra-völgye

92 A Fertő-tótól Esztergomig és a sümegi vár lábáig terjedő legkisebb nagytájat három középtáj és 12 kistáj alkotja

93 Száraz szavanna klímán bérbaltavári fauna Mozgások bazalt a Rába-vonalnál Komárom- Esztergom között vízválasztó! Keszthely-Gleichenberg hátság

94

95

96 Ártéri síkságok a Kisalföldön Legelterjedtebb (Győri-medencében: Szigetköz, Csallóköz, Mosoni-sík, Fertő- Hanság-med., RábaköZ Marcal-medencében: Marcal-völgy) Felszínfejlődés: Duna és mellékfolyói, süllyedő térszínek (Győri-m.) Pleisztocén és holocén: nagy tömegű hordalék hordalékkúpok formálása >> eolikus fsz-formálás Folyószabályozások

97 Domborzat Szigetköz: Duna alacsony ártér (középvíznél 1-2 m-rel magasabb), holtágak és meanderek hálózata Mosoni-sík: fiatalabb dunai hordalékkúpon Mosoni-Duna mentén hasonló domborzat K-i felén homokbuckákkal tagolt vizenyős ter. Ny-i felén löszös iszappal fedett, tagolatlan magas ártéri síkság LegNy-abbra: Lajtazug Rábaköz: javarészt Rába kavicstakaró kö és D-i része ártéri helyzetű tökéletes síkság, szárazra került folyómedrekkel és csatornákkal tagoltan É-on löszös homokkal borított homokbuckák és vizenyős mélyedések

98 Fertő-Hanság-m.: Duna és a Rába-Répce hord-kúpja által elgátolt süllyedék Északi-Hany gorondsor, Bősárkányi-kapu Déli-Hany törésekkel determinált fiatal süllyedék: Fertő-medence Marcal-völgy: alacsony > és magas ártéri síkság tagolatlan felszín

99 Éghajlat Ny-felé erősödő atlanti hatás kiegyenlítettebb, hosszabb vegetációs periódus enyhe telek (0-1 C), nyáron hűvös óceáni légtömegek felhőzet, napsütéses órák száma 600 mm 700 mm legszelesebb tájunk kevés ködös nap

100 Vízrajz Felszíni és felszín alatti vizekben leggazdagabb (Mosoni-Duna Duna; Rábca, Répce, Gyöngyös, Marcal Rába Duna szabályozása (közlekedés, Bős-Nagymaros) Hanság lecsapolása (1500 km) Bel- és árvízmentesítés Tavak, fertők, mocsarak, lápok területe csökken Legmélyebb részekben ma védett tavak (Barbacsi-tó) m vastag kavicsos üledék édesvíz-raktár, gazdag termálvízkészlet Felszín-közeli talajvíz (2 m 6 m (Mosoni-sík)), folyók közelében nagy ingadozással, horizontális mozgással

101 Fertő-tó: - Közép-Európa 3. ln. tava - medencéjét árkos süllyedés és szél-kifúvás formálta - vele összefügg az egykori hansági lápvidék, de már csak foltokban látható - síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője - kora kb év - A történelem során többször kiszáradt, legutóbb teljesen: közötti években sekély, nagy vízszintingadozás és magas sótartalom - Főleg a déli oldalon gyors ütemben nádasodik el ~240 km összhosszúságú úthálózat

102

103

104 Hanság: Hordalékkúppal elzárt, korlátozott lefolyású medence korábban erdős láp, ma kultúrtáj (lecsapolva) sz-ig a Fertővel egységes, > 600 km 2 kiterjedésű vízivilág 1912: mexikópusztai (fertőújlaki) zsilip választotta szét Szigetköz, Csallóköz: Öreg- és Mosoni-Duna ( Kis-Duna); szinte áttekinthetetlen vízhálózat, különleges ökoszisztéma

105 Nyirkai-Hany, láprekonstrukció

106 Talajok Folyók és felszín alatti vizek közelsége Szigetköz: réti öntéstalajok Rábaköz: öntés és réti talajok, típusos réti, lápos réti és kotus láptalajok Marcal-völgy: lápos réti talajok, peremeken (ahol a tjvíz mélyebben): réti cszj-ok. Fertő-Hanság med.: láptalajok Mosoni-sík: nagyobb vízállású helyekencszj-ok Tőzeg: magas tjvízállású, lefolyástalan ter. egész évben telített talajok növ.maradványok nem bomlanak le, felhalmozódnak 3-6 m vastag is lehet. Vízeltávolítás kiszárad, megkezdődik a szervesanyag-lebomlás összeesik

107

108

109 Élővilág Gazdag és változatos a vízi, mocsári, lápi és ártéri élővilág FHNP, Szigetközi TK Szigetközben alakult ki az ártéri vegetáció leggazdagabb sorozata: Iszaptársulások parti füzesek cserjések bokorfüzesek fűz-nyár ligeterdők, folyók szállította hegyi fajok (tűzliliom) A Hanság őrzi az ősi növényzet legtöbb emlékét: Lápi nyúlfarkfüves üde lápok, kékperjés láprétek, magassásos rétek, náddal kevert fűzlápok, égeres láperdők Jelentős mezőgazdasági hasznosítás rétgazdálkodás, szántóföldek (86%)

110

111

112

113 Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok a Kisalföldön Marcal-medence (Kemenesalja, Pápa-Devecseri-sík) Komárom-Esztergomi-síkság (Győr-Tatai teraszvidék, Igmánd- Kisbéri-medence, Almás-Táti-völgy) Máytusföld Nyitramenti-sík Garammenti-hátság Ipolymenti hátság

114 Marcal-medence Marcal-völgytől K-re bakonyi patakok hordalékkúpjai (löszös lejtőül-el fedett) Pápa- Devecseri-sík Bakony felé magasabb, eróziósan tagolt DNy-on enyhén tagolt, + Somló Marcal-völgytől Ny-ra a Kemeneshát lejtősödése, eróziósan letarolt: Kemenesalja Fsz-én m homokoslöszös-iszapos réteg Ság-hegy Domborzat

115

116

117 Komárom-Esztergomi-síkság Többemeletes táj : Duna árterét kísérő lapos homokos hordaléksíkság Duna-teraszokból megmaradt szigethegyek (IV) hullámos felszínű eróziós medencesíkság (IKm) Győr-Tatai-tv jégkor első felében felhalmozódott kavicsanyagból Ny-on m magas, széles teraszszint K felé elkeskenyedik apró ovális, 200m magas hegyek egykor egységes teraszt a Dtúli khg. folyói darabolták fel

118 Almás-Táti-völgy: Gerecse felől lépcsősen leereszkedő Duna-teraszok magasabb térszín szabdalt, alacsonyabb összefügg Felszínükön lösz, néhol édesvízi mkő Igmánd-Kisbéri-medence: tájképi elemek látványos keveredése eróziós és deráziós völgyekkel dombsorokra tagolt med. D-i peremén hordalékkúpsíkság, É-i fele löszös medencesíkság

119 Éghajlat Eltérő vonások különböző fekvés

120 Szeles vidék mégis kevés a homokforma nedves volt az eolikus formák kialakulásához Kevés ködös nap! Magyarországi szélkerekek 80%-a a Kisalföldön! ( szélparkokban )

121 A nagytáj középső-déli részén hosszabb a vegetációs időszak

122 Vízrajz Medenceperemi helyzetek mögöttes hegységekből érkeznek a vízfolyások Tatai Öreg-tó, mesterséges Pápa-Devecseri-sík főbb patakjai az É-Bakonyból Komárom-Esztergomi síkság: Cuha, Concó, Által-ér Kemenesalja termálvize akár 80 C (középidei ül.-ből) Talajvíz domborzatfüggő Duna árterén pl. 2 m, szigethegyek alatt m Parti szűrésű vizek!! Gerecse előterében karsztvíz Rétegvizek felsőpannon homokos ül.-ből

123 Talajok Változatos domborzat, jelentős vízhatás tarka talajtani kép Magas vízállású völgytalpak medenceperemek: nyers öntés-, öntés réti, réti talaj, réti és mészlepedékes cszj, cszj bet, barnaföld, abet

124 Növényzet Eredeti növénytakaró (vízfolyások, talajvíz függvényében): bokorfüzesek, ártéri ligeterdők, néha lápi társulásokkal váltakozva Szántóföldi művelés maradványokban: homok és löszpusztai társulások, tatárjuharos tölgyesek, cseres és gyertyános tölgyesek

125 Homoki tölgyes, tatárjuharos tölgyes után kb. 180 m tszf: CSERES-TÖLGYES!!!

126

127 Nyúli lösz-szurdik eleje Löszpincék!! (150 m-es, U alakú is!)

128

129 Egy félig Magyarországhoz tartozó, - hordalékkúpok által feltöltött idős süllyedék terület - gazdag felszíni és felszín alatti vízkészlet - határozott az óceánikus hatás, kiegyenlítettebb klíma, szél Arrabonától az Opel Művekig Egyenletesebb gazdasági fejlődés Intenzíven művelt kulturtáj, vízhez kötött természeti értékek Fejlett infrastruktúra, képzettebb munkaerő, nagyobb tőkeerő

130 Tatai Kálvária-domb Középidő ( mió év) rétegsora