Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Átírás

1 Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév

2 Magyarország folyóvizei A vízhálózat meglehetősen fiatal, a folyóknak a maihoz hasonló elhelyezkedése a negyedidőszak során alakult ki. Hazánk felszíni folyóvízkészletének 96%-a határainktól túlról származik. A hegységekből érkező folyóvizek hordalékukat lerakják hordalékkúpok alakulnak ki (Nyírség, Kiskunság, Maros hordalékkúpja, Mátraalja). A természetes felszíni folyóvízhálózat az éghajlat és a felszínt sokfelé borító laza üledékek következtében összességében sem túl sűrű, keleten ritkább. Magyarország folyóvizei a Duna vízgyűjtő rendszeréhez tartoznak. A vízrendszer kéttengelyű, a Duna és a Tisza vízterületére osztható.

3 A Duna és vízrendszere A Duna, a Volga után Európa második legnagyobb, Közép- Európa legjelentősebb folyója. A kontinens 10%-áról gyűjti össze a vizeket. Eredése: Fekete-erdő, torkolata: Fekete-tenger. Hossza: 2860 km (légvonalban 1517 km). Az eredési helyétől a torkolatig 19 ország területéről folynak a vizek a Dunába, bár mindössze 10 országot keresztez. Magyarországi szakasza 417 km, ebből 140 km a szlovákmagyar határszakasz.

4 A Duna és vízrendszere Az Alpok csapadékjárásának és a hegységi hóolvadásnak megfelelően a Duna magyar szakaszán minden évben két árvíz van: a kora tavaszi jegesárés a kora nyári zöldár. Az utóbbi évtizedben a nyár végén is árhullám vonul le a folyón, ennek vízállása sokszor rekord közeli. A Kisalföldön 3 szakaszra ágazik: a Mosoni-Dunával a Szigetközt, a Kis-Dunával a Csallóközt fogja közre. Hazai szakasza végig szabályozott és teljes hosszában hajózható. A magyar határnál szlovák oldalon a bősi vízerőmű a szigetközi Duna ágak vízellátásának biztonságát veszélyezteti. Vízminősége változó, a legnagyobb szennyezőforrás Budapest.

5 A Duna mellékvizei Az Ipoly a Duna baloldali mellékfolyója. A Nógrádi-medence és a Börzsöny egy részének vizét gyűjti össze, esése jelentős. Mintegy 100 km hosszan képez államhatárt. A Duna első jobboldali magyarországi mellékfolyója a Lajta, de a Mosoni-Dunába torkolló Rába az egyik legjelentősebb mellékvize. A Rába hazai hossza 211,5 km. Vízgyűjtő területe csapadékos, ezért vízhozama jelentős. Legnagyobb mellékfolyója a Marcal.

6 A Duna mellékvizei Délebbre a Balaton vizét levezető Sió a Koppány, a Kapos, a Séd és a Sárvíz vizével gyarapodva torkollik a Dunába. Legjelentősebb jobb parti mellékfolyója a Dráva. Horvátország és Magyarország közös határfolyója (nem a sodorvonala a határ).

7 A Tisza és vízrendszere Az ország második legnagyobb folyója, egyben a Duna legnagyobb balpartimellékfolyója. A Tisza völgy iránya a harmad-és negyedidőszakban folyamatosan változott. A pleisztocén végi-holocén eleji perem-süllyedékek A pleisztocén végi-holocén eleji perem-süllyedékek (Bodrogköz, Rétköz) kialakulása és a Nyírségi hordalékkúp szintemelkedése miatt a Tisza és a Szamos korábbi völgyét elhagyta, és ÉNY-iirányúvá vált. Miután D-nek fordul, a tokaji kapun való áttörés után az Alföld belseje felé fut tovább, közben felveszi jelentősebb mellékfolyóit (Bodrog, Sajó, Hernád).

8 A Tisza és vízrendszere A Máramarosi-havasokban lévő forrásból ered (1680 m). Két forráspatakja alkotja a Fekete-Tiszát, ami Rahónálegyesül a másik mellékágával a Fehér-Tiszával, innen nevezik Tiszának. A Dunába a szerbiai Titeltől délre torkollik. 5 országot érint, a Kárpát-medence keleti felének csaknem valamennyi vízfolyását összegyűjti. Magyarországi szakasza 596 km (ez eredeti hosszának alig 60%-a). Hazai szakasza bevágódó középszakasz jellegű. A Szatmári síkra kilépve sebessége lelassul, az energiája lényegesen csökken. A kanyargóssá váló folyó az árvízi időben a medret folyamatosan változtatta, sokfelé kitört a medréből fokok, fokgazdálkodás.

9 A Tisza és vízrendszere A Tisza völgy és az Alföld jelentős része a középkorban még vízjárta mocsárvilág volt, különösen árvízi időszakban. Az áradások hal-és madárbőséget eredményeztek, amely a vízrendezések után szinte teljesen eltűnt. Az ármentesítési munkák a XVIII. században indultak és a XIX. század közepétől a XX. század elejéig teljesedtek ki. Ennek eredményeként az eredeti mederhossz több mint 400 km-rel megrövidült, és az egykor több 10 km-es szélességű hullámtér néhány km-re szűkült felgyorsult folyás, növekvő bevágódás, emelkedő árszint. Vásárhelyi Terv (vésztározók, további árvízvédelmi töltések)

10 A Duna és a Tisza ártere a szabályozások előtt

11 A Tisza és vízrendszere A Tisza folyó átlagos vízszintingadozása a Szamos torkolata alatt mindenütt 8 m körüli, de néhol meghaladja a 11 m-t. A meder abszolút mélysége is jelentős, Tiszaderzsnél meghaladja a 22 m-t. A Tiszának három árvize van: a kora tavaszi jegesár, a kora nyári zöldár és a késő őszi csapadékmaximum okozta áradás.

12 A Tisza mellékvizei A Tisza legjelentősebb jobb oldali mellékfolyója a Latorca és az Ung folyók összefolyásából egyesülő Bodrog, amely Tokajnál torkollik a Tiszába. A Sajó előbb a Szuha, majd a Bódva és a Hernád vizét felvéve az Alföld peremén ömlik a Tiszába. Lentebb torkollik bele a Rima, Szolnoknál pedig a Tarna, Galga és a Tápió vizeit összegyűjtő Zagyva. A Tiszába a bal parton a Túr, a Kraszna, a Szamos, a Hármas- Körös és a Maros torkollik.

13 A Tisza mellékvizei A Vásárosnamény felett a Tiszába torkolló Szamosnak a hazai hossza 50 km. A Körösök hálózatának gerincét legyezőszerűen összefutó öt vízfolyás alkotja: a Fehér-Körös, a Fekete-Körös, a Sebes- Körös, a Berettyó és a Hortobágy, amelyek közül az első négy az Erdélyi-szigethegység nyugati lejtőiről kapja vizét, míg a Hortobágy a tiszántúli síkság vizeit vezeti le.az összefolyásukból egyesül a Hármas-Körös. A Maros a Tisza legbővizűbbmellékfolyója, hazai szakaszának két árvize közül a tavaszi találkozik a Tiszáéval, míg a kora nyári megelőzi azt, így a Tisza vízszintingadozására mérséklően hat.

14 Állóvizek Magyarország teljes területének kb. 2,4 %-a minősül vizes területnek, amiből mintegy 1690 km 2 -t tesznek ki az állóvizek. A természetes tavak kivétel nélkül fiatal, pleisztocén végi, vagy a holocén időszakban keletkezett, pár tízezer éves geológiai képződmények. Keletkezésük szerint lehetnek szerkezeti mélyedéseket (tektonikus) kitöltő tavak (pl.: Balaton, Velencei-tó) morotvatavak (a folyók által lefűzött kanyarulatokból kialakult állóvizek, pl.: Szelidi-tó) dolinatavak (karsztjelenségeken alapuló tavak, pl.: az Aggteleki Vörös tó) földcsuszamlással elgátolt tó (pl.: Arlói-tó) mesterséges állóvizek (halastavak, bányatavak, üdülőtavak, víztározók) A tavak sekélyek, nyáron hamar felmelegszenek, vizük olykor jelentősen lecsökken, kritikus esetben akár csaknem kiszáradnak.

15 Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Területe 598 km 2, hossza 77 km, legnagyobb szélessége 15 km, legszűkebb a Tihany-szántódi szorosban (1,5 km). A teljes partvonal hossza 235,6 km, ebből a természetes partszakasz mindössze 128 km. Az ÉK-DNY-iirányban húzódó Balaton-medence nem egykorú és egységes mélyedés, vélhetően három szakaszban süllyedt egyre mélyebbre. A jelenlegi kutatások szerint a tó kialakulása kb. 25 ezer évvel ezelőttre tehető. A negyedidőszak végén (würm) a jelenleginél magasabb vízállások idején a tó jelentősen kiterjedtebb volt.

16 Balaton A tó átlagos mélysége 3 m, a Tihanyi-kútban m. A tómeder az északi part mentén hirtelen, a medence déli oldalán viszont az ott húzódó turzásgát miatt fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását a Zala, az északi partvidék patakjai (a Bakony irányából futó kisebb patakok a séd -ek) és néhány somogyi patak biztosítja. Ez adja a tó vízkészletének 60%-át, a maradék a csapadékból származik. A felesleges vízmennyiséget a Sió csatornán keresztül lehet levezetni a Dunába.

17 Balaton A Balaton DNY-ivégén található a Kis-Balaton medencéjének láp-és mocsárvilága (40 km 2 ), ami 1949 óta védett. A Balaton vízminősége jelentősen javult az elmúlt évtizedekben (csatornázás, Kis-Balaton I és II ütem). Az algásodás(algavirágzás) különösen a Keszthelyi-öbölben jelentkezhet nyári nagy melegben, alacsonyabb vízszint mellett.

18 Fertő A Fertő a legnyugatibb fekvésű szikes tó (315 km 2, ebből 75 km 2 tartozik hazánkhoz). É-D-i irányú süllyedékbenalakult ki. A végleges medencéje kimélyítésében a szél is szerepet játszott. Területi kiterjedése a vízállásviszonyok szerint változik, igen szélsőséges. Átlagos mélysége 1 m. A XVIII. sz. végéig lefolyástalan volt, azóta a Hanságifőcsatornán keresztül szabályozható. Vizének átlagos sótartalma 1700 mg/l. A tó vízhőmérséklete nagyon ingadozó, nyáron erősen felmelegszik (25-28 o C), télen olykor csaknem fenékig befagy. A hazai területének 84 %-a náddal borított, a teljes terület 56 %-a nádas től a kultúrtájkategóriában világörökség.

19 Velencei-tó A Velencei-hegység lábánál fiatal, holocénkori lapos süllyedékbenalakult ki, az egykori 50 km 2 kiterjedése jelenleg már csak 26 km 2. Kora ezer év. Fő táplálója a csapadékon kívül a Császárvíz és a Pázmándipatak, míg a fölös vizet a Dinnyés-Kajtoricsatorna vezeti le a Nádor csatornába. Az emberi beavatkozás hatására mocsaras jellege tójelleggé változott. A tó partja általában mesterséges, hiányos a parti zonáció.

20 Hévízi-tó Európa legnagyobb (4,44 ha) területű meleg vizű tava. Krátertó, aljából (több mint 40 méter mélyről) meleg és hideg források törnek elő. Nyáron a vízfelszín hőfoka o C. A tó vízutánpótlását sokáig veszélyeztette a Bakonyban folyó mélyművelésű bauxitbányászat (karsztvíz kiemelése). A tó élővilága egészen különleges (pl.: indiai lótuszok, bennszülött csigafajok, vagy a betelepített szúnyogirtó fogaspontyállomány).

21 Egyéb hazai tavak Jelentős a mesterséges tavak száma és kiterjedése. A tavak egy része a felszíni kavicsbányászat révén jött létre (Miskolc, Nyékládháza, Gyékényes, Szigetköz). A kavicsbányatavak mélyek, hidegek, általában tiszták. A tavak közül kiemelt gazdasági és természetvédelmi értéke van a halastavaknak. Az Alföldön általában ásott, illetve körtöltéses tavak vannak, melyek sekélyek (1-1,2 m) (Hortobágyi halastavak, Biharugrai halastavak, szegedi Fehértó). Fontos ramsari területek. A dunántúli halastavak általában völgyzárógátasak, mélyebbek. Számos rekreációs célú tó (a debreceni erdőspusztai tórendszer) és víztározó (Lázbérci tározó) is van. Ezek alkalmasak a horgászat vagy a viziturizmus számára is.

22 Föld alatti vizek Magyarország medencejellege és földtani felépítése miatt felszín alatti vizekben kifejezetten gazdag, gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa. A legfelső vízzáró réteg fölötti talajvíz mélysége 3-6 m (de folyók árterén alig 1-2 m, magaslatok alatt 8-10 m). Az artézi vizek hőfoka többnyire o C, de a mélyebb fúrások C-os hévizet adnak. Az artézi kutak száma meghaladja az et. Hazánk kétharmad részén a mélybe süllyedt, miocén és pliocén porózus rétegekben és a középidejű mészkő-és dolomit üregekben jelentős karszt-valamint hévízkészlet is van. A hévizek általában ásvány-és gyógyvizek is. Barlangi vizek különleges élővilággal (ramsari területek).

23 Vaktérkép vízrajzi listája Balaton, Berettyó, Biharugrai halastavak, Bodrog, Bódva, Dráva, Duna, Fehér-Körös, Fehér-tó, Fekete-Körös, Fertő, Galga, Hármas-Körös, Hernád, Hernád, Hévízi-tó, Hortobágy, Hortobágyi halastavak, Ipoly, Kapos, Karcsa, Keleti-Főcsatorna, Kis-Duna, Koppány, Kraszna, Lajta, Lapincs, Latorca, Marcal, Maros, Mosoni-Duna, Mura, Nyékládházai kavicsbányatavak, Nyugati- Főcsatorna, Rába, Rábca, Répce, Rima, Sajó, Sárvíz, Sebes-Körös, Sió, Szamos, Szuha, Tápió, Tarna, Tisza, Tisza-tó, Túr, Ung, Velencei-tó, Zagyva, Zala