Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete
|
|
- Dezső Balázs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete Gábris Gyula egyetemi tanár ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi Tanszék gabris@ludens.elte.hu A szerző tanulmányában összefoglalja a Tisza Heves megyéhez tartozó szakaszának és jobbparti mellékvizeinek földrajzi jellemzőit két kéziratos térkép, valamint a III. katonai felmérés részletes térképeinek vizsgálata és szakirodalmi adatok alapján. A Hevesi-sík kialakulásának rövid összefoglalása után a Tisza elágazásának, a mellékfolyók elvonszolódásának és a főfolyóban található szigetek létének kérdéskörét tárgyalja. Megállapítja, hogy ezek a különleges jellemvonások részben tektonikai mozgások (süllyedés), részben a Tisza enyhe térbeli mechanizmusváltozásának köszönhetően alakultak ki. Bevezetés Heves megyéhez viszonylag rövid szakasza tartozik a Tiszának. E tanulmány elkészítésekor a 19. sz. végi, 20. sz. eleji határokat (1. ábra) vettem figyelembe, de természetföldrajzi szempontból indokolt volt egy kisebb borsodi és jászkunsági részt is bevonni a vizsgálatokba. A terület vízrajzi térképe két olyan különleges vonást mutat, amelyek másutt a Tisza mentén nem figyelhetők meg. Az egyik maga a főfolyó, amely kisebb hozamú, így kisebb kanyarulatokat mutató ágat a Kis-Tisza nevű fattyúágat bocsát ki jobbpartja mentén. A másik pedig a bükki patakok szokatlan lefutást mutató csatlakozása a Tiszához. Ez utóbbi a mellékfolyók elvonszolódása, vagyis a yazoo típusú rajzolathoz hasonlít. Mindehhez még hozzávehetjük, hogy a tanulmányterületen több sziget is fellelhető a Tiszában, amely szintén egyedi jelenség. A Hevesi-sík kialakulása Az egész terület tulajdonképpen a Laskó Eger vízrendszer és a bükki patakok (Ostoros-, Novaji-, Vér-, Hór-, Tardi-, Kácsi-, Lator-, Geszti-, Csincsepatak) egymásba olvadó hordalékkúpjainak, valamint a hozzájuk kapcsolódó ártéri területeknek a sorozata. A hordalékkúp-síkság kifejlődése a fiók-hordalékkúpok klasszikus példáját mutatja: a pleisztocén elejétől tartó szakaszos hordalék lerakódás a helyi erózióbázis erős megsüllyedése következtében a würmben megszakadt, a patakok belevágódtak korábbi hordalékkúpjaikba, melyek déli előterében újabb hordalékkúpok építését kezdték meg (PINCZÉS Z. 1969, 1978). A budapest-miskolci vasút ill. országút vonala mentén húzódó törésvonaltól délre helyezkedik el az a fiatal hordalékkúp-síkság, amely PINCZÉS Z. szerint a terület eltérő mértékű süllyedése következtében két részre osztható: a Hevesi- és a 139
2 Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete Borsodi-síkra. A határuk nagyjából Egerlövő Négyes Tiszavalk vonalán húzható meg. A Hevesi-homokháttal és a Jászsággal nyugaton érintkező Hevesi-sík tulajdonképpen az Eger és a Laskó hordalékkúpja. A legnyugatibb Hanyi-ér medersorozata PINCZÉS Z. (1978) szerint a Laskó óholocén lefolyása lehet. Ez valószínű, de sajnos nincsenek kormeghatározáson alapuló bizonyítékai. SZÉKELY A. (1969) véleménye szerint az ér medrét a pleisztocén végén még a Tarna formálta volna ki, a jászsági kutatásaim (GÁBRIS GY. 2011) alapján mivel a felszínen jelenleg ennek sem anyagi, sem morfológiai maradványai nincsenek nem elfogadható. A terület jelenkori továbbsüllyedését a pleisztocén üledékek holocén takarója jelzi, amelyből a két folyó árterén csak foltszerűen emelkednek ki alacsony löszhátak (pl. Füzesabony, Besenyőtelek környékén), ill. homokhátak, melyek közül Mezőtárkány, Egerfarmos, Egerlövő vidékén az Eger üledékéből kifújt futóhomok több méteres vastagságot is elérhet. A homokfúvás és a porhullás pleisztocén legvégi szakaszos váltakozását a feltárásokban világosan lehet követni (PINCZÉS Z. 1978). A Tiszához közelebbi alacsonyabb térszíneket infúziós (alföldi) lösz borítja, melynek anyagát eredetileg a pleisztocén végi áradások rakták le, és későbbi diagenezis következtében kapta löszös tulajdonságait. Az elhagyott medrek legnagyobb részt ebben a képződményben, ill. a holocén üledékekben maradtak meg, ami fiatalságukat bizonyítja. A felső, idősebb hordalékkúpok lösszel, homokos lösszel és lejtős lösszel borított térszínein elsősorban légifényképek alapján nyomozható néhány medermaradvány viszont a régebbi pleisztocén emlékei. Ezek kanyarulatainak méretei azonban nagyon kicsik, így becsült vízhozamuk is csekély lehetett. Feltűnő, hogy a holtmedrek a vizsgált terület keleti részén erősen délkeletre, sőt többfelé szinte keletre a Borsodi-Mezőséghez és az itt kiszélesedő Tisza árokhoz tartanak, ami Tiszafüred Egyek között egy igen erős fiatal süllyedésre utal. Nyugaton viszont az általános lejtéshez kapcsolódva délies irányt mutatnak. A folyóvízi medermaradványok és pleisztocén homokos üledékek a Tisza vonalán túl is felszínen vannak, ahol számottevő az eolikusan áthalmozott homok mennyisége is. Ebből a tényekből fakadtak a következő megállapítások: - a Tisza bal partján levő homokvidék a Hór (PINCZÉS Z. 1969), vagy az Eger, a Tarna (URBANCSEK J. 1962) esetleg más bükkalji patakok egyesült törmelékkúpjának anyagából származik. - a nagykunsági holtmedrek pedig a SÜMEGHY-ig visszavezethető (1944) paleohidrográfiai rekonstrukció szerint a bükki-mátrai eredetű patakok pleisztocén végi útját jelölik. Ezek az állítások ma már nem fogadhatók el, ugyanis az alsó törmelékkúpon valamint a Tisza árteréig, és az azt követő területen sem a pleisztocén végén, sem előbb nem képződhetett futóhomok, mert hiányzott a defláció számára az 140
3 Gábris Gyula alapanyag. A törmelékkúp felsőbb részein bükki kavics rakódott le (a Füzesabony melletti kavicsbánya több méter vastagságban feltárja ezt a kőzettanilag és koptatottság szerint egyaránt nagyon vegyes anyagot), a déli részen megjelenő finomabb hordalék pedig a könnyen málló, agyagosodó bükkalji ignimbritből származó agyagos-iszapos anyag, ami homokképződésre nem alkalmas. Gátolta a futóhomok képződését a terület fokozatos süllyedése is: a szinte állandóan vizenyős felszínből nem fújhatott ki a szél anyagot. Több kilométernyi távolság van a hegylábi homok (inkább löszös homok) és Tiszántúli homoktérszínek között, s ez a nagy távolság az ismert felszín közeli rétegtani felépítéssel együtt kizárja a genetikus kapcsolatot a két terület ill., anyag között. Ugyanígy semmi sem indokolja az 1. ábrán látható kicsiny elhagyott folyókanyarulatok valamint a nagyméretű tiszántúli meanderek összekapcsolását. Két, egymástól független vízrendszer maradványai ezek (részletesebben GÁBRIS GY. 2002). A vízhálózat rajzolatának elemzése Jelen kutatásaim alapjául három részletes térkép szolgált. Az első két kéziratos térkép kifejezetten a Tisza szabályozásának céljából készült felmérés eredménye (SUGÁR I. 1989) ben készült el LIETZNER JÁNOS SÁNDOR JÓZSEF 48 lapból álló térképe, amely a Közép-Tiszavidék első részletes (1 : ) ábrázolása. Ezt követte 1845-ben LÁNYI SÁMUEL pontosabb méréseken alapuló, A Tisza-folyó és árhatára című 16 színes lapot (1 : ) tartalmazó munkája. Harmadikként a III. katonai felmérés ideillő szelvényei kerültek feldolgozásra. Ez a felmérés részletesebb és mérésszakilag már igen pontos volt, ugyanakkor a szabályozás előtti állapotokat is még jól mutatta. E térkép szolgált alapul a terület felszínalaktani vázlatának megrajzolásához (1. ábra). A bevezetőben említett kérdések vizsgálata az alábbi eredményekhez vezetett. A Tisza elágazása A szakirodalom szerint az alföldi szakaszán végig kanyargó jellegű folyónak nincs elágazása. A Kis-Tisza bükki patakok összefolyásából keletkezett kanyargós folyócskának ismert. Vizet azonban a Tiszából is kap, és talán ez lehetett a névadás alapja. Észak felé is vizsgálódva a térképen (1. ábra) két dolog tűnik ki: a Kis-Tisza feljebb ma Eger néven ismert szakasza korábban Valk felől a Tiszából kaphatott vízutánpótlást. A bükki vizek pedig szinte ellentétes irányban folynak a főfolyóval. FRANYÓ F. (1992) negyedidőszaki rétegvastagság térképén nagyjából itt kezdődik egy vastagabb feltöltésű szakasz a Tisza mentén, JOÓ I. (1992) recens felszínmozgásokat mutató térképén pedig az Eger völgyének folytatásában DDK irányban haladó a Tiszát is keresztező igen keskeny süllyedék látszik. Mindezek a kényes egyensúlyi helyzetben kanyargó Tisza mechanizmusváltozását, vagyis feltöltő jellegbe váltását sejtetik. Ennek fényében nem tűnik véletlennek, 141
4 Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete hogy jellemzően a két Tisza összefolyása után találhatók szigetek a kanyargó folyóban (l. alább). További gondolatokat vet föl ha felidézzük a Bodrogköz vízrajzi képét, amely más léptékben kísértetiesen hasonló jelleget mutat. A Tisza ott is vizet adott le az elágazó rendszerben fattyúágnak nevezhető, ma Bodrog néven ismert folyónak, mint Hevesben a Kis-Tiszának. A mellékfolyók elvonszolódása A jobboldali mellékvizek nagyobbik része a fent jelzett DK DDK-i lefutási irányból lassan ellenkezőre váltanak és így közelítik meg a Tiszát és a Kis-Tiszát. Ez a rajzolat a feltöltést végző, üledéklerakó folyók mentén mutatkozik, amikor a mellékvizek nem tudnak beömleni a főfolyóba és futását követve majd lejjebb csatlakoznak hozzá. Ezt az elvonszolódást a szakirodalom yazoo rajzolatnak nevezi. A jelenleginél részletesebb vizsgálatok lennének szükségesek a fenti gondolatok bizonyítására. A szigetek kérdése CHOLNOKY J es tanulmányához mellékelt térkép jelenti a kiindulási alapot. Tudomásom szerint KÁDÁR L. fedezte fel CHOLNOKY szakaszjelleg elmélete és a térképen látható szigetek léte közötti ellentmondást, amelyet fel is oldott két újabb, a kanyarogva bevágó és kanyarogva feltöltő szakaszjelleg bevezetésével. A Tisza bizonyos szakaszain szerinte az egyensúlyi állapottól enyhén a feltöltés ill. bevágás felé hajlik a folyó mechanizmusa. Akár elfogadjuk e nézetet, akár nem, a szigetek vizsgálata fontos lehet, bár eddig erre nem került sor. Az alábbiak is csupán első kísérletet jelentenek, nagyobb összefüggések levonására nem alkalmasak, azért sem, mert rövid szakasz elemzése után készültek. Az 1. ábra a méretarány nem mutatja a szigeteket. Mindenesetre érdekes, hogy a felső szakaszon a Cserőközi nagy meanderig egyetlen sziget sincs, lejjebb viszont összesen nyolc sziget található: A tiszaderzsi levágott kanyarban (Cserőközi meander) levő Peres-sziget a két újabb felmérés szerint azonosítható, de a 1790-es térképen hiányzik. Ezen viszont több kilométerrel lejjebb egy másik később nem található, sőt a rajz alapján nem is valószínűsíthető sziget van feltüntetve. Nem zárható ki a rajzoló tévedésének esete. 142
5 Gábris Gyula 1. ábra. A Hevesi-sík felszínalaktani vázlata (GÁBRIS GY.) A Kis-Tisza torkolatában 1790-ben jól elkülönülő, 1845-ben a jobbparthoz kapcsolódó, a 19. sz. végén viszont már észrevehetetlen sziget mutatja a legnagyobb változást. Tiszabura felett Fölső-sziget a szabályozások idején szintén levágott kanyarulatban mindhárom térképen látszó sziget 1845-ben hozzákapcsolódott a jobbparthoz, majd később ismét különáll. Vízállásváltozás is lehet az eltérés oka. 143
6 Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete A Tiszabura alatti Alsó-sziget, a kb. 2 km-rel lejjebb levő névtelen sziget, valamint a Tiszaroff feletti Sülyi-sziget mindegyik térképen változatlan helyzetű és méretű. Különleges esetnek számít Pély közelében az Örvényes-sziget, amely egy túlfejlett hajtűkanyarulat levágásával jött létre és nincs köze a folyó feltöltő tevékenységéhez. Már nem tartozik a térképen bemutatott területhez, de megemlítendő a Tiszagyendánál levő sziget is, amely 1790-ben még egy kicsi Felső- és egy sokkal nagyobb Alsó-szigetből állt. Később már egységesé olvadt össze. A kérdéskör további módszeres kutatása indokolt lenne. Irodalom CHOLNOKY J. 1907: A Tiszameder helyváltozásai I-II. Földrajzi Közlemények 35. pp ; FRANYÓ F. 1992: A negyedidőszaki üledékek vastagsága Magyarországon (1: térkép). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest GÁBRIS GY. 2002: A Tisza helyváltozásai. in: MÉSZÁROS R. SCHWEITZER F. TÓTH J. (szerk.): Jakucs László, a tudós, az ismeretterjesztő és a művész. - MTA FKI PTE SzE kiadása, Pécs, pp GÁBRIS GY. 2011: A Zagyva Tarna alföldi vízrendszerének kialakulása és fejlődése. Földrajzi Közlemények 135/3. (in press) JOÓ I Recent vertical surface movements in the Carpathian Basin. Tectonophysics 266, PINCZÉS Z. 1969: Borsodi Mezőség (Borsodi-sík); - Sajó Hernád hordalékkúpja. in: MAROSI S. SZILÁRD J. (szerk.): A tiszai-alföld. - Akadémiai Kiadó, Bp. pp PINCZÉS Z. 1978: Geomorfológiai vizsgálatok a Bükk-hegység déli előterében. Alföldi Tanulmányok 2. Békéscsaba, pp SUGÁR I. 1989: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (1790, 1845) - Mellékletben a két Tiszatérkép reprodukciója. Dobó István Vármúzeum kiadása, Eger, 160 p. SÜMEGHY J. 1944: A Tiszántúl. Magyar tájak földtani leírása VI. M. Kir. Földtani Int. kiadása, 208. p. SZÉKELY A. 1969: Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, A domborzat kialakulása és mai képe; - Tápió Galga Zagyva hordalékkúp síksága; - Gyöngyös Tarna hordalék-kúpja; - Laskó Eger hordalékkúpja. in: MAROSI S. SZILÁRD J. (szerk.): A tiszai-alföld. - Akadémiai Kiadó, Bp. pp ; URBANCSEK J. 1962: Szolnok megye vízföldtana és vízellátása. Budapest, 213 p. 144
Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenA földrajzi tájak bemutatása
A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,
RészletesebbenUtasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
RészletesebbenStratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenVII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenEÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
RészletesebbenFelszínformálás a gyakorlatban
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A Föld felszínét alakító külső erők felszínformáló hatásainak bemutatása A folyók és a szél erejének megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, kavicsok,
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenA pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon
A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon LOVÁSZ GYÖRGY 1 A korábbi geomorfológiai kutatások már minden jelentősebb vízfolyásunk - és az általuk épített hordalékkúp - fejlődéstörténetét
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. 1. A Bodrogköz földhasznosításának változása az utolsó kétszáz évben
SZAKMAI BESZÁMOLÓ I. MÓDSZEREK, A KUTATÁS MENETE A projekt előkészítő szakaszában a különböző időkben és céllal készült térképek szkennelését végeztük el. A feldolgozás céljaira két különböző térképi alapot
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenFELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenEOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben) ) 2. A 12) 9. A
Geomorfológia 2010/2011 1) Szept. 16. A geomorfológia tárgya, kapcsolata a társtudományokkal. A kőzetek előkészítése a lepusztításra: aprózódás, mállás, szelektív denudáció 2) Szept. 23. Tömegmozgások:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió
TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDomborzat és táj 1. Felszínfejlődés
Domborzat és táj 1 Felszínfejlődés A domborzat a földrajzi környezet egyik legfontosabb tényezője. Alakzata, eredete, múltbeli, jelenkori és jövőbeli állapota meghatározza a vízhálózat, a talaj, a növényzet,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenG o e mo mo oló o g ló i g a 9. előadás
Geomorfológia 9. előadás Folyóvízi eróziós és akkumlációs formák Akkumuláció - (lat. accumulatio = felhalmozódás) törmelékes, üledékes kőzetek felhalmozódása a szárazföldön, óceánokban, tengerekben, folyókban,
RészletesebbenEURÓPA FÖLDRAJZA 1. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
EURÓPA FÖLDRAJZA 1. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018. TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenUjabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez
Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenSZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus 1. Bevezetés 2. A szél munkavégzése és hordalékszállítása 3. A szélfújta kőzetek jellemzése és területi elhelyezkedése
Részletesebben1.. A rendelet területi hatálya Kunhegyes Város közigazgatási területére terjed ki. 2...
Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselőtestületének 1 / 2005. (I.21. ) rendelete a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Közös Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről Kunhegyes Város Önkormányzata
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT
VÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK 1.
RészletesebbenVAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I.
VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE I. Bevezetés A magyarországi 1989-es rendszerváltozás alapvető nyomokat hagyott az
RészletesebbenVíztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész
Víztest Duna-Tisza köze Nyírség Alföldi hordalékkúpok Dunántúli dombvidék és Dunántúli Középhegység peremvidék Dunántúl Ny-i rész p.1.14.1 p.1.15.1 p.2.10.1 p.2.11.1 p.2.16.1 p.2.3.1 p.2.4.1 p.2.6.1 p.2.8.1
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
Részletesebben1-3. melléklet Természetes vízfolyás víztestek
Tisza-rész 1-3. melléklet Természetes vízfolyás víztestek AEP257 Abodi-patak 8 Dombvidéki - meszes közepes-finom - kicsi 2-6 AEP266 Alsó-Öreg-Túr 15 Síkvidéki - meszes - közepes-finom - kicsi AEP269 Alsó-Tápió
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenSELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL
SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7
Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenA Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése
Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:
RészletesebbenMAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018
RészletesebbenMagyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Alföld Az Alföld a Kárpát-medence és egyben Magyarország legnagyobb
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
RészletesebbenGerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján
Gerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján Gerzsenyi Dávid Témavezető: Dr. Albert Gáspár 2016 Célkitűzés Felszínmozgás-veszélyes területek kijelölését segítő relatív
RészletesebbenA szikes talajok képződésének földtani tényezői. Dr. Kuti László MÁFI
A szikes talajok képződésének földtani tényezői Dr. Kuti László MÁFI A szikesek az agrogeológiai kutatásban Békés-Csanád vármegye földtani térképe Ez irányban a hazai talajt tanulmányozni, s a tudományos
RészletesebbenKATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások
KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 67. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet 2 KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű
RészletesebbenSzaktárgy / évfolyam: Természetismeret 10. Munka. formák. CSM (4 fő)
Készült: Bózsóné Szabó Ágnes pályamunkája alapján Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium ger Kerettantervi modul / témakör: IX. akóhelyünk, Magyarország tanegység témája: Magyarország
Részletesebben2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: BGSZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma, 1095 Budapest, Mester u.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2018. április 19. 10:20-11:05 Iskola, osztály: szakgimnázium, 10. D Iskola neve és címe: BGSZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma, 1095 Budapest,
RészletesebbenMagyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Magyarország folyóvizei A vízhálózat meglehetősen fiatal, a
Részletesebben1 m = 10 dm 1 dm 1 dm
Ho szúságmérés Hosszúságot kilométerrel, méterrel, deciméterrel, centiméterrel és milliméterrel mérhetünk. A mérés eredménye egy mennyiség 3 cm mérôszám mértékegység m = 0 dm dm dm cm dm dm = 0 cm cm dm
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenBIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE
BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenMarcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/
Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ KUTATOTT BARLANGJAINKRÓL - RÖVIDEN A kutatási engedélyeinkben foglalt feladatainkról és a 2005. évben végzett tevékenységeinkről
RészletesebbenA Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. C 2. A 3. A 4. A 5.
RészletesebbenAZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN
AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem
ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenHVK fejlesztési forrás. Összes HVK forrás. 8Palóc A Bakonyért Helyi Közösség
1. Melléklet: A helyi közösségek számára rendelkezésre álló ok (összes ) Megjegyzés: 1. Az alábbi táblázatban szereplő összegek Euro-ban értendők. 2. A táblázatban szereplő összegek tartalmazzák a helyi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
RészletesebbenTávérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés
Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenSodrás. Művészeti TDK Burányi Fanni, Hernáczki Dóra Urbanisztika Tanszék Konzulens: Vörös Tamás
1 Sodrás Művészeti TDK Burányi Fanni, Hernáczki Dóra Urbanisztika Tanszék Konzulens: Vörös Tamás 1. Gondolatok A Duna mindig felébreszt bennünk valamit. Egyeseknek nyugalmat áraszt, másokat mozgásra buzdít
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
Részletesebben2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
RészletesebbenMagyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés
Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé
RészletesebbenAz Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága
Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága WANEK Ferenc Velünk élő tudomány a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 12. foruma Kolozsvár, 2013. november 22. d o m b o r z a t
Részletesebben