A szikes talajok képződésének földtani tényezői. Dr. Kuti László MÁFI

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szikes talajok képződésének földtani tényezői. Dr. Kuti László MÁFI"

Jázmin Mészárosné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A szikes talajok képződésének földtani tényezői Dr. Kuti László MÁFI

2 A szikesek az agrogeológiai kutatásban

3 Békés-Csanád vármegye földtani térképe

6 Ez irányban a hazai talajt tanulmányozni, s a tudományos eljárás szerint készíteni földtani térképeket és megismertetéseket oly megbízható, és szintén tudományos eljárás útján nyert további adatokkal ellátni, hogy ezek a művelt földmívesre és erdészre nézve gyakorlati tekintetben is fontos adatok gazdag tárházát képezzék, melyből talajmívelés kérdéseinél bizton meríthet, ez képezné szerény felfogásom szerint hazámban is egy magyar. kir. földtani intézet keretében felállítandó geológiai-agronómiai osztály méltó feladatát, a míg az intézet eddigi osztályai akadály nélkül folytatnák üdvös feladatuk teljesítését ott, hol inkább a bányászat és az ipar érdekei lépnek előtérbe, a geológiai-agronómiai osztály majdan ott lesz hivatva fellépni, a hol megint inkább az agronómia és az erdészet kapcsolatos érdekeivel találkozunk, megjegyezvén, hogy egy és ugyanazon intézet tagjai lévén majd dolgunk, nincsen kizárva a lehetősége annak, hogy oly egyik-másik esetben, mikor közös támogatásra áll be szükség, ez is megtörténhessék. (Bökh János: Igazgatósági jelentés az 1891-es évről)

felfogásom szerint hazámban is egy magyar. kir.

7 Puszta-Szt. Lőrincz vidékének földtani talajtérképe

8 Az Alföld Duna Tisza közötti részének átnézetes földtani térképe (Halaváts Gyulától)

9 Székes és löszös területek Magyarországon

14 Magyarország agrogeológiai térképe (Kreybig)

16 Amidőn a magyar mérnök az alföldi belvizes területeket lecsapolta, nem tett mást minta belvizes területek túlnyomó részét szolgáltató rétiagyagos laposokat szabadította meg víztakarójuktól. Alföldi lecsapoló és árvízmentesítő csatornahálózatunk elsősorban a rétiagyagok óriási kiterjedésű laposanyagait szabdalta föl és ezek vízmentesítésére épült ki. Már pedig ezek a mentesített területek, amint már azt említetten nem szikesek, s nem is voltak sohasem azok, mert nem is változhattak azzá. Tehát itt a lecsapolással kapcsolatban csak hatalmas kiterjedésű, mezőgazdaságunknak óriási hasznot hajtó, jóminőségű, bőtermő területeket adtak át mezőgazdaságunknak, de semmiesetre sem szikeseket. (Sümeghy József: A Tiszaszabályozás földtani vonatkozásai)

Már pedig ezek a mentesített területek, amint már azt említetten nem szikesek, s nem is voltak sohasem azok, mert nem is változhattak azzá.

17 Magyarország es földtani térképe Debrecen

18 Az Alföld fúráspont térképe

19 Kecskeméti lap felszínföldtana

20 Ceglédi lap földtana

21 Agrogeológia Az agrogeológia a felszínközeli képződmények mindazon geológiai tulajdonságaival és a bennük lejátszódó mindazon geológiai folyamatokkal foglalkozik, amelyek döntő jelentőségűek a mezőgazdasági termelés szempontjából, befolyásolják a mezőgazdasági kultúrák telepítésének feltételeit, információkat adnak a talajt és az alapkőzetet alkotó képződményekről, a talajvíz helyzetéről, minőségéről, a talajvíz-mozgás irányította sótartalomról, a felszínt érintő természetes és emberi hatások okozta változásokról a talaj alatti régiókban. Tehát nemcsak a felszínt, hanem a felszínközeli képződmények összességét, a talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer kapcsolatait vizsgálja, továbbá ennek a rendszernek az emberi tevékenység eredményeként bekövetkező változásaival, illetve ezek káros vagy előnyös következményeinek előrejelzésével is foglalkozik.

22 A talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer (BFK szintek) 1. szint 2. szint 3. szint talaj alapkőzet a talajvíz szintje A talajvíz ingadozási zónája Zöld vonal 4. szint állandóan vízzel borított zóna

23 A szikesek szedimentológiája

25 Pleisztocén folyóvízi eolikus Fluvioeolikus Hidroaerolit tavi, mocsári Karbonátok Deluviális Átalakult vulkáni kavics homokos kavics futóhom ok fluvioeolikus homok infúziós lösz tőzeg édesvízi mészkő deluviális kőzetliszt nyirok alkálibazalt és piroklas titja folyóvízi homok, kavicsos homok löszös homok agyagos lösz mésziszap lejtőagyag barnaföld folyóvízi kőzetliszt homokos lösz agyag, homokos agyag vörös és tarka agyag ártéri agyag, lösz kőzetliszt

26 Holocén folyóvízi eolikus tavi, mocsári karbonátok deluviális kavics, homokos kavics futóhomok tőzeg édesvízi mészkő lejtőtörmelék folyóvízi homok mésziszap kavics, homok kőzetliszt agyag, homokos agyag kőzetliszt ártéri agyag kőzetliszt lejtőagyag

31 A talajvíz szerepe

32 A szikesedés modellje a Duna-völgyben

33 A felszín közeli képződmények kőzetkifejlődése

36 A talajvíz összes oldott anyag tartalma

38 Szikes területek Magyarországon

55 T.sz. f. magasság m A kutak jellemző adatai Átlagos mélységcm Maximális vízmélység Minimális vízmélység 1. kút 90, kút 89, kút 88, kút 88,

56 Jan-95 Apr-95 Jun-95 Sep-95 Nov-95 Jan-96 Mar-96 May-96 Jul-96 Sep-96 Nov-96 Jan-97 Mar-97 May-97 Jul-97 Sep-97 Nov-97 Apr-98 Jun-98 Aug-98 Oct-98 Dec-98 mm A csapadék és a párolgási veszteség időbeli változása a mintaterületen csapadék párolgási veszteség

57 15-Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec Jan Feb Mar May May Jun Jul Sep Oct Nov Nov Jan Feb Mar Apr May May Jun Jul Aug-97 cm A talajvíz felszín alatti mélysége kút 2. kút 3. kút 4. kút

58 06-jan jan febr márc ápr ápr máj jún jún júl aug szept szept okt nov dec ápr-98 m 15-Apr Apr May May Jun Jun Jul Jul Aug Aug Sep Sep Oct Oct Nov Nov Dec Jan Jan Feb Mar Apr May May Jun Jul Jul Sep Sep Oct Nov Nov Dec-96 m m Talajvíz tengerszint feletti magassága Talajvíz tengerszint feletti magassága kút 2 kút 3 kút 4 kút 1 kút 2 kút 3 kút 4 kút Talajvíz tengerszint feletti magassága , , ,5 1 kút 2 kút 3 kút 4 kút

59 mg/l A talajvíz összes oldott anyag tartalmának a változása a kutakban Hort-kutak összsó Hort-1 Hort-2 Hort-3 Hort

61 DURING WET SEASON Hydraulic conductivity in A cm/day rain rain rain Salvio-Fest Achilleo-Fest Art-Fest Camph. Puccinellietum Agr-Alop infiltration Water movement runoff maximum salt cc runoff water

62 DURING DRY SEASON Surface temperature t o C Salvio-Fest Achilleo-Fest Art-Fest Camph. Puccinellietum Agr-Alop maximum salt cc Capillary rise from groundwater

63 A talajvíz mélysége a felszín alatt a vizsgált kútcsoportokban idő m KUT1 KUT1A KUT1B idő m KUT2 KUT2A KUT2B idő m KUT3 KUT3A idő m KUT4 KUT4A idő m KUT8 KUT8A KUT8B idő m KUT9 KUT9A KUT9B

64 2001 July 2001 Aug 2001 Sept 2001 Oct 2001 Dec 2002 Jan 2002 Feb 2002 Mar? 2002 Apr 2002 Jun 2002 Jul concentration (mg/l) concentration (mg/l) concentration (mg/l) A talajvíz összes oldott anyagtartalmának változása a vizsgált kútcsoportokban Well 1 - Total Well 2 - Total HT1 HT1A HT1B A 2B layer HT1 HT1B 2002 Jul 2002 Jun Apr Mar? Aug July Oct Sept Jan Dec time layer 2. 2B 2002 Jul 2002 Jun 2002 Apr Sept Aug Dec Oct Feb Jan Mar? time 2001 July 0 Well 3 - total Well 4 - total A 3B concentration (mg/l) A 4B 0 0 layer 3. 3B 2002 Jul 2002 Jun Aug July Oct Sept Jan Dec Mar? Feb Apr time 2001 July 2001 Aug 2001 Sept 2001 Oct time 2001 Dec 2002 Jan 2002 Feb 2002 Mar? 2002 Apr 2002 Jun 2002 Jul 4. 4B layer Well 8 - total Well 9 - total concentration (mg/l) A 8B concentration (mg/l) A 9B July 2001 Aug 2001 Sept 2001 Oct time 2001 Dec 2002 Jan 2002 Feb 2002 Mar? 2002 Apr 2002 Jun 2002 Jul 8. 8B layer time 9. 9B layer

65 mg/l mg/l mg/l Egyes kationok mennyiségének változása az 1-es kútcsoport kútjainak a talajvizében Nátrium HT1 HT1A HT1B Kálcium 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 HT1 HT1A HT1B Magnézium 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 HT1 HT1A HT1B

66 mg/l mg/l mg/l Egyes kationok mennyiségének változása a 2-es kútcsoport kútjainak a talajvizében Nátrium HT2 HT2A HT2B Kálcium HT2 HT2A HT2B Magnézium 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, HT2 HT2A HT2B

67 Egyes kationok mennyiségének változása a 3-as kútcsoport kútjainak a talajvizében Nátrium mg/l HT3 HT3A HT3B Kálcium 0,0 200,0 400,0 600,0 800,0 1000,0 1200,0 1400, mg/l HT3 HT3A HT3B Magnézium 0,0 100,0 200,0 300,0 400,0 500,0 600,0 700, mg/l HT3 HT3A HT3B

68 mg/l mg/l mg/l Egyes kationok mennyiségének változása a 4-es kútcsoport kútjainak a talajvizében Kálcium 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 HT4 HT4A HT4B Nátrium 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 HT4 HT4A HT4B Magnézium 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 HT4 HT4A HT4B

69 mg/l mg/l mg/l Egyes kationok mennyiségének változása a 8-as kútcsoport kútjainak a talajvizében Nátrium 2500,0 2000,0 1500,0 1000,0 500,0 0,0 HT8 HT8A HT8B Kálcium 1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0 HT8 HT8A HT8B Magnézium 600,0 500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0 HT8 HT8A HT8B

70 mg/l mg/l mg/l Egyes kationok mennyiségének változása a 9-es kútcsoport kútjainak a talajvizében Nátrium 25000, , , ,0 5000,0 0,0 HT9 HT9A HT9B Kálcium 1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0 HT9 HT9A HT9B Magnézium HT9 HT9A HT9B

71 Köszönöm a figyelmet! Agrogeológia

Hasonló dokumentumok

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november