Az Alföld középtájai

Átírás

1 ALFÖLD tájföldrajza

2 Az Alföld középtájai Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság Felső-Tisza-vidék Duna menti síkság Nyírség Hajdúság Berettyó-Körös-vid. Mezőföld Dráva menti síkság Duna-Tisza közi síkvidék Bácskai-síkvidék Közép-Tisza-vid. Körös-Maros köze Alsó-Tisza-vidék Középtájakon belül: több eltérő tájtípus előfordul

3 síkvidéki tájtípusok dombsági tájtípusok középhegységi tájtípusok ártéri síkságok alacsony magas talajvízállással löszös síkságok futóhomokos hordalékkúpsíkságok medenceperemi hordalékkúpsíkságok hegylábfelszínek hegységelőterek önálló dombságok medencedombságok alacsony középhegységek szubkontinentális hatással alacsony középhegységek szubmediterrán hatással alacsony középhegységek szubatlanti hatással középhegységek hűvös/nedves típusa

4 I. Az Alföld ld tájtt jtípusai Futóhomokos hordalékkúpsíkság, szőlő gyümölcs és erdő-mozaikos kultúrsztyepp, közepes és mély talajvízállással II. Medencebeli löszös síkság (lösszel fedett hord.kúps.), mezőségi talajú kultúrsztyepp magas löszös síkságok alacsony löszös síkságok III. Ártéri síkság, magas talajvízállású, hidromorf talajú kultúr-sztyeppes tájtípus Ártéri síkság, uralkodóan közepes talajvízállású, réti mezőségi talajú kultúrsztyepp IV. Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkság, sűrű vízhálózatú, mozaikosan cseres-tölgyerdő-maradványos, mezőségi és erdő-talajú kultúrsztyepp

5 ártéri síkságok medenceperemi hordalékkúp síks. homokos hordalékkúp síkságok lösszel fedett síkságok

6 Az Alföld tájtípusai Ártéri síkságok Löszös síkságok Homokos hordalékkúp síkságok Medenceperemi teraszos hordalékkúp síkságok

7 Futóhomokos hordalékkúp-síkságok Területei Uralkodóan futóhomok felszínek az Alföldön: Duna Tisza közi síkvidék, Nyírség Szórványos futóhomok térszínek: Dráva menti síkság:ormánság, Közép- és Dél-Mezőföld Bácskai síkvidék: Illancs Közép-Tisza-vidék: Nagykunság és Hortobágy É-i része Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz Körös-Maros köze: Békés Csanádi-hát Észak-alföldi hordalékkúp-síkság: Sajó hordalékkúp, Hevesi homok-hát, Zagyva Galga és Tápió hordalékkúp Duna menti síkság: Pesti-síkság, Csepel-, Szentendrei sziget Futóhomok forrása: negyedidőszaki homokos hordalékkúpok

8 Hordalékkúpok területei Északi-középkhg. folyói Bodrog folyói Ős-Tisza/Szamos Duna Sárvíz Maros

9 Az Alföld futóhomokos térszínei

10 Homokmozgási periódusok Első nagy homokmozgás ideje: würm II. fele (27 20 ezer év) Feltételei Folyóvízi felszínformálás megszűnik homokos hord.kúp kiszárad Futásirány-változás Duna É D-i irányba Tisza Felső-Tiszavidék felé fordul Bevágódtak hordalékkúpjukba: Sajó, Hernád, Tarna, Zagyva, Galga, Maros Hideg, száraz, szeles éghajlat Második homokmozgás: pleisztocén vége (13 10 ezer év) Harmadik: boreális fázis (9 8 ezer év)? Negyedik: XVII XVIII. sz. homoki tölgyesek kiirtása, túllegeltetés Napjainkban: éghajlat tovább szárazodik folyamat erősödése

11 Domborzat Változó reliefenergiájú félig kötött futóhomokformák: széllyukak, szélbarázdák, garmadák, maradékgerincek, széllyukak, deflációs mélyedések és laposok akkumulációs homokmezők, homokleplek, aszimmetrikus parabola- és szegélybuckák barkán parabolabucka garmada Hosszanti mélyedések: egykori folyómedrek/völgyek, vízlevezető laposok

12 lebegtetve ugráltatva görgetve

13 Futóhomok tanúhegy Homokfodrok ( ripple( mark )

14 Nyírség kistájai Ny-i v. Löszös-Nyírség Nyírségi homokvidék: ÉK-Nyírség Közép-Nyírség DK-Nyírség Dél-Nyírség

15 Nyírség kistájai Ny-i vagy Löszös-Nyírség: kisebb reliefenergia Mindkét végén nyitott szélbarázdák, szélbarázda-sorok, homokleplek, deflációs mélyedések (löszös síkság tájtípusába sorolandó!) Északkelet-Nyírség: nagy reliefenergia (20 m) Nagyméretű szélbarázdák, garmadák, deflációs mélyedések, garmada-mezők Közép-Nyírség: változó reliefenergia É D-i irányban váltakozva: deflációs laposok, akkumulációs homokmezők + elhagyott folyómedrek Dél-Nyírség: aszimmetrikus parabolabuckák, nyírvízlaposok mentén szegélybuckák Délkelet-Nyírség: aszimmetrikus parabolabuckák

16 Mindkét végén nyitott szélbarázdák a Löszös-Nyírségben

17 Szélbarázdák és garmadák ÉK- Nyírség (Mezőladány) garmadamező Mezőladánynál

18 Aszimmetrikus parabolabuckák a Dél-Nyírségben

19 Duna Tisza közi és Bácskai-síkvidék kistájai Gerje Perje-sík Pilis Alpári-homokhát Kiskunsági-homokhát Kiskunsági löszös hát Bugaci-homokhát Illancs Dorozsma Majsai homokhát Bácskai löszös síkság

20 Duna Tisza közi síkvidék Ny-i kistájai Ny-i kistájai jóval tagoltabbak Kiskunsági-homokhát Bugaci-homokhát A két kistáj szigetszerűen megjelenő buckacsoportjai három ÉNy DK-i vonulatba rendeződtek, köztük egykori Duna-ágak (?) Fülöpházi buckavidék: recens homokmozgás Illancs Hajtűszerű parabolák, egykori különlegessége: barkán

21 Szélbarázdasor Hosszú szélbarázda Ágasegyházától D-re

22 Parabolabuckák Ágasegyházánál

23 Előrenyomuló garmada homloka

24 Formálódó szélbarázdák

25 Futóhomok tanúhegy

26 Homokfodrok

27 Duna Tisza közi síkvidék K-i kistájai K-i kistájai jóval kisebb tagoltságúak Gerje Perje-síkság Csaknem tökéletes síkság Pilis Alpári- és Dorozsma Majsai-homokhát Kis reliefű homokformák, vízlevezető laposokkal, szikes mélyedésekkel váltakoznak Kiskunsági-löszöshát és Bácskai löszös síkság Lösszel fedett futóhomokformák löszös-síkságok

28 Kelemen-szék

29 Szappan-szék:kiszáradó szikes lapos

30 Miklapuszta, szikpadka

31 Egyéb tájalkotó tényezők Éghajlat Eltérő vonások: különböző fekvés Közös vonások: futóhomoknak köszönhető nagyobb napi hőingás alacsony páratartalom (+ magas albedó zamatos barack) magasabb hőösszeg mikroklímában való gazdagság (Bátorliget)

32 Eltérő vonások: különböző fekvés

33 Vízrajz Nagyobb vízfolyás: határfolyó Kiterjedt belvízlevezető csatornahálózat Természetes tavakban viszonylag gazdag defláció, folyómeder, szikes laposok Duna Tisza- közi síkvidék: Fehér-, kunfehértói Sós-, Kolon-tó Nyírség: Nagy-Szik-, Nagy-Vadas-, Nagy-Mohos-, Vajai- Sós-tó, Mesterséges tavak: erdőspusztai tavak, morotvák

34 Duna-Tisza közi síkvidék vízfolyásai Deflációs laposok, buckaközi mélyedések: Ágasegyházi-rét Orgoványi-rét Szappanos-tó Dunavölgyi főcsatorna Dong-éri-főcsatorna

35 Nyírtelki-tó Vajai-tó Ököri-tó A Nyírség felszíni vizei Nagy-Szik-tó Nagy-Vadas-tó Nagy-Mohos-tó Vízválasztó

36 Erdőspuszta mesterséges tavai

37 Kolon-tó (deflációs tómedence)

38 Felszín alatti vizek Csökkenő talajvízszint: Okai Belvízlevezető csatornahálózat Szárazodás Öntözés Rétegvíz kitermelés ivóvíz (Kecskemét, Kiskunhalas) Szénhidrogén-kitermelés Nyírség: homoki tölgyesek pusztulása megoldások: tározók, vízutánpótlás a Keletiből Duna Tisza-közi síkvidék : szikes tavak, mocsarak kiszáradása, Veszélyeztetett rétegvizek: elhagyott homokbányák, kutak

39 1-2 m 2-3 m >3 m Talajvízfelszín süllyedése ( átlaga)

40 Talajok Zonális talajok (homok: lényeges módosító tényező) Intrazonális talajok: csernozjom jellegű homoktalajok, kovárványos BET /Nyírség/, rozsdabarna ET (Duna-Tisza közi síkvidék) réti, szikes (szoloncsák, szoloncsák-szolonyec) talajok Azonális talajok: láptalajok futóhomok váztalaj, humuszos homok Szélsőséges vízgazdálkodás, öntözés nélkül mg. számára kedvezőtlen Művelés hatásai: defláció, (rónázás) Kolloidokban szegény, szennyeződések terjedése gyors

41 Talajképződés homokon Futóhomok váztalaj Humuszos homok MEREDEK BUCKA, NYÍLT HOMOKI GYEP (SZÉLERÓZIÓ) SÍK FELSZÍN, ZÁRT HOMOKI GYEPEK Csernozjom jellegű homok Rozsdabarna erdőtalaj Kovárványos barna erdőtalaj SÍK FELSZÍN ERDŐSSZTYEPP Szoloncsákos szikes talajok MÉLYEDÉSEK SZEGÉLYE, ÁTMENETI TÉRSZÍN, INDŐNKÉNT VIZENYŐS Réti talaj Lápos réti talaj BUCKAKÖZI MÉLYEDÉS

42 Humuszos homok Rozsdabarna erdőtalaj

43 Kovárványos barna erdőtalajok

44 Lápos réti talajok Buckaközi mélyedésekben H: kotu, tőzeg Bk: C: glej gyepvasérc, karbonátok, lápi mészkő

45 A Nyírség talajai

46 A Duna-Tisza közi és Bácskai síkvidék talajai

47 Növényzet Zonális: Intrazonális, azonális: erdőssztyepp erdők: homokpusztai nyílt tölgyes zárt gyöngyvirágos tölgyes homoki sztyeppek (nyílt- és zárt homoki gyep) rétek, láprétek turjánok lápok szoloncsák szikesek

48 Homokhátak, buckák: intrazonális sztyeppek: nyílt homoki gyep, zárt homoki gyep magyar csenkesz ezüstperje

49 Buckaközi mélyedések, medernyomok: rétek, szikesek (szoloncsákos) láprétek, fűzlápok szibériai nőszirom pozsgás zsázsa rekettyefűz

50 Ex lege: lápok Hazánkban minden láp védett! Alföldön: Nyírség, Duna-Tisza-köze kataszterezésben 8 típus fellápok (kevés) (Sirok, Kelemér) alláp (alföldiek többsége) átmeneti lápok láprétek etc (ebből 765 ex lege, 234 korábban is védett) tőzegmohák, gyapjúsások, kereklevelű harmatfű, hízóka, tőzegeper, tőzegáfonya

51 Ex lege: szikes tavak LIII. tv. :minden szikes tó védett Kb. 350 erőteljesen ingadozó vízborítás (valójában nem igazi tavak) szikfok, vakszík, szikes mocsár és sziki rét társulások, halofiton fajok: pozsgás zsázsa, bárányparély, bagolyfű, sóballa, sóvirág, bajuszpázsit stb.

52 Zonális erdőssztyepp erdők homoki változatai Nyílt homoki tölgyes Gyöngyvirágos (zárt) tölgyes

53 KNP: báránypirosb nypirosító Homoki növényfajok KNP: kései szegfű HTK: egyhajúvirág

54 Homoki növényfajok homoki pimpó kék szamárkenyér homoki kikerics

55 Szukcessziós sor homokon: egyéves homokpuszta gyepek zárt homokpusztagyepek nyáras-borókások (legelt változat) nyílt homokpusztai tölgyes zárt (gyöngyvirágos) tölgyesek

56 Antropogén hatások a növényzetre Veszélyforrások: gyepfeltörés, erdőirtások, túllegeltetés, homokfásítás: akác erdei fenyő nemes nyárasok invázív fajok terjedése parlagfű szíriai selyemkóró, aranyvessző lecsapolás stb.

57 Változatos terület használat: puszták, erdők, szántók, legelők, rétek, mocsarak városok közelében öntözéssel intenzív mg.

58 Természetvédelem Kiskunsági Nemzeti Park (1974) Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (1988, HNPI) Természetvédelmi területek: Bátorliget, Baktalórántházi erdő, Hajdúbagosi földikutya rezervátum, Ásotthalmi láprét, Újfehértói orchideás rét, Kunadacsi turjános, Németkéri Látó-hegy, Péter-tói rezervátum stb.

59

60 Az Alföld ld magas és s alacsony löszl szös s síkss kságai (Lösszel fedett hordalékk kkúpsíkságok) Nyugati-v. Löszös-Nyírség Hajdúhát Érmelléki löszös hát Dél-Hajdúság Tiszafüred-Kunhegyesi-sík Szolnok-Túri-sík Gerje-Perjes-sík Bácskai löszös síkság Nyárád-Harkányi sík keleti része Káloz Igari löszhát, Érd-Ercsi hátság Közép-Mezőföld Körös-Maros köze összes kistája Kiskunsági löszös hát

61 Felszínfejlődés Pleisztocénben ezeken a területeken is hordalékkúpok épültek! Würm II. felében ( év): homokmozgás Kiskunsági-löszöshát, Löszös-Nyírség, Nyárád Harkányi-sík, Nagykunság és Hajdúság É-i része, Bácskai löszös síkság, Közép- és Dél-Mezőföld Löszképződés: általános a würm II. felében ( év) Kivétel: Mezőföld év paksi, dunaföldvári löszfeltárás + Hajdúhát D-i fele (< év)

62 Lösztípusok Eolikus löszök: magasabb térszíneken (magas löszös síkság) Fluviális löszök: alacsonyabb, folyóvízjárta területeken (alacsony löszös síkságok) Lösztakaró vastagsága általában 1 2,5 m Kivétel: Hajdúhát D-i része m; Mezőföld K-i pereme m (Paks, Dunaföldvár)

63 Pocsaji löszfal, homokra települt, fosszilis talajok tagolják Paksi löszfeltárás idős löszöket tagoló fosszilis talajrétegek

64 Domborzati viszonyok Alacsony löszös síkságok: formaszegény, tökéletes síkságok Domborzati formái: helyenként buckacsoportok, kunhalmok, elhagyott folyómedrek, folyóhátak, morotvák Egykori Tisza-meder a Dél-Hajdúságon: Kösely; Nagykunságban: Kakat-ér Morotvák a Nagykunságon: Oktalan-lapos, Üllő-lapos Antropogén forma: csatornák, töltések, kunhalmok, nagyhegyesi kráter Jellegzetesek a tájtípus mozaikok: Nagykunság É-i része, Tiszazug Fluviális lösszel fedett térszínek között kiemelkedő homokbuckacsoportok, elhagyott folyómedrek, morotvák

65 Zádor-híd Kösely

66 Nagyhegyesi krátertó Augusztus 24. Nagyhegyes 36. sz. fúrás 1391 m gázkitörés - gáztermelő fúrásból 6 m magas kráterperem 13 m mély kürtő

67 Kunhalmok Gödény-halom Békésszentandrás Sáp-halom Szentes

68 Morotva a Nagykunságon Kunhalom Kisújszállásnál

69 Kunhalmok a Kösely folyóhátain

70 Magas löszös síkságok domborzata Domborzati formái jóval változatosabbak! Lösszel fedett futóhomokformák: Bácskai löszös síkság, Hajdúhát É-i része, Érmelléki löszös hát, Löszös-Nyírség, Kiskunsági-löszös hát Völgyekkel, völgymedencékkel változó mértékben felszabdalt dombság: Érd Ercsi-hátság: medencék, teraszos eróziós- és deráziós völgyek tagolják Váli-víz síkja: eróziós halomvidék ÉNy DK-i irányú teraszos völgyek és völgymedencék Nyugat-Mezőföld: ÉNy DK-i irányú völgyek Nyárád Harkányi-sík: völgyekkel gyengén tagolt Hajdúhát D-i részét tagoló érvölgyek: Tócó, Pece, Vidi, Brassó

71 Bácskai löszös síkság: szélbarázdás felszín

72 Magas löszös síkságok domborzata Löszplatók/hátak kis tagoltságú széles kiemelkedések Hajdúhát D-i része Mezőföld Érd Ercsi-hátság, Pentelei-, Sárbogárdi-, Paks Dunakömlődi löszplató, Györkönyi-hát, Kálóz Igari löszhátak, Enyingi-hát Lösz lepusztulási formái: löszdolinák, löszkutak, löszmélyutak, löszpiramisok, löszvölgyek Legszebb példái: Mezőföld löszplatóin

73 Érd Ercsi-tábla tömbszelvénye Teraszos völgy Löszhát Medence

74 Paks Dunakömlődi löszplató Löszszurdik Löszdolina Löszvölgy

75 Aba Belsőbárándi löszvölgyek

76 Löszkutak Löszdolina a Penteleilöszplatón

77 Löszmélyutak, szakadékok, nagyobb reliefenergia + antropogén hatás

78 Dunaföldv ldvári magaspart Dunaföldvár: löszpiramis Dunaújváros a Penteleilöszplatón

79 Csuszamlások Magaspartok: fosszilis és recens csuszamlások! Balatoni mp: Enyingi-hát ( m) tavi abrázió, szerkezeti mozgások, antropogén hatások szerepe Dunai mp: DK felé vastagodó lösztakaró (70 80 m) Érd Ercsihátság, Pentelei-, Paks Dunakömlődi-löszplató 1964: Dunaújváros, 1970: Dunaföldvár, 2000: Ercsi A Dunai magaspart csuszamlásainak jellemzői: Csúszópálya: felsőpannon üledék szeletes csuszamlások Csúszó tömeg m löszösszlet Csuszamlások okai Duna meredek alámosott partfala Tartós magasvíz, tartós esők, felduzzasztott talajvíz Kisebb földrengések

80 Megszakadt part csuszamlások Dunakömlőd, Dunaszekcső, Paks, Dunaföldvár

81 Balatonakarattya - Balatonkenese

82 Egyéb tájalkotó tényezők Éghajlat: eltérő vonások különböző fekvés Enyhe tél: Mezőföld, Bácskai löszös síkság (-1, -2 C) Hajdúság, Löszös Nyírség (-2, -3 C) Meleg nyár: mindenhol >21 C Legszárazabb: Nagykunság ( mm) Mezőföld (>600 mm)

83 Vízrajz Felszíni vizekben szegények kisebb vízfolyások, időszakos erek, mesterséges csatornák Kivétel: Mezőföld, Nyárád Harkányi-sík Természetes állóvizei, mocsarai Süllyedékekben Velencei-tó, Sárrét Buckák közötti mélyedésekben Lefolyástalan laposokon (Gyopáros-, Kakasszéki-tó) Mesterséges állóvizek Mezőföld: halastavak nagyhegyesi krátertó Morotvák (Szarvasi-Holt-Körös)

84 Vízrajz Talajvíz: jelentős különbségek! Alacsony löszös síkságok: közel a felszínhez (2 4 m ) helyenként < 2 m belvízveszély! belvízlevezető csatornák Magas löszös síkságok: löszvastagságtól függ! Leggyakoribb mélység: 3 6 m Hajdúhát D fele 6 10 m Mezőföld löszplatói alatt m Rétegvizek tározó kőzettől függő vízhozam

85 Talajtani viszonyok Zonális talajok: Mészlepedéskes csernozjomok legjobb termőhelyi adottságúak Alföldi mészlepedékes csernozjom Ramann-féle barna erdőtalaj (Mezőföld) Intrazonális (vízhatású) talajok: Mélyben sós alföldi mészlepedékes Réti csernozjom (alascpony löszsö síkságok) Mélyben sós réti csernozjom Színezőelemként: réti és szikes talajok Azonális talajok: Földes kopárok (erodált felszínek)

86 Meghatározó: CSERNOZJOM Talajtani viszonyok Intenzív talajművelés veszélyei: Romló talajszerkezet talajerózió, defláció Talajtömörödés romló vízbefogadó, vízáteresztő képesség Öntözés szikesedés Műtrágyák, növényvédőszerek felszíni, felszín alatti vizek minősége, ökológiai károk

87 Talajsorok löszön Földes kopárok Humuszkarbonát talaj MEREDEK LEJTŐK, SZAKDÉKOK LÖSZFALAK (ERÓZIÓ) Csernozjom SÍK FELSZÍN, LÖSZGYEPEK RAMANN féle barna erdőtalaj SÍK FELSZÍN ERDŐSSZTYEPP TALAJVÍZHATÁS Réti csernozjom Mélyben sós réti csernozjom Réti szolonyec Réti talajok

88 Csernozjom talajok állatjáratok= krotovinák mészgöbecsek, löszbabák

89 Ramann-féle barna erdőtalaj (barnaföld)

90 Réti csernozjom, réti szolonyec és réti talajok

91 A Körös-Maros köze talajai

92 A Hajdúhát talajai

93 Természetes növénytakaró Eredeti növényzet : törpemandulás-csepleszmeggyes cserjések, tatárjuharos lösztölgyesekkel tarkított löszsztyepprétek (a legkisebb arányban fennmaradt, egykor kiterjedt vegetációtípusok) Legjobban művelhető csernozjom talajok - mára megsemmisültek határmesgyék, utszélek, kunhalmok Védett területek Balatonkenesei és Bölcskei tátorjános Körös Maros Nemzeti Park (1997) (Tatársánci löszgyep) Veszélyek: Gyomosodás, túllegeltetés, gyepfeltörés, kunhalmok lebányászása, felszántása, mezsgyék megszüntetése stb. Hosszútávon: szántóföldi hasznosítás Javaslat: szerves trágyázás tagolás: fasorok, erdőfoltok, határmezsgyék

94 Természetes növénytakaró löszön Löszcserjés Tatárjuharos lösztölgyes Löszsztyepprét Seprőfüves társ. Talajvízhatás, szikesek, rétek

95 Körös Maros NP Igazgatóság működési területe 1 Kis-Sárret 2 Bélmegyeri Fáspuszta 3 Magor-puszta 4 Dévaványai-Ecsegi puszták 5 Kigyósi-puszta 6 Körös-ártér 7 Cserebökény 8 Kardoskúti Fehertó 9 Csanádi puszták 10 Maros-ártér 11 Tompapusztai löszgyep 12 Tatársánci ősgyep Csorvási löszgyep

96 Nyugati-földikutya (Spalax leucodon)

97 Lösz karakterfajok: seprőfüves társulás, földes kopárok, szakadékos felszínek taréjos búzafű vetővirág heverő seprőfű

98 löszcserjések, erdőssztyeppek árvalányhajas löszpuszták kunkorgó árvalányhaj

99 Lösz karakterfajok: löszgyepek Tatársánci ősgyep: erdélyi hérics bókoló zsálya

100 Lösz karakterfajok tátorján, osztrák zsálya ligeti zsálya

101 Löszcserjések, tatárjuharos tölgyesek Törpemandula Tatárjuhar

102 Kunhalmok, földvárak ex lege -védettség: Minden földvár és kunhalom védett! (1996. LIII. tv. 21. ) régészeti lelőhelyek ( éves mesterséges kiemelkedések) 1560 db. löszpusztagyep maradványok vesztőhelyek, templomok, települési központok

103 Uralkodóan szántók Színezőként: mezsgyék, sövények, gyepek, rétek

104 Bélmegyeri erdőspuszta

105 Kunhalom pusztuló löszvegetációja

106 Felső-Tiszavidék: Ártéri síkságok az Alföldön Beregi- és Szatmári-sík, Bodrogköz, Rétköz Közép-Tiszavidék: Taktaköz, Borsodi-, Hevesi- és Szolnoki-ártér, Jászság, Hortobágy Alsó-Tiszavidék Berettyó Körösvidék: Dévaványai-sík, Nagy-Sárrét, Berettyó Káló-köze Bihari-sík, Kis-Sárrét, Körös menti sík Dráva-sík Csepel Mohácsi-síkság Csepeli-, Solti-sík, Kalocsai-, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík

107 Felszínfejlődés Alföld legalacsonyabb tájai pleisztocénben folyók formálták Hordalékkúpokon futóhomok-mozgás (pleisztocén: würm II. fele) Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része, Duna menti síkság, Ormánság stb. Jelentős folyásirány-változások Duna würm közepe: É D-i irány felvétele Kanyarogva bevág kiformálja a Csepel Mohácsi-síkságot Tisza-Szamos: Szatmár Beregi-síkság: kanyarogva feltölt mederváltoztatások Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része: kanyarogva bevág futóhomokos térszíneinek letarolása

108 Pleisztocén végi/holocén feltöltés Kisar: Tisza-part

109 Bodrogköz futóhomok-szigetei Homokbuckák Homokbuckák