Alföld tájtípusai. Futóhomokos hordalékkúpsíkságok Lösszel fedett hordalékkúpsíkságok Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok
|
|
- Botond Farkas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Alföld tájtípusai Futóhomokos hordalékkúpsíkságok Lösszel fedett hordalékkúpsíkságok Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok Kisalföld tájtípusai Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok
2 Ártéri síkságok az Alföldön Felső-Tiszavidék: Beregi- és Szatmári-sík, Bodrogköz, Rétköz Közép-Tiszavidék: Taktaköz, Borsodi-, Hevesi- és Szolnoki-ártér, Jászság, Hortobágy Alsó-Tiszavidék Berettyó Körösvidék: Dévaványai-sík, Nagy-Sárrét, Berettyó Káló-köze Bihari-sík, Kis-Sárrét, Körös menti sík Dráva-sík Csepel Mohácsi-síkság Csepeli-, Solti-sík, Kalocsai-, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík
3 Jászság, Szolnoki-ártér Hevesi ártér, Csepeli-sík Solti-sík Kalocsai,Tolnai sárköz Mohácsi-sziget Mohácsi teraszos sík Az Alföld ártéri síkságai Borsodi-ártér Taktaköz, Bodrogköz Dráva-sík, Dél-Tisza-völgy, Marosszög Beregi-sík Szatmári sík Rétköz Hortobágy Nagysárrét, Dévaványai-sík Bihari-sík Berettyó-Káló köze Körös menti sík
4 Felszínfejlődés Alföld legalacsonyabb tájai pleisztocénben folyók formálták Duna menti síkság Dunántúli-khg., Mecsek vízfolyásai Dráva-sík Dráva, Dél-Baranyai-dombság, Zselic, Mecsek, Villány-hg. vízfolyásai Felső-Tiszavidék Ős-Tisza, -Szamos, Bodrog folyói Közép-Tiszavidék Észak-magyarországi-középhegység folyói Berettyó Körösvidék Ős-Tisza,-Szamos, Körösök, Berettyó Alsó-Tiszavidék Duna
5 Középső pleisztocén vízhálózata Tisza Duna
6 Későglaciális vízhálózata Tisza Duna
7 Hordalékkúpokon futóhomok-mozgás (pleisztocén: würm II. fele) Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része, Duna menti síkság, Ormánság stb. Jelentős folyásirány-változások Duna würm közepe: É D-i irány felvétele Kalocsa-Baja-Zombor süllyedék szerepe Kanyarogva bevág kiformálja a Csepel Mohácsi-síkságot Tisza-Szamos: süllyedő Bereg Szatmári-síkság Ény-nak fordulnak Bodrogköz Szatmár Beregi-síkság: kanyarogva feltölt gyakori mederváltoztatások Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része: kanyarogva bevág futóhomokos térszíneinek letarolása elhagyott folyómedrek, hátak Tisza: Hortobágyon át Berettyó Körösvidék felé tart D-ebbi részen feltölt
8 Pleisztocén végi/holocén feltöltés Kisar: Tisza-part
9 Bodrogköz futóhomok-szigetei Homokbuckák Homokbuckák
10 Pleisztocén vége, holocén Tisza: Tokaj Szolnok irány felvétele kanyarogva bevág Borsodi-, Hevesi-, Szolnoki-ártér, Alsó-Tiszavidék kiformálása Árvizek alkalmával vízleadás a folyószabályozásokig a Berettyó Körös-vidék felé Berettyó Körösvidék: további süllyedés feltöltődés Dráva menti síkság: folyásirány-változás Dráva-sík Szabályozások döntő változások: Megszűnt az évről-évre ismétlődő vízborítás Megindult az ártéri területek szárazodása, az ártéri társulások területvesztése, másodlagos szikesedés
11 Árterületek a szabályozások előtt
12 Zselic-Baranyai-dombság, Villányi-hegység és a Dráva- Száva közötti rögvidék között húzódó tektonikus süllyedékben alakult ki
13 Domborzati jellemzők Alacsony és magas ártéri szintre tagolódnak Jellemző formái Elhagyott folyómedrek, morotvák: természetes / mesterséges Bereg Szatmári-síkság: Nagy-Éger, Csaroda Bodrogköz: Tice, Karcsa Hortobágy: Kadarcs, Hortobágy Nagy-Sárrét: Kösely Sárköz Sió-torkolat Faddi-Duna
14 Folyóhátak: elhagyott folyómedreket kísérik Folyóhátakat fokok és erek tagolják fokgazdálkodás Sarlólaposok, övzátonyok Folyóhátak közötti mélyedésekben: mocsarak, lápok Ecsedi-láp, Nagy-, Kis-Sárrét, Vörös-mocsár Magas ártér: Homokkal, lösszel borított teraszmezők
15 Recens ártéri felszínfejlődés FOLYÓHÁTAK
16 A fok modellje
17 A Duna-menti síkság szelvény erekkel és fokokkal
18 Szatmári-sík elhagyott folyómedrei Túr Nagy-Éger
19 Beregi-sík elhagyott Tisza-medrei Dédaifőcsatorna Csaronda
20 A Szamos a szabályozás előtt (Csengernél)
21 Bodrogköz elhagyott Tisza-medrei Tice Karcsa
22 Elhagyott Tisza-meder a Bodrogközben
23 Bodrogköz: Karcsa
24 Hortobágy egykori folyómedrei Tó, fenék, lapos, rét, mocsár
25 Berettyó Körös-vidék elhagyott folyómedrei (medergenerációk)
26 Az Alsó-Tiszavidék és a Hármas-Körös torkolata (Tiszazug) A Maros torkolata (Marosszög)
27 Domborzati jellemzők Futóhomok szigetek Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy, Duna menti-síkság (partidűnék?), Ormánság, Csepel-sziget stb. Fiatal pleisztocén teraszmaradvány : Csepel, Sárköz, Mohácsi teraszos sík Kunhalmok (kurgánok) folyóhátakra, buckákra Eróziós tanúhegyek: Solti-sík Solti- és Tétel-halom Vulkáni hegyek: Beregi-sík: tarpai Nagy-hegy, Tipet-hegy Szik lepusztulási formái: Hortobágy Szikhát, szikpadka, sziklejtő, sziklapos, szikfenék, szikér, sziktöbör Kialakulásuk: réti szolonyecek A szintjének denudációjával
28 Bodrogköz: buckás táj
29 Kunhalmok a Hortobágyon (Zoltai, 1907)
30 Keresztszelvény Dunaföldvár és Soltszentimre között Solti-h. Tétel-h.
31
32 Tarpai Nagy-hegy (154 m tszf.)
33 Kaszonyi-hegy
34 Szikerózió padkásodás szikformák Würm (+holocén) melegebb, szárazabb periódusaiban (boreális) elsődleges szikesedés antropogén hatásra másodlagos szikesedés padkásodás feltételei: Réti szolonyecek A szint poros, szerkezetnélküli, B szint oszlopos kiszáradás hatására repedezett felszín Reliefkülönbség leggyakoribb szikpadkás területek a folyóhátak lejtőin, belvízcsatornák, kubikgödrök közelében cm reliefkülönbség a folyamat megindulása cm reliefkülönbség: látványosabb formák Nagy intenzitású záporok Állatok tiprása szikerózió felgyorsítása
35 Szikformák kialakulása Repedések menti lineáris erózó szikháton szikerek kialakulása Szikerek peremén szikpadka (2 3 cm 50cm magas) hátrálásával sziklanka, sziklapos (szikfenék) Eredeti felszín: szikhát
36 Padkás szikesekkel tagolt táj
37 Padkás szik
38 Szikerek
39 Kiszáradt szikerek
40 Vízzel telt szikformák
41 Éghajlat Meghatározó különbségek eltérő fekvés Csapadék: > mm Dráva menti síkság Hortobágy Januári khőm: -4 0 o C Felső-Tisza-vidék Dráva menti síkság Júliusi khőm: o C Alsó-Tisza-vidék Felső-Tiszavidék Hőingás: 24, o C Hortobágy Dráva menti síkság Közös vonások jobb vízellátottság Kisebb hőingás, magasabb páratartalom, gyakori ködök
42 Vízrajzi viszonyok Vízfolyások: folyókban, elhagyott folyómedrekben gazdag táj, szabályozások morotvák Problémák: ár- és belvízveszély (2010), morotvák vízcseréje, rehabilitációja, eutrofizációja, feliszapolódása Talajvíz Általában: 2 4 m, folyóhátakon, homokbuckákon: 4 m, folyóhátak között: 2 m (Ecsedi-láp) Nagy a vízjáték belvízveszély belvízlevezető csatornák Sótartalom folyóktól távolodva nő szikesedés Hortobágy, Körös-vidék, Duna menti síkság Parti szűrésű vizek jelentősek: Dráva-sík, Felső-Tisza-v. Rétegvíz: változó vízhozam, jelentős: Bereg Szatmárisíkság, Duna menti síkság
43 Holtág a Körösön
44 Talajtani viszonyok A folyók és a felszín közeli talajvizek befolyásolják: Folyók közelében: nyers öntéstalajok, öntés réti talajok Felszín közeli talajvíz: réti cszj., típusos réti és láptalajok, mocsári erdőtalajok Felszín közeli magas sótartalmú talajvíz: mélyben sós réti cszj, mélyben sós alföldi mészlepedékes cszj, szoloncsák, szoloncsákos szolonyec (Csepel Mohá-csi-síkság), réti szolonyec ( Hortobágy) Futóhomokon: kovárványos BET, futóhomok váztalaj
45 Talajtani viszonyok Zonális talajok (erős vízhatás miatt) Intrazonális talajok: réti talajok, mocsári erdőtalajok szikesek: réti szolonyec (Hortobágy), szoloncsákos szolonyec (Csepel Mohácsi-síkság), szoloncsák (Solti-síkság), mélyben sós talajváltozatok (réti- csernozjom) Azonális talajok: nyers öntéstalajok, humuszos öntés talajok láptalajok,
46 Ártéri talajsorok Szolonyec szikesek IDŐSZAKOS VÍZHATÁS Szoloncsák szikesek Öntés réti talajok Réti talajok Lápos réti talajok ÁLLANDÓ VÍZHATÁS Láptalajok Nyers és humuszos öntéstalajok AKTÍVAN FEJLŐDŐ ÁRTÉRI TÉRSZINEK
47 Nyers öntéstalajok Réti talajok Lápok Szolonyec szikesek
48 Nyers- és humuszos öntéstalajok (Fluvisol, gleyed cumulic Regosol)
49 Réti talajok Vertisol, Gleysol
50 Szikes talajok: szolonyec
51 A Bodrogköz és a Rétköz talajai
52 A Hortobágy és a Közép-Tiszai ártér talajai
53 Növényvilág INTRAZONÁLIS Ártéri társulások: bokorfüzesek, fűz-nyár, tölgy-kőris-szil ligeterdők Sziki társulások: mozaikos megjelenés vízellátottság, szikesség foka (Hortobágy) Nedves sziki rétek: ecsetpázsitos, csetkákás, hernyópázsitos, mézpázsitos Száraz szikes puszták: gyengén szikes, ürmös szikes puszta, vakszik Tatárjuharos sziki tölgyes (Ohat, Újszentmargita) AZONÁLIS Tavi, lápi társulások: hínártársulások, nádasok, magassásoszsombékosok, láp- és mocsárrétek, láperdők (fűz, nyír, éger)
54 Ártéri társulások Fűz/nyár liget Tölgy/kőris/szil Fűz/nyár liget Égerláp Legelő Zátony és /iszapnöv. Bokorfüzes Kaszálórét Fűzláp Dagadóláp Meghatározó tényező: talajvíz mélysége elárasztás időtartama: felszín magasság
55 Zátonyok, szigetek pionír felszíneinek növényzete (eltűnőben, ritka: szabályozások következtében)
56 Fűzláp, bokorfüzes Égerláp
57 Puhafás galériaerdő (Háros-sziget Bp.)
58 Keményfás (tölgy-kőris-szil) liget Fás legelő (Beregi-sík,Márokpapi)
59 Kaszálórétek, láprétek
60 Csaroda: Bábtava Jégkorszaki maradványnövényzet tőzegmohaláp: Gyapjúsás tőzegpáfrány,tőzeg-eper, gyapjúsás, nyír Tőzegeper
61 Jellegzetes ártéri fajok Tisza parti margitvirág Csermelyciprus Ligeti szőlő
62 Ártéri erdők reliktumfajai bükk-i fázis hűvösebb, nedvesebb időszakából (ÉK- Alföld, Dráva-sík) Az alföldi gyertyános-tölgyesek és a tölgy-kőris-szil ligetek montán elemei: kapotnyak (Asarum europaeum), sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), erdei madársóska (Oxalis acetosella), erdei szélfű (Mercurialis perennis), enyves zsálya (Salvia glutinosa), hegyi veronika (Veronica montana) stb.
63 Elszikesedett árterek
64 Sziki specialista fajok (halofitonok): Bárányparéj, Erdélyi sóballa
65 Jellemző sziki fajok: Sóvirág Sziki őszirózsa
66 Sárga billegető ugartyúk Széki lile bíbic Hortobágy madarai Sziki pacsirta daru
67 Mocsári kosbor (Orchis laxiflora) Kékperje (Molinia coerulea)
68 A császártöltési Vörös-mocsár
69 Hortobágy nyáron
70 Tájhasználat Eredeti társulások helyett: rétek, legelők, alacsony termőképességű szántók EU változások erdősítés ( őshonos jelenleg a Tisza árterén: nemes nyár, akác > 44%) + rétek, legelők, tározók Szennyező források: erős műtrágyázás, üdülők, strandok, vadkemping, motorcsónak Állatvilág páratlan gazdagság Természetvédelem Duna Dráva NP, Hortobágyi NP, Körös Maros NP, Szatmár Beregi, Tokaj Bodrogzugi, Kesznyéteni, Borsodi Mezőség, Pusztaszeri, Mártélyi TK
71 Hullámtér: erdők, gyepgazdálkodás Mentett árterek: mezőgazdaság, gyepgazdálkodás
72 Magyar sóvirág (Limonium gmelini) a Hortobágyon
73 Újszentmargita: tatárjuharos sziki tölgyes
74 Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságok az Alföldön Észak-alföldi hordalékkúpsíkság Pesti hordalékkúpsíkság Fekete-víz síkja
75 Az Alföld medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságai Pesti hordalékkúpsíkság Hatvani-sík Tápió-vidék Gyöngyösi-sík Harangod Sajó-Hernád-sík Borsodi-Mezőség Hevesi-sík Fekete-víz síkja
76 Pesti-síkság teraszai
77 A Csepel-Mohácsi sík
78 Felszínfejlődés Pleisztocén: Észak-magyarországi-középhegységből kifutó vizek hordalékkúp-sorozatot építenek Észak-alföldi hks: Tápió-vidék Tápió Hatvani-sík Galga, Zagyva Gyöngyösi-sík Tarna és a Mátrából kifutó patakok Hevesi-sík Laskó, Eger Borsodi-Mezőség Bükkből kifutó patakok Sajó Hernád-sík, Harangod Sajó, Hernád!Kettős hordalékkúprendszer! m folyami kavics homok Würmben újabb hordalékkúpok
79
80 Felszínfejlődés Pesti hordalékkúp-síkság: Duna I V. sz. hordalékkúp-terasz Fekete-víz síkja: Zselic, Dél-Baranyai-dombság felől kifutó patakok
81 Pleisztocén végén: vízfolyások bevágódnak hordalékkúpjukba ártéri síkságok formálódnak Hatvani-sík középső sávja, Gyöngyösi-sík nagy része stb. magasabban maradt felszíneken: eolikus felszínformálás futóhomokmozgás és/vagy löszképződés
82 Domborzati viszonyok Ártéri, futóhomokos és löszös síkság domborzati elemei keverednek medenceperemi hordalékkúp-síkságok egyedi vonásaival Ártereken: holt medrek, morotvák tagolják: Hatvani-sík középső sávja, Gyöngyösi-sík, Fekete-víz síkja, Kiemeltebb részeken: lösszel fedett/ fedetlen futóhomok-formák Tápióvidék, Hevesi-homok-hát, Hatvani-sík és kissé tagolt löszfelszínek Borsodi-sík Észak-alföldi hordalékkúp-síkság egyéni arculatát Tölcséresen kiszélesedő völgykapuk (hegylábi ter-ről kilépve) Sekély völgyek, enyhén domborodó széles völgyközi hátak Pesti hordalékkúp-síkság: Duna teraszok (5); idősebbek völgyekkel szabdaltak
83 Éghajlat Eltérő vonások különböző fekvés
84 Vízrajz Számos folyó és patak szeli át Állóvizei kisméretűek nem számottevőek Sajó Hernád-sík kavicsbánya-tavak Talajvíz: változó mélységű (2 6 m) tájtípus-függő Pestisíkság legidősebb teraszai alatt 10m Rétegvíz-készlet: változó legnagyobb vízhozam: Sajó Hernád kavicsos hordalékkúpján
85 Nyékládháza: bányatavak
86 Talajtani viszonyok Mozaikosság: - Ártéri területeken öntéstalajok, vízhatású talajok - Lösszel fedett részeken csernozjomok - Futóhomokon kovárványos BET, futóhomok váztalaj - Kuriózum: kerecsendi fésűs (tundra) talaj Átmenetiség: dombságok szomszédságában: csernozjom BET, barnaföld
87 Kerecsendi fésűs /tundra/ talaj
88 Növényföldrajzi viszonyok Tájtípusoknak megfelelően változó eredeti vegetáció Legalacsonyabb, ártéri területeken: lápi, ártéri, sziki társulások (Ócsai TK, Csévharaszti borókás, Erdőtelki égerláp) Löszös felszíneken: löszre jellemző társulások (Kerecsendi erdő) Homokterületeken: futóhomokra jellemző társulások Jelenlegi földhasznosítás Ártéri területeken: szikes rétek, legelők (Turai legelő) Magasabb térszíneken: szántók + szőlő és gyümölcs Eredeti vegetáció szigetszerű maradványaival
89 Környezet-, és természetvédelem Változatos táji adottságok/területhasznosítás eltérő problémák Pesti hordalékkúp-síkság főváros és agglomerációja/ rekreációs övezete Beépített területek térnyerése, tájromboló hétvégi házak Hiányos infrastrukturális beruházások Feladat: a biológiai sokféleség megőrzése
90 A Kisalföld tájai A dunai medencesor második legnagyobb tagja Legkisebb kiterjedésű nagytájunk Brucki és Dévényi-kapu, Visegrádi-szoros Ny-on átnyúlik Au-ba, É-i része Szlovákia Minden síksági tájtípus előfordul, de javarészt csak színezőként Középtájai: Győri-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság
91 Pontosan fele Szlovákiához tartozik a Csallóköz a Szigetköz iker-kistája, a Győri medence párja a Mátyusföld a Marcal-medencéé a Nyitra-völgye
92 A Fertő-tótól Esztergomig és a sümegi vár lábáig terjedő legkisebb nagytájat három középtáj és 12 kistáj alkotja
93 Száraz szavanna klímán bérbaltavári fauna Mozgások bazalt a Rába-vonalnál Komárom- Esztergom között vízválasztó! Keszthely-Gleichenberg hátság
94
95
96 Ártéri síkságok a Kisalföldön Legelterjedtebb (Győri-medencében: Szigetköz, Csallóköz, Mosoni-sík, Fertő- Hanság-med., RábaköZ Marcal-medencében: Marcal-völgy) Felszínfejlődés: Duna és mellékfolyói, süllyedő térszínek (Győri-m.) Pleisztocén és holocén: nagy tömegű hordalék hordalékkúpok formálása >> eolikus fsz-formálás Folyószabályozások
97 Domborzat Szigetköz: Duna alacsony ártér (középvíznél 1-2 m-rel magasabb), holtágak és meanderek hálózata Mosoni-sík: fiatalabb dunai hordalékkúpon Mosoni-Duna mentén hasonló domborzat K-i felén homokbuckákkal tagolt vizenyős ter. Ny-i felén löszös iszappal fedett, tagolatlan magas ártéri síkság LegNy-abbra: Lajtazug Rábaköz: javarészt Rába kavicstakaró kö és D-i része ártéri helyzetű tökéletes síkság, szárazra került folyómedrekkel és csatornákkal tagoltan É-on löszös homokkal borított homokbuckák és vizenyős mélyedések
98 Fertő-Hanság-m.: Duna és a Rába-Répce hord-kúpja által elgátolt süllyedék Északi-Hany gorondsor, Bősárkányi-kapu Déli-Hany törésekkel determinált fiatal süllyedék: Fertő-medence Marcal-völgy: alacsony > és magas ártéri síkság tagolatlan felszín
99 Éghajlat Ny-felé erősödő atlanti hatás kiegyenlítettebb, hosszabb vegetációs periódus enyhe telek (0-1 C), nyáron hűvös óceáni légtömegek felhőzet, napsütéses órák száma 600 mm 700 mm legszelesebb tájunk kevés ködös nap
100 Vízrajz Felszíni és felszín alatti vizekben leggazdagabb (Mosoni-Duna Duna; Rábca, Répce, Gyöngyös, Marcal Rába Duna szabályozása (közlekedés, Bős-Nagymaros) Hanság lecsapolása (1500 km) Bel- és árvízmentesítés Tavak, fertők, mocsarak, lápok területe csökken Legmélyebb részekben ma védett tavak (Barbacsi-tó) m vastag kavicsos üledék édesvíz-raktár, gazdag termálvízkészlet Felszín-közeli talajvíz (2 m 6 m (Mosoni-sík)), folyók közelében nagy ingadozással, horizontális mozgással
101 Fertő-tó: - Közép-Európa 3. ln. tava - medencéjét árkos süllyedés és szél-kifúvás formálta - vele összefügg az egykori hansági lápvidék, de már csak foltokban látható - síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője - kora kb év - A történelem során többször kiszáradt, legutóbb teljesen: közötti években sekély, nagy vízszintingadozás és magas sótartalom - Főleg a déli oldalon gyors ütemben nádasodik el ~240 km összhosszúságú úthálózat
102
103
104 Hanság: Hordalékkúppal elzárt, korlátozott lefolyású medence korábban erdős láp, ma kultúrtáj (lecsapolva) sz-ig a Fertővel egységes, > 600 km 2 kiterjedésű vízivilág 1912: mexikópusztai (fertőújlaki) zsilip választotta szét Szigetköz, Csallóköz: Öreg- és Mosoni-Duna ( Kis-Duna); szinte áttekinthetetlen vízhálózat, különleges ökoszisztéma
105 Nyirkai-Hany, láprekonstrukció
106 Talajok Folyók és felszín alatti vizek közelsége Szigetköz: réti öntéstalajok Rábaköz: öntés és réti talajok, típusos réti, lápos réti és kotus láptalajok Marcal-völgy: lápos réti talajok, peremeken (ahol a tjvíz mélyebben): réti cszj-ok. Fertő-Hanság med.: láptalajok Mosoni-sík: nagyobb vízállású helyekencszj-ok Tőzeg: magas tjvízállású, lefolyástalan ter. egész évben telített talajok növ.maradványok nem bomlanak le, felhalmozódnak 3-6 m vastag is lehet. Vízeltávolítás kiszárad, megkezdődik a szervesanyag-lebomlás összeesik
107
108
109 Élővilág Gazdag és változatos a vízi, mocsári, lápi és ártéri élővilág FHNP, Szigetközi TK Szigetközben alakult ki az ártéri vegetáció leggazdagabb sorozata: Iszaptársulások parti füzesek cserjések bokorfüzesek fűz-nyár ligeterdők, folyók szállította hegyi fajok (tűzliliom) A Hanság őrzi az ősi növényzet legtöbb emlékét: Lápi nyúlfarkfüves üde lápok, kékperjés láprétek, magassásos rétek, náddal kevert fűzlápok, égeres láperdők Jelentős mezőgazdasági hasznosítás rétgazdálkodás, szántóföldek (86%)
110
111
112
113 Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok a Kisalföldön Marcal-medence (Kemenesalja, Pápa-Devecseri-sík) Komárom-Esztergomi-síkság (Győr-Tatai teraszvidék, Igmánd- Kisbéri-medence, Almás-Táti-völgy) Máytusföld Nyitramenti-sík Garammenti-hátság Ipolymenti hátság
114 Marcal-medence Marcal-völgytől K-re bakonyi patakok hordalékkúpjai (löszös lejtőül-el fedett) Pápa- Devecseri-sík Bakony felé magasabb, eróziósan tagolt DNy-on enyhén tagolt, + Somló Marcal-völgytől Ny-ra a Kemeneshát lejtősödése, eróziósan letarolt: Kemenesalja Fsz-én m homokoslöszös-iszapos réteg Ság-hegy Domborzat
115
116
117 Komárom-Esztergomi-síkság Többemeletes táj : Duna árterét kísérő lapos homokos hordaléksíkság Duna-teraszokból megmaradt szigethegyek (IV) hullámos felszínű eróziós medencesíkság (IKm) Győr-Tatai-tv jégkor első felében felhalmozódott kavicsanyagból Ny-on m magas, széles teraszszint K felé elkeskenyedik apró ovális, 200m magas hegyek egykor egységes teraszt a Dtúli khg. folyói darabolták fel
118 Almás-Táti-völgy: Gerecse felől lépcsősen leereszkedő Duna-teraszok magasabb térszín szabdalt, alacsonyabb összefügg Felszínükön lösz, néhol édesvízi mkő Igmánd-Kisbéri-medence: tájképi elemek látványos keveredése eróziós és deráziós völgyekkel dombsorokra tagolt med. D-i peremén hordalékkúpsíkság, É-i fele löszös medencesíkság
119 Éghajlat Eltérő vonások különböző fekvés
120 Szeles vidék mégis kevés a homokforma nedves volt az eolikus formák kialakulásához Kevés ködös nap! Magyarországi szélkerekek 80%-a a Kisalföldön! ( szélparkokban )
121 A nagytáj középső-déli részén hosszabb a vegetációs időszak
122 Vízrajz Medenceperemi helyzetek mögöttes hegységekből érkeznek a vízfolyások Tatai Öreg-tó, mesterséges Pápa-Devecseri-sík főbb patakjai az É-Bakonyból Komárom-Esztergomi síkság: Cuha, Concó, Által-ér Kemenesalja termálvize akár 80 C (középidei ül.-ből) Talajvíz domborzatfüggő Duna árterén pl. 2 m, szigethegyek alatt m Parti szűrésű vizek!! Gerecse előterében karsztvíz Rétegvizek felsőpannon homokos ül.-ből
123 Talajok Változatos domborzat, jelentős vízhatás tarka talajtani kép Magas vízállású völgytalpak medenceperemek: nyers öntés-, öntés réti, réti talaj, réti és mészlepedékes cszj, cszj bet, barnaföld, abet
124 Növényzet Eredeti növénytakaró (vízfolyások, talajvíz függvényében): bokorfüzesek, ártéri ligeterdők, néha lápi társulásokkal váltakozva Szántóföldi művelés maradványokban: homok és löszpusztai társulások, tatárjuharos tölgyesek, cseres és gyertyános tölgyesek
125 Homoki tölgyes, tatárjuharos tölgyes után kb. 180 m tszf: CSERES-TÖLGYES!!!
126
127 Nyúli lösz-szurdik eleje Löszpincék!! (150 m-es, U alakú is!)
128
129 Egy félig Magyarországhoz tartozó, - hordalékkúpok által feltöltött idős süllyedék terület - gazdag felszíni és felszín alatti vízkészlet - határozott az óceánikus hatás, kiegyenlítettebb klíma, szél Arrabonától az Opel Művekig Egyenletesebb gazdasági fejlődés Intenzíven művelt kulturtáj, vízhez kötött természeti értékek Fejlett infrastruktúra, képzettebb munkaerő, nagyobb tőkeerő
130 Tatai Kálvária-domb Középidő ( mió év) rétegsora
7 Hordalékkúpokon futóhomok-mozgás (pleisztocén: würm II. fele) Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része, Duna menti síkság, Ormánság stb.
1 Alföld tájtípusai Futóhomokos hordalékkúpsíkságok Lösszel fedett hordalékkúpsíkságok Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok 2 Ártéri síkságok az Alföldön Felső-Tiszavidék: Beregi-
Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió
TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába
Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés
Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Alföld Az Alföld a Kárpát-medence és egyben Magyarország legnagyobb
Víztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész
Víztest Duna-Tisza köze Nyírség Alföldi hordalékkúpok Dunántúli dombvidék és Dunántúli Középhegység peremvidék Dunántúl Ny-i rész p.1.14.1 p.1.15.1 p.2.10.1 p.2.11.1 p.2.16.1 p.2.3.1 p.2.4.1 p.2.6.1 p.2.8.1
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A földrajzi tájak bemutatása
A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,
A negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7
Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
LEADER HACS-ok illetékességi területei
A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K 33/2013 S Z Á M Ú ( I V. 11.)K Ö Z L E M É N Y E A 30/2012. ( I I I. 24.) VM R E N D E L E
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
HVK fejlesztési forrás. Összes HVK forrás. 8Palóc A Bakonyért Helyi Közösség
1. Melléklet: A helyi közösségek számára rendelkezésre álló ok (összes ) Megjegyzés: 1. Az alábbi táblázatban szereplő összegek Euro-ban értendők. 2. A táblázatban szereplő összegek tartalmazzák a helyi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Fontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
KASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása
KASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása Kaszó, 2018.05.29. Horváth László KASZÓ Zrt. KASZÓ Zrt. bemutatása 22 magyar állami erdészeti részvénytársaság
Területtel védett természeti értékek
Természetvédelem Területtel védett természeti értékek Területtel védett természeti értékek: Nemzeti parkok I. A NEMZETI PARK FOGALMA 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: 28. (2): Nemzeti park
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
Magyarország tájföldrajza
Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye
A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok 2007-ben allokált forrásairól, illetve a III. és a IV. tengely
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Magyarország nagytájai
Magyarország nagytájai Az Alföld a legnagyobb nagytájunk, túlnyomó része tökéletes síkság, amit a gazdasági művelés által a leginkább átalakított az ember. A löszön kialakult mezőségi talajon gabonatermesztés,
Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
Földtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáinak 2011. évi felülvizsgálatával összefüggő ÚMVP Irányító Hatósága általi LEADER
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
Domborzat és táj 1. Felszínfejlődés
Domborzat és táj 1 Felszínfejlődés A domborzat a földrajzi környezet egyik legfontosabb tényezője. Alakzata, eredete, múltbeli, jelenkori és jövőbeli állapota meghatározza a vízhálózat, a talaj, a növényzet,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
azaz a földrajzi környezet, ill. az abban lejátszódó folyamatok komplex értelmezéséhez.
A tantárgy neve: Magyarország természeti földrajza Tantárgyfelelős: Martonné dr. Erdős Katalin A tantárgy oktatója: Martonné dr. Erdős Katalin Óraszám/hét: 3 óra előadás Kreditszám: 4 A számonkérés módja:
BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE
A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA
MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október
Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
Domborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Az éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
Nyugat magyarországi peremvidék
Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
11636 MAGYAR KÖZLÖNY évi 50. szám
11636 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 50. szám A vidékfejlesztési miniszter 37/2011. (V. 12.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK
Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat -
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS - kivonat - 2017. április Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.
Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési
Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Az Alföld középtájai
ALFÖLD tájföldrajza Az Alföld középtájai Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság Felső-Tisza-vidék Duna menti síkság Nyírség Hajdúság Berettyó-Körös-vid. Mezőföld Dráva menti síkság Duna-Tisza közi síkvidék Bácskai-síkvidék
Láptalajok. telkesített láptalajok
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső
FOGALMAK II. témakör
FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. február - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2017. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
Magyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK
A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK A megyekód nómenklatúrája Budapest 01 Baranya megye 02 Bács-Kiskun megye 03 Békés megye 04 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05 Csongrád megye 06 Fejér
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok